Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-31 / 26. szám

fántlátli TAr CEGLÉD. ALBERTIRSA. CEGLÉDBERCEL. TORTEL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE IV. ÉVFOLYAM. 26. SZÄM 1960. JANUÁR 31. VASÁRNAP 7987000 forint a város fejlesztésére TUDÓSÍTÁS A VÁROSI TANÁCS ÜLÉSÉRŐL A tanácsháza nagytermében pénteken délelőtt Került sor a városi tanács idei első ülésére. A tanácsülés napirendjén két nagy jelentőségű ügy tárgyalá­sa szerepelt: az 1960. éves vá­rosfejlesztési terv jóváhagyása, valamint a termelőszövetkeze­tek. zárszámadása és az 1960. éves terv ismertetéséről szóló beszámoló. Elsőnek Hegedűs József elv- társ, a végrehajtó bizottság tit­kára terjesztette elő a párt és tanács v. b. által, valamint a városfejlesztési állandó bizott­ság által többszörösen felül­vizsgált és a tanácsülés jóváha­gyására ajánlott tervjavaslatot. _ A városfejlesztési tervja­vaslat összeállításánál a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának 1959. évi 35. sz. tvr. rendeleté­ben, valamint a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány 1032/1959. sz. határoza­tában foglaltakat vettük ala­pul _ kezdte előterjesztését a v. b. titkára, majd folytatta: A városi tanács végrehajtó bizottsága a községfejlesztési alap kérdésénél elsősorban _a lakosság anyagi eszközeire tá­maszkodik, melynek alapját az elmúlt évek során az általános jövedelemadó alkotta. Az idén a községfejlesztési hozzájáru­lás zömét a tételes kivetés te­szi ki. A tervjavaslat a bevételi források közül a lakossá« hozzájárulásának mértékét a termelőszövetkezeti ta­gok háztáji gazdasága, a 400 négyszögölnél nagyobb földterülettel rendelkezők, de 1500 Ft jövedelmi adót nem fizető egyéni dolgozó parasztok, iparos ^ vagy szellemi foglalkozású, vagy . csak házingatlannal ren­delkező adófizetők terhére 150— Ft évi hozzájárulás megállapítását javasolta. Az 1500 Ft jövedelmi adón felül fizetők részére a hoz­zájárulás mértéke tovább- ra is az adó 20 százaléka- Ilyen alapon az egyéni be­fizetéseken alapuló bevetel 1 408 000,— Ft lesz. __A kormány a lakosság ál­dozatkészségét m inden forint bef.zcte^re löO Ft állami támogatást ad varo sunknak. Ebből 2 112 000 Ft bevételre számítunk, közölte a tanácsüléssel az eloado ma^d részletesen ismertette a többi erőforrást, amelyből:a tanácsi vállalatok több mint 1 000 <>M forintos nyeresegreszesedese es félmillió forint varhato taisa dalmi murika értéke emelhető "LK1 „* Sw ttAtól is. amelyet elmúlt évben vett fel a jf-nacs a kórház és a Felszegi ut ep ­£SfMTSSA betervezésére tett javaslato . Uj járdaépítésre és aszfalt­burkolatok feljavítására 100 000 Ft., oktatasi lntéz- mán vek napközi otthonok SSre 600 000 Ft, az ipari iskola bővítésére tTo 000 Ft, a gyogl’fn^o további fejlesztesere 200 000 forint. Külterületi lakosság érdeké­nek megfelelően a betonhidak építésére 222000, Ft, és a tanyaKozpontok, ku területi iskolák és egyeb epu letek célszerű telepítenek elősegítése céljából a kiüt erű leti rendezési terv készíttetésé­re 150 000 Ft-os keretet kivan- nak biztosítani* , . ■»«* Több kisebb jelentőségű eo- irányzat mellett meg kell még említeni, hogy a város piacterén a terme­lőszövetkezetek részére lé­tesítendő állandó jellegű elárusító helyek letesitcse- re 100 000 Ft, és az Arany­sas helyén épülendő 30 la­kásos bérház megepitese- hez tanácsi hozzájárulás­ként szintén 100 000 f«rmt szerepel a tervjavaslatban. A további évek nagyobb fel­tokon alapult és a lehető legtöbbet tesz, hogy az adott körülmények között a vá­ros fejlődését a legjobban szolgálja. Hegedűs József elvtársnak a felszólalásokra adott válasza után a tanácsülés a városfej­lesztési tervjavaslatot egy­hangúan megszavazta és meg­bízta a végrehajtó bizottságot, hogy a terv valóra váltásáról maradéktalanul gondoskod­junk. Második napirendi pontként szereplő és a termelőszövet­kezetek 1958—59. évi zár­számadásáról és az 1960. évi szövetkezeti tervek ismerteté­séről szóló beszámolót Bódizs Antal elvtárs, a v. b. elnökhe­lyettese tartotta meg. A be­számolóban foglaltak nagy jelentőségére tekintettel, a részletes ismertetésre lapunk legközelebbi számában kerül sor, Ugyanúgy részleteseb­ben foglalkozunk még más elfogadott javaslatokkal is. A paradicsom termesztésének nag) üzemi kérdései A mezőgazdasági szakkör ja­vaslatára a városi tanács v. b. mezőgazdasági osztálya a tsz vezetői és szakemberei részére tapasztalatcserét rendez. A ta­pasztalatcserére a kísérleti gazdaság látszik legalkalma­sabbnak, ezért a gazdaság ve­zetőivel történt megbeszélés szerint február hó 3-án, szer­dán — reggel 9 órai kezdettel kerül sor megtartására. A kísérleti gazdaság a para­dicsom nagyüzemi termelésé­ben elért kiváló eredményeit a tudomány és a gyakorlat he­lyes összefogásával érte el. A palántanevelés, a talajelőké­szítés, a trágyázás és a növény- ápolás nagyüzemi módszerei és a gépesítés lehetőségei sze­repelnek a tapasztalatcserén. A tapasztalatcsere időszerű annál is inkább, mivel a város termelőszövetkezetei a folyó gazdasági évben kezdik meg tulajdonképpen a paradicsom nagyüzemi termesztését. Tabányiék Cegléden A legjobb könyvterjesztő A könyvterjesz­tés nem könnyű dolog, ezért kü­lön is megbecsü­lést érdemel a Május 1 Ruhagyár egyik adminisztra­tív dolgozója, akit a legjobb könyv­terjesztőként is­mernek. — Ezerkilenc- százötvenhét ok­tóber 10-én kezd­tem a könyvter­jesztést — tájé­koztat munkájá­ról Józsa Sándor. — Akkor év vé­géig 7700 forint áru könyvet ad­tam el. 58-ban összesen 29 000-en, 59-ben 36 000-en vásároltak tőlem, ami havi átlagban 3000 forintot je­lent. Az idei for­galom még na­gyobbnak ígér­kezik az Arany­könyvtár-sorozat miatt, atmelynek csak itt 38 előfi­zetője van. Lett volna még ennek többszöröse is, de sajnos. Cegléd összesen csak 108 Mfizetőre\ kapott keretei. Akaidban nii sokkal keve­sebbet kapunk minden könyvből, mint környező városaink, pél­dául: Szolnok. — Kik és mi­lyen könyveket vásárolnak leg­jobban a ruha­gyár dologozói közül? — A szalag- és az adminisztratív dolgozók vesz­nek legtöbbet, a műszakiak — akiknek pedig legmagasabb a fi­zetésük — a leg­kevesebbet. Leg­többen regén„ .üet visznek, hazai és külföldi íróktól egyaránt. El tud­nék adni meg­számlálhatatlan Karenina Annát, Jókait. Gárdonyit, Fekete Istvánt és háztartással, ké­zimunkával fog­lalkozó könyve­ket Rendszeres vásárlói vannak az Olcsó Könyv­tárnak, a verses­kötetek közül nem tudok eleget hozni Petőfiből és Aranyból. — És hogyan történik az áru­sítás? Mi a „tit­ka” annak, hogy ilyen nagy forgal­mat ér el? — Hadd felel­jek a második kérdésre előbb: azt hiszem, azért tudok annyi köny­vet eladni, mert magam U szenve­délyesen szere­tem a be­tűt. Sokat olva­sok, ismerem a régi és az új író­kat is, így min­denkinek a leg­inkább neki va­ló könyvet tudom ajánlani. Ha el­olvasták, meg is beszéljük a mű tartalmát. A ter­jesztést pedig úgy végzem, hogy egy csomó könyvvel kimegyek a dol­gozók közé és ott válogathatnak belőlük kedvük szerint. Eleinte csak az asztalra raktam ki őket, de rájöttem, hogy ha ide kell jönni érte, akkor sok­kal kevesebben vásárolnak. — És mi a „fi­zetség" ezért a lelkes munkáért? — Elsősorban, hogy elősegíthe­tem a dolgozók között a kultúrá­nak minél széle­sebb körben való terjedését. Meg aztán —■ teszi hozzá mosolyog­va Józsa Sándor — az eladási ősz- szeg hét százalé­káért én is vá­laszthatok ma­gamnak a köny­vekből. Bizonyára ez a legkellemesebb „honoráriumJő- zsa Sándor szá­mára. Kívánjuk, hogy munkája a jövőben is leg­alább akkora eredménnyel jár­jon. mint eddig! Ke — A NÖVÉNYVÉDŐ ÁLLO­MÁS közli, hogy filmvetítéssel egybekötött növényvédelmi előadást tart február hó 1-én, délután fél 6 órakor a MB- DOSZ kultúrházban. Kötelező növényvédelem és a gazdasá­gosan végrehajtható védekezés szerepeinek az előadásban. w.\\\\\\\\\\\\\\\\\\\w\\vc\\\\\\\\\\\\\\\\'' Nem utolsósorban kell szó- í tanunk a közönségről. Hálás, j intelligens közönség hallgat- \ ta végig a műsort. Azok jöt-\ tek el. akiket valóban érdé- i kel az irodalom, akik szeret- \ nek mindent, ami szép és í igaz. Ide kívánkozik egy i Babits-idézet. Miért volt si- i kere a pénteki estnek? Mert minden embernek a \ lelkében dal van, j És a saját lelkét hallja minden dalban. \ S akinek nagyon szép lelkében í az ének, \ Az hallja a mások énekét is j szépnek, j Végre megszületett tehát aj ceglédi irodalmi színpad. Min-} denekelött Katsányi Sándor } könyvtárost illeti érte a Uö-! szönet. Ö fáradozott a legki- \ tartóbban, hogy ez a nagysze- } rü vállalkozás a sok felmerii- } lő akadály ellenére is sikerül-} jön. Bízunk benne, hogy a < bemutatkozó előadásnál is! színvonalasabb. a közönség' ízlésének megfelelő müso- j rokkal fogjuk szolgálni a rá-J ros kulturális fejlődését. Farkas László ' — UJ ÉS EÉGI termelőszö­vetkezeti tagok ismerkedtek szombaton este az Arany- mező Termelőszövetkezetben. A termelőszövetkezetet a vendéglátóipari vállalat pat­ronálja és ők is részt vettek, közösen készítették el a va­csorát. — MINDEN HÓNAP elején balesetvédelmi előadást tart a Tőzegkitermelő Vállalat b dolgozói részére;. Külön ok- ^ tatásban részesülnek a gépke­í zelők és a fizikai munkások. 2 \ — SZÁZ HEKTÓ ászokhor­^ dó terven felüli javítását vál­lalták a Pincegazdaság dolgo­zói április 4, felszabadulásunk ünnepének tiszteletére. | _ 71 ooo FORINT ÉRTÉKŰ ^ gyógynövényt vásárolt fel az ^ elmúlt évben a Ceglédi Föld- J művesszövetkezet. í — JÁRÁSI UTTÖRÖ TA- í LÁLKOZÓ kezdődött ma <iél- ^ előtt 11 órakor a művelődési í házban. Délelőtt az iskolák í tanulói kultúrműsorral szóra- í koztatjéík a pajtásokat. Délután <4 órai kezdettel jelmezbálos »tánc kezdődik. Az ötletes és í szép jelmezeket 10 értékes ju- j talommal díjazzák. A Vendég- b látóipari Vállalat öt kiló mál­naszörpöt ajándékozott a paj- í tásoknak. \ — VASÁRNAP délelőtt 9 ^órakor kezdődik az asztalite- í niszezők járási spartakiádjá- n*k döntője. A nagy összecsa­páson a járás községeiből £ mintegy 50 fő vesz részt. A £ férfiak a Táncsics iskolában, ^a nők pedig a MEDOSZ-ban 'tartják mérkőzésüket. WVaXXXXXXXXXXXvXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV,X'*tV<.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'CXXXXXXXXXXVX\X'«tX« „Ma hull a hó, és álom hull a hóban“... A ceglédi irodalmi színpad bemutatkozó előadása réz ebben is megállta a he­lyét. Nagy Marianne teljesen ki­alakult, egyéni stílusban ad­ta elő számait. A fővárosban is jól ismert művésznő ná­lunk is tehetsége javát töre­kedett nyújtani. A közönség nem fukarkodott az elisme­réssel. Zenei szám is szerepelt a műsoron. Haydn B-dur vonós­négyesének első tételét dr. Czifra György (első hegedű), az Állami Operaház tagja és a ceglédi zeneiskola tanára. Dávid Sándor (másodhege­dű), a ceglédi zeneiskola ta­nára. Kiss István (mélyhege­dű), az Állami Operaház tag­ja és Eckhardt József (gor- donlca), az Állami Operaház tagja és a ceglédi zeneiskola tanára szólaltatták meg. A művelődési ház balett stúdiójának tagjai a tél han­gulatait idéző táncokkal sze­repeltek. A számokat Far­kas Gyuláné tanította be. összebújó, békességes órák va­rázslatát idézték fel a vers­sorok. A költemények előadói, Ar- pádi Gabriella, Gyarmati Teréz és Nagy Marianne kö­szönetét érdemelnek a szép élményért, amit az est közön­ségének nyújtottak. Árpádi Gabriella kellemes hangszínnel, a szerzők érzés­világába beleilleszkedve tol­mácsolta a műveket. Külö­nösen Nyekraszov „Vörösorrú fagykirály” cítnű versének elmondásával remekelt. Büszkék vagyunk Gyarmati Terézre, akit a mi városunk nevelt fel, és szépen megállta helyét a hivatásos előadómű­vésznők között is. Nagy tap­sot kapott Babits „ősz és tavasz között“ című versé­nek elmondásáért. Móra Fe­renc „Szép karácsony szép zöld fája” című elbeszélésé­nek tolmácsolása komoly mű­vészi feladat. Gyarmati Te­adatainak előkészítését cé­lozza a vásárcsarnok tervezé­se, a kórház tervezése, a víz- torony műszaki terveinek el­készítésére és thermálvíz hasz­nosítása érdekében megren­delt műszaki tanulmány ké­szítésére beállított közel 700 000 forintos előirányzat. Az előterjesztés befejezése­ként kihangsúlyozta a v. b. tit­kára, hogy a víztorony es szennyvízcsatorna építése, a vízellátás megoldása nagyon hiányzik az idei tervjavaslat­ból, azonban ez nem jelenti ezeknek az égető problémák­nak elvetését. A párt és a ta­nács v. b. ezeknek a beruházá­soknak az ügyét állandóan fel­színen tartja. A tervjavaslat készítői igen alapos megfon­tolás után arra az elhatározás­ra jutottak, hogy az idén min­denekelőtt befejezik a már fo­lyó építkezéseket, megoldják a legsürgősebb és halaszthatat­lan problémákat és a csatorna, víztorony építésére a felsőbb szervektől kívánnak nagyobb erőt, biztosítani, miután ennek a két létesítménynek a meg­kezdése jelenlegi erőnket meg­haladja. Az élénk érdeklődéssel kí­sért beszámoló nagy hatást váltott ki a jelenlevő tanács­tagokból és vendégekből. A hosszú sorban megindult fel­szólalások kifejezték a tanács­tagok véleményét. Ocsai István tanácstag töb­bek között kiemelte a beter­jesztett városfejlesztési terv- javaslat megfontoltságát, rea­litását. Dr. Bagóczki Lajos ta­nácstag a társadalmi munka szervezésének fontosságára, széleskörű alkalmazására hív­ta fel a figyelmet. Nyújtó Ferenc tanácstag: hangsúlyozta, hogy a közmű­vesítésére vonatkozó igé­nyünk nagyon jogos, de nem a mi zsebünknek való. Na­gyobb állami támogatás fo­lyósításának szerzését javasol­ta. Mészáros István tanácstag a v. b. tagjai felé felvetette, hogy a jövőben többször és erélye­sebben forduljanak támoga­tásért a felsőbb szervekhez. Bácskai József tanácstag egy tanácstagokból és az ország- gyűlési képviselőből, vala­mint a megyei tanácstagokból álló közműfejlesztési bizott­ság szervezését ajánlotta. Az egymás után pergő hoz­zászólások szinte kivétel nél­kül érintették a legnagyobb kérdéseket, a város közműve­sítésének helyzetét. Egységesen alakult ki az általános hangulat: a be­terjesztett javaslat a la­kosságtól érkező javasla­! Szép esténk volt ez elmúlt Ipénteken. Régen vártuk mar ! ezt a napot. Megszületett a j ceglédi irodalmi színpad. !örömmel újságoljuk, hogy az Iújszülött egészséges, erős, és \ már a születése napján so- \ kan voltak rá kíváncsiak. A ! művelődési ház emeleti terme ; egészen megtelt érdeklődök- I kel. Kintről behallatszott a ja- I nuári eső zenéje, odabent a ! teremben a hamvas, tiszta, \ sármentes tél hangulata ural- \ kodott. „Ma hull a hó és álom ! hull a hóban...” Ez a Ju- l húsz Gyula-idézet volt a mű- \ sor címe. ! Csoóri Sándor József Attila- í díjas költő mondott lírai, me- lleg hangú bevezetőt. Rokon- í szenves, közvetlen egyénisé- b ge meghódította a közönsé- \get. 5 A bevezető után a világ­birodalom, remekei következ- b tek. Horatiustól Nyekraszovig, b Berzsenyitől Kosztolányiig bterjedt a megszólaltatott köl- b tők névsora. Téli tájak suhan- btak el előttünk. úrrá lett b rajtunk a tél derűje és a tél b szomorúsága. Megszólalt a ítéli szerelem muzsikája is, Már-már hagyományossá válnak a járási tanácsnál, a szakszervezeti bizottság ál­tal rendezett klubestek. A hétfő este megrendezett klubest azonban sokkal érté­kesebb és maradandóbb min­den eddiginél. A szakszerve­zet meghívására örömmel jött el, önzetlenül, társadalmi munkában, minden anyagi juttatás nélkül Tabányi Mi­hály és együttese a járási ta­nács dolgozói szórakoztatásá­ra. . _ , „ A zsúfolásig mégteft tafiács-í teremben a tanács dolgozói és meghívott vendégek meleg fo­gadtatásban részesítették a do­bogón megjelent művésze­ket. A hangszerszólókkal a művészek egyenként is csil­logtatták művészi tudásukat. Tabányi Mihályon kívül még szólnunk kell Balogh Géza hawaygitár-művész szólójáról és Szenes Lászlónak, a Buda­pest Varieté népszerű mű­vészének humoros paródiájá­ról. A művészek után a dolgozók léptek a színpadra, önkéntes jelentkezés alapján hamaro­san startszámmal ellátott versenyzők álltak rajthoz a „Kérdezz-felelek” társasjáték­ból^ A feljött ^ét^ésekre adott válaszokban fe nők tettek ki. magukért és az első díjat Tar­kó Sándorné, a másodikat Bon­der Mikléené, míg a harmadi­kat Tála Jánosné nyerte. A színvonalas, kellemes szó­rakozást tánc követte. A Tabányi-együttes műsor közben

Next

/
Oldalképek
Tartalom