Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-20 / 16. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! TOTÓ-TANÁCSADÓ (6. oldalon) MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA MEG Y E I T A N A OS L*A P ]*A IV. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM ARA 50 IIIJ.ÉR I960. JANUÁR 20. SZERDA ÚJABB KÉT TERMELŐSZÖVETKEZETI KÖZSÉG: DUNA VARSÄNY és Két újabb termelőszövetke­zeti község alakulásáról érke­zett tegnap hír: a ráckevei já­rásban levő Dunavarsányról és a dabasi járásban levő Ka- kucsról. Dunavarsányban néhány nap alatt 213 dolgozó paraszt írta alá a belépési nyilatkozatot és 1252 hold földet vittek a szö­vetkezetbe. Olyan tekintélyes, jól gazdálkodó parasztok dön­töttek a nagyüzemi gazdálko­dás mellett, mint Illinger Ist­ván, Kreisz Lajos, Sáska Ká­roly, Böcsödi Károly, Józsa Vilmos és még többen mások, A belépett dolgozó parasz­tok úgy határoztak, hogy hamarosan megtartják az alakuló és a vezetóségvá- lasztó közgyűlést. Az első kerületben ma este, a második kerületben pedig csü­törtökön este döntenek a dol­gozó parasztok arról, hogy kik legyenek a vezetőségben. Kakucson 365 család 406 tag­gal 1770 hold földdel lépett a már tíz éve működő Lenin Termelőszövetkezetbe. A Le­nin Tsz tagsága az utóbbi né­hány esztendőben jó példát mutatott a község dolgozó pa­rasztságának a terméseredmé­nyek növelésében. Különösen azóta javult meg a termelőszö­vetkezet gazdálkodása, amióta hozzáértő szakember irányítja. A tsz eredményes gazdálkodá­sát bizonyítja egyébként a kö­zelmúltban megtartott zár- számadási közgyűlés is, ahol a község dolgozó parasztságának tudomására jutott: egy-egy munkaegységre 45 forint értékű terményt és készpénzt fizettek. A közgyűlésen több egyéni pa­raszt és újonnan belépett dol­gozó paraszt is jelen volt, akik az elismerés hangján beszéltek a termelőszövetkezet munkájá­ról és eredményéről. A Lenin Termelőszövetkezet már az elmúlt évben felkészült arra, hogy újabb belépőkkel és újabb földterületekkel erősö­dik. Víztornyot építettek, villa­mosították a tanyaközpontot, gazdasági épületeket emeltek. Az újonnan belépett dolgo­zó parasztokat ma délután­ra közgyűlésre hívta össze a termelőszövetkezet veze­tősége, hogy itt döntsenek a vezetőség kibővítéséről, . valamint a termelőszövetkezet további terveiről. A kukorica állattenyésztésünk fő takarmánybázisává lett Megkezdődött a második országos kukoricatermesztési tanácskozás A második országos kukori­catermesztési tanácskozás teg­nap délelőtt kezdődött Buda­pesten, az Építők Rózsa Ferenc művelődési háza feldíszített kongresszusi termében. Az or­szág legjobb kukoricatermesz­tőinek második tanácskozásán megjelent Dobi István, az El­nöki Tanács elnöke, továbbá a Földművelésügyi Minisztérium és a tudományos intézmények vezetői, kiváló kutatók, az ál­lami gazdaságok, a gépállomá­sok kukoricatermesztésben ki­tűnt dolgozói, termelőszövet­kezeti tagok és egyénileg dol­gozó parasztok. Eljöttek a tanácskozásra a baráti államok küldöttsé­gei: a Szovjetunió kii’döttsége T. D. Liszenko akadémikus vezetésé­vel, a csehszlovák küldöttség dr. Emil Kuncz akadémikus, a Német Demokratikus Köztár­saság küldöttsége Gerd Beecz •kutatóintézeti osztályvezető, a lengyel küldöttség Stephan Mayer földművelésügyi igazga­tó, a bolgár küldöttség Dam- jan Cankov Cacsev miniszté­riumi osztályvezető, a román küldöttség Joan Luca kutató vezetésével. A Kínai Népköz- társaságot, a Koreai Demokra­tikus Köztársaságot és Mongó­liát a Budapesten akkreditált követségek küldöttei képvisel­ték. a Vietnami Demokratikus Köztársaság és Albánia követ­sége pedig megfigyelőket kül­dött a tanácskozásra. A tanácskozás részvevőit Tömpe István, a földművelés- ügyi miniszter első helyettese üdvözölte. Elmondotta: az el­múlt esztendőben sikerült tár­sadalmi üggyé tenni a kuko­ricatermesztést és a szemesku­korica vetésterülete öt száza­lékkal. a silókukorica vetéste­rülete pedig több mint kétsze­resére emelkedett, így az or­szág szántóterületének már 28 százalékát a kukorica foglalta el. Szemeskukoricából 1959- ben az országos átlag hol­danként 14,9 mázsa volt, ezen belül az állami gazda­ságok 19,7 mázsás, a ter­melőszövetkezetek pedig 16 mázsás termést értek el. Az állami gazdaságok és ter­melőszövetkezetek többsége a korszerű silókukoricateimelés és felhasználás bevezetésével megalapozta a szarvasmarha­állomány jó takarmányellátá­sát. A kukorica állattenyészté­sünk tő takarmánybázisává lett. , A kukoricatermesztés fej­lesztése az egész mező- gazdasági termelés to­vábbi fellendítésének, a jobb hús-, tej-, vaj- és zsírellátásnak egyik leg­fontosabb eszköze. A megkezdett úton altkor ha­ladhatunk eredményesen to­vább, ha a kedvező terme­léstechnikai adottságokat fel­használva fejlesztjük a szo­cialista munkaversenyt a har­minc mázsás, vagy ennél is nagyobb kukoricatermés el­éréséért. A megnyitó beszéd után Magyari András földművelés- ügyi miniszterhelyettes is­mertette kukoricatermeszté­sünk eredményeit és a felada­tokat. Elöljáróban hangsú­lyozta, hogy a döntő fordu­lat a múlt évben következett be a hazai kukoricatermesz­tésben. Ez szorosan összefügg Hruscsov elvtárs 1958. áp­rilisában termelőszövetkeze­teinkben tett látogatásával, valamint ennek nyomán a sokoldalú segítséggel, ame­lyet a magyar kukoricater­mesztők a szovjet szakembe­rektől, különösen a tanács­kozás résztvevői által is jól ismei-t „Sevcsenko-brigád”-tól kaptunk. A szántóföldi takarmány­termő terület 51 százalékán termesztettek tavaly kukori­cát. Magyarországon mrg sohasem volt ekkora a kuko­rica vetésterülete. Kívánatos, hogy nagyüzemeink az idén tovább növeljék kukorica ve­tésterületeiket, de ugyanezt kell elérnünk az, egész ország­ban. A tervek szerint az idén 2 400 000 holdon szem­nek, további 200 ezer hol­don pedig silónak ter­mesztünk kukoricát. - \ kenyérgabona vetésterület hizonyos fokú . csökkenése miatt célszerű még ezt a tervet is túlteljesíteni 100— 150 ezer holddal. Különös fe­Ülést tartott a Pest megyei képviselőcsoport Az országgyűlési képviselők i Pest megyei csoportja kedden i ülést tartott. Horváth András, ■ a Pest megyei Pártbizottság: első titkára, országgyűlési kép- ; viselő ismertette Pest megyej termelőszövetkezeti mozgal-; mának helyzetét. A képvise-\ lök hozzászólásaikban hang­súlyozták, hogy a jövőben még fokozottabban segítik a termelőszövetkezetek megszi­lárdítását. a közös gazdálko­dás kialakítását. Második napirendi pontként megvi'at­tak a képviselőcsoport idei első féléves rmnkatervét. Televíziószolgálat a földművesszövetkezetek műszaki botijaiban . A földművesszövetkezetek műszaki boltjaiban már az' el­múlt évben is a televíziós ké­szülék volt az egyik legkere­settebb cikk, s az idén a ke- reslet további növekedésére számítanak. A vásárlók kéré­sének eleget téve a SZöyoSZ illetékes szervei úgy intézked­tek, hogy valamennyi földmű­vesszövetkezeti műszaki bolt vezetőjének és dolgozójának szaktanfolyamon kell megis­merkednie a televíziós készü­lék szerkezetével. A tanfolya­mot végzett alkalmazottak in­gyenes szaktanáccsal szolgál­nak majd a vevőknek, s a helyszínen javítják ki a ki­sebb műszaki hibákat. A jövő­ben már valamennyi televí­ziós készüléket árusító földmű­vesszövetkezeti bolt köteles gondoskodni arról, hogy az an­tenna felszereléséhez is meg­felelő szakember álljon a vá­sárlók rendelkezésére. A zavartalan vasúti közlekedésért ' ” éíflf , ' A I­A Köröst:tétlen—Jászkarajenő közötti hófúvásos útsza­kaszt a vasúi! pályamunkások naponta kétszer is meg­tisztítják a hótól, biztosítják a vonatok zavartalan közlekedését V,öíő' Mflgp I .'»Ss A Cegléd—Hantháza vasútvonal csemői szakaszán az időben elhelyezett hófogó sövények megvédik a vasúti pályát a hófúvástól (Csekő felv.) Csütörtökön és pénteken ismét Sabin-oltás A Sabin-oltás második részletét, mint arról már hírt adtunk, e hó 21-én, csü­törtökön és 22-én, pénteken adják be a Pest megyei gyer­mekeknek. Kedden délelőtt a Pest megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomásnál valamennyi város és járás átvette már az oltóanyagot, a szerdai nap folyamán pedig szétosztják a körzeti orvosok között, hogy csütörtökön ko­ra reggel megkezdődhessék az oltás. A községi tanácsok már mindenütt a szülők és pedagógusok tudomására hoz­Újabb hóakadályok keletkeztek az országutakon A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium útügyi osztályá­nak jelentése szerint héttőn az esti órákban és keddre virradó éjjel hó­akadályok keletkeztek az országutakon. Ez a hír természetesen — különösen a pesti emberek­nek — meglepetést okozott, hiszen az utóbbi napokban már nem volt havazás. Ezzel kapcsolatban a KPM útügyi osztályán a következőket mondották: — A nagy havazások után azonnal megkezdődött az or­szágutakon a hótakarítás és különösen a dunántúli része­ken az utak mentén valósá­gos hófalakat etTieltek. Az al­földi országutak mentén is ekézéssel kellett az útsze­gélyre tolni a havat és itt is hóborda szegélyezi az utakat. Az utóbbi napokban nem volt nappali olvadás sem, így a hótakaró teteje nem keményedhetett meg, nem képződhetett rajta jég- hártya. A hó tehát a leg­kisebb szélre is megmoz­dul. Ez történt most is Oeve- csér—Ajka—Tapolca térségé­ben, továbbá Szatmár megye északi részében és Borsod megyében, ahol a helyi jel­legű szélviharok felkapták a havat, az országutakat sze­gélyező hófalak és hóbordák közé fújták, s ezzel újabb hótorlaszok keletkeztek. Az utak felszabadítására azonnal megtörténtek az intézkedések és kedden délutánra a leg­több út ismét járhatóvá vált. ták az oltás pontos időpont­ját és sorrendjét. Ezúton is felhívjuk a figyelmet arra, hogy azok a gyermekek, akik bármely oknál fogva a Sabin-oltás első részle­tében nem részesülhettek, most jelentkezzenek, meg­kapják a másodikat, a jö­vő hónapban a harmadi­kat, az elmaradott elsőt pedig későbbi időpont­ban szintén. Ezúttal, ahogy az első al­kalommal is, csupán azok a gyermekek nem részesíthe­tők Sabin-oltásban, akik az oltás napján lázasak. Ezek azonban, ha lázas állapotuk megszűnt, a jövő hét szer­dájáig, 27-ig jelentkezzenek az illetékes körzeti orvosnál, aki beoltja őket. Áz oltó­anyag ugyanis addig nem veszít hatóképességéből és mivel minden községben ele­gendő Sabin-féle oltóanyag áll rendelkezésre, áz elmara­dottak egy héten belül még részesülhetnek oltásban. A hideg időjárásra való te­kintettel intézkedés történt arra is, hogy a távoli tanyá­kon lakó gyerekeket ne ren­deljék be a községbe vagy a városba. Az orvosok felkeresik a tanyákat és a tanyai is­kolákban előre meghatá­rozott időben berendezik az oltóhelyiséget. A mostani oltások alkatmá­ból dr. Félix László, a Pest megyei KÖJÁL igazgató főor­vosa a következőket mon­dotta a Pest megyei Hírlap munkatársának. — Minden reményünk meg­van arra, hogy a gyermek- bcnulásos megbetegedések­nek végképp elejét vesszük. Mindenesetre megállapítha­tó, hogy a decemberi oltások óta egyetlen gyermekbénu- lásos eset sem fordult elő megyénkben. Volt ugyan öt bejelentés, de a kórházi vizs­gálat megállapította, hogy nem Heine—Medin-kórról van szó. Tavaly december­ben, még az, oltások előtt egy, novemberben pedig öt gyermekparalízises eset for­dult elő. Utórezgése volt ez a tavalyi nagyszámú megbe­tegedésnek. Mintegy 300 meg­betegedés történt azután, hogy a Salk-oltások hatá­sára 1958-ban egy sem. A Salk-oJtásoknak tudható be különben az is, hogy 1959- ben általában enyhe lefo­lyású volt a betegség. Mind­össze két esetben végződött halállal, holott az 1957-es nagy járvány 130 betege kö­zül 13 halt meg. A Sabin-oltás a Salk- vaccinánál sokkal hatá­sosabb, ezt bizonyítják a szovjetunióbeli, csehszlo­vákiai, dániai és mexi­kói több éves tapaszta­latok. — Decemberben 179 670 gyermeket oltottunk be, meg­közelítően a megye egész la­kosságának egynegyedét. Vol­taképpen háromhónapostól 14 éves korhatárig 187 500 gyer­mek é! megyénkben, ezeknek tehát ÖG százalékát beoltot­tuk. Ez az arány bizonyára nem lesz rosszabb a mostani alkalommal sem. Telősségünk van abban, hogy az újonnan alakult termelő­szövetkezetek földjein ne csökkenjen a kukorica vetés- területének aránya. Ehhez a törekvéshez adjanak meg a gépállomások is minden se­gítséget az új, közös gazda­ságoknak. Az állami gazda­ságok és a termelőszövetkeze­tek nem számíthatnak arra, hogy majd az állam gondos- >kodik állatállományuk takar­mányáról. Az eredmények alapján azt javasoljuk mező- gazdasági nagyüzemeinknek, hogy bátran növeljék tovább a csöves-silókukorica vetés- területét. Már a télen végezzenek számvetést, inennyi terü­letet akarnak bevetni siló- kukoricával. mennyi és milyen gépre van ehhez szükségük, mennyi lesz a siiótér-szükségletiik. — Eredményeink nagyrészt annak köszönhetők — mondot­ta a továbbiakban Magyari András —, hogy az utóbbi években megnövekedett a hibridkukorica-vetőmag hasz­(Folytatás a 2-ik oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom