Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-13 / 10. szám

I960. JANUÁR 13. SZERDA »tft mill icJCirlap AZ A BIZONYOS SZÁNTÓ-ÜGY A homokrészi tanyavilá^ emberei jól ismerik Szántó József igazgató-tanítót. Már nyolcadik esztendeje él közöt­tük, s tanítja gyermekeiket. Azt hinné az ember, mindenki szereti és tiszteli. Nyolc eszten­deje tanít egy egytantermes ta­nyai iskolában, ahol esztendő­ről esztendőre százhúsz gyer­mek ismerkedik a tudomány­nyal. A villanyoszlopok sora sem ér még el idáig. Ilyenkor •télen már délután négy órakor petrófény világít az ablakok mögött, s kinn is csupán a fris­sen hullott hó csillog a kiszű­rődő sápadt fénykévékben. Szántó József mégis szívesen vállalta ezt az életet, s itt la­kik kis családjával az iskolá­hoz épített szolgálati lakásban. Még az a két levél sem szegte kedvét, amely december elején a megyei tanács művelődési osztályához és a Magyar Rá­dióhoz érkezett. Mindkét levél feladója — a címzés szerint — Dávid Pál postai-kézbesítő. A levelek alá­írásai: Sima Ferencné, Dobozy János és Búzás Pálné. S a ne­vek fölött a következő szöveg áll: „A szülői munkaközösség nevében/’ A le\ él tartalma röviden a következő: Szántó József különböző ál­lásokat vállal, hogy így gyara­pítsa jövedelmét. Pontosabban: a Béketábor Termelőszövetke­zet könyvelője és ellenőre, ő tölti be az iskola hivatalsegédi állását és ő vezeti a ceglédber- celi dalárdát is. Ebből követ­kezik: elhanyagolja munkáját, kevés gondot fordít a gyerme­kek tanítására. Azután: rici­nust szedni viszi a gyermeke­ket a termelőszövetkezet föld­jére, így szaporítja saját mun­kaegységeit, Továbbá: a Tél­apó-ünnepség előtt a tanítók felszólították a gyerekeket, hogy hozzanak pénzt, amiből Szántó Józsefnek vásárolnak majd ajándékokat. Ennyit elöljáróban. Most pe­dig beszéljenek a levél „alá­írói”. Sima Ferencné: — Már két esztendeje nem vagyok tagja a szülői munka- közösségnek. A levelet most látom először. így nem is ír­hattam alá. Amikor végigolvassa a le­velet, így folytatja: — Hazugság ez az elsőtől az utolsó szóig. Nem ilyen embernek ismerem Szántóé- kat. Rendes, becsületes népek, y Kislányom a hatodik osztály- ba jár. Mindig csak szépet ész jót hallok tőle a tanító úrról. £ Dobozy János: í y — Húsz esztendeje isme- ^ rém Szántó Józsefet. Nyu-é godt szívvel állíthatom, hegyi ilyen becsületes tanítója talár. Z még soha nem volt a homok-? részi tanyavilágnak. Én sem ^ vagyok tagja a szülői munka- ^ közösségnek. Az említett le- ^ velet nem láttam. ^ Kézbeveszi, elolvassa. Válaszd helyett papírokat mutat, az Z Állatforgalmi Vállalat szerző-Z déseit — ott dolgozik —. va-? lamint a személyazonossági í igazolványát. Z y — Tessék, egyeztesse a két ^ aláírást! | Valóban nem az ő írása. ^ Ami pedig a döntő bizonyt- ^ ték lehet: y A levélen i-vel Írták alá a ^ nevét, ő pedig mindig y-nal Z írja. ! y Dávid Pál postás: í y — Soha nem írtam még a ^ megyei tanácsnak, sem a? Magyar Rádiónak. Forgatja a kis kék boríté- ^ kot, nézi rajta a feladó ne- í, vét, nem akar hinni a sze- mének. í — Dávid Pál, Albertirsa, ^ Homokrész ... Valaki vissza- ^ élt a nevemmel... 2 y Búzás Pálné: ^ — Igaz, hogy én tagja va-| gyök a szülői munkaközösség- 'j nek, de a levélről nem tu-; dók. Ha nekünk valami ba- í junk van az; igazgató úrral, í megmondjuk szemtől szembe. £ Ez az érdekeltek vélemé- ^ nye. j A vád. amely Szántó Jó-; zsef ellen érkezett: A Béketábor Termelőszö-; vetkezet könyvelője és ellen-; őre. í A tény: Ezt a munkát 19S5 óta ' mint a szövetkezet rendes ' tagja végzi. Munkaegység sze­rint kap ezért díjazást. Bál ez munkát jelent számára soha nem könyvelt tanítás; idő alatt. Ebben a tanévber három alkalommal helyette­sítették — mindháromszol ideológiai továbbképzésen vett részt. A vád: <5 tölti be az iskola hiva­talsegédi állását. A tény: Hivatalsegédi státusza nincs az iskolának. Az iskola taka­rítását, fűtését — jobb meg­oldás híján — valóban Szántó József és felesége végzi. Ezért a munkáért a fűtési idényben százötvenöt, tavasszal és ősz­szel kilencven forintot kap — havonta. A vád: A ceglédi énekkar vezetője. A tény: A népművelési munka min­den pedagógus becsületbeli kötelessége. Ki más vezetné egy kis faluban az énekkar, a színjátszó- vagy tánccsoport munkáját vagy akár a műve­lődési házat, ha nem éppen a legrátermettebb ember: a pe­dagógus! A vád: Két tanítási napon ricinust szedtek a termelőszövetkezet földjén a négy felső osztály tanulói. A munka értékét Szántó József munkaegységé­hez írták. A tény: Valóban, a tanulók hatvan­nyolc zsák ricinust szedtek. A munkáért járó bért azonban nem Szántó József kapta, ha­nem a szövetkezettel történt előzetes megállapodás szerint az iskola tizenkét mázsa tü­zelőfát kap érte cserébe. A munkára egyébként az albert- irsai iskolaigazgatóság tanul­mányi kirándulás címén enge­délyt adott. (Helyesen, helyte­lenül, más kérdés.) A vád: A Télapó-ünnepségen a szü­lőktől kért pénzen megaján­dékozták Szántó Józsefet. A tény: A Télapó-ünnepség megren­dezésére a szülői értekezleten a szülők kívánságára gyűjtöt­tek. Ebből Télapó-csomagok készítéséhez különféle édessé­geket vásároltak. Nemcsak az iskolás gyermekek, hanem azok kisebb testvérei is kap­tak. ilyen csomagokat. A közö­sen gyűjtött pénzből a nevelő­ket nem ajándékozták meg. A nevelőket egy szülő ajándé­kozta meg önállóan. Szántó József tizennégy forint értékű hamutálcát kapott, a két ta­nítónő pedig hat-hat forint értékű üvegpoharat. A \ izsgálat kiderítette, hogy szoros összefüggés van a Béketábor Termelőszövetkezet léte, erősödése és a levél kö­zött. Az, hogy az ellenforra­dalom után a homokrészi Béketábor Termelőszövetkezet újjáalakult, jelentős részben Szántó József igazgató-tanító érdeme. Azóta jó néhány lát­szólagos barátja vált ellen­ségévé. Szántó József ma is egyik erőssége a szövetkezetnek. így Szántó József rágalmazása visszahat a szövetkezet mun­kájára. Ha lemondana a szö­vetkezetben vállalt tisztségé­ről ... Ha csupán mint tanító működne tovább, s nem tö­rődne a tanyavilág egészének életével... Ezt erősíti Dobozy János szava is és egyben ma­gyarázatul szolgál, hogy miért éppen az ő neve került a le­vél alá. — Talán másfél esztendővel ezelőtt, amikor szóbakerült a tagosítás, összekülönböztem Szántó Józseffel. Én műveltem apám tíz holdját, amely bele­esett volna a tagosított rész­be. A levélíró arra számítha­tott, hogy a történtek után most majd „visszavágok” Szántó tanítónak. Tévedett. Azóta nézeteltérésünk tisztá­zódott, s továbbra is megma­radtunk jóbarátoknak. Tudja, az igazság az, hogy az ellen- forradalom óta Szántó József afféle „vörös posztó” néhány, á szövetkezet ellen ágáló em­ber szemében. A rágalmak gáttal célju­kat tévesztették. Nincs Szántó­ügy. A homokrészi iskola igazgató-tanítója derék, becsü­letes, a hivatásának élő peda­gógus. Prwkner Pál \f Magyar levelek Csehovhoz '> Nyikolaj Szolncev, a művé­szettörténetek kandidátusa, az í egyik moszkvai archívumban ! három Csehovhoz intézett le- ; velet talált. Az orosz nyelven ; irt levelekben magyar lapok ; szerkesztői fordultak az író- ; hoz. í 1901. december 4-én kelt ! Márkus Miksának, a Magyar ; Hírlap főszerkesztőjének Cse- ; hovhoz intézett levele. Márkus ; a lap irodalmi különszámához ; kért Csehovtól néhány üdvözlő \ sort, vagy esetleg valamelyik í régi művének olyan részletét, ! amely karácsonyi témával fog- ! lalkczik. A levél érdekessége, : hogy az egykori szerkesztő ere- ! deti módot talált a honorárium ! átutalására. „Híven a magyar : közmondáshoz, amely szerint • Krisztus koporsóját sem őriz­• ték ingyen, egy hordó kiváló ■ magyar bort ajánlunk fel ön- ; nek munkájáért!” — írja. \ A másik — keltezés nélküli ; levelet, valószínűleg ugyaneb- I ben az időben, a Magyar Sza- : Ion című irodalmi képes folyó- ; irat küldte, amelyet Keglevich ; István szerkesztett. A szerkesz­tőség néhány sort és fényké­pet kért Csehovtól. A legérdekesebb Szabó End­rének, az Üstökös egykori szer­kesztőjének levele, amelyben megírja: azért tanul oroszul, begy jobban megismertethesse az orosz irodalmat a magyar közönséggel. Levelében Csehov életrajzi adatait kéri egy lexi­kon számára készülő cikkéhez. Egyidejűleg arra is kéri Cse- hovot, küldje el neki műveit, mert le akarja fordítani azo­kat, de — mint írja — „nem vagyok valami gazdag ember és nincs módomban megren­delni az Ön műveit.” A három levél másolatát a Szovjet—Magyar Baráti Társa­ság rövidesen eljuttatja ha­zánkba. .\\\W\\\VA\\VA Elkészült az év első tankönyve A debreceni Alföldi Nyomda dolgozói január első napjaiban befejezték Az építészet törté­nete című egyetemi tankönyv készítését. Az üzemben az idén 300 tonna könyvet, 600 tonna iskolai füzetet, 400 ton­na különböző papírárut, 250 tonna nyomtatványt készíte­nek. Szép Heléna - Oííenbach nélkül A Fővárosi Operettszínház új bemutatója í jpurcsa dolog. Más, már j í' klasszikus számba menő j operettek felújításakor legfel­jebb a szövegkönyv változott ! — érthető módon — Lehár, ! Kálmán, Strauss örökszép ! muzsikája azonban megma- \ radt. \ Jelen esetben a néző nem • találkozhat az eredeti szö- \ vegkönyvvel, sem az offen- j bachi muzsikával. . • Polgár Tibor maga is be­• ismeri, hogy a Szép Heléná­I ban felcsendülő negyven \ zeneszámból huszonnyolc az \ ő eredeti zeneköltése, Offen- \ bach-motívumok alapján vagy \ csupán Offenbach modorá­| ban. Ez utóbbi megjegyzése : különösképpen furcsa. Ho- ; gyan lehet például Offenbach i modorában rock and rollt •írni? Mert — többek között ■ — ez is szerepel a Szép He- j iénában. Ennyit a zenéről. ; Az eredeti szövegkönyvet : Karinthy Ferenc és Szinetár i Miklós „portalanítoita”, il- I leire költötte újjá. Az átköl- i tés valóban indokolt volt, hi- ; szén az Offenbach-operettelc Ilibrettóinak jelentős része a korabeli politikai helyzet ki­figurázását tűzte ki céljául, napjainkban tehát minden­képpen elavult mondani­valója. A szerzők a librettót valamiféle új politikai mon­danivalóval kívánták fűsze­rezni. A háború és béke konfliktusát boncolgatják — a könnyű műfaj keretei kö­zött. Olykor, inkább csak per­cekre, Agamemnon figurájá­ban Adenauer alakját véljük sejteni, a két Ajax-testvér pedig mintha nyugatnémet fegyvergyáros lenne. Ezek a sejtések azonban csak per­cekre korlátozódnak — a né­zők szerencséjére. A háború és béke konfliktusának ábrá­zolása nem operettszínpadra kívánkozik. A szerzők is ész­revehettek ezt, mert a máso­dik részben már nyoma sincs ezeknek a beleerőszakolt ,,ak­tuális” gondolatoknak. A műfajjal is baj van a Szép Heléna esetében. Ope­rettet vár a néző, de hogy milyen műfajt kap helyette; azt nehéz lenne megállapí­tani. Operett és burleszk, ze­nés vígjáték és revü, politi­kai szatíra és modern jazz- coctail váltogatják egymást, mintha csak az lett volna a szerzők szándéka, hogy: min­denből a keveset, hadd ta­lálja meg minden rendű és rangú néző azt, amit szeret. Hogy ez mennyire Így igaz, íme néhány kiragadott példa: Aristophanesi prológ dzsessz- kórusban elmesélve. Rock and roll Menelaos ó-görög udvarában.1 Modern szépségverseny « három görög istennő között. Strand-revű a manapság szokásos tenyérnyi fürdőru­hákban. Mindez természetesen fran­ciásnak hitt és elhitetett pi­kantériával megspékelve. A szokvány közönségsiker tehát biztosított. De vajon csupán ennyit vár a néző a Fővárosi Operettszínháztól, vagy na­gyobb, művészibb élményt? Ez utóbbival ezúttal adós maradt a színház. Természetesen ezzel nem azt állítjuk, hogy a Szép Heléna előadása teljes egé­szében értéktelen. Vannak szép, kedves részei és rá­adásként sok sziporkázó öt­let, bizarr rendezői megol­dás és néhány jó színészi alakítás teszi elfogadhatóvá még ilyen formában is. De mennyivel szebb, maradan­dóbb emlékű előadás szület­hetett volna, ha Polgár Ti­bor nem írja át szinte tel­jes egészében Offenbach is­mert és kedves muzsikáját, ha a szövegkönyvírók nem erőszakolnak a librettóba va­lamiféle politikainak hitt vo­nalat. njémeth Marika Helénája i\ nemcsak szép, de jó is. Játéka gazdagodott, több ben­ne a szín, az érzés, a jó színészi megoldás. Menelaos szerepében Latabár Kálmán játéka két részre bontható. Az egyik: a jól ismert lata- báriádák eléggé üres fülfo­gása, különösen a játék első felében. A másik: az emberi érzések húrjain játszó kémi­kus, s ez az értékesebb. Említés­re méltó még az Ajax-iker- párt játszó Pagonyi János és Antalffy József csupa hu­mor, csupa ötlet szerepfelfo­gása. Barna Erzsi Vénus-a sajnos csak szép. Baksai Ár­pád Páris-a eléggé egysíkú, nem egyszer színtelen. Színé­szi alakítása elmarad kultu­rált éneke mögött. — P — W\XXXXXXXX\XVVV\\XVXXXXXX\>XXVVXV\NXXVvV,vV) egyoldalúak, s éppen ezért még hiteles szavaik is disszo­nánsán csengenek az ember fülébe. Itt, ezeknél az alakok­nál Shaw nem ismer más színt, mint feketét. A Zrínyi Kiadó — amely­nek gondozásában a könyv megjelent — helyesen tette, hogy előszót íratott a könyv­höz. Az előszó azonban ne­hézkes, bonyolult, s éppen ezért nem segíti elő az író és művének jobb megismerését. Baumann—Sandberg: Szép kis vircsaft az ember — a fedőlap rí láttán — azt hinné, köny- nyed, humoros hangú köte­tet vesz a kezébe. Nos. hu­morban nincs hiány, de ez a humor metsző gúny, éles ostorcsapás. mihelyt a ki­zsákmányolok, a felső tíz­ezer ellen fordul. Érdekes könyv ez. Vicclapba illő, remek karikatúrák, s ala­pos, rengeteg adattal bizonyí­tott érvelésű szöveg. Rajzok, melyek aláírás nélkül is meg­nevettetnek vagy felháboríta­nak, s rideg számokkal, té­nyekkel érvelő közgazdasági szöveg, mely éppen tárgyila­gosságával, a rideg érveléssel éri el a gúnyolódás mesterfo­kát. Baumann írta a szöveget, s Sandberg készítette a rajzo­kat. Szerencsésen összetalál­kozott a két művész, s mun­kásságuk eredménye: szóra­koztató, de mégis tartalmas dokumentum-kötet. A szerzők sorraveszik Nyu- gat-Németország gazdasági helyzetének, életének szinte minden alapvető kérdését. A múltban kezdik, amikor „a barna” Führer letűnt, de a führerek megmaradtak (’.), és sorraveszik a monopóliumok újjáéledését. Tények seregé­vel bizonyítják, hogyan fonja át a bonni politikát az ipar­mágnások akarata, érdeke, hogyan lehetünk szemtanúi szédületes karriereknek, ami­kor valaki „kegyelem’1 foly­tán kiszabadul a börtönből, mint volt háborús bűnös, s másnap már köztiszteletnek örvendő, magas állású kato­natisztkém, állami tisztvi­selőként vagy egy-egy üzem vezérigazgatójaként találkoz­hatunk vele a legelőkelőbbek szalonjaiban. A kép azonban nem lenne teljes, ha a szerzők nem beszélnének a másik oldalról is. Az egyszerű németek, a verejtékkel dolgozók életéről, sanyarú helyzetéről, arról', hogy a kisember viseli — mint mindig a kapitalizmus­ban — a terheket, s míg az uraknak napról napra jobb lesz az élete, nagyobb a va­gyona, addig az egyszerű em­berekre mind nagyobb adók nehezednek, s mind keve­sebb lesz a jövedelmük. A könyv egyben szétfoszlat­ja a nálunk is felkapott illú­ziót a nyugatnémet gazdasági csodáról. megmutatja, hogy mint minden csodában, itt is kóklerség rejlik. az egész csoda nagyon is labilis alapo­kon nyugszik, nem is szólva arról, hogy ez csak a gazda­gok számára jelent növekvő vagyon képében jelentkező „csodát”. A két szerző megmutatja azt is, hogy mire jut az a nép, mely megszabadul urai­tól. Rövid, tömör sorokban a demokratikus Németország­ról, annak eredményeiről számolnak be. Az összeha­sonlítás miatt nem kell szé- gyenkezniök! A Kossuth Ki­adót dicséret illeti a friss munkáért, s különösen a kö­tet tetszetős, kiváló kiállítá­sáért. Mészáros Ottó tol be lépésről lépésre a nyomasztó tudat az emberek mindennapi életébe, hogyan lesz a központi téma, hogyan zúzza szét az addig megszo­kott körülményeket, hogyan forgatja fel az emberek éle­tét, hogyan kényszeríti őket, hogy másokká, sokszor gyá­vaságuk ellenére hősökké le­gyenek. Teljes körkép, élettel teli alakok. Hatásukat még az sem csökkenti, hogy az író nem egyszer nem. megy to­vább a valóság naturalista — szinte riportszerű — leírásá­nál, s ezzel feladja a mé­lyebb, bonyolultabb, igazabb ábrázolás lehetőségét. A könyv egésze igényes művészt mu­tat, aki nemcsak a napfényes, hanem az emberek küzdel­mének árnyékos oldalát is megrajzolja. Nemcsak az egy­szerű katonát, aki életét is kész feláldozni, hanem a biz­tonságban levő tábornokot, aki zsíros üzletről, újabb mil­liókról álmodik, a tehetetlen hadvezetést, a háború kulisz- szatitkait is. Ez a bírálat azonban nem megy messzire. Nem kutatja annak politikai és erkölcsi okát, hogy miért ilyen a különbség a vezetés és vezetettek között, miért áil magasabb erkölcsi szinten az egyszerű katona, tehát az egy­szerű amerikai polgár, mint a tábornok, aki odahaza is üzletember, magas állású hi­vatalnok volt. Shaw polgári író, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a könyvében szereplő kommunista alakok, akiknek az élethez vajmi ke­vés a közük, s bár a Szovjet­unióról is többször esik szó a könyvben, de a kimért udva­riasságnál nem megy tovább az író. Sajnos, közel sem ennyire árnyaltak, sokoldalúak a má­sik oldalon mozgó alakok. A fasiszta Németország hívei, s a Wehrmachtban harcolók nem azt is, aminek a jövőben történnie kell. Nemcsak arról beszél, hogy mi vitte a közös útra a parasztokat, egy egész megye parasztságának 95 szá­zalékát, hanem azt is, hogy ezek a parasztok hogyan törik a fejüket azon; jól menjen a munka, ne legyen hiba, hiszen mindenki a maga boldogulá­sát keresi. Érdekes, izgalmas olvasmány ez, mert a szerző sok oldalról mutatja be az eseményeket, s hőseit is több oldalról világít­ja meg. De érdekes azért is, mert a mű levegője őszinte, semmit nem takaró, semmiről nem hallgató. (Kossuth Kiadó) Ír* in Sliaw: Oroszlánkölykök r "bb mint tíz esztendeje jelent meg ez a könyv, s még mindig vitatkoznak rajta. Most a magyar olvasó is kézbe veszi, s az amerikai irodalom egyik jelesét ismer­heti meg a mű révén. A második világháború, a fasiszta Németország elleni harc áll a könyv középpont­jában, s egyszerű amerikaiak, aki!: ugyan nehezen értik meg, hogy nem Európa „kü­lön” ügyéről, hanem a világ egészéről van szó, de akik, amikor rádöbbenjek a fasiz­mus veszélyére, teljes mellel vetik magukat a harcba. Shaw apró mozaikokból ál­lítja össze hősei világát, visz- szavezet a háború előtti idők­be, amikor még gondtalanul éltek az emberek, s legna­gyobb problémájuk az volt, hogy hol töltsék estéjüket; felvillantja a háború kezdeté­nek visszhangját, hogyan ha­: Galambos Lajos: Dűlóutakon T?gy világ megváltozásáról \ Juj ad számot ez a könyvecs­ke. A Szolnok megyei parasz- Itok világáról, akik 1959. elején ja közös, a szövetkezeti utat vá- lasztották. \ Galambos szemtanúja volt ennek a változásnak, végig jár- i ta a kunok földjének nagy ré- ;szét, sok emberrel beszélt, s \ mint maga írja, úgy indult, ‘ hogy magamagát kell nyugtat- i nia, elsősorban magának kell i választ adnia ezernyi kérdés­ire. i A szerző jó riporter. Alakjai • nemcsak azért elevenek, mert ; valóban élnek Tiszajenön, Ti­• szakürtőn és Szolnok megye ’■sok más községében, hanem | azért is, mert ezek az embe- trek igazi, eltalált típusai a ma- : gyár parasztnak, gondolkodó \ emberek, akik nem egyköny- \ nyen adják fel a magukét, s \ vágnak az újba. Galambos nem \ fest rózsaszín képet. Megmu­tatja, hogy mennyi érv, ellen- i érv, hányféle akarat csatázott, ! harcolt, megmutatja azt is, \ hogy ezek a csaták nemegyszer \ okoztak akaratlan sebeket is. \ A nagy átalakulás króniká­jának' lenni nem könnyű do- !log. Galambos lxtjós könyvé- í ben több-kevesebb sikerrel el- í kerülte a felületesség, az el- inagyoltság rejtette buktatókat, 'í Nemcsak mond valamit, ha- inem bizonyít is. Hősei, riport­alanyai nemcsak beszélnek, i\ hanem éreztetik azt is, hogyan jutottak el addig, míg higgad­tan, nyugodtan vetnek számot £ mindazzal, ami történt. Ami í pedig a legnagyobb erénye en- í nek a könyvnek; nemcsak azt '’mutatja meg, ami történt, ha­KÖNYVESPOLG------------------------——---------- #

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom