Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-13 / 37. szám
i960. FEBRUAR 13. SZOMBAT 3 A gazdasági eredmények növelése mellett a fiatalok nevelése a fő feladat A munkaversenyről tanácskoztak a megye nagyüzemeinek KISZ-titkárai A szocialista munkaverseny 1959. évi eredményeiről, tapasztalatairól és az idei feladatokról tanácskoztak tegnap a KISZ megyei bizottságán megyénk nagyüzemeinek KISZ-titkárai. Az értekezleten Somodi Gyula elvtárs, a KISZ megyebizottság titkára mondott beszámolót. Az eredményekről szólva hangsúlyozta, hogy megyénk ipari munkásainak egyhar- mada fiatal, akik jelentős eredményeket értek el a kongresszusi versenyben. Elmondta, hogy üzemi KISZ- szervezeteink takarékossági számláján közel 11 millió forintos eredmény szerepelt 1959-ben. Ezt mutatja a papírforma. Valójában ennél sokkal nagyobb az eredmény. Bírálta Somodi elvtárs K1SZ- szervezeteink versenynyilvántartó munkáját, amely hiányos, nem tükrözi a tényleges eredményeket. Az elmúlt évre 350 ezer társadalmi munkaórát vállaltak gyári KlSZ-szerve- zeteink. Ezt a vállalásukat csaknem -10 ezer munkaórával teljesítették túl. Az elvégzett társadalmi munka összesített értéke közel kétmillió forint. Vállalataink kiszistái és KISZ-en kívüli fiataljai magukévá tették a munkaverseny fő célkitűzéseit. Sokan közülük a kollektív verseny- formát választották. Jelenleg 367 ifjúsági brigád működik megyénk nagyüzemeiben, amelyekben összesen 3194 fiatal fiú és lány dolgozik a jobb eredményekért. Az ifjúsági brigádok közül 44 határozta el, hogy részt vesz a szocialista munka ifjú bri- ! gádja cím elnyeréséért folyó mozgalomban. Az 1959. évi eredmények alapján eddig öt brigád nyerte el a szocialista munka ifjú brigádja megtisztelő címet. faijainak eredményét, akik az USA-ba szállítandó lentörülközők gyártása felett vállaltak védnökséget. Sok nehézséggel kellett megküzdeniök, mégis becsülettel helytálltak. A váci Dunai Hajógyárban 540 motorkerékpár-oldalkocsi elkészítését vállalták a fiatalok. s csaknem százzal túlteljesítették vállalásukat. Ennek a gyárnak a fiataljai sokat segítettek a 303-as tengerjáró vízibusz prototípusának határidőre való elkészítésében. Jelentős eredmény az is, hogy a kongresszusi munkaverseny idején 29 vállalatnál alakították meg a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsát, amelyekben 388 fiatal szakember dolgozik. Ismertette Somodi elvtárs nagyüzemeink ifjúmunkásainak idei versenyvállalásait is. Elmondta, hogy ebben az évben 20 millió forint értékű megtakarítást vállalnak, ezenkívül félmillió társadalmi óra teljesítését tűzték ki célul. Beszámolója további részében a vállalati KlSZ-szerveze- tek előtt álló legfontosabb feladatokat ismertette Somodi elvtárs. Felhívta a figyelmet a kongresszusi verseny során szerveződött ifjúsági brigádok további erősítésére. Hangsúlyozta, hogy helytelen az a nézet, hogy az ifi-brigádokban csak kiszisták dolgozhatnak. Ott járnak el helyesen, ahol bátran bevonják ezekbe a brigádokba a KISZ-en kívüli fiatalokat. Helyes, ha az idősebb. tapasztaltabb szakmunkásokkal közösen alakítanak brigádot a fiatalok, s ha a brigádok létszámának több mint a fele fiatál, vagy KISZ- tag, ifjúsági, vagy KISZ-bri- gádnak tekinthető. Fontos feladat — ahol erre megvannak a lehetőségek — a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsának létrehozása. Az ezekben tömörült fiatal szakemberek tekintsék legfontosabb feladatuknak a műszaki fejlesztést, újítási javaslatok kidolgozását, a helyi lehetőségek feltárását. Vonják be bátran ezekbe a műszaki tanácsokba a tehetséges, tekintélyes fiatal szakmunkásokat is. Felhívta a figyelmet a beszámoló a szocialista brigád- verseny fejlesztésére, a szakma ifjú mestere címért folyó, a szakmunkásképzést elősegítő tanfolyamok szélesítésére és arra, hogy a verseny fő célja a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése, a minőség javítása, a műszaki fejlesztés. Hangsúlyozta a beszámoló, hogy a munkaverseny- ban nincs valamiféle külön „KlSZ-vonal”. A munkaver- í seny gazdája a szakszervezet, j oda kell beadni a vállalásokat j és a fiatalok munkaversenyét is értékeli a szakszervezet. Ezen túl természetesen a KISZ-szervezetek szervezik, irányítják a vállalások teljesítését és az eredményeket is nyilvántartják. Részletesen beszélt Somodi elvtárs a szakma ifjú mestere címért indult tanfolyamok szervezéséről, a szocialista brigádmozgalom irányításáról és a KISZ takarékossági számlájával kapcso'atos feladatokról. Végezetül felhívta a nagyüzemi KISZ-titkárok figyelmét arra, hogy a munkaverseny fő célja a gazdasági eredmények növelése mellett a fiatalok nevelése. A Dunakeszi Járműjavító Vállalat jó példáján keresztül figyelmeztette a KlSZ-szerve- zeteket, Ihogy a legnagyobb munka idején se feledkezzenek meg a KISZ építéséről, vegyék fel bátran a KISZ-be a becsületes, szorgalmas munkásfiatalokat. A beszámolót körültekintően megvitatták az értekezlet részvevői. — fi — . A fiatalokat dicséri, hogy például a Csepel Autógyárban a három szocialista brigád közül kettő ifjúsági brigád. Az exportbrigádok száma 78, amelyekben 611 fiatal munkálkodik a külföldi megrendelések kifogástalan kielégítésén. A többi versenyző fiatal a 245 általános brigádban és az idősebb dolgozók által szervezett brigádokban, munkacsapatokban tevékenykedik. Mind több vállalatnál hoznak létre ifjúsági műhelyeket. Jelenleg 17 ilyen működik a megyében. Közülük a legnagyobb megbecsülést a Május 1 Ruhagyár ceglédi telepének ifjúsági üzemrésze érdemelte ki, amely elnyerte a városi pártbizottság kongresszusi verseny zászl a ját. A kongresszusi munkaversenyben szinte valamennyi vállalatnál számottevő eredményeket értek el a fiatalok. Kiemelte Somodi elvtárs a Budakalászi Textilművek fiaA szakszervezetek gondoskodása könnyíti a textilgyárakban dolgozó nők munkáját A textilgyárakban sok nő dolgozik. A szakszervezetek különös gondot fordítanak az üzemi szociális intézmények fejlesztésére, az asszonyok munkájának könnyítésére. A Textilipari Szakszervezet most megvizsgálta, meddig jutottak a feladatok megoldásában. Hatvannyolc textilgyárban van gyermekintézmény. Hatvanhárom óvodában cs 58 bölcsődében körülbelül 6500 gyermekre ügyelnek. Az óvodákat néhány üzemben a maguk anyagi eszközeiből, társadalmi munkával egy-egy helyiséggel nagyobbítják, hajy több gyermeket helyezhessenek el. Egy-egy óvodás gyermek ellátása naponta 19—22 forintba kerül az államnak: a kisebbek, a bölcsődések gondozására, táplálkozására még ennél is többet, általában 20— 30 forintot fordítanak és ehhez a szülők jóformán névleges díjjal, mindössze havi 1 forinttal járulnak hozzá. Szervezett orvosi felügyeletet szerveztek az óvodákban is, a bölcsődéket pedig naponta felkeresi az oivos. A textiliparban általában többen étkeznek az üzemben, mint más iparágakban. A múlt évben például négy százalékkal emelkedett azok száma, akik az üzemi étkezdében fogyasztják el ebédjüket. Százhatvan üzemegység közül 138- ban étkezhetnek a dolgozók, 89 üzemben van konyha. ötven gyárból haza is vihetik a vacsorát önköltséges áron és ezt leginkább a fiatal Jiázasok, egyedülállók veszik igénybe. A bevásárlások könnyítésére j 47 üzemben nyílik büfé és 12- I ben van Közért-fiók. A vásárlók a munka megkezdése előtt odaadhatják a kívánt áruk listáját és a boltban a műszak végére összeállítják a csomagot. Dicséretes buzgósággal fásít évek óta Veresegyház. Tavaly például a volt homokbánya területén valóságos erdőt, 600 platáncsemetét ültettek el. Valamennyi szépen fejlődik, ami sajnos, nem mondható el a falu utcáin két éve elültetett 800 vadgesztenye-csemetéről. Ebből a sok fából mindössze ha száz maradt meg, a többit szándékosan vagy gondatlanságból kitördelték azóta. Márpedig az elültetett suhángok nem egyszerű közösségi tulajdont jelentenek, tisztítanák a levegőt és ha megmaradnak, a község díszéül szolgáltak volna. De mindentől eltekintve, mindenképpen meg kell becsülni a társadalom tulajdonát, ha egy-egy tulajdonképpen nem nagy értékű suhángról is van szó. A község tanácsa viszont a történtek ellenére sem mond le a további fásításról. Most azonban az elültetett csemetéket az általános iskola növendékeinek gondjára bízza. A gyerekek nemcsak az ültetést végzik el, de vállalták a fák gondozása mellett azt is, hogy minden erejükkel vigyázni fognak az újonnan kiültetett csemetékre. Ügy remélik, hogy a gyerekek a fák védelmében példát mutatnak a felnőtteknek is. így azután a tanács újabb ezer vadgesz- tenye-suhángot kért és kapott az erdőgazdaságtól. A kiültetést még a kora tavasszal elvégzik az iskolások. Csak azután vigyázzanak is a fiatal fákra! , Sz. E. Kilenc üzemben található leányotthon és ezekben szü’ei- től távol élő kétezer lányt tudnak elhelyezni. A gyárak újabban pedagógusokat is szerződtetnek, hogy segítsék a fiatalok nevelését. Az utóbbi 2—3 évben 22 üzemben rendeztek be mosodát. Ezenkívül több mint 40 üzemben kölcsönöznek mosógépet, porszívót, padlókeíélőt. Tizenöt üzem öltözőjében szereltek fel hajszárító burákat, hogy zuhanyozás után a nők rendbehozhassák hajukat. Tizenegy gyárban — s nemcsak budapestiekben, hanem vidékiekben is — nyílt kozmetikai szalon. A szakszervezetek a nők számára tanfolyamokat is szerveznek, hogy megismerkedjenek a háziasszonyi teendőkkel. MA TIZENÖT ÉVE... A főváros népe ma, február tizenharmadikán — emlékezik. Arra a tizenöt év előtti február tizenharmadikára gondol, amikor évezredes történelmémk legborzalmasabb lidércnyomásától szabadult meg. Amikor elhallgattak az ágyuk, a füstös, kormos és véres romhalmazra lassan leereszkedett a bombák, aknák és gránátok szakadatlan robbanásai nyomán felszállt fojtogató por, amikor föinyílhattak végre a romok alatt lapuló óvóhelyek és kibocsáthatták levegőtlen gyomrukból csonttá-bőrré aszott, riadt tekintetű lakóikat. Közel két hónapig — december 24-töl február 13-ig — tombolt fölöttük az ostrom. amelynek szülője az embertelenséggel. oktalansággal párosult hazaárulás volt. Tizenöt évvel ezelőtt a felszabadító szovjet hadsereg hős fiainak vére hullása árán nyíltak föl lassan, bátortalanul a búvóhelyek és bocsátották ki meggyötört le'kű lakóikat, akik vaksi szemekkel szédelegve tévferegtek a romhalmazok, emberi és állati hullák, fölszakított kövezetek, kiégett házak és szétroncsolt járművek tömkelegében és abban csak nagysokára, csak nagynehezen ismertek meggyalázott városukra, Budapestre. Nem ismerték föl a házat, ahol talán évtizedekig volt hajlékuk, az utcát, amelynek minden szöglete egybenőtt az életükkel. A Duna fölül nyomtalanul eltűntek a karcsú acélhidak, összeomlott. megsemmisült minden, ami Budapestet — Budapestté tette, tovatűnt századok legszebb álmainak büszke városává. Már csak nagy messziről hozta el a fagyos februári szél a határok felé vágtató ágyúk hangját, de a romváros rettenetes labirintusában már mozdult, hogy önmagára találjon az élet. Különös nép- vándorlás indult a káoszban. Mindenki keresett valakit, kutatott valaki után. kiéhezve. lerongyolódva, remegő térdekkel, lázas szemekkel. Nagyon, végtelenül sokan bizony hiába. De a megfélemlített lélek mélyén már csírázni kezdett a . nagy s szent akarat”, bár még a legvakabb optimizmus is fizikai képtelenségnek érezte, hogy fél évszázadon belül visszanyerhesse Budapest háború előtti képét és újból fővárosa lehessen az országnak. Az akarat, amelyet a . párt sugallt, az út, amelyet a párt megmutatott, a példa, amelyet a minden áldozatra kész kommunisták adtak — csodát művelt. A felszabadult magyar dolgozók szervező, országépítő ereje történelmi tetteket szült. Az ostrom nyomai hihetetlenül rövid idő alatt eltűntek, új acélhidak ölelték össze a Duna egymástól barbár módra elszakított partjait, a romhalmazok helyén szinte varázsütésre új paloták emelkedtek a földerült, kitisztult ég felé, új városrészek nőttek ki a földből. Megszépült, megnőtt, megfiatalodott a fölszabadult ország fölszabadult fővárosa és most már a még biztatóbb jövendő fele fordult lélekkel emlékezik vissza a megszabadulás tizenöt esztendő előtti felejthetetlen pillanatára. Magyar László Harcban Budapest felszabadításáért Látkép szabad fővárosunkról Nemcsak fásítani, vigyázni is kell a facsemetékre