Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-13 / 37. szám

i960. FEBRUAR 13. SZOMBAT 3 A gazdasági eredmények növelése mellett a fiatalok nevelése a fő feladat A munkaversenyről tanácskoztak a megye nagyüzemeinek KISZ-titkárai A szocialista munkaverseny 1959. évi eredményeiről, ta­pasztalatairól és az idei fel­adatokról tanácskoztak teg­nap a KISZ megyei bizottsá­gán megyénk nagyüzemeinek KISZ-titkárai. Az értekezle­ten Somodi Gyula elvtárs, a KISZ megyebizottság titkára mondott beszámolót. Az eredményekről szólva hangsúlyozta, hogy megyénk ipari munkásainak egyhar- mada fiatal, akik jelentős eredményeket értek el a kongresszusi versenyben. El­mondta, hogy üzemi KISZ- szervezeteink takarékossági számláján közel 11 millió fo­rintos eredmény szerepelt 1959-ben. Ezt mutatja a pa­pírforma. Valójában ennél sokkal nagyobb az eredmény. Bírálta Somodi elvtárs K1SZ- szervezeteink versenynyilván­tartó munkáját, amely hiá­nyos, nem tükrözi a tényle­ges eredményeket. Az elmúlt évre 350 ezer társadalmi munkaórát vál­laltak gyári KlSZ-szerve- zeteink. Ezt a vállalásu­kat csaknem -10 ezer munkaórával teljesítették túl. Az elvégzett társadalmi munka összesített értéke kö­zel kétmillió forint. Vállalataink kiszistái és KISZ-en kívüli fiataljai ma­gukévá tették a munkaver­seny fő célkitűzéseit. Sokan közülük a kollektív verseny- formát választották. Jelenleg 367 ifjúsági brigád működik megyénk nagyüzemeiben, amelyekben összesen 3194 fiatal fiú és lány dolgozik a jobb eredményekért. Az ifjú­sági brigádok közül 44 hatá­rozta el, hogy részt vesz a szocialista munka ifjú bri- ! gádja cím elnyeréséért folyó mozgalomban. Az 1959. évi eredmények alapján eddig öt brigád nyerte el a szocialista munka ifjú brigádja megtisztelő cí­met. faijainak eredményét, akik az USA-ba szállítandó lentörül­közők gyártása felett vállal­tak védnökséget. Sok nehéz­séggel kellett megküzdeniök, mégis becsülettel helytálltak. A váci Dunai Hajógyárban 540 motorkerékpár-oldalkocsi elkészítését vállalták a fiata­lok. s csaknem százzal túltel­jesítették vállalásukat. Ennek a gyárnak a fiataljai sokat segítettek a 303-as tengerjáró vízibusz prototípusának ha­táridőre való elkészítésében. Jelentős eredmény az is, hogy a kongresszusi munka­verseny idején 29 vállalatnál alakították meg a fiatal mű­szakiak és közgazdászok taná­csát, amelyekben 388 fiatal szakember dolgozik. Ismertette Somodi elvtárs nagyüzemeink ifjúmunkásai­nak idei versenyvállalásait is. Elmondta, hogy ebben az év­ben 20 millió forint értékű megtakarítást vállalnak, ezenkívül félmillió társa­dalmi óra teljesítését tűz­ték ki célul. Beszámolója további részé­ben a vállalati KlSZ-szerveze- tek előtt álló legfontosabb fel­adatokat ismertette Somodi elvtárs. Felhívta a figyelmet a kongresszusi verseny során szerveződött ifjúsági brigádok további erősítésére. Hangsú­lyozta, hogy helytelen az a nézet, hogy az ifi-brigádokban csak kiszisták dolgozhatnak. Ott járnak el helyesen, ahol bátran bevonják ezekbe a brigádokba a KISZ-en kívüli fiatalokat. Helyes, ha az idő­sebb. tapasztaltabb szakmun­kásokkal közösen alakítanak brigádot a fiatalok, s ha a brigádok létszámának több mint a fele fiatál, vagy KISZ- tag, ifjúsági, vagy KISZ-bri- gádnak tekinthető. Fontos feladat — ahol erre megvannak a lehetőségek — a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsának létrehozása. Az ezekben tömörült fiatal szakemberek tekintsék legfon­tosabb feladatuknak a műsza­ki fejlesztést, újítási javasla­tok kidolgozását, a helyi lehe­tőségek feltárását. Vonják be bátran ezekbe a műszaki ta­nácsokba a tehetséges, tekin­télyes fiatal szakmunkásokat is. Felhívta a figyelmet a be­számoló a szocialista brigád- verseny fejlesztésére, a szak­ma ifjú mestere címért folyó, a szakmunkásképzést elősegítő tanfolyamok szélesítésére és arra, hogy a verseny fő célja a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése, a mi­nőség javítása, a műszaki fej­lesztés. Hangsúlyozta a beszá­moló, hogy a munkaverseny- ban nincs valamiféle külön „KlSZ-vonal”. A munkaver- í seny gazdája a szakszervezet, j oda kell beadni a vállalásokat j és a fiatalok munkaversenyét is értékeli a szakszervezet. Ezen túl természetesen a KISZ-szervezetek szervezik, irányítják a vállalások telje­sítését és az eredményeket is nyilvántartják. Részletesen beszélt Somodi elvtárs a szakma ifjú mestere címért indult tanfolyamok szervezéséről, a szocialista brigádmozgalom irányításáról és a KISZ takarékossági szám­lájával kapcso'atos feladatok­ról. Végezetül felhívta a nagyüzemi KISZ-titkárok fi­gyelmét arra, hogy a munkaverseny fő célja a gazdasági eredmények nö­velése mellett a fiatalok nevelése. A Dunakeszi Járműjavító Vál­lalat jó példáján keresztül fi­gyelmeztette a KlSZ-szerve- zeteket, Ihogy a legnagyobb munka idején se feledkezze­nek meg a KISZ építéséről, vegyék fel bátran a KISZ-be a becsületes, szorgalmas mun­kásfiatalokat. A beszámolót körültekintően megvitatták az értekezlet rész­vevői. — fi — . A fiatalokat dicséri, hogy például a Csepel Autó­gyárban a három szocia­lista brigád közül kettő ifjúsági brigád. Az exportbrigádok száma 78, amelyekben 611 fiatal munkálkodik a külföldi meg­rendelések kifogástalan kielé­gítésén. A többi versenyző fiatal a 245 általános brigád­ban és az idősebb dolgozók által szervezett brigádokban, munkacsapatokban tevékeny­kedik. Mind több vállalatnál hoz­nak létre ifjúsági műhelye­ket. Jelenleg 17 ilyen műkö­dik a megyében. Közülük a legnagyobb megbecsü­lést a Május 1 Ruhagyár ceglédi telepének ifjúsági üzemrésze érdemelte ki, amely elnyerte a városi pártbizottság kongresszusi verseny zászl a ját. A kongresszusi munkaver­senyben szinte valamennyi vállalatnál számottevő ered­ményeket értek el a fiatalok. Kiemelte Somodi elvtárs a Budakalászi Textilművek fia­A szakszervezetek gondoskodása könnyíti a textilgyárakban dolgozó nők munkáját A textilgyárakban sok nő dolgozik. A szakszervezetek különös gondot fordítanak az üzemi szociális intézmények fejlesztésére, az asszonyok munkájának könnyítésére. A Textilipari Szakszervezet most megvizsgálta, meddig jutottak a feladatok megoldásában. Hatvannyolc textilgyárban van gyermekintézmény. Hatvanhárom óvodában cs 58 bölcsődében körülbelül 6500 gyermekre ügyelnek. Az óvodákat néhány üzemben a maguk anyagi eszközeiből, társadalmi munkával egy-egy helyiséggel nagyobbítják, hajy több gyermeket helyezhesse­nek el. Egy-egy óvodás gyer­mek ellátása naponta 19—22 forintba kerül az államnak: a kisebbek, a bölcsődések gon­dozására, táplálkozására még ennél is többet, általában 20— 30 forintot fordítanak és eh­hez a szülők jóformán névle­ges díjjal, mindössze havi 1 forinttal járulnak hozzá. Szer­vezett orvosi felügyeletet szer­veztek az óvodákban is, a böl­csődéket pedig naponta felke­resi az oivos. A textiliparban általában többen étkeznek az üzemben, mint más iparágakban. A múlt évben például négy százalék­kal emelkedett azok száma, akik az üzemi étkezdében fo­gyasztják el ebédjüket. Száz­hatvan üzemegység közül 138- ban étkezhetnek a dolgo­zók, 89 üzemben van konyha. ötven gyárból haza is vi­hetik a vacsorát önköltsé­ges áron és ezt leginkább a fiatal Jiázasok, egyedül­állók veszik igénybe. A bevásárlások könnyítésére j 47 üzemben nyílik büfé és 12- I ben van Közért-fiók. A vásár­lók a munka megkezdése előtt odaadhatják a kívánt áruk listáját és a boltban a műszak végére összeállítják a csoma­got. Dicséretes buzgósággal fá­sít évek óta Veresegyház. Ta­valy például a volt homok­bánya területén valóságos er­dőt, 600 platáncsemetét ültet­tek el. Valamennyi szépen fejlődik, ami sajnos, nem mondható el a falu utcáin két éve elültetett 800 vad­gesztenye-csemetéről. Ebből a sok fából mindössze ha száz maradt meg, a többit szán­dékosan vagy gondatlanság­ból kitördelték azóta. Márpe­dig az elültetett suhángok nem egyszerű közösségi tu­lajdont jelentenek, tisztítanák a levegőt és ha megmarad­nak, a község díszéül szolgál­tak volna. De mindentől el­tekintve, mindenképpen meg kell becsülni a társadalom tulajdonát, ha egy-egy tulaj­donképpen nem nagy értékű suhángról is van szó. A község tanácsa viszont a történtek ellenére sem mond le a további fásításról. Most azonban az elültetett cseme­téket az általános iskola nö­vendékeinek gondjára bízza. A gyerekek nemcsak az ülte­tést végzik el, de vállalták a fák gondozása mellett azt is, hogy minden erejükkel vi­gyázni fognak az újonnan ki­ültetett csemetékre. Ügy re­mélik, hogy a gyerekek a fák védelmében példát mutatnak a felnőtteknek is. így azután a tanács újabb ezer vadgesz- tenye-suhángot kért és kapott az erdőgazdaságtól. A kiülte­tést még a kora tavasszal el­végzik az iskolások. Csak az­után vigyázzanak is a fiatal fákra! , Sz. E. Kilenc üzemben található leányotthon és ezekben szü’ei- től távol élő kétezer lányt tudnak elhelyezni. A gyárak újabban pedagó­gusokat is szerződtetnek, hogy segítsék a fiatalok nevelését. Az utóbbi 2—3 évben 22 üzemben rendeztek be moso­dát. Ezenkívül több mint 40 üzemben kölcsönöznek mosó­gépet, porszívót, padlókeíélőt. Tizenöt üzem öltözőjében sze­reltek fel hajszárító burákat, hogy zuhanyozás után a nők rendbehozhassák hajukat. Tizenegy gyárban — s nemcsak budapestiekben, hanem vidékiekben is — nyílt kozmetikai szalon. A szakszervezetek a nők számára tanfolyamokat is szerveznek, hogy megismer­kedjenek a háziasszonyi te­endőkkel. MA TIZENÖT ÉVE... A főváros népe ma, feb­ruár tizenharmadikán — em­lékezik. Arra a tizenöt év előtti február tizenharmadi­kára gondol, amikor évezre­des történelmémk legborzal­masabb lidércnyomásától sza­badult meg. Amikor elhall­gattak az ágyuk, a füstös, kormos és véres romhalmazra lassan leereszkedett a bom­bák, aknák és gránátok sza­kadatlan robbanásai nyomán felszállt fojtogató por, ami­kor föinyílhattak végre a ro­mok alatt lapuló óvóhelyek és kibocsáthatták levegőtlen gyomrukból csonttá-bőrré aszott, riadt tekintetű lakói­kat. Közel két hónapig — december 24-töl február 13-ig — tombolt fölöttük az ost­rom. amelynek szülője az em­bertelenséggel. oktalansággal párosult hazaárulás volt. Tizenöt évvel ezelőtt a fel­szabadító szovjet hadsereg hős fiainak vére hullása árán nyíltak föl lassan, bátortala­nul a búvóhelyek és bocsá­tották ki meggyötört le'kű la­kóikat, akik vaksi szemekkel szédelegve tévferegtek a rom­halmazok, emberi és állati hullák, fölszakított kövezetek, kiégett házak és szétroncsolt járművek tömkelegében és abban csak nagysokára, csak nagynehezen ismertek meg­gyalázott városukra, Buda­pestre. Nem ismerték föl a házat, ahol talán évtizedekig volt hajlékuk, az utcát, amelynek minden szöglete egybenőtt az életükkel. A Duna fölül nyomtalanul el­tűntek a karcsú acélhidak, összeomlott. megsemmisült minden, ami Budapestet — Budapestté tette, tovatűnt századok legszebb álmainak büszke városává. Már csak nagy messziről hozta el a fagyos februári szél a határok felé vágtató ágyúk hangját, de a romvá­ros rettenetes labirintusában már mozdult, hogy önmagára találjon az élet. Különös nép- vándorlás indult a káoszban. Mindenki keresett valakit, kutatott valaki után. kiéhez­ve. lerongyolódva, remegő tér­dekkel, lázas szemekkel. Na­gyon, végtelenül sokan bi­zony hiába. De a megfélemlí­tett lélek mélyén már csí­rázni kezdett a . nagy s szent akarat”, bár még a legvakabb optimizmus is fizikai képte­lenségnek érezte, hogy fél év­századon belül visszanyerhes­se Budapest háború előtti ké­pét és újból fővárosa lehes­sen az országnak. Az akarat, amelyet a . párt sugallt, az út, amelyet a párt megmutatott, a példa, ame­lyet a minden áldozatra kész kommunisták adtak — csodát művelt. A felszabadult ma­gyar dolgozók szervező, or­szágépítő ereje történelmi tet­teket szült. Az ostrom nyo­mai hihetetlenül rövid idő alatt eltűntek, új acélhidak ölelték össze a Duna egymás­tól barbár módra elszakított partjait, a romhalmazok he­lyén szinte varázsütésre új paloták emelkedtek a földe­rült, kitisztult ég felé, új vá­rosrészek nőttek ki a földből. Megszépült, megnőtt, megfia­talodott a fölszabadult ország fölszabadult fővárosa és most már a még biztatóbb jövendő fele fordult lélekkel emléke­zik vissza a megszabadulás tizenöt esztendő előtti felejt­hetetlen pillanatára. Magyar László Harcban Budapest felszabadításáért Látkép szabad fővárosunkról Nemcsak fásítani, vigyázni is kell a facsemetékre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom