Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-10 / 34. szám

1960. FEBRUAR 10. SZERDA z^&fCirlap A dolgozók munkavédelmi ellátását vizsgálta a megyei népi ellenőrzési bizottság A vizsgálatról szóló jelentést tegnapi ülésén vitatta meg a PNEB Csehov-ünnepség ; a Kossuth Klubban j t i Az Országos Béketanács, a j Magyar—Szovjet Baráti Tár- j saság, a Magyar Írók Szövet- j sége és a TIT Csehov szüle- i tésének 100. évfordulója al-j kaiméból, február 17-én ün­nepi estet rendez a Kossuth Klubban. Megemlékezést tart Sőtér István akadémikus. Az ünnepi esten fellép Ruttkay Éva. Ascher Oszkár, Benke Gyula és Keres Emil. A Pest megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság kedden dél­előtt Forgács József elnökleté­vel ülést tartott, amelyen meghallgatta és megvitatta a dolgozók munkavédelmi el­látása ügyében tartott vizsgá­lat eredményét. Az ülésen részt vettek a megyei tanács «végrehajtó bizottsága, az érde­kelt tanácsi osztályok, az egyes minisztériumok, az ér­dekelt megyei vállalatok kép­viselői is. A vizsgálatot Kor­mos Zoltán vezette, aki az eredményt részletes jelentés­ben foglalta össze. A jelentés szerint január 5-től 16-ig 21 egy­ségnél vizsgálták meg. hogy a dolgozók megkap­ják-e a Munka Törvény- könyvében és az egyes tárcarendeletekben előírt munkaruhákat, védőruhá­kat, a védőételeket és védőitalokat. Pest megye területén az Épí­tésügyi, az Élelmezésügyi, a Földművelésügyi, a Kohó- és Gépipari, a Közlekedés- és Postaügyi, a Könnyűipari, a Nehézipari Minisztérium, va­lamint a megyei tanács fel­ügyelete alatt működő üze­mek és vállalatok 1959. évi adatait ellenőrizték. A jelen­tés szerint a vállalatok általá­ban betartják a rendelkezése­ket, de azért a vizsgálat fel­tárt számos hibát is. A mun­karuhákat az ellenőrzött vál­lalatok általában az állami vállalatoknál. szerzik be. de előfordult, hogy egyes válla­latok a Bizományi Áruházban vásároltak alacsonyabb érték­ben munkaruhákat és azokat mint teljes értékű, darabokat adták, ki a dolgozóknak az új munkaruhákra megállapított időtartamra. A juttatási idő lejárta előtt kilépett dolgozók visszaadott munkaruháinak kezelése, ér­tékelése és megtérítése eléggé zavaros, aminek az az oka, hogy az alaprendelet nem in­tézkedik egyértelműen. Egyes vállalatoknál a ki­lépett dolgozók munkaru­háinak leadása nem törté­nik megnyugtató módon és nem dokumentálják megfelelően a leadás té­nyét sem. Megállapították azt is. hogy a legtöbb üzem dolgozói mun­kaidő után hazaviszik mun­karuháikat, a mi szabályta­lan, az oka viszont az, hogy egyes vállalatoknál nincsenek megfelelő öltözőhelyiségek, öl­tözőszekrények és így a dol­gozók nem tudják munka­ruháikat elhelyezni az üzem területén. Néhány helyen használható munkaruhákat is kiselejteztek, pedig azok né­mi javítással még hasznos szolgálatot tehettek volna. A védőruhák minősége minde­nütt kifogástalan, de több he­lyen a dolgozókat nem látják J el gumikesztyűvel, gumicsiz- \ mával, könyökvédővel és gu- \ mitalpú bakanccsal. A mérge- '< ző anyagoknál használt mun- £ karuhákat a legtöbb üzem; maga tisztíttatja, de akad < olyan üzem is, amelynek dől- \ gozói ezeket a ruhákat is ha- \ zahordják és otthon tisztíttat- j jak, ami mérgezési és fertőzé- \ sí lehetőséget teremt. Kifogásolja a vizsgáló bi- : zottság, hogy azokat a j dolgozókat, akik nem tő- \ rődve a határozott ren- i i delkezésekkel cs nem haj- ! landók a védőruhákat j használni, az üzemek ve- \ zetösége nem vonja fele- : lősségre. A védőételek és italok kö- j telező kiszolgáltatása min- | denütt kifogástalan, de sok ] helyen tapasztalható, hogy i ezeket a védőételeket és ita- i lókat a dolgozók nem az üzemben fogyasztják el, ha­nem hazahordják és azt is tapasztalták a népi ellen­őrök, hogy néhány helyen az üzemen belül másoknak eladják. A vizsgáló bizottság jelen- * téséhez számos felszólalás hangzott el, majd ezután ho­zott határozatában a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság javasolja, hogy az alaprendelet megváltoztatá­sával kötelezzék a dolgozó­kat a teljesen ki nem hor­dott munkaruhák átvételére, a kihordási idő hátralevő ré­szére eső érték megtérítése ellenében. A felügyeleti szervek a jövő év végéig gondos­kodjanak arról, hogy vállalataiknál elegendő öltözőhelyiség és szek­rény álljon a dolgozók rendelkezésére. így a vállalatok a legszigo­rúbban megtilthatják a mun­ka- és védőruhák hazahordá­sát. Szükség van olyan ren­delkezés kiadására is, amely arra kötelezd a vállalatokat, hogy a védőruhák tisztítá­sáról maguk gondoskodjanak. A társadalmi szervezetekre hárul viszont az a feladat, hogy a védőételek és italok kiadását és elfogyasztását el­lenőrizzék. A védőfelszerelé­sek használhatósága felül­vizsgálatra szorul, gondos­kodni kell a nem megfelelő védőfelszerelések gyártásának és használatának megszünte­téséről. A Pest megyei NEB végül elhatározta azt is, hogy az ellentmondások, a bizonyta­lanságok kiküszöbölése ér­dekében szükségesnek tartja ezeknek a kérdéseknek egy­séges szabályozását országos szinten. Tizenkét napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedés Tovább gépesítik a Gyömrői Sütőipari Vállalat üzemeit Mások még a legédesebb ál­mukat alusszák, ők már ott áll­nak a dagasztógépek mellett, élesztgetik a kovászt, s iz- zasztják a kemencéket. Haj­nali kettőkor fognak munká­hoz. s mire a nap előbújik, minden család asztalán ott gőzölög már az éjjel sütött kenyér... A Gyömrői Sütőipari Válla­lat tizenhét sütőüzemében naponta 180 mázsa kenye­ret, s tetemes mennyisé­gű fehérárut; kifiit, zsem­lét sütnek. / Jóformán az egész monori járást „behálózza” a válla­lat. Vecséstől Sülysápig a legtöbb községben jól fel­szerelt, gépesített péküzem pnűködik. Kávára, Bényére meg Csévharasztra a szom­szédos községekből szállítják a kenyeret. Február 10-től tizenkilenc európai ország békemozgalmának titkárai tanácskoznak Budapesten A Béke-Világtanács Titkár­sága február 10-én Budapestre összehívta az európai orszá­gok békemozgalmamak titká­rait. A tanácskozásra eddig Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehszlovákia, Dánia, Finn­ország, Franciaország, Hollan­dia, Lengyelország, Magyar- ország, Nagy-Britannia. a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, a Német Szövetségi Köz­társaság, Olaszország, Romá­nia, Spanyolország, a Szovjet­unió, Svájc és Svédország képviselői jelentették be rész­vételüket. Az értekezleten a Béke-Világtanács Titkársága ismerteti majd a Béke-Világ­tanács Elnöksége legutóbbi, Rómában tartott ülésének ha­tározatait. Ezenkívül beszá­molók hangzanak el a népek­nek az általános és teljes le­szerelést követelő megmozdu­lásairól és megvitatják az európai békemozgalom előtt álló további feladatokat. A tanácskozás befejezése után az európai országok béke- mozgalmainak titkárai az Országos Béketanács vendége­ként három napot Magyar- országon töltenek. Hazai szelektív növényvédő vegyszer a lucerna rovarkártevői ellen Eddig a virágzó lucernában kémiai úton nem védekeztek a rovarkártevők ellen, mivel nem voltak olyan növényvédő­szerek, amelyek a kártevőket hatásosan pusztították vol­na, egyidejűleg azonban ne okoztak volna kárt a lucernát beporzó méhekben is. A Ne­hézvegyipari Kutató Intézet laboratóriumában MELIPEX néven olyan szelektív növény­védőszert kísérleteztek ki, amely nemcsak a lucernás­ban használható majd jó eredménnyel, hanem a repce-, a mák- és a vörösherevetés- ben is. A hazai gyártmányú szelektív növényvédő vegy­szert — amelyet az idén már forgalomba póznak — tavaly próbálták ki először a Marton- vásári Mezőgazdasági Kuta­tó Intézet lucernásában igen jó eredménnyel. M'mtegy 30 ezer üzemi munkásnö, háziasszony, családanya tanul a felnőttek általános és középiskoláiban A Magyar Nők Országos Tanácsának felhívására mind több dolgozó nő tanul. A nő­tanácsok különböző szakkö­reiben — országszerte mint­egy kétezer működik — nagy számban jelentkeznek házi­asszonyok, munkásnők, pa­rasztasszonyok, családanyák, s ismerkednek az időszerű politikai kérdésekkel, az irodalommal, a technika legújabb eredményeivel. Az általános iskolák esti ta­gozatán 11 600-an, a középis­? •, ryoros Annának hívták a 1, JJ lányt. Az új szövődében 1 dolgozott, a szüleivel élt, szé- ^ pen öltözött, szeretett moziba 1> járni és várta a nagy Ö-t, épp- ^ úgy, mint a mindenkori 20 í évesek. Egy napon a barátnö- j je rosszul lépett le a járdáról, kificamította a bokáját. Anna 1) kénytelen volt hazakísérni és $ ezzel kezdődött a sok bonyoda- % lom. Szépen feltámogatta sze- ^ rencsétlenül járt társnőjét egy ^ villamosra. Az ablakhoz közel % nyurga fiatalember ült, egy £ izgalmas regényt olvasott. Fel- í nézett ugyan, amikor Anna vá­lj rakozásteljes, kissé szigorú, $ szúrós pillantása megbökte, de 1j öntudatáig nem jutott el a íj szótlan sürgetés. Tekintete csaík körüllebegett és mint va- Ij lamiféle röntgensugár átsza- % ladt az embereken, nem akadt 1j meg sehol, se ruhán, se cson- ^ ton — sőt Anna bájos, bár j egyre vésztjóslóbb arcán se ... íj — Udvariatlan fráter — í mondta hangosan a lány, egye- 1j nesen Jóskának címezve ... A 1j fiú azonban már újra a betűk- 1j be mélyedt, se látott — se hal- 1j lőtt. A kocsi zökkent, a barát- 1j nő felnyögött, végre is egy 1j öreg néni adta át helyét. Anna fj vad indulattal meredt a le- Igény arcára.,. Szántó Miklós: HÁZASSÁGOK az égben bontatnak r „Milyen pofonra ingerlő ké­■ pe van, jaj, ha én amúgy isten­■ igazában elláthatnám a baját” i — gondolta a lány és viszke- [ tett a tenyere. i De mit tesz isten! Jóska szí­■ vének radarkészüléke — a ■ könyv okozta rövidzárlat kö- , vetkeztében — süket maradt... > * [ Mit tesz isten? Megmondom. • Az öreg isten, néhány nap ■ múlva átvizsgálva a mennyei- anyakönyveket, úgy látta, hogy t Boros Anna boldogsága érde­- kében esedékes megtenni r egyetmást. „Ki a férj? — kér- . dezte az atyaúristen Szent Pé­- tértől, — nyilván csak Pétert- akarván ellenőrizni. Péter bá- L esi azonban tudta az illemet és- nyomban válaszolt: „A házas­- társ neve: Abel Jóska”. Az . atyaúristen elégedetten bólin- I tott és így szólt; i — Péter fiam, indulj el- nyomban, mert igaz ugyan, hogy a házasságukat eleve el­rendeltük, és az itt a menny­ben már megköttetett, de erről ők a földön még mitsem tud­nak. Történjen hát meg min­den, ami meg vagyon írva. Szedd a lábad Péter, estére itthon légy és nehogy valami panaszt halljak rád. ■k A gyárban éppen családi es­tet tartottak. Anna is ott volt, sokat táncolt. Aztán egy ba­rátjával megérkezett Jóska is, felkérte a lányt, táncoltak és Jóska úgy érezte, így még nem tetszett neki soha senki. Az öreg Péter örömében dörzsöl­te a kezét, ment minden, mint a karikacsapás. A szünetben azonban a fiatalok beszélgetni kezdtek, a lányban derengeni kezdett valami és egyszercsak ráismert. Ez az a fiú, aki a vil­lamoson rá se fütyült. Úgy otthagyta Jóskát, mint a pinty. Péter elképedt. Éjfél­kor szégyenkezve, félve az atyaúristen jogos haragjától, visszaballagott és töredelme-; sen bevallotta kudarcát. — Nem sikerült, atyám, nem \ bírok a lánnyal. Nem használ \ ennek se szép szó, se fenyege-f tés. — Tudattad-é vele, hogy í meg kell tennie, akár akarja,', akár nem, mert elvégeztetett í ez a dolog? Tudattad-é vele, \ hogy a házasságok a mennyek- \ ben köttetnék? — Mondtam neki, atyám, de \ erre azt felelte, hogy az égben \ köttethetnek, de egészen biztos, \ hogy a földön rontatnak el. \ Az úr megcsóválta fejét, \ megsimogatta szákállát és gon- \ dolkodott. — Mit mondtál, Péter fiam, • mit is követett el az a legény? \ Péter elmondta és hozzátet-) te még: a lány nem tud többé \ ránézni. Az öreg isten ráncolta szem-: öldökét. Sóhajtott... — Megváltoztatjuk a bejegy- \ zést. Péter elszörnyűködött. — De uramisten, hát az ele- \ ve elrendelés? Az égi törvény?\ Lehet ezen változtatni? Az atyaúristen szelíden mo-\ solygott. ! — Hogyne lehetne, Péteri fiam, hiszen én mindenható! vagyok. kólákén csaknem 6000-en, le­velező tagozatán pedig jóval több mint 11000-en, összesen tehát 30 000-en tanulnak. A munka után tanuló nők leg­nagyobb része üzemi dolgozó: az idén háromszor .annyi munkásasszony tanul a fel­nőtt oktatásban, mint tavaly. Előmenetelük általában kielé­gítő és nagy többségük szor­galmasabb, kitartóbb a fér­fiaknál. A vállalatok, üzemek, in­tézmények a lehetőségek­hez mérten segítik a dol- (/ gozó nők továbbtanulá­| Sát­í Országszerte ötven nagyüzem­iben működik helyben iskola, i s ezekben mindenütt a mű- 1j szak befejezése után tartják 1j a foglalkozásokat. A gyere- 1j kekre a tanítás végéig az 1j üzemi bölcsődékben vigyáz- 1j nak. 1j A nőtanácsok azt tervezik, 1j hogy a következő oktatási ^ évre az eddiginél jóval több | dolgozó asszonyt, munkásnőt i nyernek meg a továbbtanu­1 lásra és az érdeklődési kö- 1j rüknek megfelelő újabb tan­folyamokat, szakköröket indí- ^ tanak. Új típusú traktor Csehszlovákiában 'j 1j A brnói Jan Sverma Mű- 1j vek a közeljövőben megkezdi 1j a Zetor 50—Szuper típusú új ^ csehszlovák traktor tömeg- | gyártását. Az új traktor erő- | sebb négyhengeres diesel­2 motorral van felszerelve. Űjí- i tás, hogy a traktor négyféle | sebességre állítható. Fogyasz­tása óránként 3,5 kiló olaj. A 1j traktor súlya 2,5 tonna. A 1j prototípust sikerrel kipróbál­ták Franciaországban és az ^ NDK-ban. / A vállalat 1953-ban alakult í néhány korszerűtlen pékmű- j hellyel, s azóta összehasonlít- > hatatlanul sokat fejlődött, j Ma már három üzem ki- ! vételével valamennyi \ részlege gépesített, fürdő- ! és öltözőhelyiségek áll- j nak a dolgozók rendelke­zésére. 1956-ban még lovaskocsik meg i bérautók hordták ki réggé-I lenként a kenyeret, most már i a vállalat saját gépkocsijai i szállítják az árut. Hat üz- i lete, Vecsésen külön házike­nyér sütödéje van a vállalat­nak, Monoron külön sütöde készíti a fehérárut. Tavaly nagyon sokat fejlődött a gép­park. A gyömrői nagy üzem például két kemencét, vibrá­tort kapott. Ugyanitt elké­szült a központi raktár, s át­építették a központi irodát. A vecsési üzem egy 12-es da­gasztógéppel és egy dagasztó­csészével gazdagodott. Mono­ron és Pilisen átalakították a karbantartó műhelyt, s kor­szerű szénraktárt építettek. Hajt Ferenc, a tervosztály vezetője elmondotta, hogy a vállalat 108 százalékra teljesítette 1959. évi pénz­ügyi tervét. Ez azt jelenti, hogy amíg 1958-ban 5,2 nap nyereségré­szesedést fizettek itt, addig az 1959-és év Után 12—14 napi fizetésnek megfelelő nye­reségrészesedésre számíthat­nak a dolgozók. Az idei tervekről Kovács Mihály főkönyvelő elmondot­ta, hogy tovább folytatják a sütőüzemek korszerűsítését. Felépítik a központi garázst, három részleg kap új dagasz­tógépet. Bár a tizenöt éves távlati fejlesztési tervbe tar­tozik, már az idén hozzákezde­nek a monori sütőkombi­nát építéséhez az Ady Endre úton. Ez az üzem gőzkemencét kap és la­boratóriummal is felsze­relik. A vállalat az idén még két gépkocsit is szeretne beszerez­ni, sajnos, eléggé kevés a gé­pi beruházás, s az építési le­hetőségek is szűkek. Mind­amellett ebben az évben még több és még jobb minőségű áruval szeretné ellátni a já­rás lakosságát. \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\v\\\\\\\\\\\\\\\v T?gy dolgozat fekszik előt­ti/ tem az íróasztalon. Ötö­dikes kislány írta arról, hogyan fogadták odahaza a félévi bizonyítványt. Nem akarok szépíteni a dolgoza­ton. Közreadom úgy, ahogy megírták. Akkor is, ha a durvaságig őszinte, akkor is, ha nem tipikus. (Persze, nem is egyetlen fecske, er­ről kénytelen voltam meg­győződni számos más dolgo­zatból.) „Hazamentem az iskolá­ból Remegve vártam, mi­kor jő anyuka és a fakanál. Végre itthon voltak. Szé­gyellve mondtam el, hogy csak közepes lettem. Anyu­ka elökerítette az új faka­nalat, amit a spórolt pénze­men vettem és csihi-puhi, jól megvert a saját fakana­lammal. Azután kukoricára kellett térdelni és nem kap­tam vacsorát. Amikor haza­jött a negyedikes húgom, neki is volt bokafogás. Két­szer is, mert számtanból kettest kapott. Anyuka a fakanállal verte meg, apuka periig, amikor hazajött a munkából, a szíjat vette elő. Mari már a harmadik ütés után felállt, de apuka azt mondta, ha nem hajol le, velem fogatja le. En nem tettem volna meg akkor se, ha apuka megver. Nem ke­rült rá sor. Volt bokafogás és Mari még tizet kapott. ; Nagyon sajnáltam, mert na- : gyón csípős a szíj. Én most csak azért nem kaptam, [ mert nem volt kettesem. | Apuka megmondta, hogy í nem jön el többet szülői • értekezletre, mert jobb ta- \ nuló is lehettem volna, meg i Mari is. De soha nem segí- \ tett, hiába kértük rá, még i csak a leckét sem kérdezte \ meg, mi van. Én most \ mindezt megírom a tanító j néninek, hadd lássa, hogy \ nemcsak a. gyerek a rossz. < Nem szeretek otthon lenni. \ Mari se." \ Eddig az írás. Hogy miért \ beszélek róla? Több okból ! is. I * j rpavaly már nem egyszer : í írtunk lapunkban ar­; ról, hogy sok szülő egyetlen ! nevelési módszert ismer: a t verést, Pedig a büntetésnek ; széles skálája van, a ked­vezményelvonástól a meg­szégyenítésig. A legtöbb édesanya és édesapa mégis azt az elvet vallja, hogy pálca, szíj, fakanál nélkül nem lehet gyereket nevelni. Így nevelték őket is. Ez lenne csupán az ok? Másutt keresendő. Abban, hogy sok szülő szégyelli bevallani gyermeke előtt: nem tud se­gíteni. S ha nagyobb tudás­sal nem képesek, hát verés­sel próbálnak tekintélyt sze­rezni a gyermek előtt. Mint az idézett esetben is, hiszen a dolgozat írója is kimond­ja.: „... soha nem segített, hiába kértük rá .. Az iskolából már száműz­tük a megalázó testi fenyí­tést ... A másik: Vajon a gyereket bünteti ez az édesapa azzal, ha a jövőben nem megy el a szü­lői értekezletekre? Saját kö­zömbösségét, fásultságát pró­bálja leplezni ezzel. S a szégyent: pirulhat a becsü­letes szülők előtt, akik se­gítenek gyermeküknek, s ez a jó tanulmányi eredmé­nyekben is megmutatkozik. Ennek az édesapának most éppen az lenne a feladata, hogy felkeresse gyermeke tanítóit, hogy közös erővel segítsenek a két kislányon. A harmadik: „Én nem tettem volna meg akkor se, ha apuka megver,.. nemcsak a gye­rek a rossz”. Tizenegy esz­tendős kislány, aki már el­ítéli az édesapját! Aki fel­tehetően már nem szereti! Ma még csak nem szereti, de holnap vagy holnapután már szembefordul vele! A negyedik: „Nem szeretek otthon lenni.” Lehet, hogy ma még nem érti pontosan, mit je­lent ez a mondat De hol­nap? Elkívánkozik otthon­ról. De hova? Maga sem tudja, csak el, minél távo­labb a szülői háztól! J oggal kérdezheti bárki: Megérdemli az ilyen ember az édesapa nevet? Azt hiszem, nem. Kekem mást jelent ez a szó. Az édesanya után talán a leg­többet! S kell is, hogy ezt jelentse! (Prukner Pál)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom