Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-16 / 39. szám

^&CirlaP I960. FEBRUÁR 16. KEDD Mint a mágnes... Benyit az evangélikus lel­kész. Két papírlapot ad át és érdeklődik: — Mikor kapok \'álaszt? Csendé Béla, a művelődési ház igazgatója: — A hét elején dönt a klub­vezetőség az új felvételekről. Talán hétfőn szíveskedjék ér­deklődni ... Ennyi az egész, nem több. Kérdés és felelet, de ez a né­hány szó tulajdonképpen bi­zonyítvány: az aszódi művelő­dési klub csillagos ötöse. És nemcsak az eredmény, ténetéről, ismertetést József Attila költészetéről. Jó ez a módszer. Intim környezetben jobban hozzá­férhetővé, könnyebben el- sajátíthatóvá lesznek az is­meretek, új és újabb rétege­geket nyerhetnek meg a tu­dás számára. És nemcsak előadás van a világon. Mennyit tanulhat a munkásfiatal az orvossal folytatott beszélgetésből, és mennyit mondhat a termelő­szövetkezeti tag, a földet mint a tenyerét ismerő paraszt- ember, a tanítónak! A négy- szemközti beszélgetések, vagy a kerekasztal-viták alkalman­ként felérhetnek a még oly jó és tartalmas ismeretter­jesztő előadás hatásával is! De már egymagában az is sokat számít, hogy a klubban — a környezethatás miatt ez szinte természetes, és önma­gától bekövetkezik — kultu­ráltan viselkednek az em­berek, hogy ^felöltöznek” a megjelenéshez ... Eleinte elő­fordult, hogy egyik-másik fia­tal úgy, ahogyan az üzemből eljött, munkaruhában ült le a szépen terített asztal mel­lé. Eleinte előfordult — ma már nem fordul elő. Pedig egy szóval sem figyelmeztet­ték a „rendbontókat”... És az sem fordul elő, hogy hangos szó esnék, vagy ve­szekedés zavarná meg a klub ihletett hangulatát. A klubélet — pedig csak három hete folyik rendsze­resen — máris kissé megvál­toztatta az embereket. A nagy kérdés: hogyan jött létre mindez Aszódon? , Az bizonyos, hogy a klub j léte nem a berendezéstől, a \ pénztől, az ellátmánytól függ. \ Ez a klub hozza a pénzt és ; nem viszi. A jövedelem — j egyelőre. — havi .ötszáz, forint.; Ha kiköltözik a könyvtár, és < a klub így egy helyiséggel j bővül, akár ezer forintot is \ hozhat a konyhára, újabb öt- : ven tag felvétele révén. Ezt í a pénzt pedig a klub további \ fejlesztésére, csinosítására, a í tagok kirándulási, ismeretszer-! zési vágyainak kielégítésére j lehet fordítani. Akkor hát, mi az aszódiak j titka? Miért lehetett itt : klubéletet teremteni és miért! „nem lehet” ugyanezt meg- j tenni másutt? : 4 A titok, azt hiszem, a mű- j velődési ház igazgatójának ; rátermettségében, hozzáértő-: sében és fáradhatatlan mun- í fArai a félévi osztálylatokból kimaradt y £ 4 félévi bizonyítvány osz­^ fx tás nemcsak, a diákok- £ nak volt emlékezetes és ta- 2 nulságos. Mindazok, akik kö- ó zel érzik magukhoz ifjúsá- í gunk nevelésének ügyét, le- 2 mérhetik: léptünk-e előre a 2 tavalyi esztendő hasonló idő- 2 szaka óta? $ A tanulmányi átlag vizsgá- % ban: nem. A legtöbb isko- ^ Iában néhány századnyi el- £ térést mutat, így a változás $ jelentéktelennek tűnik. De hi- £ ba lenne csak a számok alap- £ ján véleményt mondani is- í kóláink munkájáról. í. Az alsónémedi iskolában tavaly félévben ötvenkilenc gyerek bukott egy-két, ötven­kettő pedig kettőnél több tantárgyból. Az idén negy­ven, illetve huszonhárom ta­nulót kellett csak megbuk­tatni. Az arány tehát: száz­tizenegy a hatvanháromhoz! Hasonló a helyzet a sári is­kolában is, pedig ott — csak a számokat nézve — csökkent a tanulmányi átlag. Kevesebb tehát iskoláink­ban a bukott tanulók száma, és a bukások rovására nőtt a közepesek tábora. Nem lehet minden diák kitűnő tanuló, de erős, szilárd, közepes szin­te kivétel nélkül mindenkiből lehet. Ehhez a diák részéről: szorgalom és akarat; a szü­lőket illetően pedig segítés és fokozottabb ellenőrzés szükséges. A fáradság, a több munka azonban megtérül, hasznát a gyermek élvezi majd. % ★ A hiányzók száma is csök­kent a félév folyamán. A sári általános iskolában pél­dául tavaly az első félévben 12,7 nap volt egy tanuló mu­lasztási állaga, idén 8,5. A Egy csendes sarok hogy már a lelkész is felvéte­lét kéri, nem. A pap és fele­sége kérelme mellett még tizenegy papírlap fekszik a dossziéban: három hét óta — ennyi ideje működik naponta a klub —, tizenhárom aszódi keresi és óhajtja a szórako­zásnak és művelődésnek ezt az újszerű módját. Tizen­három új jelentkező a meg­levő 28 mellé. Pedig ez a klub nem hang­zatos ígéretékkel csábítja, nem lasszóval fogja az embe­reket. Sőt! Az a bizonyos klubvezetőség, amelyik dönt a felvételek ügyében, mindenkit mérlegre tesz és ha a döntés kedvező, a klubtag havi tíz forinttal hozzá is járul a fenn­tartási költségekhez. A nagy kérdés: mi vonzza ide az embereket, mi az az élvezet, amiért évi 120 forin­tot hajlandóak áldozni? A klub: tiszta, ízlésesen be­rendezett, kényelmes. Az asz­talokon vagy tízféle folyóirat, játék, újság. Ezenkívül sza­badpolcos könyvtár és tele­víziós készülék várja a láto­gatót. Ez mind nagyon-nagyon fontos, de nem a legfontosabb. A lényeg: a jó társaság. A „jó társaság” alatt ter­mészetesen nem arisztokraták vagy régi értelemben vett úri­emberek értendők. Munkás- fiatalok járnak ide, azután néhány termelőszövetkezeti tag, egy pedagógus-házaspár, az orvos... Dolgozók a klub tagjai, a dolgozó rétegek leg- tevékenyebbjei, legtekintélye­sebbjei, az újonnan kovácso­lódó társadalom színe-java. öli, a törzstagok, az első klubbeliek húzták és húzzák maguk után a többieket, ők formálják, gyúrják az új be­lépőket. ÉS azért járnak ide az em­berek, mert otthon érzik ma­gukat. Ez a klub nemcsak a csendes olvasgatás, a barátsá­gos kártyapartik színhelye, hanem elmélyült beszélgeté­sekre is alkalmat nyújt. Mivel kasztok nincsenek, együtt él itt társaséletet a munkás az értelmiségivel, a paraszt a háziasszonnyal. A társasélet azonban nem­csak társalgás. A jó társasélet — tudatformáló erő is egy­úttal. És manapság, a falu szocialista átalakításának küz­delmes idejében, az emberi két. De az még jobb lenne, ha a község új utat járó paraszt­sága közvetlenül meglelné itt sok-sok kérdésére a választ, ha a klubban kötetlenül meg­beszélhetné gondjait akár a szövetkezet, akár a község ve­zetőivel, akár d munkásokkal, akár az értelmiségiekkel. És milyen nagyszerű lenne, ha éppen a művelődési klub­ban. ezen a „semleges terüle­ten” ismerkednének össze, ke­rülnének barátilag is közel egymáshoz azok az emberek, akiket egyelőre csak a közös munka fűz össze! A művelődési ház igazga­tója már megtette az első lé­péseket: elment a január 21-i közgyűlésre, ismertette a mű­velődési ház és a klub céljait, terveit, adottságait. A válasz: — Ha a kezdeti szervezési gondokon túl leszünk, sort kerítünk majd a klubéletre. Nem lehetne inkább a ket­tőt egyszerre és együtt csi­nálni? Meggyőződésem, hogy igen, és ez sokat segítene a munkaszervezés kezdeti ne­hézségein is. Éljenek a helyi párt- köz­ségi és termelőszövetkezeti vezetők és tagok mindazzal, amit a klub keretei nyújtanak és nyújthatnak majd . ez­után. Mert sokat nyújthat a klub. Már kialakulóban vannak és nem kell hosszú idő, hogy teljesen kialakuljanak falai között a művelődés új mód­szerei. Eddig sem csak beszélge­tés, szórakozás, televízió volt a program. Hetenként kétszer- háromszor ismeretterjesztő előadást tartanak a legkülön­bözőbb témákról, a klubtagok kívánsága szerint. Asztalos István tanító pél­dául Petőfi Sándor aszódi éveiről beszélt. Az előadás után a hallgatóság szinte bombázta kérdéseivel a taní­tót, aki megígérte: az el­mondottakat községnéző sé­tával egészíti ki, és megmu­tatja a helyi, de eddig alig ismert Petőfi-múzeumot, a nevezetesebb épületeket és műemlékeket. Azután, ugyanazon a héten i a következőkről hallhattak ■ még a művelődési klub tag- i jai: előadást az'operett tör­sZentendrei leányiskola mu­lasztási átlagát 6,03 ról 4,3-ra, az alsónémedi általános isko­la pedig a tavalyi 11,3-ról az idén 3,7-re csökkentette! Ugyanebben az iskolában a fél esztendő alatt hatszázegy mulasztásmentes napot és huszonhét mulasztásmentes hetet tartanak számon. Summázva: jelentősen csök­kent a mulasztók száma, szinte elenyészően kevés az igazolatlan mulasztó. Pedig egy esztendeje még nem is volt ritka az ötven-hetven, sőt kilencven igazolatlanul mulasztott nap egy-egy diák esetében! Megértették a szü­lők, hogy mit jelent az iga­zolatlan mulasztás? Egy ré­szük kétségtelenül rádöbbent, hogy gyermeke vallja kárát a hiányzásnak. Másokat egye­lőre csak büntetések „győz­tek meg”. Holnap, holnapután azonban ők is megértik: gyermekük jövője, boldogu­lása függ attól, hogy jó eredménnyel végezzék el az általános iskola nyolc osztá­lyát. , -k Azután a cigánykérdés ... Nagyot léptünk előre ebben is. Örkényben ma már a ki- lencvenkét iskolaköteles ci­gánygyerek közül nyolcvan tanul... Dányban megnyílt a cigányiskola... A homok­részi tanyavilágban is egyre több cigánygyerek jár isko­lába. Ahol beiskolázták a ci­gánygyerekeket, felszámolták a „fehér foltokat”, ott ideig­lenesen csökkent ugyan a ta­nulmányi átlageredmény, de ez a csökkenés ezerszeresen megtérül, ezenfelül csak ideiglenes jellegű. ★ Mindez kimaradt a félévi osztályzatok statisztikájából, éppen ezért beszélni kell ró- >- la, és a változások okáról is. \ Arról, hogy megszilárdult 2 tantestületeink eszmei-politi- 2 kai egysége, mélyebb tartal- 2 mat kapott az oktató- és ne- 2velőmunka egyaránt. Ugyan­iakkor kialakulóban ■ van ■ az Í eszmei-politikai egység mél­áiéit tantestületeink: pedagó- Í giái egysége is. Ez az egyik f oldal, a másik: a szülői mun- 2 kaközösségek megváltozott te- 2 vékenysége. A szülők ma 2 már nemcsak a rendezvények 2 előkészítésében, az iskolák 2 karbantartásában nyújtanak 2 segítséget a pedagógusoknak, Í hanem elsősorban a nevelő- Í munkában. Az ő igyekeze- Í tűk is a mulasztások és a Í bukott tanulók számának í csökkenésében tükröződik. y 2 Tólőre léptünk, kétséatele- Í nül, ha még nem is ele- Í get. De ami lényeges: ismer- Í jük már az utat, amelyen to- Í vább kell haladnunk, i Prukner Pál A FANTASZTIKUS UTAZAS INNEN - ONNAN A próbák ma kezdődnek Cegléden megyei díszelőadás 18-án Filmbál G algahévízen Ma kezdi meg a Pest me­gyei Petőfi Színpad két együttese a március 17-én bemutatandó darabok pró­báját. Műsorra kerülő művek: Gergely Sándor Vitézek és hősök című színműve és Ba- róti Géza—Eisemann Mihály Sportszerelem című dzsessz- operettje. Nem vagyunk angyalok •— Tinnyén Vasárnap este hét órakor a kulturális szemle keretében előadást rendeznek a tinnyei művelődési házban. Bemuta­tásra kerül Fehér Klára: Nem vagyunk angyalok című víg- játéka' a KISZ-szervezet és művelődési ház színjátszóinak előadásában. Irodalmi est Piliscsabán Piliscsabán február 26-án délután hat órakor ünnepé­lyesen átadják a községi könyvtárat a helyi tanács­nak. Az ünnepséget irodal­mi est követi, amelyen Szeg­vári Zoltán tart előadást József Attila életéről, mű­vészetéről. Közreműködik Nagy Marianne előadómű­vész. Február 18-án Cegléden rendezi meg a Hazafias Nép­front Pest megyei bizott­sága, a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság megyei titkár­sága és a Pest megyei Mo­ziüzemi Vállalat a szovjet film ünnepének megyei díszelőadását. A díszelőadás színhelye: a Szabadság Film­színház. Ünnepi beszédet mond: Szemes Mihály film­rendező, a Kölyök és a Dani című fiím alkotója. Könyviári ünnepség Péntek este hat órakor ün­nepélyes keretek között ké­rni sor Diósdon a könyvtár tanácsosítására. Az ünnepség után irodalmi estet rendez­nek József Attila életéről, munkásságáról. Előadó: dr. Szálai György. Közreműkö­dik: Árpádi Gabriella. Dupla vagy semmi A szovjet film ünnepe al- ka’mával dupla vagy semmi játékot rendeznek Sóskúton, Kemencén, Százhalombattán és Tápiósülyön. A részvevők magyar és szovjet filmek­kel kapcsolatos kérdésekre felelnek, a nyertesek mozi­jegy-utalványt kapnak. Három filmet mutatnak be a szovjet film ünnepén Galgahévíz községben. Az ünnepséget filmbál vezeti be február 17-én. A báli belépő: a három bemutatóra érvényes mozijegy. A BAJUSZ MARAD című zenés vígjáték a Pest megyei Petőfi Színpad si­kerszériája lett. Képünk az együttes két művé: .51, II- lésy Stefiről és Puskás Ti­borról készült a vasárnap Szentendrén tartott előadá­son. tudat formálása egyenlő ér­tékű, egyenlően fontos a szo­cialista gazdasági alapok le­rakásával. Az aszódi művelődési klub — ahol céltudatosan szervez­nek és munkálkodnak e cél érdekében — a közösségi élet, a szocialista együttélés isko­lája lehet és az is lesz bizo­nyosan. Azért csak lehet és azért csak lesz, mert egyelőre kevés a klubban a termelőszövetke­zeti paraszt és kevés az értel­miségi. Nagyon jó, hogy a Pestre bejáró munkásfiatalok meg­találják valahol szórakozásu­kat, művelődési lehetőségei­Belépés csak tagsági igazol­vánnyal kaja szeretetében rejtezik. Végső Soron minden attól függ: hogyan választják ki az illetékesek azt a személyt, akire a kultúrotthont bízzák. Ha valahol, akkor a műve­lődési intézmények vezetői­nek, dolgozóinak kiválasztásá­nál kell elsősorban érvénye­sülnie az elvnek: a megfelelő embert a megfelelő helyre! A megfelelő alatt pedig művelt­ség és politikai szilárdság dol­gában egyaránt megfelelő em­bert kell érteni. Ez a „titok” — egyáltalá­ban nem titok. És az sem titok, Csende Béla és munkatársai nem rej­tegetik, hogyan érték el, amit elértek. Akik maguk ta­pasztalni akarják a módszere­ket, látogassanak el hozzá­juk Aszódra. Talán ezt a tapasztalatcse­rét a megyei tanács v. b. mű­velődési osztálya is segíthet­né. Garami László Miért éppen Vácott nem? í Mar hónapokkal előbb 2 öles plakátok adták hírül: 2 Jön, jön! Kihirdették a pá- 2 lyázati felhívást is, s amint 2 a váciak elolvasták, jóné- 2 hányban megszületett az el- 2 határozás: részt vesznek a 2 pályázaton. Az iskolákban, a 2 pedagógusok noteszében Is 2 egész sereg név sorakozik, 2 az Emberi sors című film 2 pályázatára jelentkezők ne- 2 vei. 2 De pályamű egy sem ér- 2 kezeit Vácról. S a váci mo- 2, I zikban nem is nézte meg í senki a filmet. . í t Nem nézték meg, nem ír- j tak róla pályázatot, mert \ Vácra, a megye legnagyobb \ munkásvárosába még nem \ jutott el az Emberi sors. Pe- ; dig a község türelmetlenül, j kíváncsian várja. Mert jó, ha egy filmet \ hirdetnek, pályázattal pro­pagálnak, de nem árt, ha be is mutatják! Kádár Márta 5 Az ügyben beszéltünk a megyei moziüzemi vállalat ve- \ zetőjével. Azt a felvilágosítást kaptuk, hogy éppen a levél \ érkezését követő napon, azaz tegnap tűzte műsorra a váci 2 filmszínház a nagyon várt Emberi sors-ot. Igaz. jobb későn. 2 mint soha, de az is igaz, hogy legnagyobb munkáslakta 2 településünk, Vác közönsége — a munkásosztály helyzetéről 2 szóló párthatározat szellemében — előbb is hozzájuthatott í volna a szovjet filmremekműhöz. 2 — --------­Í című új szovjet filmet — 2 témája: űrhajózás a Marsba 2 — Cegléden február 22 és 24, Í valamint Szentendrén feb- Í rúár 18 és 21 között játsz- 2 szák filmszínházaink. Képünk 2; a film egyik részletét mutat- 2 ja be. \ 2 A pátyi színjátszók bemutatója 2 A pátyi KISZ-szervezet és y ^ művelődési ház közös szín- Í játszó csoportja vasárnap es- 2 te hét órakor mutatkozik be 2 a község művelődési házában, Í ahol Brödy Sándor: A taní- 2 tónő című színművét adják ''elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom