Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-10 / 8. szám

MFC

X'íCirlap

I960. JANUÄR 10. VASÁRNAP

A tenger mélyén 7200 méterre

Piccard tanár a Reuter és a DPA jelentése szerint Trieste nevű mélytengeri búvái'hajó- jával a csendes-óceáni Guam- sziget közelében 7200 méter mélységre ereszkedett le és ezzel megdöntötte az ugyanebben a térségben tavaly novemberben elért 5600 méteres csúcseredményét. A 75 tonna súlyú búvárhajóval végrehajtott eredményes kísérlet hat óráig tartott. A világhírű mélytengeri kutatóval együtt ereszkedett a mélységbe Donald Walsh amerikai tengerésztiszt is. Piccard búvárhajóját tudvalevőleg az amerikai haditengerészet 1957-ben megvásárolta és 1958-ban Guam- sziget térségébe szállította.

Eredmények, problémák, tervek

Mi újság a Ceglédi Tanácsi Építőipari Vállalatnál?

AMIKOR A CEGLÉDI Tanácsi Építőipari Vállalat a Dél-Pest megyei Építőipari Vállalat utódjaként 1958 májusában megalakult, terhes örökséggel kezdte a munkát Temérdek adósság, félbeszakadt építkezések és belső zavarok nehezítették az indulást. Az új vállalat azonban megbirkózott a nehézségekkel s előirányzott tervét már 1958-ban teljesítette.

Hogyan zárult az elmúlt esztendő? Sikerült-e túlszárnyalni a tervet és milyen feladatokat kell megvalósítani a vállalatnak 1960-ban? Ezekre a kérdésekre kértünk választ Csiznyán Kálmán

iy erűket « Biuzsufias jXépfron i-ntefz ejti iont btt l

A Budai jár-ási Párt-végrehajtóbizottság megtárgyalta a járási Hazafias Népfront munkáját. 1959. áprilisában elemezték utoljára a népfront tevékenységét. Most kiváltképp a nápfrontbizottságok ez évi újjáválasztása előtti helyzetet vizsgálták: mik azok a főbb problémák, amelyekre fel kell figyelni?

A végrehajtó bizottság tagjai megállapították, hogy 1959 tavasza óta sokat javult a munka. A népfront-bizottságok nemcsak az ünnepségek megszervezésével foglalkoznak, hanem mozgósítják a lakosokat a a községfejlesztési feladatokra (járda-, útépítés, kultúrotthon- tatarozás stb.). Baráti vacsorákat tartottak, ismerkedési esteket rendeztek. Nagy jelentőségű az emlékbizottságok megalakulása. Az emlékbizottságok a tömegszervezeteket is közelebb hozták egymáshoz.

A népfront-bizottságok

munkájának legnagyobb eredménye a különböző társadalmi rétegek számára tartott gyűlések. — Legtöbb helyen jól sikerültek a népfront-tanfolyamok: A mezőgazdasági szakelőadások, előadássorozatok sikert arattak Zsámbékon, Budakeszin, Diósdon, Sóskúton, Tinnyén. Jól sikerültek a TIT- tel közösen rendezett előadások a gyermeknevelésről, a házassági problémákról, az ifjúsági nevelésről, irodalmi és természettudományi . ismeretekről. Érden, Budaörsön, Pi- lisborosjenőn, Perbálon azonban nem tartottak egyetlen előadást sem.

Nagy érdeklődésre tartott számot a Szovjetunióban, Lengyelországban, Bulgáriában, Kínában járt dolgozók élmény- beszámolója.

Az aktivitás azonban nem jellemzi valamennyi népfront-bizottság munkáját. Vannak, amelyek még a bizottsági tagok között sem osztották fel a feladatokat, nemhogy más aktivistákat vontak volna be a munkába. Az országgyűlési és tanácsválasztások idején jól dolgoztak valamennyi községben, de a kampányfeladat elvégzése után elcsendesedtek, passzívakká váltak. A pilisvö- rösvári népfront-elnök például két év óta egyetlen járási értekezleten sem jelent meg.

A népfront munkáján akkor lehetne valóban javítani, ha felszámolnánk azt a helytelen gyakorlatot, amely egyes helyeken dívik, hogy azok tevékenykednek elsősorban, akiknek más megbízatásuk, elfoglaltságuk is van, akik a közéletben amúgy is állandóan szerepelnek, ott vannak valamennyi értekezleten, akik „hivatalból” tagjai a Hazafias Népfront-bizottságoknak.

Helyesebb tenne, ha más munkával meg nem bízott, az eddiginél jóval több fiatalt és nőt vonnának be a bizottságokba. akik szorgalmas munkájukkal az eddigieknél is jobban segíthetik a dolgozók eredményes tevékenységét.

S. A.

Teljes üzem a téli üdülőhelyeken

A SZOT az idén a téli hónapokban 25 716 felnőttet juttat kétheti üdüléshez a megszokott térítés ellenében. Külön gondoskodott a gyermekek üdültetéséről. Kilencszáz- harmincnyolc gyermek vesz részt a 33 napos ingyenes gyógyüdültetésben, 1950 kicsit pedig 23 napos iskolás-üdültetésre vitt el, napi 6 forintos térítéssel. Ebbe a csoportba elsősorban a vérszegény gyermekeket osztották be. Az üdülő gyermekek útiköltségét megyeszékhelytől az üdülőig és vissza a SZOT viseli.

A SZOT tovább javította az üdülők ellátását. Az étkezés minősége megjavult és a választék bővült. Ma mór kivétel nélkül minden SZOT- üdülőben legalább kétféle étel között válogathat a vendég, de sokhelyütt már három- vagy négyféle ebédet és vacsorát állíthat össze az étlap szerint az üdülő.

A SZOT bőkezűen gondoskodik a vendégek szórakoztatásáról. Az üdülők könyvtárait felülvizsgálták, a megrongálódott könyveket kiselejtezték, új olvasnivalókat vásároltak. Minden üdülőben van rádió és lemezjátszó, sőt — ahol a helyi adottságok a vételt lehetővé teszik — televíziós készüléket is beszereztek. Autóbuszkirándulásokat szerveznek, hogy az üdülők ’gyűlt nézhessék meg a környék történelmi nevezetességeit vagy természeti szépségeit.

Akik sportolni akarnak, az üdülőből ródlit vagy sífelszerelést kaphatnak kölcsön.

igazgatótól és Sőreg Pál főmérnöktől.

— Rólunk — mondotta elöljáróban Csiznyán Kálmán — sok jót, de sajnos sok rosszat is lehet a környéken hallani. A határidős építkezésekhez anyag, hitel és idő kell, s ahol ezeknek a feltételeknek valamelyike hiányzik, ott lemaradunk az építkezéssel. Tehát nemcsak rajtunk múlott, ha nem tudtuk időre átadni valamennyi új létesítményt. Ennek ellenére az elmúlt évben tovább javult a munkánk, erősödött a vállalat. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a 18 millió forintos termelési érték. Eredetileg csak 12 milliót kellett volna teljesíteni.

A Ceglédi Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói mint a továbbiakból is kiderült, 1959-ben eredményesebben tevékenykedtek. Az épületek nagy részét határidőre adták át, sőt, mi több, az egyik legnagyobb építkezést, a Ceglédi Húsipari Vállalat új üzemrészét határidő előtt egy héttel készítették el. A vállalat 1959-ben igen sokat segített a termelőszövetkezeteknek is. A környező tsz- eknek egész sor istállót, gazdasági épületet épített. A ceglédi Zrínyi Tsz, meg a Hunyadi Tsz istállói versenyben készültek. Most folyik a ceglédi kultúrotthon belső átalakítása, s ez március 31-re elkészül, A vállalat végeredményben december 15-re már teljesítette 1959-es tervét, s így első ízben sikerült nyereséggel zárni az évet.

— Sajnos problémánk is akad bőven — vette át a szót Sőreg Pál főmérnök. — Például itt van a géppark. Annak idején évi hatmillió forint termelési érték előállításához szereltek fel bennünket gépekkel. Most mór ennek mi a háromszorosát termeljük, ugyanazzal a gépparkkal. Egyetlen teherautónk van, az is gyakran üzemképtelen. Rosszul állunk az építőipari kisgépekkel is. Igaz, a megyei tanács által megállapított keretből jövőre egy betonkeverőt, egy vibrátort, meg egy 15 méteres szállítószalagot kapunk. Nagyon elkelne egy három és fél tonnás Csepel meg egy háromnegyed tonnás kis teherautó ...

— MEGNEHEZÍTI a munkánkat, hogy a vállalat meglehetősen szétszórtan, öt különböző telephelyen működik. Az asztalosok például élet- veszélyes munkahelyen dolgoznak, ámbár a távlati tervben szó van a központi telep kialakításáról s ha a megyei tanácstól kapunk pénzt (ezt megígérték), még az idén fel tudjuk építeni a központi telep nagy csarnokát.

Az 1960-as tervekről Csiznyán Kálmán és Sőreg Pál elmondották, hogy eddig több minf 13 millió forint értékű munkát kötött le a vállalat, s remény van rá, hogy a 18 millió forint értékű munkát az idén is elvégzik. Tovább fo’ytatják a tsz-istállók építését, sertésólakat, présházakat építenek. Tápiószelén egy hatcellás betonsilót, Törteién négytantermes iskolát építenek s a mozit újítják majd fel. Cegléden a Kossuth-gimná- ziumot tatarozza a vállalat.

MINTHOGY AZ IDŐJÁRÁS eléggé kedvező, most is folynak a munkák. Jelenleg 15 helyen dolgozik a vállalat, s ebből nyolc építkezésen a fagyos idő beálltával zavartalanul folyhat a munka. Jó ütemben halad az emeletes lakóépület építése Cegléden s már hozzákezdtek a csemői tanácsháza, alapozási munkáihoz is. A szerződés szerint augusztus 20-ra kell elkészíteniük. de a tervek szerint már június 30-ra átadják az új tanácsházát,

s. p.

Hogyan lett jó barátom a könyv ?

— címmel 10 ezer forintos pályázatot írtak ki

Az Állami Könyvterjesztő Vállalat tájékoztatójának szerkesztősége hazánk felszabadulásának 15. évfordulójára pályázatot hirdetett, Hogyan lett jó barátom a könyv? — címmel. A pályázóknak legfeljebb öt gépelt vagy olvasható kézírással írt oldalon kell választ adniok valamelyik kérdésre a következők közül: milyen könyvön vagy élményen keresztül szerették meg az olvasást; milyen élmény, vagy élmények hatására váltak rendszeres ol- I vasókká; milyen művekből,

hogyan alakították ki saját könyvtárukat, vagy miként kívánják ezt felépíteni? A jeligés pályázatokat ez év március 15-ig lehet beküldeni a tájékoztató szerkesztőséghez, Budapest, V„ Deák Ferenc u. 15. szám alá. A legjobb írások beküldői között tízezer forint értékű könyvvásárlási utalványt osztanak ki. A tizennyolc éven aluliaknál az első díj egy ezerforintos, a tizennyolc éven felüli pályázóknál egy ezerötszáz forintos könyvvásárlási utalvány.

Gyermek-kézimunka kiállítás

A pártsajtó Blaha Lujza téri székházának földszinti kultúrtermében érdekes kiállítás nyílott meg szombaton délben. A Népszabadság gyermekrovatának pályázatára beérkezett mintegy 6000 pályamű közül a rovat kis olvasóinak ügyességét dicsérő közel 500 legjobbat — színes képeslapot, szalvétamintát,

könyvjelzőt — tettek közszemlére. A kiállítást délben egy órakor meghívott közönség előtt nyitotta meg Paál Ákos budapesti rajz-szakfelügyelő, azután sok kíváncsi gyönyörködött a gyermekek kedves, élénk képzelőerejüket bizonyító szép munkáiban. A pályázaton sok Pest megyei gyermek is részt vett és munkájával szép számban szerepel a kiállításon is. Két Pest megyei iskolás kiállított pályaművét mi is bemutatjuk:

Nagy Edit hévízgyörki IV. osztályos kislány című képe

Almaszedés

tot&Ú&faói»:., yiivií

Koréh Ferenc Vn. osztályos tanuló nem hiába a Duna mentén lakik, tengeri hajóról ábrándozik. Azt állította - össze színes papírból

kiállítás látogatói

(Gábor

Viktor felv.)

BECSÜLETBELI ÜGY

öntvényt — sok selejttel, Tárgyaltak, kérték, sőt követeltek is a változás érdekében. Nem sok sikerrel. Olyannyira nem, hogy szeptember közepén a Motoröntvénygyárnak kellett átadni az öntést. Itt aztán — bár szintén akadtak nehézségek — megoldották a problémát.

Az új hűtőkompresszor prototípusa

így érték el, hogy december 23-án az utolsó kompresszort is átvette a MERT, a minőségellenőrző szerv. December 28-án a határállomáson minden gépet rendben át is adtak.

Regényt lehetne írni a gyár fizikai és műszaki dolgozóinak nagyszerű teljesítményéről. Annál inkább elismerést érdemelnek, mert a szinte ember- feletti munka ellenére öt százalékkal növelték a termelékenységet. Bár a mérleg még ezután készül el, a becsült adatokból kiderül, hogy az önköltség is a meghatározott szint alatt van, tehát nem minden áron való tervteljesítéssel állunk szemben.

Amikor idáig jutottunk a beszélgetéssel, egy fényképet tett az asztalra a főmérnök elvtárs. Olvasóinknak is bemutatjuk.

— Már a jövőre is gondoltunk és a nagy munka közben elkészítettük az új, korszerű kompresszor prototípusát — mondotta.

Elég egy pillantás a képre, hogy megállapítsa az ember: jól dolgoztak a tervezők és a kivitelezők is. Mert a gyárban tervezték és itt is készítették

el az új kompresszort. Csaknem felére sikerült csökkenteni az új konstrukcióval a kompresszor súlyát. Ennek nyomán az új gép önköltsége is lényegesen alacsonyabb lesz, tehát jóval gazdaságosabban gyártható és exportálható.

Külkereskedelmi szakemberek is megtekintették már a bemérés alatt álló gépet. Talán elég annyit elmondani a látogatás eredményéről, hogy hamarosan több évre szóló exportszerződés megkötéséről kezdenek tárgyalásokat.

A kérdésre, hogy mi adott erőt ehhez a munkához a sok nehézség közepette, így felelt a főmérnök:

— Kongresszusi vállalásunk volt a prototípus elkészítése. Becsületbeli ügy. Ennek megfelelően fogtunk hozzá és a határidő előtt kilenc nappal elkészültünk. Egyébként kongresszusi vállalásunkat teljes egészében teljesítettük, sőt túl is teljesítettük.

Még annyit kérdeztünk Bakai elvtárstól, hogy kiket dicsért meg a nagyszerű munkáért.

— Mindenkit — mondotta —, az egész gyári névsort le lehetne írni. Mindenki derekasan dolgozott. Mindenkit egyformán illet a dicséret.

Egyetértünk vele.

— fi

nyeket. Nem volt ugyanis könnyű dolguk az egyes negyedévek 70—80 százalékos teljesítése után ilyen szép eredményeket produkálni.

Talán nem dolgoztak megfelelően év közben? Szó sincs róla. Dolgoztak, dehát sok baj volt az öntvényekkel. Eleinte a Ganz—MÁVAG-tól kapták az

f, Hogyan is mondta Horváth ff elvtárs, a Gödöllői Gépgyár ff igazgatója novemberben? Va- ff lahogy így:

£ — Ha pár napon belül megí érkeznek a még hátralevő hű- f tőkompresszor öntvények és ff ha nem történik valami rend- $ kívüli, időben teljesítik a ter- ff vet.

Azóta nem jártunk ott. firt- ff hető tehát, hogy a minap nem 0!kis izgalommal kerestük fel a ff gyárat. Bakai elvtárssal, a fő- í mérnökkel beszélgettünk. Már ff első szavai jókedvre derítettek ff bennünket:

f, — Teljesítettük az éves ter- ff vet.

ff Amint később kiderült, nem ff teljesen fedik a valóságot ezek ff a szavak. Nem, mert csaknem ff hat és fél százalékkal túltelje- 9 sítették az éves tervet. Az ex- f porttervet pedig — mert a hű- ff tőgépek nagy részét exportra ff szállítják — 107,3 százalékra | teljesítették.

^ Aki nem ismeri ezt a gyá- ff rat, vajmi keveset ért az eddi- ff giekből. Az ugyanis ma már ff természetes, hogy üzemeink ff többsége teljesíti, sőt túltelje- ff siti a tervet. Mégis, miért em- ff lékezünk meg külön a Gödöl- ff lői Gépgyárról? ff Aki olvasta múlt évben írt ff riportjainkat, tudósításainkat ff erről az üzemről, értékelni % tudja az ismertetett eredmé-