Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-09 / 33. szám

196«. FEBRUÁR 9. KEDD

^gJCirlaP

s

INNEN-ONNxlN

Csehszlovák est Ráckevén

és Hegedűs László költeményei. A művek tolmácso- lói: Győry Franciska, Kézdy György, Tóth Miklós, a Színművészeti Főiskola hallgatói és Buzsáki Ilona. Közreműködik még Ütő Endre (ének) és Hraskó Tamás (zongora) a Zeneművészeti Főiskola hallgatói.

\i olasz opera története — Moneren

Február 16-án a monori moziban előadást rendeznek Az olasz opera története címmel. Eladó; Bálint Ferenc, a nagykőrösi zeneiskola igazgatója. Az előadás után a Nagy Caruso című filmet vetítik, amelynek főszerepét a közelmúltban elhunyt nagy olasz énekes, Mario Lanza alakítja.

Ceglédi tsz-tagok és az opera

Érdekes hírt kaptunk Ceglédről. A Hunyadi László Termelőszövetkezet nyolcvan tagja operába készül. Előtte, február 21-én ismertetőt rendeznek számukra az operáról, majd közösen utaznak Budapestre, ahol megtekintik Erkel Ferenc művét, a Hunyadi Lászlót. v

£

Előadás Dosztojevszkijről S;

A ráckevei művelődési ház- ^ ban február 14-én irodalmi ^ est keretében Dosztojevszkij- ^ ről tartanak előadást. Utána | levetítik a nagy sikert aratott ^ Félkegyelmű című filmet, $ amely a nagy író regénye ^ nyomán készült. í

Az Állami Népi Együttes | előadásán

f

Vasárnap kilencven domo- ^ nyi és tíz ikladi dolgozó járt 'j a fővárosban. Az Erkel Szín- í házban az Állami NépiEgyüt-'t/ tes nagysikerű műsorát tekin- í tették meg. A népes csopax- $ ,/gí Balatpni.'pániéig a dopio-/ nyi művelődési ház igazgá-% tója vezette, aki egyébként £ kezdeményezője is volt a mű-$ sor megtekintésének.

A Shakespeare-cíklm | utolsó előadása

$

Február 18-án kerül sor Shakespeare-ciklus utolsó elő- ^ adására a váci művelődési házban. Ezúttal a Vizkereszt,^ avagy amit akartok című víg- ^ játék elemzésére kerül sor, ^ amit a hasonló című film ve- títése zár be. A Shakespeare-^ ciklus egy-egy előadását két- száz-kétszázötven néző hall- ^ gáttá végig.

Petőfi-est Szigeteseden

í

Pénteken délután a sziget-f csépi művelődési házban Pe- ^ tőfi-estet rendeznek. A nagy $ költő életéről és munkássága- % ről Losonczi Miklós, a rácke-$ vei gimnázium tanára tart £ előadást. Közreműködik Surá-% nyi Ibolya előadóművész. J;

A járási bálra

készülnek Gödöllőn |

í

Gödöllőn már javában foly- j nak az előkészületek a far- £ sang méltó ünneplésére. Ajá-!j rási tanács dísztermében feb- í

ruár 20-án nagyszabású já- ^ rási bált rendeznek. A bál ^ nemcsak kellemes szórakozást, ^ de gazdag kulturális műsort \ is ígér.

Kibővítették az ezüstkalászos tanfolyamok tematikáját

A megye ötvennégy ezüst- kalászos gazda tanfolyamának tematikáját kibővítették. Az elmúlt hét óta a szakelőadásokon kívül gazdaságpolitikai, termelőszövetkezeti, jogi és világnézeti témájú előadások is elhangzanak a tanfolyamok keretében.

Népviseleti bál Tápiószecsön

Szombaton este hét órai kezdettel népviseleti „díszes bált” rendez a tápiószecsöi Damjanich művelődési otthon népi együttese. A meghívó szerint polgári öltözetben csak a leányukat kísérő édesanyák jelenhetnek meg! Az est gazdag műsorából is kiemelkedik a népi együttes nyitó csárdása, a menyecsketánc és a csáfdásverseny. Előre is jó szórakozást kívánunk a szecsöieknek.

\ Érdekes kísérlet Prosper

$Mérimée novellájának megfilmesítése. Mondhatnám úgy $ is: útkeresés, hogyan lehet az $ irodalom klasszikussá vált $ kincseit filmmé fogalmazni a $ ma emberének szemével, nap- % jaink életének tükrében.

% Az elbeszélés alapötlete: a ^ rabszolgakereskedő Ledoux £ kapitány hajóján fellázadnak £ a rabszolgák. A lázadás siker- | rel végződik, ám mégis célta- í lan, mert a rabszolgák képte- í lenek arra, hogy kormányoz- í zák a hajót, s így Tamangot j kivéve, valamennyibbet el- % nyeli a viharos tenger. Az olvasóban akaratlanul is fel- $ merül a kérdés: érdemes volt? $ A film többet nyújt az ere- £ deti elbeszélésnél, amely in- $ kább csak ihletöje, mint alapfa a filmnek. Az alkotók csak $ a novella leglényegesebb mon- ^ dandójához ragaszkodtak: az ^ emberi szabadság gondolatá- ^ hoz. A tények megváltoztak: $ Tamango, aki a novellában % maga is rabszolgakereskedö ^ törzsfőnök, a filmen egyszerű $ harcos csupán, egy a rabszol- £ gák közül. A lázadás a fehé- fek győzelmével végződik, a í film mégis többet mond a

nézőnek, mint maga a novella: érdemes volt! Ez a gondolat ma, a francia gyarmatosító háborúk időszakában nyílt hitvallás! Tamago és a többi rabszolga inkább meghal, minthogy kegyelmet kérjen.

Nemes, mélységesen emberi gondolat, amely ott érződik a film minden jelenetében. Leginkább mégis a befejező kockáknál csúcsosodik. A kapitány ígéretet tesz arra, hogy aki megadja magát, nem lesz bántódása. Tamango könnyes szemmel bíztatja társait: aki akar, adja meg magát. Egyedül Aiché, a kapitány fogva tartott fekete szeretője indul, hogy mentse életét. Elszánt szemek merednek rá, majd lassan, aztán egyre erősödve felzeng a dal: a halálba indulók éneke. Aiché görnyedt háta kiegyenesedik, léptei las- súbbodnak, a szeme megtelik könnyel. Megtorpan és tétován, majd egyre felszabadultabban, boldogabban énekel együtt az övéivel. Inkább a halált választja, mint a rabszolgák életét.

A film John Berry rendező alkotása, aki maga is részt vett a forgatókönyv megírásában. így a dicséret nemcsak mind rendezőt, hanem mint a forgatókönyv egyik íróját is megilleti. Nagy művész, aki nemes egyszerűséggel vezeti hőseit a nagy cél: a szabadság megszerzése felé. Bár szabadjára- engedi az emberi lelkek mélyén kavargó nagy indulatokat, szenvedélyes érzelmeket; a film egyetlen jelenete sem válik harsánnyá, még inkább nem közönségessé.

A szereplők közül kétségtelen Dorothy Dandridge-é a legnagyobb érdem, Aiché meg. formálójáé. Igaz művészi élmény alakítása. A lélelcábrá- zolái nagy művészét üdvözölhetjük benne. Nem széles

Csütörtökön este hét órakor a KPVDSZ járási bizottsága szervezésében csehszlovák estet rendeznek a ráckevei művelődési házban. Joo Kálmán tanár bevezető előadása után négy csehszlovák kisfilm vetítésére kerül sor. Bemutatják a Séta Prágában, a Tátrai állatvilág, A cseh üveg és a Hurvinek cirkusza című filmeket. A műsor második részében kulturális bemutató szerepel.

Az olvasómozgalom hírei

Megyénk ifjú olvasói mind többen kapcsolódnak be a József Attila olvasómozgalomba. A mozgalom segítése érdekében a Fest megyei könyvtár a megye számos községében és városában előadást rendez József Attila életéről — költészete tükrében. Többek között Nagykőrösön, Cegléden, Tápiószent- mártonban. Aszódon, Szentendrén, Ráckevén, Szabom, Érden, valamint a budai járás tíz községében.

A szovjet filmhét előtt

Cegléden eddig több mint háromezer jegyet adtak el a szovjet filmhét ünnepi bemutatóira. Február 18—22 között két filmet mutatnak be, a Béke első napját és a Fantasztikus utazást. — Ber- necebarátin mozibállal kötik össze a szovjet film ünnepét. A mozijegy báli belépő is egyúttal. — Nagykörösön három új szovjet film kerül bemutatásra: a Két fiú, egy kislány című színes vígjáték, a Kezedben az élet című izgalmas kalandfilm és A csuka ajándéka című mese- film-összeállítás. — Szentendrén elővételi pénztárakat nyitnak a város üzemeiben, hogy megkönnyítsék a dolgozók jegyigényeinek kielégítését. — Nagykátán könyvkiállítást rendeznek a mozi előcsarnokában a=űegújahhan_ megjelent szovjet * fyöpyvejí- bői. Több olyan könyvet is' kiállítanak, amelyeket már filmen is viszontláttunk az élmúlt esztendőkben.

Érdekes könyvankétok

A Pest megyei könyvtár és a járási MÉSZÖV-szervek közös szervezésében érdekes könyvankétokat rendeznek a megye több községében. Vác- ssentlászlón, Illés Béla: Kárpáti rapszódia, Gödöllőn, Berkesi András: Októberi Vihar, Dunabogdányban, Berkesi András: Vihar után című könyvét vitatják meg. Mesterházi Lajos: Pár lépés a határ című regényéről Bián, Dabason, Torbágyon, Dömsödön, Tápiószelén, Ir.ár- eson, Szigetszentmártonban, Nagykátán, Szokolyán és Bemecebarátin rendeznek aukciót.

Irodalmi est — Gödöllőn

Pénteken délután hat órakor a gödöllői irodalmi színpadon a Pest megyei Hírlap Üj termés rovatának szerzői mutatkoznak be a közönség előtt. A prózát Falu Tamás elbeszélése képviseli, a verseket Csuka Zoltán, Bárányt Ferenc, Gyárfás Endre

mi Horthy-rendszer semmit sem változtatott, kultúrfölé- nyének más népekkel szembeni hirdetése ellenére sem. El kellett jönnie egy jobb kornak, hogy apáink megkezdett művét folytassuk és befejezzük. E célt szolgálta e tanulmány megjelenése is, amelyet hasznos esemény- történet egészít ki. Sajnos, a tanulmány nem foglalkozik a Károlyi-kormány által hozott és 1919. február 15-én életbe léptetett földreform-törvény- nyel és annak hatásával a Cegléd környéki parasztságra. Ugyancsak ismertetni kellett volna a szerzőnek a Cegléd környéki parasztság földterületi megoszlását is. Ezek a hibák azonban nem ho- mályositják el a tanulmány értékét és megjelenésének nagy fontosságát.

Köszönet illeti a Ceglédi Városi Tanács vezetőit, hogy lehetővé tették e munka megjelenését. Az akadémiai pályadíjjal kitüntetett munka bizton számíthat a széles, történelmet kedvelő magyar olvasóközönség érdeklődésére.

Csöppüs István

Ötödik kerék

közelmúltban nyitotta meg kapuit az újjáépített budaörsi Szabadság Filmszínház

lizmusa olykor-olykor visszahull a naturalizmusba, írásain mégis élesen kirajzolódik a realizmusra, s nem is akármilyen realizmusra, hanem szocialista realizmusra való törekvés. Legjobban sikerült ilyen szempontból a kötet címadó novellája, az ötödik kerék. Ritkán olvas az ember ilyen élvezetes stílusban egy ember formálódásáról, átalakulásáról, mint ebben az írásban. A Vízözön szatirikus, könnyed formában, de nagyon is mélyrehatóan bíráló írás, amely egészen új oldalról mutatja be az írót. A komor tragédia helyett a köny- nyeden, szinte mosolyogva ízekre szedő művészt, aki nem kisebb dolgot vett tolla hegyére, mint a középkor vakhitét, s az egyház egyes embereinek kapzsiságát. (Európa Könyvkiadó.)

— m —

fel nemcsak az ellenforradalmi elemek, hanem a saját soraiban a forradalmi törvényességet megsértők ellen is.

A szerző a gazdasági, politikai, katonai kérdéseken kívül behatóan tárgyalja Cegléd városának művelődési politikáját. Villanásszerűen ismerteti azokat az intézkedéseket, amelyekkel a munkás- tanács igyekezett az iskolán kívüli népművelést megszervezni. Hosszabban idézi a helyi sajtó kemény, de jó- akaratú, a népet nevelő cikkének részletét, amely fényt vet a magyar parasztság kul- túrátlanságára. ; a proletárok, akik emberek sorstragédiáin, proletárok hátán suhogó korbácsütéseken hangosan és jóízűen tudnak nevetni, fájdalmas szimbólumai a kapitalista társadalom ama lelketlenségének, amely- lyel rettenetes kultúrálatlan- ságba süllyesztette a dolgozók tömegeit. És a színháznak mégis a tömegeket kell nevelni, tanítani, lépésről lépésre.’1

Ezen tragikus állapoton a huszonöt éves ellenforradalTAMANQO

EGY SIKERES FRANCIA FILM BEMUTATÓJÁRA

mozdulatokkal, harsány hangvétellel formálja meg a szeretővé előléptetett, de a lelke mélyén mégis a társaival együtt érző rab nőt, de arcának egy rándulása, szemének egyetlen villanása tükrözi belső vívódását. Amikor például a kapitány hazug módon árulásra akarja bírni, s cserébe szabadságot kínál, minden kimondott szónál beszédesebb ez a nem szép, de érdekes és vonzó arc. A szenvedélyektől kavargó ember lelkének hű tükre. Játékára még sokáig emlékezünk!

Tamangot Alex Cressan alakítja meggyőző erővel. Maga a szabadság eleven szimbóluma. Megjelenésének első pillanatától kezdve érezzük: ezt az embert nem. lehet sárba tiporni, nem lehet leigázni a legvastagabb acélláncokkal sem. Vezéregyéniség, akitől nemcsak félnek, de tisztelik és szeretik is harcostársai, valamennyi rabszolga.

Curd Jürgensröl, az egyik legfelkapottabb nyugati férfiszínészről eddig csak hallottunk. Most, a kapitány szerepében igazolta jó hírét. Egyszerű eszközökkel, elmélyült, kultúrált játékkal oldotta meg korántsem könnyű feladatát. Emberi és állati érzések csatáznak benne, s Jürgens a benne dúló harcot nem külsődleges eszközökkel ábrázolja, jelleme belülről fakadó.

Edmond Séchan. a film operatőrje nagyszerűen él a szélesvászon adta lehetőségekkel. A háttér soha nem öncélú nála, mindig közelebb visz a hősök jellemének megértéséhez. Hasonlóképpen a magyar származású Kozma József stílusos, a jellemekhez és az érzésekhez remekül alkalmazkodó muzsikája. Nincs külön színészi játék és zene, a kettő eggyé olvad, s közelebb visz a megértéshez.

Prukner Pál

Albert Maltz:

SIMON MCKEEVER UTAZÁSA

Esztendeje sincs, hogy a szerző második könyve, a Holnap is nap lesz nagy közönségsikert aratott. Most az olvasó kezébe kerül a népszerű amerikai írónak újabb regénye, amely minden bizonnyal ugyanolyan sikert arat, mint az előző. Az öreg Simon története nemcsak megkapáan lírai olvasmány, hanem egyben a mai Amerika éles és realisztikus ábrázolása, annak megmutatása, hogy mit ér egy ember, ha egyedül van a kapitalizmus embertelen forgatagában. Az öreg Simon végigdolgozta az életet. Ott volt mindenütt, ahova a munka neheze szólította. Nem keresett rosszul, megélt belőle. Van szerény nyugdíja is, amiért egy intézetben — afféle szociális otthonban, ahogy nálunk neveznénk, de persze közelről sem olyan — eltartják. Ezen ikívül nincs senkije. Sem isme- | rőse, sem barátja. Minden \ ember idegen, s már az is i örömet jelent neki, hogy az ■ orvosi vizsgálat közben a nö- \ vérke egy picit rámosolyog.

Az öreg Simon köszvényes, majdnem nyomorékká tette a baj. Már-már felad minden reményt, amikor meghallja, hogy párszáz mérföldnyire van egy orvos, aki meggyógyítaná. Pénze azonban sem az utazásra, sem a kezelésre nincsen. Mégis, nyomorékam de lelkileg célt, értelmet találva, nekivág az útnak. Erről az útról szól a könyv, s az író annyira belülről, annyira át- élten ábrázolja az öreg Simon alakját, hogy ha az ember nem ismerné az író életrajzát, azt hinné, a maga életének egy részét formálta könyvvé.

Maltz stílusa megkapóan könnyed, s mégis igen alapos, elmélyült művészi munkát bizonyító. Bátran bírálja kora társadalmát, s nem kímél semmit, senkit, mert a legdrágábbról van szó: a dolgozó, alkotó emberről, akinek öregségére elhagyatottság, szomorúság a sorsa — a kapitalizmusban. (Európa Könyvkiadó.)

M. O.

A Tanácsköztársaság története Cegléden

A Tanácsköztársaság története Cegléden című tanulmányával Nagy Dezső a hely- történeti kutatás újabb gyöngyszemét tette le a történelemkutatók asztalára. Érdekes kép bontakozik ki a magyar történelem oly dicső és egyben oly tragikus időszakából. Mindenekelőtt a témakör gazdagsága, a szerző történelmi érdeklődésének széles köre vonja magára a figyelmet. Különös gonddal és lelkiismeretességgel elemzi a munkájában felhasznált levéltári anyagokat, jegyzőkönyveket és a korabeli helyi sajtót. Nem enged a csábításnak — pedig volna rá alkalma, hogy a kor dokumentumaiból hosszabban idézzen. Csak ott és csak akkor szólaltatja meg korát, amikor ez szükséges. E módszerével teszi mindvégig érdekessé, lebilincselővé tanulmányát.

igen őszintén eleveníti fel azokat a súlyos belső problémákat — földreform, határozott pártvezetés hiánya, rekvirálások stb. —, amelyek súlyosbították a tanácshatalom, az első magyar proletárdiktatúra bukásának belső okait. Nem hallgatja el, hogy a helyi munkástanács a legnagyobb eréllyel lépett

Galan, a magyar közönség előtt is ismert román író, a fiatalabb nemzedék tagja, s ez a fiatalos lendület, új utak keresése, a kifejezés formáinak új lehetőségei izgatják, s jellemzik is a legjobban. Az Ötödik kerék no- velláskötet, négy nagyobb, szinte már kisregénnyé szélesedő írás gyűjteménye. Témájuk is igen változatos. A felszabadulás első perceit élő paraszttól a régi, középkori krónika feldolgozásáig igen szélesre terjed a négy írás témaskálája is.

Galan bátran nyúl témáihoz, nem fél a nyers valóságtól, s döbbenetes erővel ábrázolja a parasztot, amely ugyan már felszabadult az urak járma alól, de nem szabadult még meg évszázadok terhétől, az alázatosságtól, a babonáktól, a vakhittől. (Szabadparasztok között.) Reá-