Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-17 / 65. szám
1960. MÁRCIUS 17. CSÜTÖRTÖK rm MEG» v/6Vfop TÖBB TÉGLA, TÖBB MÉSZ a felszabadulási munkaverseny eredménye a Pest megyei Epítőanyagipari Vállalatnál A tavasz fittyet hány a naptárnak és már itt van a nyakunkon. A föld fagya régen kiengedett. A Pest megyei Építőanyagipari Vállalat téglagyáraiban is kezdődik a munka. A héten Cegléden, Nagykőrösön és Nógrádverőcsn, nemsokára pedig Pátyon és Tápiógyörgyén is megindul a nyerstégla gyártása. — A téli szünetet igyekeztünk jól felhasználni — mondja Brunner Vendel elvtárs, a vállalat igazgatója. — Nemcsak a gépeket, épületeket javítottuk ki, hanem . jelentős beruházásokat is végrehajtottunk. Erről azonban beszéljen Veress elvtárs, a beruházási előadónk. — Pátyon öt új szárítószínt építettünk — kapjuk a szakszerű felvilágosítást —, összesen 3500 négyzetméter alapterülettel. Tápiógyörgyén 600, Nógrádverőcén pedig 860 négyzetméterrel növeltük a szárítószínek befogadóképességét. Nógrádverőcén új acél- mangános sima hengert, Nagykőrösön téglalevágó automatát, Cegléden, a nehéz fizikai munka megkönnyítésére, agyagkotró baggert helyeztünk üzembe. Ezeknek a beruházásoknak az értéke meghaladja 2,3 millió forintot. — A termelésbe most belépő új beruházások éreztetik-e hatásukat? — Természetesen! — vála- «zolja most már Paróczai Béla elvtárs, a vállalat új főmérnöke. Ezek a beruházások mintegy hárommillió téglával növelik kapacitásunkat. A tégla gyártását^ azonban nemcsak új beruházásokkal akarjuk nö„ vélni, hanem a versenyszellem ébrentartásával is. Éppen ezért a kongresszusi versenyt felszabadulási versennyé fejlesztettük, s az újítási mozgalomnak is új lendületet adtunk. Máris vannak kitűnő elgondolások. így az egyik megvalósítás alatt levő elgondolás szerint az agyagba szenet keverünk, s ezáltal magába a nyers téglába viszünk kalóriát. A kemencékben a tüztar- tást szénpemyével valósítjuk meg. Ezzel a két eljárással minden ezer téglánál ötven kilogramm szenet takarítunk meg. A szárítás szűk kereszt- metszetén meg úgy akarunk segíteni, hogy az eddigi évi tizenegy szárítási fordulót tizenháromra növeljük. Ez önmagában közel húsz százalékos termelésnövekedést, vagyis mintegy hárommillió darabbal több téglát eredményez. — Hogyan valósítható ez meg? — Elgondolásunk az, hogy az anyag feldolgozásához meleg vizet használunk és így elérjük, hogy a présgépből kikerült tégla hőmérséklete 30—40 fokos legyen. így a száradás a tégla belsejéből indul ki, s lényegesen gyorsabban következik be. — A mészégetésnél mi a helyzet? — Az új lendületet vett verseny hamarosan itt is érezteti hatását, nemcsak a meny- nyiséget illetően, hanem a gazdaságos termelésben is. Mészégető kemencéinknél megváltoztattuk a fűtési technológiát. Eddig a kemencéiket csak háromnegyed rész magasságig raktuk be. Most a kemence felső részét apróbb mészkővel töltjük fel. Ezek a kisebb mészkövek a kemence felsőbb részében csökkenten jelentkező hőt át tudják venni. Az új eljárással elértük, hogy az egy mázsa mész égetéséhez szükséges eddigi 140 kilogramm szenet 90—92 kilogrammra csökkentettük le. — Mennyiségben mit eredményez az új eljárás? — Számításaink szerint ebben az évben mintegy 2000 Új, gazdaságos típustervek a termelőszövetkezeti építkezésekhez A Mezőgazdasági Tervező Vállalat a közös gazdaságukat most megalapozó vagy már továbbfejlesztő termelőszövetkezetek építkezéseihez több mint száz típus és úgynevezett ajánlott (a gyakorlatban még nem alkalmazott) tervet készített. Ebben az évben mintegy negyven terv kivitelezésére kerülhet sor. A már régebben beváltak mellett az idén számos új, az eddigieknél korszerűbb és gazdaságosabb terv áll a termelőszövetkezetek rendelkezésére. így például módosították a tavaly már igen sok helyen épített ötven és száz férőhelyes magtárpadlásos tehénistállók tervét: magasították és gépi szállításhoz alkalmassá tették a padlásteret, s az állattenyésztők tapasztalatai alapján más, kisebb változtatásokat hajtottak végre. Az új terveknél elsősorban a fokozott gazdaságossági követelményeket, az ország építőanyaghelyzetét vették figyelembe. A sertéstenyészetek részére például olyan szerfás épületet is terveztek, amely a belső kialakítástól függően süldőszállásnak, kocaszállásnak vagy fiaztatónak használható, az új csibenevelőket pedig már az olcsóbb, mélyalmos rendszer szerint tervezték. A termelőszövetkezetek nagyarányú építkezési szükségletét is figyelembe véve, az illetékes minisztériumok az elmúlt héten közös utasítást adtak ki, amely az eddiginél tágabb lehetőséget nyújt a tervezésben is a helyi kezdeményezéseknek. Az utasítás lehetővé teszi, hogy a közös állatállomány megfelelő elhelyezése érdekében a termelőszövetkezetek helyi anyagból, saját erővel a megyei tanácsnál készült tervek alapján Is építkezzenek, amennyiben az olcsóbb, mint az állami típustervek kivitelezése. További lehetőség, hogy egyes típusterveket ideiglenesen csökkentett igénnyel — például kevesebb gépi berendezéssel _ valós íthatnak meg s az így megtakarított összegből egyszerű, olcsó épületeket emelhetnek. A közös nagyüzemi állat- tenyésztést megalapozó építkezések továbbfejlesztése érdekében rövidesen országos pályázatot írnak ki az eddigieknél is korszerűbb, olcsóbb zárt és szabadtartásos rendszerű tehénistállók tervezésére. tonna égetett mésszel jelent többet, anélkül, hogy meglevő kemencéinken átalakítást kellene végeznünk. Az újítások, a munkaverseny eredményei reális valóságként jelentkeznek a Pest megyei Építőanyagipari Vállalatnál. Az újságolvasónak talán így nem mondanak sokat ezek a számok: hárommillió tégla, kétezer tonna mész! Ha azonban azt nézzük, hogy ez a mennyiség 120 családi ház megépítéséhez elegendő, világosan lemérhetjük az újító mozgalom, a verseny jelentőségét. (gy. — m.) Gyufacímke-sorozat Vác műemlékeiről A Gyufaipari Vállalat új címkesorozatokat hoz forgalomba. A fásítási hónap alkalmából 8 különböző címkéből álló ízléses sorozat jelenik meg, s ugyancsak 8 különböző címkét készítenek Vác műemlékeiről. Ezeken többek között a régi vár, a tizennyolcadik századi kőKapu, az első magyar gőzmozdony, a Duna- parti sétány látható. A gyufagyár, amióta cseszlovák offset műnyomógépet kapott, egyre szebb és érdekesebb címkéket gyárt. A fásítási sorozatot már lakkozva hozzák forgalomba, s a szakemberek megoldották a bronz és aranynyomást is. Tsz-ckrc vonatkozó fontosabb rendelkezések A KISZ Központi Bizottsága. a MEDOSZ elnöksége és a földművelésügyi miniszter határozata az 1960-as gazdasági évre ismét lehetővé teszi, hogy a fiatal kukoricatermesztők, az ifjúsági silózóbrigádok és a fiatal traktorosok az országos ifjúsági szocialista munkaversenyben munkájuk eredményességét összemérhessék. Az 1960-as évre meghirdetett ifjúsági munkaversenyek szervezését minden szinten a KISZ, a MEDOSZ és az FM szervei végzik. Részletes felvilágosítást a megyei tanács mező- gazdasági osztálya ad. A Mezőgazdasági Értesítő 1960. február 3-i számában a KPM autófelügyelet módosította a Belorusz MTZ—5L és 5M, a Vlagyimirén T—28, az UTOS—45; a Harz és a Zetor Super típusú traktorok közúti forgalomban történő részvételének feltételeit. A fenti vontatók közúti forgalomban 1960. december 31-ig vethetnek részt. A vontatókra kiállított forgalmi engedélyt az év végén vissza kell szolgáltatni. A Mezőgazdasági Értesítő ismerteti a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gépi járműveinek kötelező szavatossági biztosítását is. Katonás rendben sorakoztak avatásra várva tegnap délben a nagymaros—visegrádi révben a Pest megyei Kishajózási Vállalat új révátkelő hajói: a Börzsöny, a Villám. a Csikóvár. a Cso- bánka. a Dobogókő és, a Vöröskő. A hivatalos keresztelő előtt meghívott vendégek próbautat tettek a Vöröskővel. A hajó minden szempontból megnyerte a vendégek tetszését. A próbaút után a vendégek csónakba szálltak, hogy eleget tegyenek hagyományos kötelezettségüknek, a hajók meg- keresztelésének. Durrogtak a pezsgős üvegek és lehulltak a leplek a hajók névéiről. Nem volt ilyen könnyű az út a keresztelőig. A Kishajózási Vállalat horányi műhelyének dolgozói, élükön Jordán Richard főmérnökkel, Petényi Ferenc műhelyfőnökkel, Könyves Lajos festő- munkással, Kamerer Endre csoportvezetővel és Csernus Károly csoportvezetővel, szinte éjt nappallá téve dolgoztak azért, hogy határidőre v í z re bocsa Ihassak a rég várt új hajókat. Huszonegy ember tavaly július elsején kezdte el a munkát és december 31-ig be is fejezték. A hajók vízrebocsátására most, a Duna jegének felolvadása után kerülhetett sor. A hajók zöme a szentendrei Du- na-ágban kerül „bevetésre”. Az idén hat ponton- és nyolc bejáróhíd is elkészült a műhely dolgozóinak szorgalmából. Több mint másfélmillió forintot fordított ezekre, a létesítményekre államunk, amelyek nagymértékben hozzájárulnak majd a dunai révátkelés megjavításához. Hapiwtodef* Hogy többet teremjen a nagykőrösi határ Érdemes levonni a következtetést XXXXXXXXX^XXXXXV\^^CVVNXX>X^XXXXXX^.XXX\AXXXXN^^^XXXVXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXVXXXXXXX\XXX'S > y / y GYOMRON MŰKÖDIK a Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat vegyi részlege. Itt készül a jól bevált borderítöszer: a Pannónia borkén tabletta és a háziasszonyok nélkülözhetetlen vegyianyaga, a salalkáli. Felvételünkön a részleg dolgozói éppen a salalkálit csomagolják. A Csepel Autógyár üzemeiben a napokban kérdőíveket töltöttek ki a fiatalok. A kérdőívek életükről, munkájukról, nézeteikről, problémáikról kérdeznek anélkül, hogy bárkinek is alá kellene írnia a nevét. Ez most nem fontos. Száz kérdőívet választottunk ki a beérkezettek közül s abból készítettünk egy kis „előzetes” statisztikát. A kérdőívek gazdái között 34 a nő és 66 a férfi. Életkoruk 16— 28 év. Közülük ötven fizikai munkás ötven pedig adminisztratív dolgozó. Öt általánostól — a műszaki egyetemig A számokból — statisztikánk adataiból — kitűnik, hogy az ősszel sokkal több fiatal iratkozott magasabb iskolába, mint az elmúlt években bármikor. Elvétve akad csak egy-egy fiatal — a nők között három, a férfiak között kettő —, aki nem végezte el a nyolc általánost. A nők tizenöt százaléka érettségizett. Öten az általános iskola elvégzése után gép- és gyorsírást, könyvelést is tanultak. A férfiak közül huszonnégyen érettségiztek, öten végeztek egyetemet és ugyanennyien hagyták abba két vagy három gimnázium után a tanulást. A férfiak mégis szorgalmasabbak. Az iskola befejezése után például kilencen tanulnak idegen nyelvet, négyen járnak technikumba, egy egyetemen, egy pedig egyetemi előkészítő tanfolyamon tanul, heten pedig különböző tanfolyamok hallgatói. A férfiaknak majdnem ötven százaléka tehát tovább tanul. A nők közül hárman tanulnak nyelvet, ketten járnak technikumba, ketten gyors- és gépírótanfolyamra, egy leány pedig szabás-varrást tanul. A kérdőívekből megállapítható, hogy a fiatalok nagy része — hatvan százaléka — szüleinél lakik, önálló főbérlettel egy nő és kilenc férfi rendelkezik. Albérletben három nő és tizennégy férfi él. A munkásszállóban összesen hat fiatal van. Ezenkívül két ágybérlet és egy társbérlet is akadt. S hogy a legfontosabbról se feledkezzünk meg: két fiatalnak már családi háza van! A férfiak takarékosabbak A közhit azt tartja, hogy a férfiak kezéből könnyebben kicsúszik a pénz, hiszen a mozibán, színházban, tánc- mulatságban ők a gavallérok, nem beszélve a baráti társaságban elfogyasztott „run- dok”-ról. S íme, most kiderül, hogy a férfiak — takarékosabbak. A nők közül mindössze hétnek van takarékkönyve és öten tagjai a KST-nek. Ezzel ellentétben 31 férfi rendelkezik takarékkönyvvel, kettőnek pedig KST-betétje van. A kérdőív arra is kíváncsi volt, hogyan öltözködnek a fiatalok, van-e rádiójuk, fényképezőgépük és más „értékcikkük”. A férfiaknak általában négy öltözet ruhája és három pár cipője van. A nők közül néhány tíz pár cipő közül is válogathat. A többség öt-hat pár cipő tulajdonosa. A megkérdezettek 70 százalékának van rádiója, s ezenkívül hét televízió, huszonnyolc kerékpár és huszonöt fényképezőgép-tulajdonost találtunk. Jókai, Móricz, Mikszáth... A fiatalok szeretnek olvasni, szórakozni. A mozi közkedvelt. Színházba lényegesen kevesebbet járnak. Üdülni a fiatalok 30 százaléka volt, többen közülük külföldön. (Legnagyobbrészt Csehszlovákiában!) Sokan külföldi turnékat terveznek. Elsősorban a Szovjetunióba, Németországba, Olaszországba. Alig akad olyan fiatal, aki ne olvasna el legalább három könyvet egy hónapban. A kedvenc írók között elsősorban Jókai Mórt, Mikszáth Kálmánt és Móricz Zsigmon- dot emlegetik. Meg kell említenünk, hogy a fiatalok anyagi problémáikról is beszámoltak. Legtöbbjük bútort, lakást, autót és ruhát szeretne venni. Statisztikánkban megelégedtünk a „tolmács” szerepével. A tanulságok leszűrését az olvasókra bízzuk. Hiszen a számok önmagukért beszélnek! Bende Ibolya Mennyi kárt okoznak a növényi kártevők? A tapasztalatok szerint a gabonacsócsárló kártevése nyomán holdanként 200—300 kilóval kevesebb a szemtermés. A burgonyabogár 2—20 mázsa gumóval, a lucernamag kártevők 100—150 kiló maggal, az almamoly és a pajzs- tetű 30—50 százalékkal csökkenti az egyébként várható termés mennyiségét, illetve értékét. Ezért is ajánlatos időben, szakszerűen védekezni a növényi kártevők ellen. Hat új révközlekedési hajót avatott a Pest megryei Kishajózási \ állalat j-\erekas munkát végeztek Lf a nagykőrösi kommunisták és a pártonkívüli aktívák a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. A párt- bizottság irányításával másfél hónap alatt csaknem négyezer parasztot nyertek meg a szövetkezeti gazdállvodás ügyének. A nagy alföldi város határában tehát ez év tavaszától kezdve a parasztok erőit egyesítve nagyüzemi módon folyik a termelés. Amíg a fejlesztés időszakában a fő kérdés a politikai munka fokozása, a fel- világosító munka színvonalának emelése volt, most, az átszervezés után újabb és az előbbinél semmivel sem kisebb jelentőségű feladat jelentkezik: a nagyüzemi gazdaságok megszervezése, a munka zökkenőmentes megkezdése. Röviden úgy lehetne ezt összefoglalni: meg kell valósítani, hogy többet teremjen a nagykőrösi határ, mint amikor még egyénileg gazdálkodtak a parasztok. a zt jelenti-e az új, a meg- zi változott helyzet, hogy a gazdasági feladatok mellett a következő időszakban háttérbe kell szorulnia a politikai munkának? Nem, szó sincs erről. A városi pártbizottság jelentése, amelyet a város termelőszövetkezeteinek helyzetéről és megszilárdításáról készített a megyei pártbizottság részére, körültekintően elemzi a tényleges helyzetet és szabja meg a szükséges tennivalókat. Beszámol arról az igen kedvező jelenségről, hogy az újdonsült termelőszövetkezeti tagok türelmetlenül várják a tavaszi munkák dandárjának érkezését. Tájékoztatja a felsőbb pártszervet mindazokról az intézkedésekről — szakemberek kihelyezése, állatállomány összevonása, vetőmag és takarmány összegyűjtése stb. —, ? arr\elye%et- a termelőmunka zökkenőmentes megkezdése érdekében tettek. A tényleges helyzethez persze hozzátartoznak azok a nehézségek is, amelyek az átszervezéssel egyidejűleg jelentkeztek. A termelőszövetkezetek nagy földterületéhez képest kevés az állatállomány. Még nem mindegyik tsz-tag érti meg, hogy a bevitt földterülethez és az állatállományhoz magának kell biztosítania a vetőmagot, a takarmányt. Az elkészített előzetes tervek átdolgozásra szorulnak, mert alacsonyra tervezték a száz holdra jutó tenyészállat-létszámot, s az árutermelést. A nem lebecsülendő eredmények mellett tömegével jelentkeznek tehát az új helyzetből fakadó feladatok is. De vajon csupán gazdasági intézkedésekkel megoldható-e a takarmány és a vetőmag összeadása? Egyszerű adminisztratív intézkedéssel elérhető-e az árutermelés növelése? A városi pártbizottság tisztánlátására, a körülmények marxista elemzésére vall, hogy a gazdasági célokat nem csupán adminisztratív eszközökkel, intézkedésekkel igyekszik elérni. A mindennapi gazdasági feladatokat — azok lebecsülése nélkül — politikai felvilágosító munkával is segíti. Minden erőfeszítést megtesz — miután a pártszervezetet mindegyik tsz-ben létrehozták — a pártszervezetek megerősítésére, tömegbefolyásuk érvényesítésére. Pártszervezők segítenek a pártmunkában kevésbé jártas termelőszövetkezeti pártvezetőknek a szervezeti élet megteremtésében, a KlSZ-szer- vezetek létrehozásában stb. 4 gazdasági élet fellendüli lésével egyidejűleg mozgalmas politikai élet alakul ki a város termelőszövetkezeteiben, s ezt a látszólag két különálló feladatot együttesen, egymással szoros egységben oldják meg. Ez nem is lehet másként ott — mint NggykőrQsö,n is —, ahol vi- Uígósah látják, hogy a gazdasági és a politikai munka elválaszthatatlan egymástól. Mihók Sándor
