Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-11 / 35. szám

0jMÚád\ ~lfír CEGLÉD, ALBERT IRS A, CEGLÉDBERCEL, TORTEL ÉS CSEMÖ RÉSZÉRE Ismeri-e Ceglédet9 tudja-e? IV. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM 1960. FEBRUÁR 11. CSÜTÖRTÖK Társadalmi munka a községfejlesztésben Néhány nap múlva a járási tanácsülés jóváhagyja a köz­ségek 1960. évi községfejlesz­tési tervét. Mint minden esztendőben, az idén is a járás dolgozói és lakossága kíváncsian várják az évi terveket, amelynek megvalósításához forintjaik­kal és kétkezi munkájukkal fognak hozzájárulni. Tudja minden dolgozó, hogy a községfejlesztési tervek megvalósítása a lakosság gazdasági, szociális és kul­turális szükségleteinek fo­kozottabb kielégítése ér­dekében történik. * A községek lakói ajkáról nemegyszer hallatszik a köz­ség fejlődését hirdető dicsé­ret és ezekből a szavakból ki­csendül, hogy a nagy munka megvalósításának ők is tevé­keny részesei. A községfejlesztés megva­lósításában a dolgozók anyagi és fizikai hozzájárulása nem új. Mégis, ha az idei tervek között böngészünk, egy új jelenségre bukkanunk. Arról a 6,6 százalékos tár­sadalmi munkáról szeretnénk szólni, amelyet a lakosság fel­ajánlott a 10 836 900 forint be­vétel után. Ez az érték el­éri a 715 6Ó0 forintot. Egyre jobban kezdik meg­érteni a községek lakói, hogy saját maguknak építik, szépítik községei­ket. Saját maguk tesznek felaján­lásokat társadalmi munka végzésére, hogy a rendelke- 5zésre álló összegből' több jár­da, villanyhálózat, vízveze­ték legyen építhető. A társadalmi munka végzé­se terén különösen ebben az esztendőben várnak nagy feladatok a községek lakói­ra. Valamennyi községünk a szocialista gazdálkodás útjára lépett már. A közösségi élet kialaku­lásának velejárója a kö­zös célkitűzések közös megvalósítása. A közös munkában való aktív részvétel magával ragad­ja még azokat is, akik ilyen munka végzésére különben nem hajlamo­sak. Az utóbbi évekhez képest nagy fejlődés mutatkozik, ha a számok tükrében vizsgáljuk a társadalmi munka ala­kulását. 1958- ban 246 300 forint, 1959- ben 234 000 forint értékű munkát végeztek, 1960- ban pedig 715 000 fo­rint értékű társadalmi munkával fogják közsé­geink lakói a fejlődést se­gíteni. A társadalmi munkában való tevékeny részvétel a községek gazdagodását ered­ményezi, ami pedig a közös­ség és az egyén boldogulását segíti elő. — Már — Hányán utaztak 1959-ben? A művelődési ház tájékozta­tása szerint 1959-ben városunk lakói igen szép számmal vették igénybe a társasutazási lehető­ségeket. Különvonattal Lilla­füredre 334, Eger—Szilvásvá­radra 164, Badacsonyba 333, Pécsre 200 fő látogatott el. Autóbusszal egy esetben láto­gatott el 25 utazó Aggtelekre. Ez évben ismét bő lehetőség lesz nemcsak hazánk, hanem a külföld megismerésére a kü­lönböző társasutazásokon. Építőtáborokba készülnek a diákok A gimnáziumban a napokban szervezték a nyári építőtá­borokba vonuló diákokat. Polgár Lajos KISZ tanács­adó tanártól, a szervezés fő irányítójától érdeklődtünk a munkáról. Versenyérteke lés a Vendéglátóipari Vállalatnál Hétfőn tartották ünnepi ter­melési tanácskozásukat a Ceg­lédi Vendéglátóipari Vál­lalat dolgozói. Napirenden a kongresszusi verseny eredmé­nyeinek kiértékelése szere­pelt. Kovács Károly, a vállalat igazgatója bevezetőjében rö­viden ismertette az 1959. évi eredményeket. Vállalatunk áruforgalmi tervét 106,2 százalékra, saját termelésű ételek tervét 122 százalékra, eredménytervét 156 szá­zalékra teljesítette. Az igazgató elmondotta azt is, többek között, hogy a kongresszusi verseny nagy lendítő erő volt az eredmé­nyek elérésében, majd be­jelentette, hogy a vállalatnál megkezdődött az egyéves idő­tartamra szóló felszabadulá­si munkaverseny. A versenyeredmények rész­Af# újság a földművesszövetkezetben A kétszer fejtett szerződött borok kifizetését megkezd­ték a hegyközségnél, s pén­tekig , az eddig leszállított bo­rokat ki is fizetik. ★ Jól sikerült cigánybált tar­tottak a Ceglédi Fmsz ét­termében. A bálra az or­szág különböző részeiből ér­keztek vendégek s az est te­tőpontján körülbelül 400 fő szórakozott az étteremben, ahol- Zsiga István húzta a talpalávalót. ★ Ma este 6 órakor a föld­művesszövetkezet KlSZ-szér- vezete politikai oktatást tart, melyen a Világ térképe előtt című előadássorozat hatodik előadását hallgatják meg a részvevők. ■k A pártszervezet szabad pártnapon ismerteti a dol­gozókkal a pártkongresszus anyagát három előadás kere­tében. ★ Február 15 és március 31 között tartják a járás szö­vetkezetei a mérlegmegálla­pító küldöttértekezleteket, ahol eldöntik, hogy mennyi vásárlási visszatérítést fizet­nek a szövetkezet tagjai­nak. * A kongresszusi munkaver­seny végleges értékelése be­fejeződött. A Ceglédi Fmsz általánosságban teljesítette a felajánlásokat. A terv telje­sítéséhez nagymértékben hoz­zájárult Vukovics Károlyné, a kettes számú bolt veze­tője, Dávid Pál, a 15-ös szá­mú bolt vezetője és az ét­kezde kollektívája. A jól dolgozók között jövő hét szerdáján jutalmat osztanak ki a tanácskozáson. Február 28-án a fmsz nő- bizottsága rendezésében a szövetkezet dolgozói Buda­pestre mennek, ahol megte­kintik a Jégszínház előadá­sát. letes értékelésénél Nagy László versenyfelelős közöl­te, hogy kilenc üzemegység érte el féléves munkájával a „kiváló bolt” megtisztelő cí­met. Ebből öt ceglédi üzem. Az értékelésnél az egységek tervteljesítését, társadalmi tulajdon védelmét, tisztasá­gát, a kiszolgálás színvonalát vették figyelembe. Kétezer forint jutalom­mal tüntették ki a válla­lat három leggazdaságo­sabban működő üzemegy­ségét, köztük a ceglédi „Zöldfa” kisvendéglőt. A ceglédi boltok, dolgozói közül . . 12-en kapták meg a kiváló dolgozó oklevelet és az ezzel járó egyheti fizetést. Kiváló dolgozó oklevelet ka­pott Máthé Frigyesné fősza­kácsnő, Sági Ilona szakács, Szeghalmi Péter felszolgáló és Pfeiffer János üzletvezető. A vállalat kiváló dolgozói kö­zött összesen mintegy 16 ezer forintot osztottak szét mun­kájuk jutalmául. A termelési tanácskozás után a jól végzett munka örömével a fehér asztalok mellett ünnepeltek, szórakoz­tak a dolgozók. — Az építőtáboroknak ket­tős célja van — mondotta Polgár tanár elvtárs — elő­ször az ifjú kommunista és a Kilián György próbákhoz a húsz, illetve a tíz munka­óra biztosítása fiataljaink részére, másodszor pedig az ifjúság termelő munkára való nevelése. Már tavaly is részt vettünk egy építőtáborban. Akkor a Hanság lecsapolásá- ban segédkeztünk. A fiata­lok igen szépen dolgoztak — hat órát egy nap — s a munka utáni értékelésben in­tézetünk tanulói az első tíz között voltak, megelőzve szá­mos vidéki és budapesti is­kola növendékeit. Az idén a fiúk közül körülbelül 50 fő Vácra megy, a nyár közepén, egy nagy építkezéshez. Itt épül Magyarország legkor­szerűbb cementgyára. A lá­nyok közül 30 fő mezőgaz­dasági munkákban segít majd Alagon. Bár ez a két adat inkább a vidék megsegítését mutatja, azonban a ceglédi vállala­tokról sem feledkezhetünk meg. Itt helyben egy 50' fő­ből, álló csapat fog. segíteni: úgy1 á Vállalatok, mftit'a t*z:ek építkézéseinél. A munkaidő mindenütt 6 óra. A munka leteltével a leg­változatosabb sport- és kul­túrműsort biztosítjuk a tá­borok lakóinak — fejezte be nyilatkozatát Polgár Lajos. Gyűlnek a listán a nevek, a fiatalok szorgalmasan je­lentkeznek az építőtáborokba. Szép feladat szocialista ha­zánk segítése, bármilyen té­ren. Reméljük, hogy még sok fiatal jelentkezik az épí­tőtáborokba, hogy még szeb­bé, még virágzóbbá építsük hazánkat. MESEDELUTANOK 4Z ÚJVÁROSI KORBEN Sok anyának okoz gondot: hova küldje gyermekét va­sárnap délután, hogy a dol- gqzó apa és ő maga is a heti munka után néhány órás za­vartalan pihenőhöz jusson. Ezt a problémát segít meg­oldani a nőtanács azzal, hogy egyik aktívája ezentúl min­den héten mesedélutánt tart a régi újvárosi körben, a Körösi úton. Nézzük meg, hogyan sike­rült az első ilyen foglalko­zás, a hideg idő miatt nem maradfak-e inkább otthon az újvárosi gyerekek? Bizony nem! Harmincki­lenc, jó részben általános is­kolás jött el a körbe, hogy vasárnap délutánját neki­való szórakozással töltse. És amint a jelek mutatták, nem unatkozott egyikük sem. Az anyai szeretet erejéről el­mondott történet érdekelte és néha könnyekig megha­totta a gyerekeket. A mesét játék követte, hogy a csön­des üldögélés után hancú- rozhassanak egy kicsit a kis pajtások. Mielőtt hazamentek volna, a mesedélutánt tartó néni megkérdezte a gyerekektől: tudják-e mi az a nőtanács, és kik vannak benne? Nem tudták. Mi felelünk meg he­lyettük: — Olyan asszonyok szövetkezete, akik minden gyermeket úgy szeretnek mintha a sajátjuk volna! MEGDICSÉRJÜK A pontos adófizetés előnyös do­los» ezt már mindenki tudja — mert a pontosan fizető adózó ka­mattérítésben részesül. A késedel­mi adópótlékot megtakarítja és elmarad a tetemes behajtási költ­ség is. Eltek is az előnyös lehető­ségekkel többek között az alább felsorolt adózók: özv. Szerző Ká­rolyné (V., Sáfrány u. 1.), Zakar Imre (II., Világ u. 10.), Szatmári Károly (III., Kisfaludy u. 6.), id. Tímár János (Xt., 1795.), Tóth Jó­zsef MAV-dolgozó (XIII. kér.), Kiss Pál (XIII., 204.), Földi László (XI., Görbe u.). Lédeczi János (X., Kender 7.), akik adójukat önként, minden felszólítás bevá­rása nélkül befizették. Ezért az újság hasábjain keresz­tül dicséretben részesítjük őket. MEGRÓJUK Városunkban akadnak azonban még olyanok, mint Cseh Mihály (IV., Szép u. 62.), Fodor László (V., Molnár u. 21/a.). Kovács Sán­dor (IV., Búvár u. 12.), Füle La­jos (X., Szarvas 18.), ifj. Barna József (XIII., 218.), akik „elfelej­tették” az adót fizetni, pedig tud­nának fizetni, ha.... Tudják;,dk is, hogy. káruk származik; ebből a hanyagságból, mert fizetniük' kell a behajtási költséget, adópótlekot. Az újság hasábjain keresztül felhívjuk a most említettek és mindazok figyelmét, akik érde­keltek, hogy sürgősen rendezzék az állammal szemben fennálló tar­tozásukat. — TÍZ SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁS vált jogerőssé az elmúlt hónap folyamán a vá­rosi tanács v. b. szabálysér­tési hatóságánál. — A FÜSZÉRT JELEN­TÉSE szerint az, igen