Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-05 / 3. szám

I960. JANUÄR 5. KEDD «»t Mtt KzfCirlap A Pest megyei képzőművészek kiállításáról für Idén immár ötödik alkar lommal rendezték ma» a megye művészeinek közös be­mutatóját. Lassan hagyo­mányossá válik, hogy Pest megye festőművészei évente egyszer — a művészetsze­rető közönség kedvére és sa­ját épülésükre is — együtt számolnak be alkotói mun­kálkodásuk legújabb eredmé­nyeiről. A tárlat színhelye — s ez ismét hagyomány már — ezúttal is Szent­endre. A város sajátos atmoszfé­rája szemmel láthatóan be­folyásolta a kiállítás össze­állítóit is, mert' — amint a be­mutatott gyűjtemény is ta­núsítja — „magasra tették a mércét”, a beküldött gaz­dag anyagból a legértékesebb műveket válogatták egybe. Az elmúlt évek megyei tár­lataival összevetve ez a ki­Erőteljes ecsetjárása, ízesen festői hangvétele különösen a „Napraforgó” című csend­életben érvényesül töretlenül. (E mű mindkét változata mú­zeumi becsű alkotás.) Érde­kes a grafikai anyagban be­mutatott kis temperaképe is — a gyertya lángját csodáló kislány. A fiatal Balogh Lász­ló — aki eddig inkább re­mek plakátjaival szerzett ne­vet — szintén sikeres szerep­lője a kiállításnak. A „Fehér falú házak” talán még a pla­kátoknál is nyomatékosabban felhívja a figyelmet tehetsé­gére. Más képei azonban ar­ra utalnak, hogy művészünk még keresi az egyéniségéhez leginkább illő formanyelvet. „Koratavasz” című képében oly nyomatékosan hangsú­lyozza a kompozíció szerke­zeti vázát, hogy elvész az él­ményközvetlensége. Ilyensze­INNEN - ONNAN v\\\\\\\\\\\\\\\^^^ MŰSORON: TAMÁS BÁTYA KUNYHÓJA Kovács Ernő: Falusi udvar Id. Rácz József: Szentendrei háztetők állítás kétségtelen színvonal­emelkedést mutat. E tény jelentőségét nem becsülhet­jük eléggé, hiszen ismerjük vidéken élő művészeink — a fővárosiakénál ma is jóval kedvezőtlenebb — körülmé­nyeit. Legtöbbjük nagy fele­lősséget jelentő pedagógusi hivatás teljesítése mellett ke­res alkalmat és energiát az allqotóii.inuiikása. >/,. , < A kiállítás anyagának vi­szonylag magas átlagszínvo­nalát örvendetesnek tartjuk azért is, mert az eddigieké­nél több kiállító eredményé­ből adódik (harmincnyolc mű­vész szerepel a tárlaton) s olyanok is hozzájárulnak, akik először mutatkoznak be a me­gyei seregszemlén. Persze e körülmény távolról sem va­lamiféle nivellálódási folya­matra utal. A kiállítás leg­rangosabb művészei is — Ilos- vai Varga István és Pirk Já­nos például — újabb érté­kes eredményekkel gyarapí­tották a megye festészetét. Előrelépést jelent a téma­körök gazdagodása és a fes­tői kifejezési eszközök válto­zatosabb, sokoldalúbb alkal­mazása. A kisebb igényű „hangulat-lejegyzések” intim tájak, csendéletek mellett jelentékenyebb mondanivalót felvető tárgyak is előkerül­nek. Az előadásmód — nem egy ismert művészünk vász­nán — árnyaltabbá, érzé­kenyebbé s egyben magva­sabbá vált. Persze a festé­szetet fenyegető némely „ve­szedelmek" — a naturalista kicsinyesség egyfelől s az álmodern modorosság másfe­lől — fel-felmerülnek itt is, de csak nyomokban, s nem egyértelmű határozottsággal vagy különösebb hangsúllyal, A kiállítás alaphangja — s ez a rendezők érdeme is — po­zitív, előremutató, további sikeres teljesítményeket ígérő. A festmények között el?ő- ként. említhetjük meg Ilosvai Varga István képeit, e rend­kívüli érzékenységre valló lírai költeményeket. Szent­endrei festő s talán egyik szentendrei művészünk sem talált oly közvetlen és benső kapcsolatot a várossal, mint éppen ő. Pontosan közvetí­teni tudja azt a különös — szinte csak a zene nyelvén kifejezhető — varázst, amit ez a kedves kisváros sugároz magából. Az „őszi nap” s méginkább a „Szerb temető bejárat" sokáig megmarad emlékezetünkben. Pirk Já­nos festészetének szintén az erős hangulati tartalom köl­csönöz kivételes szuggeszti- vitást, megragadó hatást. technika vesztegeti meg a szemlélőt. De csak első pil­lantásra. Minél tovább néz­zük, annál inkább meggyő­ződünk arról, hogy a techni­kai felkészültség távolról sem elegendő a művészi alkotás­hoz. Szántó tollrajzai (a prá­gai Hradzsin vagy a „Szent­endrei tornyok) sokkal tar­talmasabbak. Hasonló „ket­tősséget” figyelhetünk meg Remsey Ivánnál. Önarcképé­nek kellemetlenül édeskés, hamisan behízelgő alakja csak a művészetben járat­lanabbakat lepi meg. Az igé­nyesebb tárlatlátogató vi­szont meglepődik azon, hogy ugyanez a Remsey Iván mi­lyen szép, tömören egyszerű, és valódi művészi kifejezőerőt mutató csendéletet állít ki a grafikai anyagban. A diópác­cal készült kis rajzban nyoma sincs az „önarckép” disszo­náns, pózoló magatartásá­nak. Reméljük, hogy a mű­vész további munkásságában ez utóbbi úton halad majd. A kiállítás szépszámú, em­lítésre érdemes munkái kö­EGYEZTETIK A MEGYÉBEN SZEREPLŐ SZÍNHÁZAK MŰSORÁT tek az érintett színházak mű­soregyeztetésre, az idén pedig még gondosabb megbeszélések előzik meg az első negyedévi szerepléseket. Január 11-én kerül sor arra, hogy a Pest megyei Petőfi Színpad, a Déryné (Falu) Színház, a Szol­noki Szigligeti Színház és a Kecskeméti Katona József Színház megbízottai, valamint az országos rendezőiroda kép­viselője összeüljenek és egyez­tessék első megyedévi műsoru­kat és útitervüket. A MEGYE VALAMENNYI MOZIJÁBAN... DÉLSZLÁV KULTUREST LESZ JANUAR 30 ÁN lyen a délszláv központi mű­vészegyüttes is szerepel — előreláthatólag a megye dél- szláv községeiből igen sokan vesznek részt. Lipovniczky László: Dunakanyar HOL FOLYIK JÓL HOL MEGY ROSSZUL a felkészülés a kulturális szemlére? jus tizenötig kell meg­tartani. A megyei bemu­tatókra május végén és júniusban kerül majd sor. A dalosok megyei döntőjét előreláthatóan Vácott ren­dezik. A népitánc-fesztivál megrendezésére Gödöllő, a fúvószenekarok vetélkedésé­re Pilisvörösvár, a kamara­zenei bemutatóra pedig Ceg­léd, mint a megye zenei központja a legmegfelelőbb. A szellemi öttusa megyei döntőjét a tervek szerint va­lamelyik termelőszövetkezeti községben tartják meg. A felszabadulási kulturá­lis szemlén résztvevő és kiváló munkát végző KISZ-szervezetek, művé­szeti együttesek és pálya- díj-nyertesek értékes ju­talmakban részesülnek. A Pest megyei Pártbizottság például vándorzászlót aján­lott fel, hasonlóképpen a megyei KISZ-bizottság is. A jutalmak között szerepel to­vábbá: utazás a Szovjetunió­ba, televíziós készülék, hu­szonöt, tizenöt és tízkötetes kiskönyvtár, képzőművészeti és iparművészeti alkotások, fotócikkek és más tárgyju­talmak. De túl a jutalmakon, a legnagyobb eredmény mégis­csak az lesz, ha tizenöt-húsz­ezer fiatal tevékeny részt vállal a kulturális munkából* felszabadulásunk tizenötödik évfordulójának méltó meg­ünnepléséből. P. P. J Január 30-án rendezi meg a \ Magyarországi Délszlávok De- ^ mokratikus Szövetsége Buda- é pesten hagyományos délszláv í kultúrestjét. Az esten — ame­\ JANUÁR 25-ÉN: KÖNYVTÁROS ÉRTEKEZLET i « J A megyei könyvtár vezetője ^ január 25-re összehívja a já- é rási könyvtárak vezetőit, a é községi könyvtárak függetlemí- é tett dolgozóit és velük, vala- ^ mint a megye kulturális életé- ^ nek irányítóival értéke'i < könyvtáraink 1959-ben végzett munkáját. Az értekezlet rész­vevői megbeszélik az 1960-as tervet is. amelyet a napokban dolgoznak ki a megyei könyv­tár munkatársai. Az értekez­letet a megyei tanács épületé­ben tartják meg. \\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\ nem dicsérhetjük a gödöllői vagy a monori járást. A gödöllői járásban pél­dául mindössze tizenhe­ten jelentették be, hogy részt kívánnak venni a József Attila olvasómoz­galomban. Ugyanebben a járásban a szel­lemi öttusa vetélkedésébe vagy a daltanulási mozga­lomba még egyetlen KISZ- alapszervezet fiataljai sem kapcsolódtak be. Még elszomorítóbb a hely­zet a monori járásban. Pili­sen, Üllőn és Nyáregyházán például meg sem alakították a helyi operatív bizottságo­kat. Mindössze a vecsési és a gyömrői könyvtáros küldte be a József Attila olvasómoz­galom részvevőinek névsorát. Mindennek „eredménye", il­letve következménye, hogy a járásból eddig csupán száz­hetvennyolc a szemlére je­lentkezők száma; vagy az, hogy két, gazdag kulturális hagyományokkal rendelkező község, mint Maglód és Ecser, ez ideig még semmivel sem je­lentkezett, hogy részt kí­ván venni felszabadulá­sunk méltó kulturális meg­ünneplésében. Mi a hibák oka? Erre a kérdésre keresték az értekez­let részvevői a feleletet. A József Attila olvasómoz­galom kibontakozását például Hétfőn délelőtt a megyei KISZ-bizottságon munkaérte­kezletet tartott a felszaba­dulási kulturális szemle ope­ratív bizottsága az elmúlt két hónap végzett munkájá­ról, kicserélve az eddig szer­zett tapasztalatokat. Két hónap nem hosszú idő, az eddigiek mégis arról ta­núskodnak, hogy a kulturá­lis életnek a fiatalok köré­ben kibontakozó új formája I máris élő, alkotó tartalmat ; kapott. ; A megvizsgált hat járás- ! ból — váci, monori, gö- : döllői, aszódi, szobi, bu- i dai — a mai napig négy- ! ezerötszáz fiatal jelen­tette be részvételét, i Ha tekintetbe vesszük, hogy • az elmúlt esztendő kulturá- ! lis seregszemléin az egész ! megyéből hétezernégyszáz- ! tizen vettek részt, akkor ez ! a szám — a hat járás eddigi ! jelentkezése alapján — máris ! túlnő a tavalyin, pedig a ! jelentkezések határideje még ! korántsem zárult le. A mű- ! veszeti csoportok — színját- í szók, népitánc-együttesek, ! énekkarok — március tizen- ! ötödikéig jelenthetik be ; részvételüket. ; A hat járás közül kétség- 5 télén, a vácié a pálma. Eddig 5 ezernyolcszáz fiatal jelent- í kezett! lítána a budai és az 5 aszódi járás fiataljai követ- J keznek, Úgy emezért már az akadályozza, hogy nem egy helyen a könyvtárosok és a KISZ-alapszervezetek azon vitatkoznak: a szervezés ki­nek a feladatkörépe tartozik. Másutt a könyvtárosok csupán többletmunkát lát­tak az olvasómozgalom szervezésében, pedig ez elsősorban az olvasók körének szélesítését je­lenti. De a KISZ-alapszervezetek sem tettek meg mindent, né­hol harmad-negyedrangú kér­désként kezelték a szervezést. A szellemi öttusa versengé­sére kétszázkilencvenegyen jelentkeztek eddig. Hogy nem többen, annak elsősorban az az oka, hogy új dolog, keve­sen ismerik, nem hagyomá­nyos formája a kulturális versengéseknek. Ebből követ­kezik, hogy számos helyen még nem látják világosan, mi is a szellemi öttusa lé­nyege. Alaposabb felvilágo­sító munkára van szükség e téren az elkövetkező hetek­ben. Ezen a munkaértekezleten döntés született az egyes nevezési ágak helyi, körzeti, járási és megyei bemutatói­nak időpontjáról is. A helyi bemutatók ha­tárideje március hu­szonegy, a körzeti be­mutatóké április tizenöt, a járási bemutatókat má­rű hiba csökkenti Somodi László „Birkózó gyerekek” cí­mű — egyébként színvonalas — művének hatását is. A kép túlkomorra hangolt színei el­lentétben vannak a derűs, já­tékos témával. A „művészies­ség” erőltetett keresése min­dig megbontja a mű tartalma egységét. Halyányan bár, de jelentkezik ez a keresettség Gait Imre „Leány a galamb­bal” című művében is, A gyengéd érzelmességgel meg­formált leányalak szépségét tompítja, a tárgyi mondaniva­ló értelmét elhomályosítja az artisztikus hatást erőltető faktúra, a vibráló felületke­zelés. E munkák azonban — hibáikkal együtt is — a tár­lat legigényesebb darabjai. „Kevesebbet markoló”, de teljes értékű mű Deli Antal „Szentendrei táj” című kis pasztellképe. Szép, egyszerű foltjai értelmesen illeszked­nek egymáshoz. A hazatérő kaszás alakja is pontosan el­helyezett a nyugodt hatású kompozícióban. Kovács Sín-; dór képei is megkülönbözte- ; tett figyelmet érdemelnek, a: „Ceglédi utca” érzékeny szí-; nességével, levegős atmosz- j férájával válik ki. A „Mun- 5 kások” megformálásánál vi-; szont nem tudott szabadulni > Nagy Balogh híres kubikos- j alakjainak emlékétől. Egysé- > ges hangulatú mű Hován; László képe a színesen ele-; ven, élményszerűen közvetlen j „Utcarészlet”, Deim Pál kis ] méreteiben is monumentális j hatású „Alkony”-a, Ocskay j Elek „Szentendrei udvarbelső” j címmel bemutatott olajfestmé- i nye és Lipovniczky László j hangulatos „Dunakanyar” cí- ] mű akvarellje is. Ifj. Rácz ] Józsefet szemmel láthatóan a : fény festői megfogalmazása i érdekli elsősorban. „Utcarész- i let” című pasztellképében i nagy balatoni mesterünk, Eg-: ry József megoldásait követi, i A „Fürdetés” címmel bemu- i tatott jól sikerült akvarellje már nagyobb önállóságról ad számot. Megérdemli a mű­vészetszerető látogató figyel­mét Garai Jenő két szent­endrei tárgyú olajfestménye is. A szokatlanul kis formá­tumú képek egyszerűségük­kel, spekulációmentes ter­mészetességükkel hatnak. Ke­vés technikai felkészültség­gel, de elmélyült gonddal s a népművészetre emlékeztető szerény áhítattal készültek. Merőben más művészi világ­ba visz Szántó Imre „Ősz” cí­mű színes tussal készített munkája. Itt épp a bravúros könnyedség, az ügyes, trükkös zül kiemelhetjük még Ónodi Béla olajfestményeit, Gallasz Magda színesen eleven akva- relljeit, Bánovszky Miklós csendéletét és Dániel Kor­nél érdekes éjszakai utcaké­peit. Külön kell említenünk a kis kerámiagyűjteményt, ami — a szobrászat helyett — kiegé­szíti a tárlatot. A három ki­állító közül Molnár Elek sze­repel a legértékesebb anyag­gal. Munkái kerámiaművé­szetünk legjobb színvonalát képviselik. Különösen kedves csibét formázó cigarettatartó­ja és két — színben is harmo­nikus — lámpatartó vázája. Jól ismeri a méz-készítés tit­kait, s dísztárgyainak formá­ja is színes fantáziáról tanús­kodik. Maurer Ferenc szob­rocskái kevésbé eredetiek — a Don Quijote és Sancho Pansa figura például a har­mincas évek kommersz ke­rámiagyártmányait juttatják eszünkbe. Technikai megol­dásuk azonban jó szakmai felkészültségről tanúskodik. Cseh Miklós Sok bajt, nem egyszer jobb i sorsra érdemes színművek és : előadások kudarcát okozta a : múltban az, hogy a megyében szerep’ő és vendégszereplő színházaik nem egyeztették programjukat, műsor- és úti­tervüket. Nem egy példa akadt a-rra, hogy egymást követő napokon jelentkezett két együttes olyan kis községben, amely csak ritkább-' időközön­ként tud biztosítani úgyneve­zett „telt házat”. Ezt elkerü­lendő már tavaly is töreked­TELEVIZIÓS SZÍNHÁZ MOSZKVÁBAN 11 ZENEKAR A VÁCI JÁRÁSI SEREGSZEMLÉN 5 . ­i A Pest megyei Petőfi Szui- í pad 23-án új, ifjúsági műsor- f ral kezdi járni a megyét. Első- £ nek Visegrádon mutatja be az í együttes gyermekkorúink is- 5 mert és kedvelt történetét, a Tamás bátya kunyhóját, Orbók Endre dramatizálásában és rendezésében. ; Februárban nyílik meg i Moszkvában a Szovjetunió első ! televíziós színháza, ahol na- ; ponta rendeznek nyilvános : televíziós előadásokat, hang- ! versenyeket kiváló művészek, művészegyüttesek és műked­velő együttesek felléptetésé­vel. Az adásokat az Orosz Szovjet Köztársaság tizenöt területének közönsége is meg­tekintheti. í f A KISZ által meghirdetett i felszabadulási kulturális sereg- í í szemlére a váci járásban szép 5 j számmal jelentkeztek a zene­karok. Két fúvós-, négy népi- és öt tánczenekari együttes nevezett be eddig a sereg­szemlére, a 11 zenekarban ösz- szesen 134 muzsikussal. J A Pest megyei Meziüzemi é Vállalat az új esztendőt terve- é zéssel és nagyarányú készülő- édessel kezdte. A vállalat veze- é tői és munkatársai a szovjet J film ünnepét készítik elő, \ amelyet megyénkben február 18-tól kezdődően rendeznek meg a megye valamennyi filmszínházában. A szovjet film ünnepe ez idén egyhetes időtartamú lesz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom