Pest Megyei Hirlap, 1960. március (4. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-13 / 62. szám

«ST MEOt I ÁJCíHan 1960. MÁRCIUS 13. VASÁRNAP Lebonlják-e Franciaország legrégibb filmstúdióját, miközben a nyugatnémet filmgyártás uralni készül a közös piacot? - Film az atomháború ellen Egy színésznő élete - A köpenicki rendezőnő Egy kis harangé lás a filmvilágban Két asszony, akiről beszélnek , gear.■ .-jfcMbv Margaret angol királyi hercegnő (balról), akinek házas­ságához Antony Armstrong Jones udvari fényképésszel, nemrég járult hozzá a királyi ház és Ferah Diba (jobb­ról), akit nemrégen vett feleségűi az iráni sah. A nyugati világ polgári sajtójában persze több helyet kapott ez a két házasság — amelyek közül az elsőnek az a pikan­tériája, hogy a királyi család tagja lesz az udvari fény­képész, a másiknak pedig az, hogy az iráni trónra egy Párizsban tanuló diáklány kerül —, mint az a terror és tömegnyomor, ami az iráni sah birodalmában uralkodik és az az elnyomás, ami az angol gyarmatok szinesbőrű la­kosságát sújtja még ma is. | 1961 végére elkészül f a világ leghosszabb alagútja í A Mont Blanc alatt épül, két irányú forgalomra berendezve, y 300 méterenként egy-egy garázzsal Nem is szenzáció már az a munka, amelyet mintegy fél éve a Borié nevű vállalat emberei folytatnak a francia— olasz határon. A határ olasz oldalán már esztendeje dol­goznak a nagy munkán: az Európa legmagasabb hegy­csúcsa alatt elvezető Mont Blanc-alagút építésén, A vál­lalkozás gondolata évtizedek óta szenzációszámba ment, amint azonban a megvaló­sulás útjára jutott, a lapok elhallgattak — elvégre a do­log ma már csak pénz és iz­zadság kérdése. 5 rium. SS. Szórakozóhely. 54. He- f lyenlként ráíut. 55, Mindenhez ért. í $9. Kiad _ azt is össze-vissza esi- j n álja. «0. Azért. 61. G. Ö. 62. lm- $ perialista katonai blokk. 64. Ady í Endre. 65. szerep a Csongor és \ Tündéből. 67. Kerékpárverseny $ fajta. j FÜGGŐLEGES: 1. Pára! 2. Szű-J rósszagti gáz. 3. I. L. B. 4. Kínai; pénz volt. 5. Bosszantás, ingerke- dés. 6. 501 római számmal. 7. í Hordó fajta. 8. M. o. 9. Provizo-; riäcu». 10. Halk zörej. U. Német J mérnök, a róla elnevezett nyers- í olajmotor feltalálója. IS. Bérautó.; 16. Bemondás a tarokkban, is. J Spanyol folyó. 21. Mendegél. 22.; Tegnapután. 2«. Mondanivalóját' félremagyarázzák. 29. Pest megyei! község. 80. Bőrbetegség. 30. Határ- ! rag. s4, Védett kikötőhely, se. j Megállapítja súlyát. 40. Felnőtti emberhez 1115. 41. Mint a vízsz. 51; sor. 42. Beteg lábaknak gyógy- i szer. 48. Borsodi község nagy-! tizemmel. 44. Fruska-.... — szi- j gethegység Romániában. 46. sajt-! anyag. 48. Áradás ellen véd. 52.1 Munkácsy Mihály. 56. Mifelénk. \ 57. ,.E”. »8, Az öregség jele. 59 ! Huncut alak. «3. Régi magvar! vezér. 66. G. S. *7. Tág, fordítva.) 66. Országos Tervhivatal. Beküldendő Ady Endre meg-; állapítása a cinikusokról i960, i március 31-ig. A helyes megfejtők! között ériékes könyveket sorso-; limk ki. . ! Az I960, február 2*-i számunk-! bnn közölt rejtvény helye« meg-; fejtése: ...... Halpaprikást. mi i gondja ran ráia. estére várom a! ró-«ám vacsorára.'’ . j Könyvet nyertek: Bogdán Zol-! tán. Cegléd. T.. Rákóczi út. 8. —' Petrlk János. Szob. MAV-á!lomás. i — ütlt Sándor. Budapest. VTL.! Lenin körút 37. — Benkó István j Vco'és. Kossuth L. u. 11. _ Baro-I tat László. Vác. Szilsssv «. —! Oál lEtt’án, Pilis, nostahivetal. __; Paksi japoe. Cegléd. XT.. Gerlve t i 10. _ Ozv. Kollár Gynláné. pö- ! döllő. József Attila u. 22. _ Ka- \ Nagy Jánosné. Alberttr^a ! tasvsegt u. 7. — Simon Julia. ■ S«-„tár ót 1. A könyveket postán küldjük el. ■ Az alagút szellemi ősatyja a kocsiforgalom megkönnyí­tését ég kiszélesítését akarta elérni a nagy művel, termé­szetesen lovaskocsik és sza­márfogatok forgalmáról volt szó, hiszen a genfi Horace- Benedict de Saussure, az Air pok festője a XVIII. század­ban élt. 1787-ben az elsők közt mászta meg a hegyóriást és azóta pártolta a francia Cha­monix meg az olasz Val d’Aosta között építendő ko­csiút tervét. Az alagutat vi­szonylag könnyű lesz kifúrni — vélte —, hiszen a kőze­tek túlnyomókig azonos jel- legűek. Csakugyan, a 11800 ^ méternyi alagútpálya 8000 ^ méteres szakaszán gránitot ^ kell áttömit a fúrónak és ^ csak a fennmaradó részen ^ találkozik a sok nehézséget z okozó különféle üledékes kő- í zetekkel. Az olasz oldal épí- 4 tőit egy Ízben már megállás- ^ ra is kényszerítette az ezek- £ bői leomló kőzuhatag. I Pokoli hőségben í Nincs könnyű dolguk _ az ; építőknek. Az alagút közel $ 1400 méter magasságban hú- ^ zódik majd, a munkahelyek ^ számos ponton mégis 3000 % méter mélységben vannak, $ mert ilyen magas fölöttük a ^ hegy tömege. Ezért aztán az ^ építés valóságos pokoljárás, £ hiszen a hegy belsejében 4 nagy a hőség. A föld belse- í jében tudvalevőleg 33 méte- I renként lejjebb haladva 1—1 ^ fokkal emelkedik a hőmér- ^ séklet, ezért például 2500 $ méterrel egy jeges gleccser % alatt is 80 fok Celsius a me- % leg. Hiába örök a hó a Mont £ Blanc fenséges csúcsán, a ^ hegy mélyében dolgozókat I mesterséges hűtőberendezé- ^ sekkel óvják és még így is ^ csak 50 fokra sikerül csök- I kenteni a hőséget. Nem ez okozza az egyetlen } nehézséget: a gránittömegben £ előrehaladva mindig érhetik £ meglepetések a munkásokat, ^ rejtett víznyelők beomlása, ^ sújtólégrobbanás — nem ^ szólva a heti 5 tonna dina- ^ mif felhasználása folytán elő- I álló különféle kellemetlen í jelenségekről. í ? Hatszázezer köbméter 4 A fúrást egyébként a Jumbo ^ névre hallgató óriás fúró- £ gépekre bízták, ezek egyszerre sok lyukat képesek a szik- í lába mélyíteni, A többeme­letes gépszömy acélfúrói sű­rített levegő nyomására vib­ráló mozgást végeznek, a ki­vájt üregeikbe a robbantó­mester dinamdtot helyez* gyújtás — és hatszázezer köbméter törmelék eltakarí­tásához láthatnak a dolgozók. A két ország egyébként ra­vasz ötlettel serkenti gyor­sabb munkára a kivitelező vállalatokat: az alagútpálya 1 kilométeres szakaszán vég­zendő munkákat egyik cég­nek sem adták még oda, ezt az kapja meg, amelyik legfris­sebben halad és előbb ér a tetthelyre. A további nyere­ség érdekében természetesen a vállalkozók a munkásokat ,,sürgetik”, bár — mint a francia oldalon lezajlott sztrájkok mutatták — ez a módszer nem okvetlen gyor­sítja meg az építkezést. — Az olasz oldalon már régen 24 órán át dolgoznak naponta* Még egy jó esztendő.­Ha minden jól megy, 1961- re véget ér a munka és el­készül a világ legnagyobb alagút ja (jelenleg a Honsu— Kisu-szigetek közti japán ala­gút e cím birtokosa a maga 8 kilométerével). Kétirányú forgalomra berendezett, hét­méteres úttest lesz. 300 mé­terenként (felváltva hol egyik, hol másik oldalon) egy-egy garázs, ahol a gyors javításokat Is el lehet végez­ni, végig az alagúton a fotoelekt- romos cellák sora a jármű- forgalom zavartalanságának ellenőrzésére. Megállni nem lehet majd az alagútban, a legkisebb hajtási sebesség 50 km fő, egy óra leforgása alatt pedig mindkét irány­ból csak 125 járművet en­gednek majd be, hogy a ki­pufogógázok nagy mennyisé­gével szemben a légtisztító­készülékek ne mondjanak csődöt Sok kisebb, mégis életfon­tosságú probléma adódik még, az építők ezeket is igyekez­nek megoldani. így a ki- és bejáratot a járművek kanyar után érik el, tehát a 11 kilo­méteres út mesterséges vi­lágítása után nem tárul majd a vezetők elé hirtelen a vakí­tó napfény, így a baleseti va­lószínűség csökken. Az alagút belső megvilágításának mód­jában különben még nem egyeztek meg véglegesen. (A Jugend und Technik nyomán) azt mondta magáról, hogy | rendező, sőt unokatestvére | Autant-l-ara ismert francia | rendezőnek. A „jó társaság” menten be- j fogadta az elegáns szépasz- \ szonyt, hatalmas udvara volt, ? fényűzően élt, hivatalos látó- ^ gatásokat fogadott, filmet ^ kezdett forgatni egészen ad- í dig ... amíg Autant-Lara ki | nem jelentette, hogy nincs | ilyen nevű unokatestvére és 4 a hölgynek egyáltalán nincs | semmilyen igazoló irata, még \ útlevele sem ... A svájci jó társaság ósak í ekkor ocsúdott fel, a köpe- p nicki rendezőnő adósságai 4 azonban már az ő nyakukon? maradtak. Marilyn Monroe-nak nehéz ^ küzdelembe került, hogy az | üzletemberek elismerjék igazi ^ értékéi, a köpenicki rendező- ^ nőről alig akarták elhinni, | hogy nem igaz, amit — ha- ^ zudott. Máté Iván í kát kereső világból, amely az amerikai filmgyártást jel­lemzi. Találhat-e saját erejé­ből más megoldást, mint ami­ben gazdái üzletet látnak? Marilyn Monroe példája azt bizonyítja, hogy — igen. Ki gondolta volna még csak néhány évvel ezelőtt is, hogy a kizárólag meztelensé­géről, léha csáberejéről híres kis Marilyn, akinek meztelen fényképét minden amerikai sofőr úgy őrizte, mint a ta­lizmánt— kitűnő drámai szí­nésznő lesz? Hát még azt, hogy harcos élettársa lesz Arthur Millernek, a haladó írónak, a nálunk is nagy si­kerrel bemutatott Az ügynök halála című színdarab szer­zőjének. Pedig ez történt. A vetkőző görl egy nap fe­jébe vette, hogy mást csinál ezentúl. Megvásárolta Max Reinhardtrísk, a modem szín­ház egyik megteremtőjének könyveit és — tanulni kez­dett. Valószínűleg ezen az úton jutott el Arthur Millerhez, i akinek felesége lett és vál- j lalta jó pár éven át azt az \ üldöztetést, amit férjének ki \ kellett állnia, mert haladó író.; És Marilyn kitartott amel-; leit, amit választott. Nem is eredménytelenül. í Komoly színésznő lett a! meztelen sztárból és komoly j szerepei üzleti sikert is je-; lentettek. Az üzletembereknek be < kellett látniuk, hogy a világ! nem is olyan komolytalan, i mint ők gondolják. Jobbat! akar, mint amit ők „üzleti! szempontból” jónak látnak. \ A köpenicki rendezőnő j Mindenki ismeri az egy-! kori K. u. K. hadsereg hír- i hedt esetét a köpenicki ka-! pitánnyal, a szélhámossal,! aki kapitánynak adta ki ma- í gát és mindenkit becsapott.; Hasonló eset történt leg-; utóbb a svájci Lausanne-ban.; Az egyik elegáns hotelbe; beköltözött egy bizonyos Da-; nielle Luss nevű hölgy, aki í kérdés, vajon az üzletembe­rek magánérdelce, vagy a francia filmgyártás érdeke bizonyul-e erősebbnek ebben a küzdelemben. Túl az üzleten No, de valóban csak üzlet? Az is, de talán más is. Egyszerre mutatták be 11 fővárosban, köztük Moszkvá­ban, Londonban és New Yorkban is az egykori tán­cos komikus: Fred Astaire és a nálunk a Római fakadó­ból jól ismert Gregory Peck főszereplésével az atomhá­borúnak megállj-t kiáltó fil­met: Az utolsó part-ot. Ausztráliában vagyunk a filmben, folyik a harmadik világháború, amely lassan el­pusztította az egyenlítőtől északra élő népeket és a rá­dióaktív felhőzet egyre félel­metesebben húzódik a még egyetlen érintetlenül maradt civilizált földrész: Ausztrália felé. El is éri és nincs me­nekvés. Reménytelenül ér véget a film, de jó, hogy felhívja a világot arra a katasztrófára, amit éppen az üzletemberek egy tekintélyes része igyek­szik előkészíteni. Egy színésznő életútja Kiszabadulhat-e valaki ab­ból a csak üzleti szemponto­Párizs keleti részében til­takozó gyűlésre jöttek össze nemrégiben a film dolgozói. Mégpedig nem is akármilyen dolgozói! Nem, bizony! Hanem azok, akik a legré­gibb stúdióban készítették el leghíresebb filmjeiket, azok, akiknek egész élete összenőtt ezzel a stúdióval: Joinville dolgozói. Miről volt szó? Nem kevesebbről, mint ar­ról, hogy tervek készülnek en­nek a patinás és a francia filmgyártás történetében ki­emelkedő helyet nyert stúdió­nak lebontására. És miért? Nos, nem másért, mint amit az egybegyűltek megállapítot­tak: az európai közös piac létrejötte azt jelenti, hogy a közös piac államai évente összesen 200 filmet gyárta­nának egy esztendőben, ebből 130-at a „három nagy” (Fran­ciaország, Olaszország, Nyu- gat-Nómetország), húszat a többiek készítenének. Am ezt a 180-at azonban ko­rántsem osztanák el arányo­san, mert a nyugatnémet VFA, ez az amerikai támo­gatással ismét hatalmas tröszt­té növelcedett mammutvállalat máris hatalmas léptekkel készül lerohanni nyugat­európai partnereit. És ez nemcsak üzleti vesz­teséget jelent. Sokkal többet. Azt, hogy a nyugatnémet revansista, hábo­rúra uszító szellem a legna­gyobb hatású művészi alkotás, a film segítségével terjesz­kedhet. szerte a világban. ^ És Franciaországban ekkor készülnek csökkenteni a stú­diók számát! Mégpedig azzal kezdenék, amelyhez a legdicsőbb emlé­kek fűződnek! Aki csak számított... 1912-t írtak, a „legbékebe­libb béke” volt, amikor a hí­res Pathé vállalatot, amely már 1899-ben elkezdte forgat- j ni első filmjeit, egy társaság j áthozta Joinville-be és be- j rendezte az első modem film-; ítudiót Marianne hazájában. < i Mi minden történt azóta! ; Jöttek a húszas és harmin- ! cas évek. Abel Gance. Jean ; Gabin, Viviane Romance,: Charles Boyer, Gaby Mór-1 ley, hogy csak a legnagyobba-; kát említsük és azokat, akiket j nálunk is ismer mindenki — i valamennyien itt szerezték: meg világhírüket. Az első i francia hangosfilmet itt for- i gáttá Abel Gance. A világ vé- \ ge volt a címe. Az üzlet: üzlet Nem így gondolkodik azon- | ban az üzletember. És a film i Nyugaton csak üzlet. Űj vállalatok alakultak a í háború után, új stúdiók szü- i lettek, modernebbek. És ami i a legfontosabb, Joinville te- j rületének tulajdonosa más vállalkozásba aluzrja fektetni pénzét, ezért nem ragaszko­dik a stúdió fenntartásához telkein. Ez pedig nagy szó. A telektulajdonos nagy úr és üzleti szempontjai dön­tőbbek még akkor is, ha a francia filmgyártás jövőjéről van szó a közös piac kere­tein belül. Joinville dolgozói azonban nem adják fel a harcot. Megbeszélésük végén hatá­rozatot fogadtak el, amely­ben megállapítják, hogy a stúdió megszüntetése ponto­san akkor történnék, amikor Olaszország. és különösen Kyugat-N émetország új stú­diókat épít, így Joinville megszüntetése gyengítené a francia filmgyártás, pozíció­ját éppen a közös piacon be­lül. Ezt teljesen elfogadha­tatlannak tartják, éppen ezért tiltakoznak a megszüntetés ellen. A harc még nem dőlt el, KI A CINIKUS? A lexikon adatai szerint a cinikusok ógörög bölcseleti is­kola követői, akik igénytelenséget hirdettek és a természetes dolgokat nem szégyellték. Ma a cinikus szót átvitt értelem­ben tiszteletlent jelent. Végül lássuk egy modem meghatározá­sát a szórunk ADY ENDRE megfogalmazásában. Tehát ki a cinikus ember? Lásd a rejtvény vízsz. 1. és függ. 14. sorát. 31. Szin. 33. Kivételes érlelési folyamat. 35. Valamely test anya­gának összessége. 37. Domb oldal? 38. Vékony deszka — kerítés nél­kül. 38. Paripa. 40. Az elején fá­rad. 41. Bizonysat. 43. Denevér. 43. Beteeség. vagy láz csúcspont­tá _ orvost nyelven. 47. Disszi­d ensek nyaralóhelye külföldön. 49. A. A. A. A. A. A. 50. Fél da­rab sajt? 31. Építésügyi Miniszté­? f VÍZSZINTES: 1? Kiváló magyar 4 nyelvész volt (Mór. 1815—1891). 13. í Köhögés csillapító. 14. Asszony- ? raH. i5. fő — felső — németül. 16. í Visszafele oltalmaz. 17. S +■ N. 18. í Romain Rolland. 20. Község Bács 4 megyében. 23. Mabei rövidebben. 4 24. Edény. 25. Német részvénytár- É saság rövidítése. 26. Egyesületen 4 kívüli. 27. A lóversenyzők Ezak- , / lapja. 29. Verejtékkel öntözött.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom