Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-28 / 50. szám

1960. FEBRUAR 28. VASÁRNAP ""^Clrlao A „kapcsolat" mielőbb váljék barátsággá A patronázs-mozgalom néhány tanulságáról A munkás-paraszt szövetség megszilárdulása s e társadal­mi folyamat tudatos elősegíté­se most, a mezőgazdaság át­szervezésének időszakában kü­lönös súllyal veti fel az üze­mek és a termelőszövetkezetek kapcsolaténak, ezen belül a patronázs-mozgalomnak a kér­dését. A patronázs-mozgalom for­májában nem új keletű: sok­helyütt nyolc-tíz éves múltra tekinthet vissza. Ami új ebben a mozgalomban, a tartalom. A baráti segítségnek az az új módja, amely százszorta ered­ményesebbnek bizonyul a ré­ginél. Annál, amikor a patro­nálok munkaerő tartalékként, arató rohambrigádként szere­peltek a pártfogolt termelőszö­vetkezetben. Ma már nem kí­vánja senki a laboránstól, vagy a mechanikustól, hogy kaszát ragadva segítsen megmenteni a tsz túlérett gabonáját. Nincs is erre szükség, hiszen terme­lőszövetkezeteink zöme azóta kijárta a nagyüzemi munka- szervezés iskoláját. Mást kér­nek és mást várnak a tsz-dol- gozók az ipari munkásságtól: adják át a szocialista terve­zésben szerzett tapasztalatai­kat, nyújtsanak elvi és — ha kell — gyakorlati segítséget a gépesítéssel járó műszaki prob­lémák megoldásához, s ami mindennél fontosabb, ismer­kedjenek, barátkozzanak meg velük. Politizáljanak, vitatkoz­zanak velük, baráti szóval se­gítsék át őket azokon a kezdeti nehézségeken, amelyekkel az „enyém" helyett a „mienk" megszokása, megszeretése jár. Ezt a segítséget várja, igényli — s részben meg is kapja — például a pátyi Pe­tőfi Termelőszövetkezet tag­sága patronáló üzemétől, a budaörsi Prés- és. Kovácsolt- árügyártóí. A Préko és a Pe­tőfi Tsz kapcsolata azokban a múlt tavaszi sorsdöntő na­pokban kezdődött, amikor az üzemiek segítségével Páty ter­melőszövetkezeti községgé ala­kult. Aki részt vett már győz­tes ütközetben, az érezhette úgy magát, minit a prékósofc, amikor meghallották a han­gosbemondó győzelmi jelenté­sét: Páty község dolgozó pa­rasztsága a közös gazdálkodás útját választotta. A forradalmi változás nap­jait felváltották a dolgos hét­köznapok. A termelőszövetke­zetben készültek a tavaszi munkáikra, s az üzemben nap­ról napra tettekkel válaszol­tak a párt munkaverseny fel­hívására. A kapcsolat pedig szélesült, erősödött. Luthár Imre párttitkár vezetésével gyakran megjelent a „brigád”, i érdeklődni, miben segíthet­nek? Leégett a villanymotor y tekercse — a Prékó rekord ^ idő alatt megjavította. Vas- ^ anyagra volt szüksége a tér- ^ melőszövetkezetnek — vettek ^ az üzem elfekvő készletéből, 4 Szivattyú kellett a kútba és í csővezeték az istállóba? A | patronálok azt is megcsinálták | — ha nem is rekord idő alatt. | (Erre a dologra — mondja * Luthár Imre — cseppet sem | büszkék. Hónapokig elhúzó-1 dott a munka, de ilyen többé | nem fordul elő.) A tsz köz- ^ pontjában rendezett járási ^ mezőgazdasági kiállításra a | prékósok szerelték fel a vilá- 4 gítást. Uj kenyér ünnepén a í gyár MI A Diesel-motort aján- g dékozott a termelőszövetke- 4 zetnek. Ez alkalommal az | üzemiek jártak vendégségben 2 a tsz-ben, április 4-én pedig a g szövetkezetiek ünnepeltek« együtt a munkásokkal az 4 üzemi kultúrotthonban. A ja- 4 nuári zárszámadó közgyűlésen ^ — természetesen — a patro- 4 nálók is részt vettek: elvégreg nem közömbös nekik sem, ^ mire vitték pártfogoltjaik egy ^ esztendő során? y Mégis, mi az oka annak, ^ hogy a Préko és a Petőfi Tsz ^ viszonyát e pillanatban még | inkább lehet kapcsolatnak, ^ mint barátságnak nevezni? í Hiszen nem a jószándék körül ; van hiba, ebben nem kétel- \ kedhetünk. Inkább a tartal­mában új patronázs-mozgalom gyermekbetegségében: a ta­pasztalatok hiányában, a gya­korlatlanságban. Ahhoz nem kellett különösebb gyakorlat, hogy ha pergett a gabona, a tőlük telhető legjobb igyeke­zettel a patronálok segítettek aratni. De ahhoz: hogyan fűz­zék szorosra a barátság szá­lait, hogyan neveljék a közös vagyon megbecsülésére a szo­cialista nagyüzemi gazdálko­dással most ismerkedő, közös­ségi élethez nem szokott pa­rasztembert, hogyan segítse­nek megszokni nekik az üze­miek számára ismerős munka- fegyelmet, hogyan segítsenek eligazodni a napi politikai kér­désekben — ehhez bizony kel­lő tapasztalat és gyakorlat kell. Meg az kell, hogy ne csak a tsz vezetőivel kössenek ba­rátságot — mint eddig —, ha­nem a dolgozókkal, a tagok­kal is, Az kell, hogy látogatá­suk ne egy-két óráig tartson, hanem járják be a gazdaságot, ismerjék meg jól a tsz életét, hallgassák meg a dolgozó pa­rasztok gondjait, osztozzanak örömükben, neveljék, tanítsák őket. Ahogy Kasza József fő­állattenyésztő mondta: ne lá­togatókként jöjjenek hozzánk, hanem barátként. Kasza bácsi mindjárt okos javaslatot is tesz: meg kellene egyezni az üzemmel egy időpontban, amikor minden hónapban egyszer — ugyanazon a napon — kimennének a tsz-be. En­nek sok haszna lenne. A tsz vezetői arra a napra felké­szülnének, összegyűjtenék a problémákat, amelyekhez se­gítséget várnak. Megbeszélnék, hogy azon a napon a gazda­ság milyen részlegével ismer­tessék meg az üzemieket. A prékósok pedig tudnák, hogy arra a napra ez a feladat vár rájuk, több idöt-szánhatnának a dátpgátásm,--többet beszél­gethetnének a szövetkezeti ta­gokkal. Az egész kapcsolat rendszeresebbé, tervszerűbbé válna. Vig Sándor elnök helyesli a javaslatot. Ez éppen azt a kér­dést oldaná meg, ami eddig gyenge pontja volt a patroná- lásnak: több politikai segítsé­get kapnának az üzemiektől. A parasztember, ha ismerő­sökre, majd később barátokra tesz szert az ipari munkások között, szívesen ért a szóból, elfogadja a politikailag fejlet­tebb munkás jó tanácsait. Ha rendszeres a látogatás, rend­szeresebben tudják nyomon követni az üzemiek a szövet­kezet soronkövetkező felada­tait is, több gyakorlati segítsé­get nyújthatnak olyan dolgok­ban, amelyekhez ők értenek jobban. Mindez csak javaslat — te­szi hozzá az elnök —, a prékó- sokon múlik, hogy elfogad- ják-e. Ök hálásak az eddigi segítségért is, hasznosnak tart­ják az eddigi kapcsolatot is, de miért ne tehetnék még jobbá? Nyíri Éva VÉGRE! Kazahsztáni lap a magyar­országi lakásépítkezésről A Kazahsztanszkaja Pravda rövid beszámolóban ismerheti a magyarországi lakásépítke­zés eredményeit, s a 15 éves lakásépítési terv főbb pont­jait. — Évente sok ezer magyar dolgozó költözik új lakásba. Ebben a tényben is megnyit-„ vánul az MSZMP és a fórra-^ dalmi munkás-paraszt kor- j mány gondoskodása a nép jó- g létéről, az életszínvonal szün-% télén növeléséről — írja lap. | Beszédes számok az asszonyok megváltozott életéről A nemzetközi nőnap alkal­mából a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsa összeállította, hogyan változott a magyar asszonyok, lányok élete a fel- szabadulás óta, milyen ered­ményekkel járt a nők egyenjo­gúságáért vívott harc. Megál­lapították például, hogy a par­lamenti képviselők között min­den ötödik nő. Beszédes számok bizonyít­ják, hogy asszonyaink, lá­nyaink előtt minden út nyitva áll a tanuláshoz, művelődés­hez. Az általános és középis­kolák, továbbá a technikumok esti tagozatain az idei tanév­ben 30 000 dolgozó nő tanul, s közülük több mint 10 000 üzemi, gyári munkásnő. A felszabadulás előtti évek­hez viszonyítva alapvetően megváltozott a középiskolák, főiskolák, egyetemek diákságá­nak összetétele is. A középis­kolás lányok aránya 26,2 szá­zalékról 46,3 százalékra, az egyetemi hallgató nők aránya pedig 10,4 százalékról 27,8 szá­zalékra emelkedett. A buda­pesti Műszaki Egyetemen há­rom és fél évtizeddel ezelőtt egyetlen lányhallgató sem ta­nult, a Közgazdasági Egyete­men 8,1, a jogi fakultáson 3,2, az Orvostudományi Egyete­men 10v2.:száZ3Íék volt a diák­lányok aránya, ugyanezekben a felsőoktatási intézményekben 26, | ma az összes hallgatók 10, 17,8, illetve 40.2 százaléka nő. g Évről évre több korszerű, ^ jól felszerelt szociális és gyér-1 mekintézmény könnyíti a dől- ^ gozó nők helyzetét. Erről ta- ^ núskodik az, hogy két évtized- 2 del ezelőtt még mindössze ezer | bölcsődei férőhely volt orszá-1 gunkban, s ma már több mint ^ 27 000 apróságot tudnak böl- ^ csodáink ellátni, gondozni. 4 Az abonyi mezőgazdasági ktsz híres volt elhanyagolt műhelyeiről. A ktsz vezetősége a közelmúltban kitata- roztatta műhelyeit. Képünk az újonnan tatarozott üveges részleget mutatja be (Gábor Viktor felv.) A tavas*! Mimikák előtt Termelőszövetkezeteinkben — nemcsak az újakban, ha­nem a régiekben is — a ta­vaszi munkákra való előké­születeknél mindenekelőtt gondolni kell arra, hogy az őszi gabonavetések megyénk­ben a legtöbb helyen rosz- szul teleltek. Megsínylették a hótakaró nélküli nagy hide­get, s emiatt megritlkülásuk- kal kell számolni. Ajánlatos tehát mindenütt nitrogén műtrágyával tavaszi fejtrá- gyózást végezni. A megritkult őszi gabona­vetésekben tavasszal kedve­ző feltételeiket találnak a gyomnövények, ezért nagyobb mértékű gyomosodással szá­molhatunk. Kívánatos tehát, hogy termelőszövetkezeteink igénybe vegyék a növényvédő Megyei tanácstagot választ Vác szén tlászló és Valkó Pest megye 46. választó- körzetében, amelyhez Vác- szen tlászló és Valkó község tartozik, a legutóbbi válasz­táson Bottlik Jánost válasz­tották meg a megyei tanács­ba, Bottlik János . azonban nemrég lemondott tanács­tagságáról, így a körzet man­dátuma gazdátlan maradt, Mára tűzték ki a pótválasz­tást, amely iránt az egész kerületben Igen nagy az ér­deklődés. A korábban meg­tartott jelölő gyűléseken, a Hazafias Népfront, helyi szer­vezeteinek javaslatára a vá­lasztók egyhangúlag Keleti Ferencet, a megyei tanács végrehajtó bizottságának meg­bízott elnökét jelölték, aki a jelölést el is fogadta és mindkét községben megtar­totta bemutatkozó beszédét. Itt említjük meg, hogy a megye más körzeteiben is pótválasztásra kerül sor, mert időközben számos ta­nácstagság megüresedett. Eze­ket a pótválasztásokat ápri­lisban tartják meg. a kukorica kelése után a le­hető legkorábban kell elvé­gezni. A nagyobb terméseredmé­nyek eléréséhez — az emlí­tetteken kívül — igen fontos, hogy holdanként — a talaj termőex-ejétől függően — leg­alább tizenhat-tizennyolcezér tövet hagyjunk meg. A jó erőben levő földeken — ha ősszel istállótrágyáztuk és mély szántottuk — húszezer tő is meghagyható. Itt is szakí­tanunk kell a régi hagyo­mánnyal, azzal a szólásmon­dással, amely szerint a „ritka búza, sűrű kukorica sose jó”. A holdankénti nagyobb nö­vényszám esetén valamivel kisebbek lesznek ugyan a csövek, de szemtermésben lé­nyegesen több lesz a termés. Amíg a régebben szokásos 11—13 ezres növényszám ese­tén, jó körülmények között 30 dekás átlagos kukoricacső- súlyt figyelembe véve, 33—39 mázsa csövestermést érhe­tünk el, addig 16—18 ezres tőszám esetén, ugyanilyen kö­rülmények között 26 dekás átlagos csősúlyt figyelembe véve, 41—47 mázsa csövester­mést kapunk, de az elmúlt évi tapasztalatok szerint azon­ban még ennél is nagyobbak a különbségek. A nagyobb tőszám biztosítá­sa különösen a sorvetésű ku­koricánál jelent gondot, mert 70 centiméteres sortávolságot alapul véve a kwkoricanövé- nyeket a sorban nem 70 centi­méterre, hanem ennél köze­lebb, 40—50 centiméterre kell meghagyni. A holdankénti nővényszám növelése persze nemcsak a ku­korica vetésénél szükséges, hanem kívánatos más növé­nyeknél is, így például a cu­korrépánál és a burgonyánál. Természetesen a növényszám növelésekor mindig legyünk tékintettel a talaj termőerejére és a csapadékviszonyokra. Arra is gondoljunk a tava­szi munkákra való felkészülés­nél, hogy a silókukoricát a si- lózási és felhasználási hely­hely közeli területre vessük, a vetést 10—14 napos időkö­zökben megosztva végezzük és ezzel megkönnyítsük a nagy­tömegű silókukorica betakarí­tásának munkáját. Az eddig említetteken kívül a tavaszi munkák előkészítése és elvégzése során természete­sen még sok egyébre is gon­dolni kell, úgy gondoljuk, azonban, hogy az itt említet­tekre helyes külön is felhívni a figyelmet. Dr. Virág Árpád megy ki havonta a Ceglédi Szeszipari Vállalattól, melynek nagy részét exportálják. Képünk a vállalat palackozó részlegét ábrázolja A háromtalálatos szelvények száma 2688, nyereményük hat­száztizennégy forint. Két talá­latot 89 252 szelvényen talál­tak, s ezekre 18 forint 50 fillér nyeremény jut. gépállomások munkáját, kir használják azt a lehetőséget, amit a kenyérgabona vegy­szeres gyomirtása jelent. Hä a vegyszeres gyomirtást a ke­nyérgabona-vetésekben Diko- nirttal a kellő időben és jól elvégzik, akkor holdanként két-három mázsával több ter­mést takaríthatnak be. Ez a többlet bőségesen megtéríti azt a kiadást, amibe a vegy­szeres gyomirtás kerül. A tavasszal vetésre kerülő kapásnövények közül nagy te­rületet foglal el a kukorica. Aki mezőgazdaságban dolgo­zik, az előtt ismeretes, hogy a kukorica egyik legértéke­sebb takarmánynövényünk, akár szemnek, akár silónak termesztjük. Bár még mesz- sze van a kukoricavetés ideje, mégis helyes már most fel­hívni a figyelmet azokra a feladatokra, melyeknek elő­készítése és megvalósítása a nagyobb terméseredményeket lehetővé teszik. Az elmúlt évi termésered­mények azt bizonyítják, hogy még nagy lehetőségeink van­nak a kukorica termésátla­gainak növelésére. Ezzel kap­csolatban minden esetben fi­gyelembe kell venni — akár négyzetes-fészkes, akár gö­döllői ikersoros, avagy egy­szerű soros kukorica vetési módról van szó — a követ­kező tényezőket: Legelőször is arra kell tö­rekedni, hogy a kukoricát ősszel mélyszántott, lehetőleg istállótrágyázott földbe ves­sük és jó minőségben végez­zük el a tavaszi talajelöké- j szító munkát. Vetésre — le­hetőleg a vetésterület 60 £ százalékán — hibridkukorica- J vetőmagot használjunk. Ne {sajnáljuk a cserevetőmag- {többletet, amit a hibridvető- \ magért adni kell, mert a gya­korlat azt bizonyítja, hogy a hibridkukorica 20—25 száza­lékkal többet terem, mint az í eddig használt szokásos faj- I;ták. \ Mindig időben és gondosan {végezzük el a kukorica kapá­lását, akár gépi, akár kézi kapálásról legyen szó. A ka- } palást sekélyen, sarabolássze- írűen végezzük. Szakítva a régi hagyományokkal, három- hégy centiméternél mélyeb­ben ne kapáljunk. Arra azon- {ban minden kapálásnál gon­dosan ügyeljünk, hogy a gyo- mókát az utolsó szálig meg­semmisítsük. Ne feledjük el, kogy o kukorica csak gyom- £ mentesen tartva ad nagy ter- í mést, ezért az első kapálást ^ A 9. játékhéten 4 402 913 lot­tószelvény vett reszt a sorso­láson. A beküldött szelvényeit ^között öttalálatos nem volt. ^ Négytalálatot huszonöt szelvé- 4 nyen értek el, s ezekre egyen- 4 ként 132 087 forintot fizetnek. SZÁZEZER PALACK PÁLINKA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom