Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-31 / 26. szám

riLST MEGYEI WCirlap I960. JANUÁR 31, VASÁRNAP A világsajtó izgatottan vitatja - a bíróság még mindig tanácstalan 1958. május elseje volt, vi­rágos május elseje, amikor éjjel fél tizenkettőkor Char­les Zumhach előkelő genfi üzletember felesége hazaérke­zett, villájába és megszokott mozdulattal nyitotta ki a kaput. Ami azonban ezután következett, azt cseppet Sem találhatta megszokottnak. Éppen ellenkezőleg. Hatvankét éves férjének se­gítségért kiáltó hangjára lett figyelmes, azután lövé­seket hallott, majd feltárult az ajtó és egy ismeretlen kéz nehezedett a vállára. Zum­bachné rémülten nyomta visz- sza az ajtót, aztán futni kez­dett. Az ismeretlen kéz még ismeretlenebb tulajdonosa azonban nem hagyta magát visszaszorítani, gyors lép­tekkel eredt utána. Hirtelen újabb lövés hal­latszott, a golyó ott fütyült el az idős asszony füle mellett. Aztán még egy dördülés — Zumbachné elvágódott a föl­dön. Estében még látta, hogy gyilkosa most már nyugodt léptekkel távozik a házból. Amikor magához tért, tud­ta meg, hogy férjét négy lö­véssel és hét tördöféssel gyil­kolták meg abban a pilla­natban,' amikor 6 hazaérke­zett. Mégpedig fiuk. André Zumbgch szobájában. Hamis nyomon zik, mint technikus. Az azonban már érdekesebb, hogy ez a Linda Baud Jac- coud barátnője volt. És a fiú szerint Jaccoúd féltékeny volt rá. De hiszen a gyilkosság a fiatal Zumbach szobájában történt — csap újra a fejéi e a rendőrtisztviselő — hogy erre akkor nem is gondoltam! A kétéltű ember Dehát kicsoda ez a Pierre Jaccoud? Nézzük előbb azt, amif az előkelő világ tud róla. Meggazdagodott genfi ügy­véd fia, maga is ügyvéd, közben amatőr szépirodalmár, radikálispárti képviselő, ké­sőbb az ügyvédi kamara el­nöke és természetesen sza­badkőműves, ami a radiká­lis nagypolgárság karrierjé­nek elodázhatatlan kelléke ma is, ugyanúgy, ahogy ná­lunk is az volt Tisza István korában. Nős, három gyer­mek apja, feddhetetlen pol­gár — ez nem is vitás. Kiderül azonban más is. Ugyanez a feddhetetlen pol­gár, aki rendíthetetlen nyuga­lommal védi a polgári mo­rált a közéletben, megcsalja feleségét ezzel a Linda Bauddal és — mint a fiatal Zumbach vallomásából kide­rül — megküldi neki Linda Baud néhány meztelen fény­képét. Moriaudnak mindez hirte­len eszébe jut és csendben nyomozni kezd. Csendben, mert ,az előkelő világot meg­zavarni mégsem illik. A teljes titokban, Jaccoud tudta nélkül, őt különböző trükkökkel félrevezetve meg­tartott nyomozás során kide­rül, hogy az előkelő ügyvéd­nek éppen olyan mexikói tő­re van, mint, amivel a gyil­kosságot elkövették, hogy Jaccoud akkor este, amikor a gyilkosság történt, elvesz­tette egyik, kabátgombját, és, az áldozat mellett éppen olyan gombot találtak, hogy a kabátján az áldozat vér- nyomai találhatók és végül biciklijének lámpája éppen úgy vibrál, mint amilyen vib­rálást Zumbachné látott a gyilkos biciklijén. És még valami: A gyilkos­ság óta Jaccoud Stockholm­ban járt egy kongresszuson és a svéd fővárosból szőkén tért vissza. Előzőleg sötét­barna hajat viselt és Zum­bachné is sötéthajú gyilkos­ra emlékezett. Az ügyvédi kamara elnö­ke közönséges gyilkos? A tisztes családapa mezte­len fényképekét küldözget? De hisz ez lehetetlen! A genfi gazdagok pletykája igaz lenne? De hiszen ez borzalmas! Hát már senkiben sem bízhat az ember? így futott végig a rémhír, miközben 1958. június 7-én Jaccoud urat a rendőrség letartóztatta. Amikor elfog­ták, hirtelen tekintélyes meny- nyiségű altatót vett be, úgy hogy napokig nem tudott vá­laszolni a kérdésekre. „A tárgyalást megnyitom" Szabadon engedni mind­ezek ellenére nem lehetett. A felizgatott genfi jómódúak most már igazságot akartak. Elvégre mégiscsak tudni kell, kit enged be az ember a há­zába! És másfél év után most el­érkezett a pillanat, amikor a genfi bíróságon az elnök sza­va elhangzik: a tárgyalást megnyitom. Jaccoud betegen ül a vád­lottak padján és védekezik. Apámat nyilván tévedésből ölhették meg helyettem — mondja Andié Zumbach — hiszen Jaccoud rám volt fél­tékeny, nekem küldte el Lin­da meztelen képeit, hogy ki­ábrándítson. És a gyilkosság az én szobámban történt. — Jaccoud revolverrel kény- szerített, hogy hagyjam ma­gamat meztelenül lefényké­pezni — . vallja Linda Baud és a meglepetés moraja száll a teremben. Ezeket a képe­ket kapta meg André. És a revolver, amivel kényszerí­tették Linda szerint — azonos a gyilkos revolverével. — Férjem nem lehet gyil­kos. Teljesen nyugodtan tért haza a gyilkosság estéjén — kiáltja könnyek között Jaccoud felesége. Jaccoud revolvere nem azo­nos azzal, amivel a gyilkos­ságot elkövették — állapítja meg a fegyverszakértő. De a többi bűnjel azonos és a bíróság egyelőre tanácsta­lan az esettel kapcsolatban. Máté Iván Te úgyis előbb érsz haza szivecském, ne felejtsél el ke­nyeret venni Jtofic Elsőrendű slelő, de sajnos, nem bírja a hideget ÉLJEN A SZAKÁLL ttnrtn nn n n Praktikus /T\ Elkéstem egy kicsit? A gazdag polgárok hazá­jában a rendőrség nem is gondolhat másra, minthogy á gaztettet valami koldus csavargó követte el. Vagy ha nem is az, de mindenesetre valami szegény ember. Ez már így szokás a gazdagok rendőrségénél. A nyomozás most is erre­felé terelődött. És hamarosan hírt is adott róla a gazdag polgárok lapja, hogy valószínűleg megta­lálták Zumbach úr gyilkosát. Mégpedig hol?- Nos, sehol máshol, mint Zumbachék házában. A ház meggyilkolt ura ugyanis bér­be adta garázsát néhány egy­szerű embernek és ezekről ki­derült, hogy ott rablótányát rendeztek be. Nincsen hát probléma, a ház ura nyilván felfedezte, hogy lakói „nem mindennapi lakók” és ezek félelmükben meggyilkolták, nehogy fel­fedje titkukat. Ugye, milyen egyszerű is a dolog? Hiszen ez világos. Azaz mégsem ... Váratlan fordulat A genfi előkelők körében hamarosan furcsa pletykák kezdenek szálldogálni. Hogy honnan erednek, senki sem tudja, de egyre többen vitat­ják, hegy a garázsban tanyá­zó rablót gyilkosnak _ nézni ^túlságosan kézenfekvő”, itt mvalami másról van szó”. Dehát miről? A pletyka a rendőrségnek is fülébe jut és Pierre Mo- riaud, tisztviselő, a rendőr­ségen hirtelen a fejéhez kap. Eszébe jut, hogy közvetlen a gyilkosság elkövetése után az áldozat fia, André, valami olyasmit mondott, hogy ap­jának ellenségeiről nem tud, néki magának aZohban igenis volt egy ellensége. A nevét féltté mondja ki, mert köz­ismert és köztiszteletben ál­ló férfiről van szó. Ellensége nem más, mint Pierre Jac- 'cerúd, az ügyvédi kamara köz­• tiszteletben álló elnöke. — Hogy erre nem gondol­tam! — csap a fejére Mo- riaud, és az előkelő társa­ság pletykáira emlékezik, no . meg arra, hogy amikor a ki­mondott névtől megdöbbenten ' megkérdezte a fiatal Zum­• báchtól: mire alapozza gya­núját, az alapjában véve nem nagyon szokatlan dolgot mondott néki. Ezért nem is tulajdonított fontosságot ak­kor a dolognak. André Zum­bach közeli kapcsolatot tar­tott fenn a genfi rádió igaz­gatójának titkárnőjével, Lin­da Bauddal. Ebben nincs is semmi különös, hiszen a fia­talember is a rádiónál dolgo­“Rejtvény­AMI KÉSIK,NEM MÚLIK... í Ez a szállóige minden népnél ^ Ismert. CSEHOV, a XIX. századi á nagy orosz realista irodalom '/ egyik legnagyobbja, akinek szüle- r, tóé» mn »K7.tpndt»K évfordulóiéról « lékeztünk még - j megjegyzést fűzött ehhez a szálló- 2 igéhez. Csehov megjegyzését lásd í a vizsz. 1 és függ. 13 sorokban, í Tehát: ami késik, nem mú- í lik ................ I ft ^Tforc'rr^T'ri?«. 9 Nagy fájdal­önt. 18. Kánikulai viselet, brrr, de hideg van. 19. Régi gyerekjáték. 20. Olasz folyó, névelővel. 22. Távvezeték a föld alatt. 23. Hárfa, melyet a légáramlás hoz zengésbe. 25. Dél-am erikái főváros. 26. Él­tető folyadék. 27. Kétnegyed súly? 28. Rövidítés számok előtt. 29. Diplomások neve előtt áll. 30. Ki­jelentés, mellyel csínján kell bán­ni. 33. Az egekig magásztal. 36. Görögország régi görög neve. 38. Sárral dolgozik. 39. Kereskedelmi rövidítés. 41. Abbahagyta a do­hányzást. 42. Z. S. 43. Hízó 2 VÍZSZINTES: Z mák klasszikus jelzője egy lidiai összekeverve. 45. Iluska belső ré- y király után. akit Zeusz az éhség sze??? 46. Régi rádiómárka. 48 á és szomjúság örökös kínjára ítélt. Z 10. Simon röviden becézve. 11. ? Ennél olcsóbban már nem lehet. ^ 13. Kedvelt dísznövény. 15. Y. E. ^ 16. Túl van a serdülőkoron. 17. > Hevesen és nagy mennyiségben Méntelepéről híres. 50. Papagáj keresztnév. 54. Úgy nevezett. 55. Ritkás. 56. Orel szülöttje. 57. A modern Japán megteremtője volt. 58. Kellék p hegedűhöz. 60. F. T. 61. Vízijármű. FÜGGŐLEGES: 1. Győzelem. 2. Szobához. 3. Idegen női név. 4. ^ Izmokat köti a csonthoz. 5. Bizo- 4 nyos időpontra vonatkozó. 6. Jöjj x Hozzám! 7. Y. E. 8. Hó — foneti-^ kuiS néniét szóval. 9. A bűncse- y lekmény elkövetője. 10. Fával í táplálkozik! 12. S. B. fordítva, x 14. A honfoglaló magyarok egyik y pihenőhelye volt a Volga és ^ Dnyepr között. 18. Tagadószó. 21. á Vilmoska. 22. Könyörög. 24. Jó- 2 kora hüllő. 26. V. N. kiejtve. 29. y Lopakodik. 31. Gazdasági Híva- 4 tál. 32. Olasz költő (Felszabadult x Jeruzsálem). 34. A csűr szélei. 35. y Borzeb. 37. S. Z. 40. Fa, melynek ^ leveleiből készült koszorú, a ki- í tüntetés jele lett. 43. Külföldi olaj. 2 44. Nem jelent meg időben. 47. « Formába önti a művész. 4«. Do- ^ hány fajta. 49. A végén terel? 51. ^ Tapasztaltság. 52. Valóság. 53. 2 Megvonja az engedélyt. 57. Női y név. 58. Beteg, akiről már az or- í vosok is lemondtak. 59. A. T- í 92. Rangjelző. 2 á Beküldendő Csehov mondásának ^ megfejtése i960, február 8-ig. A á megfejtők között értékes könyve- ^ két sorsolunk ld. í Az I960, január 16-i rejtvényünk í helyes megfejtése: ökörszem, ^ dankasirály, fecske, szajkó, kaná- ^ ri, fakopáncs, erdei szalonka, ken- 4 derike. nyaktekercs, mezei pa- y csirta, szarka. y Könyvet nyertek: Papp Komé- í lia, Vác, Jókai u. 9. _ Törköly y L ászlóné. Újszilvás 101. — Id. ^ Molnár József, Veresegyház, Virág £ út 8. — Donith Ildikó, tanítónő, ^ Törtei, általános iskola. — Mátyus ^ Sándor, Nagykőrös. V., Tanárky £ B. u. 7. — Lakos Kornél, Vecsés. y Koltói Anna u. 12. _ Szepesi And- ^ r ásné, asszisztens, Budapest, IV., í Dózsa Gy. u. 30. SZTK-rendelő. y belgyógyászat. _ Koszoruffy ^ G vula, Gyömrő, Sallai I. u. 5. — 4 Misek Gyula, vasutas, Szentendre, y — Budavári László, Cegléd, Sas í u. 7. \ A könyveket postán küldjük el. ^ Gyilkos-e az előkelő svájci ügyvéd?

Next

/
Oldalképek
Tartalom