Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-02 / 52. szám

1960. MÁRCIUS 2. SZERDA

^gjcirlcip

Készítsenek jó terveket a tsz-ek

(Folytatás az 1. oldalról)

tsz-be lépésük előtt 30—36 mázsa kukoricát termeltek holdanként májusi morzsol- tan számolva. Ezek az egyéni parasztok már tsz-tagok. Bebizonyították szaktudásukat, véleményem szerint bátran meg lehet őket bízni brigád vagy munkacsapat vezetésével.

Ezután arról beszélt Horváth elvtárs, hogy a tsz-ek vezetőségei fokozottabban támaszkodjanak tagjaik hosszú évtizedeken szerzett tapasztalataira, majd így folytatta:

— Klim elvtársnak, a tak- sonyi Egyesült Erő Tsz elnökének nagyon igaza, van, amikor azt mondta, hogy egy jó vezetőség felemelheti, de egy rossz tönkreteheti akármelyik tsz-t. Nagyon sok igazság van ebben a mondásban. Aki igazi parasztember, aki jó vezető, az nem tudja elnézni, hogy akár egy szál szalmát vagy lucernát is beletapossanak a sárba.

— Sok felszólaló foglalkozott a tsz-ek tervkészítésével. Saját erejükre készítsék el terveiket a termelőszövetkezetek. A takarmányt vagy a vetőmagot ne az államtól várják. Trágyát sem tud számukra biztosítani a termeltető vállalat.

Termeljenek elegendő takarmányt, tartsanak megfelelő számú állatot és akkor lesz trágyájuk földjeik termőerejének pótlására.

— Sok tsz-elnöknek számtalan funkciója van. Véleményem szerint az a helyes, ha egy funkciója marad csak az elnöknek, ez pedig az elnöki tisztség. Semmi értelme annak, hogy hetenként háromnégy napot értekezleteken töltsön. Csak olyan funkciókat vállaljanak el az elnökök, amelyek nem akadályozzák őket az elnöki tisztség kifogástalan betöltésében.

— Elhangzott a tanácskozáson olyan félszöíálaá,' Itögy n járási és a megyei szervek fordítsanak nagyobb gondot a tsz-ek közötti munkaversenyek szervezésére és értékelésére. Ezzel egyetértek, szükségesnek tartom, azt viszont

helytelenítem, ha egy tsz az egész járást vagy az egész

megyét hívja ki versenyre.

A leghasznosabb szerintem az, amikor két szomszédos tsz versenyez egymással.

Ott tudják, miről van szó, s mivel közel vannak egymáshoz, bármikor ellenőrizhetik a versenypontok betartását.

— Több tsz-elnök kérte a tanácskozáson, hogy a megyei szervek biztosítsanak a körzetükben levő gépállomásnak több gépet. Ugyanakkor mint hallom, a gépállomások meglevő gépparkja sincs szerződéssel teljes egészében lekötve. Március 10-ig minden tsz kösse meg a szerződést a gépállomással, használják ki a lehető legjobban a meglevő gépparkot

— Volt olyan felszólaló, kifogásolta, hogy az állam nem tud korlátlanul vetőmagot, vetőburgonyát adni. Az állam amennyire tud, segít, ad hitelt, vetőmagot sitb. Az egyéni paraszt, ha nem lép be a tsz-be, akkor is vetett volna. Adják össze tehát a tagok a közös részére szükséges vetőmagot

* — Vizsgálják felül a tsz-ek

terveiket. Az egyéni parasztok területük 33—35 százalékán termeltek kukoricát. Ennyit kell termelni a tsz-ekben is. A takarmánynövények közül a legnagyobb hozamot a kukorica adja. A tsz-ek

csak úgy tudják növelni állatállományukat és biztosítani takarmányukat, ha elegendő kukoricát termelnek.

Fordítsanak nagyobb gondot állatállományuk saját erőből történő növelésére. Ösztönözni kell a tagokat, hizlaljanak sertést, tartsanak szarvasmarhát, adjjunak el a tsz-nek malacot, borjút háztáji gazdaságukból. Ezzel egyidejűleg már most gondolkozzanak a tsz-ek vezetői' azon, hány állat számára kell férőhelyet biztosítaniok. Ne azt nézzék, mennyi állatuk van, hanem azt, hogy földterületükhöz mérten mennyit kell tartamok. Az állatoknak istálló is kell. Olyan eszközökRészleíes adatgyűjtés a munkások és alkalmazottak életszínvonalának alakulásáról

biztosok munkáját, saját ügyüknek tekintsék a felvételt, hiszen pontos adatok nélkül nem kaphatunk képet a valóságos helyzetről. Természetesen az adatok szigorúan titkosak, azokat sem a kérdőbiztosok, sem mások semmilyen célra nem adhatják ki. A felvétel eredményei — túl azon, hogy számos, eddig nem kellően ismert kérdésre választ adnak majd — a nép- gazdasági tervek elkészítéséhez, a vizsgált kérdésekkel kapcsolatos intézkedések körültekintő kidolgozásához is segítséget fognak jelenteni.

kel építsenek istállókat, férőhelyeket, amilyenek rendelkezésükre állnak. Lehet vertfal, sárfai, vályog, egyszerű faszerkezet, vagy más, még ha csak néhány évig használható is. Később majd építenek nagyobbat, szebbet, tartósabbat.

— A tsz-elnökök, a tsz-eket segítő elvtársak írják be munkatervükbe az elvégzendő feladatokat — mondotta befejezésül Horváth elvtárs. — Ezek a feladatok a következők: a tsz-ek készítsenek jó terveket, igyekezzenek saját erejükből biztosítani a vetőmagot, az állati férőhelyeket és növeljék állatállományukat. Munkájuk végzésénél ez legyen a sorrend, mert ezek most a legfontosabb feladatok.

Közhivatali nődolgozóJc \

y

országos konferenciája

A nemzetközi nőnap jubi- ^

leumi ünnepségére készülve ^ az állami intézmények, taná- ^ csők és más közhivatalok nő- ^ dolgozói kedden a Közalkal- ^ mazottak Szakszervezetének ^ székházában országos nőkon- ^ ferenciát tartottak. Huber $ Lajos szakszervezeti főtitkár ^ ünnepi köszöntője után Lacz-f kovits Ernőné, a szakszerve- ^ zet országos nőbizottságának 5 elnöke a nemzetközi és a ha- f zai nőmozgalom eredményei- ^ ről, feladatairól beszélt. A ^ tanácskozáson részt vett Nagy $ Józsefné könnyűipari miniszter, Erdei Lászlóné, az Országos Nőtanács elnöke, Gár-^ dós Mária írónő, a munkás- mozgalom régi harcosa, Vár-] női Zseni költőnő.

A rövid haj, természetes hullámok, | aranyszőke szín a divat |

Befejeződött a fodrászverseny - Az osztrák csapat lett az első |

A Budapesten megrendezett kétnapos nemzetközi fodrász- verseny hétfőn a késő esti órákban ért véget és éjfél tájban került sor az eredményhirdetésre. A bizottság bírálata szerint az első helyezést az osztrák csapat nyerte, amelynek tagjai Helmuth Ba- tisovszky, Josef Moldaschl, Rudolf Simmer, Walter Po- lesny, Carl Edinger. A második helyezett a magyar csapat, tagjai: Tárnoki László, Hermann Gyula, Fürst Árpád, Vargha Lajos, Papp József. A harmadik a magyar B- csapat lett. Az osztrákok őrzik majd egy éven keresztül a Magyar Fodrászklub békekupáját. A versenyzők megkapták a kupa kicsinyített mását, oklevelet és 7000 forint jutalmat nyújtottak át nekik.

Hétfőn este

a leglátványosabb számmal, a fantáziafrizurával-zárultak • a verseny-*- számok.

Az 1800—1850-es évek hajviseletét stilizálták, kép alapján készítették el a frizurát. A szivárvány minden színében pompáztak a hajak, egyikből rózsacsokrot, másikból galambot és a legkülönbözőbb fantáziaformákat készítették. A közönség tapsával fél óráig nem engedte le az emelvényről a manekene- ket.

A versenyen kialakult az új frizuradivat, A fodrászok

a haj természetes vonalának megőrzésére és a természetes színekre törekednek.

Az egészen rövid hajból lágy tartóshullámmal laza, arcbasimuló, nagyhullámos és nem göndör frizurákat készítenek. Esetenként az arc formájának megfelelően fru- frus a frizura. Az eddigi, szinte vad színek helyett a hamvas, pasztell árnyalatokat kedvelik.

A vörös színek is kevésbé

élénkek és a legdivato- £ sabb szín az aranyszőke. |

A Magyar Fodrászklub ez- ^ után évente megrendezi Bu- £ dapesten a nemzetközi ver- ^ senyt. A fodrászok legköze- 4 lebbi találkozójára 1961 ja- í nuárjának végén kerül sor. *

__________________________ í

Le

csapolják a talajvizet a ceglédi vásártér melletti legelőről.

Újabb kisvendéglők és cukrászdák nyílnak az italboltok helyén

Beszélgetés a Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat igazgatójával

A Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat a múlt évben jelentős eredményeket ért el. Az előző évekhez képest nemcsak forgalma növekedett jelentősen, működése lett gazdaságosabb, hanem éttermei, cukrászdái is mind szebbek, színvonalasabbak és korszerűbbek. ' Az eredmények- nem maguktól alakultak ki: a vállalat dolgozói és vezetői átgondolt, közös munkájának gyümölcsei ezek. A vállalat igazgatójával — Kovács Károly elvtárssal — a múlt évi munkáról és az ez évi tervekről beszélgetünk.

— Minek köszönhetők az eredmények? — kérdezzük.

— Tavaly 157 százalékra teljesítettük nyereségtervünket — mondja Kovács elv- társ. — Ez elsősorban annak tudható be, hogy a kongresszusi versenyben tett 'vállalásokat dolgozóink igen komolyan. vették, s azokat jelentősen túl is teljesítették. Az üzemegységek dolgozói 450 ezer forint forgalomnövekedést ajánlottak fel, teljesítésük viszont 2,7 millió forintot ért eL Az önköltségcsökkentést a vállalt 140 ezer forinttal szemben 170 ezerre teljesítettük. A másik eredmény, hogy a verseny során

43 munkavállalónk lett

kiváló dolgozó és kilenc

egységünk nyerte el a

Az életszínvonal alakulásának vizsgálata a statisztikai szerveknek is állandóan napirenden szereplő fontos feladata. Ez a vizsgálat egyrészt a folyamatos statisztikai vizsgálatok alapján történik, az élet- színvonal alakulásának részletesebb kérdéseire azonban csak külön e célt szolgáló adatfelvétel adhat választ. Ilyen adat- felvételt az utóbbi időben több országban is végrehajtottak; Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatni márciusban végez ilyen felmérést, amely ez esetben csak a munkás-alkalmazott népességre terjed ki.

A tervezett adatgyűjtés fő^ célja az, hogy választ kapja- j nak olyan kérdésekre, mintj pl.: milyen a jövedelmek el- j oszlása, milyen széles rétegek\ élnek átlag alatti, átlagos,\ vagy ezt meghaladó jövedelmi\ színvonalon, hogyan élnek aj kisebb és nagyobb, a városi és\ falusi, az egy, két vagy többi keresővel rendelkező, a gyér- i mektelen, az egy-, két- vagy i többgyermekes családok, síb.?j Ezenkívül fel kívánjuk mér-j ni — és ez a kérdéscsoport; igen nagy jelentőségű —, • milyen a dolgozó nők elfog-1 laltsága, a kereső foglalkozást: nem végző háziasszonyokéval; összehasonlítva, hogyan tud-: jak megoldani a két műszak okozta problémákat, a házi munka elvégzését, a gyermekek elhelyezését, milyenek a pihenési, szórakozási, kulturálódási lehetőségek, stb.?

A sokrétű és érdekes adat- felvétel során Budapesten kívül 40 városban és 140 községben mintegy 20 000 háztartást kell felkeresniük a kérdőbiztosoknak. A háztartások kiválasztása teljesen véletlenül, központilag történt. Az adat- felvétel sikeréhez az is szükséges, hogy a megkérdezett

háztartások segítsék a kérdő\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\'.\\\\\\\\\\\\\\\V

i Vizi Jóska, a Csepel Autő- gyár motorgyárának fiatal ; gépmunkása — műszakváltás l közeledvén — éppen a gépét l tisztogatta, amikor egy idő- ! sebb, bajuszos férfi hozzálé- ! pett és mosolyogva átölelte a ! vállát. Kicsit zavarbajött ! Jóska, különösen, hogy nem ; értette a barátságos idegen l egyetlen szavát sem. Szeren- ; cséré pár pillanat múlva a \ tolmács is odaért s így meg- \ tudta, hogy látogatója nem \ más, mint G. Adducci elv- ',t társ, a Nemzetközi Gépipari í Szövetség főtitkára, í A rövid beszélgetés során Vizi Jóska elmondta, hogy \ jól érzi magát az üzemben s 'l szeretné esztergályos szak- ( munkássá képezni magát. (Adducci elvtárs ehhez sok í szerencsét kívánt. Alig pár í percig tartott a párbeszéd s í ezalatt már szétfutott a hír (f az üzemben, hogy a Szak- (f szervezeti Világszövetség kép- $ viselői tartózkodnak itt. Egész í csoport munkás kísérte a há- '(f rom vendéget az üzem ka- % pújáig s a tolmács alig győz- % te fordítani a kérdéseket és í válaszokat.

A karbantartóüzemben Hasonlóképpen történt minden. A gépek láttán Adducci elv- társék elismerően bólintottak.

Az üzem egyik dolgozója francia szóval fordult P. Krauter elvtárshoz, aki meglepődve kérdezte, honnan ismeri ilyen jól a nyelvet.

— A Renault-gyárban dolgoztam évekig — hangzott a válasz, s már elő is. került egy régi fénykép a hajdani francia munkatársakról, amit Krauter elvtárs érdeklődéssel nézett meg.

Délutánra megtelt a gyár igazgatósági épületének ebédlője. A vendégek nem kívántak beszédet tartani, inkább azt kérték, hogy a jelenlevők kérdéseket tegyenek fel, s így barátságos beszélgetés alakuljon ki közöttük.

Egymás után emelkedtek a kezek, a levegőbe. Volt, aki a spanyolországi és nyugatnémetországi helyzetről kért tájékoztatást, mások arról érdeklődtek, milyen volt a világszervezet álláspontja 1956- ban az októberi ellenforradalommal kapcsolatban. A kérdezők közül néhányan a Re- nault-gyári munkakörülményekről érdeklődtek s szó esett a franciák szaharai atombomba-robbantásáról is.

A kérdések elhangzottak és Adducci elvtárs beszélni kezdett. A szempárok nem a tolmács felé fordultak, az ö arcát figyelték.

— Kitűnő szónok lehet — súgtak össze néhányan és sajnálták, hogy nem értik a francia szót, pedig milyen nagyszerű lenne a válaszokat „eredetiben” hallani.

— Mi, elvtársak — mondotta Adducci elvtárs — egy percig sem kételkedtünk 1956- ban, hogy Magyarországon ellenforradalmi események zajlanak le. örülünk, hogy a magyar nép túljutott a válságon, hogy az ország és fővárosa megszépült, az élet nyugod- tabb lett s az emberek bizakodva néznek a jövőbe.

Kedves látogatók

A Renault-gyárról szólva el- í mondotta, hogy az ott gyártott \ kocsik kétségkívül szépek és! tetszetősek. Mindezt azonban! a munkások saját bőrükön 'ér-! zik meg. j

— A munka annyira meg-} erőltető és idegtépő, hogy so-í kan idegszanatóriumba kerül-} nek, elmebajosóik lesznek s í emellett igen gyakori a bal-; eset a gépeknél.

— Jó lenne — tette még;

hozzá Adducci elvtárs —, ha a;

Csepel autógyári munkások í

egy csoportja ellátogatna a J

Renaxilt-gyárba és a helyszí-;

nen győződne meg a valóság-'i

ról. í

/

A beszélgetésnek alig akart; végeszakadni. A vendégek-'} nek azonban menniök kellett'} s öt óra tájban el is búcsúz- (t tak az autógyáriaktól.

— Viszontlátásra, kedves'( barátaim! — így búcsúztak a í látogatók s az autógyáriak ha- (, sonlóképpen válaszoltak:

— Viszontlátásra, elvtársak jí és sok sikert ahhoz a nehéz % munkához, amelyet önök a vi- é lóg vasmunkásaiért végeznek! f

jl

Bende Ibolya '

kiváló üzemegység címet.

A múlt évben — az előző évhez képest — a saját termelésű ételfogyasztás 20 százalékkal, ezen belül az előfizetéses étkeztetés 300 százalékkal emelkedett. Növekedett a cukrászati termékek, ! " üdítő italok, a sör és — az * árleszállítás után — a borfogyasztás is. Ugyanakkor örömmel számolhatok be arról, hogy az égetett szeszesitalok fogyasztása lényegesen csökkent.

— Mit tett a vállalat az italboltok felszámolására?

— Italboltjaink száma egyre kevesebb. Cegléden és Nagykőrösön egy-egy söntést borkóstoló jellegűvé alakítottunk át s azok most, mint „magyar borok háza” működnek, ahol csak borokat és büféárukat árusítunk. Üllői italboltunkat kisvendéglővé és cukrászdává, egyik ceglédi italboltunkat szintén kisvendéglővé alakítottuk.

Éttermeink korszerűsítésére tavaly Nagykőrösön és Gyömrön 240 ezer forintot költöttünk. Több korszerű gépet is beszereztünk termelő üzemeink részére.

— Erre az évre milyen fejlesztést tervez a vállalat?

— Az idén fő irányvonalunk üzlethálózatunk fejlesztése, így Vecsésen — a szombaton megnyílt Lokomotív kisvendéglőn kívül — még egy zenés kisvendéglőt, az egyik italbolt helyett cukrászdát és egy új éttermet létesítünk.

— Üllőn és Monoron korszerűsítjük a kisvendéglőket, Monoron az italboltból modem

I bisztrót alakítunk, két ország- I úti italboltból pedig vegyes 1 jellegű falatozót. Gyomron az italboltot kisvendéglőnek építjük át. Maglódon a cukrászdát korszerűsítjük. Egyik ceglédi italboltunkból is kisvendéglőt j létesítünk. Cegléden, a Körösi úton, új cukrászdát nyitunk. Nagykőrösön szintén modem, zenés új cukrászdát és egy kisvendéglőt létesítünk. Ezenkívül

tovább folytatjuk a mai

kor igényeinek megfelelő elektromos hűtőpultok, hűtőszekrények és konyhai felszerelések beszerzését is.

— Tudjuk, hogy a jó bornak is kell cégér. Nem gondolja igazgató elvtárs, hogy a cégtáblák, portálok s általában az üzletek külső képe sok esetben kedvezőtlen benyomást kelt?

— Sajnos, így van. Éppen ezért tervbe vettük, hogy hazánk felszabadulása évfordulójának tiszteletére üzemegységeink portáljait és cégtábláit rendbehozzuk. Továbbra is fő törekvésünk a minél kulturáltabb és színvonalasabb vendéglátás megvalósítása. Ehhez valóban szükséges, hogy ne

»csak belülről, hanem kívülről is kellemes hatásúak legyenek ( üzleteink.

'( — A vendéglátóipar elsősorí ban a férfiakra gondol. A cég- ílédi vállalat tesz-e valamit a %nők érdekében?

$ — Amikor a saját termelésű

(, áruféleségek mennyiségét és £ választékát növeljük, meg ^akarjuk valósítani — a dolgo- (zó nők munkájának megköny- í nyítése érdekében — különbö- íző félkészáruk bevezetését. f

'/f Szándékunkban van tisz- tított burgonyát, szeletelt,

5 panírozott húsokat és ( egyéb kész ételeket forgalomba hozni.

^ Ebben az évben a házhozszállítás megvalósítását is tervbe (, vettük.

(, A Ceglédi Vendéglátóipari í Vállalat nagy területen, Vércséstül Ceglédig és Nagykőrösétől Gyömrőig látja el a ven- ; déglátói feladatokat. Ha min- ; den egységüket még nem is (tudnak olyanná tenni, amilyenné szeretnék, az eredrné- '} nyék biztatóak s pár év múl- ; va a rossz emlékű italboltokat ! teljes egészében felváltják a ! korszerű kisvendéglők, cuk! rászdák és modem bisztrók.

*

(&y. rn.)