Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-03 / 28. szám

1960. FEBRUAR 3. SZERDA “"ic-fCi rlrtP Megvalósulás utján a szentlőrinckátai Új Világ Tsz tervei Legalább 5500 forint termelési érték holdanként — 20 forint előleg munkaegységenként Ezután nem lesz vita, ki mi­lyen herét visz haza. — Mennyi lesz egy munka­egység értéke? — Ezt negyven forintban állapítottuk meg. Kiszámítot­tuk, akkor tudunk ennyit fi­zetni, ha holdanként legalább 5500 forint termelési értéket érünk el. Hozzávetőleg több mint ötmillió forint értékű árut kell értékesítenünk. — Hogyan akarják növelni az egy holdra jutó termelési értéket? — Részben az értékesebb kultúrák területének növelé­sével. részben a tagok anyagi érdekelt­ségének fokozásával. Leszerződtünk többek között 25 vagon kenyérgabona, 60 vagon étkezési és 20 vagon vetőburgonya, száz vagon ká­poszta és 80 vagon kertészeti áru termelésére. A tavasz- szal telepítünk 25 hold szőlőt, 25 hold gyümölcsöst, tíz hold spárgát, 25 holdról 182 hold­ra növeltük a kertészeti te­rületet és száz holdon ter­melünk káposztát. Ezenkívül jelentősen növeljük már az idén állatállományunkat és annak hozamát. — És a tagok jövedelme? — Aki szorgalmasan, hoz­záértően műveli a rábízott te­rületet, nem jár rosszul. An­nál több lesz a munkaegysé­ge. minél korábban termel nagy mennyiségű, kitűnő mi­nőségű árut. — Fizetnek-e év közben előleget? — Természetesen, méghoz­zá havonta, készpénzben 20 forintot minden teljesített munkaegységre. Erre meg­teremtettük az alapot, mi­vel kevés híján 300 vagon áru termelésére és szállítására kötöttünk szerződést az álla­mi vállalatokkal és a föld­művesszövetkezettel . — A község minden dol­gozó parasztja belépett a tsz- be. Tudnak-e egész éven át munkaalkalmat biztosítani a tagoknak? — Már az idén is. hiszen állati férőhelyek építésére, gépek és állatok vásárlására csaknem négymillió forintot fordítunk. Saját építőbrigá­dunk hitel igénybevétele nél­kül felépít egy 50 férőhelyes lóistállót, egy 50 férőhelyes szabad tartású szarvasmarha­hizlalót és egy 25 férőhelyes sertésfiaztatót. Ezenkívül egyéb építkezéseinknél is bő­ven találnak munkát tagjaink. —• Milyen építkezéseket terveznek még az idén? — Létesítünk 128 holdas öntözőtelepet. építünk 700 négyzetméter üvegházat, há­rom 50 férőhelyes növendék- marha-istállót, 200 mérőhelyes sertéshizlaldát és 2000 férőhe­lyes víziszárnyas telepet. — Egyéb elgondolásaik? — A tagság a terveket elfo­gadta és azok legtöbbjének megvalósításához hozzákezd- tünk. Úgy vélem, a szövet­kezet tagjai bíznak a maguk választotta vezetőségben és tevékenyen közreműködnek abban, hogy Szentlőrinckáta minden lakosa megtalálja szá­mítását, s szorgos munkája eredményeképpen jó módban éljen. Csekő Ágoston Már a tavaszra készü Inek a váci Dunai Cement- és Mészmű tervezői és építői Budapesten, a Dimitrov té­ren, az egyik ház utcai bejára­tán tábla: Dunai Cement- és Mészmű. Benyitunk. Talabér elvtárs, a főmérnök és a sze­mélyzeti vezető, Ferenci elv- társ fogad. Rövid ismerkedés után szinte átforrósodik a szo­ba levegője attól a lelkesedés­től, alhoigy ez a két (fiatalem­ber beszél a nehéz, felelősség- teljes munkáról. — Mi bizony nem pihenünk. Sőt sietnünk kell, mert közel a tavasz és ismét megikezdődik az építkezés — mondják. A kérdésre, hogy milyen stá­diumban vannak a munkála­tok, elmondják, már a mély­^XXXXXXXXX\XXXXXXXX\XXXXVvX\XX\>XXXXXXX\XX\X>>X>X>X\XXXXX>XXX'XXXX>XXXXVXVXXVXXXXX\NXXy | Egy ötös a belépődíj \ építési munka tervein dolgoz­nak az NDK-ban. Egy magyar szakemberekből álló tervező­csoport is kint van, ők a ter­vek adoptálását, a tervezők munkájával egy időben végzik azért, hogy ne kelljen ide-oda utaztatni a terveket, ha vitás kérdések merülnek fel. — A tereprendezés mintegy felerészben már kész. Hatszáz­ezer köbméter földet mozgat­tak meg eddig és még körül­belül ennyit kell megmozgat­ni -- halljuk Talabér elvtárs- tói. Megtudjuk, hogy már négy és fél kilométer vasúti vona­lat is megépitettek. Felépült az irodaépület, a több mint négy­kilométeres kötélpálya és a hozzátartozó leadóállomás. Több épület alapozását is meg­kezdték már. Amikor a jövőről beszélnek, már a gondok is előkerülnek. Elmondják, hogy több mint 400 lakásos lakótelepet is építenek a cementműhöz, de vélemé­nyük szerint kevés a biztosított járulékos beruházás, kicsire tervezték az óvodát, a napkö­zit, az iskolát és kevés a terve­zett üzlet is. Nem ártana, ha az Országos Tervhivatal Illetéke­sei már most felfigyelnének erre és még egyszer fontolóra vennék ezt az ügyet. Az építkezéssel kapcsolatban nagy gond, hogy lösztalajra kell építeni, tehát az alapoknál teljesen ót kell hidalni ezt az elég vastag réteget. Itt értesültünk arról is, hogy a cementműhöz tartozó vízmű terveit átdolgozták azért, hogy ennek megépítésével Vác város vízellátását is hosszú időre megoldják. A cementmű na­ponta tízezer köbméter vizet használ majd el, míg Vác fo­gyasztása naponta összesen öt­ezer köbméter. A nagy mére­tűre tervezett vízmű bőven fe- I Kétmillió forint a szobi járás üzlethálózatának fejlesztésére A szobi járás eddig a me­gye egyik legmostohább já­rása volt kereskedelmi szem­pontból. A megnövekedett igényeket . gjüirás» .kiás»» .-kor­szerűtlen boltjai már nem tudják kielégíteni, ezért a MÉSZÖV elhatározta, hogy jelentős anyagi áldozattal ebben az esztendőben változ­tat az áldatlan helyzeten. A tervek a napokban készültek el, s ezek szerint Vámosmi- kolán kereskedelmi szempont­ból a járás északi központ­ját akarják kialakítani. Je­lentős szakosítást hajtanak végre a község boltjainál, többek között önkiválasztó rendszerű cipő-. valamint kónfekcióboltot nyitnak. Át­alakítják az italboltot kis­vendéglővé, ahol állandóan árusítanak hideg és meleg ételt. Fentieken kívül vas- szaküz&et is nyílik--a -község­ben. Letkésen új vegyesboltot nyitnak, s ehhez a MÉSZÖV csak az anyagot biztosítja, mert a község földművesszö­vetkezeti tagsága vállalta a bolt társadalmi munkában történő felépítését. Jelentős lesz a fejlődés Márianosztrán és Kemencén is. A járásban összesen 25 egy­séget alakítanak át, korszerű­sítenek, illetve nyitnak új boltokat. A fejlesztés költsé­gei megközelítik a kétmillió forintot. Barlangkutató csoport alakult Szentendrén Eddig ismeretlen barlangot találtak a Vöröskő-sziklánál Szentendrén a természetbarátok barlangkutató csoportot alakítottak, tagjai között turisták, amatőr botanikusok, régész szakemberek vannak. A kis csoport elhatározta, hogy fel­kutatják a környék barjangjait. A Vöröskő-sziklánál rábuk­kantak egy olyan barlangra, amely ez ideig egyetlen tér­képen vagy feljegyzésben sem szerepelt. Feltehető, hogy a barlang ősember lakóhelye volt, ezért a barlang feltárásánál muzeológus is segédkezik. dezi majd ennek a vízszükség­letnek a többszörösét is. Ferenci elvtárs a munkaerő- helyzetről tájékoztat. Elmond­ja, hogy az elmúlt évben mint­egy másfélezer ember dolgo­zott az építkezésen. Most télen nagyon megcsappan a létszám, mert csak belső munkálatokat lehet végezni. Az idei nyáron azonban már körülbelül há­romezer ember szorgoskodik majd az építkezésen. Eurondta, hogy már most el­kezdik a leendő gyár szakmun­kásgárdájának összeállítását. — Azt gondolná az ember, hogy mi sem könnyebb ennél, pedig nem így van. Mert ha vonzza is az embereket az új alkotás, a meglevő gyárak nem engedik át a jó szakmunkáso­kat. Pedig a szakmunkásgárda magját a cementiparból kell biztosítanunk — mondja Fe­renci elvtárs. De a „főhadiszállásról" látogassunk el a „lövészárok­ba” is. Mégis, mit csinálnak té.időben. — A „katonák” nagy része fagy-szabadságra ment — élce- lődiK Tóth elvtárs, a főépítés­vezető. A munka azonban nem állt meg. .Tártunkban-kel tünkben láttuk, hogy a felépült iroda­épület belső munkálatait vég­zik. Még betoht is kevernek úgy. hogy gőzzel melegítik a gépeket. Hatalmas téglarakások vár­ják a munkáskezeket: — Már minden téglát meg­kaptunk, ami az építkezéshez kell — halljuk a főépítésveze­tőtől Ez bizony derék dolog, tehát a tégla miatt nyugodtak lehet­nek. Utakat is építettek már, ezek a cementmű végleges út­jai lesznek. Sok-sok betonlap áll összerakva az utak mentén, ezekből a tavasszal raknak új utakat. — fi — Lapunk január 19-i számá­ban bíráló cikkben foglalkoz­tunk a nagykovácsi italboltok helyzetével. A cikkre példás gyorsasággal reagált a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tálya. Válaszából közöljük az alábbiakat: A cikk nyomán vizsgálatot folytattunk a községben. A következőket állapítottuk meg: Nagykovácsiban hosszú időn át egyetlen italbolt működött, elég mostoha körülmények között. A későbbiek folya­mán a helyi tanács helyisé­get bocsátott a Buda kör­nyéki Vendéglátóipari Válla­lat részére, mely azt igen nagy befektetéssel helyreho­zatta és ott kisvendéglőt nyi­tott. A kisvendéglő azonban nem tudta szerepét betölteni és emiatt italbolttá alakítot­ták át, amely ma is mint ne­gyedik osztályú üzem műkö­dik. A helyiség valóban fes­tésre és külső tatarozásra szorul, a belső munkálatokat a vállalat be is ütemezte ez évi első negyedéves tervébe. A külső tatarozást azonban a helyi tanácsnak kell elvégez­tetnie, mivel a ház községi épület. A templom melletti italboltot az elmúlt év folya­mán tatarozták, festették, mai állapota tűrhető. A sajnála­tos az, hogy fűtött váróterem hiányában az utazóközönség az italboltot használja váró­teremnek és ez idő előtti el­használódást okoz. A fentiek alapján nem ért­hetünk egyet a cikk azon megállapításával, amely sze­rint a két italbolt az egész­ségügyi követelményeknek nem felel meg. A vizsgálat, valamint saját véleményünk alapján is, me­leg étel készítésének nem lenne értelme, mivel arra a községben igény nincsen. Üdítő ital, forró tea, forralt bor, gyulai kolbász, szendvi­csek, májpástétom és egyéb hideg ételek, valamint cuk­rászsütemények mindkét egy­ségben mindenkor kaphatók. A területi e'ha tárolás alánján Nagykovácsiban a földműves- szövetkezet nem nyithat cuk­rászdát, mivel ez az állami kereskedelem területe. Az ál­lami vállalat hajlandó üzletet nyitni a községben, de a he­lyi tanács által felajánlott épület ilyen célra alkalmat­lan, mivel a központtól mint­egy 300 méterre fekszik, egy mellékutcában. Mihelyt a he­lyi tanács megfelelő épületet ajánl fel, a vállalat azonnal hajlandó a községben cuk­rászdát nyitni. A kereskedelmi osztálynak a vendériáíóipari vállalatok­kal együtt közös törekvése, hosrv megszűntesse a s5"tése- ket. ez azonban nem valósít­ható meg egyik napról a másikra. Addig is, ? lehetősé­gekhez mérten, igyekszünk a vendéglátást kulturáltabbá tenni, amit ebben az esetben az is bizonyít, hogy Nagyko­vácsi mindkét ita! boltjában kifogástalan éttermi asztalok, tonettszékek, új büfészekré­nyek, pultok, pohárállványok, rexasztalok szolgálják, illet­ve biztosít ják a vendégek ké­nyelmét — fejeződik be a kereskedelmi osztály válasza. Termékeny, hasznos viták színhelye volt az elmúlt év második felében Szentlőrinc- káta, különösen azóta, hogy tavaszra fordulóra a falu ter­melőszövetkezeti község lett. Érthető, hogy minden belépet­tet foglalkoztatta a kérdések kérdése: hogyan élnek ez­után, milyen lesz a soruk? Egy részük az üj Világ Tsz 110 régi tagjával az ősszel megkezdte a közös tevékeny­séget, mondván, első a munka. a jövő évi kenyérnek való biztosítása, vitatkozni estén­ként is lehet. Így történt, hogy időben földbe kerültek a kalászosok 1200 holdon, elvégezték az őszi mélyszántást 1600 holdon, megforgattak százholdas te­rületet a szőlő-, gyümölcsös- és spárgatelepítések alá, sőt — a falu történetében elő­ször — telepítettek is spárgát, méghozzá 15 holdon. Mire alig láthatóan kibújt a föld­ből a közösen elvetett mag, napvilágra kerültek az első elképzelések is. — A „miért” helyett a „ho­gyan tovább” kérdése került előtérbe — mondotta Vaszil László, a tsz új elnöke. — Leginkább két dolog foglal­koztatta a tagokat: mennyit keresnek majd és hogyan tör­ténik a jövedelemelosztás. — Nem is olyan könnyű er­re válaszolni — szóltunk köz­be. — Mi leegyszerűsítettük a kérdést és az volt a vélemé­nyünk, hogy a jövedelemelosztás elvét és módszerét kell jól megválasztanunk és az vá­laszt ad mindenre. Népes közgyűlésen, vagy inkább fa­lugyűlésen megvitattuk a munka eredményességén ala­puló jövedelemelosztási mód­szert. Csaknem harmincán szóltak hozzá. A tagság igazságosnak, közérthetőnek és mind a közös, mind az egyén számára hasznosnak tartotta ezt a módszert, és sürgették mielőbbi alkalma­zását. Bevezetik az idén? — Természetesen. Már a részleteket is kidolgoztuk, hosszas megbeszélések alap­ján. A gabona és a takarmány kivételével a tagok között — vállalásuk alapján — fel­osztjuk a területet, mintegy 800 holdat. A tagok annyi kukorica-, cukorrépa-, burgo­nya- és egyéb területet vál­lalnak, amit családjukkal ki­fogástalanul meg tudnak mű­velni. — Mit kapnak a tagok vég­zett munkájukért? — A sok évi átlag és a föl­dek minősége szerint megha­tározzuk az elérendő termés- - átlagokat. Minden mázsa búr- j gonya átadásáért 0,53, cukor-; répáért 0,35, kukoricáért egy; munkaegységet írunk a tag; javára. Jelentős a kertészeti! terület, ott minden száz fo- ; rint értékű értékesítésre át- ! adott áru után írunk jóvá \ egy munkaegységet. ; — A kalászosoknál is al- \ kai mázzák ezt a módszert? \ — Igen, mert ez sok min-; denre alkalmas. Leszerződtünk ; például száz hold szöszös mag ! termelésre. Ezt gép nem tudja j levágni. Learatásáért hol-! dánként nyolc munkaegységet: kapnak a tagok. Vagy ott j van a here, a lucerna. Ősz- i szeírjuk. háztáji állatállomá-: nyához kinek mennyi takar- \ mányra van szüksége. Ezt a : mennyiséget pluszként vetjük: el, s ebből is vállalnak mű­velésre bizonyos területet a tagok. A művelésért megkap­ják az előírt munkaegységet, s ki milyen herét termelt, ab­ból kapja a háztáji szükségle­tére elegendő takarmányt. \ A zsúfolt villamosban fe- l szült a hangulat. A pótkocsi ; hátsó peronján történt va- ; larni nyilván két utas kö- i zött, de hogy mi, azt legfel- \ jebb a közvetlen közelben ; préseiddé utitársak tud ják, j Lehet, hogy valaki a térnek í ugyanazon a — valljuk be S — túlságosan szűk keretek íf közé szorított részecskéjén í akart leszáltni a már induló­ig félben levő járműről, ame- ^ lyiken ugyanakkor egy má- í sik valaki följutni szeretett \ volna. Mindketten pestiek f lévén és mérhetetlenül türel- í metlenek, azonnyomban el- í röppent néhány válogatott Í zokszó, érintve az érdekel- \ tek• fölmenő és oldalági kap- % csolatait, valamint termé- $ ssetrajzi hovatartozását. A $ kalauznő már ebben az at- £ moszf érában ismételte tíz % másodpercen belül tizenket- £ tedszer frappáns mottóját: % — Fiatalosabban totyog­$ junk! £ Szóval így kezdődhetett ^ egykoron, végtelen percek­ig nek előtte. Ez lehetett a ' szikra, amely felgyújtotta a ^XV^XVVVXXVVXVV\V^^^^XNN^^^O^^^X^XXVvV^X^^XVXVV»XX^XV^XVV^^k^.V«VVVVXVV^^^VV^> METAMORFÓZIS lesállásban szunnyadó indu­latokat. A tekintetek hol föl­villantak, hol elsötétültek. Pillanatok alatt ellensége lett mindenki mindenkinek. — Tán kihúzná végre a kö­nyökét a vesémből? — szi­szegte egy platinaszőke. — A nájlonom! — sikol- totta néhány centiméterrel odébb egy karcsúnak nem nagyon nevezhető hölgy. — Tartson fogyókúrát! — tanácsolta a másik, akinek divatos hengerkosara vér­szomjasán cserkészett a láb­ikrák labirintusában. — Fiatalosabban totyog­junk! — ismétlődött szabá­lyos időközökben a kalauznői refrén, mint Bizet operájá­ban a halálmotívum. A villomos végre elérte a legközelebbi megállót. A ve­zető hirtelen lassított, a ko­csiba préselt testek tömege persze, engedelmeskedve a newtoni törvénynek, előreló­dult, ami újabb erkölcsi meg­nyilatkozásokra adott kiváló alkalmat. Néhányon — egy- egy télikabát-gomb hátraha­gyásával — leszálltak és bol­dogan szippantottak a nyir­kos, ködös, de szabad levegő­ből. Egy fiatalasszony emelte most föl a lépcsőre mackóru­hás csöppségét. A meggypi­ros sapka alól kacér gyű­rűkben aránylik elő az ég­színkék szemű kislány haja, amint parányi kezecskéjével evezni Icezd az embergyűrű­ben. Az imént még lármázó pe­ron elcsendesedik. A haraggal egymásnak fe­szülő testek meglazulnak, és szabad út nyílik a mosolygó gyerek előtt, aki szabadon, kényelmesen betipeghet a ko­csi belsejébe. Egy ősz hajúi bácsi, aki eddig ijedten ku­porgott a sarokülésen, felpat­tan helyéről és a padra tér- delteti a kislányt, akinek rögtön csilingelni kezd a hangja, — Autó! Autó! — lelkende­zik és pisze orrocskáját a pá­rás üveghez lapítja. Aztán válla fölött hátranéz, meglát­ja idős lovagját, feléje nyújt­ja virágszirom-kezét. — Bácsi! Autó! — közli ve­le lelkendezve felfedezését. — Tyutyuriputyu — csü­csörít az aranyos csöppség fe­lé a nájlonos asszony. — Mint egy valóságos an­gyal — áradozik a veséjét féltő platinaszőke. — Fiatalosabban to... — szakítja félbe önmagát a ka­lauznő és egy eszpresszó- kockacukrot nyom a kislány kezébe. Mintha kicserélték volna az utasokat. A tekintetek meg­szelídülve simogatják körül a kislányt. Minden arc feléje fordul és ezeken az arcokon már nyoma sincs a haragnak. Ellenkezőleg: a szeretet, a jóság sugárzik róluk. Érti ezt valaki? Magyar László '/ í ^ Tévéd az olvasó. A belépődíj nem öt forint, hanem ^ f^egy ötös. Márminthogy ötös felelet. Aki egy héten át ^ | legalább egy ötös feleletről tud beszámolni, megnézheti ^ j a veresegyházi általános iskolában a televíziós adást. $ Az elgondolás sikeres volt: buzog az igyekezet iskola-$ $ szerte, hogy jó előmenetellel megváltsák a nebulók a^ i. belépést a televízió gyönyörűségeihez. í y y Magának a televíziónak is nagy sikere van: tanulok, £ £ pedagógusok, a szülői munkaközösség tagjai nagy szám- j í ban látogatják az adásokat: tanul és szórakozik a község % \ népe. ^ Ugyancsak zsúfolásig megtelik a kultúrotthon tele-% % víziós szobája minden adásnál. Veseregyházon is egyre ^ ^ népszerűbb a televízió. A készüléktulajdonosok száma a % i. harminchoz közeledik. í y y AwwwxvwxxwwxwvwwwwwwwwwwwwwwwwvwwvvwwwwwvvvWWWWwW Még egyszer a nagykovácsi italboltokról

Next

/
Oldalképek
Tartalom