Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-02 / 52. szám

1960. MÁRCIUS 2. SZERDA ^gjcirlcip Készítsenek jó terveket a tsz-ek (Folytatás az 1. oldalról) tsz-be lépésük előtt 30—36 mázsa kukoricát termeltek holdanként májusi morzsol- tan számolva. Ezek az egyéni parasztok már tsz-tagok. Be­bizonyították szaktudásukat, véleményem szerint bátran meg lehet őket bízni brigád vagy munkacsapat vezetésé­vel. Ezután arról beszélt Hor­váth elvtárs, hogy a tsz-ek vezetőségei fokozottabban tá­maszkodjanak tagjaik hosszú évtizedeken szerzett tapaszta­lataira, majd így folytatta: — Klim elvtársnak, a tak- sonyi Egyesült Erő Tsz elnö­kének nagyon igaza, van, ami­kor azt mondta, hogy egy jó vezetőség felemelheti, de egy rossz tönkreteheti akármelyik tsz-t. Nagyon sok igazság van ebben a mondásban. Aki igazi parasztember, aki jó vezető, az nem tudja elnézni, hogy akár egy szál szalmát vagy lucernát is beletapos­sanak a sárba. — Sok felszólaló foglalko­zott a tsz-ek tervkészítésével. Saját erejükre készítsék el terveiket a termelőszövetke­zetek. A takarmányt vagy a vetőmagot ne az államtól várják. Trágyát sem tud szá­mukra biztosítani a termel­tető vállalat. Termeljenek elegendő ta­karmányt, tartsanak meg­felelő számú állatot és akkor lesz trágyájuk föld­jeik termőerejének pótlá­sára. — Sok tsz-elnöknek szám­talan funkciója van. Vélemé­nyem szerint az a helyes, ha egy funkciója marad csak az elnöknek, ez pedig az elnöki tisztség. Semmi értelme an­nak, hogy hetenként három­négy napot értekezleteken töltsön. Csak olyan funkció­kat vállaljanak el az elnökök, amelyek nem akadályozzák őket az elnöki tisztség kifo­gástalan betöltésében. — Elhangzott a tanácskozá­son olyan félszöíálaá,' Itögy n járási és a megyei szervek fordítsanak nagyobb gondot a tsz-ek közötti munkaverse­nyek szervezésére és értéke­lésére. Ezzel egyetértek, szük­ségesnek tartom, azt viszont helytelenítem, ha egy tsz az egész járást vagy az egész megyét hívja ki versenyre. A leghasznosabb szerin­tem az, amikor két szom­szédos tsz versenyez egy­mással. Ott tudják, miről van szó, s mivel közel vannak egymás­hoz, bármikor ellenőrizhetik a versenypontok betartását. — Több tsz-elnök kérte a tanácskozáson, hogy a megyei szervek biztosítsanak a körze­tükben levő gépállomásnak több gépet. Ugyanakkor mint hallom, a gépállomások meg­levő gépparkja sincs szerző­déssel teljes egészében leköt­ve. Március 10-ig minden tsz kösse meg a szerződést a gép­állomással, használják ki a lehető legjobban a meglevő gépparkot — Volt olyan felszólaló, kifogásolta, hogy az állam nem tud korlátlanul vető­magot, vetőburgonyát adni. Az állam amennyire tud, segít, ad hitelt, vetőmagot sitb. Az egyé­ni paraszt, ha nem lép be a tsz-be, akkor is vetett volna. Adják össze tehát a tagok a közös részére szükséges vető­magot * — Vizsgálják felül a tsz-ek terveiket. Az egyéni parasztok területük 33—35 százalékán termeltek kukoricát. Ennyit kell termelni a tsz-ekben is. A takarmánynövények közül a legnagyobb hozamot a ku­korica adja. A tsz-ek csak úgy tudják növelni állatállományukat és biz­tosítani takarmányukat, ha elegendő kukoricát ter­melnek. Fordítsanak nagyobb gondot állatállományuk saját erőből történő növelésére. Ösztönözni kell a tagokat, hizlaljanak ser­tést, tartsanak szarvasmarhát, adjjunak el a tsz-nek malacot, borjút háztáji gazdaságukból. Ezzel egyidejűleg már most gondolkozzanak a tsz-ek veze­tői' azon, hány állat számára kell férőhelyet biztosítaniok. Ne azt nézzék, mennyi állatuk van, hanem azt, hogy föld­területükhöz mérten mennyit kell tartamok. Az állatoknak istálló is kell. Olyan eszközök­Részleíes adatgyűjtés a munkások és alkalmazottak életszínvonalának alakulásáról biztosok munkáját, saját ügyüknek tekintsék a felvé­telt, hiszen pontos adatok nél­kül nem kaphatunk képet a valóságos helyzetről. Termé­szetesen az adatok szigorúan titkosak, azokat sem a kérdő­biztosok, sem mások semmi­lyen célra nem adhatják ki. A felvétel eredményei — túl azon, hogy számos, eddig nem kellően ismert kérdésre vá­laszt adnak majd — a nép- gazdasági tervek elkészítésé­hez, a vizsgált kérdésekkel kapcsolatos intézkedések kö­rültekintő kidolgozásához is segítséget fognak jelenteni. kel építsenek istállókat, férő­helyeket, amilyenek rendelke­zésükre állnak. Lehet vertfal, sárfai, vályog, egyszerű fa­szerkezet, vagy más, még ha csak néhány évig használható is. Később majd építenek na­gyobbat, szebbet, tartósabbat. — A tsz-elnökök, a tsz-eket segítő elvtársak írják be munkatervükbe az elvégzendő feladatokat — mondotta befe­jezésül Horváth elvtárs. — Ezek a feladatok a követke­zők: a tsz-ek készítsenek jó terveket, igyekezzenek saját erejükből biztosítani a vető­magot, az állati férőhelyeket és növeljék állatállományukat. Munkájuk végzésénél ez le­gyen a sorrend, mert ezek most a legfontosabb feladatok. Közhivatali nődolgozóJc \ y országos konferenciája A nemzetközi nőnap jubi- ^ leumi ünnepségére készülve ^ az állami intézmények, taná- ^ csők és más közhivatalok nő- ^ dolgozói kedden a Közalkal- ^ mazottak Szakszervezetének ^ székházában országos nőkon- ^ ferenciát tartottak. Huber $ Lajos szakszervezeti főtitkár ^ ünnepi köszöntője után Lacz-f kovits Ernőné, a szakszerve- ^ zet országos nőbizottságának 5 elnöke a nemzetközi és a ha- f zai nőmozgalom eredményei- ^ ről, feladatairól beszélt. A ^ tanácskozáson részt vett Nagy $ Józsefné könnyűipari minisz­ter, Erdei Lászlóné, az Or­szágos Nőtanács elnöke, Gár-^ dós Mária írónő, a munkás- mozgalom régi harcosa, Vár-] női Zseni költőnő. A rövid haj, természetes hullámok, | aranyszőke szín a divat | Befejeződött a fodrászverseny - Az osztrák csapat lett az első | A Budapesten megrendezett kétnapos nemzetközi fodrász- verseny hétfőn a késő esti órákban ért véget és éjfél tájban került sor az ered­ményhirdetésre. A bizottság bírálata szerint az első helye­zést az osztrák csapat nyerte, amelynek tagjai Helmuth Ba- tisovszky, Josef Moldaschl, Rudolf Simmer, Walter Po- lesny, Carl Edinger. A má­sodik helyezett a magyar csapat, tagjai: Tárnoki László, Hermann Gyula, Fürst Árpád, Vargha Lajos, Papp József. A harmadik a magyar B- csapat lett. Az osztrákok őr­zik majd egy éven keresztül a Magyar Fodrászklub béke­kupáját. A versenyzők meg­kapták a kupa kicsinyített mását, oklevelet és 7000 fo­rint jutalmat nyújtottak át nekik. Hétfőn este a leglátványosabb szám­mal, a fantáziafrizurá­val-zárultak • a verseny-*- számok. Az 1800—1850-es évek hajvi­seletét stilizálták, kép alap­ján készítették el a frizurát. A szivárvány minden színé­ben pompáztak a hajak, egyikből rózsacsokrot, másik­ból galambot és a legkülön­bözőbb fantáziaformákat ké­szítették. A közönség tapsá­val fél óráig nem engedte le az emelvényről a manekene- ket. A versenyen kialakult az új frizuradivat, A fodrászok a haj természetes vona­lának megőrzésére és a természetes színekre tö­rekednek. Az egészen rövid hajból lágy tartóshullámmal laza, arcbasimuló, nagyhullámos és nem göndör frizurákat ké­szítenek. Esetenként az arc formájának megfelelően fru- frus a frizura. Az eddigi, szinte vad színek helyett a hamvas, pasztell árnyalato­kat kedvelik. A vörös színek is kevésbé élénkek és a legdivato- £ sabb szín az aranyszőke. | A Magyar Fodrászklub ez- ^ után évente megrendezi Bu- £ dapesten a nemzetközi ver- ^ senyt. A fodrászok legköze- 4 lebbi találkozójára 1961 ja- í nuárjának végén kerül sor. * __________________________ í Le csapolják a talajvizet a ceglédi vásártér melletti legelőről. Újabb kisvendéglők és cukrászdák nyílnak az italboltok helyén Beszélgetés a Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat igazgatójával A Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat a múlt évben jelen­tős eredményeket ért el. Az előző évekhez képest nem­csak forgalma növekedett jelentősen, működése lett gaz­daságosabb, hanem éttermei, cukrászdái is mind szebbek, színvonalasabbak és korsze­rűbbek. ' Az eredmények- nem maguktól alakultak ki: a vál­lalat dolgozói és vezetői át­gondolt, közös munkájának gyümölcsei ezek. A vállalat igazgatójával — Kovács Ká­roly elvtárssal — a múlt évi munkáról és az ez évi tervekről beszélgetünk. — Minek köszönhetők az eredmények? — kérdezzük. — Tavaly 157 százalékra teljesítettük nyereségtervün­ket — mondja Kovács elv- társ. — Ez elsősorban an­nak tudható be, hogy a kong­resszusi versenyben tett 'vál­lalásokat dolgozóink igen ko­molyan. vették, s azokat je­lentősen túl is teljesítették. Az üzemegységek dolgozói 450 ezer forint forgalomnö­vekedést ajánlottak fel, tel­jesítésük viszont 2,7 millió forintot ért eL Az önkölt­ségcsökkentést a vállalt 140 ezer forinttal szemben 170 ezerre teljesítettük. A má­sik eredmény, hogy a ver­seny során 43 munkavállalónk lett kiváló dolgozó és kilenc egységünk nyerte el a Az életszínvonal alakulásá­nak vizsgálata a statisztikai szerveknek is állandóan napi­renden szereplő fontos felada­ta. Ez a vizsgálat egyrészt a fo­lyamatos statisztikai vizsgála­tok alapján történik, az élet- színvonal alakulásának részle­tesebb kérdéseire azonban csak külön e célt szolgáló adatfel­vétel adhat választ. Ilyen adat- felvételt az utóbbi időben több országban is végrehajtottak; Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatni március­ban végez ilyen felmérést, amely ez esetben csak a mun­kás-alkalmazott népességre terjed ki. A tervezett adatgyűjtés fő^ célja az, hogy választ kapja- j nak olyan kérdésekre, mintj pl.: milyen a jövedelmek el- j oszlása, milyen széles rétegek\ élnek átlag alatti, átlagos,\ vagy ezt meghaladó jövedelmi\ színvonalon, hogyan élnek aj kisebb és nagyobb, a városi és\ falusi, az egy, két vagy többi keresővel rendelkező, a gyér- i mektelen, az egy-, két- vagy i többgyermekes családok, síb.?j Ezenkívül fel kívánjuk mér-j ni — és ez a kérdéscsoport; igen nagy jelentőségű —, • milyen a dolgozó nők elfog-1 laltsága, a kereső foglalkozást: nem végző háziasszonyokéval; összehasonlítva, hogyan tud-: jak megoldani a két műszak okozta problémákat, a házi munka elvégzését, a gyerme­kek elhelyezését, milyenek a pihenési, szórakozási, kulturá­lódási lehetőségek, stb.? A sokrétű és érdekes adat- felvétel során Budapesten kí­vül 40 városban és 140 köz­ségben mintegy 20 000 háztar­tást kell felkeresniük a kérdő­biztosoknak. A háztartások ki­választása teljesen véletlenül, központilag történt. Az adat- felvétel sikeréhez az is szük­séges, hogy a megkérdezett háztartások segítsék a kérdő­\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\'.\\\\\\\\\\\\\\\V i Vizi Jóska, a Csepel Autő- gyár motorgyárának fiatal ; gépmunkása — műszakváltás l közeledvén — éppen a gépét l tisztogatta, amikor egy idő- ! sebb, bajuszos férfi hozzálé- ! pett és mosolyogva átölelte a ! vállát. Kicsit zavarbajött ! Jóska, különösen, hogy nem ; értette a barátságos idegen l egyetlen szavát sem. Szeren- ; cséré pár pillanat múlva a \ tolmács is odaért s így meg- \ tudta, hogy látogatója nem \ más, mint G. Adducci elv- ',t társ, a Nemzetközi Gépipari í Szövetség főtitkára, í A rövid beszélgetés során Vizi Jóska elmondta, hogy \ jól érzi magát az üzemben s 'l szeretné esztergályos szak- ( munkássá képezni magát. (Adducci elvtárs ehhez sok í szerencsét kívánt. Alig pár í percig tartott a párbeszéd s í ezalatt már szétfutott a hír (f az üzemben, hogy a Szak- (f szervezeti Világszövetség kép- $ viselői tartózkodnak itt. Egész í csoport munkás kísérte a há- '(f rom vendéget az üzem ka- % pújáig s a tolmács alig győz- % te fordítani a kérdéseket és í válaszokat. A karbantartóüzemben Ha­sonlóképpen történt minden. A gépek láttán Adducci elv- társék elismerően bólintottak. Az üzem egyik dolgozója francia szóval fordult P. Krauter elvtárshoz, aki meg­lepődve kérdezte, honnan is­meri ilyen jól a nyelvet. — A Renault-gyárban dol­goztam évekig — hangzott a válasz, s már elő is. került egy régi fénykép a hajdani francia munkatársakról, amit Krauter elvtárs érdeklődéssel nézett meg. Délutánra megtelt a gyár igazgatósági épületének ebéd­lője. A vendégek nem kíván­tak beszédet tartani, inkább azt kérték, hogy a jelenlevők kérdéseket tegyenek fel, s így barátságos beszélgetés alakuljon ki közöttük. Egymás után emelkedtek a kezek, a levegőbe. Volt, aki a spanyolországi és nyugat­németországi helyzetről kért tájékoztatást, mások arról ér­deklődtek, milyen volt a vi­lágszervezet álláspontja 1956- ban az októberi ellenforrada­lommal kapcsolatban. A kér­dezők közül néhányan a Re- nault-gyári munkakörülmé­nyekről érdeklődtek s szó esett a franciák szaharai atombomba-robbantásáról is. A kérdések elhangzottak és Adducci elvtárs beszélni kez­dett. A szempárok nem a tol­mács felé fordultak, az ö ar­cát figyelték. — Kitűnő szónok lehet — súgtak össze néhányan és saj­nálták, hogy nem értik a fran­cia szót, pedig milyen nagy­szerű lenne a válaszokat „ere­detiben” hallani. — Mi, elvtársak — mondot­ta Adducci elvtárs — egy per­cig sem kételkedtünk 1956- ban, hogy Magyarországon el­lenforradalmi események zaj­lanak le. örülünk, hogy a ma­gyar nép túljutott a válságon, hogy az ország és fővárosa megszépült, az élet nyugod- tabb lett s az emberek biza­kodva néznek a jövőbe. Kedves látogatók A Renault-gyárról szólva el- í mondotta, hogy az ott gyártott \ kocsik kétségkívül szépek és! tetszetősek. Mindezt azonban! a munkások saját bőrükön 'ér-! zik meg. j — A munka annyira meg-} erőltető és idegtépő, hogy so-í kan idegszanatóriumba kerül-} nek, elmebajosóik lesznek s í emellett igen gyakori a bal-; eset a gépeknél. — Jó lenne — tette még; hozzá Adducci elvtárs —, ha a; Csepel autógyári munkások í egy csoportja ellátogatna a J Renaxilt-gyárba és a helyszí-; nen győződne meg a valóság-'i ról. í / A beszélgetésnek alig akart; végeszakadni. A vendégek-'} nek azonban menniök kellett'} s öt óra tájban el is búcsúz- (t tak az autógyáriaktól. — Viszontlátásra, kedves'( barátaim! — így búcsúztak a í látogatók s az autógyáriak ha- (, sonlóképpen válaszoltak: — Viszontlátásra, elvtársak jí és sok sikert ahhoz a nehéz % munkához, amelyet önök a vi- é lóg vasmunkásaiért végeznek! f jl Bende Ibolya ' kiváló üzemegység cí­met. A múlt évben — az előző év­hez képest — a saját ter­melésű ételfogyasztás 20 szá­zalékkal, ezen belül az elő­fizetéses étkeztetés 300 szá­zalékkal emelkedett. Növeke­dett a cukrászati termékek, ! " üdítő italok, a sör és — az * árleszállítás után — a borfo­gyasztás is. Ugyanakkor öröm­mel számolhatok be arról, hogy az égetett szeszesitalok fogyasztása lényegesen csök­kent. — Mit tett a vállalat az italboltok felszámolására? — Italboltjaink száma egy­re kevesebb. Cegléden és Nagykőrösön egy-egy söntést borkóstoló jellegűvé alakí­tottunk át s azok most, mint „magyar borok háza” működ­nek, ahol csak borokat és büféárukat árusítunk. Üllői italboltunkat kisvendéglővé és cukrászdává, egyik ceglé­di italboltunkat szintén kis­vendéglővé alakítottuk. Éttermeink korszerűsíté­sére tavaly Nagykőrösön és Gyömrön 240 ezer fo­rintot költöttünk. Több korszerű gépet is besze­reztünk termelő üzemeink részére. — Erre az évre milyen fej­lesztést tervez a vállalat? — Az idén fő irányvonalunk üzlethálózatunk fejlesztése, így Vecsésen — a szomba­ton megnyílt Lokomotív kis­vendéglőn kívül — még egy ze­nés kisvendéglőt, az egyik italbolt helyett cukrászdát és egy új éttermet létesítünk. — Üllőn és Monoron korsze­rűsítjük a kisvendéglőket, Mo­noron az italboltból modem I bisztrót alakítunk, két ország- I úti italboltból pedig vegyes 1 jellegű falatozót. Gyomron az italboltot kisvendéglőnek épít­jük át. Maglódon a cukrászdát korszerűsítjük. Egyik ceglédi italboltunkból is kisvendéglőt j létesítünk. Cegléden, a Körösi úton, új cukrászdát nyitunk. Nagykőrösön szintén modem, zenés új cukrászdát és egy kisvendéglőt létesítünk. Ezen­kívül tovább folytatjuk a mai kor igényeinek megfelelő elektromos hűtőpultok, hű­tőszekrények és konyhai felszerelések beszerzését is. — Tudjuk, hogy a jó bor­nak is kell cégér. Nem gondol­ja igazgató elvtárs, hogy a cégtáblák, portálok s általában az üzletek külső képe sok esetben kedvezőtlen benyo­mást kelt? — Sajnos, így van. Éppen ezért tervbe vettük, hogy ha­zánk felszabadulása évfordu­lójának tiszteletére üzemegy­ségeink portáljait és cégtáb­láit rendbehozzuk. Továbbra is fő törekvésünk a minél kultu­ráltabb és színvonalasabb ven­déglátás megvalósítása. Ehhez valóban szükséges, hogy ne »csak belülről, hanem kívülről is kellemes hatásúak legyenek ( üzleteink. '( — A vendéglátóipar elsősor­í ban a férfiakra gondol. A cég- ílédi vállalat tesz-e valamit a %nők érdekében? $ — Amikor a saját termelésű (, áruféleségek mennyiségét és £ választékát növeljük, meg ^akarjuk valósítani — a dolgo- (zó nők munkájának megköny- í nyítése érdekében — különbö- íző félkészáruk bevezetését. f '/f Szándékunkban van tisz- tított burgonyát, szeletelt, 5 panírozott húsokat és ( egyéb kész ételeket for­galomba hozni. ^ Ebben az évben a házhozszál­lítás megvalósítását is tervbe (, vettük. (, A Ceglédi Vendéglátóipari í Vállalat nagy területen, Vé­rcséstül Ceglédig és Nagykőrös­étől Gyömrőig látja el a ven- ; déglátói feladatokat. Ha min- ; den egységüket még nem is (tudnak olyanná tenni, ami­lyenné szeretnék, az eredrné- '} nyék biztatóak s pár év múl- ; va a rossz emlékű italboltokat ! teljes egészében felváltják a ! korszerű kisvendéglők, cuk­! rászdák és modem bisztrók. * (&y. rn.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom