Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-08 / 6. szám

AZ ÚJ ÉV ELSŐ SZÜLÖTTE KUIONSI IV. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM 1900. JANUÁR 3. PÉNTEK Hogyan szervezik meg az új mezőgazdasági nagyüzemeinkben a termelést A Szabadság Termelőszövetkezet tervei lajtérkép elkészítése, add u% is az új terület talajviszo­nyainak megismerése. Sok gondot okoz a nadrág­szíj parcellák különböző táp­erőben levő darabjainak egy­ségesítése. Ezen úgy kívá­nunk segíteni, hogy a trágyá­zásra kerülő leendő táblá­kon figyelembe vesszük a par­cellák táperőtartalmát és csak az arra kijelölt, táp­értékben szegény parcel­lákat trágyázzuk. Hasonlóan járunk el a mű­trágyaadagolás terén is. A terület mielőbbi egységes ki­alakítására íeiülvetésben zöldtrágyát, ennek felülveté- sére somkórót termesztünk. A végleges terület és munkaerölétszám birto­kában alakítjuk ki a termelendő növényfélesé­geket, nagy figyelemmel a felfutó állattenyésztés szükségletére. Ez a szám tükrözi majd a gazdaság profilját. Eddigi tapasztalataink és elképzeléseink 30 százalékos kenyérgabona, 22 százalékos kapás, 38 százalékos évelő és egynyári takarmány, tíz százalékos takarmánygabona- felülyetéssel termelünk. A te­rület ilyenirányú megműve­lése beleilleszkedik a gazda­ságúnk által korábban ki­dolgozott négyes vetési for­góba. Kert-, szőlő, és gyümölcs- területek végleges kiala­kítása később történik. Célunk a művelési ágnak meg­felelően az eddigiek fenntar­tása, kiegészítése. Ezt meg­nyugtatóan biztosítja a gaz­daságunkban már alkalma­zott, , többtermés utáni jöve­delmi részesedési rendszer. Kwaysser Béla, a Szabadság Tsz fő- agronómusa Bagi Józsika 1960. január 1-én 0 óra 10 perckor szüle­tett a nagykőrösi szülőotthonban. Erőteljes, egészséges fiúcska, 4 kiló 10 deka súlyú. A boldog édesapa a ko- iséri Új Élet Tsz könyvelője. Az ifjú anya és gyermeke kitűnően érzik magukat KULTURÁLIS SZEMLE A gimnázium diákújságjáról Egy hasznos javaslat Sok olvasónk kívánságának teszünk eleget a következő javaslat tolmácsolásával: jó lenne egy órát felszerelni az új piactéren. A vásárló gazd- asszonyok és az áruikat érté­kesítők egyaránt nagyon hiá­nyolják. Igen hasznos, és nem nagy kérés. Bizonyára telik majd rá a városfejlesztési tartalék- keretből. Nyilatkozik az újítási előadó Lezárult az áramszolgáltató vállalatok közötti „újítási ta­pasztalatcsere hónap”, már a kiértékelés eredményeit, a ju­talmakat is kiosztották. Ez a népgazdaságunknak, igen hasznos mozgalom a DÁV nagykőrösi üzletigazga­tóságánál is meghozta a jó eredményt. A Nehézipari Minisztérium 1959. november 15-tel egy (hó­napos „újítási tapasztalatcsere hónapot” indított az ország területén levő öt áramszolgál­tató vállalat között, az újítási mozgalom fellendítése érdeké­ben. A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalaton belül működő négy üzletigazgatóság a válla'atok közötti ver­senyhez hasonló mozgal­mat kezdeményezett, igen nagy lelkesedéssel. Ez a versenylendület meg­gyorsította úgy a tapasztalat- cserére küldést, mint a be­adott újítások intézését. Ez­zel párhuzamosan növekedett a dolgozók törekvése is. hogy minél több újítással vehesse­nek részt a versengésben. A versenyfeltételek csaknem maradéktalan teljesítése a DÄV nagykőrösi üzlet- igazgatósága részére — vállalaton belül — a má­sodik helyezést eredmé­nyezte. Az erkölcsi sikeren kívül azok a dolgozók, akik jó mun­kájukkal közreműködtek a második helyezés érdekében, 2700 forintot kaptak jutalom címén, az újítási díjakon félül. Azonban a verseny az újí­tási mozgalom számára is si­keresnek bizonyult. Az egy hónap alatt a három társüzletigazgató­ságtól összesen 64 darab újítási javaslat érkezett tapasztalatcserére, a nagykőrö­si üzletigazgatósághoz. Ebből 11 darabot fogadtunk el, me­lyek bevezetése évente mint­egy 30 000 forint megtakarí­tást eredményez. Ugyanígy az általuk tapasz­talatcserére küldött 24 darab újítási javaslatból a társvál­lalatok által elfogadottak ha­sonló összegű megtakarítást jelentenek népgazdaságunk ré­szére. Végül ezen egy hónapos ver­seny eredményét a DÁV nagy-, körösi üzletigazgatóságnál leg­jobban az ez idő alatt be­adott újítások számán és az ér­tük kifizetett újítási dija­kon keresztül lehet fel­mérni. December hónapban 4300 fo­rint újítási díjat fizettünk ki, míg az előző hónapokban ez csak egy-kétezer forintot tett ki. GAF Sokan nem is tudják, hogy a Nagykőrösi Híradó mellett másik újságja is van a vá­rosnak. Nem napilap, s nem is nyomtatott újság, csak af­féle sokszorosított havi fo­lyóirat, de a maga nemében ritka dolog. A gimnázium fo­lyóirata ez, a „Diákhíradó“. Második éve jelenik meg rendszeresen, s a diákok ma­guk készítik. Külön kis szer­kesztő bizottság állítja össze és az iskola számtalan prob­lémájával foglalkozik. Csete Ágnes III. osztályos tanuló, a főszerkesztő. Nagyon ügye­sen irányítja a lapot. Az újság — talán azért, mert a diákok maguk csi­nálják, és problémáikat ír­ják meg benne — színes, gazdag és sokrétű. Vannak állandó rovatai, rejtvényei, foglalkozik a diákélet kérdé­seivel, a tanulók iskolai és iskolán kívüli munkájával, sokszor közöl ügyes íráso­kat egy osztály vagy egy ta­nuló életéből. A legutóbbi, decemberi számban is megmutatkozott a szerkesztők helyes felfo­gása, ügyessége. Ebben a számban ismertet­ték az átalakult KlSZ-szer­vezet munkáját, feladatait, megemlékeztek a szakkörök­ről, írtak a köszönésről, ami­vel sok baj van, főleg az is­kolán kívül, beszámolnak a diáktanács feladatairól. Egy kedves kis cikkben még a szalvétagyűjtésről is írtak, hiszen ez is „egy része a diákéletnek”. Olvashattuk e számban is a szellemi olim­pia kérdéseit. Ezek között több érdekeset találtunk, olyanokat, melyek a diák­ság széleskörű érdeklődésé­re és figyelmére utalnak. (Például: Melyek a VII. párt- kongresszus legjelentősebb határozatai? Miért és mióta hívják a Dunát Dunának? Mikor és milyen stílusban épült az Operaház?) A ..Diákhíradó’“ az eleven diákéletet adja. Friss, üde és érződik rajta a fiatalság lelkes munkája. Legnagyobb értéke az, hogy diákkezek készítik. Tanári beavatkozás­ra csak akkor van szükség, ha nagyobb baj van. Dicsérendő vállalkozás a gimnázium diákújságja. Nem minden gimnázium dicse­kedhet ilyennel! További sikeres munkát kívánunk a „Diákhíradónak”! 'k61xhi — SERTÉSEIT a szom­széd gabonavetésére enged­te és ezzel kárt okozott Vil- csák László Barátszilos dűlő 52 a. szám alatti lakos. A sza­bálysértési hatóság ezért 200 forintra bírságolta. EGYIK OLVASÓNK IRTA „Szúrják fel magukat a gombostűre! A kultúrotthon kapuján levő cégtáblájukon az áll, hogy Nagykőrösi Hír­lap. Ügy tudom, hogy Híradó. Ha tévednék — legyen Gyur­ka a nevem!” Mászunk: Igaza van! Az ideiglenes táblát kicseréltük. — EBBEN AZ évben felál­lítják az új „olasz vonalat“’ a konzervgyárban. Ezzel majd különféle gyümölcslevek gyár­tását kezdik meg. — A TÉLI HÓNAPOKBAN sem pihennek az állami gaz­daság dolgozói. Háromhóna­pos tanfolyamon elméleti tu­dásukat gyarapítják. A már­ciusig tartó oktatásban mint­egy százan vesznek részt. — JÖ ÜTEMBEN halad vá­rosunkban a népszámlálás. A szerda reggelig befutott ada­tok szerint városunk lakos­ságának mintegy 65 százalé­kát összeírták már. — A KONZERVGYÁR az első negyedévben 420 vagon különböző konzervet szállít majd bel- és külföldre. — ÜJ MSZMP alapszer­vezet alakult városunkban. Az ügyészség és bíróság kommunista dolgozói tegnap önálló párt-alapszervezetet hoztak létre. — A NAGYKŐRÖSI Gép­állomás 30, katonaéveit letöl­tött, tsz-ben dolgozó fiatal­embert kíván négyhónapos traktoros-gépészi tanfolyam­ra küldeni. A tanfolyam Sza­badszálláson lesz és már­cius elején kezdődik. Az is­kola ideje alatt a hallgatók ösztöndíjat kapnak, az eltar­tottak számától függően. Je­lentkezni a gépállomás igaz­gatójánál lehet mindennap 7 és 8 óra között. Hazánk mezőgazdaságának szocialista átszervezése terv­szerűen halad. A nagy át­alakító munkában egy lépés városunk mezőgazdaságának szocialista nagyüzemmé való átrJakítása, kiépítése. A me­zőgazdaság forradalmi át­alakítása körültekintő szer­vezési és szakmai feladato­kat ró a már működő közös gazdálkodásokra. A feladatokat úgy kell megoldanunk, hogy az ötéves terv célkitűzéseit maradék nélkül teljesítsük, sőt túl­teljesítsük. Nézzük meg, hogy a feladatok elvégzésében milyen elgondolások ve­zetik az idáig 3200 hold­ra növekedett Szabadság Termelőszövetkezetet. Vezetőségünk két nagy fel­adatot tűzött maga elé. Az egyik: tovább építeni az alapfeltételeket és biztosíta­ni egy korszerűen gazdálko­dó, belterjesség felé haladó mezőgazdasági nagyüzem ki­alakítását, a másik: a nagy­üzem eredményes munkájá­hoz az üzemszervezési és a közgazdasági tényezőket kell kialakítani. Röviden: a meg­növekedett és a tsz gazdasá­gához került területek üzem- behelyezéséről kívánok szól­ni. A kis parcellákon idáig egyirányú talaj művelés folyt, a munkálatokat elsősorban fogaterővel végezték. Amint annyi összefüggő terület ke­rül a közösbe — még a ked­vező időjárás kihasználásá­val — nyomban meg kell kez­denünk e területek mélyszán­tását. A szántást az eddigi par­cellákra merőleges irány­ban (keresztben) végez­zük. A szántás mélysége 25 centiméter, ellentét­ben a régi területünkön alkalmazott 32 centi mélységgel szemben. Figyelembe vesszük, hogy e területek fogattal legfeljebb csak 20 centiméter mélyen voltak művelve, így a talaj szerkezetének mikroorganiz­musát nem rontják el és az értékes baktériumflórát nem temetjük el. A területbe be­ékelt őszi vetéseket, álló kul­túrákat gondosan kerüljük. Célszerű lenne ezen a terü­leten a szerves- vagy műtrá­gyázás, de sajnos, ezt most nem tudjuk biztosítani. A fel­futott területek szántási mélysége nem lehet sablon. A régi vadföldek felhozatala és eketalp-betegség nem olyan tényező, amivel a mo­dern növénytermesztési ag- ronómusoknak számítaniuk kell, mert ilyenkor a talaj- viszonyoknak megfelelően kell eljárnunk. El tudunk képzelni olyan lehetőséget, hogy minden különösebb ne­hézség nélkül a termelőszö­vetkezet humuszban gaz­dag területének 20—20 cen­timéter mélyítését is reális­nak mondjuk. Vannak olyan területeink is, ahol az eddig müveit 20 centiméteres talaj- viszonyainak egy centiméte­res mélyítése is a talajszer­kezet teljes romlását, meg­semmisítését idézné elő. A felfutott területek be­szervezése után felada­tunk a táblásítás elvég­zése. Hasonlóan a törzs­területekhez, itt is 50 holdas táblákat alakítunk ki. Ezzel egyidejűleg az üzemi adottságoknak megfelelően elkészítjük — a meglevő törzsterülettel összhangban — a tervezett vetésforgót, vagy legalábbis a vetési sorren­det 4—6 évre. Az alapvető feladatokon túl, tervünk a ta­vwww ,\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\>: ! Az év vége bennünket is \ számvetésre késztetett. Végig- i gondoltuk, hogy a napilappá í születésünk óta eltelt három : hónap alatt mennyit, mit és \ hogyan írtunk. Sok kellemes, i kedves emlék, jó néhány i bosszantó momentum, ezer- : nyi kétely, izgalom jutott i eszünkbe. És egy jó ötlet is. Kérdezzük meg az olvasót: í milyennek találja a lapot és Imiről szeretne olvasni? \ Azt tudjuk, hogy a körösi ■ emberek szeretik a Híradót. ! Az előfizetők száma állandóan \ gyarapszik. Egy-egy olvasói \ ankéton azonban bizonyára \ sok-sok hasznos ötlet, bírálat, ijavaslat kerülne felszínre. Ez l javítaná a szerkesztő bizott­1 ság munkáját. Tehát tartsunk í olvasói ankétot. Igen ám, de ! erre föl kell készülni, alkal- ! más helyet és időpontot talál- ! ni. Azért megtartjuk, csak S később. Addig is kérdezzük í meg néhány olvasónkat, hall­gassuk meg véleményüket. A MUNKÁS / í Vojtek János nemcsak a 2 maga, hanem ládagyári mun- í katársai nevében is nyilatko- í zott. Mindig érdeklődéssel í olvassák a városfejlesztési ^terveket, híreket. Javasolja: 'j vessük fel a mozi renoválásá- ^ nak szükségességét. Talán ^ — mondja — nem is csak re­noválni, hanem bővíteni kel- fj lene. Vagy másikat is építeni. Mert ez mindig tömve van. ^ (Amikor jó a film!) Majdnem á sorba kell állni a jegyért. Ki miről szeretne olvasni? Érdekelnek bennünket az üzemek életéről tudósító írá­sok is, különösen a szak­mánkkal rokonvállalatokról szólóak. Nagyon meggyőzőnek találta a mezőgazdaság átszervezésé­vel kapcsolatos írásokat, a ké­pes riportokat. Javasolja még: foglalkoz­zunk többet a politikai okta­tás kérdéseivel. Jelenjenek meg a színházi előadásokat megelőzően színdarabismerte­tések. Többször legyen „tet­szik — nem tetszik”. Nem tartja érdekesnek a „valahol már találkoztunk” sorozatot. Az újságot azonban egészében jónak mondja. A TSZ-TAG Pajor Béla a Szabadság Tsz-ben dolgozik. Váratlanul éri a kérdés, de nem hamar­kodja el a választ. Bírálattal kezdi. — Sokat ír az újság rólunk — mondja —, de, hogy őszin­te legyek, ez nem esett rosz- szul. A munkaterületével kapcso­latos írások érdeklik elsősor­ban. Helyesli és kéri a tsz-ek jó eredményeinek és módsze­reinek közlését. Ez serkentőleg hat. Szívesen olvasna már olyan városfejlesztési hírt is, hogy ha nem is helikopter, de leg­alább rendszeres autóbuszjá­rat lenne a Szabadság Ter­melőszövetkezetig. (Erről ta­lán nem is sokára tudósíthat­juk!) Szereti olvasni az „uborka­fát* 1 * * * S’, de azt még érdekesebb­nek tartaná, ha merészebben nyúlna a napi élet hibáinak kigúnyolásához. És miről olvasna még? Min­denről, ami szép, jó, a fejlő­dést, a haladást segíti. A TECHNIKUS Gárdián Ferenc, a DÄV dol­gozója. Nemcsak olvasónk, ha­nem levelezőnk is. Kritikus szemmel nézi írásainkat. Tet­szik neki az újság, sok mun­katársával együtt érdeklődés­sel olvassa. Szívesen olvasna a közeljö­vőben motor- és autóvásárlá­si lehetőségek kedvező ala­kulásáról (gondolom árleszál­lításról) híreket. Szeretné is­merni a város ilyen áruval való ellátásának tervét. Arra is kíváncsi, mikor és mit akarnak építeni a strand mel­letti telekre? Gondolja, so­kakat érdekelne egy-egy köz­hasznú technikai újdonság is­mertetése. Ilyen leírásokat szaklapok adatai, cikkei alap­ján ismertethetnénk. A HÁZIASSZONY Kátai I,ászióné a házi mun­ka végzése közben ad választ, Öt elsősorban a pedagógiai, a gyermeknevelési problémákat tárgyaló írások érdeklik. Ilyen írást többet kér. Szí­vesen olvasna még a háziasz- szonyok életéről, áldozatos munkájáról, ennek megbecsü­léséről. A nőtanácsról is rit­kán olvashat. Talán nem elég­gé aktív ez a szervezet? A DIÁK Tege Bandi a kezdő inter­jú-alanyok izgalmával fogal­mazza tartalmas tőmondatok­ká gondolatait. Elsősorban a sport érdekli. De természete­sen más is. Olvasná a diák­élet problémáit. A gimnázium működéséről, eredményeiről szóló tudósításokat. Különös figyelemmel olvas egy-egy olyan várostörténeti vonatko­zású írást, amelyet máshol nem talál meg. ■k Tehát írjunk mindenről, amiről eddig írtunk. És írjunk arról is, amiről eddig nem ír­tunk. — Hát jó, megígérjük, kedves Olvasó. Még annak az Encsi utcai előfizetőnknek is figyelembe vesszük az igé­nyét, aki csak azért fizetett elő a lapra, mert „csupa unal­mas dolgokat közöl”. Ilyen kí­vánsága olvasónk ugyan nem sok lehet, de bizonyára akad majd (akaratunkon kívül is) unalmas írás. Ezt majd az Encsi utcába is adresszáljuk. Elvégre szökőév van s egy hosszabb esztendő alatt min­den kívánságot teljesíthetünk. (Ko-bor) Btyen is tös'teást A népszámláló óvatosan bal-: lag a vendégmarasztaló sár-', ban. A mai nap már a tizen-: kettedik tanya felé közeledik. Fel-felpillantva látja, hogyj valaki meg a tanyában ugyan- \ csak igyekszik a létrán felfelé,; s eltűnik a padlásajtóban. A tanyában csak a gazdasz-- szony fogadja az „idegent”,; aki előadja: mi járatban van. — Ja, hát ezért gyütt a ta­nító úr! S egy pillanat alatt a tanya előtt terem és felkiált a pad­lásra: — István, hé, legyühetsz, csak a népszámláló van itt!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom