Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-07 / 5. szám

Ahol az ártalmatlan ital készül PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ív. Évfolyam, 5. szám I960 JANUÁR 7. CSÜTÖRTÖK ÉLETREVALÓ TERVEK Az ember általában szíve­sen tervez. Mégha az élet szorítja is rá. Szívesen azért, mert megkönnyíti vele a munkáját és mert a tervek egy kicsit a jövőbe röpítik, így van vele a gépjárműja­vító ktsz és a mezőgazdasági ktsz házasságából született életerős utód: a Gépjavító és Faipari Ktsz is. A két szövetkezet egyesü­lése számos szervezési és anyagi feladatot vet fel. Te­tézi ezeket még az is, hogy a Kecskeméti úti részlegét — a bérház-építkezés tovább folytatása miatt — rövidesen máshová kell helyezni. De hová? Tervezni kezdett hát a városi tanács műszaki osztálya, a KISZÖV, a ktsz-ek felettes szerve és természetesen az érintett ktsz vezetői. Fontolóra vették, megmarad- janak-e eredeti elképzeléseik mellett. A gépjárműjavító részleg például mintegy 300 ezer forintra tervezte jelen­legi helyén, a Ceglédi úton, egy korszerű autószerviz megépítését. A mezőgazda- sági részleg új helyre való költöztetése ugyancsak fel­emésztene sok ezer forintot, s mindkét részleg mégsem tudna lépést tartani a köve­telményekkel. A fontolgatás eredménye új terv lett. Rájöttek, hogy sokkal helyesebb lenne a kü- löp-külön„ .üzemrészek fejlesz­tésére szánt összeget egybe­vetni és ebből a tekintélyes, egy­milliót is meghaladó summából egy új, kor­szerű ktsz-kombinátot épí­teni! Egy különös érdekközösség helyet is talált már erre a célra. V árosunk földműveléssel foglalkozó lakossága régen sérelmezi, hogy a sertéspiac nagyon messzire esik. Jobb megoldást kellene keresni — javasolták, s a kezdeménye­zés élére állt Kustár Ambrus tanácstag, a Dózsa Termelő- szövetkezet tagja. Javaslatot teijesztett elő: helyezzék át a disznópia­cot a Bajza utca melletti vizeskertek területére. A régi sertéspiac helyén pe­dig gazdálkodjon a ktsz. Jó fekvésű, közművesített te­rület, ideális hely egy ktsz- kombi.oát felépítésére. S ha már kombinát, hát legyen kombinát! — ismét bővül a terv: ki lehetne egé­szíteni ezt a létesítményt a helyi ktsz-ek legjobbika, a szabók szövetkezete számára egy megfelelő konfekciós üzemmel. Tervekben — nagyon ügye­sen — máris felépítettük a kombinátot. Nézzük most meg, mi lehetne a Gépjavító és Faipari Ktsz Szolnoki úti részlegének helyén és annak anyagterén? Felszabadulásuk­kal az alszegiek régi vágya teljesülhetne. A városi tanács figrelmchc : Társadalmi munkával szívesen segítenénk A Nagykőrösi Híradó de­cember 9-i számában megje­lent egy cikk, amelyben a Török Ignác utcai lakosokat dicsérik az utca rendbentar- tásáért. Versenyben ugyan nem vagyunk, de igyekszünk rendbentartani, amennyire a körülmények — időnk és erőnk — engedik, szép és jóérzésünk is ezt diktálja. Az ilyen esős időkben — mint a napokban volt — minden igyekezetünk elle­nére sok sarat kell taposnunk. A mi utcánkban ugyanis nincs kikövezett járda. Ahogy a Tázerdei utca 30. számú há­zat elhagyjuk, és elfordulunk balra a mi utcánk felé, ott kezdődik a járdátlan járda. Hogy ez mit jelent, azt csak mi tudjuk, akik a városnak ezen az alacsonyan fekvő ré­szén lakunk. Nem hosszú az utcánk, mindössze 14 ház van itt, de 25-en indulunk naponta munkába és 10 ap­róság az iskolába. Azzal a kéréssel fordulok a tanács v. b. illetékes osztá­lyához — lakótársaim nevé­ben is —, hogy ha egy mód van rá, szíveskedjenek beter­vezni a mi utcánk járdaépí­tését. Ismerve az utca lako­sait, Ígérhetem, hogy ha erre sor kerül, szívesen segítünk társadalmi munkával az épít­kezésnél. ígérhetem: nem lesz ránk olyan panasz, mint a Botond utca 16. számú ház lakójára. Mi, dolgozók, különböző munkahelyekre, különböző időben indulunk, illetve jö­vünk a munkából, bizony sokszor sötétben is, és ilyen­kor még nehezebb a közleke­dés. A Tázerdei utca 32. számú ház előtti kis térség­nél — ahol kocsiút-átjáró is van — olyan nagy a sö­tétség, hogy esős időben a leg­nagyobb vigyázat mellett is csak bokáig sáros cipővel tu­dunk továbbhaladni. Hálásan megköszönnénk, ha valamiképpen világosságot is lehetne odavarázsolni. Papp Dénesné, Török Ignác utca 14. Tartsuk meg talajaink termőerejét! Napjainkban jelentős terü­leti növekedést érnek el tsz- eink. Ez a területi növeke­dés viszont új feladatokat ró a tsz-ek szakembereire. Biz­tosítani kell a talajerő után­pótlását, hogy az eddig elért terméseredmények ne csök­kenjenek. Ennek egyedül jö­vedelmező megoldása az ál­latállomány számszerű növe­lése. Sajnos, az új belépők nem hoznak sok állatot magukkal, mert pár holdas parcellájukon jóformán csak a háztájinak megfelelő mennyiséget tudták eltartani. A nagyobb földterü­lettel rendelkezők állománya is rosszabb, mint tsz-eink számosállat-sűrűsége. Négy- holdanként esik egy állat. Ezt az arányt pedig semmi eset­re sem volna szabad csök­kenteni, mert különben bi­zonytalanná válik a termelés, kisebbek lesznek a hozamok. Mindebből az következik, hogy mindent el kell követni az ál­latállomány számszerű növe­lésére, de legyen gondjuk tsz- einknek azok termelésének fokozására is, tehát biztosíta­ni kell részükre az optimális takarmányozást. Fia ezt kivitelezni nem áll módjukban, akkor használják fel a 3004/2. kormányhatáro­zatban biztosított lehetősége­ket, s vásároljanak zöldtrá­gyának somkórót, mely hol­danként 43—48 forinttal ter­heli a termelési költségeket, de talajaink üdén, tápanyag­ban gazdagon maradnak a be- szántás után. Természetesen a műtrágyaféleségek maga­sabb adagú felhasználását — különösen az új területeken — jövedelmezően lehet alkal­mazni. György Endre A volt malom megfelelő átalakítással üzletházzá varázsolható, az anyagté- ren pedig TÜZÉP-telepet lehetne létesíteni. A szólás-mondás azt tartja: minden terv annyit ér, amennyit abból megvalósíta­nak. Nos, ezek az életrevaló tervek sokat érnének. Igazán megérdemlik a megvalósítást. — Pacsa — EJNYE, EJNYE, de csúnya dolog, hogy egye­sek a város szépítése helyett annak elcsúfításán, egészség­telenné tételén fáradoznak! A posta és a DÁV épületei kö­zötti gyermekjátszóteret va­laki szemétdombnak használ­ja. Ha ilyen szorgalmasan halad a szemét kihordása, ho­vatovább odajutunk, hogy a gyerekek csak állva hintáz­hatnak, mert a hinta és a föld közötti téret az orv- szemétkihordó egészen ki­tölti! „Ismerkedéstől a menyasszonyláneif Vasárnap városunkba látogat a Rádió A szíkvízüzemben nagy szorgalommal dolgoznak. A töl­tőgépeket Lencsés Imre és Farkas F erenc kezeli. Naponta 2600 üveget töltenek meg ál* Valahányszor Nagykőröst említi a rádió, „dagadunk” a büszkeségtől. Jólesik hallani szőkébb hazánkról az éter hul­lámain, mert tudjuk, hogy ak­kor, ha csak egy-két percre is, az egész országban, sőt azon túl is rólunk hallhatnak. Amikor a rádió riporterei legutóbb nálunk jártak, a Sza­badság Termelőszövetkezetet látogatták meg a „magnó”-val. EUoövetJoezö vasárnap az Ifjú­sági Rádió munkatársai láto­gatnák hozzánk, és a már jól ismert, vidám társasjáték fel­vételét készítik el egy későbbi adás számára az Arany János Művelődési Házban. A műsor valóban vidámnak ígérkezik. Erre biztosíték már maga a. meghívó is. Idézünk a meghívó szövegéből: ­„A felvétéi' Helye: d'^N&ffy- kőrösi'Arany János Művelődé­si Ház, Időpontja: 1960. ja­nuár 10, vasárnap 10,30 órakor. A rádiófelvételre való tekin­tettel kérjük a helyeket legké­sőbb 10,15 óráig elfoglalni. A műsor szigorúan zártkörű. Részt vehetnek: 1. A menyasszonyok és vőle­gények. 2. Azok, akik eljegyzés előtt állnak. 3. Mindazok, akik jelenleg szerelmesek. 4. Mindazok, akik valaha életükben szerelmesek voltaik. I Folyamatos a szállítás is. I Szűcs Albert sofőr segít ra­y í kod ni Szűcs Ambrus ládázó­í ^ nak, hogy gyorsabban fordul­hasson í Nem vehetnek részt: 1. Akiknek köböl van a szí­vük. 2. Akik még soha nem vol­tak szerelmeseik. Csak kivételes esetben jö­hetnek: a fiatal (és öreg) háza­sok. Kérjük, ne feledje otthon jó­kedvét, leleményességét és fő­leg hozza magával szíve vá­lasztottját.” A sokat ígérő meghívó után már csak annyit jegyzünk meg — minden gyanakvás elkerü­lése céljából —, hogy a rádió riporterei előre senkivel sem­mit nem beszéltek meg. Csitt-csatt, piV-puff — pü- föli lovát a vastag ostomyéllel a megvadult kocsis. Először csak a hátát, de szegény pára — hiába áll hegynek lefelé — nem bírja a nagy, sáros föld­hegynek álló, alaposan megra­kott tábláskocsit átbillenteni. Mit csinál erre az embersé­géből kivetkőzött, ■ vagy talán csak megvadult hajtó? Fogja ,Leltór miatt zárva' Ismét elérkezett az az idö- amikor az üzletekben, égyré-másra megjelenik a fel­írás: „Leltár miatt zárva”. A népgazdaság szempontjá­ból fontos az üzletek kész­leteinek számbavétele. A kifüggesztett szöveg azon­ban helytelen. Mert mi az üzleti leltár? Olyan okirat, amely tartalmazza az üzlet berendezését, felszerelését és árukészletét. Könyvelési nyelven szólva: tartalmazza az állóeszközöket, fogyóesz­közöket és fogyó anyagokat. Leltárral minden üzlet ren­delkezik, nemcsak az év bi­zonyos szakaszában, hanem mindig. E miatt nem kell az üzletet zárva tartani. Más azonban a leltározás. Ezzel a szóval azt a folya­matot jelöljük. amelynek so­rán ellenőrzik, hogy a leltár­ban szereplő eszközök tény­legesen megvannak-e, nincs-e hiány vagy többlet? Ezt nem zavarhatja az árusítás, e miatt az üzletet zárva kell tartani. Tehát nem a leltár, hanem a leltározás miatt. Jó lenne, ha az üzletvezetők a jövőben nem sajnálnák azt a négy betűt hozzátenni! az ostornyelet, szembehelyez­kedik a jószággal és teljes ere­jéből a pofáját üti. A járókelők, akik a Kecske­méti utca sarkán, az építkezés alapozásánál már nem először előforduló esetet látják, ön­kéntelenül is felháborodással kiáltanak: — Mit csinál ember? Miért üti azt a jószágot? Nincs an­nak esze, hogy visszaütne!! Jobb belátásra ez sem bírja a kocsist. Kis híján jutna az ostomyélből a figyelmeztetők­nek is..: Mennyivel egyszerűbb lett volna, ha nem a földkupacra, hanem mellé áll a kocsi és úgy rakják meg. A jószágnak ak­kor a nagy erőlködéstől nem kellene megszakadni és az os­tornyelet, azt a goromba szer­számot sem kellene igénybe venni! Még szerencse, hogy a rend­őrség észrevette az esetet és közbeavatkozott. Reméljük, hagy a példás büntetés elveszi a kedvét legközelebb az állat­kínzástól a kocsisnak, KÖRÖSI EMBEREK A kiváló traktoros Pécsi Albert ősz hajú, de rendkívüli szorgalmú és mun­kabírású dolgozója az állami gazdaságnak. Cseh Zetorjával fáradtságot nem ismerve üze­meltette a munkagépeket. Kint lakik a gazdaság szomszédsá­gában és azt is megteszi, hogy munka után este vagy a haj­nali órákban a lakásához lüözel eső földön végzi a munkát. A gép szerelmese. Úgy vigyáz Zetorjára, hogy három év óta ’kisebb javításokon kívül más­ra nem is volt szükség. A gép­parkban most is ápoltan pihen a gép, amíg gazdája szabadsá­gon van. Keveset lehet megtudni ró­la, családjáról, életéről. Kurtán felel a kérdésekre. A vezető irányítását készségesen elfo­gadja, hiszen hivatásának érzi a gép kezelését és a jó mun­kát. Ha néha beszélni kezd, szava szerény, tisztességtudó. Csúf káromkodás véletlenül sem hagyja el száját, még in­gerült társait is csendesítgeti. Kedves Zetorja után kap­csolta szeptember óta, amikor a gazdaság megkapta a járva silózó gépet és négy hónapon át dolgozott. Ennek a gépnek egész évi normája 150 hold zöld takarmány silózása. Ö az év töredéke alatt 178 holdról 197 vagon zöldtakarmányt ta­karított be, majd átadta társá­nak a silózó gépet, aki szintén egy év normáját teljesítette. Lényegében tehát ezzel a ma­gyar gyártmányú géppel két év normáját végezték el. A harmadik a kaszálva ra­kodó géppel elért teljesítmé­nye volt, mert 467 holdról 381 vagon szálas zöldtakarmányt takarított be. Mindent összevetve 1103 va­gonnak megfelelő mennyiséget gyűjtött be, illetve szórt ki trá­gya formájában, azonkívül, hogy szorgalmasan szántott, boronáit és vetett. Jó munká­jának jutalma a versenybizott­ság szerint egy Moped motor- kerékpár, mint élső díj és egy NDK fényképezőgép, mint má­sodik díj. A sok kitüntetés, oklevél boldog tulajdonosa a jutalma­zás után azon gondolkodott, hogy pénzzé kellene tenni a motort, hiszen nem tud motor- kerékpározhi. A pénzt jobban lehetne forgatni. S mi történt ehelyett? A felesége gyorsan megtanult motorozni, a gép el­adásáról szó sem lehet, hiszen az asszony azzal jár be a vá­rosba. Bizonyára jóleső érzéssel hallgatja az elrobogó motorke­rékpár pufogását Pécsi Albert, akinek a földművelésügyi mi­niszter az „állami gazdaság ki­váló dolgozója” kitüntetést ado­mányozta és a verseny után a bíráló bizottság ezt a jutalmat is odaítélte. Hiába, érdemes jól dolgozni! — M. — — BEFEJEZTÉK az év­végi vagyonmegállapító lel­tározást a földművesszövet­kezet valamennyi egységében. A szövetkezet valamennyi üz­lete ma már a rendes nyitva­tartási időben árusít. — TIZENHÁROM fiatal kérte felvételét a Faáru- és Dohányzócikkgyártó Vállalat KISZ-szervezetébe a közel­múltban. A tagsági könyvecs­kéket kedden kapták meg a fiatalok, s ebből az alkalom­ból letették az ünnepélyes fogadalmat. — AZ ELMÚLT ÉV vé­géig 70 hektáron erdősített az állami gazdaság, 20 holdat pedig barackfákkal telepített be. — SZOVJETUNIÓ, a szo­cializmus országa címmel tart előadást a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat sza­badegyetemének keretében Vécsey Zoltán, a Tankönyv- kiadó Vállalat szerkesztője január 7-én, este 6 órai kez­dettel az értelmiségi klubban. Az előadást követően három kisfilmet: Krim, Uj-Minszk és Utazás Szuhumiban vetíte­nek. — ÖNKIVÁLASZTÓ rend­szerű méterárubolttá alakít­ja át a Szabadság tér 10. szám alatti üzletét a Pest megyei Ruházati Bolt Kis­kereskedelmi Vállalata. A megyében ez lesz a tizedik, országosan pedig az ezredik új kereskedelmi rendszerű bolt. Megnyitására előrelát­hatólag január 15-én kerül sor. — HETVEN ŰJ munkaerő­vel növelik az első évnegyed­ben a ládagyár munkáslét­számát. Idáig már mintegy 60 munkavállalót felvettek. A létszámemelést a vállalat megnövekedett terve tette szükségessé. Az 1959. negye­dik negyedévi 6500 köbméte­res terv helyett idén az első évnegyedben 7300 köbméter fa feldolgozását célzó tervet kaptak, s ebben a tavalyinál munkaigényesebb gyártmá­nyok szerepelnek. — GYORS ÜTEMBEN fej­lődnek termelőszövetkeze­teink. A január 4-i adatok szerint 415 tag 2415 hold földterülettel lépett a közös gazdálkodás útjára. Kedden pedig 2220 földterülettel 367 tag kérte felvételét a meglevő termelőszövetkezetbe. — KOCSIJÁVAL behaj­tott az állami erdő fiatal csemetetelepítésébe és ott kárt okozott Szalóki Amb­rus Nyárkutrét dűlői lakos. E szabálysértésért 200 forint pénzbírsággal sújtották. MIT VETÍT AZ ARANY JANOS FILMSZÍNHÁZ? Január 7—8-lg: Ketten a nagy­városban. Megható indiai film egy kis cipőtisztítóról. Január 9_lo-ig: A csend világa. Magyarul beszélő színes francia film. Magyar híradó. Kísérő műsor: A Szajna talál­kozik Párizzsal. Január 11—13-ig: Vakmerő szív. Kalandos szovjet—jugoszláv színes film. Matiné vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel, egységesen két forintos helyárakkal: Telhetetlen méhecs­ke. Többet ésszel, mint dühös erővel!

Next

/
Oldalképek
Tartalom