Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-05 / 3. szám

A jobb utakért L o n x i IV. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM 1960. JANUÁR 5. KEDD Modern üzem ma már a faárugyár Az fizieteket a tervek sze­rint május 1-én nyitják meg. Mi, a ránkbízott munkát igyekszünk jóval előbb elvé­gezni. A bútorokon kívül jelentős más megrendeléseink is van­nak. Például mintegy 100 000 darab bükk almásládát készí­tünk az egyik exportáló válla­latnak. S hogy a Faáru- és Dohányzócikkgyártó Vállalat mostani nevéhez hű maradjon, pipákat és szipkákat is gyár­tunk. E készítményekből jelen­tős exportkilátásunk van. S hogy győzzük-e a munkát? íme, néhány adat vállalatunk fejlődési kilátásairól: A tavaly felépült korszerű szerelőcsarnok 30 dolgozó be­állítására nyitott lehetőséget. Ebben az évben a munkás'ét- szám negyvennel gyarapodik. Lehetővé teszi ezt a mintegy 400 000 forintos beruházással épülő két újabb szerelőcsarnok, ame­lyet a Nyíregyházi Városi Tanács építőipari vállalata készít el előregyártott per- lit-elemekből. (Érdemes megjegyezni, hogy az idén épülő két csarnok csak­nem 25 000 forinttal lesz ol­csóbb, mint a tavalyi nagy hu­zavonával felépített egy.) A csarnokok elkészítésével megszűnik vállalatunk eddi­gi túlzsúfoltsága. Korszerűen berendezett helyeken folyik Mi történt városunkban az 1959. évben? December 31, délelőtt 11 óra. Megvártam, amíg egy boldog apa bejelentette új­szülött kislány káj át az anya­könyvi hivatalnál. Azután ér­deklődtem az új anyakönyv­vezetőtől, Harkai Józsefné- tól, hogy milyen változás tör­tént egy év alatt a lakosság számának alakulásában. A nagy könyvek adataira egész évben kíváncsi a la­kosság. Az év utolsó napján már megközelítő pontossággal megállapíthatjuk a követke­zőket. Az év folyamán született 403 gyermekből leány 200, tehát hárommal a fiúk vezet­nek. Az első bejegyzett új­szülött Marton Erzsiké volt. Az év folyamán meghaltak száma 304, ebből férfi 155 volt. Az év első halottja Nagy Lajos nyugdíjas MÁV raktárnok volt. Szépen ala­kult tehát a lélekszám, 99 sraporodás mutatkozik. A há­zasságkötések száma 217 volt. Az első ifjú pár Kopa Fe­renc és Pásztói- Erzsébet, az utolsó házasságot kötő Vadai ^ József és Cs. Kiss Ilona. — Mi jellemezte az év hó- ^ zasságkötéseit? — Nagyon sok volt az igen ^ fiatal menyasszony. A leg- fiatalabb 1944. január 4-én ^ született, tehát még nem is ^ volt 16 éves, amikor házas-1 ságot kötött. A legidősebb vő- í legény már 75. évét taposta. ^ A férfiak mindenhogyan bát- ^ rabbnak mutatkoztak, mert g egy 68 éves vőlegény már £ harmadszor állt az anya-1 könyvvezető elé. £ A házasságok kötésére szé- j pen berendezett, ünnepi te- £ rém szolgál. Az év végén be- £ szerzett új, brokát asztalíerí- j tő, zászló és esketési szalag ; emeli a hivatalos eljárás fé- ; nyét. Sőt a zenei aláfestés; biztosítására is ígéret hang- \ zott el az 1960. évre. — Érik-e meglepetések az \ anyakönyvvezetőt? — Az első házasságkötés íz- j galmára már csak homályosan \ emlékszem, hiszen az még \ 1955-ben volt. De egyszer a ; barátnőmet kellett volna es-; ketni. Erre nem vállalkoztam,1 megkértem rá a helyettesemet, Bar tus József nét. A születések bejegyzésekor néha meglepő dolgok fordul­nak elő. Az élettársak közül a gyermek megszületése után sokszor nem akar az asz- szony házasságot kötni. Igen nagy meglepetést okozott az utolsó hetek egyik születési bejegyzése. Az édesapa bol­dogan vallotta magáénak az újszülöttet. Amikor a sze­mélyazonossági igazolványát kértem el, mind a ketten színt váltottunk. Akkor lát­tam, hogy a férfi már nős, van hat gyermeke, ez az új­szülött egy leányanya fiacs­kája és így a 7. gyermek. A férfi színt váltott azért, mert nem gondolt arra, hogy ez a kis jövevény is bekerül az igazolványába. Nem is tudta elképzelni, hogy mit szól majd ehhez az igazi felesége? — M — majd a munka megfelelő kö­rülmények között, következés­képpen: termelékenyebben dolgozunk. A mostani sze­relőcsarnokot gépüzemmé ala­kítjuk, s munkavédelmi be­rendezésére mintegy 95 ezer forintot költünk. Beruházásaink között jelen­tős még a 210 000 forintos költség­gel épülő műszárító be­rendezés, amely a minő­ségi bútorgyártás fontos kelléke. 110 000 forintért pedig különböző faipari gépeket vásárolunk, közöttük egy vastagsági gya­lugépet és sorozatfúrót. Tekintélyes összegek áll­nak rendelkezésünkre szociá­lis célokra. A műemlék Ta- nárky-kúriát rendbehozatjuk. Itt helyezzük el még ebben az évben az üzemi konyhát és a nap­közi otthont. Számításunk szerint mintegy 50—60 gyermek részére. Mosdóhelyiségeinket fürdővé bővítjük, öltözők célját pe­dig a mostani ebédlőnk szol­gálja majd. Vállalatunk esz­tergályos részlegét a főépület földszintjére helyezzük, az emeleten pedig a kultúrterem, az ebédlő és az irodák kap­nak helyet. Ez évi kilátásaink, fejlődé­si lehetőségeink újabb nagy lépést jelentenek előre. S vállalatunk dolgozói nevében bátran állíthatom: tartjuk majd ezt a lépést. Kovács László. a vállalat vezetője Mint már hírül adtuk, kikövezik az Örkényi utat. Ennek bizonyságául itt z kép: már hordják sr követ Napi postánkból: Ez a mosoly mindennél többet ér! Ep« kis hír margójára szeret­nék néhány sort írni. Az elmúlt hé­ten egy rövid, pár soros hírből értesültem arról, hogy a városi bí­róság épületében a vöröskereszt he­lyi szervezete tea- délutánt rende­zett. amelynek keretén belül tombola is volt. A tombolajegyek árusításából be­folyt összeget a kórház gyermek- osztályának fe­nyőünnepére ajánlotta fel a vöröskereszt ve­deményezést. Ez­zel a néhány já­tékkal is egy-egy beteg gyermek szenvedéseit tud­juk enyhíteni, egy-egy szenvedő arcra tudunk mo­solyt varázsolni. Ez a mosoly ne­künk mindennél többet ér. Ezért olyan nagy jelentőségű a jelentéktelen­nek látszó aján­dék, s ezért kö­szönöm meg még egyszer a meleg szívből fakadó kezdeményezést. Dr. Hídvégi Z. főorvos Ma. 'Ktyfiyji Q g Tg? «rargiT) 'Ezen az éjszakán még az antialkoholista is úgy igyeke­zett az óévtől elbúcsúzni, hogy valamelyik szórakozó­hely dohányfüstös és szeszgő­zös levegőjét szívogatta le orrlyukain egy pohár bambi ; mellett. Jókedv és alkohol­mámor nélkül talán nem is i szabad az új esztendőre &t- : érni?! Hiába! Szokás, az szo- : kás! ¥ A régi cukrászdában csen- Idesen üldögélnek az asztalok­inál. Családok. Az asztalokon íegy-egy krémé», fekete. El- í vétve féldecis, talpas poharak ; is láthatók. Ezeket már a | „pendlizök” kérték. t)k ké- f sőbb fognak belemelegedni és {valahol megtelepedni. Iíáér- jnek, reggelig van idő. i * ! A földművesszövetkezet ven- \ déglőjében már nehezebb í volt szétnézni. Kávészag, do- {hánylüst és szeszgőz terjen­gett a levegőben. Az asztalok \ körül mint fecskék a távíró- \ dróton — sűrűn ültek az em- * berek. Az egyik asztalnál kö­így búcsúztunk az óévtől Pillanatfelvételek a szilveszteri szórakozóhelyekről zépkorú férfi végtelen bánat­tal, el-elcsukló hangon éne­kelte: „Egyszer, iia eljönnél a kávéházban (így!), beszél­nék veled, te szőke gyerek...” Hó, ez már azt sem tudja, hogy fiú-e vagy lány!... A másik asztalnál a „Magas je­genyefára” mászott fel egy hang és — hogy beleakadt a hangszála egy ágba, arról nem tehet. Megesik az ilyen. Hogy a zenekar mit húzott, nem tudom. Nem tudtam ki­fülelni! ★ Az Aranykalászba valahogy bejutottam. A levegő olyan volt, mint a központiban, csak a sűrűségi foka volt na­gyobb. Itt az asztalok között már táncoltak is, illetve lök- dösték egymást A hangszóró bús bánattal és rekedt buja­sággal szórta az éneklő ze­nész hangját. — Merre jártál tegnap este...? És imbolyog- tak és izzadtak. ★ A Kőrisfa cukrászdában túltettek a dobozolt halakon. A szardíniák kényelmesebben helyezkednek el az olajban, mint itt a vendégek. A han­gulat olyan fesztelen volt, hogy a zenekar énekese min­denkit letegezelt. Nagyszerűen játszotta a becsípett embert. Még meg is csuk'.ott néha a hangja. Amikor a mambót kezdték játszani, olyan rá­zásba kezdtek a táncoló pá­rok. hogy egymásról a ruha- gombokat is lerázták. A hang­szóró csuklóit, jajgatott, néha még üvöltött is és feiüvöltöt- tem én is, mert hát ugye, a tyúkszemem mégse gyalog­járda. Mikor eltávoztam és visszanéztem, a neonbetűkből csak ez világított: ...rázda...j Milyen vicces ez a cégtábla!; ¥ A Sportotthonban minden- \ kin túltettek. Itt atomsűrű- í ségű volt minden. „A lányok,! a lányok, a lányok angya-! lók...” az egyik, „Gyere! Bodri kutyám, szedd a ...” a í másik, „Ott fogsz majd sír- í ni...” a harmadik és így to- í vább, minden asztalnál mást í énekeltek, a zenekar és a; táncosok pedig a „Város pe-; remén” andalogtak. Nem cső- \ dálkoztam ezen. mért itt már; megérték az új évet. * í Nem is mentem tovább. A; jó szokást megtartották a kő- / rösiek. Kedélyesen, ió ked v- % vei, vígadással búcsúztak az / óesztendötől és köszöntötték % az újat. Hazafelé menet én^ is dalra gyújtottam és aka-% ratlanvl is a „Ha egyszer el- £ jönnél a kávéházba ...” stró- ^ fáját kezdtem el. amikor az£ egyik fa melletti sötétből £ megszólalt egy borízű hang: £ — mennék én komám, de} már mindenhonnan kidobtak j K. B. í — JÖL HALAD a termelő- szövetkezetek fej'esztése. Az Arany János Termelőszövet­kezetbe például csak az elmúlt héten 122 család 145 taggal és 1152 katasztrális hold földdel kérte felvételét. Bár a Szabad­ság Tsz környékén szervezett agitáció nem folyt, ebbe a szö­vetkezetbe is többen beléptek: Ide már 61 c=alád 70 taggal és 440 hold földdel jelentkezett. — ELKÉSZÜLT a szeszfőz­de-telep drótkerítése. A mun­kálatok 38 000 forintba kerül­tek. — JÓL BIZTOSÍTOTTA a város szódavízellátását az ün­nepek alatt a szikvízüzem. Pe­dig nagy volt a forgalom, kará­csonykor és Szilveszterkor ösz- : szesen 25 800 liter szódavíz fo- | gyott el. ___________ ANY AKÖNYVI HÍREK SZÜLETTEK: Száraz Dénes kubikos és Kovács Judit leánya: Katalin Margit« Andó Ferenc nö­vényápoló és Németh Terézia fia: Gyula, Bakv József tsz-könyvelö és Rauzer Róza fia: József Imre, Gergelyfi Ferenc erdőgazdasági munkás és Fazeka Szűcs Amália fia: Dezső. Pálfi Éva alkalmi munkás leánva: Julianna, Gyulai László lakatos szakmunkás és Petiik Ilona leánva: Zsuzsanna, Kíséri Ferenc IVIÄV kocsirendező és Forgács Ilona fia: Ferenc Csaba. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Airosfon István földműves és Lakatos Rozália, Vadai József segédmunkás és Csikós Kiss Ilona. MEGHALTAK: Kisgyörgv Dénes 1 hónapos. Horváth Erazmus föld­műves 70 éves Gál Hnréné Gál •Tnb'anua 76 éves. Cserhalmi Fereuc földműves napszámos 65 éves, Szalai Alaiosné Trambek M.ár*a M év«*s. Sallai Jáno«né 111««: Rozá­lia 89 éves, Harsány! Sáncomé Tüg* Fester 90 évps. Gál Lajosné Kasza Tóth T^ré-Hq íjq éves. Sar- kadi G''ö-«rvné SalT^»' Julianna 71 éves. Kása Jáunsné P*»"*-1* ,T”d?t 90 éve«. Kö~tvélyesi Zoltán föld­műves 5á éves. — SOKAT ETTÜNK, ittunk az ünnepek alatt. Nagy volt a forgalom a földművesszövetke­zet cukrászdájában és vendég­lőjében. A két helyen mintegy 24 000 forint volt a forgalom Szilveszterkor. A Kőrisfa Cuk­rászdában csak pezsgőből 120 üveggel fogyott el. — HITELESÍTETLEN mér­leggel és súlyokkal mérték áruikat a piacon G. Nagy Jó­zsef Örkényi út 33. szám alatti és Pál Benjáminné Nagy Sán­dor utca 2. szám alatti lako­sok. Ezért a szabálysértési ha­tóság 200—200 forint pénzbír­sággal sújtotta nevezetteket. Kevés olyan körösi gazda van, aki évente legalább egyszer meg ne fordulna a tanácsházán a járlatlevél ke­zelőjénél. Alig lehetett a mai napon is szót váltani Tóth Istvánnéval, hiszen csak egy napon 95 új járlatlevelet állí­tott ki és 86 esetben végzett átírást. Az egész évi forgalomról a pontosan vezetett könyvek részletesen beszélnek, A szá­mok bebizonyítják, hogy fej­lett mezőgazdasággal rendel­kező városban élünk. Az ál­latok egy része magánosok vagy az Állatforgalmi Válla­lat révén az ország húsellá­tását biztosítja. Másrészt trá­gyájuk révén a terméshozam emelkedése szintén előnyösen hat gazdasági életünkre. Az elmúlt esztendőben leg­nagyobb forgalom a sertések járlatlevele körül volt. 14 000 állat cserélt gazdát. Utána a borjú forgalma következik 1100 járlatlevéllel. Szarvas- marha 650, ló 550 és juh- kecske 1935 járlatlevelével összesen 18 235 hivatalos irat. Ennél természetesen jóval több, 19 600 állat cserélt gaz­dát, mert főként a tsz és ál­lami gazdaság egy ’evélen több állatot is értékesített. A bejegyzés szerint három hó­napnál fiatalabb sertéseknek volt a legnagyobb a forgalma, 8965 esetben kellett járlatle- velet kiállítani. A vásárok forgalma a fen­tieken kívül még 2731 állat nyilvántartását jelenti. Az 1939. évben hét vásárt tar­tottak. Legnagyobb forgalmat a júliusi vásár mutatott. Ek­kor eladtak 97 lovat és 362 szarvasmarhát és sertést ve­gyesen. A decemberi vásár rendkívül csendes volt. A vi­déki felhajtás szinte szóra sem érdemes, az eső is gá­tolta az adás-vételt. A fel­hajtott állatoknak mintegy a fele kelt el, azt is az Állat­forgalmi Vállalat vásárolta meg. Érdekes, hogy sertésből csak 197 részére kellett jár­latlevelet kiállítani. Juhot senki sem vett. Mindent összevetve az 1959. év állatforgalma a járlatleve- lek alapján kevesebb volt, mint 1958-ban. Akkor 21 145 tanácsházi bejegyzés történt, amihez jött még a vásárok adás-vétele. Mi lehet a csök­kenés oka? Néhány gazda a drága ku­korica- és olcsó sertésár mel­lett nem tartotta kifizetőnek az anyakoca tartását. Sokakat a termelőszövetkezetek szer­vezése billentett ki a gazdál­kodás egyensúlyából. Ugyan miért? December 29-én vette át a Petőfi Tsz az új belépőktől a lovakat. Az átvevő bizottság becsüle­tesen felértékelve fizeti ki az állatok értékét a volt gazdák­nak. Amíg a vásárban né­melyik állat ingyen sem kel­lett, a tsz 1500—2000 forintra becsülte ezeket. Kilónként át­számítva mintegy két forint­tal fizet többet, mint az ál- latforgalmi a lovak és szarvas- marhák esetében. Nem be­szélve arról, hogy a közös­ben ki-ki újra találkozik a maga kedves állatával vagy annak hozamával. Ahol a legtöbb gazda megfordul Magunknak gyűjtünk, j egymáson segítünk \ A takarékpénztár kedves j ajándékokkal várja ügyfeleit, i a takarékos embereket. Nem­csak a betétek kamata jelent újévi örömöt a könyvecskék tulajdonosainak. Figyelmez­tető tárgyak, érmek, naptárok betűi beszélnek a takarékos­ság értékéről, i Az egyik naptár felirata: „Rendszeres takarékosság, több öröm.” Mellette egy há­ziasszony megrakodva cso­magokkal. Hiszen a boltok­ban minden kapható, csak a forintok gyűjtögetésével biz­tosítsuk az anyagi alapot hozzá. Akik benne vannak a Köl­csönös Segítő Takarékpénz­tárban, tudják, hogy a bajból sokakat kisegített ez a moz­galom. Néhány éve még ne­hezen ment a szervezése, ma már természetes, hogy ha­vonta 10—50 vagy ennél több forinttal biztosítjuk decem­berben a téli vásárlások anyagi alapját. Ekkor fizeti ki ugyanis a takarékpénztár a betétet kamatával együtt. A lottózókat, a totózókat a furulyázó Lottó Ottókán kí­vül csillogó „arany” szeren­csepénzek buzdítják további kísérletezésre. Végül az ara­nyos érem majd csengő forin­tokat vagy ropogós bankje­gyeket hoz a kitartó játéko­soknak. Van még Lottó-szappan, falinaptár is a kedves aján­dékok között. Egy megszívle­lendő felirat jó tanács a jövő évre: „Kezdd az évet takarékossággal.” Magunk ér­dekében jó lesz megfogadni! Kilenc évvel ezelőtt pipa­gyárként indult vállalatunk, a mai Faáru- és Dohányzócikk­gyártó Vállalat. Fejlődése kü­lönösen az utóbbi években ug­rásszerű volt, s ma hovatovább ott tartunk, hogy ez év végére valamennyiünk örömére bú­torgyárrá fejlődik. Mit is gyártunk ebben az évben? Hadd említsek erről néhány adatot. A legfontosabb — és bátran állíthatom — továbbra is az egyik legkapósabb cikkünk a háló lesz. A tavalyi 580 hálógamitú- ra helyett idén 800-at ké­szítünk. Háromajtós szek­rényekből a tavalyi 180 da­rabot mintegy 480 darabbal szárnyaljuk túl. A múzeumok országos igaz­gatóságától újabb jelentős, mintegy 300 000 forint értékű megrendelést kaptunk. Tavaly ugyanis különleges éremszek­rényeket gyártottunk a szá­mukra. Munkánk minőségével és szállításaink pontosságával elégedettek voltak. Bizonyára ennek köszönhetjük, hogy idén vitrinek készítésére kap­tunk megbízatást. Nagyobb megrendeléseink közül érdemes még megemlíte­ni, Ihogy vállalatunkra bízták az új bérház két üzlethelyiségének (cukrászda és csemegebolt) bútorral való berendezését. zetösége és a szakmaközi bi­zottság. A hír meglepett, hi­szen én semmit sem tudtam er­ről. Azóta már megkaptuk a já­tékokat, ame­lyekkel az osztá­lyon fekvő kis betegeinknek tu­dunk kedvesked­ni. Engedjék meg, hogy ezúton kö­szönjem meg mind a helyi vö­röskereszt-szer­vezetnek, mind a szakmaközi bi­zottság illetéke­seinek ezt a kéz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom