Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-12 / 9. szám

IV. ÉVFOLYAM, 9. SZÄM A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA I960. JANUAR ÍZ. KEDD Egy nagyüzem kialakítása I;/« !/*'. <*/«*/*»­A minap este utaztam az autóbuszon. A patikánál egy integető asszonyra lettem fi­gyelmes, aki — mint később kiderült — buszra akart fel­szállni, csak eltévesztette a megállót. Az autóbusz vezetője fi­gyelmesen megállt, felvette az utast, azonban csendesen meg­jegyezte: nem megállóhely. — Akkor minek állt meg — csattant fel az asszonyka! Kedves ismeretlen utitárs! Nem tudom, mit szólt volna, ha a busz nem áll meg. Való­színű, kényelmetlen lett vol­na az ön számára. Ha meg­engedi. én köszönöm meg a buszvezető figyelmességéi. Önt pedig megkérem, legkö­zelebb keresse fel az autó­busz-megállót, ha utazni akar! T. M. Termelőszövetkezeti vá­rossá lett Nagykőrös. 40 000 hold a határ, amelyből 24 000 a szántó, 2000 hold körüli a szőlőterület és gyümölcsös. A mezőgazdaság ilyen mértékű átállása a szocialista terme­lésre a szervek meggyőző agltációjának köszönhető. Az évek óta folyó előkészítés érett most az ő fáradhatatlan munkájuk nyomán valósággá. Régi termelőszövetkezeteink ezzel még nem váltak nagy­üzemekké. Területüknek hat-hétsze­res növekedése rengeteg feladat megoldását teszi szükségessé. Először is le kell győzni az új belépők bizalmatlanságát. Meg kell velük értetni, hogy most már egy nagy családba tartoznak, ahol a család jobb életének elősegítése érdekében min­denkinek ki kell vennie a részét a munkából. El kell feledniük a kicsinyes gazdálkodást, de azt is, hogy van elég tartalékuk ahhoz, hogy az egy hold háztájin „megtermeljük a magunkét”. Az ilyen gondolatokkal foglalkozók ne feledjék, hogy amiből mindig csak elvesz­nek, az előbb-utóbb elfogy, s a háztáji föld is csak annak jár, aki a közgyűlés által meghatározott munkaegységet ledolgozza. A munkaegység értéke pedig az árutermelés függvénye. Az ilyenféle gon­dolatok leküzdése foglalkoz­tatja a Petőfi Tsz-t, a régi és újonnan választott vezető­séget is. A város vezetőinek és szakembereinek bevoná­sával bizottság alakult, amely elősegíti a nagy­üzem megszervezését. Először megtartották a köz­gyűlést. Másnap felértékelték a háztáji állományt megha­ladó állatokat és termelőesz­közöket, amit azonnal ki is fizettek a megfelelő rendel­kezések szerint a közös alap­hoz történő Hozzájárulás le­vonásával. A közösbe beadott állatok részére előkészítették az istál­lókat, s gondoskodtak az ál­latgondozókról és hajtőkről. Ezután megkezdték a volt tu­lajdonosoktól a beadott jó­szágok részére a takarmány felvásárlását. Ezt követi majd a zöldleltár, amelyet ugyancsak levonás nélkül fi­zetnek ki. Ezzel kapcsolatban igen rossz a tagság szemlélete. So­kan nem kímélik a vetéseket, hanem fogatokkal keresztül­hajtanak azokon. Sürgősen fel kell ezt szá­molni, mert sok lesz a terü­letkiesés és csökkennek a ho­zamok! A zöldleltárral egy- időben fogják az új belépők a tavaszra tartalékolt és te­rületüknek megfelelő mennyi­ségű vetőmagokat is felvásá­rolni. Miután a megnövekedett állatállomány takarmánya és a vetőmag is biztosítva van — amelyet majd egy fajtára cserélnek be a Terményfor­galmi Vállalat, a Mezőmag- és MÉK-vállalatok —, meg­kezdődik a táblák kialakítása és az utak kijelölése. A trágyaigényes növények alá a trágyakihordás, a foszfor- és a káli-műtrá­gyák kiszórása már fo­lyik. Míg a közel ötezer holdra megnőtt Petőfi Tsz területén ilyen munkák folynak, az irodában készül a terv, amely figyelembe veszi a területen szokásos termelést, de gondol a kiaknázatlan munkaerők bevonására, mégpedig úgy. hogy az eddiginél több jöve­delmet biztosítson. A tsz-tag- ságnak ezért meg kell szer­veznie a brigádokat. Figye­lembe veszik az állatállo­mány szükségletén felül a tagság háztáji állatainak szükségletét is, s bíznak ab­ban, hogy azok termelékeny­sége a jövőben meghaladja a jelenlegi hozamokat. Minthogy a szövetkezet cé­lul tűzte ki a növénytermelés hozamainak növelését, s tu­datában vannak, hogy a volt egyéni dolgozók földjei évek óta nem jutottak megfelelő mennyiségű műtrágyához, kö­zel 1 millió forintért kíván­nak műtrágyát vásárolni. A területen hagyományos kertészeti növények ter­melését 605 holdban álla­pították meg, amelyhez 6500 ablak szükséges. Ennek mintegy 50 százaléka még a belépő tagok tulajdo­nában van. Az állatállomány szénaellá­tását a meglevő rétek fede­zik, 105 holdon lucernát vet­nek a fehérjeszükséglet kielégítésére. Kukoricát 400 holdon, silókukoricát 100 holdon hibridvető­maggal vetnek el. Nem tartjuk szükségesnek a tervet teljes egészében is­mertetni, de annyit még megjegyzünk, Ilyen seyítséy hell! Együtt ült a Petőfi Tsz ve­zetősége, a városi tanács v. b. elnöke és a patronáló Nagy­kőrösi Konzervgyár Igazga­tója. A tanácskozás célja: közvetlen segítségnyújtás a tsz nagyüzemmé törté­nő átalakulásához. Kevés a nagyüzemi szak­ember, hiányzik, aki fel­ismerje az anyagszükség­letet. Terv kell és terv­szerű munka! Nem állhat meg a munka, a nagyüzem kialakítása, ha né­hány szál deszka hiányzik. S éppen a deszka nagyon kel­lene, sőt, már tegnap kellett volna — állapítják meg a ta­nácskozás résztvevői. Kovács Sándor elvtárs, a patronáló konzervgyár igaz­gatója máris tettekkel se­gít: „Jöjjön be egy fogat hol­nap két köbméter desz­káért — rendelkezik. A tervezéshez és az üzem- szervezéshez a termeltetési osztály pedig kirendelne se­gítséget a szükséges felada­tok elvégzésére. Másnap megérkezett az ígért személyi és anyagi segítség! A TEJÜZEM ELETEBOL Mintegy 60 kilométeres körzetből naponként 18 000 liter tejet gyűjtenek be. Ebből biztosítják a város tejellátását s gyártanak 10—15 mázsa vajat m w A feldolgozást gondos vizsgálat előzi meg. Tóth Balázsné laboráns a nyersáru minőségét ellenőrzi w Csomagolják a készárut. Ezek a szorgos kezek naponként 15 ezer darab tízdekás vajmennyiséget mérnek és cso­magolnak hogy a rossz homokon is eléri majd a Petőfi Tsz a 4000 forintos holdan- kénti bruttó jövedelmet. A becsületesen dolgozók ré­szére ez már jó jövedelmet biztosít, amelyet még növel­het az eredményességi jöve­delemelosztás. A tagok szorgalma és hoz­záállása alapján alakul majd a Petőfi Tsz határa. A trak­torok nyomán eltűnnek majd a szőrös mezsgyék és apró parcellák. S ahogy ezek fogy­nak, úgy szűnik meg a saját tulajdont sajnáló szivekben a kétség, s helyette beköltözik a megnyugvás, az új iránti bizakodás. Ezt kell éleszte­nie, táplálnia most a tenger­nyi feladat mellett is a ter­melőszövetkezet vezetőségé­nek. Járási ifjúsági asztalitenisz-bajnokság Nagykőrösön Ceglédi Vasutas. 3. Fehér Katalin Nagykőrösi Postás. Férfi páros: 1. Pusztai—Nánási Nagykörösi Postás, 2. Pipicz— Takács Ceglédi Vasutas, 3. Stilling —Hrovola Nagykőrösi Postás, 4. Harsányi—Mayer Nagykőrösi Élel­miszeripari Tanulóiskola. Vegyes-páros: 1. Pipicz—Ehrlich Ceglédi Vasutas, 2. Nánási—Fehér, Nagy-körösi Postás, 3. Takács _ K ukta Ceglédi Vasutas. Szép verseny volt. Sajnálatos, hogy a Kinizsi fiataljai tréning- hiány miatt a mérkőzést lemond­ták. Az első négy helyezett tovább jutott a megyei bajnokságba. A Kinizsi helyiségeiben megint vidáman. pattogott a kaucsuk- labda. A járás legjobb ifjúsági versenyzői találkoztak, hogy el­döntsék az 1960-as év járási baj­noka címet. Az ifjúsági férfi egyes győztese: Pusztai Péter. Nagykőrösi Postás, második Nánási Tibor ugyancsak Nagykőrösi Postás, harmadik Pipicz Sándor Ceglédi Vasutas, negyedik Harsányi Zoltán Nagy­kőrösi Élelmiszeripari Tanuló­iskola. Női egyes: 1. Ehrlich Mária Ceg­lédi Vasutas, 2. Kukla Valéria Harmadnapja nem mozdult ki a házból. Csak ült és né­zett a lába elé. Mellette bor díszelgett, meg néha az asz- szony, az is csalc evés ide­jén kocogott be, mert hogy enni kéne — szólt be néha — s meg sem várta a vá­laszt, sietett kifelé. Kerekes Balázs meg ült, s nézett a tű­nő asszony után. A bor után nyúlt, de nem akaródzott töl­teni, egy csepp sem szaladt le a torkán immár három napja. Nézte az üveget, bor volt a javából. Én csináltam — melegedett meg a szíve tá­ján. ... hogy a fene ette volna le a húsomat, amikor hozzá­nyúltam először — szakadt fel melléből a káromkodás — s gondolatai sebesen szánto- gattak a múltban. Ki mondta akkor, hogy itt van, Kerekes Balázs, ez a föld a tiéd! Itt a pecsétes pa­pír! Tiéd a föld! Nem kell már szolgálni, magad ura leszel. Ki mondta?! Kértem én? Mondtam én valakinek, hogy földet adjanak?! Mondta a fene! Adták! Min­denki kapott, akinek nem volt. Azt mondták, az enyém, csináljak, amit akarok. Hát csináltam is! Lovam sem j volt, szerszámom meg foghí- i jas. Az öreg Jóboruhoz jár- i tam lóért, adott is. Talán a i két szép szememért? A rossz i nyavalya álljon bele! Kapál- í tam én annyit helyette, hogy ! fekete lelt az égalja mindig, l mire végeztem. Keserves két év í voH, mire a magam lovát fog- ! tam szekérbe. Minden falatot \ meg kellett spórolni, a szám- ! tói vontam el a ló árát. De ! meglett! j Télen fuvaroztam, fát vág- \ tam és az árából kitelt a má- \ sik ló. Nem volt megállás, (kellett a földhöz. Aztán a AZ ALÁÍRÁS szőlő. Micsoda rozoga volt a fél hold, az isten sem mond­ta volna, hogy ebből szőlő lesz. Minden második tő száradtan csúfolkodott ve­lem. De lett belőle! Én csináltam, keserves kín­nal. Csak dolgozott, dolgo­zott. az ember gyereke, aztán a termés csak úgy fityegett itt-ott. Az a vén kulák meg csak röhögte. — Szögény embör, nem ért a földhöz... — Nem ért? De a keserűit! Hát nála ki csinálta? Talán ö? Ott ette a fene a hűvösön. Ki dolgozott? A szegény em-, bőr. Én! Méghogy nem ért a szegény! Ezt vágta nekem, aki látástul-vakulásig túrtam a földjét. Csak röhögött, hogy ebből sem lesz szőlő! Hát csináltam! Megnézheti akárki, fajin a javából. Olyan borom van, hogy csak beszél­ni nem tud. Oszt most mit érek vele? Jön ez a tejfeles szájú és azt mondja: ... nem jó . ez így Balázs bátyám, nem így kell ám dolgozni. így mire jut az embör egymagában? A kö­zösben jobban lesz a sora. Méghogy jobban, hát azt ő honnan tudja? Tán ő is a kö­zösben van? Van a fene. Kap­ja a fizetést a gyárban, ide meg betolja a képét és szá­jai. Hogy Balázs bátyám így jó a közösben, úgy jó a kö­zösben, ő meg tán a színit sem látta a közösnek. Még, hogy nem tudok magamban boldo­gulni? Hát ki csinált földet a föld­ből? Tán ő gyütt húzni az ekét? Az én időmben egy ilyen nem is volt embör, nemhogy még a száját jár- tatta volna. Kuss volt g ne­ve. Ez meg csak járatja. — Kitől kapta a földet Ba­lázs bátyám? — Kitől, kitől? Mit kell azt annyit firtatni, adta az állam és kész! — Na ugye, az állam adta, aztán maga mit adott? — Mi( adtam? Hát ki fizet­te az adót? Megadtam én be­csülettel! Mit adtam volna még? Azt mondja ez a teleszájú drágán termelek. Sok a rezsi vagy mia fene. Mi marad, ha mindent a helyére teszek? Hóimét tudja ő ezt. drága vagy olcsó, nem vetett ő egy lépést se. Méghogy a közös­ben olcsóbb minden! Miért? Ott nem kerül pénzbe a ló meg az eke? Tán a traktor is ingyen van? Ott nincs re­zsi? Tán a közösben minden az égből pottyan? Hej, de nyelvel, mintha fe- hémép lenne, akkora a nyel­ve, be nem áll a szája. — Balázs bátyám, azt tud­ja-e, hogy aztán a nyugdíj sem akármi? — Tudom hát, na és? Bírom én magamat, ha meg nem, majd csak lesz valahogy. — Hová megy, a gyerekek nyakára? — Odamegyek, ahová aka­rok, mi köze hozzá? Csak az a Márink ne volna olyan puc­cos nagysága. Hóvá tette a fiam az eszét! Ilyen semi- lyen népet vett a nyakára N^m kell a falu neki, mert ott sár van. Pesten tó” gyé­mánton jár a lába? Óla nem megyek, ha koldulni keV. nle­kor sem! A Julisnál meg sok a gyerek. Jó a lelkem, mond- ; ja is — jöjjenek, szívesen lát- ^ juk, dehát oda nem vinne a lelkiismeret. Van annak elég ^ a maga dolgával. Mit kezde- ^ ne velünk is. j Dehát minek mennék? Van \ nekem földem, megélek én j belőle! Hiába nyelvel ez a! brigadéros. — Gyáva embör maga Ba- ! lázs bátyám, azért nem megy ! a közösbe, inkább a lovai mel- ! lett ül. Aztán ha kiöregszik,: nézheti a lova farát, az nem \ ad kenyeret. — Gyáva? Én gyáva? Mit j gondol az a nyimnyám? Mi-: tol félek? Tán nem tudnék\ úgy dolgozni, mint Dános \ Ambrus? Tán az jobban érti': a módját? Ugyan mitől érte- ] né? Mert neki már motorja j van? ■ Hát aztán, van neki. \ nem irigylem én tőle. Nem : együtt gyúrtuk a földet bé- j reskorunkban? Azért, mert ő : a Szabadságban van? — Gyáva? ... Tán még azt i hiszi ez a tejfeles szájú, hogy \ fél a munkától. A keserves i istenit! Mit ki nem eszel! — Julis, nem hallod? — Hallom, hallom — szep- pent meg az asszony a nagy í hangtól. — Te Julis, hol is lakik ez a micsoda embör? — Minek az Balázs, későre \ jár, jaj, csak bajt ne tegyen \ benne. — Tesz a fene, tett ő eleget: bennem, hát én megmutatom ‘ neki, hogy nem vagyok tedd : ide, tedd oda. Érted. Julis ? í — Értem, értem, mán, hogy-: ne érteném, de későn van Ba- I lázs, ne induljon. — Késő? Na, és tán ő korán i járt ide? Ha tudja a száját i járatni, most lássa meg. én \ is tudom. Aláírom és punk- j tűm. Gyáva... majd mecl~A í juk, ki mer többet, ma jd é - • megmutatom, ne félj! Takács Paula 1 ———-------------------------------------­: U, \ -a ; ------ RENDKÍVÜLI ülést í tartott szombaton a városi ' tanács végrehajtó bizottsága. J Az ülés határozata alapján \ földrendezés engedélyezését ; kéri városunk a megyei ta- ; nács végrehajtó bizottságától. \ — BEFEJEZŐDÖTT a nép­^ számlálás városunkban Is. $ Az összeírásból mindössze 'j néhány család maradt ki, £ akik január 25-ig pótlólag ^ kérhetik számbavételüket a 'j városi tanács épületében, az 5 első emelet 25. számú szobá­jában. ^ — MOST IS dolgoznak a £ Hunyadi Termelőszövetkezet ^ tagjai. Takarítják, nyesegetik £ a gyümölcsfákat. Ezzel a £ munkával 20 fő foglalkozik. ^ Ugyanakkor az irodában a j zárszámadás előkészítése fo­2 lyik. ^ — ÜZEMBE HELYEZIK a ^ iádagyárban az évek óta ^ várt nagy keretfűrészt ja- ^ nuár 15-én. Ez komoly meg- ^ takarítást eredményez majd í és lehetővé válik vele hazai í faanyag feldolgozása. f —--------­í ANYAKÖNYVI HÍREK /. Születtek: Buzsák Dénes alkal- J mi munkás és Pörge Julianna 1 leánya: Irén, Marton Ferenc ser J gédmunkás és Dobos Ilona fia: £ Ferenc László, Kapus György í gépkocsivezető és Hatvani Mária 7 fia: György, Turkevi Nagy János ^ földműves és DobOíS Mária fia: £ János, Nagy Mária fia: Sándor. J Házasságot kötött: Szabó József ^ gépkocsivezető és Lengyel Mária. 2 Meghaltak: Palcoz Mihályné £ Kis éri Erzsébet 70 éves, Med gyesi £ Zol'án Fülön nyugalmazott mező­ig őr 66 éves, Récsi Zoltán 9 hóná­ra r»os, dr. Szabó Ambrusné pooslkár Í Eszter 97 éves. Sóki István bolti £ eladó 59 éves. Nagy József né £ An«v^l Te*’ázin 7^ éves. Nyitrai ^ T á^zlóné Dobos Mária 56 éves. / KiUczó Polgár Imre 92 éves.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom