Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-12 / 36. szám

CEGLÉD, ALBERTIRA. CEGLÉDBERCEL, TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE IV. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM 1960. FEBRUÁK 12. PÉNTEK Megkezdődött a járásban az MSZMP VII. kongresszusi anyagának tanulmányozása A járási és a városi párt- bizottság propagandistái feb- ruár első napjaiban tanácsko­zásra gyűltek össze a járási pártbizottság épületében, ahol két napig tanulmányozták és megvitatták az MSZMP VII. kongresszusának anyagát. Az alkotó viták során a propa­gandisták alaposan felkészül­ve az anyagból, már ezen a hé­ten megkezdték a területen a szemináriumok levezetését és a kongresszusi anyag széles­körű elterjesztését a párttag­ság, de a pártonfeívüli hall­gatóság körében is. Mivel a kongresszus anyaga lényegében rögzíti a párt és az állam eddigi munkáját és megjelöli a további országépí­tés, a szocializmus alapjainak lerakásálhoz vezető utat így nagyon fontos, hogy kongresz- szus anyagát mindenütt alap­jaiban megvitassa a hallgató­ság és maradéktalanul meg-, értve azt. a kongresszusi hatá­rozatok megvalósítását elő­segítse. E fontos feladatokra tekin­tettel az oktatás valamennyi formája áttért a kongresszusi anyag tanulmányozására és az oktatási év végéig valameny- nyi szeminárium csak ezzel foglalkozik. A pártbizottság ez alatt ag idő alatt fokozottan ellenőrzi az oktatást, a propagandistáik jó felkészülését, hogy az ered­mény az oktatásban tovább javuljon és maradéktalanul betöltse feladatát. — R — A jogászszövetség feladatai a termelőszövetkezetek megerősítésében A mezőgazdaság szocialista alapokra való áttérése nap­jaink egyik legfontosabb fel­adata. Parasztságunk zöme már tsz-taig, járásunk termelő­szövetkezeti járás lett. Ez a hatalmas átalakulás • és a ter­melőszövetkezetek nagyszámú alakulása sok olyan átmeneti problémát vet fel, melyeknek jogi vonatkozásai is vannak. A termelőszövetkezeti alap­szabály megismertetése, a tár­sadalmi tulajdon védelme, az SZTK biztosítás, nyugdíj, mind-mind olyan jogi kérdé­sek, amelyekkel parasztságun­kat maradéktalanul meg kell. ismertetni, ahhoz, hogy meg­értse azokat a hatalmas, javá­ra szolgáló intézkedéseket és változásokat, melyek új hely­zetében beállottak. A mezőgazdaság átszervezé­sének eddigi útján is több ter­melőszövetkezeti közgyűlésen részt vettek a jogászok és igyekeztek ezeket az ismeret- terjesztő feladatokat meg­valósítani, de az eddigi lépé­seik inkább kezdeti, szórvá­nyos munkák voltak. Napjainkban e feladatok miár sürgetőek, időszerűségük maradéktalan és gyors cselek­vést igényelnek. A jogász- szövetségnek a munka és a feladatok felmérése után ere­jét ide kell összpontosítani. • — R — A gépállomás kiválói közül Abonyi Miklós traktorvezető 120 százalékos teljesítményéért 960 forint jutalmat kapott a termelési értekezleten Kovács Benő traktorvezető 563 katasztrális holdat munkált meg az őszi kampányban. Ezért 600 forinttal, az évi 120 százalékos teljesítésért pedig 980 forinttal jutalmazták Ami a Gaíambász című írásból kimaradt: AZ ÉREM MÁSIK OLDALA A Ceglédi Hír­lap vasárnapi (február 7-i) szá­mában megjelent Galambász című cikkel kapcsolat­ban szeretnék egy-két megjegy­zést tenni. Az el­ismerésben és di­cséretben bővel­kedő soroknak és szomszédom szép sikereinek ré­szemről nem tu­dok zavartalanul örülni. Ebben ugyanis gátolnak engem a galam­bé szít mellékzön- géi. Való, hogy Nagy József lel­kes, szenvedélyes galambász, ezt azonban én — mint laikus — csak abból tudom megállapítani, hogy amikor tel­jes buzgalommal hozzáfog a ga­lambneveléshez, olyan fütty égést visz véghez, mint a legélesebb moz- donysip, s kari­kás ostorával úgy pattog, hogy be­csületére válnék a legjobb horto­bágyi csikósnak is. Nem állítom, hogy ezt állan­dóan csinálja, va­sárnaponként azonban rend­szerint gyakorol­ja, nem nagy örö­mere a heti mun­ka fáradalmait ki­pihenni óhajtó, gyengébb ideg- setü szomszédok­nak. Nem érlek a galambászathoz — én csak gyermek- neveléssel foglal­kozom — s így nem tudom, nél­külözhetetlen esz­köze-e a galamb­nevelésnek a füty- työgés és ostor- pattogtatás, azon­ban azt hiszem, hogy a város bel­sejében és a pi­henőnapon ez kö­zel áll a csend- háborításhoz. Az idézett cikk sze­rint a tavalyi házépítés egy ki­csit visszavetette Nagy Józsefet a galambnevelés­ben, de az idei évtől sokat vár. Ez esetben vi­szont én és a szomszédok a leg­rosszabbra lehe­tünk elkészülve. Arra kérjük a kedves szomszé­dot, akinél a cikk szavai szerint a ,,szeretet így fo­gadja családtaggá a békét és a ga­lambot”, hogy le­gyen tekintettel galambnevelő és békét védő tevé­kenysége közben a szomszédok nyu­galmára és béké­jére is. Nagy Lajos tanár Asszonyaink a nők érdekében 1946 óta Ha kedden, vagy pénteken ■ a nőtanács fogadónapján — benyitunk a nőtanács szobájába, ritkaság, hogy ne találjuk bent Müller László- nét, az egyik legaktívabb vb- tagot. Arcán mindig friss érdeklődést látunk, bármeny­nyi az ügyes-bajos dolgával hozzáforduló asszonyok szá­ma. Telefonál, kérvényeket ír, családokat látogat és amennyire lehetséges, min­dig segít! — Mióta dolgozik a nő­szövetségekben? — kérde­zem tőle, amikor megláto­gatom családja körében. — Az első belépők között voltam 1946-ban — vála­szolja —, az MNDSZ meg­alakulásakor. Akkor még Szolnokon laktunk, s az én kerületem május elsején már vörös zászló alatt vonult fel. Később Győrben, majd Jász­berényben dolgoztam a nők uj jogainak megvalósulásáért. Még Szolnokon elvégeztem az alsó- és középfokú szemi­náriumot. Ceglédre 52-ben kerültem és 53-ban már, mint MNDSZ-tag és SZMK- elnök segítettem a központi óvodát otthonossá tenni. Azt a 30 darab fát, amely most is árnyékot nyújt a napközi udvarán, mi ültettük el a férjemmel. Megnyertem né­hány üzemet patronáló szerv­ként s így kapott az óvoda hintát, fali könyvszekrényt és szőnyegeket. 1956-ban is ott voltam a nőtanács törzsgárdáját alko­tó 15 asszony között, akik rögtön munkába álltak a rend helyreállítása érdeké­ben. Két év óta pedig a fo­gadóórákon inspekciózom. Ugyanennyi ideie, hogy a gyógypedagógiai iskola szülői munkaközösségének elnöke vagyok. Amint hallottuk, itt sem tétlenkedik Müller Lászlóné, Sokat dolgozik az iskola fej­lesztésén, felszerelésének ki­egészítésén. — Mire emlékezik legszí­vesebben mostani munkájá­val kapcsolatban? — kérde­zem búcsúzóul. — Egy idős házaspár, Ober- dinger Péterek számára jár­tam ki a nyugdíjjogosultsá­got. A bácsi 66 éves és ideg- betegsége folytán járni is alig tud. Olyan nagy hálát és szeretetet tapasztaltam ezért részükről, hogy ha né­ha fáradtnak érzem magam, erre gondolok s új erővel folytatom tovább a munká­mat. Szüksége is van az erőre Müllernének. Még el sem kö­szöntem tőle s már egy bá­csi nyit be a problémájával, melyre úgy hiszi ez a meleg asszonyi szív majd megoldást talál..: Egy pillanatra A Rákóczi úti Cegléd és környéke 43-as számú Hen­tesáru Boltjában történt. Az üzlet a közeli záróra ellenére is tömve volt. A pénztártól el­távozva, blokkal a kezemben én is fázósan topogtam a kiadó pult előtt, de az alábbi történet melegsége engem és még vagy harminc vásárló társamat örömmel töltött el. A pult mögött egy körül­belül 18 éves segéd adta ki az árut. (Mint később a nevét is megtudtam, Herczegh Fe­rencnek hívják.) A soron- következő vásárló egy idősebb vasutas bácsi volt. A segéd, — A CEGLÉDI KOSSUTH ÉPÍTŐK csapata szerdán dél­után barátságos mérkőzést ját­szott a kecskeméti TE NB III- as csapatával. A mérkőzés a KTE 5:1 arányú győzelmével végződött. Egy levél és ami mögötte van Levelek és ellenőrző jelen­tés fekszenek előttünk. A le­velek írója Sziklai Gyula (Pesti út 6). Egy levelet — jellemzésül — kiemelünk be­lőlük. így hangzik: „Kakukk Balázs igazgató elvtársnak, Gyöngyös. Ön már három éven át tönkretette a nyaralásunkat azzal, hogy sa­ját gyermekét idehozta nya­ralni. Tekintettel arra, hogy fia oly kegyetlen rossz, hogy tőle pihenni lehetetlen, arra kérjük, hogy fiát haladékta­lanul vigye haza, van a ház­ban elég gyerek, az is sok baj okoz. Sziklai Gyula.” „Sok a gyerek az udvar­ban” — írja Sziklai. A való­ság: az udvarban egy négy­éves fiú és egy csecsemő van — ennyi a „sok” gyermek. Miért írta Sziklai mégis ezt Kakukk igazgatónak? Miért írta azt, hogy az igazgatónak Ceglédre hozott fia tönkre­teszi Sziklai nyaralását? Megtudjuk, ha a lakók pa­naszlevelét és a népi ellen­őrzési bizottság vizsgálati jegyzőkönyvét tanulmányoz­zuk. A lakótársak ezt írják: „Nagy Ferencék négyéves fia egyedül már az udvarra sem mer kimenni, mert Szik­lai Gyula állandóan ijeszt­geti, ostorral csapkod feléje, úgyannyira, hogy a gyerme­ket orvoshoz kellett vinni, idegbajával kezelés alatt áll.” Ebből a panaszból megért­jük, miért írt Sziklai olyan „meleg hangú” lévelet áz igazgatóhoz. Mint afféle ne­meslelkű ember, „szereti” la­kótársait és a gyermekeket. „Örömet” igyekszik szerezni nekik. Különös szórakozása embertársainak feljelentése. A Községgazdálkodási Vállalat felé már hét esetben tett fel­jelentést. A kivizsgálási jegy­zőkönyvben ezt olvassuk: „... amely a jelen vizsgálat­hoz hasonlóan alaptalannak bizonyult. Intrikus, izgága természete, magatartása mesz- szemenően sérti a szocialista együttélés szabályait.” A lakók panaszos leveléből idézünk még néhány sort: „Megjegyezni kívánjuk, hogy lakótársait különböző címen feljelenti, több lakótársával is volt már peres ügye. Sürgős kivizsgálást és intézkedést kérünk, mert életünk ilyen körülmények között tarthatat­lan.” Azért foglalkozunk nyilvá­nosan ezzel az üggyel, mert — sajnos — sok hasonló eset van. Az ilyen embereket, ha a szép szó nem használ — ke­ményebb eszközökkel kell a szocialista együttélés szabá­lyaira kényszeríteni. mikor látta, hogy a vevő egy nylon hálószatyorba akarja helyezni a vásárolt — a több csomagból álló — hentesárut, s ebben az igen bonyolult mű­velet nehezére esik, udvaria­san kijött a pult elé, s a meg­lepődött vevőnek segített az árut a szatyorba helyezni. Az üzletben nem ráérős em­berek voltak, többségük na­gyon sietett, de ezután egy bántó megjegyzés sem hallat­szott a kiszolgálás gyorsaságát illetően. Herczegh Ferenc bolti eladó segítőkészsége nagyon jólesett mindnyájunknak. — Andrási — A szíkvízüzem panaszolja, hogy a szik vízgyártáshoz a Vízművek nagyon rozsdás vi­zet ad, ami a többszöri szűrés után is zavaros és ha leülep­szik, az üvegek belsejét sár- , gára festi. ' ! — MÉLYFÚRÁSÚ KÚT ; műszaki átadása volt szerdán ■ délelőtt a Kertimag és Gyógy- \ növénytermelő gazdaságnál, \ — SZERDÁN DÉLUTÁN A í CVSE Kecskeméten a Dózsa J csapatával játszott barátságos f mérkőzést. A találkozó a kecs­keméti Dózsa 5:0 arányú győ- zelmével végződött, f — 180 VAGON ISTÁLLÓ- ^ TRÁGYÁT vásárol és hord ki J folyamatosan az ugyeri szőlő- íterületekre a Vörös Csillag j Termelőszövetkezet. \ — FEBRUÁR 29-RE tervez­ete a földművesszövetkezet a \ vásárlási értékesítési köny­vecskék beszedésének a befe- J jezését. A tagok mintegy 8Ó {százaléka kicserélte már tava- \ lyi könyvecskéjét. 5 — A FŰSZERT DOLGOZÓI fis bekapcsolódtak a felszaba- f dulási munkaversenybe. Ver- ! senypontjaik között szerepel: a ! boltok áruval való zavartalan ! ellátása, önköltségcsökkentés* :a raktárak rendbentartása. •Ez úton mondunk hálás köszönetét \ mindazoknak, akik szerető ió édes- ;anyánk. nagyanyánk, dédnagy- ;anyánk és testvérünk: özv. Nagy ; Mihályné, szül. Bocsa Anna teme- itésén megjelentek, részvétüket j nyilvánították, sírjára koszorút, vi- ' ragot helyeztek. A gyászoló családi vács Ferencné, Bugyi Ká- f rolyné, Csáki Istvánná, Kiss í Pálné meg a többiek. — Ha \ saját agregátorunk volna ...! \ Akkor nem kellene a gép- f állomástól kölcsönkérni, az- > tán vagy ide tudják adni,; vagy nem, mint most is. > Ha meg a villanyt hamarosan \ bevezetnék, az még jobb ( volna, azzal megoldódna a mo- i zi kérdése is. (Ugye, az lile- j tékesek is olvassák e soro- • kát?) * : Amiért tulajdonképpen ki- \ jöttünk ide, arról még nem: is írtam. Az egyik nötanács-! tag a szülői munkaközössé- ! gek új munkájáról tartott \ előadást. Férfiak, asszonyok! figyelemmel hallgatták a be- \ szódét és egészen biztos, hogy ! meg is szívlelik a hallottakat.! Hogy honnan ez a bizton- j ság? Ahol a szülői értekezle- \ teken a szülők 80 százaléka; részt vesz, ott nem kell félni, í hogy nem elég nagy a felelős-; ségérzet a gyermekek tanú- 5 lási előmenetelével és helyes { nevelésével kapcsolatban. Itt j pedig így van s a városban \ sok. kötelességét elhanyagoló szülő példát vehetne róluk! \ í (Folytatása következik) '< HOMOKPUSZTAI JEGYZETEK nyésztés mind magukra, asz- szonyokra vár! •k Igen de ... Most, ebben a pillanatban a mozi érdekli őket legjobban. Mi bent a városban el sem tudjuk kép­zelni, mit jelent egy filmvetí­tés itt, ebben a Ceglédtől 13 kilométerre eső pusztaságban. Pedig szakfilmről van szó, ezek az emberek mégis egyre ingerültebbek a csalódottság­tól. Már öt óra felé jár s az ígéret két órára szólt! Hány­szor kiszaladnak, nemcsak a gyerekek, a felnőttek is a ka­pu elé: hallatszik-e már a város felől jövő autó zú­gása? ... — Legutóbb — mondja Caál Jánosné tanácstag, a nőta­nács és az SZMK elnöke — éjjel fél 12-ig várták az emberek a megígért mozi­előadást. Abból sem lett semmi, nem csoda, ha el vannak keseredve. Ha szó­rakozásuk lenne és éreznék, hogy törődnek velük, a ked­vük is más volna mindjárt. A panasz is megfogyna ... — Bizony igaz — csatlakoz» nak Gaálné beszédéhez Ko­jit, mikor az is dolgozik any- nyit, mint az apja? — kér­dezi az egyik asszony. — Nem adnak kocsit a piacra — panaszolja Bugyi Károlyné. — Hányszor összegyűjtöttek bennünket, hogy filmvetítés lesz és nem tartották be az ígéretüket — dupláz rá Kiss Pálné. — Villany is jó volna már nekünk is — mondják többen. — Itt van három ki­lométerre tőlünk az újszilvá- si vezeték, mi lenne azt ide­hozni? ömlik a szó, szaporodnak a kérések. De azért itt-ott el­hangzik egy-egy jövőben bízó kijelentés is. — Szívesen dol­gozunk a tsz-ben, csak jól megszervezzék a munkát és ne rohadjon el a földben ki- szedetlenül a zöldség — szó­lal meg újra Bugyi Ká­rolyné s a körülötte ülök he­lyeslőén bólogatnak a vilá­gos beszédre. — Ez magukon iá múlik — kap a szón az egyik nőtanács­tag. — Ha becsülettel dolgoz­nak, nemsokára lesz villany is, meg más is, amit olyan nagyon szeretnének. A zöld­ségtermesztés, baromfite­\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\w Nagyokat zökken a kocsi a keményre fagyott homokpusz­tai rögökön. A motorzúgásra egy-egy tanyából elénk sza­lad a házőrző kutya s ala­posan megugatja a négy ke­réken guruló házikót a ben­ne ülőkkel együtt. Megérkezünk a homok­pusztai iskolába. Az egyik tanteremben vagy 70 férfi és asszony (az egész terüle­ten mindössze 40 család la­kik!) ül a padokban, az asz­talnál pedig Pálfistyák József elnökhelyettes magyaráz va­lamit az új életben még ne­hezen eligazodó Lenin Tsz-ta- goknak. Amint ugyanis kide­rül, nemcsak a nőtanács ki­küldötteit várják ma ide, ha­nem Szabolcsba József elv­társat is a növényvédő állo­másról, aki szakelőadást fog tartani és egy filmvetítőgépet is hoz magával. ★ Csak amikor a férfiak egy cigaretta kedvéért kimennek az udvarra, akkor melegsze­nek föl az asszonyok, s kez­denek gondjaikról, a jövőt ! féltő aggódásaikról beszélni. ! Akad panasz még bőven: — | Miért nem kap a 25 éves • otthon dolgozó fiú is háztá­Klein Ferenc műhelyvezető $ 1959 június óta dolgozik a $ gépállomáson. Vezetése alatt f a műhely úgy mennyiségben, f mint minőségben sokkal jobb f munkát végez mint azelőtt. £ A csendes, szerény, kiváló f szaktudású vezető közkedvelt £ dolgozója a gépállomásnak f * ■ ........------ * í E z úton mondunk hálás köszöne-j let mindazoknak, akik szeretett jó; édesanyánk, nagyanyánk, déd- ! nagyanyánk és testvérünk; özv. j öze Istvánná, szül. Magyar Juli- i anna temetésén megjelentek, rész- j vétőket nyilvánították, sírjára ko-; szőrűt, virágot helyeztek. A gyá-; szoló család.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom