Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-27 / 22. szám
1960. JANUÁR 27. SZERDA rrs* ’^JClrlap Erősödnek a termelőszövetkezeti pártszervezetek az aszódi járásban QSZodl járási párt-vég- rehaj tóbizottság a termelőszövetkezeti pártszervezetek megerősítésére az elmúlt néhány hónap alatt nagy erőfeszítéseket tett. A közeljövőben is a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdítása mellett ezt tekinti egyik legfontosabb feladatának. Kommunistáink sokat tettek azért, hogy — megyénkben elsőnek — január elején az aszódi járás termelőszövetkezeti járás lett. Most az a feladat, hogy a gazdasági megszilárdítással egyidőben a pártszervezetek a termelőszövetkezeti tagok szocialista gondolkodásmódjának kialakításáért mindent megtegyenek. Tudjuk, hogy e feladat elvégzése hosszabb lélegzetű. kitartó, türelmes nevelőmunkát és komoly áldozatvállalást igényel a kommunistáktól, akik azon dolgoznak, hogy a Galgavölgy parasztsága a termelőszövetkezetekben tovább növelje jó hírnevét. Ehhez azonban elsősorban arra van szükség, hogy termelőszövetkezeteinkben olyan erős pártszervezetek legyenek, amelyek a jó eredmények elérése érdekében helyes politikai irányítással mozgósítani tudják az egész járás termelőszövetkezeti parasztságát. Járásunk tsz-pártszervezetei többségükben együtt jöttek létre a most alakult termelőszövetkezetekkel. A mező- gazdaság átszervezésének megkezdése előtt három termelőszövetkezetben — Túrán, Kartalon és Domonyban — volt pártszervezet, összesen 40 taggal. Most, az átszervezés befejezése után a 22 termelőszövetkezetünk közül tizennyolcban van pártszervezet, 180 taggal. A közeli napokban még további három termelőszövetkezetünkben alakul meg a pártszervezet, s ezzel termelőszövetkezeti párt- szervezeteink tagságának száma 269 főre emelkedik. Járási pártbizottságunk már 1959 tavaszán felismerte a termelőszövetkezeti pártszervezetek erősítésének nagy fontosságát. Az elmúlt év májusa óta több mint 20 új tagot és tagjelöltet vettek fel termelőszövetkezeti pártszervezeteink, ebből tizet — élve a KB határozatával —, azonnal tagnak. A jövőben is, miként eddig, termelőszövetkezeti párt- szervezeteinket azokkal a tsz- tagokkal kívánjuk erősíteni, akik a szövetkezetek szí ne-javát alkotják és a többiek előtt nagy tekintélynek és megbecsülésnek örvendenek. Most olyan termelőszövetkezeti tagok jelentkeznek párttagnak, akik korábban közép- és kis- parasztok voltak. Csak néhányat említek ezek közül: Braun József <8 holdas), Braun János (8 holdas), Kiss János (6 holdas) és Kiss Antal (6 holdas) gazdálkodók, A felvételnél előnyben részesítjük azokat, akik a termelőszövetkezeti szervezésben is segítettek és most is élenjárnak a közös munkában, a kollektív gazdálkodás erősítésében. Természetesen, ez nem jelenti azt, hogy most már mérlegelés és meggondolás nélkül minden termelőszövetkezeti tagot, aki jelentkezik, felveszünk a pártba. Vácegresen például még a nyár folyamán az egyik termelőszövetkezeti tag felvételét kérte a pártba. A végrehajtó bizottság elutasította felvételi kérelmét, mert A TERV — fa ami az alap ja A víztömlő beszerzés rejtelmei levél (december 15-én kelt. de csak december 24-én adták fel) a 228. számú rendelés igazolását tartalmazta, de az ezer folyóméter víztömlő helyett csak 90 folyómétert igazolt vissza. Amikor a gyár megérdeklődte, nem tévedés-e ez a szám, a szállító vállalat azt válaszolta, nem történt tévedés. A 90 méter tömlő azóta már elfogyott, s a minisztérium illetékes osztálya még mindig nem intézkedett. így akadályozza a bürokrácia a termelést, s ilyen bonyodalmak nehezítik a víztömlő beszerzést. „Ezek után — teszi fel jogosan a kérdést Purjesz László —, vajon melyik felet- szerv vagy hatóság vállalja a felelősséget?” úgy nyilatkozott, hogy ő ugyan belép a pártba, de egyelőre nem akar komolyan tevékenykedni, csak éppen a piros könyvecske kell neki. A párt-végrehajtóbizottság a termelőszövetkezetek párt- szervezeteinek titkárait havonként egy-két esetben összehívja és megbeszéli velük az előttük álló pártépítési és egyéb politikai, gazdasági feladatokat. Ezekből az értekezletekből mind ők, mind a párt- bizottság sokat tanul. Az elmúlt hetekben átcsoportosítottuk a községi párt- szervezeteket segítő instruktort hálózatunkat. Községfelelőse- irok a járás vezetőiből tevődnek össze és emellett még minden községbe 2—3 elvtársat küldtünk, hogy termelőszövetkezeteink politikai és gazdasági megszilárdításában segítsenek. Nagy segítséget jelent számunkra az a kéthetes pártiskola, amelyet a megyei pártbizottság szervezett a tsz-párttit- károk részére. Éppen ezért arra törekszünk, hogy minél több érdekeltnek alkalma legyen ezt elvégezni. A jövőben — központi, megyei és járási előadókkal — kilenc községünkben szervezünk kéthetes esti tanfolyamot. Ezen elsősorban a termelőszövetkezetek párttagjai vesznek részt, együtt a termelőszövetkezet és a tanács vezetőivel. Több községünkbe rövidesen megérkeznek a járás vezetői közül falusi munkára jelentkezett elvtársak. Valameny- nyien azzal az elhatározással látnak majd munkához, hogy a faluban a gazdasági teendők mellett sokat tevékenykednek a politikai élet fellendítésén is. A járási pártbizottság mindent elkövet azért, hogy a ma még nem kellően tapasztalt, új tsz-pártszervezetek, rövid i idő alatt kommunista kollektí- ! vává fejlődjenek. Hazán István, az aszódi járási pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője Legutóbbi ülésén hagyta jóvá Isaszeg község tanácsa az 1960-as év községfejlesztési tervét, s ebben a tervben nem kis dolgok szerepelnek. Igaz, sokkal nagyobbak a lehetőségek is a tavalyinál, de a feladatok megvalósítása az egész község lakosságától ösz- szefogást, gyümölcsöző közös munkát, s áldozatvállalást követel. Van-e ennek reális alapja, milyen eredmények biztosítják az ez évi tervek sikeres megvalósítását? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a községi tanács elnökével. A túl Teljesítők A község elmúlt évi terve sem volt kicsiny. A községfejlesztésre költhető összeg 117 500 forint volt, s ehhez mintegy 47 ezer forintos társadalmi munkára számítottak a helyi vezetők az előzetes tájékozódás alapján. A terv azonban „felborult“. A beruházható összeg ugyanannyi maradt, a társadalmi munka tervét azonban jelentősen túlteljesítették az isaszegiek. A 47 ezerrel szemben a teljesítés 74 ezer forint volt. Mert — ahogy mondják a falubeliek — a községfejlesztési tei*v jó vagy rossz végrehajtása az egész falu ügye, nemcsak a tanácsé. Amit építenek, maguknak építik, nem a tanácsnak. A jó eredményhez elsősorban az járult hozzá, hogy a tanácstagok a terv készítésekor, majd annak jóváhagyása után kisgyűléseken beszélték meg a gondokat, s a tervek végrehajtásának lehetőségeit a lakossággal. így a terv, majd annak végrehajtása nem volt ismeretlen a lakosság előtt, azt a magukénak érezték, s örömmel vettek részt’ társadalmi úton a mielőbbi megvalósításban, illetve a tervezettnél több létesítmény elkészítésében. A megíratlan aranykönyv Évről évre nő azok száma, akik kiveszik részüket a köz- ; ség csinosításából, szépítésé- 1 bői, korszerűbbé tételéből. Minden községben aranykönyvet kellene vezetni ezekről az emberekről, s ha Isasze- gen lenne ilyen aranykönyv, igencsak sok lapja betelt volna a tavalyi esztendőben is. Azt azonban senki sem vitatja, hogy a legtöbbet Besztercei János, a községfej leszté- sí állandó bizottság elnöke tevékenykedett, nemcsak a szervezéskor, hanem amikor kétkezi munkára került a sor, akkor is. Ő is ott lapátolt a többiekkel, s a példamutatással nem volt baj a tanács többi tagjánál sem. Baranyai Sándor és társai magukkal ragadtál! az egész falut, s ennek köszönhető, hogy az iskolai napközi otthon építésénél, s a Móricz Zsigmond utcai járdaépítésnél a vártnál sokkal több volt a társadalmi munka. Fazekas János technikus terveket készített, de ott végezte a többiekkel a fizikai munkát is, Nagyrőcei Ottó, Farkas József postamester és a többiek neve méltán sorakozhatna az aranykönyv lapjain. De odakívánkozik a KISZ- szervezét fiataljaié is, akik közösen több napon át vettek részt a munkában. A fa és a fejsze Ebben az esztendőben nem kis fába vágják fejszéjüket lesztós összege az állami hozzájárulással együtt — mivel Isaszeg termelőszövetkezeti község — meghaladja a félmillió forintot, pontosan: 508 ezer forint. És ehhez még jelentős értékű társadalmi munka járul. S a „fa”, amibe a fejszét vágják? A község régi kívánságát teljesítik, amikor rendezik a piacteret. Mintegy ötszáz négyzetméternyi területet portalaníta- nak, 160 négyzetmétert kitevő fedett csarnokot, árusítóhelyeket építenek, s minderre körülbelül hatvanezer forintot költenek. Tovább folytatják a község járdáinak betonozását: ebben az esztendőben a Kossuth Lajos, a Rákóczi és a Rózsa Ferenc utcára kerül sor, mintegy 900 méter hosszú járda épül az említett utcákban, 72 ezer forint költséggel. Komoly probléma megoldását jelenti az iskolai napközi otthon további építése, ahol hatvan gyerek számára jut hely. E célra nyolcvanezer forintot fordít a tanács. Nagy összeg kerül beruházásra a villany- hálózat fejlesztésénél: 105 ezer forint. Az utak, hidak további felújítására százezer forint jut. Az új sportpálya építéséhez harmincezer forinttal járul hozzá a tanács. A tervek reálisak és minden isaszegi számára örömteljesek. S ha a tavalyihoz az isaszegiek, igaz, hogy a fej- j hasonlóan túlteljesítik — az sze sem lekicsinylendő. Mert [ sem lesz baj. ebben az évben a községfej- I — m — Másfélmillió csibét keltetnek az idén megyénkben Télen is üzemben tartják a gépeket ílkésiiilt ai íöhös 'nca brsTtiüsíteü mintapéldánya A magyar Eötvös-ingát szinte az egész világon használjál-:. A Geofizikai Mérőműszerek Gyára most tovább tökéletesítette a világhírű műszert. Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet munkatársaival közösen elkészítette az inga eddigieknél korszerűbb példányát. A gyorscsillapítású torziós inga jelentősen meggyorsítja a kőolaj, az érc, stb. kutatásokhoz szükséges méréseket. Újszerű felépítésével elérték, hogy az inga súlya fele a régebbi típusnak, így szállítása egyszerűbb, telepítése gyorsabb, kevesebb kezelő kell hozzá. A korszerű Eötvös-ingát bemutatták a szakembereknek. Az új típusú Eötvös-ingát a tavasszal Kínában kiállításon mutatják be, s a külföldi érdeklődések alapján előreláthatólag az idén megkezdik a gyártását. Pest megye három keltető- áüomása az elmúlt évben mindössze 30 000 naposcsibét adott át termelőszövetkeze- | leknek nevelésre. Az idén — már eddig — több, mint félmillió naposcsibére nyújtó':- i tak be igényt a szövetkezetek, i A keltetőkben felkészültek a megnöveltedctt igény eíi kielégítésére. A budapesti állomás — az országban először — kísérletképpen a tél folyamán is üzemben tartja keltetőgépeit. A próbálkozás sikerrel járt: egészséges csibéket tudnak átadni a megrendelőknek. Az itteni tapasztalatok alapján a váci és a ceglédi keltető- állomáson is megkezdik a téli keltetést. A három keltetőállomás az idén mintegy másfélmillió naposcsibét szállít a szövetkezeteknek, állami gazdaságoknak, illetve az egyéni tér- melőknek. Elsősorban azokat a termelőszövetkezeteket látják el csibékkel, amelyek tenyészbaromfi nevelésére vállalkoztak. Sok szövetkezet már felkészült a csibék fogadására, beszerezték a szükséges infravörös-lámpákat s az állatoknak mélyalmot készítenek. A keltetőállomás segítséget ad azoknak a szövetkezeteknek is, ahol nincs mód az egy-kétnapos csibék nevelésére; azoknak erősebb, előnevelt csibéket adnak át. A növekvő igényeket figyelembe véve a Pest megyei Tanács úgy határozott, hogy Vácott új keltetőállomást épít. A 12 gépes egység építését még a tavasszal megkezdik úgy, hogy őszre ebben az üzemben is megindul már a munka. AZ ASSZONY MEG AZ OZ ; IVEM TUDOM, mert nehéz : 1 ’ eldönteni, az asszony vagy • az őz a főszereplője a törté- ! netnek, amit elmondok. \ Az asszonynak mindenesetre \ neve is, pontos címe is van: :Kormos Mihályné, Pilisszántó, \ Szabadság utca 47. Foglalkozása: anya és feleség. Három í holdon dolgozgat a f érjével, laki emellett az erdőgazdaság- l ba jár dolgozni. } Az őznek, meglehet az őzek ; is néven szólongatják egy- (mást, előttem ismeretlen a \ neve. Az emberek azt mond- í ják, a falu felett abban az eredőben, amelynek széle néhol '• csaknem a házakig ér, ott a \ lakása. Életében most lát elő- \ szőr havat, annyira fiatal. S, hogy a hó belepte az er- ídőt, táplálékot keresni az Í anyjával óvatosan kilopako- í dott a falu szélére. A földeiken keresgéltek, elmerészked- Í tek egészen a házakig. Mesz- Í sziről, de barátságosan néztek Í feléjük a falubeliek. Már a Í két lábon járók. Többször Í azonban vad négylábú állatok $ rohantak ki a házakból és % szörnyű csaholással száguldot- % tak feléjük. Ök meg, anya és ^ gyermeke, a két őz, riadtan £ menekültek az erdő sűrűjébe. ^ Másnap újra kijöttek onnan '/ és ennivaló keresésükben ,Á megint csak megzavarták őket. így ment ez néhány napon át. Egyre több négylábú csahos kódorgóit a mezőn, várták és megtámadták a két özet. Egyik nap az anyát beérték, nekiestek éles fogukkal, marcangolni kezdték. (De ne haragudjunk rájuk, elűzni a ház közeléből minden idegent, ez a kötelességük, azért kutyák.) A fiatalabb őzet csak meghajtották. nem érték utói. Kilesett aztán a biztonságot adó fák közül, meglátta az anyját, tucatnyi állati test alatt fetrengett a havas földön. Itt- ott vörös foltok tarkították a föld fehér mezét. Futvást jött néhány kétlábú, hangos kiáltozással, botokkal, szétverte a támadókat, felemelték és elvitték az anyját. Azóta se látta. JZT AZ ÉJSZAKÁT — még sötétebb és hidegebb volt, mint máskor —. fázva és félve végigdideregte. Regael a kínzó éhség megint csak kihajtotta az erdőből. Fanyait fűszálakat keresgélt a mezőn, mérges csaholással megint rárontottak a kóborló ebek. Futott szegényke, de beérték, éles fogak vágtak a testébe, földre teperték. Fájdalmak hasogatták, kínjában keservesen kiáltozott. Panasza, jaj- szava, segélykérése szomorú mekegésnek hallatszott. A köI Hogyan akadályozza egynémely bürokratikus intézkedés a folyamatos termelést — ehhez szolgáltat adalékot a Csepel Autógyár üzemi lapjában Purjesz László, az anyag- beszerzési osztály vezetője. Amint a lapból kiderül, a Csepel Autógyár negyedévenként körülbelül 800 folyóméter víztömlőt használ fel a tehergépkocsikhoz. Amióta a gyár fennáll — ennek most már tíz esztendeje — tömlőszükségletét mindig a Gumiabroncs és Műszaki Gumiáru Értékesítő Vállalattól szerezte be. Miután 1959. június 27-én a negyedik ^ negyedévre szükséges tömlőt is megrendelte, levelet kapott | a vállalattól, hogy ezentúl a lúítőtömlö megrendelést az j Autóker Vállalatnak küldje 1 meg. i , y így is történt. A gyár az ^ idei első negyedévre szüksé- J ges tömlőmennyiséget a múlt j év szeptemberében már az 'j Autóker Vállalattól rendelte. / Minthogy azonban a Csepel ^ Autógyárban a tízéves gyakor- í lat után schogysem tudták el- J képzelni, miért kell új válla- 5 lattól vásárolniok a tömlőt, fel- ^ keresték hát a Nehézipari Mi- £ nisztérium Kereskedelmi Igaz-1 gatóságát. indokolják meg en- nek az okát. — A hűtőtömlő értékesítése j nem a Gumiabroncs Értékesítő ; Vállalat profiljába tartozik — \ válaszolták a minisztérium- / ban. — A készletező vállalat í kizárólag kisegítés, illetve í szükségmegoldásként biztosítja j a, Csepel Autógyár részére a ! 38X4 milliméteres víztöm'őt, i az ezen cikkben jelentkező! felhasználók terhére. Közben az Autóker Válla-; lat a rendelé-st tudomásul í vette, s erről értesítette a < Csepel Autógyárat. Annál in-! kább meglepte aztán az anyag- ! beszerzési osztályt az Autóker 1 december 7-én ke't levele:! ..Közöl jük, hogy a Nehézipari i Minisztérium Kereskedelmi: Igazgatóságának intézkedésére : hűtőtömlő megrendelésüket : átadtuk a Gumiabroncs Érté-: kesítő Vállalatnak.” No, fene,; hát ez meg mi? — le műitek meg a Csepel autógyáriak, s három hétre rá jött az iiiabb hidegzuhany: a Gumiabroncs Értékesítő Vállalat levele. A zeli házakban néhány asszony felfigyelt rá, kisietett a mezőre, megszabadították. Ott feküdt, ahogy a kutyák hagyták, a havon, éhesen, megtépá- zottan, nem tudott felkelni. Jobb tomporáról jókora darabon fityegett a bőre, marcangoló fogak leszakították. Simogató kezek nyúltak az őzike felé, két erős kar felemelte. Egyszerre csak meleg helyen találta magát. Szalma- ágyon, fedél alatt, Kormos Mihályék kecskeóljában. Nem, persze nem tudhatta, hogy hol van, jótevőjének a nevét sem tudta. De kellemes illatokat érzett, szénát ropogtatott mellette három kecske. És egy asszonyt kéz, Kormosáé keze langyos vízzel kimosta sebeit, tiszta lepedővel bekötözte, pokróccal betakargatta, még finom herét is tett eléje. O TT BECÉZGETl most is, hogy az őzfogás hírére a mezei dráma lezajlása után pár órával a kecskeólban rányitunk. Kormosné az őz mellett térdel, fel sem áll, csak a fejét fordítja hátra, úgy mondja: — Hátha még meggyógyul? Éppen azt gondolom, valami porért leküldök a patikába. Jaj, szegénykém, csak meggyógyulna. Jönnek a tanácsházáról. — Az elnök elvtárs most telefonált az erdészetre — mondja a tanácsház küldötte. — Azt mondták, nem lesz ez az őz már semmire sem jó, minek szenvedjen, ahogy tegnap a másikét, vágják el ennek is a nyakát. — Mit?! Még hogy én elvágjam a nyakát? Dehogy tudnám megtenni! — kiabálja Kormosné. Segélykérőén körülnéz, aztán csendes szóval folytatja: — mert hátha még meggyógyul kérem. Dehogy vágom! Meg sem engedem. Két karja anyás öleléssel átfonja az őzike nyakát. A szőke asszonyfej és a kis állat barna feje összesimul. Az asszony csókolgatja a sebesült őz orcáját. Meseköny vbe illő tkép... — Meggyógyítom, meggyógyítom! Minek elvágni a nyakát? — hajtogatja és bizonyára elküld a patikába gyógyszerért. Egész nap, talán még éjszaka is kijár majd az ólba ápolni betegét... főS ÉN MÉG azon gondolja kozom, a^ asszony vagy az őz, pedig ennek a történetnek a föszereptője az emberi jóság. Azzal találkoztam Pilisszántón. Szokoly Endre
