Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-16 / 39. szám

II. ÉVFOLYAM 7. SZÄM 1960. FEBRUAR 16. KEDD Jelentős lépéssel jutott előbbre községünk a szocia­lizmus építése során akkor, amikor a szervezési munkákat befejeztük, termelőszövetke­zeti község lettünk. A Petőfi Művelődési Ház eddig is eredményes munkát végzett a község kulturális életének összefogásában. Megszervezte az ismeret­terjesztő előadásokat a község különböző helyein, melyeken szakképzett előadói közösség tart előadásokat mezőgazdasági, történelmi, irodalmi, természettudomá­nyi témákból. Szervezettebb formában a népfőiskolán folynak ismeretterjesztő elő­adások. A művészet, technika, irodalom iránt érdeklődő ifjúság a különböző szak­körökben találhatja meg szórakozási és tanulási le­hetőségét. A vidéki színházakkal kö­tött megállapodás útján biz­tosítja a művelődési ház a lakosság szórakozását és a színházkultúra fejlődését. Szép eredményekkel öreg­bíti Abony hírnevét a földművesszövetkezet ének-, zene- és tánc- együttese. Az együttes már járt külföl­dön is, és évenként több ízben is szerepel a fővárosban. A tél folyamán az együttes is bekapcsolódott az ismeretter­jesztő munkába. A népdal és a verbunkos zene eredetéről tartottak előadást a község tsz-eiben és a környező köz­ségekben is. Az előadást ki­váló magánénekesekkel szem­léltették, akik szintén az 'együttes tagjai. Kár, hogy az együttes komoly előadásaira községünkben nincs megfele­lő színpad. Pedig az együttes egész éven át tartó, komoly Ezzel tudjuk talán legmeg­felelőbben jellemezni a helyi mezőgazdasági ktsz-t. Termé­szetesen ez nem azt jelenti, hogy a < munka hiba nélkül megy. Amikor az ember a ^kitűnő eredményeket látja, akkor a kisebb-nagyobb hi­báktól könnyen eltér. A múlt napokban meglá­togattam a szövetkezet iroda- és műhely-helyiségeit. A műhelyekkel kapcsolat­ban bizony van még ten­nivaló, ezt ők érzik és tudják a legjobban. Abban is biztos vagyok, hogy amint a körülmények meg­engedik, jelenleginél is job­ban rendezik saját házuktá- ját. A ktsz irodájában Perics Pétert, a szövetkezet elnökét keresem. — Sajnos, nincs itt, mert vidékre kellett utaznia — közli Korbély Miklós elvtárs. Perics elvtárs hiányában a szövetkezet többi dolgozó­jával, köztük Korbély Mik­lóssal, Juhász Istvánnal, Né­meth Istvánnal és Szeleczky Istvánnal beszélgettem. 1951. július 10-én alakult a ktsz. Ennek még 10 éve sincs. Pedig 10 év sem nagy idő egy üzem életében. A szö­vetkezet dolgozói mégis je­lentőssé tették munkájukkal az eltelt 9 évet. — Hány részlege van a ktsz-nek? — fordulok Korbély elvtárshoz. — Tizennégyet számolha­tunk. Jelentősebbek: ács-, kő­műves-, bádogos-, vízve­zetékszerelő-, üvegező-, műszerész- és festőrészleg. Szobafestő-részlegünk külö­nösen sokat fejlődött az el­múlt évszakban. Ezt a lét­szám emelkedésével is lehet érzékelni, amely a korábbi egyről, hatra növekedett. — Mennyi a dolgozók havi keresete? — Átlagkereset havi 2000 Ft — adja meg a választ Németh István pénztá­ros. — Sokat hallottam a kong­resszusi versenyben elért ki­váló eredményekről. Melyik részleg dolgozott legtöbbet és legjobban? — Nagyon nehéz- a kérdésre válaszolni. Mindenki jól dol­gozott — vélekedik Korbély Miklós. — Azért bizonyára a sok jó munkás közül lehet kivá­lasztani néhányat. — Legjobban talán a kő­művesek teljesítették a ter­vüket. Itt meg kell jegyezni, hogy a ktsz évi tervét 126 százalékra teljesítette. A megyében eredményünkkel elértük a negyedik helyet. A kőművesek pedig a megyei első hellyel büsz­kélkedhetnek. A részleg szakmunkásai meg­érdemlik, hogy ez alkalom­mal is megdicsérjük őket: Győri László, Duma Albert, Duma László, Jancsovics Ti­vadar, Bata János, id. Szabó Béla, ifj. Szabó Béla, Pa­taki Sándor, Fazekas Béla, Petrezselyem Károly kőműve­sek, és Kazinczi János, Nagy Béla, Jáger Mihály ácsok azok, akiket követendő pél­daképnek tekinthetünk. — Más munkában kik jár­nak az élen? — A bádogosoknál és a víz­vezetékszerelőknél Szabó La­jos és Zsengellér Ferenc. A mázolóknál Lázár Lajos, Kiss József és Csizmadia László. Mindhárman már ki­lenc éve a ktsz-ben dolgoz­nak. Az asztalosoknál Nagy Károly, Polonyi István. A bútorgyártásunknál: Nagy László munkáját tudnám meg­említeni. — Mennyi lesz a nyereség- részesedés? — A taggyűlés még csak ezután tárgyalja, de a ta­valyinál többet fizetünk a jelek szerint — világosít fel Juhász István. Nem lenne teljes a riport, ha nem említeném meg Pe- rics Péter elnök és István Béla főkönyvelő nevét. Az ő munkájuk is sokban hozzá­járult ahhoz, hogy a ktsz munkája az elmúlt évben is javult. Pásztor Mihály ÜTIK A VASAT Szikrák tengere röppen a pöröly ütése nyomán. A fe­héren izzó vas engedelmesen hajlik Szűcs Ernő kovács­mester kalapácsa alatt. Szűcs bácsit nemcsak kovácsnak, hanem ezermesternek is tart­ják a Kossuth Termelőszö­vetkezetben. Nemcsak a ló- patkoláshoz, a vasalásokhoz, hanem a munka cifrázásához, szépítéséhez is jó érzékkel, ügyes kézzel, biztos szemmel rendelkezik. Magát hódmezővásárhelyi­nek vallja. Egy esztendővel ezelőtt, 1959 januárjában lépett be a szövetkezetbe. — Azt hittem, a munkás­élet után megérdemlem a pi­henést. Ide költöztem Abony- ba, de nem tudtam meglen­ni a munka nélkül. Hiány­zott a vas. Hiányzott az üllő csengése, melyet annyi évtize­den át megszoktam. Úgy gon­doltam, hátha hasznomat ve­szik még a szövetkezetben és én sem járok rosszul. Nem mondom, megtaláltam a szá­mításomat. Havonként 14 fo­rintot kapunk előlegként a munkaegység arányában. A múlt gazdasági évben 508 munkaegységet teljesítettem, közel 20 000 forint készpénzt kaptam, a főbb terményeket nem is számolva. Kaptam még 15 mázsa búzát, 12 mázsa árpát, ugyanannyi kukoricát és 16 mázsa krumplit. Ezen­felül a háztáji földről 40 mázsa kukoricát szállítottak haza a szövetkezet fogatosal. A munkával is meg vagyok elégedve. Napi nyolc órán át dolgozom az ipari tanú- . lómmal. Falusi Sándorral, és újabban Trepák László­val együtt. Jelenleg gumis­kocsikat javítunk. Két nappal ezelőtt robbant le ez a ko­csi, amire most a rugólefogó kengyelt javítjuk, de már ma elkészülünk a munkával, pe­dig mellékesen még csapágy­törése is volt. Csak úgy munka közben adja a válaszokat, szeme ál­landóan a munkát figyeli. Majd a műhelybe siet. Onnét hallatszik az üllő csengése. Ütik a vasat. Az ezermester Szűcs Ernő keze nyomán életrekelnek a hibás kocsik, ő pedig formálja, ala­kítja patkókészletét, hogy ez­zel se legyen fennakadás, ha szükség lesz rá. M. J. ÁLARCOS jelmezbált ren­dez a helyi nőtanács február 20-án este hét órakor a mun­kásklubban. Az álarcosbál ér­dekessége, hogy minden szám nyer a tombolán. A nyere­ménytárgyakat a kézimunka­szakkör asszonyai készítették. AZ ORVOSETIKAI rend­tartás értelmében a fekvőbe­teg bejelentése csak délelőtt történhetik. A délutáni beje­lentést az orvos másnapra halaszthatja, sürgős eset és az életveszély kivételével. SZÜNETEL a fakitermelési engedélyek megadása, mert a sok és értelmetlen fakiszedés már veszélyeztette a község fásítási tervét. AZ ELSŐ naposcsibék ér­kezése 20-ára várható. 5000 darabot rendelt a Kossuth Tsz. BIZTOSÍTOTT az állatál­lomány elhelyezése az újon­nan alakult Kinizsi Terme­lőszövetkezetben. A 111 ló és a 16 szarvasmarha elhelye­zését részben állami épüle­tekben, részben pedig a ta­goknál helyezte el a szövetke­zet vezetősége. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS növelése érdekében 30 da­rab fehér hússertést, száz­ezer forint értékben, 20 da­rab tenyészüszőt százezer fo­rint értékben, és tízezer da­rab naposcsibét hatvanezer forint értékben rendelt az Uj Világ Termelőszövetkezet. Az előhasú tenyészüszők nagy része már meg is érkezett. A VÖRÖS CSEPEL újon­nan vásárolt juhai megér­keztek, és elhelyezést nyertek a szövetkezet juhhodályában. UJ AGRONÓMUS kezdte meg a munkáját az Uj Világ Termelőszövetkezetben. EZERKÉTSZÁZ KOCSI trá­gyát hordott ki a Kinizsi Tsz a kertészet melegágyaihoz a burgonya, cukorrépa és a dinnye alá közel 100 holdra. AZ UJ VILÁG TSZ az el­múlt gazdasági évről a múlt héten tartotta zárszámadó közgyűlését. Egy munkaegy­ségre 38,13 forint jutott. ELKÉSZÜLT az Uj Világ Termelőszövetkezet gazdasági terve az 1960. évre. ISMERETTERJESZTŐ elő­adások műsora: február 18- ^ án. Kálvin úti iskola: A val- ^ lás és a tudomány, Vasút úti ^iskola: A béke védelmének ^ nemzetközi szervei, Abonyi f, Lajos úti iskola: Földünk és ^ a világegyetem, Szemere úti ^iskola: Harc a tbc ellen. Fcb- jíruár 16-án sashalmi iskola: A takarékosság. Február 17: ^ nagy járási iskola: A szarvas- ? marha és a sertés tenyészté- ^se. balhásparti iskola: A há- ^ zasélet problémái. ^ AZ ÖTÖDIK HETI négy­^ találatos lottónyereményét gj 15 380 forint összegben már ^ felvette a boldog tulajdonos ^ Balassa Jenőné. \ TOTÓTIPPJEINK helyett ^ az abonyi húzáson lottószelvé- ^ nyén játssza meg az alábbi számokat: 8, 15, 36, 54, 62. \ A KOSSUTH TSZ újabb ^ tíz darab TEGI vemhes te- | nyészüszőt vásárolt. | A KOSSUTH Termelöszö- ^ vetkezet asszonyai megalakí- ^ t-ották a szövetkezet nőtaná- 4. csat. I -----— í MOZIMŰSOR ? / ^ Február 16—17: Kilenc élet. f Február 19—21: Emberi sors. 4 Február 21. Matiné: Amit nem íj lehet elfelejteni. 4 Február 22: Láthatatlan kötelék. —------------. | ANYAKÖNYVI HÍREK £ Született: Sándor Gyula—Firster 4 Hona Klára Katalin nevű gyer- ^ meke. ^ Meghaltak: Kengyel Kálmánné 4 szül. Mucsányi Julianna, Kovács f Félné szül. Brenyő Rozália, Macó ^ Istvánná szül. Dobozi Mária, Vá- 4 rady Mihályné szül. Fodor Mária '• Irma. BOLONDGOMBA ta az üdülő igazgatónőjét. Megnyerő volt mind a négy fiatal lányszereplő: Sodon Erzsi, Csányi Éva, Szabó Magda, Greskovics Júlia. Kü­lönösen kitűnt Szabó Magda szép, tiszta szövegmondásával és Sodon Erzsi talpraesett, ügyes játékával. Hogy a pro­fesszoráé alakja kissé érthe­tetlen volt, az nem az ő hi­bája, hanem inkább a rende­zésé. Ugyancsak rendezési hiba a portás, Feri helytelen beállítása. Egy portás min­dig kicsit kimért és elegáns. Semmi esetre sem ennyire falusias. Pedig a szerepet játszó Németh István ép­pen a rutinos szereplők közé tartozott. Nagyon tetszett a profesz- szort alakító Magyar Géza játéka. Végül meg kell emlé­kezni a két férfi főszereplőről, Terényi Józsefről és Nagy Imréről, akik igyekeztek tu­dásuk legjavát adni. Az énekszámokhoz kelle­mes zongora- és hegedűkísé- retet adtak Sárvári Zoltán szülői munkaközösségi tag, Puskás Elvira, Ördög Lajos gimnáziumi tanulók és Zsákai József dobos. A díszleteket Metter Gyula készítette. Örömmel üdvözöljük a gim­názium kezdeményezését és reméljük, hogy máskor is rendez előadást. Várunk tő­lük más, komoly műfajt is. Hisszük, hogy munkájuk nyo­mán nemcsak kacagás szüle­tik, hanem mély, komoly mű­vészi élményt is kap az abo­nyi közönség. F-né Jól szórakoztak azok, akik az elmúlt szombat vagy va­sárnap este megnézték a gim­názium szülői munkaközös­sége által rendezett Bolond­gomba című zenés vígjátékot, melyet Kolozsvári Gyula, a gimnázium igazgatója írt. Az előadást nem szabad a hivatásos színészek teljesítmé­nyéhez mérni, mert akkor könnyen abba a hibába esünk, hogy túlságosan meg­bírálunk darabot, játékot, ren­dezőt. Fogadjunk el inkább annyit, hogy egy jó műkedve­lő-előadást láttunk, megis­mertünk egy új, fiatal sze­replőgárdát, ami főként azért jelentős, mert községünk évek óta nélkülözi az állandó színjátszó társaságot. — A bemutatót sok munka, tanu­lás, fáradság előzte meg, ezért köszönet és dicséret mindazoknak, akik dolgoztak az ügy érdekében. Vígjátékot játszani nem könnyű feladat, mert a kö­zönséget okvetlen meg kell kacagtatni. Ebben nem is volt hiány. A komikus: Csuti Gyula tréfálkozó kedve, mó- kaszeretete szinte nem is­mert határt. Minden szava, arcjátéka, mozdulata fokozta a nézőtér jókedvét. Kár, hogy sokszor túljátszottá sze­repét, pedig a darabban le­vő rengeteg helyzetkomikum, társítva az ő tehetségével, ele­gendő lett volna a kacagások kiváltására. Katona Róza a tőle megszokott könnyed, egy­szerű játékstílusban alakítót­SZORGOS UJJAK-PERGŐ NYELVEK de „maszek alapon” maradja­nak továbbra is együtt. — Vette-e hasznát a tan­folyamnak — kérdezem Mol­nár Istvánnét. — Világ életemben szeret­tem kézimunkázni, így hasz­nos volt számomra az eltelt időszak. Én is azt szeret­ném, ha csoportunk tovább­ra is együttmaradna, mert még szeretném megtanulni a matyó, a buzsáki és a többi hímzést is. Öröm a háznál a szép kézimunka. Az uram sokszor mondja, minek mész, nem neked való, de azért ha barátai megjönnek, büszkén mutogatja kézimunkáimat. Most azon agitálom, hogy a nőtanács álarcosbálján ő is vegyen részt, mint rendező. Biztos meg is teszi, bár ha 55 éves is, még fiatal és szeret mulatni. A fiatalabb generációt is megtaláljuk a kézimunkázok között. Az ötödikes Balog Ica és a hetedikes Menyhárt Pi­roska dobozokat varrnak és rendezgetik azokat a térítő­két, melyeket a nőmozgalom 50. évfordulóján ülésező nemzetközi nőtanácsnak Kop­penhágába laüldenek. Varga Klárika a legfiata­labb kézimunkás. Még csak négyéves. A nagymamától örökölte a kézimunlca, a szép szeretetét. Parányi ujjaival ügyesen horgol, köt, úgy, ahogy azt nagymamától és a többi nénitől látta. — Rijó — < 4 — Négy pálca, nyolc levego­\ szem, négy pálca, két levegö- \ szem — ezek a hangok és \ szakkifejezések röpködnek a '4 levegőben a kézimunka-szak- I\ körben. Szorgos asszonyi uj- '4 jak tanulják itt hetenként 1> egyszer az otthoncsinosítás í különböző módjait. 4 A nőtanács kézimunka-szak- 4f körét Péter Lajosné vezeti. '4 November óta foglalkozik í 18—20 taggal. Alakulásukon 4t voltak olyan pesszimista né- í; zetek, hogyha öt hétig dol- í goznak az asszonyok, már na- 4t gyón szép eredményt könyvel- !* hét el szervezési munkában '4 a nőtanács. Az öt hét már j régen letelt. Lassan az ötö- 4, dik hónapot kezdik meg csen- $ des munkával az asszonyok, í Persze ez a csendes kifeje- '4 zés idézőjelben értendő, mert \\ hiszen csendben dolgozni itt '4 — merő képtelenség. Pergő \ nyelvvel, hangosan vitatják '4 meg az újonnan tanult min- 1í ták szépségét, hasznosságát. '4 Ugyanígy büszkélkednek a '4 már elkészített munkadara- '4 bókkal, bírálják és védik j meg egymás remekműveit. Hi- I; szén remekműveknek lehet '4 nevezni a horgolt teáskész- 4f letet, virágvázát, benne szép '4 színes virágokkal. A szalag- í horgolás tekintetében vala- j mennyien kezdők voltak s '4 most négyhónapi, szívvel- \\ lélekkel való munka és ta- j nulás után az a kérésük, % hogyha hivatalosan nem is, elé, melynek megrendezésére feb­ruár 28-án kerül sor. S. s. Országos birkózó verseny Abonyban Az első országos jellegű ifjú­sági szabadfogású birkózó verse­nyünk igen nagy sikerrel zajlott le. A nagy siker előrevetette ár­nyékát. A verseny előtti héten szinte példanélküli, 211 versenyző nevezése érkezett és ebből 150, ■ február 7-én szőnyegre is lépett.; A verseny két helyen folyt. A kultúrház tánctermében egy és a sportkörben két szőnyegen, dél-j előtt 11-től este 7 óráig. Húsznál több egyesület, az or­szág legjobb ifi birkózóit sora­koztatta fel és ezek között egyet­len egyesület sem tudott egy baj­nokságnál többet nyerni. Éppen ezért üdvözöljük nagy örömmel Vies István elsőségét, aki hiba­pont nélkül nyerte a nagy ver­senyt és a legeredményesebb abonyi birkózók tiszteletére fel­ajánlott szép „juhász” szobrot. A legtöbb pontot _ szám szerint 14-et _ a budapesti FTC tudott ö sszeszedni, így a legeredménye­sebb csapatnak felajánlott tiszte­letdíjat is ők nyerték. Pontver­senyben — a bizonyos mértékig peches abonyiak __ holtverseny­ben a hetedik helyen végeztünk. A legeredményesebb birkózó 8 tusgyőzelemmel a budapesti ISK 31 éves versenyzője, Hajdúj Imre volt. Remekül vizsgázott rendezésben ; az Abonyi KSK, a nagy verseny j példaszerű rendezésben, zökkenő-j mentesen folyt. A szűk helyen,; két szőnyeg ellenére nagyszámú j közönség élvezhette és szurkol- ; háttá végig a mérkőzéseket. A ktsz kőműves és ács részlege; Korbély Miklós vezetésével remek! lelátót készített, Pelle Sándor, a; gépállomás igazgatója és munka-! társai segítsége is sokban hozzá­j járult nemcsak a verseny sikeré-; hez, de birkózóéletünk fejlődésé-! hez is. Az abonyi birkózóknak; legnagyobb öröme az, hogy aj sportkörben elhelyezett mind a; két szőnyeg a sajátjuk. A párt és; tanács 15 000 forinttal segítette j őket az új szőnyeghez. Az egyes csoportokban a követ-; kezők győztek: Vies, Abony,; Matusek, VTSK, Rádi, Kiskunfél­egyháza, Hajdú ISK 31. Macsek FTC, Májoki, Csepel, Horvát, Törekvés, Balázs, Ganz, Mizsei Jászberény, Nensch Dózsa. A színvonalas szép mérkőzések után nagy várakozással tekinte­nek szurkolóink a legfiatalabb birkózók hasonló nagy versenye Jól tlolfjasiak munkával készül fel egy-egy műsorára. így mi csak rit­kán gyönyörködhetünk mű­sorukban. A pártbizottság felhívta a népművelési tanács figyel­mét, hogy első feladatként tűzze maga elé a község igényeinek meg­felelő művelődési ház építésének megoldását. A művelődési tanács, a mű­velődési ház és az együttes vezetői közös munkával gon­doskodjanak községünk kul- túraktiváinak kineveléséről. Szervezzenek művészeti szakkört a tanuló ifjúság részére, ahol azok meg­szeretik a népi táncot, a színjátszást, az éneklést. A művelődési ház vezetői szélesítsék ki szervező és ta­nácsadó munkájukat a terme­lőszövetkezetekre is. Sok fiatal van tsz-einkben, akik eddig, míg egyéniek voltak, távol maradtak a társadalmi és a kulturális élettől. Az együttes törzsgárda problé­mái is megoldódnának a tsz- fiatalokkal, mert itt, hely­ben, a munkájuk mellett a szórakozásukat is megtalál­nák. A tavaszi kulturális se­regszemle alkalmával keres­se meg az együttes a tehetsé­ges fiatalokat és vonja be munkájába. Községünk kulturális helyzetét tárgyalta a községi pártbizottság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom