Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-21 / 44. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI WJtírlan ÚJ TERMÉS (4.—5. oldalon) M 1 AZ MS Z M P P E S T M E G Y E 1 BIZ OTT SÁG A ISAM E G Y E l T A N Á C S L A P J A ’[ IT. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM ÁRA 70 FII.I.ÉR 1960. FEBRUÁR 21. VASÁRNAP 't&K Magya r ország lakosainak száma 9977 870 Pest megyében 782 000 ember él — A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népszámlálás első eredményeiről Vevőre várva A Központi Statisztikai Hi­vatal szombaton közzétette az 1960. január 2—10 között tar­tott országos népszámlálás eredményeiről szóló első hi­vatalos jelentést. A jelentés a következőket mondja: Az 1960 januárban végre­hajtott magyar népszámlálás előzetes adatai szerint az or­szág lakossága január 1-én 9 millió 977 870 fó volt, ebből 4 millió 817 355 férfi, 5 millió 150 515 nő. A fenti adatok számítása 3210 község és 63 város által készített, még nem ellenőr­zött összesítések alapján tör­tént. A lakosság pontos szá­mát az adatok részletes fel­dolgozása során állapítja meg a Statisztikai Hivatal. A lakosság száma a leg­utóbbi népszámlálás. 1949. ja­nuár 1 óta 773 071 fővel, 8,4 százalékkal nőtt. Az ország népességének száma az év közepén elő­reláthatólag eléri a tíz­milliót. A megyék és a megyei jogú városok jelenlevő lako­sainak száma — a kerekített adatok szerint — a követke­zőképpen alakult: Budapest 1 307 000, Miskolc 144 00G, Debrecen 129 000, Pécs 115 000, Szeged 99 000, Bara­nya niegye 286 000, Bács-Kis- kun megye 587 000, Bckés megye 468 000, Borsod-Abaúj- Zemplén megye 58.3 000, Csongrád megye 335 000, Fejér megye 360 000, Györ-Sopron megye 392 000, Hajdu-Bihar megye 393 000, Heves megye 349 000, Komárom megye 270 000, Kógrád megye 236 003, Pest. megye 782 000, Somogy megye 372 500. Szabolcs-Szat- már megye 58S 000. Szolnok megye 465 000. Tolna mégne 268 000, Vas m°gye 283 000. Veszprém megye 393 000, Zala megye 274 000. A további adatokat folya­matosan teszik közzé. Péter György, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a jelentés nyilvánosságra ho­zatala alkalmából sajtótájé­koztatón elmondotta, hogy a népesség szaporodásának hosszabb távú statisztikáját Túljutottunk az utolsó hideghullámon, az enyheség tovább tart Európa északi és déli terü­letei között óriási hőmérsék­leti különbségek alakultak ki. A Meteorológiai Intézet köz­ponti előrejelző osztályán adott tájékoztatás szerint szombaton hajnalban a Szov­jetunió északnyugati vidékein mínusz 30—40 fokot, sőt Ar- hangelszk környékén 41 fokot mértek. Ugyanakkor Dál-Európában szinte ká­nikulai meleggel köszön­tött be a korai tavasz: pénteken este Spanyolország­ból 20, Olaszország déli terü­leteiről 21, Szalonikiből 20, A.thánből 21 és Kréta szige­téről 29 fokot jelentettek. Hazánkban ugyancsak tava- sziasra fordult az idő. Jó jel­nek tekintik a meteorológu­sok, hogy az utolsó „menet- rendszerű” hideghullám — amely február 20 táján szo­kott megérkezni — enyhe északnyugati széllel vonult át felettünk a szombatra virradó éjszaka. Valószínűnek látszik, hogy az évszakhoz képest enyhe időjárás néhány napig — talán a Mátyás­napi fordulóig is — meg­marad. Ködképződésre és szórványos kisebb esőkre lehet számí­tani. figyelembe véve bizonyosra vehető, hogy hazánk lako­sainak száma az év közepére eléri, majd meghaladja a tízmilliót. Érdemes itt meg­jegyezni — mondotta —.hogy 1860. december 31-án, az ak­kori népszámlálás időpontjá­ban mindössze 5 011000 volt Magyarország lakóinak száma, a népesség növekedése tehát csaknem 5 milliós. Időről időre emelkedett a népsűrűség is: a század- forduló évében például egy négyzetkilométer te­rületre 14, most pedig 107 lakos jut. Világszerte általános jelen­ség, hogy a nők többen van­nak, mint a férfiak, így van ez hazánkban is, bár nálunk bizonyos kiegyenlítő­dés a legutóbbi 1949-cs nép- számlálás óta tapasztalható, mert akkor ezer férfire 1081, jelenleg pedig 1071 nő jut. Érdekes képet mutat a me­gyei jogú városok és a me­gyék lakói számának alakulá­sa is. Budapest mai terüle­tén tíz évvel ezelőtt 1 590 000 ember élt. a lakók számának növekedése tehát meghaladja a kétszázezret. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy mint­egy kétszázezer ember jár be vidékről a fővárosba dol­gozni, s mintegy negyven­ezren nem szerepelnek a budapesti statisztikában, mert ideiglenesen távol vannak, érthetővé válik, milyen nagy sorakoznak a Nagykátai Föld mű vessző vetkezet üzlet- házában a vadonatúj Bcrvák. Pannik, Danuviák és Pannóniák (Gábor Viktor felv.) Gazdaságosabb termeléssel készülnek a felszabadulás évfordulójának megünneplésére a Váci Fonógyárban Néhány szerény szám sora­kozik egymás alatt a Váci Fonógyár „1960. évi gazda­sági terv’* címet viselő anya­gában. A munka termelékenységé­nek emelése révén 89 ezer forintot, a bevezetendő újí­tásokból 110 ezer forintot, technológiai intézkedésekkel 425 ezer forintot, ányagtaka- rékossóggal 380 ezer forin­tot, az általános költségek csökkentése révén pedig 153 ezer forintot kívánnak meg­takarítani a népgazdaságnak. Nem a végösszeg a fontos, bár az egymillió 157 ezer forint a gyár méreteihez viszonyítva jelentős összeg. Sokkal figyelemre méltóbb, I népeknek meg kell szabadulniok a háború rémétől! — mondotta Hruscsov Bandungba érkezésekor Nyikita Hruscsov, a szov­jet minisztertanács elnöke kíséretével együtt Sukarno elnök és más indonéz hiva­talos személyiségek társasá­gában szombaton Bogorból Bandungba utazott. Elutazása előtt a szovjet kormányfő megtekintette a világhírű bogon füvészkertet. A Bogorból Bandungba ve­V^^X^^^^XX^XX^XXXXXXXXXX^^X^^.VS^X^^^^^^N^^^^XX\XXXX^^X^^XXXXV^XX^^X^^^N^^X^X^VX^X>^XXVS.y Irány: a bényei iskola zető 150 kilométeres út men­tén a környező helységek lakóinak tízezrei üdvözölték Hruscsovot és Sukamót. A festői hegyi utat kétoldalt virágfüzérekkel, valamint szovjet és indonéz nemzeti zászlókkal díszítették. A vendégek fogadására Bandungban több száz­ezer ember gyűlt össze. Indonéz szokás szerint N. ! Sz. Hruscsovot virágfüzérek- j kel díszítették fel. Ezután ^ ünnepélyesen felzengett a I Szovjetunió és Indonézia 1 himnusza, majd Amir Mah­2 műd alezredes, a Hruscsov | fogadására alakított ban- ^ dungi bizottság vezetője I á mondott üdvözlő beszédet. | — örömmel üdvözöljük önt és Sukarno elnökünket Bandungban — mondotta Amir Mahmud. — Úgy is­merjük önt, mint aki nem­csak . a .saját népe, • hanem az egész emberiség boldogulá- 2 sának legbátrabb, legfárad- | hatatlanabb harcosa. í v, Mi, Bandung lakosai In- ^ donézia egész békesze- | rető népével együtt szív­ből köszöntjük önt. í Amir Mahmud lelkes topí | tói kísérve e szavakkal fi J jezte be üdvözlő beszédét / „Éljen Hruscsov miniszter el­Éj padokat kap Bénye község Iskolája. A csővázas, kor­szerű padokkal vidáman kocognak a lovak az országúton (Gábor Yik.or felv.) nök! Éljenek a Szovjetunió és Indonézia népei!” N. Sz. Hruscsov viharos éljenzés közepette lépett a mikrofonhoz. Melegen meg­köszönte Bandung és a kör­nyező falvak minden lakosá­nak azt a meleg fogadta­tást, amelyben a Bandung felé vezető úton részesült. — Ügy értékelem a lelkes fogadtatást, mint az indonéz nép baráti és testvéri érzé­sének megnyilatkozását a nagy szovjet nép iránt, ame­lyet most az önök hazájá­ban képviselek — mondotta Hruscsov. N. Sz. Hruscsov a továb­biakban rámutatott, hogy az 1955-ös bandungi ér­tekezleten meghirdetett elvek sokban azonosak V. I. Leninnek, a szov­jet állam nagy alapító­jának jelszavával: a népeknek meg kell szaba­dulniok a háború rémétől, a különböző társadalmi rend­szerű államoknak a békés .együttélés elveire kell ala- P"> zni ok kapcsolataikat! Viharos éljenzés közepette az alábbi felkiáltások har- santak fel;’. „Szabadsági”, „Éljen Hruscsov!”' Befejezésül Hruscsov él- lette a szovjet—indonéz ba­rátságot. Sukarno e’nököt, a világbékét. ahogyan el kívánják érni ezeket a célkitűzéseket. A munka termelékenységét például az egyes munkák összevonása és jóegynéhány munkaművelet átszervezése folytán növelik. A bevezetendő újítások­kal az anyagkihasználást és a munkaműveletek egyszerűsítését kívánják elősegíteni. Az egyik újítás például az elfekvő színes pamutíonal- hulladék felhasználását oldja meg a fekete vigonyfona- iaknál. Egy másik a kelet­kezett' kártolási hulladék fel- használását teszi lehetővé úgy, hogy ez nem megy a mi­nőség rovására. Érdekes és figyelemre mél­tó a legtöbb technológiai in­tézkedési tervük. E szerint három magas gyapjútartal­mú fonalnál szintetikus anyag bekeverését tervezik. A min­tákat már el is készítették ezekből a fonalakból, ame­lyeket az átvevő vállalatok is elfogadtak. Ezzel nem­csak a fonal előállítási költ­ségeit csökkentik, hanem tar­tósságát is növelik anélkül, hogy az a legcsekélyebb mér­tékben is a minőség rová­sára menne. önzetlenségre vall, hogy bár a válla'atnak közvet­len haszna nem származik belőle, egy százalékkal meg­szigorította a fonodái belső minősítést. Ennek az intézkedésnek az eredménye a fonal- feldolgozó vállalatoknál, végső soron pedig nép- gazdasági szinten jelent­kezik majd. Alaposan körülnéznek az anyagfelhasználás területén is. Igaz, hogy most már csak háromtized százalékkal jobb fonási hozamot tudnak ejérni. de ez is nagy dolog. Ezt úgy kívánják biztosítani, hogy jobban kidolgozzák az egyes tételeket, megfelelően karbantartják az előbontó- kat és. gazdaságosabbá te­szik az előkészítő munkákat. Az , általános kö'tságek csökkentéséről sem haszon­talan beszélni. Ennek egyik figyelemreméltó tétele, hogy négy kártológjpnél átcso­portosítják az előfonó része­ket. Ez előfonóiból egyszáza- •ekos többlettermelést je- ‘«nt, ami a vállalat ál­talános költségeit is kö­zel százezer forinttal csök­kenti. reJ&éviryközeÍág29S alatt. Ennek L 1 ^ nek a fő h mtezkedes­ezer forint h na nem a 44 van ~ ««takarításban Is nagy0narSítja.Vác amúgy ellátót -_ dh* Vane°tlen áram" hogy a ’ hanem abban, '«««. Mtti l *!­szonroka, Vannak perS2e kísebb Jn tezkedesek le ngyancsak ame,,ek sabb ? trazdaságo- sabb termelést célozzák. nntnaPS-r am«^ «- «ökkentenf kí02 ^SZOnyflv« kamatok ki£'anj.f.a b*nk­a ^etőséeZT j8r’hogr tart iák . 2 mérten be­teket. NemJ°nahaSy0tt kere‘ így is uLerT d0,°g’ de ríthatnak meg °rÍnÍ0t teka' •Sosságf tervezete*1 Tanul“** nyozása után - , TanuIl«a­időt szentelni a^ár’dol által tett ^rigótól S'ASt™'™ “r™­«sra r-r iyxhoz képest h - ' ‘ a" k« felszerelik , .' dol«ozók vállalják, hogy a tavalyi 96 száza­dos első osztályú áru- sihozatali arányt 97 szá­zalékra növelik. A törekvések közös iránva biztosítok V°í!a 3 lcgnES-v°bb is valósuk °gy mÍndez mes — fi — ? gondot okoz államunk, fő- j városunk vezetőinek a la- í kás-. közlekedésszolgáltatás £ stb. problémáinak megoldá- í sa. | Péter György végül meg- J jegyezte, hogy í az előzetes nyers adatok a j későbbi tételes ellenörzé- í > sek alkalmával még kis- é mértékben módosulhatnak, i a mindenre kiterjedő, pontos 5 és részletes jelentéseket azon- i ban időről időié nyilvános- i ságra hozzák. í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom