Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-19 / 42. szám

tífaitlÁdi % CEGLÉD, ALBERTIRSA, C EG L É D BE RC EL, TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE ív. Évfolyam, 42. szám I960. FEBRUÁR 19. PÉNTEK A nyugdíjasok termelőszövetkezeti munkája Rendelet szabályozza, hogy a nyugdíjasok részt vehet­nek a termelőszövetkezetek munkájában. A kérdés sok nyugdíjast érdekel. Olyan rémhír is van, hogy az a nyugdíjas, aki tsz-ben dolgozik, tekin­tet nélkül a munkaegység számára — nyugdíját él­veszti. A valóság ezzel szem­ben az, hogy ha a nyug­díjas férfi havonta 10 munkaegységet, évente 120 munkaegységet telje­sít, az a nyugdíját le­vonás nélkül havonta rendesen kapja. A nyug­díjas nő évente legfel­jebb nyolcvan munka­egységnek megfelelő mun­kát végezhet és ebben az esetben ő is megkap­ja nyugdíját. Ha a férfi 120, a nő 80 munkaegységnél többet tel­jesít, vagyis rendszeresen részt vesz a tsz munkájában, a helyzet a következő: A nyugdíj ebben az esetben sem szűnik meg, csak szü­netel, mert ezen rendelke­zés végrehajtásaképpen a 8/1959. (VI. 26.) Mü. M. sz. r. 6. §. akként rendel­kezik, hogy az a nyug­díjas, aki a termelőszö­vetkezet közös munkájá­ban rendszeresen részt vesz, vagyis egy naptári éven belül 120 (nő 80) munkaegységnél több munkaegységet teljesít, a nyugdíj folyósítását any- nyi hónapon át kell szü­neteltem, ahányszor a termelőszövetkezeti tag az említett munkaegységnél tízzel több munkaegysé­get szerzett a teljes nap­tári év tartama alatt. Ezek a rendelkezések vilá­gosan azt mutatják, hogy az a nyugdíjas férfi, aki az el­múlt gazdasági évben mint tsz-tag 129 munkaegységet (nő 89) szerzett, abban az esetben a következő évben minden hónapra kapja a nyugdíját. Ha azonban, mint férfi például az előző gaz­dasági évben 180 munka­egységet szerzett, akkor a következő évben a nyugdíja 6 hónapig szünetel. Ezután minden külön utána járás nélkül a nyugdíjintézet to­vábbra is folyósítja nyugdí­ját. • Ha pedig egy nő, például a gazdasági évben 240 mun­kaegységet szerzett, akkor a következő gazdasági évben 12 hónapon át nem kap nyug­díjat. Bár engedélyezett munkaegysége 80 és a meg­szerzett munkaegysége ennél 160-nal több, mégis csak 12 hónapon át lehet szüneteltet­ni a nyugdíját a fent idé­zett Mü. M. sz. r. 6. §. ren­delkezése alapján. Természe­tesen ugyanígy vonatkozik ez arra a férfira is, aki pél­dául a következő 120 mun­kaegység helyett 400 munka­egységet szer"~-tt az év fo­lyamán, me.. a következő évben annak is csak 12 hó­napig szünetel nyugdíja, de a nyugdíjjogosultság nem vész el. Dr. Szondy György járási vezetőügyész A minap a ceglédi gyógy­pedagógiai iskolába látogat­tunk el, az ott folyó oktató­nevelő munkáról számolunk be olvasóinknak. Kérdéseinkre Lénárt Józsel igazgató adott tájékoztatást. Elmondotta, hogy az iskolában 122 fejlődésben elmaradt gyengébb szellemi képességé gyereket oktatnak. Többsé­gükben az általános iskola alsó tagozatából kerültek ide mert szellemi felkészültségük az ott előírt tananyag elsajá­títását nem biztosította. Itl ebben az iskolában más peda­gógiai módszerekkel, mérsé­keltebb tananyaggal biztosít­ják a gyerekek továbbfejlődé­sét Bepillantunk a szépen dí­szített, tisztaságot és derűt su­gárzó tantermekbe is. Vado­natúj, fénylő padsorok, szépen felszerelt napközi és politech­nikai műhely, új vetítőgép, mind társadalmunk, államunk szerető gondoskodásának bi­zonyítékai. A társadalmi se­gítségben a szülői munkakö­zösség és a városi nőtanács nyújtanak hathatós támoga­tást. Az. üzemek részéről a gazdasági kisvasút fútőhó^a és a kísérleti gazdaság dolgo­zói nyújtottak eddig nagy se­gítséget. A társadalmi munka eddigi szép eredményein felbuzdulva ez évben szintén társadalmi segítséggel az iskola udvarát szeretnék parkosítani. Érdekes kezdeményezés volt az iskola vezetősége részéről a munkabemutatóval egybekö­tött szülői értekezlet, amelyen szintén részt vettünk. Lénárt József igazgató ennek célját a következőkben foglalta ösz- sze megnyitójában: — Gyakorlatban kívánjuk bemutatni a szülőknek a gyer­mekek fejlődését. Arra törek­szünk, hogy tanulóink hasznos munkát végző emberek legye­nek. Mi az életre neveljük őket, a munka a legfontosabb tantárgyunk. A bemutató meg is felelt a Egy pillanatra K. Ilonka II. osztályos tanuló, aki a napokban ma- szatosra sírt arcocskával ballagott az iskola felé. Mikor megláttam, azt hit­tem apró gyermekbánat az, ami könnyeket csalt a sze­mébe, s már nyúltam a tás­kámba, hogy a kislányom­nak szánt csokival megvi­gasztaljam. Akkor ért oda a tahítónénije, aki megkér­dezte Ilonkától, hogy mi baja? — Nagyon fázom — fe­lelt szepegve a kislány. —- Apuka berúgott az éjjel és a nagy késsel kizavart ben­nünket anyukával együtt az udvarra. Az egész éjszakát a fáskamrában töltöttük. Az ilyen „apukáknak” fogyatékos a lelkiismerete. Visszahúztam a kezemet. Erre a szomorúságra nem vigasz a csokoládé! Ezt a sebet csak az apa tudja be­gyógyítani azzal, hogy — ha másért nem — gyer­meke boldogságáért lemond csúnya és káros szenvedé­lyéről. ÉRTESÍTÉS A HARMADIK SABIN-OLTÄS IDŐPONTJÁRÓL Az iskolaorvosi rendelőben február 23-án és 24-én, ked­den és szerdán délután 3 órá­tól 5 óráig is tartunk szolgá­latot azok részére, akik a dél­előtti órákban^ nem tudják gyermekeiket az oltásra el­vinni. Mindenki gondoskodjék ar­ról, hogy gyermeke a Sabin- cseppeket megkapja akkor is, ha az előző Sabin-oltások va­lamelyikében nem részesült. A gyermek oltási lapját, az idézőt és az oltóanyag beadá­sához szükséges kanalat min­denki vigye magával. Városi tanács v. b. egészségügyi csoportja A városi tanács v. b. egész­ségügyi csoportja értesíti a szülőket, hogy a Sabin-oltás harmadik része február 23— 27 között kerül lebonyolítás­ra. A Sabin-cseppeket a böl­csődékben, óvodákban, isko­lákban kapják meg az oda­járó gyermekek. Az iskolás koron aluli (1953. szeptember 1 és 1959. augusz­tus 31 között született), közös­ségbe nem járó gyermekek oltása február 23-án és 24-én, kedden és szerdán lesz, reg­gel 8 ovitól délután 2 óráig az iskolaorvosi rendelőben (Marx K. u. 4. sz.) és a ME- DOSZ-kultúrházban (Teleki u. 10. szám). Tolvaj szarka a bíróság előtt Egy levél - egy megjegyzés lében levő népbolt előtt őri­zetlenül látott egy női ke­rékpárt. E kerékpár Turczel Gézáné tulajdonát képezi. Gór a figyelmét felkeltő női kerékpárt addig-addig néze­gette, míg egyszer ráült és kikerékpározott a körösi er­dőbe, ahol a gumikat lesze­relte és a kerékpárt kint hagyta az erdőben, a gumi­kat pedig hurkáért, kolbászért és borért eladta. Néhány nappal később lá­togatóban volt egyik ismerő­aki éppen ebben az időben vá­gott sertést. A látogatás során beszélgetés közben elfogyott egy kancsó bor is. Ekkor Kmetty János leküldíe Gór Sándort a pincébe borért. Gór ezt arra használta fel, hogy az idegen pincében kö­rülnézzen. Nézegetésének eredménye az volt, hogy két szál kolbászt és egy da­rab sonkát kivitt a kerítés tövébe, majd amikor látoga­tása befejeztével Kmetty Jánostól eltávozott, a kikészí­tett sonkát és kolbászt el­lopta. Gór három nappal később ismét meglátogatta Kmetty Jánost, aki akkorra már ész­revette a kolbász és sonka el­tűnését. Kmettyben élt a gyanú, hogy a tolvaj csak Gór lehetett és ezért felelős­ségre vonta. Míg ezen vi­tatkoztak, az idő alatt Gór Kmetty fogason függő ka­bátja zsebéből kilopta an­nak pénztárcáját a benne le­vő 40 forinttal együtt. A tolvaj szarka most fe­lelt .tetteiért a bíróság előtt. A járásbíróság egy évi bőr­— Fa. — — NAGY NÉPSZERŰSÉG­NEK örvendett a tavalyi év­ben is a naposcsibe-, liba-, kacsa- és pulykanevelés. A földművesszövetkezetnél meg­kezdték a fenti szárnyasokra a szerződéskötést. Szerződés- kötéskor megfelelő előleget kapnak a termelők. Szerződ­hetnek a tsz-tagok is háztáji gazdaságukban nevelt barom­fira. — A CEGLÉDI Kossuth Építők csapata szerdán dél­után Kecskeméten a helyi TE csapatával játszott ba­rátságos mérkőzést. A talál­kozó 1:1 arányban eldöntet­lennel végződött. — A VÁROSTERVEZŐ IRODA és a városi tanács v. b. műszaki osztálya szer­dái tárgyalta Cegléd város rendezésével kapcsolatos ügyeket. — CSÜTÖRTÖKÖN DÉL­UTÁN 5 órakor a városi ta­nács KlSZ-alapszervezcténél KISZ-gyűlésen értékelték az ifjúság a szocializmusért fo­lyó verseny állását. — A SZERDÁN DÉL­UTÁNRA tervezett CVSE és Kecskeméti Dózsa barátsá­gos mérkőzés a pálya hasz­nálhatatlansága miatt maradt el. Dr. Korompay Tihamér kórházi sebész-főorvos magánrendelőjét megnyitotta. Cegléd, Ősz utca 7/a. Rendel de. 7_8-ig, du. 1 _3-ig. Te­l efon : 468. Kenderes Erzsiké és Palásti Mihály február 20-án délután fél 6 órakor tartják esküvőjüket a róm. kát. plébánia templomban. Csertán Mária és Molnár Kálmán február 20-án, szombat délután 6 órakor tartják esküvőjüket a Szé­chenyi úti kápolnában. Ez úton mondunk hálás köszönetét mindazoknak, akik feledhetetlen jó feleségem, édesanyánk, nagy­anyánk, dédnagyanyánk és testvé­rünk: Farkas Gergelyné, szül.: Zsengellér Lídia temetésén megje­lentek, részvétüket nyilvánították, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Farkas Gergely és a gyászoló csa­lád. Ez úton mondunk hálás köszönetét mindazoknak, akik feledhetetlen jó férjem, édesapám, nagyapám és testvérem: Erdős József temetésén megjelentek, fájdalmunkban rész­vétükkel osztoztak, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek, özv. Erdős Józseíné, valamint a gyászoló csa­lád. Ez úton mondunk hálás köszönetét mindazoknak, akik felejthetetlen, jó férjem, édesapánk, nagyapánk és testvérem, Endrei Sándor -te­metésén megjelentek, részvétükkel fájdalmunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek, özv. Endrei Sándorné és a gyászoló csa­AZ ELSŐ CEGLÉDI SPORTEGYESÜLET MUNKA ÉS NEVELÉS Látogatás a gyógypedagógiai iskolában várakozásnak. Az Ivanovics Bertalan szaktanár vezetésével folyó gyakorlati oktatásból a tanulók szépen vizsgáztak. A fali vitrinekben babák, fajáté­kok mintadarabjai bizonyítják ügyességüket. Ezenkívül még számtalan használati tárgy, többek között rongyszőnyeg készítésével is foglalkoznak. A szülők megelégedéssel nézték gyermekük munkáját i és fejlődésük eredményeit. Hálásak államunknak sokolda­lú gondoskodásáért és a peda- ' gógusok oktató-nevelő mun­kájáért. — KÖRZETI VÁLASZTÁ­SOKON választják meg a földművesszövetkezet közgyű­lésén részvevő 190 új küldöt­tet, akik egy évig képviselik kerületük szövetkezeti tagsá­gát. A tagértekezletek befe­jezése után március 13-án tartják a küldöttértekezletet. — 21-ÉN — SZERDÁN — tanácsülés lesz Csemőben. Dobozi Ferenc tartja meg el­nöki beszámolóját, majd Gó- ezér József NEB-összekötő tá­jékoztató jellegű beszámolót tart a népi ellenőrzés munká­járól. Lukácsi Benő mezőgaz­dasági felügyelő a tavaszi mezőgazdasági munkák és a növényvédelem feladatairól számol be. — HÁROMTAGÚ ellenőrző bizottság vizsgálta felül a Vörös Csillag Termelőszövet­kezetben a könyvecskékbe január hónapban beírt mun­kaegységeket. A tavalyi 10 forint helyett ebben az év­ben havonta 15 forintot fi­zetnek munkaegységenként előlegben. — A MEGYEI ÉRTÉKESÍ­TÉSI KÖZPONT rendezésé­ben hathónapos. hetenként egy alkalommal a földműves­szövetkezet fölvásárlói részé­re tanfolyamot indított, mely­re a járásból több mint har­mincán járnak . — PÉNTEKEN ESTE 6 órakor az Irodalmi Színpad előadása keretében Palotai Erzsi színművésznő önálló irodalmi előadói estet tart. Közreműködik Farkas Ilonka operaénekes. — TEGNAP ESTE terme­lési tanácskozást tartottak a földmfivesszövetkezetnél, ahol a kongresszusi versenyben élenjárókat kiváló szövetke­zeti dolgozó jelvénnyel és oklevéllel tüntették ki. FILMSZÍNHÁZUNKBAN a szovjet film ünnepét I960, feb­ruár 19—25-ig tartjuk meg. Bemutatásra kerül: 19—21-ig: Veszélyes barátság cí­mű magyarul beszélő szovjet film. 23—25-ig: Rendikívüli történet cí­mű film I. része. (Izgalmas kétrészes magyarul beszélő szovjet színes film. mely­nek II. részét március 8__10-ig v etítjük.) Jegyelővétel mindennap 8—14 óráig. Telefon: 33, mellék: 13 szá­mon, valamint előadások előtt egy órával és előadások alatt. Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat kultúrotthona. Cegléd, Dózsa Filmszínház <\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^ hogy közelebb kell hozni a jégpályát a városhoz. A kor­csolyázás iránti lelkesedésre jellemző az egyik sportbarát felhívása a „Czegléd” millen­niumi számában: mivel a „mai nemzedék törpe epigon- ja a harcedzett ősöknek” min­den lehetőséget fel kell hasz­nálni a test edzésére, a ceg­lédieknek erre alkalom nyílik a malomtószéli korcsolyatéren, tehát „jégre magyar”! A szórakozás jellegű kor­csolyázásból Cegléden soha­sem alakult ki versenysport. Mindössze az 1930-as évek második felében foglalkozott az egykori MOVE vízilabdázó gárda télen jégkorong játék­kal. de gyors- vagy műkorcso- lvázó versenyre nálunk nem kerülhetett sor a tél bizony­talansága miatt. — Kürti Béla — J-------------------------------------------­f E z úton mondunk hálás köszönetét ( mindazoknak, akik feledhetetlen, (jó férjem, édesapánk, nagyapánk, f dédnagyapánk és testvérünk: id. ? Szűcs János temetésén megjelen­ítek, részvétüket nyilvánították, { sírjára koszorút, virágot helyeztek. fid. özv. Szűcs Jánosné és a gyá- ( szoló család. \---------------------­f Ez úton mondunk hálás köszönetét f mindazoknak, akik feledhetetlen { emlékű feleségem, szerető leá- f nyunk és testvérünk, ifj. Ecseri í Jánosné, szül.: Tarai Lídia elhuny­ttá alkalmából részvétükkel bána- { tunkban osztoztak, a temetésen f megjelentek, sírjára koszorút, vi- í rágot helyeztek. Ifj. Ecseri János, f Tarai Ferenc és neje, valamint a f gyászoló család. ; Hálás köszönetét mondok mind- {azoknak, akik feledhetetlen emlé- íkű férjem. Berger Simon elhunyta {alkalmából mély gyászomban rész- {vétükkel osztoztak, a temetésén '■ megjelentek. Ozv. Berger Simonná. város közelében korcsolya­pályát és „menedékházat”! A felhívást még ugyanazon a télen tett követte: megala­kult a Korcsolyázó Egylet, mely létrehozta a maiomtó- széli agyagásó gödrök helyén az első „korcsolyázó tavat”. Kiirtották a nádast, felépítet­ték az első melegedő (helyisé­get, melyből deszkapallókon át lehetett bejutni a tó tiszta jegére. A jeget rendszeresen söpörték, hizlalták és ezen a jégen megszületett az első ceglédi „sportoló gárda”. Érdemes idéznünk az egy­kori hetilaoból: ..Mint egy báli terem közönsége hullám­zik föl s alá a tükörsima jég­pályán a korcsolyázók vidám serege. De miig a táncterem­ben minden olyan kimért, olyan form^sógszerű, addig a korcsoiyatér egészen más ké­pet nyújt. Fesztelenül, nevet­ve, tréfálva, szökellve, játsz­va- egyenként, párosával vagy pedig egész nagy csoportban siklanak ide s tova a korcso­lyázók.’’ (Czegléd, 1887. dec. 18.) Különösen azért vált nép­szerűvé a korcsolyázás, mert a többi korabeli sportággal szemben ebben a nők is részt vehettek. A Czeglédi Korcso­lyázó E°y et tagjainak a szá­ma egvre szaporodott, 1896- ban már arról cikkeznek, Lapozgatás a ceglédi sport történetében iskolába. Visszafelé is ha­sonlóan jártak el. A nagy hi- äegben szánkót kellett küt- äeni a gyermekekért. Kérik még az ott dolgozók ízt, hogy délután 4—5 óra körül is indítsanak visszafelé járatot, hogy a termelőszö­vetkezetből visszatérők köny- nyebben hazajuthassanak. \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\N\\\\\\\\ A ceglédi sport elindulásá­nak éve 1884. Ekkor alakult meg az első sportegyesület vá­rosunkban, a Ceglédi Korcso­lyázó Egylet, Gubody Ferenc polgármester elnökletével. Városunk határában már ré­gebben is korcsolyáztak a vad­vizeken, hiszen a korcsolya évszázadok óta ismert volt hazánkban, de a mai értelem­ben vett sportolásról csak a múlt század második felében beszélhetünk először egésa Magyarországon. Mindenesetre" akkor, amikor a Pesti Korcso­lyázó Egylet csak 1870-ben építi föl az első korcsolya- csarnokot a városligeti tavon, büszkék lehetünk rá, hogy Cegléden alig egy évtizeddel ut4na megjelent az első fel­hívás az egykori „Czegléd” cí­mű hetilapban: létesítsünk a Gór Sándor 21 éves fiatal­ember. Fiatal kora ellenére az ital rabja. Italozó szenvedé­lyének következménye volt az, hogy 1959. év májusának végén borszerzés céljából be­tört az ugyeri szőlőkben két szőlőkunyhóba, ahonnan kb. 25 liter bort ellopott. E tet­téért akkor a Ceglédi Járásbí­róság hathónapi börtönbünte­tésre ítélte, azonban a bör­tönbüntetést 3 évi próbaidő­re felfüggesztette. Fiatalemberünkkel szem­ben e nevelő jellegű intézke­dés nem vezetett eredményre, ugyanis ősszel, a borok meg­forrta után, tovább hódolt szenvedélyének, az italnak. 1959. november hó 7-én Ceg­léden Arany u. 22. sz. alatt lakó egyik ismerősénél volt látogatóban, majd amikor lá­togatása befejeztével távozó­ban volt, az udvarban be­szélgetésbe eredt, a fiatal ko­rában tekesportot kedvelő 73 éves életkorú Vermes András bácsival. Az idős embernek ' szívét melengető volt fiatal kora fclemlegetése, ezért a . beszélgetés tovább folytatásá- J ra behívta magához Gór Sán­dort. A barátságos beszélge- , tést borozgatás közben folytat­ták. Az egy-két pohár bor- Vermes András bácsit álom­ba ringatta. A mi fiatalem­berünk arra használta fel Vermes bácsi álmát, hogy an­. nak fiatal korában egy teke- . versenyen nyert zsebóráját a . falról elemelje. Az ellopott órát másnap már áruba bo- ■ csátotta és az abból kapott i 150 forintot is italra költötte. ; Gór Sándor 1959. november • hó 10-én a Körösi úton levő- italboltból kijőve, a városba haladtában az italbolt köze­Levelet kaptunk Szalisznyó Agostnétol Kecskemétről. Ké­ri, hogy az újság hasábjain keresztül tolmácsoljuk köszö­netét annak a MÄVAUT- kalauznőnek. aki 1960. feb­ruár j3-án, szombaton Kecs­kemét—Cegléd között 9 óra 30 perckor szolgálatban volt. A kalauznő udvarias és fi­gyelmes magatartásával hívta fel a figyelmet magára. Utas- társai nevében is köszöni. ★ Szeretnénk azt, hogy a Vö­rös Csilla* Termelőszövetke­zet dolgozói is igy nyilatkoz­hatnának annak az autóbusz­nak vezetőjéről és kalauzáról amelyik azon a területen közlekedik. Ott ugyanis a té­len többször előfordult hogy az iskolás gyermekeket nem vették fel, mert az előző ál­lomáson sok felnőtt szállt fel, holott tudják azt. hogy na­ponta hány gyerek jár be az A CEGLÉDI HÍRLAP gyermekszépségversenye 1. hét A legszebb gyermek: ..................sz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom