Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-13 / 37. szám

Egy pedagógus életútja és tapasztalatai

Félévi bizonyítványosztás ■után különösen sok szó esik a pedagógusokról. Beszélgetnek róluk a tanulók, a szülők. Dicsérik őket, vagy kifogásokat emelnek ellenük. Helyeslik gyermekeik kapott osztályzatait, vagy éppen a pedagógust bírálják miatta.

Ezek a gondolatok vezettek, amikor felkerestük városunk legidősebb, még mindig munkálkodó pedagógusát, dr. Fáy Andornét.

Fehér hajú, kedves mosolyú asszony Aranka néni.

— Mikor kezdtem tanítani?

— ismétli meg kérdésünket.

— Hát bizony már nagyon régen. 1912-ben végeztem a tanítóképzőt. Édesapám szintén pedagógus volt, Budapesten tanított rajzot , az egyik polgári iskolában. Szerette volna, ha én is a fővárosban maradhatnék. Nehéz volt. Abban az időben protekció nélkül szinte lehetetlen volt ezt elérni. így hát ő is szegény talpalni kezdett, eljárt mindenhova, alázatoskodott, csakhogy sikerüljön..

1914-ben nyugdíjba ment, de mielőtt otthagyta volna a katedrát, elment az egyik főtanácsoshoz és megkérte, hadd kerüljön Budapestre a lánya, az ő távozásával megüresedő pedagógus állásra. A főtanácsos meg is ígérte és szavát tartotta: a fővároshoz kerültem. Mint óradíjas kezdtem a munkát az egykori Svábhegyen. Néhány hónap múlva pedig Budán, a Raktár utcában tanítottam. Itt is maradtam 1944-ig. Akkor mentem nyugdíjba.

— Milyen szülök gyermekei tanultak ebben az iskolában?

— Csupa proletárgyermek.

Szegény kis elhagyott, nyomorult körülmények között élő apróságok. Amikor elnézem ezeket a mostani gyermekeket, és azokra gondolok,' akik annakidején Óbudán hozzám jártak, még jobban tudom sajnálni őket, mint akkor. Ma az osztályomban egyetlen gyermek sem hiányzik, és hetek múlnak el anélkül, hogy egyetlen gyermek is távol maradna. De ott és akkor Óbudán bizony — különösen ilyenkor, téli időben — nagyon sokan maradtak otthon. Sem ruhájuk, sem cipőjük nem volt. A ruhaakció is csak részben segített rajtuk. Sokan maradtak, akiknek nem jutott a kegyelemrongyokból. Sajnáltuk őket. Hát elmentünk a gazdag magániskolákba, onnan kunye- ráltunk részükre elviselt, kinőtt ruhadarabokat. De nemcsak ruhájuk volt hiányos, cipőjük szakadozott, sápadtak, véznák is voltak ezek a kis gyermekek. A hiányos táplálkozás, a borzalmas lakásviszonyok — sokan közülük vagonokban laktak az első világháború után — aláásták egészségüket. A tejakció nem volt ingyenes. Legfeljebb néhány kaphatott ingyen tejet, a többinek meg kellett fizetnie. De miből? Hiszen odahaza is alig akadt annyi pénz, hogy a sovány étel előkerülhetett volna belőle. Segítettünk rajtuk.

Az iskola elvégzése után sem feledkeztünk meg tanulóinkról. Ha nem is tudtunk mindeniken segíteni, legalább egyeseket próbáltunk hol itt, hol ott elhelyezni. Végigjártuk az óbudai kisiparosokat ég ott helyeztük el őket tanoncnak. Később is meg-meglátogattuk őket, érdeklődtünk felőlük.

Aztán nyugdíjba mentem és:jó ideig nem isrianítottam. A felszabadulás után több helyen helyettesítettem, mint ahogy most is teszem, itt Iz- bégen. Még elég erősnek érzem magam, s szeretnék legalább még két évig tanítani.

— Nem bánta meg, hogy ezt a pályát választotta?

— Soha. Ha élőiről kezdeném, újra pedagógusnak mennék. Ismét csak gyermekek között szeretnék dolgozni. Szép pálya ez, csak szív kell hozzá és szeretet.

— yla —

Évről évre eredményesebb az általános iskolák oktató-nevelő munkája

A város három általános iskolájában a diákok nagy izgalommal várták február 1-én az utolsó tanítási órát, hogy félévi bizonyítványukat

Pilisi Pál:

Szelek szárnyán

Tavaszra várok én a bús tornyok alatt.

Tavaszra várok a zajos utca sarkán:

Éltem a tavaszé, jövendő, várt tavasz Ö jöjj hozzám, ne hányj hitetlenül, árván!

Csak bús, téli magányok éje volt velem. Virrasztás, téli alkonyok, havas bércek. Kertünkben nem cirógatott a fény sosem...

S szunnyadnak még a jázminok, leanderek.

Tavasz legyen, virágos, körínyízű boldog Tavasz, hát jöjj hozzám, ne hagy engem árván. Tavaszba jöttem élni én és úgy várlak;

— Siess, mint őszi, hullt levél, szelek szárnyán.

SPORTHÍREK

I960, február 7-én a szentendrei JTST röplabda-szövetsége járási női-férfi röplabda villámtornát rendezett a szentendrei állami gimnázium tornatermében.

A villámtornán részt vett Duna- bogdány, Budakalász, szentendrei állami gimnáz1 n és a Szentendrei Papírgyár női csapatai. A férfiak közül a Szentendrei Kocsigyár. Szentendrei HÉV, Szentendrei Honvéd, az állami gimnázium és Budakalász két csapata vett részt a küzdelemben.

A villámtoma reggel 9 órakor kezdődött és délután 4 órakor fejeződött be, a mérkőzéseket körmérkőzések formájában bonyolították le.

Igen magas színvonalú mérkőzést vívott a Szentendrei Kocsigyár vegyes-csapata a HICV-csapatával az első hely megszerzéséért. Az első helyet a Kocsigyár vegyes- csapata szerezte meg. Ezután igen szép mérkőzést vívott a Szentendrei Honvéd csapata az állami

gimnázium fiataljaival, s a 8—4. helyért folyó küzdelemben a Honvéd szerelte meg a jobbik helyet. A mérkőzések a férfiaknál kétszer 15 percesek, a nőknél kétszer 10 percesek voltak. A női mérkőzéseket Dunabogdány csapata nyerte biztosan, az állami gimnázium előtt.

HELYEZÉSEK:

FÉRFIAK:

Szentendrei Kocsigyár 5 mérkőzés 10 pont,

Szentendrei HÉV 5 mérkőzés 8 pont,

Szentendrei Honvéd 5 mérkőzés 6 pont,

Szentendrei állami gimnázium 5 mérkőzés 4 pont,

Budakalászi Textil I. 2 mérkőzés 2 pont,

Budakalászi Textil II. i mérkőzés 0 pont.

NŐK:

, Dunabogdány 4 mérkőzés 8 pont,

\ Szentendrei állami gimnázium j 4 mérkőzés 6 pont,

$ Szentendrei Papírgyár 4 mérkő- J zés 2 pont,

£ Budakalászi Textil I. 4 mérfkő- $ zés 0 pont,

$ Budakalászi Textil H 4 mérkő- J zés 0 pont.

^ A villámtorna lebonyolítása ér- £ dekében igen jó munkát végzett £ Szabó Gábor testnevelőtanár, Dely V Mihály tanár, Rácz Gizella test- J nevelőtanár, valamint Hóra Ri0 chárd a megyei röplabda szöv. í elnöke és Beck Rudolf járási j szöv. elnök.

J Jó munkát végzett Lázár Antal ^ a Budakalászi Textilművek sport- 2 felelőse, aiki két férfi és két női j csapatot szervezett be üzeméből í a villámtornára.

1 --------\ Olimpiai vívónap Szentendrén

^ A szentendrei vivóiskola február ',f hó 6-án vívóbemutatót rendezett. ^ A vívóiskola meghívására részt £ vett a bemutatón Gerevich Aladár, ^ dr. Mendeléllyi Tamás, Fülöp ^ Mihály, Czvikovszki Ferenc, Rejtő ^ Ildikó és Ágoston Judit többszörös '/y olimpiai- és világbajnokok.

J A műsor a helyi vívöiskola nö- ^ vendékeinek bemutatójával kez- ^ dödött. A szülök csillogó szemek- ^ kel figyelték a vívócsemeték £ ügyes mozgását.

^ Lelkes taps köszöntötte hazánk J vlvónagyságait, akik élénk csör- ^ lékben mutatták be tudásukat és ^ ízelítőt adtak a közönségnek a ^ vívás szépségeiből.

^ A bemutató befejeztével a kő- J zönség egy feledhetetlen élmény- ^ nyel gazdagabban, megelégedetten í távozott.

P. I.

osztályvezetőjüktől, osztályfőnöküktől átvehessék.

A bizonyít vány osztás után a tanulók zömét öröm és boldogság töltötte el, mert a jó bizonyítvánnyal köszönhetik meg szüleiknek sok-sok fáradozását, áldozatkészségét, határtalan szeretetét. A szorgalom, a lelkesedés és a kitartó munka hiányából fakadóan a tanulók kisebb részének nem sok örömöt hozott a bizonyítványosztás.

A bizonyitványosztást megelőzően a város 'három iskolájának nevelő testületé értékelte az első félév oktató- és nevelőmi inkáját. Az osztályozó konferenciák döntése szerint az általános iskolák 1388 tanulója közül 1378 tanuló kapott osztályzatot, az osztályozatlan tanulók száma 10, ebből 8 igazolt, 2 Igazolatlan mulasztás miatt.

Mindhárom iskola eredményes munkát végzett, mind a tanulmányi színvonal emelése, mind pedig a mulasztások csökkentése területén. Ezek az eredmények — a statisztikai adatok szerint — évről évre fokozódnak. A leányiskola például az elmúlt félévi tanulmányi átlagát a váltakozó tanítás bevezetése ellenére 3,3-ról 3,38-ra emelte. A fiúiskola a 3,3-as, az izbégi iskola pedig a 2.9-es tanulmányi átlagát megőrizte. Jelentősen megnőtt a jeles és jó rendű tanulók száma. Említésre méltó a bukott tanulók számának csökkenése. A leányiskolában az elégtelen osztályzatot kapott tanulók száma 59-ről 55-re, a

fiúiskolában 84-ről 79-re, az izbégi iskolában pedig 66-ról 50-re csökkent.

A mulasztások területén meg szembetűnőbbek az eredmények. A fiúiskola mulasztási átlagát 5,1-ről 3,6-ra, a leányiskola 6,03-ról 4,3-ra, az Izbégi iskola 4,4-ről 2,2-re csökkentette.

Bárki joggal felteheti a kérdést, hogyan érték el az iskolák ezeket az eredményeket?

Mindenekelőtt az eredményes és szép munka a nevelő testületek egységének, az egységes és következetes nevelési eljárások maradéktalan végrehajtásának, a nevelők fáradtságot nem ismerő oktató- és nevelőmunkájának tudható be. Hozzájárult az eredményes munkához az újjászervezett szülői munkaközösség aktív tevékenysége, az osztályszülői munkaközösségek célkitűzéseinek, feladatainak végrehajtása során az a segítség, amit az édesanyák, lelkes édesapák, áldozatkész osztályszülői aktívák nyújtanak a nevelőknek a nevelés, az otthoni felkészülés és a mulasztások csökkentése területén.

Iskolánk eredményei még jobban fokozódnának, ha egyes szülők jobban megértenék a tanulás fontosságát, többet törődnének gyermekük otthoni felkészülésének, a házi feladatok elkészítésének ellenőrzésével, s nem utolsósorban látogatnák a nevelők fogadóóráit és a szülői értekezleteket.

M. S.

y

jelenés azonnal megváltozott, ^ ha valaki vele beszélt.

Tán értelmetlennek tűnik, ^ hogy miért mondtuk el mind- £ ezt Réti Istvánról. Az első vi- ^ lágháború után Nagybányá- £ nak megszűnt a közvetlen kap- í csolata a magyar művészi élet- \ tel. Úgy gondoljuk, hogy nem 2 tévedünk, ha azt állítjuk, hogy ^ személye nélkül nem jött vol-$ na létre a szentendrei művész- J telep a huszas években. A í szentendrei művésztelep alapi-% tó tagjai mindnyájan Réti 1st- í van tanítványai voltak a fő-í iskolán. Már ott szoros barát- í ságot kötöttek egymással.; 1926-tól kezdődően kezdtek ki-'f járni városunkba, miután fel-; ismerték a természeti kömye- \ zet termékenyítő erejét. Réti J is kijárt Szentendrére. Bár itt J készült képéről nincs tudcmá- í sunk, de állandó buzdítása, í támogatása és irányítása fel- í tétlenül hathatós támogatást adott a művésztelep létrejötté-£ hez, majd pedig egyre erősödő £ szerepéhez a magyar piktúra; történetében. Bár Ferenczy; Károly túlzottan szigorú önkri- í tikájáva] lekicsinylői eg nyilat-í kozott szentendrei korszakáról. í mégis ő hintett« el a csiráját S Nagybányán Rétivel folytatott \ beszélgetéseivel és régi emlé- $ keinek felidézésével annak.; hogy a mesternek és tanítva- > nyainak figyelme Szentendre í felé fordult, s létrejöhetett rá- í rosunkban egy „új Nagyba-\ nya”. Réti szerepe ebben fel-; tétlenül figyelmet, elismerést} és megbecsülést érdemel! '> B. L. í

Honvédtemetés című műve mutatja leginkább a Nagybányán kialakult formanyelv ismertető jeleit. Oldottabb fes- tőisége közelebb áll Ferenczy Károly stílusához.

Réti István munkássága ékes bizonyítéka annak, hogy a

nagybányai művészek bizonyos világnézeti tartózkodásuk ellenére meglátták a kor társadalmi problémáit. A művész 48-as érzelmű volt. A Honvédtemetés is ezt bizonyítja. A dicső idők maradékai, öreg honvédek egyik társukat dobszó

mellett utolsó útjára kísérik. A kép megvilágítása tompa. A nagy szürkeségből sötéten válnak ki az öreg honvédek, az egyik régi egyenruhát hord, a többin sötét köpönyeg. A Krisztus a munkások között (1910) vallásos formában fejezi ki a kor erősödő munkás- mozgalmát. .Az ugyancsak ebben az időben készült és újabban előkerült Agitátor c. műve is az előbbieket bizonyítja.

Réti sok arcképet festett (Jókai Mór, Kossuth Lajos, Sidló Ferenc). Az 1920-as évek e’e- jén számos tájképet készített Felsőgöd vidékén.

A magas és sovány termetű művész számunkra kiscé furának ható monoklit hordott. A hosszú lábak és a kis fej hideg külsőt árult el, de ez a megRÉTI ISTVÁN EMLÉKÉRE

1872-1945.

Vasárnap délelőtt. Tusrajz Mohácsi György munkája

Mi újság az állami gimnáziumban?

Mindezek mellett az iskolában hét különböző szakkör dolgozik korszerű eszközökkel felszerelve.

S. L.

J\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V

£

^ ö volt az egyetlen nagybá- ^ nyai származású nagybányai J festő. Hollósynál tanult Mün- ^ chenben, közben megjárta Pá- rizst és 21 éves korában ott ^ festette meg első jelentős al- £ kotását, egyes kritikusai sze- ^ rint tán a legjelentősebbet, a ^ Bohémek karácsonya idegen- £ ben-t. Olaszországi tanulmány- í útja után visszatért München- \ be.

'/ Elsősorban neki volt köszön- ^ hetö, hogy létrej öt München- ^ ben a nagybányai művészte- ^ lep. Nemcsak ennek létrejöt- tével, haem pedagógiai mun- kásságával is mélyen belenyúlt $ a magyar festészet történetébe, f 1913-ban lett a Képzőművésze- ^ ti Főiskola tanára, s pedagógiai í munkássága a világháborúkat f követő nemzedékek művésze- ^ tén megérezhető. A Képző- ^ művészeti Főiskolának hosszú ^ időn keresztül rektora volt, s e minőségben modern tanítási £ rendet vezetett be a festőmű- ^ vészek képzésében. Fáradha- J tat lan tanár volt. A rajztanár- f képzés reformja is az ő nevé- 2 hez fűződik Lyka Károllyal ^ egyetemben. Abban a korban tanított, mikor tanárnak lenni ^ különösen nagy felelősséggel ^ járó feladat volt. Az ő műkö- ^ désének idejére esik a natura- ^ lizmus elsorvadása és az abszt- ^ rakt irányoknak egyre na- < gyobb erővel való felvonulása, í E nyugtalan időben Réti hig- Í gadt magatartásával szinte % missziót teljesített. Azon keve- ^sek közé ta-tozott, aki művész ■ ^ létére írónak is kiváló volt. á A nagybányai művésztelep

történetét ő írta meg. Ebben méltó emléket állított barátainak. Ö élt a nagybányaiak közül legtovább. A második világháború borzalmai között esett ki kezéből az ecset és a toll. 15 évvel ezelőtt, 1945. január 17-én szólította el a halál, miután lakása ismételten bombatámadást kapott. Az öldöklés közepette hűséges felesége ápolta a súlyosan beteg, magatehetetlen művészt.

Olaszországi útja alkalmával Torinóban szinte szemtanúja volt Kossuth halálának. A halott kormányzóról rajzot is készített, részt vett végtisztességén. Ezzel az emlékkel tért vissza akkor Rómába.

Művei lassan, nehezen készültek. Munkáinak száma tán legkisebb társai között. Nagybányán a művésztelep gondjai elsősorban az ő vállára nehezedtek. Miután a Képzőművészeti Főiskola tanára lett, csak a nyarat töltötte Nagybányán. Érdekes, hogy ő a bennszülött nagybányai,, s ugyanakkor az ö képein ismerhetjük fel legkevésbé a nagybányai művésztelep „visszfényét”. Tárlatokra csak unszol- tan küldött képeket. Kortársai és tanítványai sem dicsekedhetnek azzal, hogy gyűjteményes kiállítását láthatták volna.

„Hányas lettél?” — hallatszott a kérdés hétfőn a félévi értesítő kiosztása után az iskolában. Mindenki megkapta félévi munkájának értékelését.

A legjobb tanulmányi eredményt a működő nyolc osztály közül a IV. humán érte el, négy jeles és tizenkét jó rendű tanulójával.

Átlaguk kereken négy egész. A második helyen a III. humán osztály végzett. A hiányzásmentes napok versenyében is a IV/b.-sek. szerezték meg az első helyet. Az elsőséget azzal biztosították, hogy egyfolytában kilenc héten keresztül nem akadt hiányzó az osztályban. Utánuk a Ill/a. osztály következik.

— A diákok szórakozására, művelődésükre is nagy gondot fordítunk — mondta Mikulási Béla igazgató.

A félév leforgása alatt húsz esetben voltak színházban.

Hangversenyszervezés négy, operalátogatás kát alkalommal történt. Délelőtti mozilátogatáson kétszer/ vettek részt az iskola tanulói. Klubdélutánra az iskola rendezésében négyszer került sor. Az év kezdetén az iskola minden osztálya háromnapos tanulmányi kiránduláson gyönyörködhetett Sopron, Pécs, Aggtelek, Eger, Lillafüred szépségeiben.

A KISZ rendezésében zajlott le az ifjúsági akadémia programjába beiktatott négy előadás és vita, az előadó tanárok irányításával.