Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-10 / 8. szám

MFC X'íCirlap I960. JANUÄR 10. VASÁRNAP A tenger mélyén 7200 méterre Piccard tanár a Reuter és a DPA jelentése szerint Trieste nevű mélytengeri búvái'hajó- jával a csendes-óceáni Guam- sziget közelében 7200 méter mélységre ereszkedett le és ezzel megdöntötte az ugyan­ebben a térségben tavaly no­vemberben elért 5600 méteres csúcseredményét. A 75 tonna súlyú búvárhajóval végrehaj­tott eredményes kísérlet hat óráig tartott. A világhírű mélytengeri kutatóval együtt ereszkedett a mélységbe Do­nald Walsh amerikai tenge­résztiszt is. Piccard búvárhajó­ját tudvalevőleg az amerikai haditengerészet 1957-ben meg­vásárolta és 1958-ban Guam- sziget térségébe szállította. Eredmények, problémák, tervek Mi újság a Ceglédi Tanácsi Építőipari Vállalatnál? AMIKOR A CEGLÉDI Ta­nácsi Építőipari Vállalat a Dél-Pest megyei Építőipari Vállalat utódjaként 1958 má­jusában megalakult, terhes örökséggel kezdte a munkát Temérdek adósság, félbesza­kadt építkezések és belső za­varok nehezítették az indu­lást. Az új vállalat azonban megbirkózott a nehézségek­kel s előirányzott tervét már 1958-ban teljesítette. Hogyan zárult az elmúlt esztendő? Sikerült-e túlszár­nyalni a tervet és milyen feladatokat kell megvalósí­tani a vállalatnak 1960-ban? Ezekre a kérdésekre kértünk választ Csiznyán Kálmán iy erűket « Biuzsufias jXépfron i-ntefz ejti iont btt l A Budai jár-ási Párt-vég­rehajtóbizottság megtárgyalta a járási Hazafias Népfront munkáját. 1959. áprilisában elemezték utoljára a népfront tevékenységét. Most kivált­képp a nápfrontbizottságok ez évi újjáválasztása előtti hely­zetet vizsgálták: mik azok a főbb problémák, amelyekre fel kell figyelni? A végrehajtó bizottság tagjai megállapították, hogy 1959 ta­vasza óta sokat javult a mun­ka. A népfront-bizottságok nemcsak az ünnepségek meg­szervezésével foglalkoznak, ha­nem mozgósítják a lakosokat a a községfejlesztési feladatokra (járda-, útépítés, kultúrotthon- tatarozás stb.). Baráti vacso­rákat tartottak, ismerkedési esteket rendeztek. Nagy jelen­tőségű az emlékbizottságok megalakulása. Az emlékbizott­ságok a tömegszervezeteket is közelebb hozták egymáshoz. A népfront-bizottságok munkájának legnagyobb ered­ménye a különböző társadalmi rétegek számára tartott gyűlé­sek. — Legtöbb helyen jól si­kerültek a népfront-tanfolya­mok: A mezőgazdasági szak­előadások, előadássorozatok si­kert arattak Zsámbékon, Bu­dakeszin, Diósdon, Sóskúton, Tinnyén. Jól sikerültek a TIT- tel közösen rendezett előadá­sok a gyermeknevelésről, a há­zassági problémákról, az ifjú­sági nevelésről, irodalmi és természettudományi . ismere­tekről. Érden, Budaörsön, Pi- lisborosjenőn, Perbálon azon­ban nem tartottak egyetlen előadást sem. Nagy érdeklődésre tartott számot a Szovjetunióban, Len­gyelországban, Bulgáriában, Kínában járt dolgozók élmény- beszámolója. Az aktivitás azonban nem jellemzi valamennyi nép­front-bizottság munkáját. Van­nak, amelyek még a bizottsági tagok között sem osztották fel a feladatokat, nemhogy más aktivistákat vontak volna be a munkába. Az országgyűlési és tanácsválasztások idején jól dolgoztak valamennyi község­ben, de a kampányfeladat el­végzése után elcsendesedtek, passzívakká váltak. A pilisvö- rösvári népfront-elnök például két év óta egyetlen járási ér­tekezleten sem jelent meg. A népfront munkáján akkor lehetne valóban javítani, ha felszámolnánk azt a helytelen gyakorlatot, amely egyes he­lyeken dívik, hogy azok tevé­kenykednek elsősorban, akik­nek más megbízatásuk, elfog­laltságuk is van, akik a köz­életben amúgy is állandóan sze­repelnek, ott vannak vala­mennyi értekezleten, akik „hi­vatalból” tagjai a Hazafias Népfront-bizottságoknak. Helyesebb tenne, ha más munkával meg nem bízott, az eddiginél jóval több fiatalt és nőt vonnának be a bizottságok­ba. akik szorgalmas munká­jukkal az eddigieknél is job­ban segíthetik a dolgozók ered­ményes tevékenységét. S. A. Teljes üzem a téli üdülőhelyeken A SZOT az idén a téli hó­napokban 25 716 felnőttet jut­tat kétheti üdüléshez a meg­szokott térítés ellenében. Kü­lön gondoskodott a gyerme­kek üdültetéséről. Kilencszáz- harmincnyolc gyermek vesz részt a 33 napos ingyenes gyógyüdültetésben, 1950 kicsit pedig 23 napos iskolás-üdül­tetésre vitt el, napi 6 forin­tos térítéssel. Ebbe a cso­portba elsősorban a vérsze­gény gyermekeket osztották be. Az üdülő gyermekek úti­költségét megyeszékhelytől az üdülőig és vissza a SZOT vi­seli. A SZOT tovább javította az üdülők ellátását. Az étke­zés minősége megjavult és a választék bővült. Ma mór ki­vétel nélkül minden SZOT- üdülőben legalább kétféle étel között válogathat a ven­dég, de sokhelyütt már há­rom- vagy négyféle ebédet és vacsorát állíthat össze az ét­lap szerint az üdülő. A SZOT bőkezűen gondos­kodik a vendégek szórakoz­tatásáról. Az üdülők könyv­tárait felülvizsgálták, a meg­rongálódott könyveket kiselej­tezték, új olvasnivalókat vá­sároltak. Minden üdülőben van rádió és lemezjátszó, sőt — ahol a helyi adottságok a vételt lehetővé teszik — tele­víziós készüléket is beszerez­tek. Autóbuszkirándulásokat szerveznek, hogy az üdülők ’gyűlt nézhessék meg a kör­nyék történelmi nevezetessé­geit vagy természeti szépsé­geit. Akik sportolni akarnak, az üdülőből ródlit vagy sífelsze­relést kaphatnak kölcsön. igazgatótól és Sőreg Pál fő­mérnöktől. — Rólunk — mondotta elöljáróban Csiznyán Kálmán — sok jót, de sajnos sok rosszat is lehet a környéken hallani. A határidős építke­zésekhez anyag, hitel és idő kell, s ahol ezeknek a fel­tételeknek valamelyike hiány­zik, ott lemaradunk az épít­kezéssel. Tehát nemcsak raj­tunk múlott, ha nem tudtuk időre átadni valamennyi új létesítményt. Ennek ellenére az elmúlt évben tovább ja­vult a munkánk, erősödött a vállalat. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a 18 millió forintos termelési érték. Ere­detileg csak 12 milliót kel­lett volna teljesíteni. A Ceglédi Tanácsi Építő­ipari Vállalat dolgozói mint a továbbiakból is kiderült, 1959-ben eredményesebben tevékenykedtek. Az épületek nagy részét határidőre adták át, sőt, mi több, az egyik leg­nagyobb építkezést, a Ceg­lédi Húsipari Vállalat új üzemrészét határidő előtt egy héttel készítették el. A vállalat 1959-ben igen sokat segített a termelőszövetkeze­teknek is. A környező tsz- eknek egész sor istállót, gaz­dasági épületet épített. A ceglédi Zrínyi Tsz, meg a Hunyadi Tsz istállói verseny­ben készültek. Most folyik a ceglédi kultúrotthon belső át­alakítása, s ez március 31-re elkészül, A vállalat végered­ményben december 15-re már teljesítette 1959-es tervét, s így első ízben sikerült nye­reséggel zárni az évet. — Sajnos problémánk is akad bőven — vette át a szót Sőreg Pál főmérnök. — Pél­dául itt van a géppark. An­nak idején évi hatmillió fo­rint termelési érték előál­lításához szereltek fel ben­nünket gépekkel. Most mór ennek mi a háromszorosát ter­meljük, ugyanazzal a gép­parkkal. Egyetlen teher­autónk van, az is gyakran üzemképtelen. Rosszul ál­lunk az építőipari kisgépek­kel is. Igaz, a megyei tanács által megállapított keretből jövőre egy betonkeverőt, egy vibrátort, meg egy 15 méte­res szállítószalagot kapunk. Nagyon elkelne egy három és fél tonnás Csepel meg egy háromnegyed tonnás kis te­herautó ... — MEGNEHEZÍTI a mun­kánkat, hogy a vállalat meg­lehetősen szétszórtan, öt kü­lönböző telephelyen működik. Az asztalosok például élet- veszélyes munkahelyen dol­goznak, ámbár a távlati tervben szó van a központi telep kialakításáról s ha a megyei tanácstól kapunk pénzt (ezt megígérték), még az idén fel tudjuk építeni a köz­ponti telep nagy csarnokát. Az 1960-as tervekről Csiz­nyán Kálmán és Sőreg Pál elmondották, hogy eddig több minf 13 millió forint értékű munkát kötött le a vállalat, s remény van rá, hogy a 18 millió forint ér­tékű munkát az idén is el­végzik. Tovább fo’ytatják a tsz-istállók építését, sertés­ólakat, présházakat építenek. Tápiószelén egy hatcellás be­tonsilót, Törteién négy­tantermes iskolát építenek s a mozit újítják majd fel. Cegléden a Kossuth-gimná- ziumot tatarozza a vállalat. MINTHOGY AZ IDŐJÁ­RÁS eléggé kedvező, most is folynak a munkák. Jelenleg 15 helyen dolgozik a vállalat, s ebből nyolc építkezésen a fagyos idő beálltával zavar­talanul folyhat a munka. Jó ütemben halad az emeletes lakóépület építése Cegléden s már hozzákezdtek a csemői tanácsháza, alapozási mun­káihoz is. A szerződés sze­rint augusztus 20-ra kell el­készíteniük. de a tervek sze­rint már június 30-ra átadják az új tanácsházát, s. p. Hogyan lett jó barátom a könyv ? — címmel 10 ezer forintos pályázatot írtak ki Az Állami Könyvterjesztő Vállalat tájékoztatójának szer­kesztősége hazánk felszabadu­lásának 15. évfordulójára pályázatot hirdetett, Hogyan lett jó barátom a könyv? — címmel. A pályázóknak legfeljebb öt gépelt vagy ol­vasható kézírással írt olda­lon kell választ adniok va­lamelyik kérdésre a követke­zők közül: milyen könyvön vagy élményen keresztül sze­rették meg az olvasást; mi­lyen élmény, vagy élmények hatására váltak rendszeres ol- I vasókká; milyen művekből, hogyan alakították ki sa­ját könyvtárukat, vagy mi­ként kívánják ezt felépíteni? A jeligés pályázatokat ez év március 15-ig lehet bekül­deni a tájékoztató szerkesztő­séghez, Budapest, V„ Deák Ferenc u. 15. szám alá. A legjobb írások beküldői között tízezer forint értékű könyv­vásárlási utalványt osztanak ki. A tizennyolc éven aluliak­nál az első díj egy ezerforin­tos, a tizennyolc éven felüli pályázóknál egy ezerötszáz forintos könyvvásárlási utal­vány. Gyermek-kézimunka kiállítás A pártsajtó Blaha Lujza téri székházának földszinti kultúrtermében érdekes kiál­lítás nyílott meg szombaton délben. A Népszabadság gyer­mekrovatának pályázatára be­érkezett mintegy 6000 pálya­mű közül a rovat kis olvasói­nak ügyességét dicsérő közel 500 legjobbat — színes ké­peslapot, szalvétamintát, könyvjelzőt — tettek köz­szemlére. A kiállítást délben egy órakor meghívott közön­ség előtt nyitotta meg Paál Ákos budapesti rajz-szakfel­ügyelő, azután sok kíváncsi gyönyörködött a gyermekek kedves, élénk képzelőerejü­ket bizonyító szép munkái­ban. A pályázaton sok Pest megyei gyermek is részt vett és munkájával szép számban szerepel a kiállításon is. Két Pest megyei iskolás kiállított pályaművét mi is bemutat­juk: Nagy Edit hévízgyörki IV. osztályos kislány című képe Almaszedés tot&Ú&faói»:., yiivií Koréh Ferenc Vn. osztályos tanuló nem hiába a Duna mentén lakik, tengeri hajóról ábrándozik. Azt állította - össze színes papírból kiállítás látogatói (Gábor Viktor felv.) BECSÜLETBELI ÜGY öntvényt — sok selejttel, Tár­gyaltak, kérték, sőt követeltek is a változás érdekében. Nem sok sikerrel. Olyannyira nem, hogy szeptember közepén a Motoröntvénygyárnak kellett átadni az öntést. Itt aztán — bár szintén akadtak nehézsé­gek — megoldották a problé­mát. Az új hűtőkompresszor prototípusa így érték el, hogy december 23-án az utolsó kompresszort is átvette a MERT, a minőségel­lenőrző szerv. December 28-án a határállomáson minden gé­pet rendben át is adtak. Regényt lehetne írni a gyár fizikai és műszaki dolgozóinak nagyszerű teljesítményéről. Annál inkább elismerést érde­melnek, mert a szinte ember- feletti munka ellenére öt szá­zalékkal növelték a termelé­kenységet. Bár a mérleg még ezután készül el, a becsült adatokból kiderül, hogy az ön­költség is a meghatározott szint alatt van, tehát nem min­den áron való tervteljesítéssel állunk szemben. Amikor idáig jutottunk a beszélgetéssel, egy fényképet tett az asztalra a főmérnök elvtárs. Olvasóinknak is bemu­tatjuk. — Már a jövőre is gondol­tunk és a nagy munka közben elkészítettük az új, korszerű kompresszor prototípusát — mondotta. Elég egy pillantás a képre, hogy megállapítsa az ember: jól dolgoztak a tervezők és a kivitelezők is. Mert a gyárban tervezték és itt is készítették el az új kompresszort. Csak­nem felére sikerült csökkente­ni az új konstrukcióval a kompresszor súlyát. Ennek nyomán az új gép önköltsége is lényegesen alacsonyabb lesz, tehát jóval gazdaságosabban gyártható és exportálható. Külkereskedelmi szakembe­rek is megtekintették már a bemérés alatt álló gépet. Talán elég annyit elmondani a láto­gatás eredményéről, hogy ha­marosan több évre szóló ex­portszerződés megkötéséről kezdenek tárgyalásokat. A kérdésre, hogy mi adott erőt ehhez a munkához a sok nehézség közepette, így felelt a főmérnök: — Kongresszusi vállalásunk volt a prototípus elkészítése. Becsületbeli ügy. Ennek meg­felelően fogtunk hozzá és a ha­táridő előtt kilenc nappal el­készültünk. Egyébként kong­resszusi vállalásunkat teljes egészében teljesítettük, sőt túl is teljesítettük. Még annyit kérdeztünk Bakai elvtárstól, hogy kiket dicsért meg a nagyszerű mun­káért. — Mindenkit — mondotta —, az egész gyári névsort le le­hetne írni. Mindenki dereka­san dolgozott. Mindenkit egy­formán illet a dicséret. Egyetértünk vele. — fi nyeket. Nem volt ugyanis könnyű dolguk az egyes ne­gyedévek 70—80 százalékos tel­jesítése után ilyen szép ered­ményeket produkálni. Talán nem dolgoztak megfe­lelően év közben? Szó sincs róla. Dolgoztak, dehát sok baj volt az öntvényekkel. Eleinte a Ganz—MÁVAG-tól kapták az f, Hogyan is mondta Horváth ff elvtárs, a Gödöllői Gépgyár ff igazgatója novemberben? Va- ff lahogy így: £ — Ha pár napon belül meg­í érkeznek a még hátralevő hű- f tőkompresszor öntvények és ff ha nem történik valami rend- $ kívüli, időben teljesítik a ter- ff vet. Azóta nem jártunk ott. firt- ff hető tehát, hogy a minap nem 0!kis izgalommal kerestük fel a ff gyárat. Bakai elvtárssal, a fő- í mérnökkel beszélgettünk. Már ff első szavai jókedvre derítettek ff bennünket: f, — Teljesítettük az éves ter- ff vet. ff Amint később kiderült, nem ff teljesen fedik a valóságot ezek ff a szavak. Nem, mert csaknem ff hat és fél százalékkal túltelje- 9 sítették az éves tervet. Az ex- f porttervet pedig — mert a hű- ff tőgépek nagy részét exportra ff szállítják — 107,3 százalékra | teljesítették. ^ Aki nem ismeri ezt a gyá- ff rat, vajmi keveset ért az eddi- ff giekből. Az ugyanis ma már ff természetes, hogy üzemeink ff többsége teljesíti, sőt túltelje- ff siti a tervet. Mégis, miért em- ff lékezünk meg külön a Gödöl- ff lői Gépgyárról? ff Aki olvasta múlt évben írt ff riportjainkat, tudósításainkat ff erről az üzemről, értékelni % tudja az ismertetett eredmé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom