Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-30 / 25. szám
AZ UJ EV DIVATJA: A SETLEND Az idén rövidesen megjelenik a divatáru üzletekben a Kistarcsai Fésűsfonógyár újdonsága, a bolyhozott birkagyapjúból készült «eilend. Képünkön: háromrészes kötött setlend-ruka, banánszín és méregzöld összeállításban. TÉLI ÖLTÖZKÖDÉS FÉRFIEMBER, ha fázik, melegebb harisnyát vagy éppen csizmát húz, felveszi kötött holmiját, kucsmáját, nagykabátját és fütyül a hidegre. Néhány évtizede még a nőnemű lények általában úgy igyekeztek öltözni, köny- nyű cipőcskékbe, pici kalapba, mint a sokkal enyhébb éghajlatú párizsi asszonyok. A bölcs nagykendő, csizma, meleg alsó csak falun járta. Szerencsére valamelyest enyhült a városi asszonyok divathóbortja világszerte — csak még van néhány csökevény nálunk is — beszéljünk róluk őszintén. A meleg alsónemű bizony nem karcsúsít. A szakorvosok véleménye szerint azonban sokkal-sokkal nagyobb kárt okoz a hiánya, mint ameny- nyire csúfít. Estére, báli ruha alá viseljünk nyárias fehérneműt. Habár akkor sem árt, ha az odavezető úton van valami melegebb is felette, amit levethetünk az öltözőhelyiségben. Még egy tréningnadrág is elfér a taftruha alatt, ahogy a kislányok ünneplője alá is feladjuk! Külföldön már nagy divat a színes harisnyanadrág. Nálunk valahogy eljutottunk ahhoz, hogy a gyerekek már kapnak — hogy szegény felnőtt lányoknak, szemöldök a múlté, a vastag, de szépen ívelt a korszerű. Szájra halvány, lehetőleg természetes színű rúzs kerüljön. A sötét, a lilás és a szájvonalon túl festett száj már ugyancsak a múlté, szerencsére. A gondosan festett, világospiros száj és a kiemelt szem. érdekessé, okossá, finommá tesz minden arcot. A felső szemhéjat is be lehet kenni akár egy kis csillogó vazelinnel, akár egészen parányi szemhéjfestő krémmel. Szőkéknek kék, barnáknak zöldes, feketéknek ezüstös ál jól általában. Kezünkön ugyanolyan színű lakk legyen, mint a szájrúzsunk, vagy egészen halvány, természetes rózsaszín, esetleg gyöngy Házszín. asszonyoknak meddig kell még meztelen combokkal fa- gyoskodni, az bizonytalan. Hajszálvékony nylonharisnya csinos viselet — tavasz- szal meg ősszel. Télen a li- lásvörös láb meglepően kandikál ki alóla. A jól védő gyapjú- vagy pamutharisnya sokkal megfelelőbb. Fiatal lányoknak a pulóverszínnel egyező nagyon divatos és csinos. Idősebbek persze kerüljék a feltűnő színeket — hiszen kapni elég fajtát test- színben és semlegesben is. Jó! beváltak a kreppnylonok, amelyek elég melegek, tartósak és mutatósak. A MELEG SZOKNYA, meleg kötött felső résszel szerencsére bevonult a divatba. Csak ne csillogó ékszerrel viseljük! Egy fém vagy kerámia lánc, tű, fa kitűző eléggé ékíti a sportos, nappali öltözéket. Az idei bő kabátdivat megengedi, hogy több réteg vatelin vagy szőrmebélés vagy akár teveszőr, esetleg régi kabátból készült szövetbélés fokozza a melegét. Ha kissé gömbölyűbb is valaki, még nem kell megfagynia azért, hogy valamivel karcsúbbnak lássék a béleletlen kabátban! Fejre ugyan jó meleg a sál, évek óta viselnek az asszonyok, de éppen ezért kissé unalmas. Ha hátul összetűzzük, vagy akár összevarrjuk egy darabon, s elöl egymásra hajtjuk nyak alatt, vagy át is húzzuk, csuklyaszerű, érdekes fejfedőnk lesz, amely sokkal biztosabban áll a csúszkáló sálnál. Nagyon hideg időre, sportra harisnya- szár-szerű kötött sapkát ajánlunk, amelyből az arc kellemesen keretezve bújik elő, s váltig ' védi a ' nyakát'.'"Maradék pamutból gyorsan Meg lehet kötni. Habár a kézimunkázok közt most más szenvedély kapott lábra. Olyan fajta horgolással, mint egykor a dísz-kutyüsok készültek, kucsmasapkát gyártanak. Minden színben látható, kapható — és valóban célszerű, vidám, kedves ötlet. Készítését el is áruljuk: nyolc láncszemmel kezdünk, erre kis pálcákat horgolunk körben. A második sortól a kis pálcák minden másodikat úgy készítjük, hogy egyik ujjúnkat — harmadikat vagy kis- ujjat, amelyik éppen kézre esik — beledugjuk a szálba. Az így lehorgolt pálca előtt egy hurok lesz. Folyamatosan szaporítunk is, hogy a kucsma alakot megkapjuk, a széltől és fejtől függően, ahogy a munka kézben mutatja magát. Zefirből, kártolt gyapjúból, de még bébifonalból is csinos — érdemes még belekezdeni! MELEG CIPÓ —»vagy legalább is meleg harisnya a trotőrcipőbe — már elég általános és jobban bevált, mint a sok bajlódással járó hócsizma. Este ruhatárba kerül, a kabát mellé s a pehelykönnyű tűsarkú kristály- tisztán a lábra — nem úgy, összenyomorítva, porosán, mint a hócsizma alól. A nagyon divatos estélyi kesztyű sem árra való, hogy otthonról abban induljunk szórakozni. Vegyünk csak meleg, bélelt, bővet a havas éjszakán vagy a zimankós napon! Lehet akár kétujjas is, mert abban még kényelmesebben, melegebben van a kéz! Az Országos Iparművészeti Kiállítás l^iindazok számára, akik szerem tik a széo otthont, a divatos öltözködést, az újvonalú gépeket, háztartási eszíközöket — őszinte Örömet jelent az iparművészeti kiállítás, ahol a Műcsarnok tér* me í ben bemutatják az elmúlt évek legszebb termékeit. Nem véletlenül került toliunkra a „legszebb termék”, mert ennek a kiállításnak, kevés kivétellel nem mesterművek és nem vitrinbe készült darabok a jellemzői, hanem mindaz, ami a mai embert valóban körülveszi. A mai. kis lakásokban másként fér a bútor, mint a régi építmények kereteiben. Mai embernek mások a követelményei otthonától, mint a régieknek. Ezek a követelmények. adottságok alaikítot- ták ki világszerte az úi környezet képét. Vágyó elragadtatással néztük ^ például a fal mellé épített elemekből álló konyhabútort — Kovács Zsuzsa tervét —. ameir nemsokára gyártásra is kerül, a megszokott ügyetlen és drága berendezések helyett. A sokféle, kis térítőkkel „szettek”-kel terített asztalok simavonalú edényeit nem is olyan nagy költség beszerezni. A polcokkal, színes ülőbútorokkal, sima fekhelyekkel is sokkal jobban otthonossá tehetjük a szobáikat. mintha a megszokott ,,garnitúrákat” vesszük. Sokkal jobban át is lehet rendezni a vidám, egymástól független darabokat, ha eluntuk egyféleképpen való állásukat. A két színnel kárpitozott ülőbútorok meghitt, kellemes hatása szokatlan, de igen kellemes. A kiállítás legszebb darabjai Plesznivy Károly szőnyegei, amelyeket Kistarcsán szőnek, rackai uh szőréből, az anyag természetes színében tartva. Minden bútorszínhez igen jól merni ek fino-m fehér-szürke-fekéte árnyalásukkal különleges, ámyékszeru mintáikkal. A kiállítás legelső terme, mtnt” egy hangadója, a kerámia terem. Néhány nagy mester — Gorka Géza, Kovács Margit, Gádor István — vitathatatlan remekeket állított ki ezúttal is. Különösen a remek mázú Gorka-darabok egyik fekete-sárga edénye nyerte meg tetszésünket,, melyen a legszélesebb részen a máz kisimul, es a szűkülő nyak felé görcsösebb. Kovács Margit egy tömbben mintázott ülő nőalakja és színes tálainak dús képzelete ragadja meg a látogatókat. Gádor István a rajzosaíbb, szinte grafikai megoldásokkal kísérletezik. A fiatalabb nemzedékből Gorka Lívia és Kis Roóz Ilona, /valamint Csabai Mária mutat figyelemre méltó munkákat. Gyönyörűséggel néztük az egészen fiatal Szabó Erzsébetnek üvegmunkáit, amelyeken mestersége magasrendűen igényes tudása mellet a világ üvegművészetének elsőrangú képviselőin is túl- tevő finomságú tárgyain lobogó tehetsége ezer formában, színben tükröződik. EZ A DIVAT! DISZNÓTOR F eszedelmes tűz ütött ki? nem locsolja, oltja senki. Mi ez a nagy sakadalom, talán bizony lakodalom? Nincsen lakzi, tűz, se, vész se, készülünk, disznóölésre, udvar végén halom szalma, pirulhat a disznó rajta. Böllér topog, kését feni, nagyanya a vért keveri, hurkatöltő száját tátja, nagylábos a héjat várja. A kéményben füst tekereg, szalonnát és kolbászt szeret, miákol az éhes macska gömbölyödő oldalasra. Siessünk, hogy el ne késsünk, kérdezzük meg, mit segítsünk, és ha kész lesz, — egy-két óra — koccintunk a disznótorra! Győri D. Balázs Miníóskotésű, végig gombos dralon-kuli. magasan csukódó sálgallérral. Az ekszer viselése csak• nem egyidős az öltözködéssel. 1 A műértő, ha kezébe vészi : ezeket a kis díszeket, anyagá- S ról, megmunkálásukról pon■ tosan megmondja a készítés ; korát. A jobbágyság idején ■ például a nagyon értékes ; anyagú és sok munkával elő- ; állított ruhadíszeket csak a ; legmagasabb osztályok tagjai ! tudták megfizetni, viselni. Tör■ vény is tiltotta az alsóbb nép• rétegek cifrább ruházkodá- i sát. Mikor a polgárság jutott • uralomra, igyekezett fényben- ; pompában elérni vagy túl- j haladni a régi urakat. A kis- í polgár, a gazdagok értékes ; tárgyait hasonló, de értékte- ; len másolatokkal pótolta. így • jött divatba a hamis gyöngy, j hamis arans', hamis gyémánt, ■ a kézi munka helyett a gyári ; ékszer. I A kispolgári hamisékszerek divatja igen szívós. Ajándékboltjainkban ma is nem egy változatukat meglelhetjük, s aki nem ért hozzá, esetleg még ki is tűzi szépvonalú kötött blúzára, művészien szőtt szoknyához a legcsillogóbbat vagy legtarkábbat. Estére igen sok nő aggat magára különböző láncot, klipszet, tűt — amelyek öltözékét elrontják —, holott kiemelni, díszíteni lennének hivatottak. Egy-egy szép, régi ötvösremeket örömmel viselünk ma is, de akkor nem tanácsos más stílusú ékszerrel megbontani hatását. Általában csak „valódi” ékszert viseljünk. Ez alatt nem azt értjük, hogy arany ban-gyémántban pompázzék mindenki, sőt, azt, hogy ne hazudjon ékszerünk. Nemesen csiszolt üveg, amely üveget mutat, bájos lehet — de a gyémántutánzat —, hacsak nem színpadon viselik, nevetséges. Bemutatjuk a legújabb magyar ötvös, és kerámia-művészet néhány kiemelkedő darabját, hogy meglássuk, mi a szép, a korszerű rajtuk? Barta Éva, az Európa-szerte ismert fiatal művésznő, a kerámia ékszerek mestere. Gyöngyei igen szépen egészítik ki az öltözéket, érdekesen összeválogatott színezésükkel, s művészi formájukkal. A művész kezenyomát ott érezzük a gyöngyön, követni tudjuk, amint formálta az agyagot. A megformálásnak ez a sajátos szabálytalansága adja a ritmusát, összhangját láncainak. Kitűzőin és függelékein a kerámia anyagán, s a megmunkálás érdekességén kívül rajzos elgondolásain is gyönyörködhetünk. A legrégebbi, természeti népek s a későbbi népművészet motívumait komponálja ékszereibe. Mivel az ötvösmunkáknál is ehhez a motívumkincshez való visszanyúlással találkozunk, el kell mondanunk, hogy a mai dolgozó ember azért ‘merít zenében, iparművészetben egyaránt szívesen a népművészetből, mert évezredek során ez .volt az, amely nem az elnyomottak rabszolga, jobbágyi- vagy bérmunkája volt az uralkodó osztályok rendelésére, hanem a nép alkotása a maga és társai örömére. A hivatottabb, az ügyesebb kezű, gazdagabb ’elkű készítette olyan anyagból, amelyhez épen hozzájutott. Értékét csak a munka, a művészet adta. Azoknak az ékszereknek, melyeket ma készítenek művészeink, ugyanez a rendeltetése. Nézzük meg például Perez János nyakláncra való függőjét. Egyszerű rajzú, kis asszony és ember nyúl a nap felé, a nap, az óriási csillag alatt áttetszik a ruha anyaga, amin viselik, vagy a bársonyos női bőr. Báját, érdekességét csak legszebb népdalfeldolgozásainkhoz hasonlíthatjuk. Ugyanezt érezzük a kis madár, a csikó, a furulyázó juhász ábrázolásán is, meg a gyermekre hajló anyán. A virágok, az ősi mértani rajzok is gyakoriak az ötvösművészet modern remekein, amelyeken az anyag mindig őszintén, és ugyancsak a megmunkálás frisseségével, könnyedségével jelentkezik. Az újat, a szokatlant nein könnyű megszeretni, amíg nem értjük. De ahogy ruházatunkban elvetettük a turnűrt, a krinolint — ruhadíszekben is igyekezzünk keresni a mait, a művészit. Az olcsó műék- szert hamar elunja az ember. De a korunkat kifejező, művészi készítmények annyiszor okoznak örömet, ahányszor rájuk pillantunk. K. Zs. MIÉRT SZÉP? Ünnepi arcszépítés Itt a farsang, a bálok ideje. Minden nő szeretne szép lenni, ha egyetlen estére is. Intézzük úgy a dolgainkat, hogy ne maradjon utolsó percre a fodrász, a manikűr, mert aki haj- szoltan megy szórakozni, az fáradt, kedvetlen lesz egész este. Inkább pihenjünk le egy negyedórát, miután alaposan, tetőtől talpig lemondottunk. Lehetőleg sötét, csendes szobában töltsük ezt a negyedórát! s minden gondolatunkat igyekezzünk kikapcsolni. Ha szemünk fáradt, kamillateás vagy bórvizes borogatással nyugtassuk a pihenés alatt. A fáradt arcbőr felfrissítésére igen jó hatású a jeges borogatás. A zsíros krémmel jól bekent arcbőrt átforrósítjuk gőzzel melegített törülközőkkel, s fél perc után átdörzsöl-, jük jégdarabkákkal. Ezt a hi- í deg-meleg változtatást több- í szőr ismételjük. A vertein-; gést élénkíti, még a ráncok is; kisimulnak néhány órára. (A; törülközőt fazékban, forró víz; fölé helyezett tésztaszűrőn me-: legítjük.) \ Zsíros bőrre az élesztőpako-; lást jobban ajánljuk. Ez fél • deci tej. két dkg élesztő és egy j kanál m-éz sűrű keveréke, ame- j lyet negyed óráig hagyunk az ! arcon, s az élesztő B-vitamin-! ja ezalatt selymessé, simává! teszi a bőrt. Langyos vízzel! mossuk le. A megtisztított, pakolással; felüdített arc és nyak lehelet-! nyi krémet kíván. A zsíros; bőrre úgynevezett „nappali”,! vagyis száraz krémet, a száraz- 5 ra enyhén zsírosat teszünk. AJ krómé zeit arcot lepúderezzük.; Legalkalmasabb az úgyneve-! zett krémpúder, mert jobban; tapad, tartósabb. Folyékony j alapozó púdert is lehet hasz- j nélni, de ügyeljünk rá, hogy! ne legyen nagyon vastagon a; bőrön, mert az lárvaszerűvé; teszi az arcot. Pirosítót ne te-! gyünk a púder alá, mert egyál-; tálában nem divat. Púderezés j után készítsük ki a szemet.; Nagyon halványan rajzoljuk! körül puha, fekete rajzironnal.; Ez alig látható,- s mégis kieme-J li a szem szépségét. A divat-! hölgyek vastag szemceruzával! rajzolják, de ez nagyon is fel-; tűnő és természetellenes. De! estére egy kis ceruzavonal £ egyszerűbb lányoknak, asszo-; nyaknak sem árt. Ugyancsak; ajánlatos a szemöldök megérő-! sí lése is, amelyet mostanában J vékonv vonalakkal, mintha í csak újabb szálakat festenénk, í divat. A kitépett, vékony!
