Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-23 / 45. szám

I PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! FELSZABADULÁSUNK 15. ÉVFORDULÓJÁNAK TISZTELETÉRE Fokozzák a gópkihasználást, csökkentik az önköltséget a Szentmártonkátai Gépállomáson Versenyfelhívás a megye valamennyi gépállomásának dolgozóihoz Szombaton délelőtt terme­lési tanácskozásra jöttek ösz- sze a Szentmártonkátai Gép­állomás traktorosai, hogy el­fogadják összesített vállalá­sukat, amelyet a pártkong­resszus határozatának szelle­mében felszabadulásunk 15. évfordulójának tiszteletére tettek. A termelési tanácsko­zást megelőző napokban és hetekben mindegyik trakto­ros, gépállomási dolgozó meg­tette felajánlását és a gépál­lomáson belül kialakult a dolgozók és a brigádok kö­zött a párosverseny. A ter­melési tanácskozáson az aláb­KÖSZÖNTÓ Negyvenkét esztendeje szü­letett a szovjet hadsereg. Szinte a semmiből vált le­győzhetetlen erővé. Mi a tit­ka ennek? Ezt kutatják had­vezérek és politikusok, ke­resve a feleletet. Mi a titka annak, hogy alig egy évvel megalakulása után a szovjet hadsereg már megvédte ha­záját tizennégy állam hadse­regétől, majd visszaverte a lengyel, japán hódítókat és győzelmet aratott a német hadsereg felett? A választ Lenin így fogalmazta meg: „A világon először létesült egy hadsereg, egy fegyveres erő, amely tudja, hogy miért harcol és a világon először hoznak munkások és parasz­tok példátlanul súlyos áldo­zatokat, mert tudják, hogy a szocialista szovjet köztársasá­got, a dolgozók hatalmát vé­dik.’’ Hadsereg, amely a dolgozók hatalmát védi... Ez a titok nyitja, ha ugyan titoknak ne­vezhető. Előttünk, magyarok előtt tizenöt esztendeje már nem titok. A szovjet hadse­reg hozta el számunkra a szabadságot és függetlenséget, s a szovjet hadsereg segített az októberi ellenforradalom leverésében is. Kétszeres ajándék, amely­nek útját szovjet harcosok ki­omlott vére jelzi... Jól em­lékszem még az első szovjet katonára, akit egy ködös ja­nuárvégi napon pillantottam meg. Tizenöt esztendeje... Azóta nagyot fordult a világ ke­reke. A szovjet hadsereg erő­sebb lett és hatalmasabb, mint történelme során valaha. Erősebb, annak ellenére, hogy szinte évről évre újabb és újabb százezrek térnek vissza a békés alkotómunkához. Mint a szovjet minisztertanács leg­utóbbi határozata kimondja: egymillió-kétszázezer katona cseréli fel az egyenruhát a munkaköpennyel, ,.. Azon a ködös, január­végi reggelen még csak a géppisztolyos, kenyeret osztó katonát láttam. Ez a kép az elmúlt tizenöt esztendő alatt jelképpé magasztosult^ a béke, az emberi élet szimbólumává. Köszönet ezért a szovjet ka­tonának; az élőknek, akik tá­vol családjuktól és szeretteik­től, ma is fegyverrel a kéz­ben őrködnek az élet szép­sége felett; és a harcban el­esett hősöknek, a honi és ide­gen földben pihenőknek, akik életükkel váltották meg szá­munkra, a világ népei szá­mára a szabadságot! 1. 2. 3. bi felhívással fordultak a megye valamennyi gépállo­másának dolgozóihoz, hogy csatlakozzanak kezdeménye­zésükhöz és egyben páros­versenybe lépnek a Nagykő­rösi Gépállomás dolgozóival. Gépállomásunk 1959- ben a körzetéhez tar­tozó termelőszövetkezetekben 48174,5 normálhold traktor­munkát, továbbá 2906 nor­málhold egyéb traktor- és motormunkát végzett. Mi, traktorosok vállaljuk, hogy ez évben 61710 normálhold traktormunkát és 3200 nor­málhold egyéb traktor- és motormunkát végzünk a ter­melőszövetkezeteknek. Az 1959-es évben tel­jesített egy vonóhorog egységre jutó 1008 normál- holdnyi traktormunkával szemben az idén 1100 nor­málholdat teljesítünk. A G—35-ös traktoroknál a ter­melékenységet az 1700 nor­málholdról 1870 normálhold­ra, az MTZ traktoroknál 3400 normálholdról 3740 normál- holdra, a Zetor K—25-ös traktoroknál 1400 normál­holdról 1540 normálholdra, az UE—28-as traktoroknál 1500 normálholdról 1650 normál­holdra, az SZ—80-as trakto­roknál 4200 normálholdról 4620 normálholdra emeljük. A többlet gépi munka értéke az 1959. évihez viszonyítva 1 707 072 forint lesz. A gépi munkákat a ter­melőszövetkezetek kí­vánságának megfelelően olyan minőségben és időben végez­zük el, hogy a tsz-ek termés­átlagait növeljük; A Mi, műhelymunkások a traktorosok feladatai­nak teljesítéséhez az erőgépe­ket és munkagépeket a fő­mezőgazdász által megadott időre kijavítjuk, s a termelő- szövetkezetek gépeinek kija­vításánál is pontosan betart­juk a szerződésben meghatá­rozott időpontokat. A gépja­vításoknál az önköltségcsök­kentés érdekében az elfekvő és még használható vagy fel­újítható anyagokat és alkat­részeket felújítjuk és felhasz­náljuk. Elhatároztuk, hogy a nyári csúcsmunkákban, külö­nösen az aratásban, silózás­ban a műhelymunkások leg­alább 50 százaléka részt vesz. Mi, brigádvezetők és brigádszerelők vállal­juk, a gépi munkákat olyan minőségben és időpontban vé­gezzük el a termelőszövetke­zetekben, hogy a tervezett holdankénti termelési érték legalább öt százalékkal növe­kedjen. A termelőszövetkeze­tekben segítséget nyújtunk a nagyüzemi táblák kialakításá­hoz, a helyes vetésforgó be­állításához, továbbá a fej­lett növénytermelési és állat- tenyésztési módszerek alkal­mazásához. Gondoskodunk ar­ról, hogy a műszaki hibákból eredő kiesés 2,5 százaléknál ne legyen magasabb. A ter­melőszövetkezetek tulajdoná­ban levő erő- és munkagépek üzemeltetéséről és karban­tartásáról is gondoskodunk. A hibákat a lehetőséghez ké­pest a helyszínen kijavítjuk. A termelőszövetkezetek meg­növekedett gépi munka igé­nyének minél zökkenőmen- tesebb kielégítése érdeké­5. 6. ben a brigádokban meg­szervezzük a két műszakot. Az elmúlt évben a gépállomáson egy-egy normálhold munka önkölt­sége 117,57 forint volt, az ön­költséget a tavalyihoz képest 15,57 forinttal csökkentjük. A vállalt feladatok teljesítésé­vel az 1960-as gazdasági év­ben az anyag és alkatrész, az üzem- és a kenőanyag, vala­mint az általános költségek felhasználásának csökkenté­sével 1 010 640 forint önkölt­ségcsökkentést érünk el. 7. Gépállomásunk igaz­gatója, szakhelyettesei, párt- és szakszervezeti bizott­sága segít a körzetünkhöz tar­tozó termelőszövetkezetek po­litikai és gazdasági megszi­lárdításában. Segítséget nyúj­tanak az új termelőszövetke­zetekben a pártszervezetek létrehozásához és a rendsze­res pártélet kialakításához, az éves termelési tervek elkészí­téséhez és azok megvalósítá­sát szaktanácsainkkal segítik. A körzetünkhöz tartozó ter­melőszövetkezetek gépi munka igényének figyelembe vételé­vel az erő- és a munkagépek elosztását és kihelyezését úgy szervezik meg, hogy a gépek gazdaságos üzemeltetése maxi­mális legyen. A gépállomás vezetői dekádonként értékelik a dolgozók teljesítményét és gondoskodnak az eredmények ismertetéséről is. A verseny- vállalások teljesítése, illetve túlteljesítése esetén a rendel­kezésre álló jelentős összeg­ből jutalmazzuk kiváló dol­gozóinkat. Elhatároztuk, hogy fegyel­mezett, jó munkával, a társa­dalmi tulajdon fokozott vé­delmével és megóvásával tel­jesítjük hazánk felszabadulá­sának 15. évfordulója tiszte­letére tett vállalásunkat. gépállomás vezetői és dolgozói A szovjet vendégek Magdics István táborvezetö kíséretében megtekintik a tábort 8. A szocializmus és a kapitalizmus között a vitát a történelmi fejlődés, a békés verseny dönti el X. Sa. Hruscsov nagt/ bcsactlc Jogjuhartabun A vendégszerető Bandung lakosainak tízezrei búcsúztat­ták Hruscsovot, amikor eluta­zott városukból. A szovjet kormányfő vasárnap Jogjakar- tába érkezett, abba a városba, amely az Indonéz nép függet­lenségi harcának élén állt. A város ünnepélyesen fo­gadta a magas szovjet vendé­get. A lakosság nagy töme­gekben özönlött ki az utcára. Mindenütt lelkes kiáltások hallatszottak: „Éljen a szov­jet—indonéz barátság!” A nap második felében Hruscsov Sukamo elnök tár­saságában látogatást tett a hősök te­metőjében és koszorút he­lyezett a független Indo­néziáért hősi halált halt partizánok és katonák emlékművére. Ünnepi est a szovjet hadsereg fennállásának 42. évfordulója alkalmából Negyvenkét esztendővel ez­előtt, 1918. február 23-án ala­kult meg a szovjet hadsereg. Az évforduló alkalmából va­sárnap este ünnepséget tar­tottak a magyar néphadse­reg központi klubjának szín­háztermében. Az ünnepi es­ten megjelentek: Kiss Ká­roly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, So­mogyi Miklós, a SZOT el­nöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Úszta Gyula altábornagy, a honvé­delmi miniszter első helyet­tese, Dapsi Károly vezérőr­nagy, honvédelmi miniszter- helyettes, a néphadsereg po­litikai csoportfőnöke, vala­mint a tábornok és a pa­rancsnoki kar számos más tagja. Részt vettek az ünnep­ségen a társ fegyveres tes­tületek képviselői. Az ün­nepi est közönségének sorai­ban foglalt helyet politikai, kulturális és társadalmi éle­tünk számos ismert szemé­lyisége. Jelen volt a Szovjetunió budapesti nagykövetségének több tagja, ott voltak az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok parancsnokságának képvise­lői, M. 1. Kazakov hadsereg­tábornok vezetésével, vala­mint a Budapesten akkre­ditált katonai attasék közül többen. A magyar és a szovjet him­nusz elhangzása után Úszta Gyula altábornagy, a hon­védelmi miniszter első he­lyettese üdvözölte a megje­lenteket, majd Tóth Lajos vezérőrnagy mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi est második ré­szében a szovjet hadsereg és a magyar néphadsereg mű­vészei adtak nagysikerű mű­sort. Közreműködött a nép­hadsereg központi zenekara. Ezt követően a szovjet kor­mányfő a „Hadzsi Mada” egyetemre látogatott el és nagy beszédet mondott. Hrus­csov megjelenését a több ezer főnyi diákhallgatóság viharos tapssal fogadta. Miután üdvözölte a profesz- szorokat, az előadókat és a diákokat, N. Sz. Hruscsov megjegyezte, hogy az indonéz ifjúság nagy szerepet játszott az indo­néz nép nemzeti felszaba­dító mozgalmában. Rámutatott, hogy azóta már sok idő telt el és Indonézia népe kivívta nemzeti függet­lenségét. Sukarno elnök fel­hívására — mondotta Hrus­csov — az indonéz nép bátor, nemes feladatra vállalkozott, arra, hogy egy emberöltő alatt felszámolja az imperialista uralomtól örökségül kapott gazdasági elmaradottságát. Mi, szovjet emberek őszinte örömmel üdvözöljük ezt a bölcs elhatározást. Rokonszenvezünk azokkal a népekkel, amelyek vé­gezni akarnak a gyarmati iga maradványaival. Soknemzetiségű országunk né­peinek a hajdani elmaradott­ság felszámolásáért, a gazda­sági élet és a művelődés fej­lesztéséért vívott harca azt mutatja, hogy ez teljesen le­hetséges. A szovjet népnek a gazda­ság fejlesztése terén elért eredményeiről szólva N. Sz. Hruscsov részletesen foglalko­zott azzal a kérdéssel, hogy a társadalom életéből ki lehet-e zárni a háborúk lehetőségét. Hangsúlyozta, ez a lehetőség a nemzetközi erőknek a második világháború után kialakult új viszonyából folyik és a követ­kező három tényezőre épül: 1. a békepolitika és a békés együttélés gondolata korunk­ban hatalmas, tevékeny támo­gatásra talál a széles népi tö­megeknél szerte a világon; 2. a béke és a békés együttélés elvei ma már sok állam kül­politikájának szolgálnak ala­pul; 3. a béke erői és a békés együttélés hívei ma már igen számottevő anyagi eszközökkel rendelkeznek. Ezeket a megállapításokat továbbfejlesztve Hruscsov rá­mutat arra, hogy Indonézia, India és sok más ázsiai és af­rikai ország milyen nagy mér­tékben járul hozzá a békéért és a békés együttélésért folyó harchoz. — Elmúltak azok az idők — jelentette ki —, amikor a nyu­gati hatalmak abban az áb­rándban ringatták magukat, hogy a világtörténelmet csak egy-két nyugati fővárosban, a világot karmaikban tartó ban­kok igazgatóságaiban csinál­ják. El lehet-e képzelni nap­jainkban bármilyen fontos nemzetközi kérdés megol­dását Kim, India, Indo­nézia és más ázsiai és af­rikai államok nélkül? Hruscsov ezután arról be­szélt, hogy a békeszerető szo­cialista országok hatalmas gazdasági erejének milyen je­lentősége van a béke megszi­lárdítása szempontjából és a következőket mondotta: — A béke megőrzése szem­pontjából rendkívül nagy je­lentőségű az a tény, hogy a Szovjetunió megelőzte a nyu­gati hatalmakat a nukleáris- és a rakétafegyverkezésben. A Szovjetunió kénytelen volt megszervezni e fegyverek elő­állítását a maga biztonságá­nak biztosítása érdekében. Nem volt más mód arra, hogy meg tudja menteni a békét a földkerekségen. — Mi azonban — jelentette ki a továbbiakban —, ezt a fölényünket nem szándéko­zunk kihasználni arra, hogy politikánkat és ideológiánkat rákényszerítsük más orszá­gokra és népe' e. Akár mi is készek va­gyunk beleegyezni e fegy­verek teljes elpusztításába, ha az atomfegyverekkel rendelkező nyugati hatal­mak megállapodnak ve­lünk erről. Az általános és teljes lesze­relés szovjet javaslatáról, va­lamint a Szovjetunió fegyve­(Folytatás a 2. oldalon) Magyar—tunéziai kereskedelmi megállapodás A Tuniszban folytatott tár­gyalások eredményeként alá­írták a Magyar Népköztár­saság és a Tunéziai Köz­társaság közötti, az 1960. évre szóló árucsereforgalmi és pénzügyi megállapodást. A megállapodás értelmében Ma­gyarország textíliákat, ké­miai cikkeket, gumiárukat, szerszámgépeket, közfogyasz­tási cikkeket stb. szállít Tu­néziába. Tunéziából foszfá­tot, bőrt, különféle érceket, halkonzerveket, déligyümöl­csöt stb-t vásárolt a ma­gyar külkereskedelem. Átadják Etiópia császárának a szovjet kormány ajándékát Amikor I. Hailé Szelasszié, Etiópia császára a múlt év júliusában a Szovjetunióban járt, a szovjet kormány egy különlegesen berendezett IL—14 mintájú repülőgépet ajándékozott neki. | A szovjet filmdelegáció látogatása a tatai edzőtáborban > • l A szovjet film ünnepe alkalmából hazánkban tartózkodó í szovjet filmdelegáció tagjai: J. Csuljukin rendező. N. Rum- \ janceva és M. Sztrizsenova meglátogatták a tatai edzőtábort.

Next

/
Oldalképek
Tartalom