Pest Megyei Hirlap, 1960. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-02 / 27. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI '<JC irtán MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA MEG Y E I TAN ÁCS LÁP J A IV. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM ARA 50 FILLER 1960. FEBRUÄR 2. KEDD S i "i' Mii'» Fellőtték a második szovjet több lépcsős ballisztikus rakétát Sikeresen befejeződött az űj rakótatípus kidolgozásának szakasza Megemlékezés Rózsa Ferencről, a magyar sajtó mártírjáról Annak a tervnek megfelelően, amely szerint kidolgoznál? az eddigieknél nagyobb teljesítőképességű, több lépcsős ballisztikus rakétát, hogy segítségével nehéz szputnyi- kokat lőhessenek fel és űrrepüléseket végezhessenek a naprendszer bolygóira, január 31-én este felbocsátották a második ilyen rakétát. A rakéta utolsó előtti lépcsője az utolsó lépcső modelljével együtt ez év január 31-én, moszkvai idő szerint 19 óra 58 perckor elérte a Csendes-óceán megadott térségét. Az utolsó fokozat modelljét a légkörben való repüléskor megfigyelték és vízbeesését a hajókon felállított rádiólokációs, optikai és lehallgató állomások segítségével észlelték. A mérések adatai ismét megerősítették a rakéta irányításának rendkívüli pontosságát. A január 31-én végzett fellövéssel sikeresen befejeződött a fent említett rakétatípus kidolgozásénak adott szakasza. Ezzel kapcsolatban a TASZSZ-t felhatalmazták annak kijelentésére, hogy a TASZSZ 1960. január 8-i közleményében pontos adatokkal meghatározott határidő előtt, már február 1-én ’ szabadda vált a tengeri közlekedés és a repülés számára az ott megjelölt térség. Az amerikai lapok élénken kommentálják a Szovjetunió űrkutatási eredményeit A New York Journal American kiadójának, Hearts-nek cikkét közli. Hearts kétségbevonja Eisenhower azon szarvait, hogy a Szovjetunió hatásos világűrkutatási eredményei nem csorbítják az Egyesült Államok nemzetközi tekintélyét. „Propaganda szempontból nagy kárt okoztak nekünk a Szovjetunió világűrkutatási kezdeményezései, mivel komoly lélektani hatást értek el.” A cikkíró emlékeztet arra, hogy „a Szovjetunió először bocsátott fel szputnyi- kot, először lőtt fel súlyos terhet a világűrbe, először fényképezte a Hold láthatatlan oldalát”. Pearson, a New York Mirror szemleírója így ír: amikor Thomas Gates hadügyminiszter felderítő adatokra hivatkozva igyekszik lekicsinyelni a szovjet katonai ütőképességet, az asztalán heverő jelentések éopen az ellenkezőjét mondják. „Mi most közölhetünk néhány tényt ezekből a jelentésekből, tényeket, amelyeket joga van tudni a közvéleménynek és amelyeket Gates, ha őszinte, nem cáfolhat.” Pearson azt írja, hogy a Szovjetuniónak több interkontinentális ballisztikus rakétája és több középhatósugarú rakétája van, mint az Egyesült Államoknak. A szemleíró a továbbiakban megjegyzi: „Oroszország ma képes felbocsátani óriás rakétákat. Ezzel szemben mi óriásrakétákat leghamarabb 1963 végén lőhetünk csak ki. Az orosz rakéták több elektronikus műszert vihetnek magukkal, mint a mieink. Ennek eredményeképpen az oroszok már most kipróbálnak olyan berendezéseket, amelyeket mi nem tudunk elhelyezni a rakétában. Ez az oroszok számára lehetővé teszi, hogy előrejussanak az olyan fontos kutatások területén, amelyeket mi 1963 végéig nem kezdhetünk meg.” A kövelkező lépés: óriási szputnyikok fellövése és a rakéták visszahozása a Földre A szovjet óriásrakéta kísérletsorozat határidő előtti befejezése a szovjet rakéta- technika kiforrottságát, a kísérletek terveinek helyességét bizonyítja — mondotta Sinka József, az asztronautikai bizottság titkára. Az a tény, hogy a második óriásrakéta kilövésével befejezhették a kísérletsorozatot, arra mutat, hogy a mérésekből a szovjet szakemberek máris teljes bizonyosságot szereztek a rakéták hibátlan működéséről, a célzás pontosságáról. Figyelmet érdemel, hogy az első óriásrakétát viszonylag igen rövid időn belül követte a második, ami azt jelenti, hogy az első kísérlet adatait igen gyorsan értékelték és a tapasztalatokat rövid idő alatt alkalmazni tudták a második kísérletnél. — Feltételezhető — folytatta —. hogy a kísérletsorozat eredményeként rövidesen, talán még ez év első felében óriás- szputnyikot lőnek fel a világűrbe. számítani, mivel jelenleg szovjet szputnyik nem kering a világűrben és sok szempontból szükséges, hogy a mérési folyamatból ne essék ki hosszabb idő. Mivel a Szovjetunió most már rendelkezik óriásrakétával, igen valószínű, hogy a következő szputnyik az eddigieknél jóval nagyobb óriásszputnyik lesz, — Igen nagy a jelentősége annak is, hogy az óriásrakéta céibaérkezése előtt nem égett el a légrétegben, ebből az elvből kiindulva lehetséges, hogy a soron következő rakéta sértetlenül visszatér a Földre. Későbbi, de már nem távoli lépés, hogy rakétát juttassanak el a Marsra és a Ve- nusra. A Mars helyzete ez áv augusztusában és szeptemberében, majd azt követően másfél év múlva, a Venus pedig 1961 elején lesz a Földhöz képest abban a helyzetben, hogy két bolygó- társunkra rakétát lőhessenek ki. I Nagy feladat vár a pedagógusokra Pedagógus nagyaktíva a megyei tanácsházán Megyei pedagógus nagyaktívát rendeztek hétfőn délelőtt a megyei tanács dísztermében. Több mint háromszáz pedagógus — iskolaigazgatók és szakfelügyelők — hallgatta végig Lugosi Jenő elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kulturális osztálya köznevelési alosztálya vezetőjének előadását a párt VII. kongresszusáról, a pedagógusok előtt álló feladatokról. — A gazdasági és a kulturális fejlődés egymástól elválaszthatatlan — mondotta többek között Lugosi elvtárs —, ezért a fő feladatok sorába lépett az iskolák munkájának megjavítása, a kulturális tömegmunka kiszélesítése. Hazánk nyolcvanezer pedagógusára, köztük Pest megye pedagógusaira, nagy munka hárul mindkét feladattal kapcsolatban. A jó munka elengedhetetlen feltétele pedig a nevelői testületek eszmei-politikai-pedagógiai egysége. A megbeszélésen szó került az iskolareform várható tervezetéről, majd a falusi pedagógusok népművelő munkájának fontosságáról beszélt Lugosi elvtárs: — Míg tavaly hatvanezer felnőtt tanult az oktatás különböző formáiban, ebben az oktatási évben számuk megkétszereződött! Hogy miért? A szocialista mezőgazdaság nemcsak közös gazdasági alapot teremt, de lehetőséget is arra, hogy tanuljanak, művelődjenek dolgozó parasztjaink. S ez ismét csak a pedagógusokra ró nagy feladatot. Hétfőn — a magyar sajtó napja alkalmából — kegyele- tes koszorúzási ünnepséget tartottak Rózsa Ferencnek, a Szabad Ncp mártírhalált halt első szerkesztőjének, a Népszabadság székházának előcsarnokában elhelyezett emléktáblájánál. Az ünnepségen részt vett Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság szerkesztő bizottságának vezetője, Szakasits Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Űjságírók Országos Szövetségének elnöke, valamint a magyar újságírás több vezető személyisége, a nyomda- és papíripari dolgozók képviselői, a baráti országok savójának munkatársai. Gács László, a Magyar Rádió és Televízió elnöke méltatta Rózsa Ferencnek a forradalmi pártmunkában eltöltött sok éves munkásságát, majd a szerkesztőségek küldöttségei elhelyezték a megemlékezés virágait a mártír emléktábláján. Az ünnepség oz Internacionálé hangjaival ért véget. Megérkezett Moszkvába az MSZMP küldöttsége Ma kezdődik az európai szocialista országok kommumta és munkáspdrtiainak tapasztalatcsere tanácskozása Az európai szocialista országok kommunista és munkáspártjainak mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó tapasztalatcsere tanácskozására hétfőn délelőtt Moszkvába érkezett a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével. A küldöttség tagjai: Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke és Fehér Lajos, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, A küldöttség fogadására a szovjet főváros kijevi pálya-j ra, hogy az egyes országok udvarán megjelent Leonyid I felhasználják más országok Összeomlott az algíri zendülés A tűzadók tetettek a fegyvert a h tut sereg előtt Kevéssel hétfőn 12 óra előtt Lagaillarde, az algériai zen- dülők egyik vezetője 700 emberének kíséretében elhagyta a barikádokat és néhány perccel később a másik zendülő vezér. Ortiz csoportja megkezdte a főbarikád szétbontását Az algíri francia telepesek zendülése összeomlott, részvevő! megadták magukat a francia hadseregnek. Párizsban a rádió bemondta: „A zendülés véget ért.” Az események már hétfőn reggel eíőrevetették árnyékukat. amikor bebizonyosodott, hogy Lagaillardék sztrájkfelhívása nem járt sikerrel. A végső megadás mégis meglepetésként érte pz algériaiakat. Bemard Lefevre aleiri iobboldali politikus szerint vasárnapról hétfőre virradó Erre annál inkább is lehet * éjszaka tárgyalások folytak a zendülők és a hadsereg képviselői között. A zendülők állítólag kérték, ne alkalmazzanak velük szemben megtorló intézkedéseket. Hogy a hadsereg elfogadta-e ezt a feltételt, az egyelőre kétséges — jegyzi meg az AP. A kora délelőtti órákban a területi gárda hetven tagja fehér zászlót lengetve átmászott a barikádokon és letette a fegyvert a francia katonák előtt. .Ezután megindult a zendülők folyamatos átszivár- gása a barikádokon. Tizenkét óra előtt néhány perccel Lagaillarde és emberei a francia zászlót lengetve elhagyták a zendülők táborát A zendülő vezért és kíséretét teherautókon egy Algírtól nyugatra fekvő kis faluba szállították, ahol ejtőernyős támaszpont helyezkedik eh Még nem tudni, mi a szándéka a francia hatóságoknak. Ortiz állítólag elmenekült. Sorsáról még nem érkezett jelentés. Az algíri rádió, amely reggel óta csak híreket és indulókat közvetít, közölte, hogy Algírban „a helyzet nyugodt, az élet visszatért a normális mederbe.* Az algíri eseményekkel egyidejűleg hétfőn délelőtt teljes sikerre! járt a francia szak- szervezetek sztrájkfelhívása. Tizenegy és tizenkét óra között a dolgozók egységesen beszüntették a munkát. hogy így feiezzék ki tiltakozásukat az a’giri zendüléssel szemben. Párizsban bezárták a föld- s'atti állomásait és .leá'lt az lutóbuszforgalom Az e-ffvó'ís sztráikban tizenhárom millió francia dolgozó vett részt, Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, a központi bizottság titkára, továbbá a központi bizottság és a Szovjetunió külügyminisztériuma több felelős munkatársa. Jelen volt a küldöttség fogadásánál Bol- doczki János, a Magyar Nép- köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, továbbá a nagykövetség több felelős munkatársa, •k Ma Moszkvában megkezdődik az európai szocialista országok kommunista és munkáspártjainak tapasztalatcsere tanácskozása a szocialista mezőgazdaság fejlődésének kérdéseiről. A tanácskozáson nemcsak az európai szocialista országok pártjainak küldöttségei vesznek részt, hanem képviseltetik magukat az ázsiai szocialista országok is. A tanácskozás . központi kérdése: a szocialista mező- gazdaság fejlődésének eddigi eredményei és a további tennivalók. Az egyes országokban a sajátos körülményeknek megfelelően a falu szocialista átalakítása igen sók problémát vetett fel, azonban e problémák tekintélyes része valamennyi ' szocialista ország számára közös. Éppen ezért rendkívül nagy jelentősége van valamennyi kommunista és munkáspárt számára a tapasztalatok általánosításának, közös következtetések megállapításának. Az ilyen tapasztalatcsere vala- menovi kommurista Pártnak megkönnyíti a további munkát s lehetőséget teremt artestvéri segítségét Fontos szerepet kap a tanácskozáson az egyes országok sajátos termelési tapasztalata nak ismertető e. A különböző országokban a mezőgazdasági termelés egyes területén kimagasló eredményekét értek el s ezek az eredmények valamennyi szocialista ország számára hasznosíthatók. Az ilyen tapasztalatok részletes cseréje megkönnyíti a termelés élenjáró módszereinek általánosítását, jó felhasználását. A tanácskozáson előreláthatóan megvitatják a szocialista országok mező- gazdasági együttműködésének lehetőségeit. Az ilyen együttműködés ugyancsak nagy lehf tőségeket nyit meg a mezőgazdasági termelés korszerűsítésére, a termelékenység gyors növekedése előtt. Magától értetődően a mezőgazdasági kérdésekén kívül igen nagy fontossága van annak a ténynek, hogy a szocialista o’-szágok kommunista és munkáspártjainak vezetői magas szinten találkoznak egymással, ilyen találkozókra az elmúlt években többször is sor került, igy 1957 novemberében, majd 1953 májusában a moszkvai KGST tanácskozás idején, s 1959 januárjában az SZKP XXI. kongresszusán. A moszkvai tanácskozáson 3 kommunista és munkáspártok vezetőinek alkalmuk nyílik majd a közvetlen eszmecserére mind a pártmunkát érintő kérdésekről, mind pedig a nemzetközi élet problémáiról is.
