Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-16 / 64. szám
196». MÁRCIUS I«. SZERDA resr JlfECl ú/CíHap 3 Százhúszmillió forint községfejlesztésre Fontos, hogy idejében megkezdjék a tervek végrehajtását Pest megye 183 községe és négy városa — Cegléd, Nagykőrös, Szentendre és Vác — ebben az évben, amint azt a megyei tanács községfejlesztési csoportja összesítő jelentésében kimutatja, közel százhúszmillió forintot fordít községfejlesztésre. Körülbelül egyharmadával többet, mint amennyit a múlt évre tervezett és majd kétszeresét annak, mint amennyit a valóságban felhasznált. A községfejlesztési csoport kimutatása örvendetes képet ad arról, hogy milyen nagy jelentőséget kapott községeink életében is a tervszerű fejlesztés, menynyire fokozódott a készülő tervek és programok realitása, valamint az a törekvés is, hogy a tervek mindenütt a legszorosabb kapcsolatban legyenek az élettel. Az egyesített kimutatás tekintélyes számoszlopai minden kommentárnál beszédesebben és meggyőzőbben érzékeltetik a fejlődés ütemének és arányának fokozatos gyorsulását A megye területén az idén 40 041 négyzetméter új út, 104 689 négyzetméter új járda épül, 17 850 négyzetméter utat portalaní- tanak, 121,6 kilométer új villanyhálózatot, 40,38 kilométer vízvezetéket építenek, 40 620 négyzetméter területet parkosítanak, 52 új ásott és fúrt kút készül, 6 törpe vízmű, 13 új orvoslakás és rendelő, 6 új óvoda, 14 iskolai tanterem, 23 művelődési otthon, 8 sportpálya, 10 sport- Öltöző, 3 tanácsháza és 3 kilométer belvízcsatorna. Sok más kisebb munkán kívül ezek a fontosabbak az új létesítmények hosszú listáján. Ezeken kívül 35 962 négyzet- méter utat, 42 894 négyzetméter járdát, 25 883 négyzetméter parkot, 35,9 kilométer hosszú csatornát, két orvoslakást, 9 óvodát, 15 művelődési otthont, 6 sportpályát, 2 sportöltözőt és 2 tűzoltószertárt újítanak fel. A tervekben szereplő új létesítmények költsége 84 és félmillió forint, a felújításoké 20 millió. Több mint tizenötmillió forint jut beszerzésekre. A községek és városok lakossága a tervezett munkálatokhoz több mint hétmillió forint értékű társadalmi munkát ajánlott fel. A beszámolóból megtudjuk azt is, hogy a háztáji gazdasággal rendelkező Pest megyei tsz-tagok közül 29 600 járul hozzá tanácsi határozatok alapján a községfejlesztési tervek végrehajtásához, személyenként átlag 107 forinttal. A tsz-községek számára igen nagy segítséget jelent az, hogy a lakosság által község- fejlesztési hozzájárulás címén befizetett minden forinthoz az állam 1,50 forint hozzájárulást biztosít, ami a megye egész területén nem kevesebb, mint 28 millió forint állami segítséget jelent. Az eddigi taapsztalatok bebizonyították, hogy a községfejlesztés a társadalmi összefogás megteremtésének egyik leghatékonyabb eszköze. A községek lakossága évről évre nagyobb érdeklődéssel foglal kozik a községfejlesztési prob Kezdődhet a léglaégetés A Pest megyei Építőipari Vállalat pátyi téglagyára tavaly kezdte el a téglaégetést, s eleinte elég sok problémával küszködött. A gépeket csak a második félévben kapták meg, de még igy sem haladt teljes ütemben a munka, mert nem volt elegendő szárítószínük. Most ez a probléma is megoldódott, hisz nemrégen négy új szárítószínt építettek. Ha minden jól megy, az idén négymillió téglát készítenek, sőt, április 4 tiszteletére még félmillió tégla terven felüli legyártását is vállalták. lémákkal, aktív részt vesz az éves tervek kidolgozásában és összeállításában és egyre könnyebben mozgósítható azoknak megvalósítása vagy végrehajtása érdekében. Ez az a terület, ahol a községi tanácsok tagjai a legszorosabb kapcsolatba kerülhetnek választókörzetük lakosságával. A múlt évi eredmények igen sok értékes tapasztalathoz juttatták a megyei szerveket. Kiderült, hogy bármennyire reálisak voltak is a tervek, a végrehajtás helytelen ütemezése miatt csak részben valósulhattak meg. Sok helyen nem gondoskodtak idejekorán a műszaki tervdokumentációkról, nem kötötték meg a szerződéseket a kivitelező vállalatokkal, nem igényelték a szükséges OTP-hitelt, nem gondoskodtak a tervek végrehajtásához szükséges anyagok biztosításáról. Dr. Révész László, a megyei tanács községi ej lesz tési csoportjának vezetője éppen ezeknek a múlt évben leszűrt tanulságoknak az alapján jelentette ki érdeklődésünkre, hogy az idei eredmények elsősorban a tervek végrehajtásának helyes ütemezésétől függnek. — A legfontosabb az — mondotta —, hogy a községek késedelem nélkül fogjanak hozzá községfejlesztési terveik végrehajtásához. Először a munkaigényesebb feladatok megoldását tűzzék napirendre. Még a tavaszi mezőgazdasági munkák dandárja előtt végezzék el az ütés járdaépítéssel kapcsolatos földmunkákat, amelyeknél a legnagyobb szerephez jut a társadalmi segítség. És idejekorán gondoskodjanak az anyagigényesebb munkák előfeltételeinek megteremtéséről, mert csak így lehet a zökkenőmentes anyagellátást biztosítani. Elmondotta még dr. Révész László, hogy a megyei tanács és a járási tanácsok kapcsolatot tartanak fent a községi tanácsokkal, figyelemmel kísérik a községfejlesztési munkálatokat és mindent elkövetnek, hogy a községek végrehajthassák fejlesztési terveiket. Négy körzeti bemutató a ceglédi járásban A ceglédi járásban négy körzetben bonyolítják le a KISZ felszabadulási kulturális szemléjét. Március 20-án kerül sor a ceglédi körzeti bemutatóra, 27-én Jászkaraje- nőre és Abonyba gyűlnek a környék öntevékeny művészei. Az abonyi bemutató idejéről a napokban határoznak. Névadó ünnepség Csömörön Névadó ünnepséget rendeztek Csömörön a községi tanács székházában. Két fiatal házaspár vitte el újszülött gyermekét a névadásra: Tóthfalusi Kálmánék és Tusák Lászlóék. Lendvay István anyakönyvvezető intézett rövid beszédet a szülőkhöz és a névadó szülőkhöz, figyelmeztetve őket, hogy gyermekükből példaadásukkal kell a szocialista hazához hű embert nevelniök. Tóthfalusiék kislánya a Dorottya, Tusákék kisfia pedig a Tibor nevet kapta. Az új állampolgárok nevét ünnepélyesen vezették be az anyakönyvbe. A csömöri pártszervezet a hivatalos aktus után megvendégelte a szülőket és a névadó szülőket. Hat új kishajó a Dunakanyarban A Pest megyei Kishajózási Vállalat újabb hat kishajót építtetett, hogy azokkal a Dunakanyar átkelő forgalmát megjavítsa. Az új motoros hajók mindegyike negyvenkét férőhelyes. A hajók névadó ünnepét szerdán délelőtt 11 órakor tartják meg Nagymaroson. ÖRÖMEINK — GONDJAINK HETVEN A napokban a hetvenedik monori házba került be a televíziós készülék, örömet, szórakozást, tanulást hozva. Rövid kis hír, ha az ember hallja, olvassa, nem is igen akad fel rajta. Hiszen van-e valami különös, érdekes abban, hogy falcainkban egymás után szökkennek" fel a háztetőkre a karcsú, csillogó televíziós antennák, hogy napról napra több ember szorong a készülékek előtt, mert látni, ismerkedni akar országunk, s a világ dolgaival? Valóban, mindebben nincsen semmi különös. Azaz: az a különös, a figyelemre méltó, hogy mind ez már megszokott, nem tűnik fel nekünk. Sokat beszéltünk arról, milyen volt a parasztember sorsa a múltban. Arról, hogy moziról hallani esetleg hallott, de látni legtöbbjük egész életében nem látott. Most meg elfordítja a készülék gombját, s máris ott van előtte ezernyi képben mindaz, ami szép, érdekes. A televízió — korunk rádiója — mindinkább népszerű lesz, mind több család költségvetésében szerepel egy olyan tétel: televízióra gyűjteni. Ez a kérdésnek azonban csak egyik oldala. Van olyan oldala is, hogy mit kamatozik az a sok-sok televíziós készülék, amelyek előtt estéről estére oly sokan ülnek Vízrebocsátáselőtt a tengerparti közlekedésre alkalmas alumínium motoroshajó Épül a harmincnsgyedik vízibusz, „repülő motorcsónak" a Dunai Hajógyárban Olvasóinknak többször beszámoltunk már a váci Dunai Hajógyárban épülő, tengerparti hajózásra is alkalI más motoroshajóról. A luxus j kivitelű, 180 személyes alu- | minium hajó a napokban elké- j. szült és vtórebocsátásra kész. i A Hévíz — így nevezik a fé- ! lig nyitott fedélzetű nagy „vízibuszt” — külső formájában a vízibuszra emlékeztet, de konstrukciós megoldása eltér a népszerű kis dunai jármüvektől. Utastere félig nyitott, így jóval kellemesebb lesz rajta az utazás. Két darab 135 lóerős dieselmotor hajtja, fedélzetén bárhelyiséget is berendeznek. A hajót először a Dunán, majd a tavasz folyamán a Balatonon próbálják ki. Itt szállítja a nyári idényben a kirándulókat. A választás azért esett a Balatonra, mert a magyar tenger „viharai“ bizonyos tekintetben veszélyesebbek mint az óceánoké. Sokszor meredekebbek, néha magasabbak ezek a hullámok, s jobban rázzák a hajót. Meg aztán a sekély vizet a szél jobban felkorbácsolja, s a hajótest könnyen a mederhez ütődhet. Ha a próbaüzemeltetés befejeződik, a tapasztalatok alapján hozzákezdenek az új típus sorozatgyártásához, A Dunai Hajógyárban egyébként épül már a harmincharmadik vízibusz is, sőt, a harmincnegyedik építéséhez is hozzákezdtek. A két vízibusz a lengyel rendelők kívánsága szerint készül, s alkalmasak lesznek tengerparti kikötésre is. A vízibuszok az Odera torkolatánál bonyolítják majd le a kiránduló-forgalmat. Az ezeket követő két vízibusz nyitott kivitelben készül Csehszlovákiának. A Lipcsében nagy sikert aratott alumínium túra motorcsónakból 700 darabot gyártanak az idén. Találóan nevezték ezt a motorcsónakot vízi Shevrolett- nek, hiszen áramvonalas, fekete-fehér dukkózású teste kétségkívül a Shevrolett személygépkocsira emlékeztet. A csónak motorja 350 köbcentis, s a 48—50 kilométeres sebességet is eléri óránként. A nyár folyamán elkészítik a túra motorcsónak négyszemélyes változatát, jövőre pedig egy hatszemélyes típust is terveznek. A hajógyár egyik fiatal mérnöke, Beledi Dezső érdekes kísérletekkel foglalkozik. Szárnyakat szerelt egy túra motorcsónakra, s az új szárnyas csónak jóval nagyobb sebességgel tud közlekedni a vízen. Már kisebb sebességnél is kiemelkedik a vízből. , Most a gyár szakemberei új típusú szárnyas csónakot terveznek az eddigi kísérletek alapján. A csónakot mái* a nyáron szeretnék kipróbálni. Előbb kétszemélyes, aztán négyszemélyes, ha pedig a kísérletek eredménnyel járnak, ennél jóval nagyobb szárnyas motorcsónakot készítenek. Az alumínium mentőcsónakból továbbra is jelentős mennyiséget készít a Dunai Hajógyár. A többféle változatban készülő mentőcsónak exportra kerül. Többek között a Szovjetunióba és Bulgáriába szállítanak Vácról alumínium mentőcsónakokat* (s. p.) Az agyagbányászok már hozzákezdtek a munkához, tisztítják az agyagot a gyökerektől, meg a humuszrétegtől. Indulhatnak a gépek, van már elegendő szárftószfn. (Gábor Viktor felvétele) y a LÁNYOK már évek óta £ -vl minden télen hetenként ^kétszer is klubnapot tartanak ^ Űjhartyánban. Újabban, de ^ csak február eleje óta, az asz- ^ szonyok is. Leánykörnek $mondják a falubeliek a lá- ^nyak, asszonykörnek az asz- £ szonyok összejövetelét. I-Iiva- ^ talosan azonban kisgazdasszo- fnyok köre a nevük, s tagjaik $ novembertől április elejéig % minden hétfő és péntek este % fél hét óra tájban összegyűl- f nek a tanácsháza üléstermében. $ Nincs jóváhagyott alapszabállyá. se tagsági dija, megvá- ^ lasztott tisztikara, mégis csak ^ klub ez a javából. Sőt több. ^ Egészséges keveréke valami- $ fajta egykori falusi isméllő- $ iskolának, nagyvárosi szabad- megyeiemnek. s a régi fonónak, | valaha a falusi lányok egyet- f len téli szórakozási lehetősé- í gének. Csakhogy tiszlultabb, | modernebb formája. m Radóczi Károlyné tanárnő m kezdeményezte harmadéve az m iskolapadokból már kinőtt m lányok téli összejöveteleit. ÍTervét a tantestület laaiai lel- m késén felakarolták, melléállot- IIttak, volt leány tanítványaik 'pedig szívesen hallgattak hívó Újhartyáni lányokasszonyok szavukra, s jöttek és azóta is jönnek. Napközben legtöbbjük nehéz munluit végez, javarészt brigádban dolgozik az erdőgazdaságnál. Fárasztó a munkájuk, de ezeken az estéken frissen, vidáman sereglenek a tanácsházára. Nem várja ott őket se zene, se tánc, se televízió, ezek az esték mégis nagy élményt jelentenek számukra, egészen újfajta szórakozást, amelyből persze nem hiányzik azért némi tere-fere se. Nagy dolgot kapnak, tudásszomjukat elégíthetik ki. Minden összejövetelen valamelyik pedagógus, vagy az orvos, esetleg más meghívott tart előadást és mindig másról esik a szó. Előttünk az egész évi munkaprogram. Van abban minden. irodalom, mezőgazdaság, társadalmi probléma, történelem. gyermekápolás, háztartásvezetés. íme. néhány előadás címe: Népköltészet, műköltészet, Kerti- és szobanövények. A nők helyzete a szocialista társadalomban. Jókai Mór regényalakjai. Barátság, szerelem, házasság. a Z ELÖADÚ megtartja az Za. előadást, a lányok feltesznek néhány kérdést, elbeszélgetnek a hallottakról, aztán konyharecepteket cserélnek, kézimunkamintákat mutogatnak, s végül is kaca- rászó kisebb csoportokban elcsevegnek. Klubéletet élnek. Kitünően szórakoznak, este tíz óra felé úgy kell hazakergetni őket. hiszen másnap munkás hétköznap következik, aludni is kell. Az asszonyok pedig megirigyelték a leánykört és hogy a múlt hónapban a nötanács újjáalakult, elhatározták, maguk is tartanak hetenként kétszer összejövetelt. Ezeket szintén pedagógusok vezetik. Eddig már volt előadás kézimunkáról. a gyermekápolásról és a főzésről, de csak elméletben. Ezen a. héten azonban közös vacsorát rendeztek, rántott hal és rizsfelfújt, ez volt a menü. Tűzhelyet állítottak fel az egyik iskolateremben, ott főzték meg, fogyasztották el jó étvággyal közösen a vacsorát. Ezután többször is megismétlik ezt a közös főzést, komplikáltabb ételeket készítenek, valóságos főzőtanfolyamot rendeznek. Emellett azonban az ismeretterjesztő és a hasznos háztartási előadásom kát sem hanyagolják el. Természetesen csak a tavaszig. A mezei munkák idejére ugyanis felfüggesztik ezt a — nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk — továbbképző asszonyakadémiát. TJJHARTYÁNBAN nem tudják, működnek-e más- felé ilyen, vagy hasonló leánykörök, asszonykörök. Mi sem hallottunk róla. De hisszük, hogy a falu új arculatának kialakításában mindenütt szép és hasznos szerepe lenne az asszonyok és a leányok effajta klubjainak. Leginkább ezért mondjuk el, hogyan űzik el _■ k övetésre méltó példát szolgáltatva — a hosszú téli esték unalmát nz újhartyáni lányok, asszonyok. Sz. E. megyénkben? Milyen hasznot hoz? Elegendő, ha csak szó» rakoztat? Oda akarok kijutni, hogy: nem elég csak megfelelő mennyiségű televíziós készüléket gyártani, hogy ne legyen hiánycikk, mindenki megvehesse. Nem elegendő a műsorok javítása sem. Hanem meg lehet és meg is kelt teremteni a „fogyasztás minőségét”, azaz az igényességet, a mind többet, jobbat akaró türelmetlenséget. Persze, ehhez az is kell, hogy a televízió műsorszerkesztői megtalálják a megfelelő formákat, a műfaj sajátos kifejezési eszközeit, de az is kell, hogy a közönség igénye meglegyen, hogy ízlésének, igényességének fokozásával a televízió ne csak szórakoztató, hanem nevelő, tudást gyarapító, látókört tágító eszköz legyen. Ez persze nem sikerül egyik napról a másikra. De biztató dolog, hogy a megyében egy-két helyen már érdekes előadásokat rendeztek — szép számú hallgatóság előtt — például olyan címmel, hogy: A gyermek és a televízió. Lehet és kell is ezt a kört tovább tágítani, foglalkozni vele, hiszen mindennapi életünk egyik, mind jelentősebbé váló nevelő, ízlést irányító eszközéről van szó. Mészáros Ottó
