Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-24 / 46. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, TOTÓ-TANÁCSADÓ (6. oldal) Területik 30-33 százalékán termeljenek kukoricát a tsz-ek és az egyéni gazdák Tanácskoztak a megye legjobb kukoricatermesztői Magyar orvosok a baráti Vietnamban Tegnap egésznapos tanácskozásra gyűltek össze a megyeházán Pest megye legjobb kukoricatermesztő termelőszövetkezeteinek képviselői, valamint egyéni gazdái, mintegy 320-an. Megjelent a tanácskozáson Király László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának másodtitkára, Keleti Ferenc, a Pest megyei Ta_ rtács megbízott vb-elnöke,^ dr. Magyari András, a földművelésügyi miniszter helyettese, Kókai Jánosné országgyűlési képviselő, a Termelőszövetkezeti Tanács Pest megyei megbízottja, Dajka Balázs, a megyei tanács vb-elnökhelyet- tese, valamint a kutatóintézetek, a minisztériumok es egyéb szervek képviselői. A tanácskozást Keleti Ferenc elvtárs nyitotta meg, majd Szabó Elemér, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője tartotta meg nagy érdeklődéssel kísért beszámolóját. Elöljáróban ismertette, hogy milyen nagy lépésekkel haladtak előre az elmúlt hónapokban az ország és a megye termelőszövetkezetei. Felhívta a jelenlevők figyelmét arra, hogy most és az elkövetkező hónapokban a legfontosabb feladat a termelőszövetkezetek megszilárdítása. Szólt a Központi Bizottság legutóbbi határozatáról, amely a mezőgazdasági termelés 4,9 százalékos növelését irányozta elő 1960-ra. Egyik alapvető feladat az ország ellátásához szükséges vágósertés biztosítása — mom dotta a továbbiakban Szabó elvtárs. — Pest megyéből az idén mintegy 48—50 ezer hízottsertést kell felvásárolni, elsősorban a termelő- szövetkezetekből. Az állatok meghizlalásához szükséges takarmánymennyiséget a termelőszövetkezeteknek kell megtermeiniök. Ebből a szempontból elsősorban a nagy tömeget. a sok tápanyagot adó kukorica jön számításba. A kukoricatermesztés képezi az alapját a több húsnak, a több zsírnak és a több tejnek. A Központi Bizottság február 12-i határozata a következőket mondja a kukoricatermesztésről: „Egész népgazdaságunk érdeke, hogy termelőszövetkezeteink a tavasz- szal tovább növeljék a szemes- és silókukorica vetés- területét. A -föld gondos megművelését a magas terméshozamok elérése érdekében a gépi. fogatos és kézi eszközök együttes használatával biztosítsák. Az ország fő kukorica- termő vidékein párt- és tanácsi szerveink nyújtsanak segítséget ahhoz, hogy a 30 mázsás-mozgalom megfelelő ered . menyeket hozzon.” A határozat alapján a múlt évihez viszonyítva 200 000 holddal kell növelni a szemeskukorica termő területét. Az elmúlt évben Pest megyében a szántóterület több mint 30 százalékán termesztettek kukoricát. A Központi Bizottság határozatának megfelelően az idén el kell érni. ho«ry 100 holdanként 465 mázra kukoricatermést takarítsunk be. Ehhez a 15.2 mázsás tavalyi termelési szintről májusi morzsoltan számítva — 18 mázsára kell a holdanként! hozamot növelni, mert csak így tudjuk biztosítani, hogy a célkitűzésekben szereplő hús- és állati termékek mennyiségét megyénkben megtermeljük. — A termelőszövetkezetek 1960. évi terveinek átvizsgálásakor tapasztaltuk — folytatta beszámolóját Szabó elvtárs —, hogy több tsz-ben indokolatlanul csökkentették a kukoricatermő területet. Legtöbbször azt a kifogást hozták fel, hogy azért nem termelnek nagyobb területen kukoricát, mert nincs elegendő munkáskezük. Az anyagi érdekeltségen alapuló új jövedelemelosztási formák bevezetése ezt a problémát megoldja. Ajánlatos és szükséges, hogy a tsz-ek vezetői jobban vegyék igénybe a tagok munkavállalási készségét és támaszkodjanak a tagok családtagjainak munkájára is; Biztosítanunk kell az állattenyésztés és az állattartás takarmányszükségletét úgy, hogy jusson bizonyos mennyiség a tartalékolásra is. Köztudomású, hogy a kukorica holdanként a legnagyobb tömeget adja takarmányozásra és egyben a legnagyobb tápértékét is biztosítja. Egy mázsa keményítő érték előállítása árpával 208, takarmányrépá-1 val 333 forintba kerül, míg silókukoricával mindössze 47.43 forintba. A nagyobb terméshozam biztosítását szükségessé teszi az is, hogy holdanként 4000 forintnál nagyobb bruttó termelési értéket kell elémiők a termelőszövetkezeteknek. Ehhez az említet arányokban is megfelelő növény a siló- és szemeskukorica. Amelyik tsz őszi mélyszántott, trágyázott földbe megfelelő hibridvetőmagot vetett, legalább 16 —20 ezer tövet hagyott, holdanként 16—28 mázsás szemesterményt ért el májusi morzsoltan számítva. Megállapítottuk, hogy a megye egész területén eredményesen termelhető a kukorica. Húsz mázsás szemestermény esetén a termelőszövetkezetek — állami felvásárlási árat számítva — 4200 forint bruttó termelési értéket érhetnek el. Ha köztesként babot is termelnek, ez az összeg holdanként 2000— 3000 forinttal növekszik. Sokat vitakoztak azon. hogyan vessük a kukoricát: négyzetesen, sorosan vaigy ikersorosam Az országos kukoricatermesztési tanácskozás is foglalkozott ezzel, Véleményünk szerint a helyi adottságoknak megfelelően, a termelő- szövetkezetek saját maguk válasszák meg azt a módszert, amely vidéküknek a legmegfelelőbb és a legolcsóbb. Vizsgálatunk során megállapítottuk, hogy a négyzetes vetésnél holdanként 14,6, ikersorosnál 16,9, sorosnál 13,25 mázsa májusi morzsolt termés volt a legalacsonyabb. — #sszefoglalva az elmondottakat — mondotta befejezésül Szabó _ elvtárs —, megállapíthatjuk, hogy a legutóbbi kukoricatermesztési tanácskozás óta fejlődés tapasztalható a kukoricatermelésben. Ezt a fejlődést azonban meg kell gyorsítanunk. A nagyobb hozam elérése érdekében szükséges, hogy a tsz-ek teljes egészében, a egyéni parasztok pedig vetésterületük 60 százalékán hibrid vetőmagot használjanak. A kukoricatermő területeket gondos előkészítéssel, műtrágyázással, istállótrágyázással, megfelelő ápolással, a szükséges tőszám biztosításával tegyék alkalmassá a nagy hozamok elérésére. Az előadást követő vitában felszólalt dr. Magyari András, a földművelésügyi miniszter helyettese. Felhívta a termelők figyelmét, hogy szükség van mind a szemes, mind a silókukorica termesztésére és nem szabad szembeállítani a kettőt egymással. Hiba lenne — hangsúlyozta Magyari elvtárs —, ha a legmesszebbemenőkig nem használnánk ki lehetőségeinket. — Fordítsanak nagy gondot a termelőszövetkezetek arra, hogy a föld termőerejétől függően a kukorica tőszámot legalább 16—20 ezerre növeljék. Ha egy holdon elérjük a 20 ezres tőszámot és minden száron csak egy húszdekás cső található, akkor is 40 mázsa csöveskukoricát termelhetünk. A technika, a tudomány felhasználásával egységnyi területen többet kell j termelnünk. Egyedül ez ^ az út vezet célra, '/. y csak így lehet nagyüzemi £ módszerekkel, lényegesen ol- ^ csobban és többet termelni. ^ Felszólalt a tanácskozáson ^ Király László, az MSZMP | Pest megyei Bizottságának á y másodtitkára is. Elmondotta, ^ hogy az idén a megye tsz- í, einek 80 ezer holdon kell 1; kukoricát termelniök. Csakis £ ilyen módon tudják felnevelni ^ és meghizlalni a sertéseket, ^ szarvasmarhákat. Az állat- ^ állomány számára az állam ^ nem tud takarmányt adni, er- í ? (Folytatás a 2. oldalon) í _____________. I 21000 egyetemi hallgató és középiskolás diák a KISZ nyári önkéntes ifjúsági építő táboraiban Nyolc központi és tizenhárom megyei tábort szerveznek Várnai Ferenc, a KISZ Közpöhti Bizottságának titkára a nyári önkéntes ifjúsági táborok terveiről nyilatkozott az MTI munkatársának. Többek között elmondotta, hogy 1958-ban még csak 3500, tavaly már 10 500 diák vett Országszerte megkezdték a korai kerti magvak vetését Az ország különböző vidékeiről érkezett jelentések szerint az utóbbi napokban mindenütt megkezdték a kertészetek a korai zöldségfélék vetését: sok helyütt melegágyakban csírázik már a paprika, a paradicsom, a korai káposztafélék magja. A Kertimag Vállalat az öt déli megye minden magigényét kielégítette már, de a többi megyébe is folyamatosan szállítja a korai, majd a későbbi vetésű magvakat. A tavaszias idő beköszöntével megnövekedett a vetőmagboltok forgalma. A háztáji kertészetek részére összesen 12 millió színes magtasakot készítettek elő. Ez a mennyiség valószínűleg minden egyéni igényt kielégít. A termelőszövetkezetek körében különösen nagy érdeklődés mutatkozik az idén a jó jövedelemmel kecsegtető üzemi zöldség- termesztés iránt. Az egy holdnál nagyobb termőterületekre igényelt kertimagvak mennyisége országosan előreláthatólag másfélszerese lesz a tavalyinak. Elsősorban a paprika, a paradicsom, továbbá a borsó, a korai káposztafélék, a karfiol és a karalábé termesztését karolják fel. A Kertimag Vállalat újdonságai közül legkapósabb az idén a három, Dániából származó karfiolfajta. Az új fajták korábbi fejlődé- sűek és a hazai fajtáknál jobban ellenállnak a nyári szélsőséges időjárásnak. A körülbelül 100 kilónyi dán karfiolmag nagy részét máris megvásárolták a termelők. Megyénk termelőszövetkezetei körülbelül 3000 vagon zöldárut szállítanak a fővárosi piatokra Megyénk, mezőgazdasági termelőszövetkezetei, a főváros közelségét kihasználva, nagy területre kötnek zöldségtermelési szerződést. Százharminc közös gazdaság 6900 holdon termeszt zöldséget szerződésesen. Ezerhatszáz holdon burgonya, 520 holdon zöldpaprika, 740 holdon paradicsom, 700 holdon káposzta, 870 holdon görögdinnye termesztésében állapodtak meg. Keresett exportcikkünket, a spárgát körülbelül 200 holdon szedik majd. A felsoroltakon kívül még mintegy 31 féle zöldárut szállítanak a fővárosba a termelőszövetkezeti kertészek, s az év folyamán 2800—3000 vagon zöldáruval látják el a budapesti piacokat. A melegágyi termékeket, salátát, hónaposretket az idén korábban szállították a szokottnál. A saláta már féb- ruár közepén megérkezett a fővárosba, s ha az időjárás kedvező marad, az egyéb zöldárut is korábban küldik piacra. részt a KISZ építőtáborokban. A múlt évi önkéntes ifjúsági tábor tapasztalatait felhasználva és felmérve a tanuló ifjúság körében megnyilvánuló nagyfokú érdeklődést, a KISZ Központi Bizottsága elhatározta: ebben az évben tovább bővítik a táborozási lehetőségeket. A nyáron nyolc központi és tizenhárom megyei építőtábort szerveznek. A táborokban június 26- tól augusztus 29-ig kéthetenkénti váltásokkal, napi hatórás munkaidővel előreláthatólag 212C0 fiatal dolgozik majd. Érdekes megemlíteni, hogy közülük mintegy hatezer egyetemista, a felsőoktatási intézmények tanulóinak csaknem egynegyede. A lányokat foglalkoztató táborok a tavalyi 1600-zal szemben az idén 4200 lánynak biztosítanak lehetőséget, hogy megismerkedjenek a könnyebb természetű fizikai munkával. Az elmúlt két évben az ország közvéleménye előtt a KISZ építőtáboraiban dolgozó egyetemista és középiskolás fiatalok tették ismertté a Hanság nevét; eddig mintegy 6000 hold területet tettek mű- velhetővé. Most folytatják a megkezdett munkát, Horvát- kimlén és Ujrónafő-Kisudvaron mintegy 3800 egyetemista és középiskolás, vízlevezető csatornákat épít. Ezenkívül számos más érdekes, de nehéz munkát igénylő feladatot kapnak a fiatalok. Bodrogkeresz- túron a Bodrogzug belvízlecsa- polását végzik, Vácott 2400 fiatal segít a Dunai Cementmű építkezéseinél. A nyolc központi táboron kívül idén 13 megyei tábor is lesz. Pest megyében például az Alagi Állami Gazdaságban leánytábor lesz, ahol komló- szüreteléssel foglalkoznak. Az építőtáborok célja, hogy az egyetemi hallgatók és a középiskolás diákok a. népgazdaság javára hasznos munkát végezve, megismerjék a fizikai munkát. A táborokba szigorúan csak az önkéntessé? alapján lehet jelentkezni. Akik részt akarnak venni a munkában, azoknak egészségügyi állapotukról orvosi igazolást, a középiskolásoknak ezenkívül szülői beleegyezést is kell kérniük. A KISZ-tagok és KISZ-en kívüliek egyaránt kérhetik felvételüket az egyetemi és középiskolai KISZ- alapszervezeteknél. A táborozásra jogosító megbízóleveleket ünnepélyes KlSZ-taggyű- lésen adják át azoknak, akiket a jelentkezők közül kiválogatnak. A részvevőket tíz fős brigádokba osztják be. A brigádok vezetői fiatal pedagógusok, vagy KISZ vezetőségi tagok lesznek. A táborokba érkező fiatalokat mindenütt romantikus környezet, sátortáborok várják, ízletes és bőséges élelmezésükről, munkaruhákról gondoskodnak. Várnai Ferenc a továbbiakban elmondotta, hogy a táborozás idején gondoskodnak a fiatalok szórakoztatásáról és politikai tájékoztatáséról is; Tervezik, hogy a párt és a KISZ vezetői tájékoztatják majd a fiatalokat az időszerű bel- és külpolitikai helyzetről és a KISZ előtt álló feladatokról. Beszélgetést folytathatnak írókkal, rendezőkkel megjelent műveikről, vagy színdarabjaikról. Lehetőséget adnak részükre az öntevékeny művészeti élet kialakítására, jelenetek, versek, dalok tanulására és előadására. Ezenkívül a megyei, központi, valamint a nagyüzemek művészegyüttesei adnak részükre műsort. Havonként ifjúsági filmeket vetítenek a fiataloknak. Tábortüzek és társasjátékok egészítik ki majd a programot. Messzemenően gondoskodnak a sportolási lehetőségekről is. Olimpiai jelvényszerző versenyeket, kispályás labdarúgómérkőzéseket. röplabdamérkőzéseket, asztalitenisz- és sakk- versenveket rendeznek, s ahol a körülmények megengedik, a strandolásban sem lesz hiány. Az építőtáborokat a parancsnokság mellett működő fiatalokból választott tábortanácsok irányítják. A nyári munka végeztével va- ’emennvi -észvevő megkapja a központi bizottság oklevelét és emlékjelvényét. A magyar nép baráti segítségének sok szép példája található a Vietnami Demokratikus Köztársaságban. A vietnami kormány különösen sokra értékeli az egészségügy terén nyújtott magyar segítséget. Képünkön: Ton That-Tung egészségügyi miniszterhelyettes (középen) dr. Komáromi sebészprofesszor műtétjét figyeli a hanoi klinikán
