Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-05 / 30. szám

Városunk nagyüzemi zöldségtermesztéséről Érdemes selyemhernyót tenyészteni A közelgő kertészeti mun­kák időszerűvé teszik váro­sunk nagyüzemi zöldségter­mesztésének felmérését. Nagy­kőröshöz viszonyítva — ahol a szántóterület 12 százalékán —, városunkban csak a szántó- terület 2,5—3 százalékán ter­melnek szövetkezeteink zöld­ségfélét. Ennek oka részben az, hogy nincs kellően gépesítve a zöldségtermesztés. Szükséges lenne, hogy a gépállomás két-három palántaültetőgépet szerezzen be. Egy-egy géppel naponta 3—4 kát ászt ralis hold paradicsom vagy paprika ültethető ki. Minden 80 kh. zöldséges terü­letre célszerű RS—09 eszköz- hordozó traktort biztosítani, mely a zöldségtermesztésben legjobban bevált. A megmövekedett igények kielégítése a melegágyi kere­tek és üvegek pótlására szük­ség lenne aigrofóüa mű­anyag alkalmazására. Ez a nylon-plasztikszerű anyag olcsóbb az üvegnél, ára 4.6 forint négyzet- méterenként. Szemben az üveg 19 forintos négyzetméterenkénti árával. Igaz, hogy a fényt kissé gyengébben engedi át, mint az üveg, de a célnak meg­felelő. Egy-egy termelőszövetkezet­nek csak hat-nyolc féle zöld­Az irsai Szabadság Tsz zárszámadási közgyűlése A megváltozott év végi zárás és az" új évi nyitás miatt most van a „szezonja” a zárszám­adási közgyűléseknek. Az irsai Szabadság Tsz közgyűlését ösz- szekapcsolta fennállásának 10. évfordulójával. Erdős Sándor elnök beszá­molójában visszaemlékezett a tíz év előtti, kezdeti nehézsé­gekre, majd arra, hogy évről évre hogyan gyűrték le egyre jobban a nehézségeket. Öröm­mel állapította meg: a bizako­dóknak lett igazluk, nem a két­kedőknek. 1959-ben a tsz területe 2698 holdra emelkedett, ez a területi nagyság biztosítja a nagyüzemi termelés előfeltételét, a 257 tő­re emelkedett tagság pedig a munka elvégzését — állapítot­ta meg Erdős elvtárs. Jelentősen növekedett a nem osztható közös vagyon. A múlt évben kétmillió 821 ezer fo­rint volt, az év végi zárszám­adás idejére hárommillió 294 ezer forintra emelkedett. így az egy holdra jutó tiszta va­gyon 2268 forint. Ehhez az eredményhez hoz­zájárult az is, hogy a tsz az elmúlt évben a következő ked­vezményeket kapta: műtrágya- felhasználás után 120 ezer fo­rint, áruértékesítési mutató túlteljesítése után 159 ezer, a TEGI útján vásárolt szarvas- marhák után 17 ezer forintot. Vádirat a csaló A nyomozó hatóság a Cse­möi Földmíivesszövetkezetnél vizsgálatot folytatott le a na­pokban. Sok hiányosságot ál­lapított meg, melyek vissza­élésekre, a társadalmi tulaj­don megkárosítására vezettek. Megállapították többek kö­zött, hogy egyes felvásárlók a maguk hasznára dolgoztak. Ezek közé tartozott Pécsi Sán­dor ceglédi lakos is. aki Cse- mőben a termelőket kereste fel lakásukon, hogy velük gyümölcsfelvásárlásra áru- szerződést kössön. így került kapcsolatba Dajka István cse- mől lakossal is. Bizalmas vi­szony alakult ki köztük és ezt Pécsi Sándor alaposan ki­használta. Pénzre volt szük­sége és ajánlatára Dajka Ist­vánnal csemegeszőlőre fiktiv áruszerződést kötött, pedig ilyen neki nem is termett. Pécsi az első alkalommal 590« forintot vett fel, melyet meg­tartott magának. Közben Daj­ka Is követelte a magáét és fellépésére Pécsivel kötött egy másik szerződést is, ami után 2250 forint előleget kapott. A szerződésben vállalt kötelessé­güknek úgy akartak eleget tenni, hogy majd felvásárol­ják az árut. A nyomozás megállapította azt is, hogy az fmsz-t súlyos mulasztás terheli a bizonylati Húsáru termelésből 100 holdra jutott: vágómarhából 2400 kiló, vágósertésből 750. Tehéntejből terveztek 2500 1 évi átlagot, elértek 2700 litert. Juhtejböl 25 liter helyet 33-at. A tsz a szántóterület 18 szá­zalékát istállótrágyával hin­tette be. Zöldtráigyázott 80 hol­dat, pillangósok és évelők ki­szántásával megjavított 423 holdat. A szántóterületre holdanként 216 kiló műtrágyát használ­tak föl. Az ipari növények és évelő pillangósok magfogási tervét túlteljesítették. Lucernából és vörösheréből nem tudták elér­ni a tervezett állagot, mert a kötés idején kártevő lepte meg a területet és a védekezés már nem hozott jobb eredményt. Erdős Sándor elnök bejelen­tette, hogy munkaegységenként 31,22 forint értéket oszt a szö­vetkezet, amelyből 19 forint készpénz és 12.22 forint értés­ben különböző termények. Megtudjuk azt is, hogy egy hold szántóra 51 munkaegysé­get használtak föl, és azt is, hogy földjáradék fizetésére 67 ezer forintot fordítót talc. Érthető, hogy a jubiláns zár- számadási közgyűlés kettős ün­nepét, a tagság családias han­gulatú vacsorával és szórako­zással ünnepelte meg. BS. felvásárló ellen fegyelem megsértése miatt is. A pénztári bizonylati* hiá­nyoznak, ismeretlen körülmé­nyek között eltűntek. A kellő ellenőrzés elmaradt és ezért történhetet meg, hogy Pécsi a termelőknek átadott göngyöle­gekről szállítólevelet nem adott és átvételi elismervényt sem kért tőlük. A felvásárlók a pénztárkönyvi jelentéseket •a központ részére késedelme­sen küldték meg. A ládák megőrzését is felü­letesen szervezték meg. Az fmsz kovács Zoltánná udva­rában raktárt létesített és en­nek használatáért havonta 100 forintot fizetett. Kovácsné ezt az összeget kevesellte és kár­pótlást kért. Az fmsz eleget tett Kovácsné kérésének és őt havi 600 forintos fizetéssel éjjeliőrnek alkalmazta. Ko­vácsné ellenszolgáltatás nélkül jutott a fizetéséhez. Csupán az volt a kötelessége, hogy a kutyáját éjszakára a raktár mellé kösse. Ha esetleg a kutya ugatott, akkor kinézett, hogy jár-e ott valaki. Ezzel aligha tett meg mindent az fmsz vezetősége a társadalmi tulajdon védelméért. A járási ügyészség Pécsi Sándor és Dajka István ellen társadalmi tulajdon elleni csalárd büntette miatt üvöl­tött be vádiratot a járásbíró­sághoz. — Orell — ség termesztése ajánlható, egy- egy növényből legalább 20 holdnyi területen, mert az el­aprózottság a jövedelmezőség rovására megy. Példaként em­lítem meg, hogy a Taksonyi ’Állami Gazdaság 60 kh. para­dicsom területéről holdanként 126 mázsa paradicsomot sze­dett és bevétele 19 ezer forint volt holdanként, melyből a tiszta jövedelem holdanként 9 ezer forint volt. A szedés! munkacsúcsok csökkentése érdekében ko­rai közép és késő érésű fajták termesztése kívána­tos, különösen paradi­csomból. Varosunk zöldségtermesztése az eäojelek szerint fejlődik az elmúlt évihez viszonyítva, de még mindig sok a tennivaló, hogy utolérjük e tekintetben Nagykőröst. Ennek érdekében termelőszövetkezeteinknél kertészeti főiskolát és tech­nikumot végzettek alkal­mazása szükséges. Jó szervezéssel, több szakem­ber alkalmazásával a Takso­nyi Állami Gazdasághoz ha­sonló eredményeket érhetnek el termelőszövetkezeteink is. IConrád Zoltán mezőgazdasági mérnök A földművesszövetkezet fel­vásárló üzemágánal most folynak a termelési szerző­déskötések. Üj szerződéskötési lehető­ségnek számít még itt Ceglé­den a selyemhemyótenyész- tés. A fmsz ez évben 250 kiló selyemgubóra köt szer­ződést. A tenyésztéshez in­gyen biztosítják a petéket és a szükséges szaktanácsot is. A peték májusban kelnek ki és július elején már át lehet adni a gubókat. Egy doboz petéből 40—50 kiló gubó nyerhető. A tenyésztésre a lakóházak padlása nagyon al­kalmas. Inkább az eperlevél megszerzése okozhat problé­mát. így az eperfával vagy könnyebb levélszerzéssel ren­delkező termelők jelentkezé­sére számíthatnak. Az I—II. osztályú gubók kilójának át­vételi ára 40 forint. Ezek alapján két és félhavi mun­kával egy doboz pete tenyész­tésével 1600—2000 forint jö­vedelem szerezhető. Érdemes megpróbálni! Eddig négyen jelentkeztek szerződéskötésre, két-két do­boz pete tenyésztését vál­lalva. A további új szerződők Walter Gézáné Kazinczi út 6. szám alatti szakelőadónőnél jelentkezhetnek. Általános iskolásaink A jövő gépészmérnöke Van példaképe is. a nagybátyja Szebeni Ferenc Csepelről jött gé­pészmérnök, aki a ceglédi gépjaví­tóknál dolgozik. Ö az, aki segít néha a fizika­lecke megértésé­nél, unokaöccsé­nek, Magyar Pál­nak, a Földvári iskola nyolcadik osztályos tanuló­jának. De talán nem is kell olyan na­gyon sokat segí­teni ennek az ed­dig mindig kitűnő eredményt elérő, szorgalmas gye­reknek. Pedig olyan faluban szü­letett — Tápió- szentmártonban —, ahol akkor még iskola sem volt, s ma is csak alsó osztályok vannak. Azéri lakik itt a nagymamánál hú- gocskájával együtt és csak a szün­időt tölti otthon, földműves szülei­nél. Ráhner Ottó és Solti Nándor né, az utolsó négy év alatti Osztályfőnö­kei így beszélnek a fiúról: — Minden te­kintetben meg va­gyunk elégedve vele. Magyar Pa­lira mindig szá­mítani lehet! — S a tanulá­son kívül mire jut még idő? — kérdezzük a ko­moly arcú, élénk tekintetű diáktól. — Űttörőpénz- táros vagyok, fi­zika-kémia-, ma­gyar- és sport­szakkörre járok. Nagyon szeretek rajzolni, de leg­nagyobb szenve­délyem az olva­sás. — Barátaid van­nak? — Vannak vagy öten. Azokkal já­runk, amikor le­het szánkózni meg korcsolyázni. — Melyik tan­tárgyat szereted legjobban? — Magyart, fi­zikát, számtant — mindegyiket. Csak az éneket nem, mert most válto­zik a hangom. — Örülsz, hogy benne leszel az újságban? — Örülök — derül mosolygósra beszélgetésünk kezdete óta most először a fiú ar­ca. — Majd az édesanyámnak is küldök belőle. Asszonyaink a nők érdekében AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ „... Minden asszony ba já­val úgy törődöm, mintha a sajátom volna...” — jut eszünkbe a sokszor hallott mondás, amint Benke Lajos- néval szemben ülünk a Há­món Kató iskola igazgatói irodájában. És úgy gondol­juk, ez az őszinte törődés s az ennek viszonzásaként meg­születő ragaszkodás vitte őt az országgyűlési képviselősé­gig ... — 1947-ben lettem az MNDSZ tagja — kezd törté­netébe Benkéné. — Akkor még a Földváry iskola egy­szerű pedagógusa voltam. Ko­molyabb feladatokkal 53-tól bíztak meg, akkor lettem itt is igazgató. 1954-ben pedig már mint kultúrfelelös mű­ködtem az MNDSZ-ben. Hogy mennyire szeretnek az asszonyok, az 1956-ban tűnt ki igazán. Az MNDSZ elnöke akkor Szolnokra köl­tözött és az ellenforradalom utáni első nyugodtabb napok­ban eljöttek hozzám a régi tagok, hogy alakítsunk új szövetséget az én vezetésem­mel, most már nőtanács né­ven. Elvállaltam, pedig okkor még nehéz dolgunk volt, so­kan bizalmatlanul fogadtak bennünket. A szeretetnek, megértésnek és a sokszor sikeres segítő jóakaratnak azonban hama­rosan meglett az eredménye. Ma egyre többen fordulnak bizalommal hozzám, nemcsak a nők, hanem a férfiak is. Most mint országgyűlési kép­viselőnek még nagyobb lehe­tőségem van a bajok orvos­lására s ezért örülök megvá­lasztásomnak is. Legtöbbet a nők jogainak megvalósításán és munkaterületük kiszélesí­tésén dolgozom. Ez, ha a vá­rosi tárnics komolyan mellénk áll, bizonyára sikerülni is fog. Gondolok itt a már meglevő, nőket foglalkoztató üzemek kibővítésére és esetleg újak létesítésére. Képviselőnek, nőtanács-el- 1 töknek, iskolvigazga tó na k, anyának és feleségnek lenni egy személyben rengeteg ener­giái kíván. Megkérdezzük: — Mi ad erőt ennyi nehéz fel­adat lelkiismeretes elvégzésé­hez? — Az öröm, hogy segíthe­tek — hangzik az egyszer:í valasz. S akik közelebbről ismerik Benke Lajosnét. tudják, hogy ez a néhány szó közvetlen mondanivalójában is iga:! Ke Bolyai Jánosra emlékeztünk Éppen száz éve halt meg Bolyai János, a legnagyobb magyar matematikus. A min­den idők egyik legzseniáli­sabb matematikusának tra­gikus élete azt bizonyítja, hogy az akkori társadalom kö­zömbös volt a tudományos élet iránt és semmi lehetősé­get nem nyújtott Bolyainak. Ezek ellenére Bolyai mégis hatalmasat alkotott, mint ő mondta, teljesen új világot teremtett a régiből. Hogy mi volt az az új világ, arról tartott előadást Zubek László IV. d. osztályos tanuló, a matematikus szakkör tit­kára a szerdai matematika szakkörön. Előadása után mind a huszonöt tag jóleső érzéssel, s nem kis büszkeséggel gon­dolt arra, hogy nekünk, ma­gyaroknak is van egy óriás matematikusunk, akit nyu­godtan lehet Gaus mellé állí­tani, akit a matematikusok fejedelmének neveztek. Ez az előadás kiemelkedő a gimnázium matematika szak­körének életéből, pedig más­kor is jók, élvezetesek az ott felvetett témák; amit nagy hozzáértéssel irányít Velkey Pál szakkörvezető tanár. A szakkörös lányok közül Da- másdi Anikó a legjobb és a legaktívabb matematikus. A fiúk közül nem is lehet egyet kiemelni, mert minden részt­vevő fiú jó matematikus, de köztük is a legjobbak: Zubek László, Reményi Tibor, Bor­bély György és Polgár László. A szakkör eddig is jó mun­kát végzett, kívánunk nekik továbbra is sok sikert és jó munkát. Egedy Edit IV. d. gimn. tanuló Termelési tanácskozás az AKÖV-nél A 11. sz. Autóközlekedési Vállalat ceglédi főnöksége múlt szombaton tartotta ter­melési tanácskozását. A mint­egy nyolcvan megjelent dol­gozó előtt Bellér György, a főnökség vezetője tartott be­számolót. Ismertette az elmúlt év eredményeit a legfonto­sabb tervmutatók tükrében. A főnökség 33 gépkocsija 3771 órával és 1518 kilométerrel teljesítette túl fuvartervét. Növelték a pótkocsis szállí­tás teljesítményét és ezzel a kocsik gazdaságos kihaszná­lását. A főnökségnél egész évben sem közúti, sem üze­mi baleset nem történt. A társadalmi tulajdon védelme területén a gépkocsik rend­szeres karbantartásával, a garanciális szemlék megtar­tásával végeztek jó munkát. A kongresszusi munkaver­senyben elért eredményeikért a szerelők közül — Laki Já­nos és Szabó Benő brigád­jából — hét dolgozó része­sült jutalomban, 3500 forint összegben. A gépkocsiveze­tők közül 29-en kaptak pénz­jutalmat. A tízezer forintos jutalmazási összegből azok a dolgozók részesültek, akik a kilométertervüket túlteljesí­tették, így többek között Cseh István, Ungvári Mi­hály, Bálint Ferenc és Dá­vid Ferenc. Öt dolgozót terjesztett fel a termelési tanácskozás a „Kiváló dolgozó” cím elnyeré­sére: Palásti László, Kris­tóf István, Borbás Antal gépkocsivezetőket, Szabó Be­nő szerelő brigádvezetőt és Süveg István raktárost. Az ez évi feladatokat ille­tően a „Kiváló vállalat” cím elnyerése érdekében a válla­laton belül versenyt kezde­ményeztek és ebben kihívták a váci főnökséget. A népgazdasági érdekek szem előtt tartásával mindent megtesznek az egyes megren­delőket terhelő állásidők csökkentése érdekében. Elha­tározták, hogy az egy má­zsára eső állásidőt 4,2 perc­ről 3.6 percre csökkentik. A termelési tanácskozás minden részvevője a jól vég­zett munka örömével és a még jobb eredmények remé­nyével távozott erről a ter­melési tanácskozásról. A gép­kocsiszállítás dolgozói Ceg­léden derekasan dolgoztak, az elmúlt évben. — A VÁROSI TANÁCS KISZ-fiataljai a jövő héten kedden, szerdán, csütörtökön asztalitenisz és sakk házibaj­nokságot rendeznek. — 8500 FORINTOT szedtek be a helypénzszedők február másodikén a havi vásáron. — A HÁZIASSZONYOK nagy örömére megnyílt a Pa­tyolat a Szolnoki úton, 1960. február elsején. — EGY MUNKAEGYSÉG­RE 34 forint 45 fillért fize­tett ki a tagoknak a Hunyadi Termelőszövetkezet. — 17 ÉPÍTÉSI és 13 lak­hatási engedélyt adott ki ja­nuár hónapban a járási ta­nács v. b. Ipar-műszaki cso­portja. — A CEGLÉDI JÁRÁS te­rületén levő állami gazdasá­gokban megkezdődött erre a gazdasági évre a szükséges munkaerők szerződtetése. A dánszentmiklósi és a kőrös- tetétleni állami gazdaságok­nál még lehet felvételre je­lentkezni. A Ceglédi Vasutas felkészüléséről A tél kellős közepén, január 12-én kezdték meg a Ceglédi Vas­utas labdarúgói á tavaszi idényre a felkészülést. A bajnoki szezon befejezése után elcsendesedett sporttelep udvara hangos, mozgal­mas lett. de egyelőre csak a játé­kosok hangjától. A felkészüléssel kapcsolatosan Darányi Miklóst kérdeztük meg. ,,Az alapozó edzések komoly fel­adat elé állítják a labdarúgókat, de ha jól akarunk szerepelni, minden lehetőséget ki kell hasz­nálni. — Minden másnap tartunk edzést és a második héten két­szer tornateremben is. Sajnos több esetben el kellett térnünk az eredeti tervtől, mert a játékosok egy része nem látogatta rendsze­resen az edzéseiket. Métz most is van olyan játékos, aki egyáltalán nem, vagy csak két-három eset­ben vett részt a közös munkában. — Ezek bizony nagymértékben zavarták a felkészülést. — Vala­mennyi játékos munkahelyi főnö­kével beszéltünk, mindenütt ol7/an ígeretet kaptunk, hogy nem gör­dítenek akadályt a játékosok ed­zése elé. így érthetetlen előttünk, hogy miért maradt el egy-két fiú az edzésekről. Az őszi idényben elég sokat I változott az összeállítás, főleg a , támadatsorban voltak sűrűn a vál­tozások. "Lesz a tavaszi idényben I is változás ezen a téren, esetleg megpróbálnak-e egy-két fiatalt be­hozni a csapatba? Azt hiszem sokan tudják már — válaszolta Darányi sporttárs —. hogy Halász Mihály ismét edzés­ben áll. Vele feltétlenül erősödik támadósorunk. Rajta kívül egy­két fiatallal is megpróbálkozunk. Elsősorban Nagy öcsi. Hárshegy5 és Halmi játékára kerülhet sor. Nagy baj, hogy Kökény három hónapra bevonult, így még a •összeállítás sem alakult ki. Az el­következendő ed zömért* ő zések r r szeretnénk a végleges csapatot k - alakítani. Remélem, hogy a ba noki rajtra sikerül olyan csapat c kialakítani, amelyen csak sérü’é esetén változtatok. Vasárnap rr.f megkezd ődtek az edzőmérkőz'. sek. — Mi a véleménye az edz • sporttársnak, sikerül-e a bajno1 Ságot megnyerni... ez a kérdé'. mostaná-ban igen sok labdarúgó- kedvelőt foglalkoztat. — Kizárólag a fiúkon múlik, ha komolyan készülnek, komolyan veszik az edzéseket, meg lehe nyerni a bajnokságot. Minden csapat fokozott lelkese­déssel készül fel az ellenünk va* küzdelemre. s ez dupla feladat e’ állít bennünket. — Nagyon me kell küzdeni, ha az őszi szezor- ban ismét NB H-ben akarunk já • szani. — Gy.—L. -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom