Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-23 / 45. szám

*

05333

n. ÉVFOLYAM 8. SZÁM

1960. FEBRUÁR 23. KEDD

Felkészüli a gépállomás a tavaszi munkákra

Napról napra veszti hatalmát a tél. A tavasz már a küszöbön várja, mikor léphet örökébe, hagy az új élet munkáját megindíthassa a földeken. Széles táblák mezsgyéjén tervezgetik a boldogabb jövőt

A második számot Varga István húzta

Tavaszra a község egész határában a közösben zúgnak a traktorok.

Tudják a gépállomáson, hogy a községünk gazdasági életében beállott új helyzét fokozottabb munkát követel a gépállomástól is. A nagyüzemi mezőgazdaság egyik lényeges feltétele a jó gépi munka. Ezt pedig a gépállomásnak kell biztosítania.

Elkészültek a tervek a tavaszi gépi munkákra.

17 ezer hold szántóföld igényét kellett figyelembe venni.

Nem kis terület. Egy gépre is komoly terület jut. Mégis a lehető legtöbb gépi munkát kell biztosítani a tsz-ek részére.

Döntő f t a szántásnál és a v tudják adni.

Az őszi vetés ;k ápolásához, a szállításokhoz a kora tavaszi időben csak kisebb mértékben tud gépet biztosítani a gépállomás. Ezeket a munkákat még nagyobbrészt saját fogataikkal kell elvégezniük tsz-einknek.

A gépi kapálást és májusban, júniusban a szállítási igényeket teljes mértékben ki tudja elégíteni.

A tavaszi munkákhoz szükséges erő- és munkagépeket már kijavították, munkára készen állnak.

A község területére 4 brigádot szerveztek 36 erőgéppel.

Minden gépre két traktorost 1 osztanak be, hogy a munka folyamatosan haladhasson. A szükséges ..traktorosok létszánját a most foj^ó ,’ trakt'órós- iskolán biztosítják.

A gépállomás pártszervezete és szakszervezete segítségével kidolgozták a versenymozgalmat, melyet hazánk felszabadulása 15. évfordulója tiszteletére indítanak meg.

A verseny egyik feltétele az 1000 normálholdas-moz- galom, melynek jelentősége a munka termelékenysége emelkedésében és az önköltség csökkentésében jelentkezik.

A brigádok tagjait felkészítik arra is, hogy gazdasági és politikai segítséget is nyújtsanak a termelőszövetkezetekben, ahol dolgozni fognak.

A gépállomás felkészült a tavaszi munkákra. Most már csak az időn múlik, mikor búgnak fel a traktorok, hogy végtelen barázdákat hasítsa-' nak a széles táblákon.

NAGYON SZÉP

Hosszú heteken keresztül különböző szakemberek dolgoztak a Kossuth Étteremben. Az átalakítási munkálatok folytak. Ma már kész és minden igényt kielégítően várja a vendégeket.

Az ünnepélyes megnyitó február 6-án volt. Varga Albert ügyvezető elnök üdvözölte a megjelent 300 vendéget. Megnyitó szavai után megkezdődött a szórakozás az újjávarázsolt Kinizsi Söröző termeiben. A megjelenteknek Vésztői Tóth István énekelt.

— Milyen újdonságokra számolhat még a Kinizsi Söröző látogató közönsége? — kérdeztem Szénási Istvántól.

— Szeretnénk közönségünk szórakozását változatos műsorral biztosítani. Elsejétől kezdve havonta két vasárnap ötórai teát rendezünk. Még egyéb terveink is vannak. Kétszer magyarnóta-estet kívánunk rendezni. Negyedévenként operett-színészek szereplését szervezzük.

A teremben csaknem minden új. A mellettünk levő asztalon ott vannak az újonnan vásárolt térítők. Ennyi szép láttán csak arra tudtam gondolni, hogy bizonyára a vendégek is mindent megtesznek azért, hogy ez továbbra is ilyen maradjon. Ezt joggal el is várhatják tőlük, hiszen azt kívánja a saját érdekük is.

Reméljük, községünk lakossága gyakran felkeresi majd ezt az ízléses szórakozóhelyet.

P. M.

Totói ippek

1. MTK—Csepéí ’ '

2. Szegőd—Újpest

3. Szombathely—Vasas

4. Diósgyőr—Pécs

5. Orosháza—Kecskemét

6. Szolnok—Nagyhátony

7. Jászberény__Egyetértés

8. Zalaegerszeg—Budai Spartacus

9. Kaposvár—Komló

10. Pécs—Oroszlány

11. Napoli

__Milan

1

2. Roma—Fiorentina

Pótmérkőzések

x 2 1 2 1

1x2

1

1 x

1 X

2

1 X 1X2 X 2

1X2

1

1

1

ABO

VALAMENNYI mezőgazda- sági gép javítását és üzembehelyezését vállalta a Kossuth Tsz lakatos- és kováes- műhelye.

SZERENCSÉS kimenetelű' baleset történt az elmúlt héten a réigi posta előtti kanyarban. A C. A. 86—55 és a C. A. 42—76 rendszámú kocsi felelőtlen vezetés következtében összeütközött. A balesetnek sem halálos áldozata, sem súlyos sebesültje nem volt.

JÖL HALAD a szerződések kötése községünkben. Idáig közel ezer sertéshizlalásra kötöttek szerződést. Ezeknek felét a József Attila Termelő- szövetkezet kötötte le a vállalattal.

A FÖLDRENDEZŐ BIZOTTSÁG megtárgyalta a szövetkezetek területi elhelyezkedésének kérdését.

A SÜLDŐ FELVÁSÁRLÁS nagy ütemben folyik községünkben. A Kinizsi Tsz 200 darab, a Lenin Tsz 130 darab és a Kossuth Tsz saját erőből 100 darab sertést vásárol.

JÓZSEF ATTILA emlékestet rendez az irodalmi kör közreműködésével a költő nevét viselő termelőszövetkezet. Az előadás színhelye a szövetkezet kultúrterme, március

2-án.

FARSANGI BÁLT rendez \ a pedagógus KISZ-szervezet ; február 27-én a Szelei úti isko- ^ Iában.

\ A MAGYAR NÉPDAL ván- \ dorútja címmel rendez isme- í retterjesztő előadást február <26-án délután 5 órakor a ! Petőfi művelődési ház nagy; termében a népfront-bizottság.

!- - ■

» ———————

*

*

I ANYAKÖNYVI HÍREK

•

\ Házasságot kötött: Varga László ; —Zsákai Rozália.

; Született: Pelle Kálmán_Mol; nár Terézia: Kálmán Béla. Dorogi I Béla—Palcsó Mária: Mária nevű 5 gyermeke.

i

! Meghaltak: Nagy Józsefné szül. ! Csizmadia Anna, Somogyi László- ; né szül. Lovász Ilona, Bindis Sán- ! dór, Szandi Benjáminné szül. j Martos! Jolán.

MOZIMŰSOR

; Február 23: Láthatatlan kötelék.

; Február 24: Cirkusz.

: Február 26—28: A törvény az

! törvény.

; Február 28: Kaland a vonaton;

I Matiné február 28: Dériné.

i Köszdnetünket nyilvánítjuk mindazoknak. akik szeretett fiúnk. Pa- ; lányi István temetésén részt vettek. részvétükkel fájdalmunkat enyhítették. A gyászoló család.

Vizsgálataim alapján arról győződtem meg, hogy egyes lelkiismeretlen elemek a tsz- be belépett nyugdíjasokat igyekeznek visszatartani a tsz-ben való munkálatoktól. Azt híresztelik, hogy a tsz- ben felvett és végzett munka után nyomban, a teljesített munkaegységre való tekintet nélkül, a már jogszerűen megszerzett nyugdíjigényüket és nyugdíjukat elvesztik. Érvül hozzák fel, hogy a tsz nyugdíjas tagjai után is köteles fizetni a havi 36 forintos járulékot.

Sokszor vetődik fel ez a kérdés, a nyugdíjat élvezők részéről, akik járásunk területén beléptek a tsz-be. Ez teljesen hamis és hazug állítás és csak azt a célt szolgálja. hogy becsületes embereket elvonjanak attól a munkától, mellyel maguknak részben jövedelmet tudnak szerezni, részben pedig a termelés érdekében is feltétlenül szükséges.

Ezt az alaptalan hírverést szeretném leszerelni, és éppen ezért szükségesnek tartom, hogy a jogszabály ismertetésével megnyugtassak minden tsz-be belépett nyugdíjast. Mindenki nyugodtan és erejéhez mérten vegyen reszt a közös munkában, mert a szerzett munkaegység miatt nem veszti el a nyugdíját.

A Tszny (az 1959:15) 34.

§-& kimondja, hogy nem lehet a nyugdíjat folyósítani annak, aki a mezőgazdasági termelőszövetkezet közös

munkájában rendszeresen részt vesz.

A rendszeresen való részvételt pedig a 25/1959 (V. 1.)

Korm. sz. r. 6. §-a szabályozza akként, hogy a nyugdíjfolyósítás szempontjából rendszeresen az a nyugdíjas végez munkát a tsz-ben, aki — ha férfi, 120, ha nő, 80 munkaegységnél többet szerez meg magának az év folyamán.

Ebben az esetben sem szűnik azonban meg a nyugdíj, csak szünetel. Ezen rendelkezés végrehajtásáról a 8/1959. (VI. 26.) Mű. M. sz. r. 6. ?-a úgy rendelkezik, hogy az a nyugdíjas, aki a termelőszövetkezet közös munkájában rendszeresen részt vesz, vagyis egy naptári éven belül 120 (nő 80) munkaegységnél több munkaegységet teljesít, a nyugdíjfolyósítást annyi hónapon át kell szüneteltetni, ahányszor a termelőszövetkezeti tag az említett munkaegységnél tízzel több munkaegységet szerzett a teljes naptári év tartama alatt.

Ezek a rendelkezések azt mutatják, hogy az a nyugdíjas férfi, aki mint tsz-tag, 129 munkaegységet szerzett, a következő évben minden hónapban megkapja a nyugdíját. Ha azonban az előző gazdasági évben 180 munkaegységet szerzett, a következő évben nyugdíja hat hónapig szünetel. Utána minden utánjárás nélkül, a nyugdíjintézet továbbra is folyósítja a nyugdíját. A nyugdíjigényes jogosultság tehát nem vész el.

Fontos tehát, hogy a tsz-be belépett nyugdíjasok ne üljenek fel a különböző rémhíreknek, hanem erejükhöz mérten ki-ki vegyen részt a termelőszövetkezet közös munkájában.

Dr. Szondy György

„Mi történik a nyugdíjjal, ha a tsz-ben dolgozom”?

után már kissé lemondóbb volt a moraj.

Az emberek még sokáig együtt maradtak és latolgatták, volt-e csalafintaság a húzásban. A szerencsések, akiknek a teremben hely jutott, megnyugtatták a többieket, hogy a húzás szabályos volt.

Népvándorlásszerű tömeg Indult pénteken délelőtt a kultúrotthon felé. Hosszú vágyakozás után saját szemükkel győződhettek meg az emberek, milyen susmussal történik a lottó nyerőszámainak húzása. Zsúfolásig megtöltötték a kultúrotthon hatalmas udvarát, akik a nagyteremből kiszorultak. Pontosan 10 órakor megkezdődött a műsor, ahol a harmonikazenekar kíséretében Halápi Sárika és Retkes Istvánná énekszámai előre biztosították a lottóhúzás sikerét. Fehér László, az OTP megyei munkatársa ismertette a sorsolás menetét, majd a bizottság megválasztása után került sor a bűvös számokkal teli kerék forgatására.

Király Istvánná, Varga István, majd ismét egy másik Varga István, Molnár László és Zelei Antal egymás után húzták ki a 8. heti lottóhúzás nyerőszámait. Az első számnál remény és a bizakodás moraját hallatta az udvar mintegy 2000 főnyi tömege. A második és a többi szám

Nem volt „sysmus"

a föld gazdái, termelőszövetkezeteink parasztjai. Most már megnyílt a tér az ember segítségére rendelt gépek előtt.

A gépállomás is birtokba vette kitárult birodalmát.

Társadalmi feladat:

vigyázni a községre!

tudunk vigyázni, a mienket nem tudjuk megóvni?

A munkás, aki elutazik messze vidékre dolgozni, mindenütt büszkén vallja, hogy abonyi. Szereti községét és büszke rá. De ha egyszer visszanézne, hogyan hagyta itt a várótermet...!

A mi feladatunk, hogy községünket még szebbé tegyük. De a mi feladatunk az is, hogy szépségét, tisztaságát meg is óvjuk. Emberi szóval neveljük meg azokat, akik még nem érzik felelősségüket községük iránt. Tanítsuk meg őket arra is, hogy tudjanak örülni minden újnak, szépnek, amit községünkben saját erőnkből, magunknak építünk.

;vXX\XX\WXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXÄ\

I

í Mindig a csodálat érzése '.tölt el, valahányszor az em- ! béri erő és akarat egy-egy ! kiemelkedő teljesítményét lá- •torn: legyen az hid, gép vagy \ épületóriás. De ezt éreztem j akkor is, mikor egyik este • beléptem a népfőiskola elö- ; adótermébe, ahol 30 felnőtt ! estéről estére kisdiák módijára tanul már negyedik holnapja. A tudásért áldozzák Ifel a pihenés és szórakozás óráit.

I Harminc ember figyel, je- l gyez, kérdez. Foglalkozik nö- l vény- és állattannal, szőlő- és lgyümölcstermeléssel, iroda- l lommal, történelemmel, egész- Iségügyi és jogi ismeretekkel. Tanul számtant, fizikát, mun- j kaegységszámítást.

\ A népfőiskola gondolata \már 1959 tavaszán felvetö- l dött, amikor arról volt szó, % hogy a mezőgazdasági terme- % lőszövetkezetek területe és f taglétszáma megnövekedik és jegyben szükségessé válik ai is, hogy a tagok műveltebbek í és a mezőgazdasági munkák- $ ban szakképzettebbek legye- nek. Ezért a megyei tanács % 1959. november 6-áv megnyitotta az általa lá*r->hozoU ^ a.honifi névtől rknl"t rT*rvri é- jS szafes-n ezt a m o-zavator

(. rengeteg munka előzte meg

I

Egy este a népfőiskolán

A Petőfi Művelődési Ház helyet adott, a gimnázium padokat, a tsz-ek hallgatókat küldtek. Az intézmény igazgatója Mocsári József, aki a négy hónap alatt nemcsak remek előadásokat biztosított, hanem egységbe kovácsolt 30 embert, nemcsak tudást nyújtott, hanem kialakított, egy kedves emberi közösséget is. Maguk a részvevők vallják, hogy nehezen válnak majd meg a népfőiskolától és alig várják, hogy jövőre a második évfolyamon folytathassák tanulmányaikat. Az ügyek intézésében segítséget adott még Dora János tiszteletbeli igazgató és Bádonyi Józsefné pénztáros.

Folyik az előadás, mindenki figyel. Szél János kecskeméti tanár a szőlő telepítéséről, művelési módiáról, metszéséről beszél. Bánáti riz- ling, ezerjó, kadar, kékfrankos — hangzanak a nevek, maid sorra menbeszéUk a különböző szőlőfajták jellegzetességeit ..,

A szünetben módom van megismerkedni a hallgatókkal. Nagy öröm, hogy asszonyok és lányok is tanulnak itt. Így: Pászti Mária, Halász Teréz, Halász Ilona, a József Attila Tsz-ből, Lipák Teréz a Kossuth Tsz-ből, Agócs Istvánná a Kecskéscsárdai ÁG- ból és van két háziasszony is: Abonyi Béláné és Berkó Józsefné. A férfiak közül Dó- nyi Pál, Terék Antal és Vin- cze Gábor szinte minden előadást meghallgattak. A Lenin Tsz kilenc hallgatójáról pedig megtudtam, hogy távolságot és az idő viszontagságait legyőzve a legnagyobb hidegben is rendszeresen megérkeztek majdnem minden este.

— Miért iratkoztak be a népfőiskolára? — teszem fel a kérdést. Abonyi Béláné így válaszol:

— Három iskolás fiam van. Példát akarok nekik mutatni a tanulásban, azonkívül sokszor segítségre szg* rulnak vagy ellenőrizni kell őket a tanulásban. Egyiket sem tudom megfenni, ha nem tanulok magam is.

Agócs Istvánná a munkahelyén akarja hasznosítani, amit tanult. Dányi Pál pedig

vxxxxxxxxxxxxxxxx\xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx\

arról beszél, hogy a mező- \ gazdaság nagyüzemmé való i átszervezése nem egyszerű I feladat. Ezt a munkát akarja i ö nagyobb tudásával elősegí- \ teni és szeretne megfelelni a í megnövekedett igényeknek. \

Sok szó esik az előadások \ érdekességéről, hasznosságé- \ ról, a tananyag gazdagságé- • ról. Lelkesen emlegetik a kő- \ zös színházlátogatást és pesti • kirándulást. Különösen az \ utóbbival kapcsolatban még \ egészen elevenek az élmé- \ nyék. Látták a Mezőgazdasági \ Múzeumot, Állatkertet, Pál- { maházat, Szépművészeti Mű- \ zeumot. S friss nevetés csen-i dűl, mikor a dán cirkusz elő-! adásáról beszélnek.

Vége a rövid pihenőnek. Is- • mét kinyílnak a jegyzetfüze- \ tek, kézbe kerülnek a ceru- \ zák és felcsendül az előadó \ hanoja. Dolgoznak a népfőis-\ kolások. Még néhány nap és; február 29, amikor búcsúzni' kell!

— És azután?

Harminc ember kezdi ta- j vasszal szakszerűbben a mun- ; káját és viszi magával azt a; gondolatot, hogy szép a közös í munka és az emberi erőfe-! szités nyomán nagy tettek '• születnek.

— F-né — 5

Az egyik elvtársnő, aki egészségügyi téren is végez társadalmi munkát a községben, mondta el az alábbi esetet. Már hosszabb ideje figyelte, hogy az egyik ház előtt sohasem takarítják a járdát. Sok szemét volt már felhalmozódva az árokban és a járdán is. Bement a házba, és felkérte az ott lakókat, hogy takarítsák el a szemetet a ház elől, mert nagyon rontja községünk képét és egészségtelen dolog is.

— Semmi közünk az utcához. Ez állami ház — volt a kurta válasz.

Nem tipikusan abonyi a fenti eset. A község lakóinak nagy része szereti lakóhelyét és gondozza is saját háza táját. Nagyobbrészt azért, mert szereti a tisztaságot, a csinosságot. Még arra is ad, hogy az egész utca is! szép tiszta legyen. Vannak! néhányan, akik csak azért \ seprik le a járdát, nehogy í megszólják a szomszédok. De ! megcsinálják. !

Sokkal rosszabbul állunk \ ezen a téren ott, ahol úgy j érzik az emberek, hogy a \ sok ember között nem fele- \ lősek tetteikért. Pedig, de • rosszul gondolják. A vasút- ; állomáson, az autóbusz-meg- j állónál sok esetben — kissé j túlozva — bokáig jár az j ember az eldobott jegyek- \ ben, a tökmaghéjban. Kié a \ megálló? Hol van ez a meg- j álló?

A mienk, mert a mi ké- \ nyelmünket szolgálja. Itt van j a mi községünkben, és az \ idegen éppen itt kapja az első benyomást, amikor leszáll az autóbuszról.

Minden, ami községünkben van, a mienk. A mi életünket hivatott kényelmesebbé és szebbé tenni. Miénk a park is és mégis hányán rongálják. A járda azé is, aki nem sepri, aki szekerével felhajt rá.

A Vigyázó-kertbe valamikor nem mehetett be akárki, mert a csősz kizavarta. Ha megrongált valamit, kegyelem nélkül megbüntették érte. Hát most a mienkre nem