Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-12 / 9. szám

I960. JANUAR 12. KEDD "‘icMirlap KULTURÁLIS SZEMLE — VÁCI MUNKÁSFIATALOK NÉLKÜL Életrevaló Javaslat AZ ELSŐ DALOSÓRA tál nem lehetne elverni őt az együttestől (egyébként vé­tek is lenne, mert remekül konferál). A nézőtéren, a mellettem ülő bácsika odasugta: — A lányom is köztük tán­col! Éppen a tizenöt esztendő­sek csoportja volt a színen. Megkérdeztem: — És szívesen engedi? — De mennyire! Tudom, jó helyen van és hasznosan tölti az idejét. Az előadás maga meggyő­zött: valóban hasznos az az Szabó Sándor, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese átadja Ofella Sándornak, az együttes vezetőjének a miniszteri dicsérő oklevelet A tizenöt évesek tánca Zsíros néni, a galgahévízi testvéregyüttes küldötte, rig­mussal üdvözli a jubilánso­kat idő, amit itt, a művelődési házban töltenek a fiatalok. Hány remekszép dal, har­matosán üde tánc menekült meg az elfeledéstől, csak azért, mert a szecsői együttes nemcsak táncol, nemcsak éne­kel, hanem ott helyben össze­gyűjti, feldolgozza a szecsői hagyományokat! Lehet, hogy a rádió, az Operaház, a Műsoriroda ven­dégművészei nagyobb sikert, több tapsot arattak, mint a helyiek (akik főleg a tíz év már többször leadott számai­val léptek fel); de sokan tud­tuk a nézők és a szereplők közül: a hivatásos művészek úgynevezett készet adtak, az együttes pedig új értékekkel gyarapítja a magyar népdal- kincset, és ha előadása nem is éri el a hivatásos színvo­nalat (feladata sem ez), de munkálkodásukkal szűz terü­letet tesznek termővé. És nemcsak a folklorkincs felkutatására és megmenté­sére gondolok itt. Az a fiatalember, aki el nem tudja képzelni már az életét a népi együttes nélkül; az a hatvanesztendős néni ke, aki — a kezdeti hántások el­lenére — nem röstelli „össze­gereblyézni" a régi dalokat és azokat a színpadon elő is adni; az a tizenöt esztendős leányka, aki üres időtöltés helyett régi népviseleti motí­vumokkal hímezi virágosra a tánccsoport pruszlikjait — művelődő emberré lelt vagy lesz. És talán ez a szecsői népi együttes legnagyobb érdeme. Tíz év és egy nap telt el megalakulása óta. Nem nehéz elképzelni, mi­lyen nagyszerű eredményeket érnek el a legközelebbi év­fordulóig! G. L. Az énekkar első sorában a tizenöt évesek A Forte gyár nevét Európa-szerte ismerik. Kiváló gyártmányait számos ország­ban szeretik és kedvelik. Büsz­kék erre a gyár vezetői és dol­gozói egyaránt. Van azonban valami, ami ennek a jogos büszkeségnek, ha nem is kifelé, de befelé megkeseríti az izét: mit csinál­nak ezek a kiválóan dolgozó emberek a munkaidő letelte után? Mivel töltik szabad ide­jüket? Milyen kulturális élet folyik a gyárban, ahol több, mint hatszázan dolgoznak? Mellényi Ferenc, az üzemi bizottság elnöke válaszol: — Működik a könyvtár..: Éppen az elmúlt napokban kaptak ötezer forintot könyv- vásárlásra az igazgatói alapból. A szakszervezet is az elkövet­kező napokban biztosít ezer­ötszáz forintot erre a célra. Olyan könyveket kívánunk vá­sárolni, amelyek a József Atti­la olvasómozgalom listáján szerepelnek. Ez valóban dicséretre mél­tó. Hatezerötszáz forint könyv- vásárlásra egy esztendő alatt, szép dolog. De nem lehet min­den! Gaál István, a gyár KISZ- titkára folytatja: — Az elmúlt hónapokban két zenés-táncos klubestet ren­deztünk. Sok fiatal jött és szí­vesen. Október végén előadás- sorozat indult a KISZ szerve­zésében. Az első két előadást Sinka József tartotta, Holdra­kéták, illetve Ut a csillagok felé címen. December közepén dr. Bencsáth Aladárné előadá­sa hangzott el, Szerelem a há­zasságban címmel. A sorozat­ban még (három előadás szere­pel: Hűség és féltékenység, il­letve: A házasélet egészségügyi problémái, külön a nők és kü­lön a férfiak részére. Az elő­adásokat filmvetítéssel tesz- szük vonzóbbá. Dr. Bencsáth Aladárné előadása után pél­dául a Tiltott szerelem című. francia filmet vetitettük. így; is csak ötvenen-hatvanan vesz-g nek részt egy-egy előadáson. g A gyár dolgozóinak tíz szá- \ zaléka. Kevés, különösen ak- \ kor, ha figyelembe vesszük, i hogy a dolgozók mintegy fele \ fiatal! A KISZ-tagok száma j hozzávetőlegesen száz! Könyvtár, ismeretterjesztő g előadások — ha nem is éppen g a legszerencsésebb váloga- g tásban — ez minden. g — Tánccsoport? — Az elmúlt év tavaszán \ megszűnt... A négy mű- $ szak jelentősen nehezíti a; munkánkat. — Énekkar? — Nincs. í / — Színjátszó csoport? — Most van szervezés alatt. g Ha sikerrel jár munkánk, be- g nevezünk a kulturális sereg- g szemle versengésébe. g — Foto szakkör? — Volt.'.. Van egy külön g kis laboratórium a gyárg dolgozói részére. Az dolgoz- g hat ott, aki akar. Sokan g igénybe is veszik, de a dolog- g nak nincs szervezett formája.: Kulturális célokra nyolc-; ezer forintot fordítottak eb- ; ben az esztendőben. (Szak- ; szervezet és igazgatói alap.) ; A sportra: huszonötezer g forintot. (Szakszervezet, igaz- g gatói alap és állami támoga-! tás.) g Ez az egyik magyarázat. g A másik: Nincs otthona a gyárban a g kultúrának. 1956-ig volt, deg akkor négy család költözött ag kultúrházba, s ott laknak az- g óta is. Most, ha alkalomad-; tán valami rendezvény van : a gyárban, a száz férőhelyes \ ebédlőben rendezik. A harmadik: — A sok feladat szétforgá-: csolja az erőket — vallja \ Lenyó Sándor, a gyár igaz­gatója. — A fiatalok jó része a „szakma ifjú mestere-tan- folyam” hallgatója. Mások részt vesznek abban a felvi­lágosító munkában, amelyet ezekben a hetekben és hóna­TÍZ ÉV ÉS EGY NAP Ünnepi beszédek, gazdag műsor, vendégművészek fel­lépése, a testvéregyüttes — Galgahévíz — küldötteinek Ünnepelt a szecsői népi együttes, tízesztendős szüle­tésnapját ülte, helyesebben táncolta, dalolta, muzsikálta. A tízesztendős szakadatlan munkálkodás kézzel lógható eredménye: miniszteri di­csérő oklevél az együttesnek, ugyanez Ofella Sándornak, az együttes vezetőjének és jó néhány tanácsi, nőszövetségi elismerés a legszorgosabb, leg- odaadóbb öntevékeny mű­vésznek. A tíz esztendő nem kézzel fogható, mégis sokkalta mar­kánsabb eredménye: az a nagy-nagy változás, amely a daloló, táncoló fiatalok és öregek lelkében végbement. Azt mondta a jubileumi ünnepség megkezdése előtt néhány perccel az egyik fia­tal: — Olvastam az újságban, az egyik gyár vezetője így in­dokolja, hogy a fiatalok miért nem vesznek részt a kulturá­lis munkában: „Sok az elfog­laltságuk, és ha ilyen vagy olyan csoportban dolgoznak, mikor szórakozzanak':” Kát talán a kultúrcsoportban dol­gozni — az nem szórakozás?! Valósággal felháborodott. Meggyőződésen), hogy bot­Julis néni (Dósa János ne), az 5 „öregasszonybrigád'’ tagja: í „Ugye, sokan kíváncsiak S ránk?” í >, köszöntője: ez töltötte meg a \ tápiószecsői művelődési ház g kicsiny színpadát vasárnap geste. 2 pókban végeznek a munkások a falvakban. A negyedik: — A fiatalokkal baj van — mondja Kettler László, az üzem pérttitkára. — A nyá­ron több alkalommal közös kirándulásokat szerveztünk kérésükre. Nyolcan-tízen, ha elmentek. Az egyik azzal érvelt: miért ide megyünk és miért nem oda? Egy má­sik: miért ilyen közel me­gyünk, miért nem messzebb? És így tovább. A gyár vezetőit foglal. koztatja a kérdés. Keresik a megoldást, nem is csupán a gyáron belül. Tervezik, hogy közös kulturális életet terem­tenek a szomszédos Finom- fonógyár dolgozóival. Együtt több, tartalmasabb munkát végezhetnek ezen a területen. Lenyó Sándort még na­gyobb tervek foglalkoztatják. — Üzemenként, gyáranként elaprózódik a kulturális mun­ka, legalábbis ami a művé­szeti csoportok tevékenységét illeti. Együtt: úgy igen! Közösen maradandót, művé­szit lehetne alkotni. Hat gyár összefogásából nagy dolgok születhetnének. A javaslata: — A váci kultúrházban hoz­zanak létre egy-két nagy létszámú színjátszó és népi tánccsoportot az üzemek dol­gozóiból, amelyek rendszere­sen szerepelnének valamennyi váci üzemben és gyárban. Ugyanilyen módon szervezze­nek egy nagy munkáskórust, amely méltó vetélytársa le­hetne a Vox Humanának. Természetesen ezek fenntar­tásához hozzájárulnának a váci gyárak is. A könyvtári g munka, az ismeretterjesztés} továbbra is az üzemek fel- g adata maradna. g / A javaslaton érdemes el- g gondolkozni, már csak azért g is, mert a jelenlegi helyzet g nem kielégítő. Bizonyítja ezt g a kulturális szemle versen- g géseire eddig beérkezett g egyetlen gyári nevezés. \ A központi munkás művé- g szeti csoportok létrehozása g nemcsak színvonalasabb mű- g sorokat, előadásokat, de szak- g képzettebb vezetést is jelen- g tene. Ez az egyik érv, amely g Lenyó Sándor javaslata mel- g lett szól. A másik: az üzemi g kultúrfelelősöknek több ide- g jük és energiájuk maradna az g üzemi könyvtárak munkája- ^ nak népszerűsitésére, segíté- g sere, az ismeretterjesztő elő- g adások szervezésére, színe- j sebbé, változatosabbá tételére. g Ami ellene szól: a kü!ön_ \ böző gyárakban és műszakok- g ban dolgozó szereplőit idejé- g nek egyeztetése rendkívül ne- g r y hez. Ha ez problémát jelentett J eddig egy-egy üzemen belül, g még nagyobb problémát okoz | majd egy központi együttes g esetében. Természetesen jó- g indulattal, a gyárak vezetői- ^ nek támogatásával ez a prob- g léma is megoldható. Ám akkor g az elvi hozzájárulást, ami több g váci gyárban eddig megvolt, a | gyakorlati megvalósításnak is g követnie kell. g Ha a város és a többi gyár g vezetői támogatják Lenyó Sán- g dór igazgató javaslatát, a le- g hető legrövidebb időn belül g hozzá lehetne kezdeni a köz- g ponti művészeti csoportok g szervezésűhez. A munka ered- g / ményességében nem kőtelke- g dünk. g Prukner Pál í Húszán ülik körül a harmó- niumot. A hangok még rozs­dásak, nyikorognak a három évi kényszerpihenőtől. Elvétik olykor a dallamot is, de az ének azért messzecsengőn nyárnyal: „Zúgjon dalunk, miként a fergeteg.. Húsz ember. Az újjáalakuló gyomrai iparos-kórus magja, gerince. Papíron már negy­vennyolcán jelentkeznek, de az első énekórára még csak ők, húszán jöttek el. Nem egy közülük alapító tagja az 1957- ben alakult gyömrői dalárdá­nak, mint például Tóth Józsi bácsi, nyugdíjas cipész. ★ A kórus az ellenforradalom idején feloszlott. Attól kezdve senki sem gondolt arra, hogy újra megszervezze, összehozza az évtizedekig jóban-rosszban egymás mellett kitartó éneke­seket. Jóban-rosszban, így igaz. Müller Miksa karnagy hu­szonhatodik esztendeje áll már az énekkar élén. A próbaterem egyik sarká­ban több mint harminc serleg látható. Negyvennyolcban az orosházi országos dalostalálko- zón, negyvenkilencben a fcecs- kemétin szerepeltek nagy si­kerrel. Negyvenhétben és öt­venháromban felléptek a rá­dióban is. A többi serleg helyi dalostalálkozók díjak * Az elmúlt év augusztusában a község párttitkára, Ádámka János vetette fel az újjáalaku­lás gondolatát. Néhány nap múlva Turcsányi János — az énekkar egyik régi tagja rm kerékpárra ült és sorra járta az ismerős házakat. — Kezdenénk újra, ha te I* úgy gondolod... — ismételte g az elkövetkező két hét alatt g ki tudja hányadszor. — ötven, g ötvennyolc, hatvanöt házba g kopogtatott? Maga sem tudja g már pontosan. De a negyven- g nyolc jelentkezőre kimondha- g tatlanul büszke. Nem volt ^ eredménytelen a sok-sok esti g látogatás. g Így kezdődött az elmúK év g őszén. S ma már ott tartanak, g| hogy újra énekelnek. Otthon- £ ra, sőt patrónusokra is talál- 6 tak. Otthont Gyöngyösi Ru- £ dolf. a helyi Építők Ktsz el- g nölce biztosított a szövetkezet í kultúrházában. (Az elnök « egyébként maga is tagja az g énekkarnak ) A megyei KI- g SZÖV háromezerhaitszáz forin- g tot adott eddig az újjáailakí- g tott énekkarnak a próbaterem g otthonosabbá tételére. ígéretet g kapott az énekkar vezetősége g arra, hogy a helyi Vasas, g Szabó és Vegyesipari Ksz vál- g latja az anyagi patronálást. g Hasonló segítséget kíván nyüj- g tani a községi pártszervezet és í a tanács vez°+ö$ége is. \ * g A tervek: % Az énekkar vezetősége *■* ^ egyetértésben a tagsággal — %úgy határozott, hogy április ^ 4-én mutatkoznak be első al- £ kálómmal a község lakói előtt. ^ Utána hozzákezdenek az ének- ^ kar kibővítéséhez. Elsősorban £ a fiatalokra számítanak. £ Azután — elégséges jelentkező £ esetén — megkísérlik a ve- í gyeskar felállítását, í — p — A MAGVETŐ RIADÓ 1960. ÉVI TERVEIBŐL í A Magvető Könyvkiadó « nyilvánosságra hozta 1960. évi g munkatervét. A kiadó ez évi ^tervében különös gondot for­dítanak a mai magyar iroda- ^ lom és főként a fiatal ma- ^ gyár írók műveinek kiadásá­éra. ^ 1960-ban a Magvető Kiadó­^ nál számos érdekes regény ^jelenik meg élő magyar ^íróinktól. Uj kiadásban ad- ^ jáfc közzé Barta Lajos ^ Gyár című regényét; Bárány ^ Tamás Fényes rokonság cím- ^ mel írt új könyvét. Erdős ^ László készülő regényének ^höse egy külvárosi proletár- é leány. Fejes Endre A sze- f relémről bolond éjszakán ^címmel, Földeák János Té- I közlők címmel dolgoz fel «mai témát. Gergely Sándor í Hidat vernek című köny- ^ vében az író két, régebebn ^megjelent regényét adják ki. Goda Gábor írás közben ^címmel írt regényt. Kellér í Andor az 1930-as évek szín- ^ házi életéről írt új könyvé- ^nek címe: Bal négyes pá- ^ holy. Kodolányi János az ^ 1920—21-es évekről ír Vá- ^ laszutak című regényében. £ Major Ottó Fordul a világ i címmel megírta regényciklusa y ^legújabb kötetét. .. Mesterházi í Lajosnak egy szatirikus és egy bányász regénye jelenik \ meg egy kötetben. Érdekesnek ígérkezik —! többek között — Oravecz g Paula Faforgácsok, Palotai: Boris Viharos mennyország, g Remenyik Zsigmond őserdő g és Szabó Magda Pilátus cí- g mű új regénye. Szabó Pál g regényének főhőse egy fiatal g orvos. Tatay Sándor Fehér g hintó címmel írt új könyvet. ^ Tersánszky J. Jenőnek két g kisregénye jelenik meg egy j kötetben. Thurzó Gábor Bia- g torbágy címmel dokumentum- g regényt írt. A novellairodal-; mat Cseres Tibor és Csurka \ István egy-egy kötete képvi-; seli. ! V A magyar költők kötetei kö- g zül Csepeli Szabó Béla, Ga- g rai Gábor, Jánossy István, g Kiss Ferenc, Keszthelyi Zol-g tán, Nemes Nagy Ágnes, g Szécsi Margit, Vass István g és Vihar Béla verseskönyve g jelenik meg 1960-ban a Mag-g vető Kiadónál. A fiatal írók sorozatában g ebben az évben is havonta g egy-egy kötet jelenik meg if-; jú íróink új műveiből. Uj \ sorozat indul az idén Mai; Könyvtár címmel, ebben a \ sorozatban élő magyar írók; mái tárgyú alkotásait jelente- J ti meg a kiadó. !

Next

/
Oldalképek
Tartalom