Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-10 / 8. szám

2 ~”í'JCirlap I960. JANUAR 10. VASÄRNAP Megjelent a kormány határozata a tizenötéves lakásfejlesztési tervről (Folytatás az 1. oldalról) ben 250 000, 1966—1970-ben 330 000, 1971—1975-ben négy­százezer lakást kell megépíte­ni. Az egymillió lakásnak mintegy 60 százaléka állami kivitelezésben, elsősorban a fővárosban, az ipari jellegű városokban és a munkásosz­tály lakta egyéb településeken épül fel. Az állami kivitele­zésű lakásokat bérlakásként, szolgálati lakásként és szövet­kezeti lakásként kell felhasz­nálni. A lakásoknak legalább egyharmada, körülbelül 200 000 lakás lesz szövetkezeti, illető­leg öröklakás. A határozat in­tézkedik, hogy az új lakások településenkénti elosztásánál a regionális vizsgálatok ered­ménye és a távlati iparfejlesz­tési terv érvényesüljön. A fő­városba való túlzott beáram­lás ellensúlyozására négy-öt vidéki centrumot megfelelő színvonalra kell kiépíteni. Az új építési módszerek el­terjesztése és az építőipar magasabbfokú szervezettségé­nek minél jobb kiaknázása céljából a lakásépítéseket ál­talában új lakónegyedek léte­sítésével hajtják végre. A második ötéves terv során a Városközpontokban avult épü­letek bontásával és foghíjak beépítésével. Budapesten az állami kivitelezésű lakások­nak legfeljebb 25 százalékát. Vidéken 15 százalékát szabad építeni. A második ötéves terv időszakában a három- emeletes és az ennél maga­sabb épületek lehetőleg lapos­tetővel épül'enek. Magastető építése esetén gondoskodni kell a padlástereknek lakás­helyiségekkel való célszerű hasznosításáról. Utasítja a határozat az Or­szágos Tervhivatal elnökét és az építésügyi minisztert, ho«v ■a tanácsok javaslatainak fi­gyelembevételével ötéves terv­időszakonként állapítsák meg a régi lakóépületek szanálásá­nak mértékét. Azokat a kor­szerűtlen, elavult épületeket, amelyek anyaguk és koruk miatt gazdaságosan nem újít­hatok fel, le kell bontani. Az új lakásokat — a la­kosság fejlődő igényének megfelelően — ötéves terv­időszakonként növekvő alapterülettel és növekvő szobaszámmal kell meg­tervezni. A második ötéves tervidősza­kában állami kivitelezéssel át­lag 48 négyzetméter alapterü­letű lakásokat kell építeni. A lakóépületek emeletmagassá­gát három méterre kell ter­vezni. Előnyben részesülnek a félszobával (kis szobával) bő­vített lakástípusok. A nagy városokban gondoskodnak az egyedülélő személyek, a gyer­mektelen házaspárok és a nyugdíjasok elhelyezésére al­kalmas lakásokról is. Az újonnan épülő lakások felszereltségében is jelentős haladást ír elő a határozat. A második ötéves tervben a la­kások 60—65 százalékát für­dőszobával, a többit mosdó- fülkével látják el. A több szintes lakóépületeket álta­lában központi fűtéssel kell felszerelni. Az új lakótelepe­ket, amelyek erőmű közelé­ben vannak, úgy telepítik, hogy azokat lehetőleg az erő­mű hulladékmelegével fűt- hessék. Az erőművi távfű­tésbe be nem kapcsolható la­kótelepeken és lakótömbök­ben • tömbfűtést kell alkal­mazni. A második ötéves terv időszakában épülő laká­soknak 60 százalékát távfűtéssel, tömbfíitéssel. vagy egyedi központi fűtéssel látják el. A köz­ponti fűtésű lakások konyháit gáz-, vagy vil­lanytűzhellyel szerelik fel. A második ötéves terv idő­szakában az új lakásoknak mintegy 45 százalékát be­épített szekrénnyel, 40 szá­zalékát pedig beépített kony­habútorral kell ellátni. Intézkedik a határozat ar­ról is, hogy a távlati lakás- építési programot az építő­ipari technika fejlettebb .módszereire való fokozato­sabb áttéréssel és az eddigi­nél jobb szervezéssel hajtsák, végre. A cél az, hogy az építőipar nagyüzemi lakás- ■fermelésre térhessen át. Ezért fokozatosan a köny­nyebb falazóanyagokat kell használni. A második ötéves terv időszakában elsősorban a középblokkos építési mód alkalmazandó. Kísérletezni kell más, még fejlettebb épí­tési módokkal, a nagyblokkos, a nagypaneles és az öntött­falas építéssel is. A határozat értelmében a lakásfelújítási munkák terv­szerűbbé tétele céljából 1960- ban a házkezelést ellátó ta­nácsi szervek felmérik az ál­lami lakóépületek műszaki állapotát. A felmérés ered­ményeinek alapján el kell készíteni a lakóház-felújítás és karbantartás távlati ter­vét. A cél a lakásállomány arra érdemes részének kor­szerűsítése. A második öt­éves tervben az állami tu­lajdonban levő lakóépületek javítására és korszerűsítésére a régi áron ötmilliárd forin­tot kell előirányozni. Nagy súlyt helyez a hatá­rozat a saját kivitelezésű la­kásépítés fejlesztésére is. Az 1961-től 1973-ig ter­jedő időszakban magán­erőből saját kivitelezés­ben körülbelül 4ő0 000 lakás megépítésének fel­tételeit kell biztosítani. A magánerőből történő csa- ládiház-építéseket hosszú le­járatú hitelekkel, irány- és típustervekkel, valamint szak- tanácsadással támogatják. Meg kell vizsgálni, hogy a mező- gazdaság szocialista átszerve­zése milyen intézkedéseket tesz szükségessé a termelő­szövetkezeti parasztság cso­portos családi lakóházépítke­zésének elősegítésére. A sa­ját kivitelezésű családi házak anyagellátását a belkereske­delem útján nagyrészt a nép- gazdasági tervekben előirány­zott központi anyagkészletek­ből kell biztosítani. A központi anyagellatás tehermentesítése érdeké­ben intézkednek helyi építőanyagok kitermelé­sere és fokozott felhasz­nálására. A magán- és vegyestulaj­donban levő lakóházak álla­gának megóvása céljából a tulajdonost kötelezik a házak jó karbantartására. A felújí­táshoz a tulajdonos állami kölcsönt is kaphat. Jelenlegi lakáshelyzetünk a távlati lakásfejlesztési kor­mányhatározat rendelkezésein kívül szükségessé tesz néhány olyan átmeneti intézkedést, amely az adott helyzetben módot ad a meglevő lakás- állomány jobb elosztására és kihasználására, tehát a lakás­hiány viszonylagos enyhíté­sére. Ezt a célt szolgálja a kormánynak a lakbérpótlék­ról, valamint az albérleti és ágybérleti díjakról szóló ren­deleté is. A gyakorlati tapasztala­tok azt bizonyítják, hogy bár az állam a meglevő lakásállomány igazságo­sabb. elosztására törek­szik, a nagyobb lakások még sincsenek mindenütt kellőképpen kihasználva. Tapasztalható ez Budapesten és az iparilag fejlett telepü­léseken is, holott a lakás­hiány éppen ezeken a helye­ken a legnagyobb. A lakások jobb kihasználása a lakásbér­leti jogszabályok következetes alkalmazásával sem érhető el minden esetben. Ezért a bér­lőket anyagi ösztönzéssel cél­szerű érdekeltté tenni abban, hogy csak akkora lakást ve­gyenek igénybe, illetőleg tart­sanak fenn, amekkora a csa­lád számára indokoltan szük­séges. A lakbérpótléK fizetési kötelezettség elrendelése azt a lehetőséget kívánja meg­adni. hogy a bérlők önkénte­sen lebonyolított lakáscseréje révén a népesebb családok a jogos igényüknek megfelelő méretű lakásokhoz jussanak, a kis létszámú családok pe­dig a nagyobb lakásokból ki­sebbekbe költözzenek. A most megjelent rendelet tehát úgy intézkedik, hogy az állam, a szövetkezetek és a társadalmi szerv eze­tek tulajdonában levő la­kások, valamint a személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló la­kások bérlői — a lakás nem megfelelő kihasználá­sa esetén — lakbérpótlékot kötelesek fizetni. (Tanácsi rendelkezés alá tar­toznak az 1953. április 1. előtt épült személyi tulajdonban ál­ló, Iráromszobásnál nagyobb lakóházak lakásai, a társashá­zak háromszobásnál nagyobb öröklakásai, valamint a szövet­kezeti házak háromszobásnál nagyobb lakásai.) A lakbárpótlék megállapítá­sa szempontjából a hat négy­zetméternél nagyobb, de ti­zenkét négyzetmétert meg nem haladó nagyságú lakószoba egy személy, a tizenkét négyzetmé­ternél nagyobb lakószoba két személy elhelyezésére alkalmas lakószobának minősül. Ha a la­kásban állandóan lakó szemé­lyek száma — e kihasználási mérték szerint — a lakásban elhelyezhető személyek számá­hoz képest kettővel kevesebb (egy többletszoba esetén), úgy 120 forint, ha hárommal keve­sebb (másfél többletszoba ese­tén) úgy 180 forint, ha négy­gyei kevesebb (két többlet­szoba esetén) 260 forint, ha öt­tel kevesebb (két és fél több­letszoba esetén) 350 forint, ha hattal kevesebb (három több­letszoba esetén) 450 forint lak- bérpótlékot kell a -lakás után havonként fizetni. A hatnál több személy hiányában min­den további személy után fél többletszobánként további 110 forint lakbérpótlék fizetendő. Az építésügyi miniszter és a pénzügyminiszter felhatalma­zást kapott, hogy a bérlő által helyreállított, műszakilag meg­osztott, nem lakás céljára szol­gáló helyiségből átalakított, il­letőleg emeletráépítés, vagy padlástérbeépítés útján létesí­tett lakások esetébenn a lak- bárpótlék összegét rendelettel mérsékelhesse, illetőleg elen­gedhesse. A rendelet alkalmazása szempontjából lakószobának minősül a lakás céljára hasz­nált helyiségek közül — az előszoba (előtér), a konyha és a fürdőszoba céljára hasz­nált helyiségek kivételével — minden olyan helyiség, amely­nek területe a hat négyzet- métert meghaladja, közterü­letre vagy udvarra nyíló ab­laka, melegpadlója van és fűthető. A most közzétett rendelet a lakásbérleti jogszabá­lyok alapján engedélyezett kfilönszobát is igényt meghaladó lakrésznek mi­nősíti. Ennél fogva az ilyen szoba is lakbérpótlék fizetési kötele­zettség alá esik. A szükség- lakások bérlői mentesek a lakbérpótlék fizetési kötele­zettség alól. Komfort nélküli lakás esetében az egyébként fizetendő lakbérpótlék össze­gének 50 százalékát kell fi­zetni. Ha a lakásban együtt lakó személyek egyike tartó­san fertőző betegségben szen­ved, de állapota intézeti gyógykezelést nem követel meg, e személyt a lakbérpót­lék megállapítása szempont­jából két személyként kell számításba venni. A lakásban állandóan lakó személyek számának megálla­pításánál a bérlőt, továbbá a bérlő együtt élő családtagjait, valamint a lakásban lakó háztartási alkalmazottat kell számításba venni akkor is, ha nem tartózkodnak állan­dóan a lakásban, hanem az ide vonatkozó minisztertaná­csi rendeletben meghatározott okból és időre (hivatalos ki­küldetés, vidéki, vagy külföl­di szolgálat, gyógyintézeti ápolás, katonai szolgálat stb.) távol vannak a lakásból. A lakbérpótlék fizetendő összegét a társadalmi tulaj­donban levő lakások esetében az illetékes házkezelő szer­vek, a személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakások esetében pedig a bérbeadó tulajdonos köteles kiszámítani és a lakbérpótlék havi összegét a bérlővel, va­lamint az illetékes tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi szakigazgatási szer­veivel írásban közölni. Ha a bérlő a lakbérpótlék összegét kifogásolja. a közlés kézhezvételétől számított nyolc napon be­lül kérheti az összeg he­lyesbítését. A helyesbítésről az illetékes tanácsi végrehajtó bizottság­nak pénzügyi szakigazgatási szerve dönt. A jogerős dönté­sig a bérlő a bérbeadó által közölt összeget köteles meg­fizetni. Ha a lakásban állandóan lakó személyek számában a lak­bérpótlék fizetési kötelezett­ségre kiható változás áll b?, ezt a bérlő nyolc napon beiül köteles a bérbeadónak beje­lenteni. A lakbérpótlék ösz- szegét a változásnak megfele­lően módosítani kell. A lakbérpótlékból származó bevétel 30 százalékát a terü­letileg illetékes tanács köz­ségfejlesztési alapjába, 20 százalékát pedig a megyei tanács végrehajtó bizottsága részére kell átutalni, hogy ezeket az összegeket lakás- fejlesztésre fordíthassák. A megyei jogú városokban a bevétel 60 százaléka illeti meg a megyei jogú városi tanács községfejiesztési alap­ját. A bevétel fennmaradó részét a pénzügyminiszter által meghatározott külön számlára kell átutalnia és azt kizárólag -a lakóházak állagának megóvására, korszerűsítésére, valamint új lakások építésére sza­bad felhasználni. A kedvezőtlen lakásviszo­nyokat kihasználva, sok bér­lő visszaélt azzal a lehetőség­gel, hogy lakásának egy részét albérletbe adhatja. A részükre felesleges helyiségeket a megengedhetőnél magasabb albérleti díjért adták ki. Ezt a lakosság széles rétegei jogosan kifogásolták. Ezért a kormány meghatározta a szedhető legmagasabb albér­leti és ágybérleti díjakat. A társadalmi tulajdonban levő lakás és személyi tulaj­donban levő tanácsi rendel­kezés alatt álló lakás bérlője, vagy tulajdonosa albérleti díj címén az albérlő kizárólagos használatában álló helyiség területének minden négyzet- métere után a lakás teljes alapterületének egy négyzet- méterére eső lakbérhányadá­nak legfeljebb az ötszörösét kérheti. Az így számított albérleti díj nem haladhatja meg a vidéki városokban és ipari községekben a 250 forintot, egyéb helyeken pedig a 100 forintot. A bérbeadó ezenkívül csak a bútor, az ágynemű és a la­kóhelyiségben levő egyéb berendezési tárgyak hasz­nálatáért kérhet személyen­ként legfeljebb havi 100 fo­rintot és az általa nyújtott egyéb szolgáltatásokért (pél­dául fűtés) a tényleges költ­ségeket. Ha a bérlő (tulajdonos) bú­torozatlan helyiséget család, házaspár részére ad albérlet­be, a négyzetméter szerint meghatározott 250, 150, illet­ve 100 forintra korlátozott díjat 50 százalékkal növelni lehet. A kormány rendelete hatá­rozottan gátat vet az albér­leti uzsoráknak, a szóbanfor- gó lakré^t, az albérlő kérel­mére, részére társbérletként ki lehet utalni, feltéve, hogy a társbérlet létesítésének fel­tételei egyébként fennállnak. Ha az albérlő a lakrész ki­utalását nem kéri, vagy őt kizáró okok miatt bérlőül ki­jelölni nem lehet, a lakrészt a lakásügyi hatóság előzete­sen igénybe veszi és meg- iiresedés esetén igényjogo­sult személy részére kiutalja. A bérlőt ilyen esetben társbérlő személyének ki­választása, illetőleg a la­kás elcserélésének joga nem illeti meg. Az ágybérleti díjak mérté­kének megállapításánál ha­sonló elvek érvényesülnek, azzal az eltéréssel, hogy a díj kifizetésének kötelezett­sége az egyes ágybérlőket a lakóhelyiség használatának arányában terheli. A rendelet 1960. február 1-én lép hatályba. Abból a célból azonban, hogy a bérlők lakásuk megfelelő kihasználásáról gondoskodhassanak, ille­tőleg a jogos igényüket meghaladó lakásukat ki­sebbre elcserélhessék,( a rendelet majdnem egy­éves türelmi időt enge­délyez a lakbérpótlék-fi- zetési kötelezettség élet- beléptetésére. A lakbérpótlék fizetési köte­lezettsége tehát csak 1961. január 1-én kezdődik. 1960. január 10, vasárnap, Vilmos napja. A nap kél 7.31 órakor, nyugszik 16.12 orakor. A hold kél 13.50 órakor, nyugszik 4.09 órakor. Várható időjárás: Túlnyo­móan felhős idő, havazá­sokkal. Mérsékelt, időnként kissé élénkebb északi szél. A hőmérséklet csökken. — A CEGLÉDI VÖRÖS CSILLAG TERMELŐSZÖ­VETKEZET a napokban vásárolt állami támogatás­sal 137 ezer forint értékben mezőgazdasági gépeket, töb­bek között egy Maulwurt eszközhordó traktort és tar­tozékait. A tsz a gépvásár­láshoz 123 ezer forintot adott saját erőből. — A MONORI FÖLDMÜ­VESSZÖVETKEZET a kö­zeljövőben tsz-látogatásokat szervez a járás termelőszö­vetkezeteibe. A csoportos látogatás részvevői áz egyé­nileg' dolgozó választott ve­zetőségi tagok és a földdel rendelkező földmüvcsszövet- kezeti dolgozók. A látogatá­sok szervezésébe aktívan bekapcsolódik majd a szö­vetkezeti nőbizottság is. — A PILIST FÖLDMŰ- VF,SSZÖVETKEZET rende­zésében öt mezőgazdasági és öt irodalmi előadás hang­zik el január végétől már­cius közepéig. Az előadások között szerepel például a Merre tart a világ mező- gazdasága? és A gépesítés szerepe a növényápolásban című téma. — A KPVDSZ TERÜLETI BIZOTTSÁGA mellett műkö­dő ifjúsági bizottság ülést tartott. Megvitatták, az 1959- es évben végzett munkát, s a tapasztalatok, valamint az feladatok figyelembe vételé­vel elkészítették az 1960-as munkaprogramot, amelyben minden eddiginél nagyobb gondot igyekeznek fordítani a szakszervezeti bizottságok, a fiatalok élet- és munka- körülményeire, fejlődésére. — AZ 1960-AS ÉVBEN a megyei kereskedelmi hálózat jelentős mennyiségű hűtő­szekrényt, pénztárgépet, mér­leget, presszógépet és fagy­laltgépet kap. A kereskede­lem technikai fejlesztése ér­dekében a gépi beruházást 28 százalékról 40 százalékra nö­velik. — A VECSÉSI FÖLDMŰ­VÉ SSZÖVET KEZET nőbi- zoitsága és szakszervezeti bizottsága a közeljövőben divatbemutatót rendez. A szervezés és előkészítés fel­adatait már meg is beszél­ték a vezetőségi ülésen, s elosztották a teendőket. A divatbemutatóra rövidesen sor kerül. A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORA 10.00: 2. sz. Magyar Hír­adó, 10.15: Ifjúsági film- matiné. 1. Rövid történet (román kisfilm), 2. Vakmerő szív (szovjet film). 18.00: Indonéziában. Dokumentum­film. 19.00: Élőújság. 19.50: Magyar Hirdető műsora. 20.00: Szombattól hétfőig. Magyar film (10 éven alu­liaknak nem ajánljuk). xxxxxxxxxxxxxxxxxx-.vxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxcxxxxxnxxxxxxxxxxxxxxnxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx A Pest megyei Hírlap S 25 000 forintos rejtvény versenye "I Q kérdés: Hol lehet a Duna jobbpartjáról gyalog át- 1 '' menni a szentendrei Duna-ágon a Szentendrei-szi­getre? 20. kérdés: Hol láthatjuk ezt a reneszánszkori, vörös- * márványból készült díszkutat, amely hajdan egyik nagy királyunk palotájának udvarán állt? \ Pest megyei Hírlap 25 000 forintos rejtvényversenye 19. Megfejtés: ---------------------------------------------------­2 0 . Megfejtés: A beküldő neve: Címe: -----------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom