Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-09 / 7. szám

OaHÜŐŰ i IV. ÉVFOLYAM, 7. SZÄM CEGLÉD, ALBERT I USA, CEGLÉD BÉRC EL, TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE 1960. JANUÁR 9. SZOMBAT A Uj tervek, új remények Új tervekkel, új remények­kel kezdi az új évet a Ceg­léd és környéke Háziipari Szövetkezet. Erről és az el­múlt év eredményeiről beszél­getünk Megyeri Margittal, a szövetkezet elnökével. Megye­ri elvtársnő büszkén beszél a szövetkezet eredményeiről. Méltán lehet büszke, hiszen 1952 óta, mióta a szövetkezet létezik, ő az elnök s bizony az elmúlt évek sok örömet, bár keserűséget is hoztak. Egybe­forrt a szövetkezettel, s a közös öröm az ő egyéni örömét is jelenti. Melyek voltak ezek a közös örömök a múlt év­ben? Legelsősorban az •— tájé­koztat az elnöknő —, hogy több mint tízmilliós forgal­mat bonyolítottunk le 1959- ben. Jelenleg 793 bedolgo­zónk van, ebből 769 nő, 285 vidéki és 484 ceglédi. Gyárt­mányaink egy része exportra kerül, más részét belföldi fo­gyasztók részéré készítjük. Különböző konfekció árukat, kötött holmikat, perzsasző­nyeget, gyermekruhákat ké­szítünk. Munkánk jórészt kézi­munka, de azért mintegy tizennégy különböző mun­kagéppel is rendelkezünk. Síkkötőgépek, varró és endliző, gomblyukazó és más gépek segítik ter­veink gyorsabb teljesíté­sét. Eredményeink forrása azon­ban nem a gépekben rejlik, mosolyodik el az elnöknő —, hanem a munkaversenyben Szövetkezeti bizottságunk Kol­lár Klára vezetésével, a múlt év március huszonötödikén : kongresszusi munkaversenyt szervezett. Dolgozóink vál­lalták, hogy évi tervünket december elsejéig befejezzük. A jó szervezés következ­tében a versenyszellem az év folyamán egy pil­lanatra sem csökkent, az éves tervet november ti­zennegyedikére befejez­tük. Ekkor újabb felajánlást tet­tünk: december harminc­egyedikére egymillióötszáz­ezer forintos eredményt érünk el. Ezt is teljesítettük december tizenötödikére. Az exporttervünket már októ­ber harmincig teljesítettük. —' Mit és mennyit szállí- .tottak exportra a múlt év­ben? — A Szovjetunió részére 30 ezer pár norvég kesz­tyűt, a nyugati államok­ba 12 ezer párat. Per­zsaszőnyeget a Szovjet­unióba 150, a nyugati ál­lamokba 400 négyzetmé­tert. A közeljövőben új export­részlegeket hozunk létre, amely hímzett gyermekru­hákat fog készíteni. Már ed­dig van ezer darabos meg­rendelésünk. A boltunk is igen szép forgalmat bonyolít le. Negyedévenként eléri a forgalom a 450—500 ezer fo­rintot is. A múlt év utolsó negyedévében eladtunk pél­dául 1910 női és gyermek­kötényt, 1600 különböző puló­vert — hogy csak a főbb cik­keket említsem. A bedolgozók keresetéről érdeklődünk. — Bedolgozóink túlnyomó- részt háziasszonyok, akik a háztartási teendőik mellett végzik a munkát. Keresetük elég szép. természetesen a teljesítménytől függ. A kesztyűkötők átlagosan 600—700 forintot, a var­rónők 700—800-at, míg az exnort-perzsások 1200 forintot is megkeresnek havonta. Sajnos, újakat nem nagyon tudunk felvenni, mert, bár lenne igen sok munkánk, de — és itt jön az örömök mel­letti keserűség — nincs he­lyünk. Nincs hol kiadjuk és átvegyük a bedolgozóktól a munkát. A Rákóczi úton levő két- helyiséges részlegünkben 18 fő dolgozik és mintegy 220—230 bedolgozó hozza, viszi onnan a munkát. Ez a részleg különben októ­ber, november és december hónapban kétmillió 400 ezer forint értékű árut termelt. Említettem az új exportrész­leg beindítását. Már dolgoz- niok kellene, de még nem tudjuk, hogy hová helyez­zük el őket. ígéretünk van — sajnos, helyiség még egye­lőre nincs. Búcsúzunk. Legközelebbi riportunkban szeretnénk még több örömről és még keve­sebb keserűségről beszámolni. — Opauszky László — A SZORGALOM JUTALMA Licsák Erzsébet, a városi ta­nács végrehajtó bizottság pénz­ügyi osztályának dolgozója 1959. novemberében részt vett az országos gyors- és gépíró versenybizottság által rende­zett 1959. évi gyorsíró- és gép­íróversenyen. A napokban vet­te át a versenybizottság által kiadott oklevelet, mely szerint Licsák Erzsébet gyorsírásból a 200 szótagos fokon a „Pest me­gye legjobb versenyzője” címet nyerte el. Oklevelet kapott a gépírásból elért kiváló ered­ményéért is. Licsák Erzsébetnek gratulá­lunk és további sikereket kí­vánunk. Dosztojevszkij-est a művelődési házban Az utána lejátszandó Fél- kegyélmü című film miatt rövid, de tartalmában egy egész írói eletet átfogó is­mertetést mondott Farkas László gimnáziumi tanár szerdán este a TIT szabad- egyetem sorozatában. Először Dosztojevszkij, a nagy klasz- szikus író szenvedésekkel teli életéről hallottunk. Száműze­tése, rabsága, korának a né­pet elnyomó politikája fej­lesztette ki benne a „szenvedő szeretetet”, amely ugyan igen tiszteletreméltó, de passzivi­tása miatt eredményeket nem hoz. Ez a világnézet tükrö­ződik — mint Farltas László kifejtette — regényeiben is. Főbb műveinek: Feljegyzések a holtak házából, Bűn és búnhődés, A félkegyelmű, Ördögök, Karamazov testvé­rek legnagyobb értéke a mélyreható lélekrajz, amely­nek máig is legkiválóbb mes­tere maradt Dosztojevszkij. Mégis, volt érzéke a roman­tikához is, melyet — többek között — a Fehér éjszakák című, romantikus elemekben gazdag novellája bizonyít. A lényeget helyesen meg­mutató előadás élvezetében csak az zavart bennünket, hogy a teremben — annak ellenére, hogy a cserépkály­hában égett a tűz — vacog- tatóan hideg volt. Talán ez okozta a felnőtteken kívül körülbelül 60 főnyi hallgató­ság figyelmetlenségét, a szék- zöigést és egymásközötti sut­togásokat is. A sikert erősen mérsékelte még a hetekkel előbb beharangozott, ME- DOSZ-ban tartandó Tersánsz- ki írói est is, amelynek az utolsó percben való elmara­dásáról sokan nem tudtak. Ke Engedély nélkül építkeztek Örvendetes dolog, hogy egy­re többen szeretnének épít­kezni. Valóban öröm minden új családi ház: örül a tulajdo­nos, örül a város, hiszem jó dolog új lakásba költözni. Ha valamikor, akkor most, a szocialista mezőgazdaság ki­alakulása idején fontos szem­pont: a házakat az építkezé­sekre kijelölt területeken épít­sék, nehogy a tanyák számá­nak növe’ésével akadályozzák a nagyobb táblák kialakítását. Nem ezen a véleményen volt Rajta János, aki a XI. kerü­letben, az Öregszőlő 319. szám alatt fogott hozzá egy szoba, konyha, kamrás ház építésé­hez. Darányi István ugyancsak XI. kerületi lakos, szinten en­gedély nélkül építette fel ta­nyáját. Talán nem tudták, hogy kül­területen évek óta nem szabad építkezni? Dehogynem! Dará­nyi személyesen járt a mű­szaki osztályon, aztán amikor az engedélyt — nagyon helye­sen — nem kapta meg, hozzá­fogott anélkül. A házakat már valóban nem lehet lebontani. De az a közel 10 OCO forint, amit ketten bír­ságképpen befizetnek, talán elegendő tandíj lesz. Tanul­nak ők ketten, tanulhatnak azok is, akik hasonló terve­ken törik a fejüket. Elhangzott és megvalósításra vár 1959. december 29-én tar­tották meg a 62-es és 63-as választókörzet lakossága szá­mára a tanácstagi beszámolót Bartók Barnánc és iíj. József András tanácstagok. A beszá­molón megjelentek nevében Halasi József (Várkonyi Ist­ván u. 34. szám) azt a prob­lémát vetette fel. hogy a szeszfőzde kútjának vizét csö­vek lefektetésével vezessék el a Csutak Kálmán utca sar­kán levő üres telekre. A kör­nyező lakosság nevében fel­ajánlotta, hogy ha a tanács, illetve a Községgazdálkodási Vállalat biztosítja a víz el­vezetésére szolgáló csöveket, abban az esetben a környék lakossága társadalmi munka­iján elvégzi az összes föld­munkákat. Városunk kollégiumában most, a téli szünetben sem szünetei a munka. A megye minden részébői 14—18 eves fiatalok jöttek el egy rövid tanfolyamra, hogy patronált iskoláikba visszatérve, még nagyobb erővel, még képzet­tebben folytathassák a kis­dobosok nevelését. — A kisdobosok az általá­nos iskolák 3—4. osztályú ta­nulói — mondta Fülöp Lo- r ánd üllői iskolaigazgató. — A mi feladatunk az, hogy képzett vezetőket küldjünk az iskolákba, akik a nevelők tá­mogatói lesznek. A tanulók, mert a vezetőjelőltek több­sége középiskolás, igen szor­galmasan vesznek részt a tan­folyamon, amely vasárnap kezdődött. A napi program elég zsúfolt. Már fél hétkor talpon vannak a hallgatók és 8 órakor megkezdjük az elő­adásokat. Kedden egy igen tanulságos előadást hallgat­tak meg a részvevők. Előadó: Kóczián Antal járási párttit­kár volt, ki a kongresszusok­ról általában és részletesen beszélt a VII. kongresszusról. Záhonyi Elek és Bozsóki János hallgatók üllői, illetve budapesti üzemekből jöttek el a tanfolyamra. Különösen Záhonyi Elek mutat jó ered­ményt. Az előadásokon váro­sunk is képviselteti magát három gimnáziumi és egy ál­talános iskolai tanulóval. Már- tonfi Dalma és Herczegh Ju­dit a Hámán Kató iskolából, Lisztner Lajos a Ságvári Endre úttörőcsapatból jött. Az általános iskolákat Deli Julianna, a Földvári Károly iskola tanulója képviseli. Varró Dénes járási úttörő- titkár, aki előadó a tanfolya­mon, a hallgatók szorgalmát dicséri. — Ma délután jutalomból a Szabadság Filmszínházban filrnelőadáson veszünk részt. A Jókai Mór regényéből ké­szült Szegény gazdagokat nézzük meg — újságolja Varró elvtárs. Bízunk abban, hogy ifjúsá­gunk nevelését ez a tanfo­lyam is elősegíti. — Andrássy Gyula — A szerkesztőség postájából Igen sok levél érkezik nap mint nap szerkesztőségünk cí­mére. Olvasóink sűrűn hívják fel a figyelmünket a város­ban tapasztalható valamilyen hiányosságra, de jócskán akad a levelek között dicsérő han­gú is. így van ez rendjén, mert csak akkor tudjuk az ol­vasók igényeit kielégíteni, ha ők is tartják velünk a kap­csolatot. Az alábbiakban né­hány levélből idézünk rövi­den. Miről ír Fekete János- né háziasszony. „Mi, háziasszonyok öröm­mel tapasztaljuk, hogy napról napra jobb a húsellátás a vá­rosunkban. A húsboltokban és üzletekben nemcsak több faj­ta hús, hanem egyre több hús­áru között válogathatunk. Hallottam, és az újságban is olvastam, hogy milyen nagy mértékben fejlődik a váro­sunkban levő húsüzem. Ennek nagyon örülünk, mert reméljük, hogy ezután még több készít­mény között válogathatunk. Úgy tudom, hogy minden üz­letben ki kell írni az áruk lakos panasza szerint a lakója szándékosan tönkreteszi a há­zát. A műszaki osztály dolgozói az ilyen panaszokat lehetőleg soron kívül kivizsgálják, hi­szen gyors közbelépéssel, eré­lyes intézkedéssel elejét lehet venni a későbbi nagyobb ká­roknak. És mit tapasztaltak a három felsorolt helyen? Magyar Antal házához 'két kéve szárat támasztott a szom­széd, Falusi József a szomszéd udvarára akarta a vizet le­ereszteni, Fülöp János pedig évek óta mindent megpróbál, hogy a lakóját kiüldözze. A helyszíni vizsgálatot végző műszaki emberek bosszankod­va fordulhattak vissza, elment két értékes félnapjuk és sok­kal fontosabb közügyek intézé­sére nem maradt elegendő ide­jük. Talán sokat segítene, ha az ilyen alaptalan, vagy sokszor rosszindulatú panasztevőket a kiszállási költségek megfizeté­sére köteleznék! Bordó sapkások nyomában A Pesti úton egy vöröslába- zatú saroképület kapujára kis tábla van kifüggesztve: „203. számú Bem József iparitanuló­intézet”. A hajdani lakásokból átala­kított tantermekben a vaskály­hák ontják a meleget. Az időt jelző villanycsengő rikácsoló hangja váratlanul éri az idegent. Egy-két perc és a tanárok kézimunlmval bevont osztálylcönyvvel a hónuk alatt indulnak órára. Aztán ötven percig csend, mintha kihalt volna az épület, csak a magya­rázó tanárak hangja hallatszik ki néha a folyosóra. Így megy ez este nyolcig. Akik délelőtt jöttek, azok át­adják helyüket délután a má­sik csoportnak. Kevés a tante­rem és ezért kell reggel hét­től, este nyolcig „műszakot” tartani. Az iskola vezetői, tanárai, és oktatói mindent megtesznek, hogy az ifjúságot úgy gyakor­latban, mint elméletben felké­szítsék jövendő életükre. A ta­valyi tanári létszám az idén egy fővel gyarapodott, — Szo- boszlai Imre igazgatóhelyettes személyében. Szoboszlai elv­társ fiatal és nagyon ért a gye­rekek nyelvén, rövid idő alatt megszerették az iskola tanulói. A Közlekedésépítési Gépja­árát. A húsüzletekben erre egy fekete táblát rendszeresí­tettek, ahol azt is felírják, hogy akkor éppen milyen húst lehet kapni. A Körösi úti húsboltban, ahol több eset­ben szoktam vásárolni, a fe­kete táblán nem ez olvasható. Csak azt írták rá, hogy sa­vanyú káposzta kapható. Az üzletben van hús- és készáru is bőven, de ezek árát kér­dezni kell. Ha már a fekete táblára a savanyú káposztát írták, miért nem tüntették fel az árát legalább? T. Júlia olvasónk a követ­kezőket írja. Nagyon szeretek táncolni, s bizony minden alkalmat meg­ragadok, mindenhová elme­gyek, ahol táncolni lehet. Szerdán, január hatodikén délelőtt örömmel olvastam a tanácsháza előtt, a MEDOSZ hatalmas táncra hívó plakát­ját. Amint elolvastam, két dolgon kezdtem gondolkodni. Vajon a plakáton hirdetett „nagy szilveszteri” műsor már az 1960-as év évvégi búcsúz­tatója lesz? Vagy talán csak ott feledték a táblát az ese­mény után még egy hét múl­va is? Valószínű, az utóbbi gondolatom a helyes. Többen kérték a Halász utca Deli út felé eső szaka­szának feltöltését. Kérték a Várkonyi István utcai árok alapos kitisztítását. Bogdán Gyula VIII, Csutak Kálmán u. 3. sz. alatti lakos a Déli lit kivilágítását kérte néhány közvilágítási lámpa el­helyezésével a Csutak K. u. és a Körösi út közötti szaka­szon. Újra felvetődött az a kérés, ami már az 1959 májusi ta­nácstagi beszámolón is el­hangzott, hogy a Hattyú ut­cában, a Körösi és a Csutak K. utca közötti szakaszon kél közvilágításit lámpa elhelye­zése lenne feltétlenül szüksé­ges. melyet már régebben is kértek, de idá’g még nem valósítottak meg. Itt főleg a DÁV segítségét kérjük. A fent elmondott problé­mák megvalósítása érdekében a városi tanácsnak hathatós segítségét kérjük. Ha esetleg nem oldható meg a felvetett problémák egyike, akkor kérjük közölni a lakossággal a fennálló aka­dályokat. _________ Olvasóink panaszolják, hogy az Újvároson a Folyó ut­ca, Szélmalomzug, Török Ignác utca és a Báthori utcák átjá­róinál olyan nagy a sár, hogy lehetetlen átmenni rajtuk. Ezért csak nagy kerülővel jut­nak el a lakásukhoz. Felhívjuk erre — a nem nagy költséget igénylő — mun­ka elvégzésére az illetékesek figyelmét. Cikkünk nynnatín Nemrégiben írtunk arról, hogy kenyérboltjainkban ugyanarra a pultra kell ten­nünk a pénzt, ahová a kenye­ret, péksüteményt rakják. En­nek a cikknek a drogéria melletti üzletben már másnap tapasztalhattuk a hatását, mert úgy a kenyér, mint a sütemény kiadásánál tálcát helyeztek el a pénz számára. A tökéletes megoldás az len­ne, ha külön pénztárosokat ál­lítanának be ezekbe az üzle­tekbe, mert az eladó a tálca ellenére is kénytelen kézzel eltenni a sokféle betegség bacilusait hordozó pénzt. Ke — AZ EGYES boltok jelle­géhez nem tartozó árucikkek kivonását a megyei tanács ke­reskedelmi osztálya utasításá­ra 1960. február 15-ig kell az illetékes vállalatoknak végre­hajtani. — AZ ÁLLAMI PINCE- GAZDASÁG kádárműhelyé­nek dolgozói között a kará­csony előtti napon 17.3 nap­nak megfelelő munkabért osz­tottak ki nyereségrészesedés­ként. Minden dolgozó fizetésé­hez arányítva 600—1180 forin­tot kapott. — SZÉPEN halad a nép- számlálás Albertirsán. A 44 népszámláló szombatra tervez­te a munka befejezését. — AZ ALKOTMÁNY tsz 30 hold szántóterület forgatá­sát kezdte meg, ahol még eb­ben az évben szőlőt telepíte­nek. A fordítás munkáját a gépállomás gépeivel végzik. — 160 EZER pár gyermek­cipő készítése szerepelt a Cipőipari Vállalat éves tervé­ben. A kongresszus tiszteletére indított munkaverseny során 167 500 párat készítettek el. — PÉNTEKEN tárgyalta a járási tanács végrehajtó bi­zottsága a községek 1960. évi közságfejlesztési tervének vég­rehajtását. A községek által beterjesztett terveket a v. b. jóváhagyta. — TÖRTELEK hétfőn ve­szik át az elkészült egykilo- méteres makadám útszakaszt, amely a Törtei—Kőcser kö­zötti forgalmat nagymérték­ben megjavítja. — AZ IPARIT ANULÖ- ISKOLA ifjúsága az országos iparitanuló nap alkalmából — csütörtökön este nagysikerű Klubestet rendezett a ME­DOSZ kultúrotthonban. vító Vállalatnál a tanuló okta­tók száma két fővel emelke­dett. Jelenleg négy oktatótól tanulhatnak a fiúik. A tanulmányi színvonal el­ső negyedévi mérlege azt mu­tatja, hogy a tanulással nincs baj. Az átlag, a tavalyinál va­lamivel jobb az idén. A maga­tartás vonalán azonban még sok a javítanivaló. Szembetűnő a sok hiányzás. Egyeseknél az igazolatlanul hiányzott órák száma igen nagy. Például a III. éves Bog­dán István műszerész 56 órát, Bíró Sándor lakatos 32 órát és Várhegyi János vízvezeték- szerelő 32 órát hiányzott iga­zolatlanul. A tanulók nevelésében nagy feladat vár az iskolai KISZ- szervezetre is. Igaz, nagyon ne­héz feladata van az iskolai szervezetnek, mert a tanulók hetenként csak egy-két napot töltenek az iskolában. A tagság összefogása így sokszor nehéz­ségbe ütközik. Mindenesetre a KISZ-szervezetnek a nevelők­kel karöltve tervet kell kidol­gozni az iskolai fegyelem meg­szilárdítására. Társadalmunk elvárja, hogy a tanulóévek be­fejeztével becsületes, kiváló szakemberek 'kerüljenek az ipar minden ágába. — MÁR — Felelőtlen panaszok Társadalmi rendünk széles­körű lehetőséget biztosított minden dolgozó számára, hogy bármilyen sérelem esetén pa­naszaikkal a hatóságokhoz for­duljanak. Sajnos, ezzel a joggal vissza is lehet élni. A tapasztalat szá­mos példát mutat, hogy néme­lyek olyankor is panaszkod­nak, leveleznek, beadványokat írnak, amikor arra semmi ' szükség nincs. A városi tanács műszaki osz- ' tályán hívták fel a figyelmün­ket Magyar Antal, József u. 7. szám alatti lakos panaszára, aki beadványában kérte, hegy a műszaki osztály sürgősen helyszíni vizsgálatot indítson, mert a szomszédja két kocsi szárat rakott a háza falához, s így az esővíz Ősszedűléssel fe­nyegeti az épületet. Falusi József, Széchenyi u. 31. szám alatti lakos szintén a szomszédja ellen tett panaszt. Bejelentése szerint a szomszéd bedugta a vízlevezető csator­nát. Fülöp János, Szolnoki úti Látogatás egy tanfolyamon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom