Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-02 / 27. szám
I960. FEBRUÁR 2. KEDD ”“£jCirlap i r ír 1 i r-r~T Kislakésépítúk oldala 1 r I I I I T t i i ...i....i y N agyon sok ember gondja a lakás, de majdnem mindenki tisztában van vele, hogy e gond szülője a letűnt rendszer ilyen irányú súlyos hanyagsága és a háború pusztítása. A már felépült hatalmas új háztömbök és az épülő újabbak legékesebb bizonyítékai annak, hogy népi demokratikus rendszerünk a lehetőségekhez képest igyekszik orvosolni ezt a nagy gondot. • Ma már elmondhatjuk, hogy a teljes megoldás is belátható közelségbe került. A 15 éves lakásépítési tervben egymillió lakást építünk és ezzel megszüntetjük a lakásproblémát Magyarországon. Talán felesleges is mondanunk, hogy e hatalmas terv megvalósításának oroszlán- részét államunk vállalja. De a lakásprobléma megoldásában az érdekeltek is részt vállalnak. Ki az OTP útján, ki szövetkezeti lakásépítéssel, ki családi ház épitésével. Államunk az ilyen építkezésekhez is nagy segítséget ad. Ez a segítség elsősorban a kedvezményes feltételű építési kölcsönökben jut kifejezésre. Tavaly Pest megye területén összesen 1780 kérelmező részesült kedvezményes építési kölcsönben. A felépült családi házak összes építési költsége körülbelül 110—120 millió forintot tett ki. Ennek átlagosan 50 százalékát, 56—60 millió forintot, folyósította az OTP az építkező dolgozóknak. Sokan kívánnak még bekapcsolódni a kislakásépítő mozgalomba, sokan fordultak kérdéssel szerkesztőségünkhöz ezzel kapcsolatban. Számukra állítottuk össze ezt az oldalt, hogy segítsünk elkezdeni és befejezni a családi fészek felépítését. Mit kell tudni az építési kölcsönökröt? Nyilatkozik a megyei tanács építési osztályának vezetője Kérdezőink közül legtöbben arra kíváncsiak, hogyan kaphatnak építési kölcsönt. Sokak ilyen irányú kérdéseire Ujfalusi Ferenc elvtárstól, a Pest megyei Tanács építési osztályának vezetőjétől kértünk választ, aki a következő tájékoztatót adta: — Építési kölcsönt kaphatnak munkások és alkalmazottak, szellemi szabadfoglalkozásúak (tudósok, művészek), nyugdíjasok és a termelőszövetkezetek tagjai. Építési kölcsönt új családi ház építésére, félben maradt családi házak befejezésére, lakóház helyre- állítására, tatarozására, lakásmegosztásra és nem lakás célját szolgáló építmények lakássá történő átalakítására lehet igénybe venni. Akkor kérhet kölcsönt valaki, ha van telke, amire építsen és az építési hatóság kiadta építési.‘engedélyét... ,A kölcsön igénybevételének döntő előfeltétele, hogy az építkező rendelkezzék az engedélyezett kölcsönösszeg és a kész ház ára közti különbséggel. Ez az összeg akár pénzben, akár építőanyagban áll rendelkezésére az építtetőnek, mindenképpen elfogadható. — Hol kell benyújtani a kérelmet? — A kölcsönkérelmet bármely OTP-fióknál beszerzett, erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. Ehhez a kérelemhez csatolni kell az elsőfokú építési hatóság által kiadott építési engédélyt és az építendő ház tervrajzát két példányban. Ezeket a kérvényhez való csatolás előtt ugyancsak jóvá kell hagyatni az építési hatósággal (tanács építési csoport). Ha valaki típusterv szerint akar építkezni, csak a beépítendő telek típusszámát ([terep szerint) kell közölni. A kölcsönkérelemhez mindkét esetben csatolni kell még a telek három hónapnál nem idősebb telekkönyvi kivonatát, valamint a tanács igazolását. Amikor mindez együtt van, a lakóhelyen vagy ahhoz legközelebb levő OTP-fióknál kell beadni a kérvényt és tartozékait. az építtetőnek személyesen kell benyújtania az OTP-fióknál, Egészséges, jó elrendezésű iker családi házak Szentendrén Tervek,,anyagellátás és egyebek Beszélgetés az Építésügyi Minisztérium lakáspolitikai főosztályán A kislakásépítkezés olyan méreteket öltött az országban, hogy gazdát kellett neki adni. Az Építésügyi Minisztérium lakáspolitikai főosztálya kapta feladatul, hogy — egyebek mellett — viseljen gondot erre a nagyon fontos munkára. Már sok-sok tapasztalatot szereztek a főosztály dolgozói. Ezekről kérdezősködtünk tőlük, hogy ilyen módon is segíthessünk a már építkező vagy építeni szándékozó olvasóinknak. Kezdjük talán a tervezésAz öröklakásokról Öröklakásokat nagyobb városokban építenek. Az ilyen lakások vételárát a fogyasztói áron számított önköltség alapul vételével állapítják meg. A vételár 20 százalékát az adás-vételi szerződés megkötésekor készpénzben kell kifizetni. A vételár hátralevő összegét 30 év alatt egyenlő részletekben kell törleszteni. A vételár-hátralék után a pénzintézet évi 3 százalékos kamatot számít. Ha valaki öröklakáshoz akar jutni, az építkezés szerint területileg illetékes OTP-fióknál kell jelentenie igényét az erre a célra rendszeresített űrlapon. — Mennyi kölcsönt kaphatnak az építtetők? — Az engedélyezhető építési kölcsön felső határa az elfogadott költség- vetés végösszegének 75 százaléka lehet. A következő esetekben azonban eltérhet a kölcsönösszeg ettől: a) Uj családi ház építése esetén, vagy megkezdett ház építésének befejezéséhez, továbbá toldalék építkezéshez legfeljebb 60 ezer forint vehető igénybe. A bányászoknak kivételesen az építési összeg 80 százalékát engedélyezi folyósítani államunk, de ez az összeg sem haladhatja meg a 70 ezer forintot. Állami gazdasági és gépállomás! dolgozók ugyancsak 80 százalékos kölcsönt kaphatnak, de legfeljebb csak 60 ezer forintot. Termelőszövetkezeti tagok 75 százaléknyi kölcsönt kaphatnak, amelynek felső határa 30 ezer forint:"--Ezekben az esetekben a visszafizetési idő legfeljebb 25 év. b) Félbemaradt épületek befejezéséhez (ha az épület még nem lakható) a hátralevő munkálatokra folyósított kölcsön összege nem lehet több a befejezéshez szükséges költségnél. c) Épülethelyreállítások és épülettatarozások esetén folyósítható legnagyobb kölcsönösszeg 45 ezer forint, amelyet legfeljebb 15 évre lehet kérni. d) Nagy lakások műszaki megosztására, vagy nem lakás célját szolgáló helyiségek átalakítására a lakás bérlője részére is folyósít kölcsönt az OTP. Ilyen célra legfeljebb 45 ezer forint folyósítható 15 évre. e) A közművesítésre, közműbekötés létesítésére folyósítható kölcsönösszeg 5000 forint. Visszafizetési határideje öt év. Az egyéni családi ház építkezésekkel szemben az OTP előnyben részesíti a csoportos építkezéseket. Csoportos építkezésnek számít, ha egy vállalat vagy üzem dolgozói egymást segítve, egy telephelyen, azonos kivitelben legalább tíz családi házat építenek. Ezeket általában a vállalat, vagy üzem támogatásával szervezik. Fontos tudni, hogy az építtető hozzájárulásába (tehát a kölcsönösszeg és a jóváhagyott költségvetés közötti különbségbe) az OTP — meghatározott mértékben — az építtető által végzett munka értékét is elfogadja, illetve beszámítja. Megkezdett építkezésnél a már elvégzett munkára nem folyósít kölcsönt az OTP. A kölcsönösszeg megállapítása azonban a már elvégzett munkálatok értékének figyelembe vételével történik. A kölcsön törlesztése havonta egyenlő részletekben történik. A havi részlet a kölcsönkamat évi két százalékát is magában foglalja. Fontos még tudni, hogy a kölcsönkérelmet mindenkor Több figyelmet érdemlő olcsó és jó építőanyag: a Kospé-épíftöbloklc Vgyanezen az oldalon más helyen ismertetjük az Építésügyi Minisztérium lakáspolitikai főosztályán hallott véleményt az úgynevezett Kaspé-építőblokkról. Ez a hullámos, mechanikus kötésű, üreges építőelem nem ismeretlen olvasóink előtt. Korábban már megírtuk, hogy Cegléden 23 házat építettek belőle 1958-ban. Azóta többször ellátogattunk néhány családi házba. Meggyőződtünk róla, hogy semmiféle elváltozás az épületeken nem tapasztalható. Rendkívül jól fűthető, hőtartó, egészséges valamennyi. E rövid bevezető után bizonyára azt gondolják, hogy most arról számolunk be, azóta családi házak egész sorát építették fel ezzel a nagyszerű építőblokkal. Sajnos, nem. Ellenkezőleg, azt kell megírnunk, hogy a ceglédi kezdeményezés megrekedt. Reméljük, nem véglegesen. De szenteljünk helyet ennek az ügynek. Amikor olvasóink kérésére megszületett ennek az oldalnak a terve, elhatároztuk, ismét ellátogatunk Ceglédre, beszélgetünk Sselepcsényi eivtárssal, Cegléd város tanácselnökével, aki nagyon lelkes támogatója volt az új módszerrel történő építkezésnek. Sajnos, csak lakásán kereshettük fel ezt az újat oly lelkesen felkaroló embert, mert súlyos betegen fekszik. Szinte hihetetlennek tűnik, amit mond: — Nemhogy nem támogatják kezdeményezésünket, de szinte egy nyugodt percem nincs miatta. Hogy miért? Bizony bírálat illeti érte a megyei tanácsot, ahol a mai napig nem ismerték cl ennek az új építési módnak az előnyeit. — Ha adtak volna a megyétől egymillió forintot forgóalapra, Cegléden ma 400 ilyen ház áll és a pénz is megtérült volna azóta — mondja a tanácselnök. Elhisszük, hogy máshol jobban kellett ez a pénz. Meg lehet érteni, hogy nem adtak. De annyi elvárható lett volna, hogy felkarolják a kezdeményezést, legalább erkölcsi támogatásban részesítik és igyekeznek minden lehetőt megtenni az ügy elősegítése érdekében. Nem ezt tették az illetékesek, de megtehetik, meg is kell tenniök, még nem késő. Sürgős szükség van a támogatásra, hisz nem kell külön bizonyítani, hogy a lakásépítési program megvalósításában milyen nagy szerepe van az ilyen kezdeményezéseknek. Ennek az építőblokknak az alapanyaga kohósalak. — Diósgyőrben hegyek vannak belőle — mondja Sze- lepcsényi elvtárs. — Nemrég nálunk járt a Lenin Kohászati Művek helyettes igazgatója. .4 módszerünk iránt érdeklődött. Közölte, hogy ők is akarnak ilyen módon lakásokat építeni. Salakot pedig annyit adnak, amennyi kell. Egy köbméter salakhoz 140 kiló ötszázas cementértéket kell adagolni és 20 százaléknyi homokot. Ebből a mennyiségből 94 idomot lehet készíteni. Egy idom hat és fél normál méretű égetett téglának felel meg. Óriási előnye, hogy az építkezés színhelyén készíthető az építőanyag, nem kell hozzá szén. mint a tégla égetéséhez. Cegléden egy gépet is csináltak már az építöblokk gyártásához. Igaz, hogy ez még kézi erő segítségével működik, de így is egy ember naponta száz idomot tud vele elkészíteni. Egy házhoz 4200 idom kell, tehát 42 nap alatt egy ember egy ház építőanyagát meg tudja csinálni. Az említett házakat kísérleti építkezésnek lehet nevezni. Ennek ellenére egy-egy házat 42 nap alatt felépítettek. Másik nagy előnye ennek az építési módnak, hogy kis érzékkel laikus ember is végezheti. Cegléden 16 ilyen ember építkezett. Meg lehet nézni a kezük munkáját! Talán drága az ilyen fajta építkezés? Döntse el az olvasó. Egy kétszobás, összkomfortos családi ház 117 ezer forintba kerül azzal a kezdetleges módszerrel, ahogy a ceglédiek csinálták. Ha kellő segítséggel gépesíteni lehetne a munkafolyamatot, ha valaki felkutatná az Építésügyi Minisztériumban említett gépeket és automatizálhatnák á gyártást, körülbelül a felére csökkennének a költségek. S még valami kellene ehhez. Mégpedig az, hogy a MÁV most már a kohósalakot is ismerje el építőanyagnak és érvényesítse rá az 50 százalékos szállítási költséget. Higgyék el. megéri! Még csak annyit: ha valaki jószándékkal új módszert kezdeményez az ország nagy gondjainak könnyítése érdekében, már a törekvést is szívesén kell fogadni és mellé kell állni. Különösen meg kell ezt tenni, ha az illető be is bizonyította, hogy jót, hasznosat alkotott. sei, hisz az építkezés is ezzel kezdődik. Vaskos könyvet mutattak, benne sok-sok alaprajz, valamint a kész házak képei sorakoznak. Földszintes és emeletes, egy-, két- és háromszobás változatokban. Hamarjában nemigen tudna határozottan választani belőlük az ember. — Bizonyára kelendőek ezek a tervek? — érdeklődtünk. — Sajnos, nem — hütötték le lelkesedésünket. — Nagyon ritkán építkeznek az új típustervek szerint. De a tanácsok sem ajánlják azokat az építtetőknek. Elmondták, hogy a típusterveket szakember-kollektívák készítették, figyelembe véve a legkorszerűbb követelményeket és a rendelkezésre álló építőanyagokat. Mégis inkább magántervezőket vesznek igénybe az esetek többségében. Pedig a magántervezők 800—1000 forintért készítenek el egy-egy tervet, míg a típusterv mindössze pár forintba kerül. A magántervezés hátránya az is, hogy a tervezésre felkért szakember még akkor is az építtető kívánsága szerint tervez, ha tudja, hogy így nem jó a terv, hisz neki csak a pénz a fontos. Bírálták a Pest megyei kislakásépítőket, mondván: —• Pest megyében elharapódzott a manzárdtetős építkezés, pedig ehhez sokkal több faanyag kell és nem is olyan mutatós, mint a normáltetős ház. Ha megkérdezzük, miért csinálják így, nem tudják mással indokolni, mint azzal, hogy a szomszédé is olyan. A magánerőből történő építkezések anyagszükségletét tapasztalatok alapján tervezik. A terveket az Országos Tervhivatal hagyja jóvá. A Belkereskedelmi Minisztérium a jóváhagyott terv alapján biztosítja az anyagot. A rendelkezésre álló anyagmennyiség körülbelül 70 százalékát a TÜZÉP-telepeken, a többit pedig a MEZÖSZÖV-ön keresztül hozzák forgalomba. A magánépítkezéseknek ez a fő anyagforrása, a másik pedig a helyi építőanyagkészlet (vályog, kő, mész, nád stb.). Ehhez számíthatók még a bontási anyagok. A tapasztalatok azt igazolják, hogy téglából ki lehet elégíteni az igényeket. Elmondták a minisztériumban, hogy rendelet írja elő a következőket. A tanácsi felügyelet alá tartozó téglagyárak terven felüli termelése felett az illetékes tanács rendelkezik. Ennek bizonyos százalékát a magánépítkezőknek kell adni. A tapasztalatok szerint nem mindenütt tartják ezt be, sőt az is előfordul, hogy a TüZÉP-tele- pek vállalatoknak adnak el építőanyagot, pedig szigorú rendelet tiltja az ilyen eljárást. A tanács feladata, hogy szigorúan lépjenek fel az ilyen jelenségekkel szemben. Bár a szükséges mennyiségű faanyagot is biztosítani tudjuk, szigorúan fel kell hívni a figyelmet a fával való takarékosságra. Azért kívánatos, hogy típustervek alapján építkezzenek, mert ezeknél a terveknél a szabvány szerint készülő nyílászáró szerkezeteket — ajtókat, ablakokat — vették figyelembe. A faanyaggal való takarékoskodás érdekében szélesebb körben javasolja a minisztérium a különböző előregyártott elemek alkalmazását. Minden TÜZÉP rendelkezik prospektussal, amelyből ki lehet választani a típusnak megfelelő elemeket. A betongerendák előnyeit egyre többen felismerik. Ezt bizonyítja az, hogy az elmúlt évben három és félszer any- nyit használtak fel belőle, mint az azt megelőző négy esztendőben együttvéve. Javasolják, hogy az úgynevezett SRK (síkbeli rácsos szerkezet) tetőszerkezeteket is használják. Ezzel egyrészt faanyagot takaríthatunk meg és a ház földelése, villám- csapás elleni védelme is biztonságosabban megoldható. Az elmúlt nyáron voltak zavarok a cement- és mészel- látásban, de sikerült feltölteni a készleteket. Felhívják az építtetők figyelmét, hogy most szerezzék be ilyen szükségletüket. A 15 éves lakásépítési tervben jelentős súllyal szerepel a kislakásépítés. Már az el* következendő években is számolnunk kell az építkezés jelentős növekedésével. Éppen ezért fel kell hívni a figyelmet a helyi anyagok mind nagyobb mértékű előállítására és beépítésére. Minden adott lehetőséget ki kell használni. Azt tanácsolják a szakemberek, hogy ahol sok kő van, mint Pest megyében is, legalább a házak alapját rakják kőből. Mivel a cement korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, az úsztatott betonalap helyett a falazott kőalapot ajánlják. Ez olcsóbb és nem cementigényes, mert a kötést habarccsal biztosíthatják. Megfelelő szigeteléssel tökéletes az ilyen alap. Vályog- ég vertfalat is lehet építeni rá, csak a szigetelésre kell nagy gondot fordítani. A tanácsok figyelmébe ajánlja a minisztérium, hogy létesítsenek kisebb helyiipari üzemeket. Ezekben gyártsanak áthidaló beton- gerendákat, burkoló- és mozaiklapokat, nádpadlókat stb. Mindezt különösebb berendezés nélkül meg lehet valósítani. Pest megyében javasolják az úgynevezett Kaspé-tégla gyártásának gépesítését. Ez a hullámos, üreges, salakbe- tomból készült építőanyag olcsóbb és i óbban szigetel, mint a téglafal. Több helyen sikeresen alkalmazzák a vörös salakból és cementből készült falazóblokkokat. Erre a célra a vörös salak a legalkalmasabb, mert nincs benne kén. A fekete salakot is fel lehet használni, ha hosszú ideig állt a szabadban. Fiatal fekete salakból öntözéssel lehet kilúgozni a ként. Megfelelő vegyvizsgálat után ezt is be lehet építeni. Cegléden már építettek családi házakat Kaspé-téglából. Ezek a házak nagyszerűen megfelelnek a követelményeknek. Jól szigetelnek és kiválóan fűthetők. Érdemes lenne gépesíteni ezeknek az építőblokkoknak a gyártását. Elmondják, hogy ilyen építőblokkokat a felszabadulás előtt is gyártottak. Annak idején a MÁVAG-ban készítettek hozzá gépeket. Az államosításkor ezek a gépek az ÉM 1. sz. Épületelemgyárába kerültek. Érdemes lenne felkutatni ezeket a gépeket, sőt újak gyártása is kifizetődne. Még vállalatot is érdemes lenne létesíteni a hullámos építőblokk gyártására.
