Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-06 / 31. szám

Afitódi 7fw CEGLÉD, ALBERTIRSA, CÉGLÉ DBE RCEL, TÖRTÉL ÉS CSEMŰ RÉSZ IV. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM 1960. FEBRUAR 6. SZOMBAT A CEGLÉDI HÍRLAP VÁLASZA A CSEMŐI LAKOSOKNAK Központi szerkesztőségünk levelet kapott Csemöből, „csemői lakosok” aláírással. Arról írnak, hogy a Ceglédi Hírlap január 24-i számában a Vörös Csillag Tsz zárszám­adási közgyűléséről írt cikk­ben nincs részletesen fölso­rolva a természetbeni jutta­tás, őket viszont nagyon ér­dekelné. Kérik a szerkesztő­séget, írja meg. A Ceglédi Vörös Csillag Tsz természetbeni juttatása a kö­vetkező: munkaegységenként 3,20 kiló búzát, 1,40 kiló ár­pát, 1,30 kukoricát, 0,90 bur­gonyát, két kiló szálas takar­mányt, sárgarépa, zöldségből 10—10 deka, 6,2 deka mák ke­rült kiosztásra. A természetbeni juttatás­nál meg kell jegyeznünk, hogy a termények árát az állami felvásárló áron számolják, ami lényeges különbség. A juttatott termények összér­téke 15,37, ehhez jött 4,10 pré­mium és 25 forint készpénz. Ezek együtt 44,47 forintot tesznek ki munkaegységen­ként. Vezetőségválasztás a vasutasotthonban Fontos éveleji esemény zajlott le kedden este a vas­utasotthonban. Most történt meg a minden évben szoká­sos új vezetőségválasztás, amelyen a régi vezetőségen és a 60 tagon kívül részt vett a szakszervezet részéről Ba­yer Sándor kultúríelelős is. A gyűlés első pontjaként Somogyvári Ferenc, az ének­kar elnöke üdvözölte a meg­jelenteket. Utána Szabó Ist­ván titkár számolt be az el­múlt év eredményeiről, töb­bek között a 40 éves jubi­leumi találkozóról. Beszédét Gaál Ferencné hozzászólása követte, amely­nek során a színjátszó cso­port most folyó próbáit is­mertette. Elsőként a helyiség­hiányt említette, amely a cso­portot is gátolja munkájában. Ezt a panaszt rögtön orvosol­ták is egy pontosan betar­tandó órarendi táblázat elké­szítésével. — A színjátszó csoport február 20-án lép először eb­ben az évben a közönség elé — mondotta Gaál Ferencné. — Ezen a farsangi esten kí­vül szeretném, ha klubeste­ket is tartanának az ifjúság számára. Szombatonként meg­Jól dolgozik az újítási felelős A Ceglédi Gépüzem és Vas­öntöde törteli úti telepére be­lépve gépelt hirdetmény ra­gadta meg a figyelmemet: „Ceglédi Gépüzem és Vasön­tő Vállalat 1960. évi újítási feladatterve”. A tíz pontból álló hirdet­mény magában foglalta mind­azokat a területeket, ahol az üzem nehézségekkel küzd és ahol a munkások, műsza­kiak eszének segítségére vol­na szüksége. Az öntödei jellegű felada­tokból mindjárt az első olyan módszereket kér az újítóktól, amelynek segítségével az ön­tödei homokból nagyobb ösz- szegű beruházást nem igény­lő módon kiválaszthatnák a vasgolyókat. A gépműhelyi jellegű fel­adatok között megragadta a figyelmemet a harmadik pont. Ebben olyan újítást kérnek, amellyel a vasaló reteszlapo­kat az eddigi három gép és három szerszám helyett egy gép és egy szerszám alkal­mazásával végezhetnék. A feladatterven az igazgató és főmérnök aláírásán kí­vül ott látom Simon Ist­ván újítási előadó nevét. — Van-e valamilyen ered­ménye az újítási feladatterv nyilvánosságra hozatalának? — Üzemünkben évről évre szaporodik az újítók száma. Amíg 1958-ban egy év alatt nyolc újítást adtak be s ebből öt újítást fogadtunk el a bírálatnál, eddig 1959-ben már 34-re emelkedett a benyújtott újítások száma. Az elfogadott 25 újítás kidolgozóinak 11 240 forint újítási díjat fizettünk ki — válaszol kérdésemre Si­mon elvtárs, majd büszkén folytatja: — Az idén ezt az eredményt is egész biztosan túlszárnyal­juk, mert az első hónap fe­lére már öt elfogadott újítá­sunk van. — És kik az újítók? — Az első helyet biztosan tartja Ilkei—Hajós József fő­művezető, aki már sokszoros újító, de éppen az újítási fel-, adatterv kitűzése következté­ben eddig ilyen szempontból ismeretlen dolgozóink is egy­mással versengve dolgoznak újabb és újabb módszerek ki­dolgozásán. Itt van például Doma István elektromos mű­szerész. Az elektromos gépek forgó részeinek szigetelésére szolgáló prespánlemezek le- szabását az eddigi kézi sza­bás helyett gépi eljárással ol­dotta meg. Újításaink ered­ményeképpen a prespánleme­zek szabási ideje az eddi­ginek egyötödére csökkent. — Miért kell irányítani az újítók elgondolásait? Vállalatunk eddigi mező- gazdasági tömegcikkipari pro­filja egyre határozottabban az elektromos kisgépek gyár­tása felé fordul. Az új pro­fil természetesen új szük­ségleteket teremt. Kétségkí­vül szívesen veszünk bármi­lyen újítást, dé a legnagyobb értéke azoknak az újítások­nak van, amelyek az elektro­mos kisgépek gazdaságosabb, könnyebb gyártását célozzák. Újítóink meg is értették ezt a szempontot, amit bizonyít, hogy az újítási feladatterv tíz pontjából háromra máris több újítási javaslatot nyúj­tottak be. — Dózsa — A csemői vérengző férj bíróság elé kerül Zsuzsandor János csemői la­kos letartóztatásáig rettege- tésben tartotta családját és Csemö lakosságát. Feleségétől egy év óta különváltan él, de azóta is állandó félelemben tartja őt. Fenyegető leveleket küld neki és ahol csak talál­kozik vele, mindig bántalmaz­za. A védtelen asszony 1959. december 15-én is tehetetle­nül került útjába. Idős Tóth Lászlónéval együtt mentek a csemői állomásról lakásukra. Amint a Mizsei úton halad­tak az egyik mellékutcából váratlanul Zsuzsandor lépett ki és egyenesen a feleségének támadt Ahol csak érte, ütle­gelte, de ezzel nem elégedett meg, hanem a földre teperte, majd fejét, mellét, hasát rug­dosta, amíg az asszonyt el­öntötte a vér. Közben Tóth- nénak is nekiesett, őt is meg­ütötte, amiért felesége védel­mére kelt. Végül is a közeli tanyában keresett menedéket a két asszony. Zsuzsandor arról is neveze­tes, hogy mások békés családi életét megzavarja. Férjes asz- szony oknak csomagban női holmikat és becsületsértő le­veleket küld. Az ügyészi kihallgatása al­kalmával is modortalanul vi­selkedett. A nyomozás során elme- betegséget színlelt, de meg­állapították, hogy épelméjű. Zsuzsandor már korábban egy év börtönbüntetést ka­pott. Az ügyészség'élőze'es le­tartóztatásba helyezte és a bíróság előtt felel tetteiért. hívhatnánk az énekes és színjátszó fiatalokat, akik ba­rátaikat, barátnőiket is el­hozhatnák ezekre az estekre. Nemcsak tánccal, dupla vagy semmi és más társasjátékok szervezésével is kellemessé és hasznossá tehetnénk eze­ket az órákat. Belekapcsol­hatnánk a fiatalokat a dal­kutatás, a régi népdalmentés munkájába is. Kernács Lajos az idősebb énekkari tagok nevében be­szélt. A fegyelem szoros be­tartására hívta fel a figyel­met, amely nélkül különösen az énekkari munka elképzel­hetetlen. Gaál Ferencné ja­vaslatait és a felhívást a ta­gok és a vezetőség is helyes­léssel fogadta. A felszólalások végeztével került sor a régi vezetőség lemondására és az új meg­alakítására. Az egyhangú vá­lasztás szerint az 1960. évben a vasutasdalkar vezetősége a következő: Ábrahám Béla szitás a ga­ratba önti a lisztet. Innen | kerül a szitálógépbe, majd feldolgozásra Az üzem dagasztógépének tíz csészéje van s csészénként négy mázsa tésztát képes megmunkálni. Ecser László sztahanovista dolgozó munka közben Gyermckszépségvers?nyt rendel \ a Ceglédi Hir'ap Több levelet kapott szerkesz- ^ tőségünk amelyben olvasóink ? fölvetik a gondolatot: jó vol-í na gyermekszépségversenyt Í rendezni a Ceglédi Hírlap ha- ^ sálijain. A szerkesztőség megtárgyal- ^ ta a javaslatot, úgy találta, ^ hogy a gyermekszépségver- ^ seny rendezésének semmi aka- ^ dálya nincs. Kidolgoztuk a tér- ? vet, amelyet a holnapi, vasár-? napi számban részletesen köz- Í lünk. A versenytájékoztatóra már ? most fölhívjuk mindazoknak ^ az olvasóinknak figyelmét, £ akiknek egytől tízéves gyér- £ mekük van, mert a versenyben ^ az ilyen korú gyermekek ve- ^ hetnek részt. ______i l E gy igazi Móricz-portré Móricz Virág Cegléden A Bajcsy-Zsilinszky úti üzem főleg a választékos árukat készíti. Tizenhét féle készítményből naponta átlag ötezer darabot szállítanak az üzletekbe. Képünkön Nyilas Ferenc vető a finom fonott kalácsot szedi ki a kemencéből Szerdán este szép élményben volt része a Kossuth Művelő­dési Ház és az Ismeretterjesztő Társaság irodalomtörténeti előadássorozata hallgatóságá­nak. Móricz Virág írónő, Mó­ricz Zsigmond leánya tartott lcözvetlen, baráti hangú ismer­tetést apjáról. Már az első sza­vaknál sejteni lehetett, hogy ez az ismertetés más lesz, mint az irodalomtörténeti előadásaik általában. Itt minden szót az élmények varázsa hatott át, tett élővé a hallgatóság előtt. A száraz életrajzi adatok köz­lése, a tankönyvek feladata. Móricz Virág azt mondta el, ami egyetlen tankönyvben sem található meg, csak egy gyer­mek szivében. Neki, előbb volt apa Móricz Zsigmond, mint író — sőt mint mondotta —, nagyon sokáig nem ismerte édesapja hivatását. Azóta per­sze soltszor megkérdezték, mi­lyen érzés egy nagy író lányá­nak lenni? — Mint egy asztalos vagy ta­nító gyermekének lenni — fe­lelte. Tudta, hogy apja ír és azt is tudta; hogy soluit dolgozik, de sohasem gondolt arra, hogy egy nagy író gyermeke. Most sem úgy beszélt róla. — Nem bálvány volt, hanem égy naiv gyermek. — Gyer­mekkori élményeiről különö­sen szeretett bestéim, és ebben nagyon lenyűgöző tudott lenni. Neki Magyarország annyi volt, mint másnak Budapest. Ter­mészetes szükségességnek tar­totta az utazást, azt, hogy fog- j ta az aktatáskáját és elutazzék az ország legtávolabbi részére, valakivel megismerkedni, vagy valamit megbeszélni. Egy iro­dalomtörténész kiszámította, hogy müveiben többen szere- , pel nek, mint Magyarország ’ legnépesebb megyéjének lakos­sága. Soha senkinek sem mondta el, hogy mit ír. A fia­tal íróknak is mindig azt I mondotta, amikor tervezett írásaikról beszéltek; „Ne mondd el! Ne mondd el! írd i meg!" Mindig a valóságot, a té­nyeket írta meg. Sokszor még azt a váloztatást is sajnálta, amelyet minden írónak meg kell tennie ahhoz, hogy az, amit leír, irodalom legyen. Ha- , misságot azonban soha nem ! írt le, egy sort sem. Büszke csak arra volt — hogy köny- nyen megy neki az írás. Csak ezzel dicsekedett. Napi munká­ját mindig nagyon korán kezd­te. Legtöbbször már hajnali fél négykor írógépe mellett ült és dolgozott. Mikor mások fel­keltek, ő már befejezte a mun­kát. A nagy író műhelytitkainak feltárása a többségben fiatal hallgatóságot szinte ámulatba ejtette. Az élő irodalomtörté­net ezen az este, biztosak va­gyunk benne; nem egy rajon­gót szerzett Móricz Zsigmond- nak. — FŰRÉSZGÉPET állítot­tak fel az elmúlt hét folya­mán a Rákóczi Termelőszö­vetkezetben, hogy az építő­brigád munkáját megköny- nyítsék. — 109—150 SZEMÉLY for­dul meg naponta a városi ta­nács v. b. járlatlevélkczelöi hivatalában. — A RÁKÓCZI TERMELŐ- SZÖVETKEZET február 3-án tartottá vezetőségi ülését. — A VÁROSI TAN ÄCS V. B. dolgozói ötször kétórás légoltalmi tanfolyamon vettek reszt. Pénteken este tartották az utolsó foglalkozást, amikor beszámoltak a tanultakról. — A SZABADEGYETEM történelmi sorozatában, feb­ruár 10-én A horogkereszt rémtettoi, február 24-én A Horthy-fasizmus végórái cím­mel tartanak előadást. Az előbbinél a Sötétség' és a köd, az utóbbinál Az utolsó felvo­nás című film kerül bemuta­tásra. Az irodalmi sorozatban február 17-én Zolát ismerte­tik, majd utána a Patkány- fogó című filmet. vetítik.-, — A CVSE LABDARUGÓ- CSAPATA szerdai edzőmér­kőzésén 4:1 arányban le­győzte a Crg’édi Építők csa­patát. A játékosok mozgása biztos volt. — AZ IRODALMI KÖR február 10-én A mai magyar líra problémái, február 24-én Humor a mai magyar és szovjet irodalomban címmel vitaestet rendez. Vitavezetők: Szálkái Miklós és Rossi Ká­roly. SPORT Keleti területi felnőtt szabad­fogású birkózó csapatbajnokság Cegléden! . , j1. . " Érdekesnek, Ígérkező birkózó- versenyre kerül sor vasárnap dél­előtt 10 prái - kezdettel.', a .váeütas otthonban. . Debrecen. Szolnok. K:,ba, Nagy­kőrös és Cegléd legjobbjai adnak Itt- találkozót. . hogy eldöntsék, melyik a keleti terűiét ieglöftb szabadfogású'. blrkőzóctSaflata, ­Rendkívül ^okat fejlődött az utóbbi években a birkózás 'cneríe az országban. s bizony elmúlt a? az idő. amikor biztosra vehetjük ezeken a versenyeken a ceglédi győzelmeket. r.z álkklontmal Is egyforma eséllyel lép- szőnyegre a debreceni, szolnpki és a , ceglédi csapat ' s hogy melvik- nyeri Wl a buszke .bajnoki- címet, az csak a ptljánatnyi formák, összeállítási ügyességek' alabián dől el _ va­sárnap. Reméljük, hogy a -birkó­zást kedvelő, ceglédi közöps-hí bíztatása nem fog hiányozni erről a versenyről, ami bizony .dönröen segítheti fiaink,, bajnoki 'harcait! A ceglédi csapát a következe versenyzőkkel áll fel: Nagy, Hat­vani, Fábri. Krízsán. Papo Bs- iasss. Gál 1... Simon. Ballá Ist­ván, Serfőzd és Vés* E. / Kedden tartották első klub­napjukat a Vendéglátóipari Vállalat új KlSZ-szervezeté- nek fiataljai. Tanu’.va-szóra- •kozni — így jelölhetnénk meg a klubnapjuk és a társasjáték célját. Vidámságban, nevetés­ben természetesen így sem volt hiány. A „Kérdezz — fele­lek” játéknál már a jelentke­zésnél nagy volt az érdeklődés. Tizennégy jelentkezőből sorso­lással kellett kiválasztani a versenyben részt vevő hat pá­lyázót. Ezután már a szeren­cse helyett inkább a tudás egyengette a siker felé vezető utát. Történelem, irodalom, földrajzi és szakmai ismeretek köréből kapták először a kér­déseket. De az ügyességet, le­leményességet is értékelték — a „közönség” zajos tetszésnyil­vánítása mellett, öt perc alatt egy versszakot megtanulni, fogvájóval fánkot enni — vagy bambis üvegek között táncolni — nem volt könnyű feladat. A fiatalok jó felké­szültségét bizonyította, hogy az első forduló értékelésénél is — holtverseny miatt — sorsolás­hoz kellett folyamodni. Az első helyért Bakos Sanyi felszolgáló tanuló és Kolompár Ferenc árukihordó vívott izgal­mas páros^yersenyt. Élénkség, Egy vidám klubdélufán taps kísérte a jó feleleteket és ^ megoldásokat. Bakos Sanyi £ formában volt és végül ő nyer-^ te a győztesnek járó mágneses} zsebsakkot. A nyereményt} azon nyomban mindjárt kipró- bálta Décsi Sándor felszolgá-^ lóval vívott játszmában —, de£ itt vereséget szenvedett. Talán ^ ebben az előző verseny fáradt- ^ sága is közrejátszott. ______________________ I 3 Elnök: Somogyvári Ferenc,? alelnök a férfiak részéről:? Süveges Lajos, a nők részéről ^ Gaál Ferencné, titkár: Szabó ^ István, jegyzők: Kamocsai | Róza és Deli Benő, kottatáro- ^ sok: Gaál Ferencné, Kacsányií Fái és Juricza József, szólam-^ felelősök: Deli Benőné, Ozs- ^ gyányi Judit, Bányai György,^ Matuz Ferenc, Márton János ^ és Erdős -Pál. Miután a megválasztottak ^ megköszönték a tagok bizal-j mát, Bayer Sándor kultúrfe-^ lelős biztosította a vasutas- ? dalkart a szakszervezet segítő- ^ készségéről és kérte a meg- ^ jelenteket, hogy továbbra is ^ arnyi lelkesedéssel és jó- ^ akarattal végézzék munkájú-^ kát, mint eddig. Á gyűlés Somogyvári Fe-^ renc zárószavaival ért véget. £ Az elnök legközelebbi lenni-^ valóként az otthon ízléses és í kényelmes berendezését tűzte | ki, hogy az ide járó dolgozók ^ kellemesen érezhessék benne j magukat. í I FÉNYKÉPEZŐGÉPPEL A SÜTŐIPARI VÁLLALATNÁL ? Tizenhat termelőüzeme, százhatvan dolgozója van • ^ Sütőipari Vállalatnak. Ök látják el kenyérrel, sütemény- ^ félékkel nemcsak Cegléd, de a járás fogyasztóit is. Az J élüzem 22 fajta készítményével elégedettek a vásárlók. Dol­gozói közül mintegy húsz kapott eddig különböző kitünte- á tést munkája elismeréséül. Ide látogattunk el a napokban. A Szőlő utcai üzemrészben főleg süteményeket készíte­nek, naponta 15 ezer darabot. Csomba Rezső dagasztó és Gyenge László vető munka közben

Next

/
Oldalképek
Tartalom