Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-13 / 10. szám

Anláil Egy hír - egy kérdés CEGLÉD, ALBERTIRSA; CEGLÉD6ERCEL, TŰRTÉL ÉS CSEMŰ RÉS Z É fi ÉH IV. ÉVFOLYAM, 10. SZÄM 1960. JANUÁR 13. SZERDA Hogyan fejlődött az állatállomány a ceglédi Vörös Csillag Tsz-ben A termelőszövetkezet első­sorban a takarmánytermelő területet növelte. 1958. évben 420 katasztrális holdon, 1959- ben már 680 holdon termel­tek takarmányféleségeket. Míg 1958. évben lucernát mind­össze 71 holdról takarítottak be, addig 1959. évben már ezt a területet is 111 holdra nö­velték. Ezzel a termelőszövet­kezet megteremtette a szük­séges takarmánytermés alap­ját. Már a terület kialakítása alatt is végeztek beruházáso­kat a férőhelyek biztosítá­sára. Felépítették a 140 férőhe­lyes félrideg szarvasmar­ha-istállót, két 24—24 fé­rőhelyes sertésfiaztatót, 25 vagonos magtárt és 15 vagonos górét. Ezekkel a létesítményekkel megalapozták az állatok be­fogadására szükséges férőhe­lyeket is. A termelőszövetkezetnek je­lenleg nyolc állatgondozója van brigádvezetőkkel együtt, azonkívül van egy állatte­nyésztő agronómusuk. A fenti feltételek megte­remtése után látott a terme­lőszövetkezet az állatállo­mány tervszerű fejlesztéséhez, ami számokban a következő­képpen alakult. A termelőszövetkezetnek 1958. esztendőben összesen 27 lova, 146 szarvasmar­hája, 259 sertése, 485 juha és 336 baromfija van. Az állatállomány jelentősebb fejlesztése az 1959. évben tör­tént meg, ekkor már az év végén a termelőszövetkezel ; 59 lóval és 160 szarvas- marhával, 484 sertéssel, 517 juhval és 118 barom­fival dicskedhctett. Az állatállomány számbeli növekedésével szépen fejlő­dött a termelőszövetkezet szaporulata is: bárányra 117 százalékos, anyakocára 15,2, szarvasmarhára pedig 98 szá­zalékos szaporulat esett. Az állatállomány növekedése a szaporulat mellett a hozamok emelkedésében is jelentős emelkedést hozott. Míg 1958. évben a termelőszövetkezet gyapjúhozama 3,87 kilogram­mos volt juhonként, addig a hozam 1959. évben már 4,53 kilogrammra emelkedett. Ha­sonlóan szép emelkedés ta­pasztalható a tej hozamnál is, 1958. évben az összes tej- hozam 126 600 liter volt, ez 1959. évre már 199100 literre emelkedett. Hizlalás vonalán is jelen­tős emelkedés van a termelő- szövetkezetnél. Míg 1958. év­ben 238 sertést 261 mázsa súlyban, szarvasmarhát 18-at 112 mázsa súlyban adtak el, addig 1959. évben 265 sertés 340 mázsában és 79 szarvas- marha került elszállításra. A termelőszövetkezet bevételé­ben is jelentősen éreztette hatását a hozamok emelke­dése és a hizlalás eredménye. Amíg 1958. évben állat­tartásból összesen egy­millió forint bevételt irá­nyoztak elő, addig 1959. évben egymillió-három­százezer forint bevételt könyveltek el. Az elmúlt esztendőben külö­nösen jelentős volt a termelő- szövetkezet hizlalásában a kétszer 51 darabos hízottser- tés-eladás, amiért 245 ezer fo­rintot kaptak és a hízott marha 184 ezer forintos be­vétele. Jelentős eredmény, hogy a 21 hízott marhából 16-ot extrén minőségben, ma­gas egységáron vettek át. Az, hogy a termelőszövet­kezet állatállománya és an­nak hozama egy év alatt ilyen jelentős változáson ment keresztül, elsősorban a meg­felelő állatok beállításával és a jó takarmányozási lehető­séggel volt elérhető. Ma már ennek a termelőszövetkezet­nek szinte valamennyi jelen­tősebb állata törzskönyvezés alatt áll: így valamennyi szarvasmarhájuk, sertésük és juhuk. Igen szép az eredmé­nyük a fehér hússertés-törzs­nél is. Itt már a saját szük­ségletük biztosításán felül ki­váló tulajdonságokkal rendel­kező szaporulatot is tudnak eladni, továbbtartásra. Kétségtelen, hogy a Vörös Csillag Termelőszövetkezet eredményei túlnőtték magu­kat városunk szintjén. Ezt bizonyítja az is, hogy a ter­melőszövetkezet a legutolsó tejtermelési értékelésnél országos szin­ten az első helyen vég­zett. Tizenkét hónap alatt 42 átlagos létszámot fi­gyelembe véve 6209 kilo­grammos tejhozamot ér­tek el 3 88 százalékos zsírsavtartalommal. Hogy a termelőszövetkezet szarvasmarha-ál lományában igen kiváló egyedek is van­nak, azt bizonyítja, hogy a 42. törzskönyvi szám alatti Zsófi nevű tehén 12 hó­nap alatt 8845 kilogramm tejet adott 3,91 százalé­kos tejzsírtartalommal vagy a 23-as törzskönyvi szám alatti Piros nevű tehén évi 7868 kilogrammot, 3,81 százalékos tejzsírtartalom­mal. A Vörös Csillag állatállo­mányának nagyarányú fejlő­dése az árutermelés minden ágára kihat és lényegesen emeli a jövedelmet is. B. S. A Dózsa Moziról Vasárnapi számunkban ír­tunk arról, hogy a Dózsa Moziban a játékfilm vetíté­se közben van szünet, nem pedig a hírek és a nagyíiLn között. Budai István, a mozi üzem­vezetője közli, hogy azért osztják három részre a veií test, mert csak egy gépül; van, így kénytelenek több­ször orsót cserélni. Az egy­két perces vetítés-szünet alat többen kimennek s visszajőve! zavarják a nézőket. Kérik a mozilátogatókat, ne hagyják el helyüket a rövid orsócsirc idején. *2|j6k w A Mezőgazdasági Felszerelése­ket Gyártó Ktsz a napokban adja át a jásziványi Béke Tsz- nek az elkészült új Zetor pót­kocsit. Képünkön Szalisznyó József festő szép zöld színre festi az új kocsit. 260000 forintot fordított a város szotiális célokra az elmúlt esztendőben A január nemcsak a friss előrelendülések, az új terv­teljesítések kezdetének hónap­ja, hanem a zárszámadásoké, a visszatekintésé is. Meg­nézzük, mit hogyan végez­tünk az elmúlt évben s ezek­ből az eredményekből le­szűrt tapasztalataink alapján kezdjük meg a jobbnak szánt 1960-as esztendőt. Deli Sándorné szociális előadó a következőket mondja 1959. évi munkájáról: 2 Ismét a gimnázium padjaiban Hétfőn reggel újra füstöl­tek a gimnázium kéményei, újra megszólaltak az órákra hívó csengők, s elindultak mindennapos útjukra a kék­sapkás növendékek. A szünet utáni első nap izgalmai még meglátszottak a feleleteken, de ezt a zavaró körülményt, reméljük hama­rosan leküzdik a hallgatók. Különösen fontos, hogy gyor­san rátérjenek a tananyagra a IV. évfolyam tanulói, kik négyéves munkájuknak az eredményét, az érettségi évét köszöntötték 1960-nal. Az I., II. és III. évfolyam tanulói­nak felkészülése is indo­kolt, hisz ők különösen a közeledő februári félévi vizsgák felé haladnak. Ugyanezen a napon vitat­ták, meg a tanulók a szünidő hasznosságát és azt, hogy ki-ki mivel töltötte a vaká­ciót. A gimnázium növendé­kei közül többen tanulmá­nyi és egyéb versenyeken vesznek részt, például töb­ben indulnak az „Emberi sors’* című filmmel kapcso­latban kiírt pályázaton és a magyar, illetve történelmi tanulmányi pályázatokon. Ugyanekkor az intézet igaz­gatója, a KISZ-szervezettel karöltve: „Cegléd felszaba­dulása” címmel indít tanul­mányi versenyt. Sokan ezek­kel a tételekkel kapcsolatos anyaggyűjtést is folytatták, de azért a pihenésre is ju­tott bőven idő a szünetből. A pedagógusok közül töb­ben a népszámlálásban is részt vettek. Eredményes munkájukat bizonyítja, hogy az összeírásokat határidő előtt teljesítették. — A—Gy — Bővül a vízvezetékhálózat a Fűtőház utcában Ezzel a címmel írtunk a január 4-i számban egy tudósítást. Akkor az volt a helyzet, hogy a 970 m-es vezetékből még 100 méter hián*^ zott azért, mert ennek a kis rész­nek árkolását a korábban tár­sadalmi munkára jelentkezettek még nem végezték el. Most örömmel olvastuk a szer­kesztőségi postában a következő levelet: Az elmúlt napokban né­hány szücstelepi lakos jelentke­zett a hálózat építéséhez szüksé­ges árok kiásásához. Igaz öröm­mel vettem ezt a bejelentést. Kö- szönetemet fejezem ki Simon Ká- rolynak, Pálinkás Ferencnek, He­gedűs Jánosnak, Molnár János bácsinak és Abonyi Istvánnak. Rajtuk kívül Nyiri Sándor és Király József ifjúmunkásoknak és annak az ismeretlen fiatal leány­nak, ki lapátot fogott és igen vi­dáman és szorgalmasan dolgozott ezen a társadalmi munkán. Sáros földút helyett makadám, Törteién Átad iák rendeltetésének a törtei—kocséri X km hosszú makadám útszakaszt. Az utat a Törteti Községi Tanács a községfejlesztési alap terhére építtette. A községből most már két kilométer hósszusáig- ban van télen-nyóron jól jár­ható köves út Kőcser felé. A nyolc méter széles útsza­kasz közepén 3 méter széles­ségben húzódik a 3210 négyzet­méter területű makadámút. A 407 Ó00 forintos munkát a Pest megyei Kőbánya és Útépítő Vállalat végezte. Műszaki átvételkor a bizott­ság az útszakaszt végigjárta, de sajnos, a hideg, fagyos idő miatt, az utat minőségileg megvizsgálni nem tudta. A ki­vitelező vállalat egyéves ga­ranciális időn belül köteles az út szerkezetében történő hibá­kat azonnal kijavítani. A bal­esetelhárítás érdekében pedig tartozik rövid időn belül fe­hérre meszelt, kerékvetőket el­helyezni az út két oldalán. A műszaki átvételkor a köz­ségi tanács végrehajtó bizott­ságától a KPM Kecskeméti Közúti Igazgatósága üzemelés­re az utat átvette és további karbantartásáról gondoskodik. — M — — JANUÁR 14-ÉN — csü­törtökön — „A szőlő, gyümöl­csös üzemszervezés a termelő­szövetkezeteikben” címmel tart megbeszélést a mezőgazdasági szakkör. A megbeszélés a szo­kott helyen, a művelődési ház Petőfi-szobájában lesz. — A VÁROSI KISZ-BI- ZOTTSÁG februárban titkár továbbképző tanfolyamot in­dít, ahol a kongresszusok anyagát fogják tanulmányoz­ni. — VASÁRNAP 120 GIM­NÁZIUMI TANULÓ az Álla­mi Operaházban Gluck: Or­feusz című operáját tekintette meg. Az előadásra kedvezmé­nyes jegyeket biztosított a gimnázium igazgatója. A brdei lakosok panaszai Bede ma már sűrűn lakott része a városnak. Régi pana­szuk volt, hogy az úgyneve­zett Büdösárok hídja rossz, helyébe megfelelő hidat kér­nek. 1959-ben a tanács építte­tett szilárd hidat, de félmun­kát végzett a tanács — pana­szolják a bedei lakosok szer­kesztőségünknek küldött leve­lükben —. mert a híd körül nem töltötték föl az utat. A sártenaerben lehetetlen járni. Az állami gazdaság kocsijai úgy kerülik ki a sarat, hogy a gyalogjáróra mennek, és azt is iszapos sárrá változtatják. Két-három autónyi salakkal fel lehetne tölteni az utat, sok bosszúságtól szabadulna meg a környék lakossága — írják. A DÁV felé is van egy kéré­sük. A Bedei híd melletti vil­lanyoszlopra egy villanyégőt kellene szerelni, mert éppen ott van sötét, ahol a sár miatt a legjobban kellene látni. Jogos és teljesíthető kívánsá­gok. eljuttatjuk i'letékesekhez, reméljük, rövid időn belül tel­jesítik kérésüket. — EJ KÉSZÜLT A MOST ÉPÜLŐ törteli négvtantermes általános iskola alapozási munkája, melyet a ceglédi városi tanácsi Építőipari Vál­lalat készít. 5 — Százharminc állandó se- í; gélyezettünk volt, Vük rend-í szeresen 150 for' ' ' kaptak rí havonta. Ez az -ös: terme­szetesen nem tekinthető nyug- : díjnak, mint sokan hiszik. • Ha a segélyezett jobb körül­mények közé kerül, meg- vonhatjuk tőle és odaadhat- • juk a jobban rászorulónak, f. Az év második felében 42 ^ rendkívüli segélyt is adtunk,j, melynek a szükség szerinti í különböző összegei összesen ^ 11 340 forintot tettek ki. A # közgyógyszer igazolólapok és i a szakrendelésekre beutal- I tak száma egész évben 190 | volt. Ezek között akadtak j hadirokkantak, hadiözvegyek, ! közsegélyben részesülők, ál­lami gondozottak és olyan egyéb rászorulók, akiknek tartásra kötelezett hozzátar­tozójuk nincs, vagy az is nehéz anyagi helyzetben él. Szegény halottat 17 esetben temettettünk el. — Anyasági jutalmat a má­sodik félévben négyet osztot­tunk ki, összesen 4200 forint értékben. Ezt a jutalmat azok kapják, a 21/957-es rendelet értelmében, akik­nek 1957. március 8-a után született a hatodik, vagy ezen felüli számú gyerme­kük. Sok mindent, köztük bútorokat, sőt, televíziós ké­szüléket is vásároltunk a szociális otthon részére, úgy­hogy az 1959-re előirányzott 260 Ö00 forintot teljes egé­szében felhasználtuk. — Van valami új terv, ame­lyet ebben az évben akar megvalósítani? — Az állandó segélyezettek számát szeretnénk 170-re felemelni. Nekem személy szerint is volna egy kívánsá­gom az új esztendőben. Ke­vés vagyok ide egyedül. Dél­előtt félfogadás van és ha délután a kapott anyagot dol­gozom fel, nem marad idő családlátogatásra, enélkül pe­dig senkin sem segíthetek. Ke j. Nap, mint nap látni ilyen keresztben álló gépkocsit a Teleki í utcában. Nyáron hatalmas porfelhőt verve hordják-viszik a y £ Népbolt bűtorraktárába az árut, télidőben pedig tengelyig merülnek a sárba. Vajon meddig lesz így? Y .WWW wv • • A'.’,\\\W\\WWW\\WWWW\WWWWWWW\WWWV >V-V\'WW\\\\W 1 ; Uj év "kezdődik, új felada- \ tokkal. De az új év kezdete az j elmúlt év számbavételével tör­ténik. Nézzük meg milyen ( munkát végzett városunk — az érdeklődés alapján joggal í mondhatjuk — népszerű kultu- j rális, tudományos intézete: a í Kossuth Múzeum. / í A múzeum gyűjtőtevékeny- í sége főként néprajzi és hely- történeti jellegű volt. A város- t ban, környékén és a megye ídéli részén folytattunk gyűjté- $ séket, a népi gazdálkodás, nép- j rajzi és más vonatkozásban. $Az adatközlőktől gyűjtött $ anyagot, mely megvilágította (hagyományaink kialakulását í és fejlődését, a könyvtárakban ? és levéltárakban végzett for- $ ráskutatásokkal egészítettük % ki. Gyűjtőútjainkon tárgyakat % is gyűjtöttünk, vásároltunk %Ily módon több száz tárgy ke­dvűit a múzeumba, melyeket a % későbbiekben a kiállításokon ti ^ láthatunk. Minden további mú- $ zeumi munkának ezek a gyüj- % tések képezik az alapját. A ^ nyűjtemények számbavétele ^ nyilvántartása, leltározása, le- á írókartonjaik elkészítési A Kossuth Múzeum múlt évi munkájáról nem sokat mond a kívülállók­nak és talán értelmetlennek is tűnik. A szakember csak úgy tarthatja kézben anyagát, csak úgy tudja megszólaltatni a holt tárgyakat a kiállításon, ha minden rájuk vonatkozó ada­tot feljegyez, felkutat és a tár­gyat összefüggéseibe beállítja. Ez pedig csak a jól végzett nyilvántartási munkával érhe­tő el. A tárgyi anyag gyűjté­se mellett adattári és fotó­anyagot is gyűjtünk. 1957-ben felállított adattárunk immár közel 10 000 lapnyi adatot őriz városunk múltjáról és más ide­vágó vonatkozásokról. Foto- gyűjteményünkben 1500 fény­kép van, mely Cegléd elmúlt fél évszázadát rögzíti. Egy ezekből készítendő kiállítás meglepő emlékeket ébreszt majd a látogatókban. Szak­könyvtárunk és folyóiratunk is szépen gyarapodott az el­múlt évben: mintegy 2000 kö­tetre tehető és ezzel a szám­mal csak a járási könyvtár­ban őrzött — ma még leltáro­zatlan — tudományos könyv- gyűjtemény vetekszik. A múzeum közönsége által is érzékelhető munkája — és er­re fordítottuk a legtöbb időt: a népművelési munka. Megle­vő Kossuth, néprajzi és régé­szeti állandó kiállításaink mellett 11 időszaki, főként képzőművészeti jellegű kiállí­tást rendeztünk. Ezek során kerültek bemutatásra váro­sunk festőinek munkái is. Ezek igen sok érdeklődőt von­zottak. 50 tárlatvezetést és hat előadást tartottunk különböző helytörténeti témákról. 10 tu­dományos munkánk jelent meg a Ceglédi Füzetekben és kü­lönböző tudományos folyóira­tokban. Ezek közül kettő aka­démiai pályadíjat nyert. (A Tanácshatalom ceglédi törté­nete és Cegléd bibliográfiája.) Ezenkívül még 10 tudományos dolgozat készült, melyek re­mélhetőleg szintén nyomda- festéket látnak. Lapunkban, a Ceglédi Hírlapban mintegy 40 I népszerűsítő írásunk jelent! meg, a múzeumi kiállításokról! és más témákról. A múzeum! szerkesztésében végzett városi! monográfia munkálatairól már! beszámoltunk a lapban. Vége-: zeíül nézzük meg, milyent visszhangja van a város dol-’i gozóiban a múzeum munkájú- \ nak. 288 nyitási napon többj mint 15 000 látogató jelent meg j a múzeumban. Ez napi 55-ös \ átlagot jelent. 1958-hoz viszo-! nyitva az emelkedés mintegy ! 20 százalékos, összehasonlító-! sül egy adat 1936-ból, egy ak-l kori helyi lap beszámolója’: alapján: „egész évben 536 lá-\ togatója volt a múzeumnak’1’.! Az 1959. évi látogatás ennek! harmincszorosa. Íme, a múzeum munkája a : számok tükrében. Hisszük. í hogy az új évben még jelen- í tősebb eredményekről számol-j hatunk be. A múzeum kiállttá- j sai mindenki előtt nyitva álla- ! nak,. szívesen látunk minden-! kit. Az új évben azt kérjük! városunk dolgozóitól, hogy Iá- ! fogassák a fennállásának 43. i évébe lépő Kossuth Múzeumot : Nagy Dezső, a múzeum igazgatója !

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom