Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-24 / 46. szám

fktúáúi Piriik CEGLÉD, AL6EATIRSA. CEGLÉDRE ACÉL, Tö AT EL ÉS CSEMŐ AÉSZÉAE Obsitosok között IV. ÉVFOLYAM. 46. SZÁM 1960. FEBRUAR 24. SZERDA Bíróság elé kerül a ceglédi Gépjavító Vállalat hanyag kazánfűtője Csibenevelési verseny után — két hét Dobogókőn A járási rendőrkapitányság nemrég fejezte be a nyomo- *ást Horváth Lajos ügyében. Horváth, a ceglédi Közle­kedésépítési Gépjavító Vál­lalat kazánfűtője 1959 de­cember 27-én 18 óra 30 perc­kor vette át szolgálatát Far­kas János fűtőtől. Harminc perc késéssel és kissé ita­los állapotban foglalta el munkahelyét. Farkas közölte Horváthtal, hogy a nagy kazán rossz, tűztelenítette. a vizet leen­gedte és javításra készítette elő. Csak a kis kazán fűt­hető. HoíVáth a figyelmezte­tés ellenére mégis tüzelt a nagy kazánban, amikor ab­ban víz nem volt. Még azzal is fokozta a tűztérben levő parázs izzását, hogy a ven­tillátort bekapcsolta. Az lett volna a kötelessége, hogy az összes légjáratot azonnal el­zárja és a rostélyról a tüzet azonnal lekotorja. 22 óra kö­rül munkatársai látták, hogy a tűzszekrinyben heves tűz van és a füstcső belseje erősen izzó állapotban van. Figyelmeztették, hogy ne te­gyen a tűzre, mert a nagy kazán könnyen felrobban­hat. A nyomozásba szakértő is bekapcsolódott, aki megálla­pította, hogy két-három órai tüzelés után a füstszekrény csőfalának 30 százaléka meg­olvadt és a csőfal teljes egé­szében megfolyósodott. A sé­rülés olyan nagymérvű, hogy a kazán javíthatatlan. Hor­váth ezzel 128 220 forint kárt okozott a vállalatnak, de ez az összeg még nem végleges. A járási ügyészség Horváth ellen társadalmi tulajdon sé­relmére különösen nagy kárt okozó hanyag kezelés bűn­tette miatt nyújtott be vád­iratot a járásbírósághoz. Az ügyészség vádiratában indít­ványozta azt is, hogy a bí­róság kötelezze az okozott kár megétrítésére. ILYEN IS ELŐFORDUL? Á földművesszövetkezetnél most veszik át a vásárlási könyvecskéket, hogy számfejt­sék, ki mennyi értékben vásá­rolt vagy adott el a szövetke­zetnek. Zsengellér Lajos 'fő­könyvelő a következőket mondja erről: — Közel hétezer részjeggyel rendelkező tagunk van. Eddig már négyezren felül van a beadott és átnézett kiskönyvek száma. Az átadás után mi ösz- szeadjuk a tételszámokat, ala­posan átnézzük, nincs-e hamis bejegyzés. — Ilyen is előfordul? — Sajnos, nem is egy van ilyen. Egyesek azt hiszik, nem vesszük észre, ha az összeg elé írnak egy számot, hogy a szá­zasokból ezres legyen, vagy az egyes számot kijavítják eset­leg kilencesre. — Mit csinálnak az ilyen könyvecskével? — Most egyelőre pirossal bekarikázzuk. Ezeket a végén még egy ellenőrző bizottság átnézi, és ha valóban fennáll a hamisítás, nem kap vissza­térítést az illető. — Milyen értékek szerepel­nek a könyvecskékben? — Eladásból és vásárlásból is általában 15—20 ezer fo­rint a legmagasabb beírás. „Idejében és jól védekeiiíink a gyümölcsfák kártevői ellen“ címmel hallhatunk előadást a mezőgazdasági szakkörben. A termelőszövetkezeti tagok és az egyéni parcellák művelői számára egyaránt fontos és időszerű az előadás. Minden érdeklődőt szívesen látunk a szokott helyen — a művelődé­si házban — 25-én, csütörtö­kön délután 5 órakor. Mezőgazdasági szakkör vezetői Még egy tájékoztató a gyermek-szépségversenyről A verseny első része heten­ként zárul. Minden pénteken reggel új képeket helyezünk el a tablókra, azokból a ké­pekből, amelyek csütörtökön délutánig szerkesztőségünkbe érkeznek. Hetenként egyszer, mindig a Ceglédi Hírlap va­sárnapi számában közöljük VAN RÓLA FÉNYKÉP, annak a hat gyermeknek a fényképét, akik a legtöbb új­ságból kivágott szavazólapot kapták. A szavazólapokat csü­törtökön délután négy óráig kell szerkesztőségünkhöz el­juttatni. A fényképpel való szavazás is csütörtök délután négy óráig történik és így folytat­juk mégy héten át. A verseny második szaka­sza: A versenyzők, a hetenként közölt hat kép közül kivágják azokat a képeket, amelyek legjobban tetszenek. A máso­dik szavazás már a kivágott képekkel történik. Az egy­hónapi versenyben az a há­rom gyermek lesz a végző győztes, amelyik a legtöbb fényképszavazatot kapta. Ez a három győztes nyeri el a jutalmat és fényképüket újra közöljük. A Pest megyei KISZ-bi- zottság 1959 tavaszán csibe­nevelési és baromfitenyésztési versenyt hirdetett a termelő- szövetkezetek között. A verseny feltételei között a csibeelhullás minimálisra csökkentése, a baromfiak mi­nőségének javítása és a to­jáshozam emelése szerepelt. A mi termelőszövetkezetünk is csatlakozott a versenyhez. Csibenevelésben a meg­engedett 20 százalék el­hullást három százalékra csökkentettük. Tyúkállományunk tojáster­melésére a baromfikeltető ál­lomás tart igényt. A tojáshozamot a terve­zett 65 000 darab helyett 72 000 darabra növeltük. Ezeket az eredményeket fá­radságos és lelkiismeretes munkával értük el, és nem­csak az ott dolgozóknak, de a többi termelőszövetkezeti tag­nak is igen szép jövedelmet biztosított. Baromfitenyésztésben a megyei termelőszövetkeze­tek között elsők lettünk. Munkám elismeréséért a KISZ-szervezet javaslatára a megyei KISZ-bizottságtól egy kéthetes beutalót kaptam a dobogókői üdülőbe. Kissé szívszorongva indultam el az üdülőbe, mivel még nem voltam ilyen helyen. Attól tartottam, hogy egyedül me­gyek Ceglédről, nem fo­gok barátokra találni. Már az úton megismerkedtem olya­nokkal, akik szintén munká­juk elismeréséül kaptak be­utalót. Az üdülőben szere­tettel fogadtak bennünket: Ez p két hét volt aztán életem legszebb időszaka. Reggeltől estig különböző szórakozásban volt részünk, a kirándulás­tól kezdve a különböző tánc­rendezvényekig, alig győztünk átöltözködni. A napi négy­szeri étkezés kifogástalan volt. A szakácsok sem panaszkod­hattak, mert étvágyunk is volt, sőt, attól tartottunk, hogy elbízzák magukat. Gyönyörködhettem az or­szág egyik legszebb hc- gyes-völgyes tájában és sok-sok felejthetetlen él­ménnyel lettem gazda­gabb. Az üdülő dolgozói gondtalan pihenést biztosítottak szá­munkra. Érdemes volt jól dolgozni, mert úgy érzem, megbecsültek érte. Igyekszem továbbra is úgy dolgozni, hogy a jutal­mat vissza tudjam szolgálni államunknak. A termelőszö­vetkezet többi KISZ-tagját is erre fogom buzdítani. Tarsoly Mária, a Dózsa Népe Tsz KISZ-tag dolgozója Készüljünk a népfront-bálra Két tömegmozgalmi szerv, a Hazafias Népfront és a nő­tanács fogott össze, hogy tár­sadalmi munkatársaikat egy szórakoztató estére összehoz­za. Ebből a célból bált ren­deznek a művelődési házban február 27-én, szombaton este fél kilenc órai kezdettel. A szervező bizottság nagy gonddal készíti elő a bált. Azt szeretnék, hogy a város lakossága, tömegszervezetek tagjai, értelmiségiek, szö­vetkezeti tagok, kisiparosok minél többen vegyenek: -részt- a kellemesnek ígérkező esten, hogy a népfront tömegeket egyesítő ereje megmutatkoz­zon még a szórakozásban is. Vasárnap délelőtt. A Vigadó nagytermében meglett korú férfiak. Ök az ötvenévesek, akiket most a kiegészítő parancsnokság töröl a hadkötelesek sorából. Az előcsarnokban leadják a „behívót” és a katona­könyvet. Osváf Mihály százados Bíró Lajos nyársapáti veszi át a „behívót” .obsitostól” Mintegy kétsaazötven ősz, kopaszodó vagy éppen korom­fekete hajú férfi hallgatja Kecskés Ferenc őrnagy beszédét: .Nem búcsúzunk önöktől a szó igazi értelmé­ben. Továbbra is együtt maradunk és számítunk a szocializmus építésében végzendő munkájukra” A mai fiatalok... Marosi Zsigmond, a tég­lagyár szállítási ügyintéző­je fiatalos hévvel dolgozik az ifjúság nevelése érdeké­ben. Ötvenkilencben ke­rült a téglagyárba és mindjárt megalakította a KISZ-t. — Célom segíteni a fiatalok nevelését a párt- hűségre. Nem akarom, hogy olyan legyen az életük, mint az enyém egy része — mondja. — Apám cseléd volt, én is az voltam 19 éves koro­mig. A felszabadulás jut­tatta apámat földhöz. A nyomorúság éveiről nem szívesen beszél. Mi­kor a MADISZ-ról, SZIT- ről beszélünk megeleve­nedik, hiszen ott nyitották ki a szemét, ott ismerte meg a pártot. Tiszaroffi elvtársak nevelték. Majd az újjáépítés és az ötéves terv évei jöttek. A nagy építkezések. Sztálinváros, majd a Ceglédi Gépállo­más és a Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat. Itt ta­nulta ki a lakatos szakmát, amire nagyon regen vá­gyott. ötvenhétben kapta meg a szakmunkás-bizo­nyítványt. Közben meg­nősült, s két édes gyerek szólítja apukájának ... A járási KlSZ-bizottsá- gon beszélek vele. Most agit.-prop.-értekezleten van itt. ö vezeti a faiskolai KISZ-szervezet politikai kör című előadássorozatát. Szívesen beszél a faiskola fiataljairól. Nemsokára megjavul a KISZ-munka a téglagyár­ban is. Megkezdődik a nyári szezon s jönnek a fiatalok, mert a gyárnak egyre több munkásra van szüksége. Remélem, ezek a fiatalok megelevenítik a KISZ-életet is. Nagyon ne­héz helyzetben vagyunk, hiszen a tavaly jól össze- kovácsolódott KlSZ-szer- vezet tagjai szezon végén elmennek, mert nálunk idénymunka van. Ez ki­hatással van a KlSZ-alap- szervezetünk életére is. — Kecskeméti — Az obsitosok nevében Szabó Károly MÄV pályafenntar­tási dolgozó beszélt. „Szerszámmal a kezünkben munka­helyeinken továbbra is a béke harcosai maradunk. A fegyvert — ha kell — majd a fiaink fogják meg s mi itthonról segítjük őket — mondotta többek között A beszédek után a gimnázium énekkara és szavaló! 2 adtak rövid műsort. A\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\VCV\\\\\\\\\\\\^^ — A CEGLÉDI Cipőipari Vállalatnál naponta 610 pár cipőt gyártanak a vállalat dolgozói. — A CEGLÉDI KOSSUTH ÉPÍTŐK csapata ma délután barátságos mérkőzést játszik a Ceglédi Vasutas NB III-as csa­patával. hogy a Rákóczi úton megkez­dődött a fák tavaszi gallyta- lanítása. örülhetnek a Rákó­czi úti bölcsőde dolgozói és gyermekei: helyiségeikben az idén nem lesz olyan sötét, mini tavaly nyáron volt. A CEGLÉDI HÍRLAP gyermekszépségversenye 2. hét A legszebb gyermek: s . ( i ; SZ. Közalkalmazottnak lenni mindig nehéz, de megtisztelő feladat. Lassan feledésbe me­rül a hajdanvilág felfelé alá­zatos, lefelé, a nép felé basás- kodó urat mímelő tisztviselő alakja. S ez így van jól. De a tizenöt év immár azok sorát is kikezdte, akik az író­asztal mellett sem felejtették el: a népből valók, a népért dolgoznak. Tavaly meghalt a köztiszte­letben álló Szaniszló József költségvetési előadó. Az idén 40 éves közszolgálat után nyugdíjba vonult Palotás György anyakönyvvezető. A mezőgazdasági átszerve­zésben nemcsak agitáltak, de saját példájukkal is bizonyíta­nak a szövetkezeti életben va­ló szilárd hitükben Szalisznyó László, a mezőgazdasági osz­Személyi változások a tanácsapparátusban tály volt vezetője, Molnár Sándor volt városi főagronó- mus. Az előbbi a Lenin Tsz elnöke, az utóbbi a Rákóczi Tsz agrortámusaként adja át gazdag tapasztalatát a szövet­kezeti tagságnak. A tanácsapparátus, mint az államigazgatási szerv gyakor­lati munkának végrehajtója, egyetlen percre sem állhat le tevékenységével. A mezőgazdasági osztály új vezetőjét ugyan még nem ne­vezték ki, de ott az új városi főagronómus: Hau Károly. Az anyakönyvi hivatal Kutasi Sándor személyében kapott vezetőt. Kutasi elvtárs eddig a tanács titkárság admin isztra. tív vezetője volt s a helyére most Vinke Mihály né került Változás történt a kereske­delmi csoport vezetésében: Nagy Imré, az eddigi vezető átment az Abonyi Gépállo­másra. A v. b. ezt a fontos feladatkört Revuczki Gyula elvtársra bízta, aki régebben a begyűjtési hivatalnál sze­rezte meg közigazgatási isme­reteit. Tóth János az eddigi mű­szaki főelőadó új beosztásba került s utódjaként Petró Mi­hály vette át a váraréejlesz- tési terv végrehajtásának mű­szaki tennivalóit. Hegedűs József elvtárs, a végrehajtó bizottság titkára kérésünkre elmondotta, hogy a végrehajtó bizottság válasz­tott vezetői az elmúlt napok­ban megyei értekezleten tár­gyalták meg a tanácsapparátus előtt álló soron következő fel­adatok végrehajtását. — A tanács szerepe, gazda­sági önállósága, a most már szinte teljes egészében szocia­lista gazdálkodást folytató vá­rosunkban, az eddiginél is tovább növekszik. Éppen ezért feltétlenül gondoskodunk ar­ról, hoigy dolgozóink politikai, szakmai képzettsége erőtelje­sen tovább növekedjék. A végrehajtó bizottság kollektív munkával biztosítja a tanács­ülés határozatainak végrehaj­tását, a szakelőadók pedig a saját területükön ügyelnek a város fejlődésének elősegítésé­re. A tömegkapcsolatok állan­dó kiszélesítésével, még gon­dosabban végzik a lakosság ügyeinek intézését. — D — — 43 FORINTOT fizettek ki a tagságnak egy munkaegy­ségre a ceglédi Kossuth Ter­melőszövetkezetben. — A LABBELIKÉSZITÖ KTSZ holnap tartja az 1959- es mérlegzáró közgyűlését. — PÉNTEKEN tartják a gépállomáson a tavaszi gép­szemle házi főpróbáját. A fő­mérnök megszemléli az előké­szített gépeket s utasításokat ad az esetleges hibák kijaví­tására. — 30 EZER csirke kelt ki eddig a Baromfikeltető Állo­máson. Jelenleg 120 ezer tojás van a gépekben s a jövő hét­től kezdve heti 30—35 ezer naposcsibét adnak át az igény­lő termelőszövetkezeteknek. — MÁRCIUS közepére ter­vezi a Háziipari Szövetkezet az export bébyruha varrórész­legének megindítását. Már ké­szülnek a szükséges minták. — A GÉPÁLLOMÁS négy lánctalpas és négy gumikere­kes traktora dolgozik jelen­leg különböző helyeken. A kí­sérleti gazdaságban, a Petőfi, Aranymező, Táncsics és Rákó­czi termelőszövetkezetekben. Szőlő alá forgatnak, szánta­nak, illetve műtrágyát szór­nak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom