Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-20 / 16. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! TOTÓ-TANÁCSADÓ (6. oldalon) MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA MEG Y E I T A N A OS L*A P ]*A IV. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM ARA 50 IIIJ.ÉR I960. JANUÁR 20. SZERDA ÚJABB KÉT TERMELŐSZÖVETKEZETI KÖZSÉG: DUNA VARSÄNY és Két újabb termelőszövetkezeti község alakulásáról érkezett tegnap hír: a ráckevei járásban levő Dunavarsányról és a dabasi járásban levő Ka- kucsról. Dunavarsányban néhány nap alatt 213 dolgozó paraszt írta alá a belépési nyilatkozatot és 1252 hold földet vittek a szövetkezetbe. Olyan tekintélyes, jól gazdálkodó parasztok döntöttek a nagyüzemi gazdálkodás mellett, mint Illinger István, Kreisz Lajos, Sáska Károly, Böcsödi Károly, Józsa Vilmos és még többen mások, A belépett dolgozó parasztok úgy határoztak, hogy hamarosan megtartják az alakuló és a vezetóségvá- lasztó közgyűlést. Az első kerületben ma este, a második kerületben pedig csütörtökön este döntenek a dolgozó parasztok arról, hogy kik legyenek a vezetőségben. Kakucson 365 család 406 taggal 1770 hold földdel lépett a már tíz éve működő Lenin Termelőszövetkezetbe. A Lenin Tsz tagsága az utóbbi néhány esztendőben jó példát mutatott a község dolgozó parasztságának a terméseredmények növelésében. Különösen azóta javult meg a termelőszövetkezet gazdálkodása, amióta hozzáértő szakember irányítja. A tsz eredményes gazdálkodását bizonyítja egyébként a közelmúltban megtartott zár- számadási közgyűlés is, ahol a község dolgozó parasztságának tudomására jutott: egy-egy munkaegységre 45 forint értékű terményt és készpénzt fizettek. A közgyűlésen több egyéni paraszt és újonnan belépett dolgozó paraszt is jelen volt, akik az elismerés hangján beszéltek a termelőszövetkezet munkájáról és eredményéről. A Lenin Termelőszövetkezet már az elmúlt évben felkészült arra, hogy újabb belépőkkel és újabb földterületekkel erősödik. Víztornyot építettek, villamosították a tanyaközpontot, gazdasági épületeket emeltek. Az újonnan belépett dolgozó parasztokat ma délutánra közgyűlésre hívta össze a termelőszövetkezet vezetősége, hogy itt döntsenek a vezetőség kibővítéséről, . valamint a termelőszövetkezet további terveiről. A kukorica állattenyésztésünk fő takarmánybázisává lett Megkezdődött a második országos kukoricatermesztési tanácskozás A második országos kukoricatermesztési tanácskozás tegnap délelőtt kezdődött Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc művelődési háza feldíszített kongresszusi termében. Az ország legjobb kukoricatermesztőinek második tanácskozásán megjelent Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, továbbá a Földművelésügyi Minisztérium és a tudományos intézmények vezetői, kiváló kutatók, az állami gazdaságok, a gépállomások kukoricatermesztésben kitűnt dolgozói, termelőszövetkezeti tagok és egyénileg dolgozó parasztok. Eljöttek a tanácskozásra a baráti államok küldöttségei: a Szovjetunió kii’döttsége T. D. Liszenko akadémikus vezetésével, a csehszlovák küldöttség dr. Emil Kuncz akadémikus, a Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége Gerd Beecz •kutatóintézeti osztályvezető, a lengyel küldöttség Stephan Mayer földművelésügyi igazgató, a bolgár küldöttség Dam- jan Cankov Cacsev minisztériumi osztályvezető, a román küldöttség Joan Luca kutató vezetésével. A Kínai Népköz- társaságot, a Koreai Demokratikus Köztársaságot és Mongóliát a Budapesten akkreditált követségek küldöttei képviselték. a Vietnami Demokratikus Köztársaság és Albánia követsége pedig megfigyelőket küldött a tanácskozásra. A tanácskozás részvevőit Tömpe István, a földművelés- ügyi miniszter első helyettese üdvözölte. Elmondotta: az elmúlt esztendőben sikerült társadalmi üggyé tenni a kukoricatermesztést és a szemeskukorica vetésterülete öt százalékkal. a silókukorica vetésterülete pedig több mint kétszeresére emelkedett, így az ország szántóterületének már 28 százalékát a kukorica foglalta el. Szemeskukoricából 1959- ben az országos átlag holdanként 14,9 mázsa volt, ezen belül az állami gazdaságok 19,7 mázsás, a termelőszövetkezetek pedig 16 mázsás termést értek el. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek többsége a korszerű silókukoricateimelés és felhasználás bevezetésével megalapozta a szarvasmarhaállomány jó takarmányellátását. A kukorica állattenyésztésünk tő takarmánybázisává lett. , A kukoricatermesztés fejlesztése az egész mező- gazdasági termelés további fellendítésének, a jobb hús-, tej-, vaj- és zsírellátásnak egyik legfontosabb eszköze. A megkezdett úton altkor haladhatunk eredményesen tovább, ha a kedvező termeléstechnikai adottságokat felhasználva fejlesztjük a szocialista munkaversenyt a harminc mázsás, vagy ennél is nagyobb kukoricatermés eléréséért. A megnyitó beszéd után Magyari András földművelés- ügyi miniszterhelyettes ismertette kukoricatermesztésünk eredményeit és a feladatokat. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy a döntő fordulat a múlt évben következett be a hazai kukoricatermesztésben. Ez szorosan összefügg Hruscsov elvtárs 1958. áprilisában termelőszövetkezeteinkben tett látogatásával, valamint ennek nyomán a sokoldalú segítséggel, amelyet a magyar kukoricatermesztők a szovjet szakemberektől, különösen a tanácskozás résztvevői által is jól ismei-t „Sevcsenko-brigád”-tól kaptunk. A szántóföldi takarmánytermő terület 51 százalékán termesztettek tavaly kukoricát. Magyarországon mrg sohasem volt ekkora a kukorica vetésterülete. Kívánatos, hogy nagyüzemeink az idén tovább növeljék kukorica vetésterületeiket, de ugyanezt kell elérnünk az, egész országban. A tervek szerint az idén 2 400 000 holdon szemnek, további 200 ezer holdon pedig silónak termesztünk kukoricát. - \ kenyérgabona vetésterület hizonyos fokú . csökkenése miatt célszerű még ezt a tervet is túlteljesíteni 100— 150 ezer holddal. Különös feÜlést tartott a Pest megyei képviselőcsoport Az országgyűlési képviselők i Pest megyei csoportja kedden i ülést tartott. Horváth András, ■ a Pest megyei Pártbizottság: első titkára, országgyűlési kép- ; viselő ismertette Pest megyej termelőszövetkezeti mozgal-; mának helyzetét. A képvise-\ lök hozzászólásaikban hangsúlyozták, hogy a jövőben még fokozottabban segítik a termelőszövetkezetek megszilárdítását. a közös gazdálkodás kialakítását. Második napirendi pontként megvi'attak a képviselőcsoport idei első féléves rmnkatervét. Televíziószolgálat a földművesszövetkezetek műszaki botijaiban . A földművesszövetkezetek műszaki boltjaiban már az' elmúlt évben is a televíziós készülék volt az egyik legkeresettebb cikk, s az idén a ke- reslet további növekedésére számítanak. A vásárlók kérésének eleget téve a SZöyoSZ illetékes szervei úgy intézkedtek, hogy valamennyi földművesszövetkezeti műszaki bolt vezetőjének és dolgozójának szaktanfolyamon kell megismerkednie a televíziós készülék szerkezetével. A tanfolyamot végzett alkalmazottak ingyenes szaktanáccsal szolgálnak majd a vevőknek, s a helyszínen javítják ki a kisebb műszaki hibákat. A jövőben már valamennyi televíziós készüléket árusító földművesszövetkezeti bolt köteles gondoskodni arról, hogy az antenna felszereléséhez is megfelelő szakember álljon a vásárlók rendelkezésére. A zavartalan vasúti közlekedésért ' ” éíflf , ' A IA Köröst:tétlen—Jászkarajenő közötti hófúvásos útszakaszt a vasúi! pályamunkások naponta kétszer is megtisztítják a hótól, biztosítják a vonatok zavartalan közlekedését V,öíő' Mflgp I .'»Ss A Cegléd—Hantháza vasútvonal csemői szakaszán az időben elhelyezett hófogó sövények megvédik a vasúti pályát a hófúvástól (Csekő felv.) Csütörtökön és pénteken ismét Sabin-oltás A Sabin-oltás második részletét, mint arról már hírt adtunk, e hó 21-én, csütörtökön és 22-én, pénteken adják be a Pest megyei gyermekeknek. Kedden délelőtt a Pest megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomásnál valamennyi város és járás átvette már az oltóanyagot, a szerdai nap folyamán pedig szétosztják a körzeti orvosok között, hogy csütörtökön kora reggel megkezdődhessék az oltás. A községi tanácsok már mindenütt a szülők és pedagógusok tudomására hozÚjabb hóakadályok keletkeztek az országutakon A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium útügyi osztályának jelentése szerint héttőn az esti órákban és keddre virradó éjjel hóakadályok keletkeztek az országutakon. Ez a hír természetesen — különösen a pesti embereknek — meglepetést okozott, hiszen az utóbbi napokban már nem volt havazás. Ezzel kapcsolatban a KPM útügyi osztályán a következőket mondották: — A nagy havazások után azonnal megkezdődött az országutakon a hótakarítás és különösen a dunántúli részeken az utak mentén valóságos hófalakat etTieltek. Az alföldi országutak mentén is ekézéssel kellett az útszegélyre tolni a havat és itt is hóborda szegélyezi az utakat. Az utóbbi napokban nem volt nappali olvadás sem, így a hótakaró teteje nem keményedhetett meg, nem képződhetett rajta jég- hártya. A hó tehát a legkisebb szélre is megmozdul. Ez történt most is Oeve- csér—Ajka—Tapolca térségében, továbbá Szatmár megye északi részében és Borsod megyében, ahol a helyi jellegű szélviharok felkapták a havat, az országutakat szegélyező hófalak és hóbordák közé fújták, s ezzel újabb hótorlaszok keletkeztek. Az utak felszabadítására azonnal megtörténtek az intézkedések és kedden délutánra a legtöbb út ismét járhatóvá vált. ták az oltás pontos időpontját és sorrendjét. Ezúton is felhívjuk a figyelmet arra, hogy azok a gyermekek, akik bármely oknál fogva a Sabin-oltás első részletében nem részesülhettek, most jelentkezzenek, megkapják a másodikat, a jövő hónapban a harmadikat, az elmaradott elsőt pedig későbbi időpontban szintén. Ezúttal, ahogy az első alkalommal is, csupán azok a gyermekek nem részesíthetők Sabin-oltásban, akik az oltás napján lázasak. Ezek azonban, ha lázas állapotuk megszűnt, a jövő hét szerdájáig, 27-ig jelentkezzenek az illetékes körzeti orvosnál, aki beoltja őket. Áz oltóanyag ugyanis addig nem veszít hatóképességéből és mivel minden községben elegendő Sabin-féle oltóanyag áll rendelkezésre, áz elmaradottak egy héten belül még részesülhetnek oltásban. A hideg időjárásra való tekintettel intézkedés történt arra is, hogy a távoli tanyákon lakó gyerekeket ne rendeljék be a községbe vagy a városba. Az orvosok felkeresik a tanyákat és a tanyai iskolákban előre meghatározott időben berendezik az oltóhelyiséget. A mostani oltások alkatmából dr. Félix László, a Pest megyei KÖJÁL igazgató főorvosa a következőket mondotta a Pest megyei Hírlap munkatársának. — Minden reményünk megvan arra, hogy a gyermek- bcnulásos megbetegedéseknek végképp elejét vesszük. Mindenesetre megállapítható, hogy a decemberi oltások óta egyetlen gyermekbénu- lásos eset sem fordult elő megyénkben. Volt ugyan öt bejelentés, de a kórházi vizsgálat megállapította, hogy nem Heine—Medin-kórról van szó. Tavaly decemberben, még az, oltások előtt egy, novemberben pedig öt gyermekparalízises eset fordult elő. Utórezgése volt ez a tavalyi nagyszámú megbetegedésnek. Mintegy 300 megbetegedés történt azután, hogy a Salk-oltások hatására 1958-ban egy sem. A Salk-oJtásoknak tudható be különben az is, hogy 1959- ben általában enyhe lefolyású volt a betegség. Mindössze két esetben végződött halállal, holott az 1957-es nagy járvány 130 betege közül 13 halt meg. A Sabin-oltás a Salk- vaccinánál sokkal hatásosabb, ezt bizonyítják a szovjetunióbeli, csehszlovákiai, dániai és mexikói több éves tapasztalatok. — Decemberben 179 670 gyermeket oltottunk be, megközelítően a megye egész lakosságának egynegyedét. Voltaképpen háromhónapostól 14 éves korhatárig 187 500 gyermek é! megyénkben, ezeknek tehát ÖG százalékát beoltottuk. Ez az arány bizonyára nem lesz rosszabb a mostani alkalommal sem. Telősségünk van abban, hogy az újonnan alakult termelőszövetkezetek földjein ne csökkenjen a kukorica vetés- területének aránya. Ehhez a törekvéshez adjanak meg a gépállomások is minden segítséget az új, közös gazdaságoknak. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek nem számíthatnak arra, hogy majd az állam gondos- >kodik állatállományuk takarmányáról. Az eredmények alapján azt javasoljuk mező- gazdasági nagyüzemeinknek, hogy bátran növeljék tovább a csöves-silókukorica vetés- területét. Már a télen végezzenek számvetést, inennyi területet akarnak bevetni siló- kukoricával. mennyi és milyen gépre van ehhez szükségük, mennyi lesz a siiótér-szükségletiik. — Eredményeink nagyrészt annak köszönhetők — mondotta a továbbiakban Magyari András —, hogy az utóbbi években megnövekedett a hibridkukorica-vetőmag hasz(Folytatás a 2-ik oldalon)