Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-14 / 38. szám

1 PEST MEGYEI H RLAP KÜLÖNKIADÁSA IV. ÉVFOLYAM. 38. SZÁM 19C0. FEBRUÁR 14. VASÁRNAP Eredményességi jő' 'edelemelosztás a termelőszövetkeze ri zöldségesekben j termelésre fordított ki­ad sok a következőkkel csők­ké nek. A sertéstrágyát az eg; (ni termelő 10 Ft/q kapta edt lg, a szövetkezet 7 fo- rin §rt jut hozzá. A hely­szí re szállítva az egyéninek 12, —13 forintba került, most pei g 10 forintért kapja a szg lítással együtt. i melegágyi trágya hely­szíj :e szállítva körülbelül 15 for Itba került mázsánként, mo \ azt is 10 forintért kap­ja. Íz adót pedig a tsz fizeti. A zöldségesek fogattartása me izűnik, ami mindenütt nag • ráfizetést jelentett, mi­vel elhasználni nem tudták. I\ rn kell az anyagbeszer­zés miatt a munkából kiállni és tazgatni, mert ezt a kér iszeti agronómus és a brij Idvezető elvégzi. Vi- szoi ; nagyon fontos, hogy mir en szükséges anyag idő­ben a termelő rendelkezésére állj. i. A értékesítés közösen tör­téni , így az egyén emiatt sem rsik ki a munkából. Sok­kal öbb lehetőség van a jó piac utatásra is, mivel az ér­téke ttő csak ezzel foglalko­zik. A termelőszövetkezeti tag a »alántanevelést és az eg sz termelést szakkép- ze kertészeti agronó- m > felügyelete mellett végzi;' ■ ' ' ■ ■ • Rem-?jüLk,, ezzel , meg; tudjuk szüntetni a palántadűliéseket, ami eddig mindenütt nagy károkat okozott. Jégverés esetén a biztosító által fizetett összeg az egyén bevételeihez számít. A zöldségesnek nem kell a pénzét befektetnie öt-hat hó­napra, hogy termelni tudjon, mert mindent a szövetkezettől kap. Jövedelme már a termény­szedés előtt jelentkezhet, mert ha palántát nevelt, már elő­legezhető részére 60 mun­kaegység 60 százaléka, és a továbbiakban havi elő­leg adható, ba a tsz .anyagi helyzete ezt le­hetővé teszi. Kap egy hold háztáji föl­det (ez öntözött terület nem lehet), amin a sertéshizlalás­hoz szükséges kukorica vagy egyéb megterem. Nézzük meg, mire fordítja a szövetkezet a megtermelt összegnek azt a részét, ami a tag jövedelme után fentma- rad. Egy része a fel nem oszt­ható szövetkezeti alapot ké­pezi, ami az új zöldségesker­tek létesítésére, elavultak korszerűsítésére és kertészeti felszerelés vásárlásához szük­séges. Ebből fizeti a jövede­lemadót. Az idősek támogatására, és kulturális célokra, úgy­nevezett szociális és kul­turális alapot létesítenek. Kisebb részét a brigádvezető, kertészeti agronómus jövedel­meként kiadja. Lényegében ez az összeg is visszahat közvetve a szö­vetkezeti tagra. Mert kert­jét ő is korszerűsítené, ha idős lesz, ő is támogatást vár, elmegy televíziót nézni vagy könyvet kölcsönözni. A ta­pasztaltabb szakember taná­csait eddig is szívesen fo­gadta volna. Tehát a tények máris azt bizonyítják, hogy a kertészeti terme­lésben közös gazdálkodás­sal az egyén jobban meg­találja számítását, pedig ez még nem nagyüzem. Az egyén részére sokkal na­gyobb jövedelmet majd akkor tudunk biztosítani, ha »=»..szövetkezetenként' kí tud-- juk alakítani a 100 holdas öntözött táblákat, alagcsöves permetező öntö­zéssel. Amikor is nem kell talajt egyengetni, árasztáshoz bakhátalni. A palántát elül­tetjük géppel és az öntözés abból áll majd, hogy a víz­ágyút tovább visszük. Jóval kevesebb munkával tehát több jövedelmet tudunk el­érni. A közölt számítások alap­ján világosan látszik, hogy el­sősorban az egyén érdekeit néztük. E jövedelemelosz­tási módszerben biztosítékot látunk a város hagyományos zöldségtermelésének fejlesz­tésére. Legközelebbi számunkban a szőlőművelésben alkalmazan­dó módszert ismertetjük. Nekovetics Géza kertészeti felügyelő Rejtvény pályázat A közelmúltban lezárt képrejtvény-pályázat iránt m érdeklődést tanúsítottak olvasóink. Az eredményhirde után sokan azzal a kívánsággal fordultak szerkesztőségül hoz, hogy folytassuk ezt a képrejtvény-sorozatot. A ké seknek szívesen teszünk eleget. Mától kezdve vasárnaponként városunk egy-egy n emléképületét mutatjuk be. amelyről a pályázónak azt k tudnia, hol található és mi a rendeltetése. A sorozat alkalommal 30 képből áll, a helyes megfejtők között pedig á ismét értékes könyvjutalmakat sorsolunk ki. íme, első rejt- \ vényünk: Bánk bán próbán a gimnáziumban MŰEMLÉKEINK .’a.—.: Beküldési határidő: szerda déli 12 óra. 4 MÁRCIUS 8 ELŐKÉSZÍTÉSE Fontos megbeszélésre gyűlt össze csütörtökön este a nő- tanács vezetősége. A nemzet­közi nömozgalom napját, március 8-át méltóképpen kí­vánják városunkban is meg­tartani. 1960 évfordulója kiemelke­dik a rendszeres ünnepek so­rából. Hiszen a nemzetközi mozgalom 50 éves. A fél évszázadra visszanyúló, most már világméretű összefogást nagy kézimunka-kiállítás meg­rendezésével kívánják meg­ünnepelni az asszonyok. Az elmúlt évben gyermek- rajz-kiállítást rendeztek, a szakmaközi bizottság pedig kézimunka-kiállítást szerve­zett. Mindkettő tapasztalatait felhasználva, színvonalasab­ban kívánják megrendezni a kézimunkák idei seregszemlé­jét. Valóban kiállításra mél­tó darabok tükrözzek a ma­gyar nők művészi és szépér­zékét. Jut hely a jellegzetes népi hímzéseknek, a magyar csipkéknek, a nemzetközi horgolásoknak és egyéb női kézimunkáknak. A város szépet szerető kö­zönsége örömmel várja már­cius első hetében, a kultúr- házban megnyíló kiállítást. — M — ÁSÍTÓ ABLAKOK Nehezen következett be, de kivártuk a Szaoadság téren épült városi bérház elkészülését. Örült a város, örültek az új lakók, s min­denki alig várta, hogy le­bontsák az állványokat, el­hordják a homokot, ge­rendáidat. Mindenki az egész házat akarta látni. Akkor fel sem tűnt, hogy alul nagy, üres ablakok, ki­rakatablakok vannak. Ak­kor! De most már régóta látjuk. S ami nagyon szem­betűnő, azt gyakran látja az ember. Az ásító embert kinézik a társaságból, mert ott illetlen ásítani. Ezeket az ablakokat azonban nem lehet kinézni. Egyszerűen nem tűnnek el. Vagy az építők a folya­matosságot akarják jelezni, hogy a ház mellett, azon az oldalon, ahol ezek az ablakok vannak, új ház épül, s ez az összekötő? Csak ne ásítanának any- nyira az ablakok! TAMÁS BÁTYA KUNYHÓJA A XIX. századi abolicio- nista mozgalom egyik legre- mekebb irodalmi termékét, Beecher Stowe Tamás bátya kunyhóját láthattuk a Pest megyei Petőfi Színpad elő­adásában. A közönség nagy érdeklő­déssel várta a darabot. Azok számára, akik olvasták Bee­cher regényét, bizonyos mér­tékig csalódást okozott az előadás, de hiszen egy-egy is­mert regény színrevitele még a mai színpadtechnikával is kockázatos. Nem beszélve arról, hogy a Petőfi Színpad falujáró jellege miatt nem is tudja alkalmazni a modern színpadtechnikát. Díszletei úgyszólván elvesztek a kul- túrház színpadán, nagyrészt fantáziájára hagyva a nézőt. Az alakítások közül kiemel­kedett Almássi Judit Elisa szerepében. Tamás bátyát, a mindenbe belenyugvó, becsü­letes rabszolgát Kondói Kiss Jenő meggyőző egyszerűség­gel alakította. Annak ellenére, hogy a da­rab csak azoknak nyújtott újat, akik először találkoztak Tamás bátya történetével, a néző elé varázsolta a rabszol­gatartó társadalom emberte­lenségét. Nagy Éva — NYOLCSZÄZ HEKTO­LITER szódavizet gyártottak az elmúlt hónapban a Jég- és Szikvízgyártó Vállalat dolgo­zói. Ebből a legtöbbet a föld­művesszövetkezeti egységek útján juttattak el a fogyasz­tókhoz. — MEGÉLÉNKÜLT az élet a Hosszúhátdülőben és a vá­góhíd környéki zöldségesföl­deken. A Petőfi Termelőszö­vetkezet tagjai szorgalmasan „etetik” a földet, alapozzák a magas terméshozamok el­érését. A múlt héten mintegy 150 kocsi trágyát hordtak ki. Valamennyi termelőszövetke­zetünk figyelmébe ajánljuk: kövessék Petőfi példáját. — KEVÉSNEK BIZO­NYULT az 50 kilós citrom- szállítmány, amely a múlt hé­ten érkezett az önkiszolgáló boltba. A 150 kilő jó minő­ségű olasz gesztenyéből és a 100 kiló narancsból vevőre vár még néhány kiló. Na­gyobb áruszállítást 18-án vár­nak. amelyben előreláthatólag kiv áló minőségű déligyümöl­csök is lesznek jelentősebb mennyiségben. — JÓL TELJESÍTETTE ex­porttervét a konzervgyár. Ja­nuár hónapban 5,5 millió forint értékű árut szállított külföldre. Még azt mondják, hogy nincsenek véletlenek!... Nemrégiben iratkozott be nálunk az ezredik olvasó. A könyvtárosok a megszokott izgalommal várták: — Vajh, ki lesz? Lett is nevetés, amikor be­lépett! Dr. Szabó Károly, az igazgatási osztály vezetője. A volt könyvtáros lett a szeren­csés. Külön „interjút” nem csi­náltunk vele. Általában mindenki ismeri, mi is ismerjük irodalomsze- retetét, mindenre kiterjedő érdeklődését. Csak azután érdeklődtünk, mi legyen az ezrediknek ki­járó ajándékkönyv? Féja: Bölcsődal-át kérte. (Nagyon szerény volt!) Azóta már oda is adtuk neki, nagy örömmel, mert jobb helyre nem is jut­hatott volna! Egy érdekes és hasznos megállapodásról A mozi szórakoztat, erköl­csi ítéletekre nevel, megismer­tet más földrészekkel, régi korokkal. De nem merül ki ennyiben a szerepköre. A Pe­tőfi mozi az oktatást is se­gíti. Az Arany János gimnázium azzal a kéréssel fordult ugyanis a mozi vezetőjéhez, Szabó Ferenc elvtárshoz, hogy ha be tudná illeszteni a műsorba néhány olyan film előadását, mely a diákok szá­mára kötelező olvasmányként előírt regény alapján készült, nagyon segítene az iskolán. Szabó elvtárs készséggel és örömmel vállalkozott erre. így a diákok számára az ol­vasás mellett a közvetlen vi­zuális élmény nagy segítséget jelent majd a tanulásban. A tanulók ezentúl még ősz- sze is hasonlíthatják a téma, mondanivaló kétféle feldolgo­zását. A közelebbi program­ban a Rokonok, Az anya és a Különös házasság szerepel. Jó tanulást kívánunk! — TILOS erdei legeltetésen tetten érték ifjú Bujdosó Lászlóné Csikvár dűlő 50. szám alatti és Zoboki József- né Nyárkútrét dűlői lakoso­kat. A szabálysértési ható­ság 200, illetve 100 forint pénzbírság megfizetésére kö­telezte nevezetteket. — AZ ARANY JÁNOS Mű­velődési Ház udvar felőli kül­ső részét ebben az évben újítják fel. E munkálatokra a községfejlesztési alap költ­ségvetése 50 000 forintot biz­tosít. — AZ MSZMP VII. kong­resszusáról tartott tájékoztató előadást pénteken este Ma- tusek Tivadar, a megyei pártbizottság osztályvezetője a városunkban tartózkodó szovjet alakulat részére. Az előadást — amelynek meg­tartását a katonák kérték —, élénk figyelemmel kísérték, s utána több érdekes kérdést tettek fel az előadónak. se, mind ismert már előttünk. Lelkiismeretesen igyekeznek minden utasítást betartani, s még a legkisebb szerepet ját­szó diák is nagy gonddal mo­zog, beszél. Mindenki érzi: nagy feladat előtt állnak. Egy pillanatra megáll a pró­ba, a rendező Tóth Tibor ma­gyarázni kezdi Melindának, hogyan próbálja elhitetni kez­dődő, tétova meghasonlottsá- gát. Aztán Ottót látjuk aljassá­gával és gyávaságával, majd Izidorát törékeny, meg nem értett szerelmével. Él a tragé­dia már a tanulókban, azaz a szereplőkben, a „színészek­ben”. Elmélyülteti hallgatjuk Oláh Ferenc II. osztályos tanuló „Bánkját”. Maga is vívódik, mintha tényleg ö lenne Bánk bán, s hangja betölti az egész termet. Alig tudunk elszakadni a próbától. Szeretnénk minél előbb már az előadást is lát­ni. S öröm tölti el a szívün­ket, hogy az Arany János gimnázium folytatja nép színi­előadássorozatát, melyet évek­kel ezelőtt abbahagyott. i „Zárt néki, míg nekünk nem adja ő < Tű asszonyok kezébe, nem királyi < pálcánk, — le onnan, édes asszonyom!’” Úgy menny dörög Petúr a má- í sodik felvonásban, s összefog­ója az egész nemesség elége- ; detlenségét, szavaival, s a \ gimnázium egyik tantermében ! egy kipirult arcú fiú öntu- ; datlanul a XIII. század zava- Iros viszonyai közt botorkál. f í A gimnáziumba látogattunk ! el, hogy tanúi legyünk annak a nehéz kísérletnek, amire az |intézet növendékei vállalkoz- 5 tak: az egész Bánk bánt elő- ; adják. Í Most , még csak a próbák $ folynak Tóth Tibor tanár ve- J zetésével, de március végén í már színpadon láthatja Nagy- kőrös közönsége Katona Jó­zsef örökbecsű tragédiáját. í A diákok szívvel-lélekket $ dolgoznak, alakítanak. Lát- \ szik, hogy már él bennük a f dráma. Visszafojtott indulat, % reménykedés, gonoszság tük- ^ röződik arcukon aszerint, ki % kit formál. Gertrudis önhitt- ísége, Biberach kétszínűsködé­kaegység, ami pénzben 7700 forintot jelent. Egy hold paprika termelésé­nél 240 q termés, ä 2,7 forint, 64 800 forint bevétel, közvet­lenül termelésre fordított ki­adás 16 009 forint, maradék 48 800 forint. Jóváírandó 854 munkaegy­ség, ami pénzben 34 160 forint. Egy hold paprika termelé­sénél 300 q termés, ä 2,7 fo­rint 81000 forint bevétel, közvetlenül termelésre fordí­tott kiadás 16 000 forint, ma­radék 65 000 forint. Jóváírandó 1137,5 munka­egység, ami pénzben 45 500 forintot jelent. A 81000 forintos bevétel nem elérhetetlen, mert az el­múlt években a legjobb zöld­ségesek a 100 000 forintos be­vételt is elérték. Még az lehet a kérdés, mi történik akkor, ha a munka­egység értéke nem 40 forint, hanem annál több, avagy ke­vesebb. Ebben az esetben a 100 fo­rint után jóváírandó munka­egységek száma változik. Ha a munkaegység értéke 50 fo­rint, úgy minden 100 forint után 1,4 munkaegység kerül jóváírásra. Ha a munkaegység értéke csak 30 forint lesz, úgy minden 100 forint után 2,33 munkaegységet írnak jó­vá. Rövidebben: a termelő a megtermelt 'pénzösszegből a termelésre < közvetlenül fordí­tott költségek levonása után minden 100 forintból 70 forintot kap, bármilyen munkaegység-érték ese­tében. Ez a számítási mód, vala­mennyi zöldségféle termelé­sére egyaránt vonatkozik, ideértve az új burgonyát és a dinnyét is. Ha zöldségeseink számol­nak, gyorsan rájönnek, hogy jövedelmük az elmúlt évihez képest ugyanolyan pénzérték megtermelése esetén, mintegy két százalékkal nő, nem is beszélve a volt bérlőkről vagy felesekről. Városunk tsz-elnökei, szak­emberei a pártbizottság és a városi tanács illetékeseivel kö­zös értekezleten megvitatták az alkalmazható jövedelem- elosztási módszereket és a következőkben állapodtak meg: A zöldségesekben a munkát vállalások alapján szervezik meg, úgy, hogy minden zöld­ségtermeléssel foglalkozni kí­vánó család erejéhez mérten vállal úgy az öntözött, mint a száraz kertészetből. A pa­lántanevelést mindenki saját maga végzi az általa vállalt területre. A termelőszövetkezet a termelés megkezdéséhez a szükséges anyagokat idő­ben rendelkezésre bocsát­ja. A brigádszervezeten és a brigádvezetön keresztül a szükséges fogatokat biztosít­ják. A vállalásoknál elsősorban a volt tulajdonost kell figye­lembe venni. Amennyiben az valamilyen oknál fogva nem vállalkozik rá, úgy a kert művelésével az arra jelentke­ző más személyt kell meg­bízni. A régi módszertől eltérően az elvégzett munkákat nem naponta mérjük és írják jó­vá. Minden vállaló tagról kü­lön kartont vezetnek, amelyre az összes bevételek forint­értékét tételesen, valamint az össiék ‘kőzVéflénill terme­lésre fordított kiadásokat ve­zetik. Az összes bevétel forint­értékéből levonják a közvet­len termelésre fordított ki­adások összegét és az így ka­pott Összeg minden száz fo­rintja után 1,75 munkaegysé­get írunk jóvá. Például egy hold paprika termelésénél 40 forintos mun­kaegység-értékkel : 150 mázsás termés esetén, á 1,6 forint, 24 000 forint be­vétel, közvetlenül termelésre fordított kiadás 13 090 forint, maradék 11 000 forint. Jóváírás tehát 192,5 mun-

Next

/
Oldalképek
Tartalom