közked­velt pácolt halból 11-én 20 mázsa érkezik. S*E**©«H»T Az olimpiai jelvényszerző versenyről A KISZ Központi Bizottsá­gának kezdeményezésére a Magyar Testnevelési és Sport Tanács, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa, a Kommifnista Ifjúsági Szövetség és a Magyar Honvédelmi Sportszövetség, 1960-ban olimpiai jelvényszer­ző versenyt hirdet. Lapunk szerkesztőségéihez egymás után érkeznek a leve­lek, melyekben különböző kér­désekre kérnek választ olva­sóink a versennyel kapcsolat­ban. Az alábbiakban válaszo­lunk: 1. A jelvényszerző verseny célja. Lehetőséget biztosítani a dolgozók és a tanulók számá­ra, hogy a jelvényszerző ver­seny keretében minél többen sportoljanak rendszeresen. A felkészülés és a különböző sportágak versenyein való részvétel segítse elő az edzett­ség, az ellenállókápesség és az egészség fejlesztését. A jel­vényszerző verseny ismertesse és terjessze az olimpiai eszmét, és ezzel Is erősítse a népek kö­zötti barátság és az alkotó bé­ke szellemét. 2. A jelvényszerző verseny időpontja. A verseny I960, február 1- iöl november 30-ig kerül lebo­nyolításra. 3. A jelvényszerző verseny részvevői. Az olimpiai jelvényszerző versenyen 13 éves kortól nem­re és korra való tekintet nél­kül mindenki részt vehet. 4. Hogyan lehet nevezni, s mennyi a nevezési díj? A jelvényszerző versenyre nevezni a munkahely, az isko­la sportkörében lehet. Kivéte­les esetekben nevezni lehet az egyes sportágak versenyszá­mainak megrendezésekor is a versenybíróságnál. A nevezési díj egy forint. 5. A jelvényszerző verseny követelményei. Egy előadás meghallgatása az olimpiáról, és egy szabadon választott labdajátékban rend­szeresen részvétel. Négy meg­határozott sportág (atlétika, torna, úszás, kerékpár) , közül kettőben egy meghatározott szintet teljesíteni kell. 6. A jelvényszerző versenyt hol rendezik meg? Az olimpiai előadás történ­het üzemi és iskolai szinten, illetve a szakszervezet, az út­törő-, a KISZ-szervezet vagy önállóan a helyi sportkör szer­vezésében. 7. A jelvény megszerzésének a módja. ISMÉT CSATASORBA ÁLLT most segítek a csapaton, talán még meg is tudják bocsátani, hogy egyszerűen cserbenhagytam őket. amikor talán a legnagyobb össze­tartásra lett volna szükség. Ebben a nehéz harcban szeretnék én is a csapat segítségére lenni és szív- vel-1 élekkel fogok küzdeni a cél érdekében . . . Mi komoly sportembernek is­merjük Halász Mihályt és bizto­sak vagyunk abban, hogy ígéretét teljes egészében be fogja tartani és ha a terv sikerül, ő is egyik fő részese lesz a sikernek. — Gy. L. _ Tanfolyam kezdődött Versenybíró és sportszer­vező, valamint edző és veze­tőképző tanfolyam kezdődött a JTST szervezésében. Az oktatásra igen szép számmal jelentkeztek a járás sportköri elnökei és az aktívák. A tan­folyam vezetője Bódi József testnevelő tanár. Előadók:, Papp Gyula. Ecse- dy László és Magyar Antal atlétikai edzők. Mostanában az alapozó edzés kezdete óta egy ismerős, de egy ideje a labdarúgó pályán nem látott fiú rója a köröket a töb­biekkel együtt. Közel egy éve lesz. hogy Halász Mihály, a Ceg­lédi Vasutas játékosa szegre akasztotta futbaúcipőiét és abba­hagyta a játékot. Most ismét régi kedvvel, de kissé meghízva dol­gozik, hogy minél előbb hasznos tagja lehessen csapatának. Most amikor a csapat kialakí­tásáról van szó. ismét előtérbe kerül Halász Mihály neve is. Joggal, hiszen az edzések kez­dése óta nagy lelkesedéssel, be­csülettel készül. Éppen ezért pár percre lehívjuk a pálya szélére, hogy nyilatkozzék, ő, a legllleté- kesebb: — Talán ott kell kezdenem, hogy valóban a hivatali elfoglalt­ságom és az. hogy egyetemi ta­nulmányokat is folytatok, volt az oka. hogy szegre akasztottam a cipőket. Alaptalan tehát az a hír. hogy a feleségem befolyására hagytam abba a játékot. Azt gon­doltam. hogy könnyen .meg tudok majd válni a szenvedélyemtől, de nem siket ült. Hiába, aki szeret futballozni, nehezen mond le róla. Hiányoztak az izgalmas vasárnapok és nem uto’sósorban a fiúk. Úgy gondoltam, hogy ha — KEDDEN DÉLUTÁN nagy részvét mellett Kísérték utolsó útjara dr. Lányi Béla elvtársat, aki az igazságügyi szakszervezet elnöke, a járási ügyészség vezetője, s a párt rendíthetetlen harcosa volt. — A KÖZSÉGGAZDÁLKO­DÁSI VÁLLALAT fizikai dolgozói az elmúlt hónap fo­lyamán karbantartották a vá­rosban levő összes közkuta- kat. KEDDEN DÉLELŐTT tartották a megbeszélést a városi tanácsnál a vásárcsar­nok tervezésével kapcsolat­ban. — A DÓZSA NÉPE TSZ a szikes földek megjavítására 150 vagon lignitport és gip­szet vásárolt. A szállítással egyidöben folyamatosan szér­iák szét a földeken. — A 11-ES AUTÓKÖZLE­KEDÉSI VÁLLALAT ceglé­di kirendeltségének tizenkét fiatalja január 30-án KISZ- alapszervezetet alakított. Fel­vették a kapcsolatot a Cipő­ipari Vállalat kiszeseivel és azok ma délután négv órai kezdettel közös teadélutánt tartanak, tánccal egybekötve. — A KÉPES LEVELEZŐ­LAP TÖRTÉNETE címmel kiállítás nyílik 12-én — pén­teken — délután öt órai kez­dettel a Kossuth Múzeumban. Megnyitó beszédet mond: Mé­száros István, a ceglédi Haza­fias Népfront elnöke. Nem tetszik... hogy a művelődési házzal szemben több mint egy fél éve egy jókora homokdomb akadályozza a növekedésben a fiatal fácskákat. Ügy gon­doljuk, könnyebb lenne a ho­mok elhordása, mint az így kipusztulásra ítélt fácskák újra ültetése. Azok a részvevők, akik az olimpiai előadást meghallgat­ták csoportjukban, a követel­ményeket teljesítették, meg­kapják az olimpiai jelvény­szerző verseny jelvényét. A jelvényt a JTST Teleki utcai székházában kell igényelni a sportköröknek. —A—Gy— ... hogy a ceglédiek min­dig egyszerűen öltözködtek, de az öltözködés módját még a XVII. században is szabályoz­ták a megyei rendeletek, mert kimondták, hogy senki a me­gyében cifra nadrágot, szaia- várdit és hosszú östököt ne visel jen — mert az ebben vét­keseket pénzbírsággal sújt­ják. ... hogy a jobbágy Ceglé­den sem viselhetett csizmájá­hoz sarkantyút, mert az csak a nemest és a vitéz em­bereket illette meg. ...hogy a XVI., XVII. szá­zadban a telekkönyvet még az öregebb emberek emléke­zete helyettesítette, ami miatt sok határper volt Cegléden. ... hogy a kuruc-labanc harcok után sok felvidéki em­ber, telepedett le Cegléden. ... hogy 1820 körül már ál­landó jellegű katonaság ál­lomásozott Cegléden és szá­mára a város puskaporos magazint építtetett a váro­son kívül. Erről kapta á nevét a Puskaporos utca. ... hogy a XIX. században a városi polgárságnak nagy hasznot hozott a sószállítás, melyet Szolnokról kellett Pestre fuvarozni. Volt olyan év. hogy a ceglédiek ötezer mázsa sót fuvaroztak Pestre. ... hogy a város első rend­őrkapitánya az 1842-ben meg­választott Szúnyog István volt. — R —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom