Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-27 / 22. szám

1960. JANUÁR 27. SZERDA rrs* ’^JClrlap Erősödnek a termelőszövetkezeti pártszervezetek az aszódi járásban QSZodl járási párt-vég- rehaj tóbizottság a termelő­szövetkezeti pártszervezetek megerősítésére az elmúlt néhány hónap alatt nagy erő­feszítéseket tett. A közeljövő­ben is a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdítása mellett ezt tekinti egyik leg­fontosabb feladatának. Kom­munistáink sokat tettek azért, hogy — megyénkben elsőnek — január elején az aszódi já­rás termelőszövetkezeti járás lett. Most az a feladat, hogy a gazdasági megszilárdítással egyidőben a pártszervezetek a termelőszövetkezeti tagok szo­cialista gondolkodásmódjának kialakításáért mindent meg­tegyenek. Tudjuk, hogy e feladat elvégzése hosszabb lé­legzetű. kitartó, türelmes ne­velőmunkát és komoly áldo­zatvállalást igényel a kom­munistáktól, akik azon dol­goznak, hogy a Galgavölgy parasztsága a termelőszövet­kezetekben tovább növelje jó hírnevét. Ehhez azonban elsősorban arra van szükség, hogy ter­melőszövetkezeteinkben olyan erős pártszervezetek legye­nek, amelyek a jó eredmé­nyek elérése érdekében helyes politikai irányítással mozgó­sítani tudják az egész járás termelőszövetkezeti paraszt­ságát. Járásunk tsz-pártszervezetei többségükben együtt jöttek létre a most alakult terme­lőszövetkezetekkel. A mező- gazdaság átszervezésének megkezdése előtt három ter­melőszövetkezetben — Túrán, Kartalon és Domonyban — volt pártszervezet, összesen 40 taggal. Most, az átszerve­zés befejezése után a 22 ter­melőszövetkezetünk közül ti­zennyolcban van pártszer­vezet, 180 taggal. A közeli na­pokban még további három termelőszövetkezetünkben ala­kul meg a pártszervezet, s ezzel termelőszövetkezeti párt- szervezeteink tagságának szá­ma 269 főre emelkedik. Járási pártbizottságunk már 1959 tavaszán felismerte a termelőszövetkezeti pártszer­vezetek erősítésének nagy fon­tosságát. Az elmúlt év májusa óta több mint 20 új tagot és tagjelöltet vettek fel termelő­szövetkezeti pártszervezeteink, ebből tizet — élve a KB ha­tározatával —, azonnal tag­nak. A jövőben is, miként ed­dig, termelőszövetkezeti párt- szervezeteinket azokkal a tsz- tagokkal kívánjuk erősíteni, akik a szövetkezetek szí ne-ja­vát alkotják és a többiek előtt nagy tekintélynek és megbe­csülésnek örvendenek. Most olyan termelőszövetkezeti ta­gok jelentkeznek párttagnak, akik korábban közép- és kis- parasztok voltak. Csak néhá­nyat említek ezek közül: Braun József <8 holdas), Braun János (8 holdas), Kiss János (6 holdas) és Kiss Antal (6 hol­das) gazdálkodók, A felvétel­nél előnyben részesítjük azo­kat, akik a termelőszövetke­zeti szervezésben is segítettek és most is élenjárnak a kö­zös munkában, a kollektív gaz­dálkodás erősítésében. Természetesen, ez nem je­lenti azt, hogy most már mér­legelés és meggondolás nél­kül minden termelőszövetke­zeti tagot, aki jelentkezik, fel­veszünk a pártba. Vácegresen például még a nyár folyamán az egyik termelőszövetkezeti tag felvételét kérte a pártba. A végrehajtó bizottság eluta­sította felvételi kérelmét, mert A TERV — fa ami az alap ja A víztömlő beszerzés rejtelmei levél (december 15-én kelt. de csak december 24-én adták fel) a 228. számú rendelés iga­zolását tartalmazta, de az ezer folyóméter víztömlő helyett csak 90 folyómétert igazolt vissza. Amikor a gyár megér­deklődte, nem tévedés-e ez a szám, a szállító vállalat azt válaszolta, nem történt téve­dés. A 90 méter tömlő azóta már elfogyott, s a miniszté­rium illetékes osztálya még mindig nem intézkedett. így akadályozza a bürokrá­cia a termelést, s ilyen bonyo­dalmak nehezítik a víztömlő beszerzést. „Ezek után — teszi fel jogosan a kérdést Purjesz László —, vajon melyik felet- szerv vagy hatóság vál­lalja a felelősséget?” úgy nyilatkozott, hogy ő ugyan belép a pártba, de egyelőre nem akar komolyan tevékeny­kedni, csak éppen a piros könyvecske kell neki. A párt-végrehajtóbizottság a termelőszövetkezetek párt- szervezeteinek titkárait ha­vonként egy-két esetben össze­hívja és megbeszéli velük az előttük álló pártépítési és egyéb politikai, gazdasági fel­adatokat. Ezekből az értekezle­tekből mind ők, mind a párt- bizottság sokat tanul. Az elmúlt hetekben átcso­portosítottuk a községi párt- szervezeteket segítő instruktort hálózatunkat. Községfelelőse- irok a járás vezetőiből tevőd­nek össze és emellett még min­den községbe 2—3 elvtársat küldtünk, hogy termelőszövet­kezeteink politikai és gazdasá­gi megszilárdításában segítse­nek. Nagy segítséget jelent szá­munkra az a kéthetes pártisko­la, amelyet a megyei pártbi­zottság szervezett a tsz-párttit- károk részére. Éppen ezért ar­ra törekszünk, hogy minél több érdekeltnek alkalma legyen ezt elvégezni. A jövőben — központi, me­gyei és járási előadókkal — kilenc községünkben szerve­zünk kéthetes esti tanfolya­mot. Ezen elsősorban a terme­lőszövetkezetek párttagjai vesznek részt, együtt a terme­lőszövetkezet és a tanács ve­zetőivel. Több községünkbe rövidesen megérkeznek a járás vezetői közül falusi munkára jelent­kezett elvtársak. Valameny- nyien azzal az elhatározással látnak majd munkához, hogy a faluban a gazdasági teendők mellett sokat tevékenykednek a politikai élet fellendítésén is. A járási pártbizottság min­dent elkövet azért, hogy a ma még nem kellően tapasztalt, új tsz-pártszervezetek, rövid i idő alatt kommunista kollektí- ! vává fejlődjenek. Hazán István, az aszódi járási pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője Legutóbbi ülésén hagyta jó­vá Isaszeg község tanácsa az 1960-as év községfejlesz­tési tervét, s ebben a tervben nem kis dolgok szerepelnek. Igaz, sokkal nagyobbak a le­hetőségek is a tavalyinál, de a feladatok megvalósítása az egész község lakosságától ösz- szefogást, gyümölcsöző közös munkát, s áldozatvállalást követel. Van-e ennek reális alapja, milyen eredmények biztosítják az ez évi tervek sikeres megvalósítását? Ezek­ről a kérdésekről beszélget­tünk a községi tanács elnö­kével. A túl Teljesítők A község elmúlt évi terve sem volt kicsiny. A község­fejlesztésre költhető összeg 117 500 forint volt, s ehhez mintegy 47 ezer forintos tár­sadalmi munkára számítottak a helyi vezetők az előzetes tájékozódás alapján. A terv azonban „felborult“. A be­ruházható összeg ugyanannyi maradt, a társadalmi munka tervét azonban jelentősen túlteljesítették az isaszegiek. A 47 ezerrel szemben a telje­sítés 74 ezer forint volt. Mert — ahogy mondják a falubeliek — a községfej­lesztési tei*v jó vagy rossz végrehajtása az egész falu ügye, nemcsak a tanácsé. Amit építenek, maguknak építik, nem a tanácsnak. A jó eredményhez elsősorban az járult hozzá, hogy a tanács­tagok a terv készítésekor, majd annak jóváhagyása után kisgyűléseken beszélték meg a gondokat, s a tervek végrehajtásának lehetőségeit a lakossággal. így a terv, majd annak végrehajtása nem volt ismeretlen a lakosság előtt, azt a magukénak érez­ték, s örömmel vettek részt’ társadalmi úton a mielőbbi megvalósításban, illetve a ter­vezettnél több létesítmény el­készítésében. A megíratlan aranykönyv Évről évre nő azok száma, akik kiveszik részüket a köz- ; ség csinosításából, szépítésé- 1 bői, korszerűbbé tételéből. Minden községben arany­könyvet kellene vezetni ezek­ről az emberekről, s ha Isasze- gen lenne ilyen aranykönyv, igencsak sok lapja betelt vol­na a tavalyi esztendőben is. Azt azonban senki sem vitat­ja, hogy a legtöbbet Beszter­cei János, a községfej leszté- sí állandó bizottság elnöke tevékenykedett, nemcsak a szervezéskor, hanem amikor kétkezi munkára került a sor, akkor is. Ő is ott lapátolt a többiekkel, s a példamuta­tással nem volt baj a tanács többi tagjánál sem. Baranyai Sándor és társai magukkal ragadtál! az egész falut, s en­nek köszönhető, hogy az is­kolai napközi otthon építé­sénél, s a Móricz Zsigmond utcai járdaépítésnél a várt­nál sokkal több volt a tár­sadalmi munka. Fazekas Já­nos technikus terveket ké­szített, de ott végezte a töb­biekkel a fizikai munkát is, Nagyrőcei Ottó, Farkas Jó­zsef postamester és a töb­biek neve méltán sorakoz­hatna az aranykönyv lapjain. De odakívánkozik a KISZ- szervezét fiataljaié is, akik közösen több napon át vet­tek részt a munkában. A fa és a fejsze Ebben az esztendőben nem kis fába vágják fejszéjüket lesztós összege az állami hoz­zájárulással együtt — mivel Isaszeg termelőszövetkezeti község — meghaladja a fél­millió forintot, pontosan: 508 ezer forint. És ehhez még jelentős értékű társadalmi munka járul. S a „fa”, amibe a fejszét vágják? A község régi kívánságát teljesítik, amikor rendezik a piacteret. Mintegy ötszáz négyzetmé­ternyi területet portalaníta- nak, 160 négyzetmétert ki­tevő fedett csarnokot, árusí­tóhelyeket építenek, s mind­erre körülbelül hatvanezer forintot költenek. Tovább folytatják a község járdáinak betonozását: ebben az esz­tendőben a Kossuth Lajos, a Rákóczi és a Rózsa Ferenc utcára kerül sor, mintegy 900 méter hosszú járda épül az említett utcákban, 72 ezer forint költséggel. Komoly probléma megoldását jelenti az iskolai napközi otthon to­vábbi építése, ahol hatvan gyerek számára jut hely. E célra nyolcvanezer forintot fordít a tanács. Nagy összeg kerül beruházásra a villany- hálózat fejlesztésénél: 105 ezer forint. Az utak, hidak további felújítására százezer forint jut. Az új sportpálya építéséhez harmincezer fo­rinttal járul hozzá a tanács. A tervek reálisak és min­den isaszegi számára öröm­teljesek. S ha a tavalyihoz az isaszegiek, igaz, hogy a fej- j hasonlóan túlteljesítik — az sze sem lekicsinylendő. Mert [ sem lesz baj. ebben az évben a községfej- I — m — Másfélmillió csibét keltetnek az idén megyénkben Télen is üzemben tartják a gépeket ílkésiiilt ai íöhös 'nca brsTtiüsíteü mintapéldánya A magyar Eötvös-ingát szin­te az egész világon használjál-:. A Geofizikai Mérőműszerek Gyára most tovább tökéletesí­tette a világhírű műszert. Az Eötvös Loránd Geofizikai In­tézet munkatársaival közösen elkészítette az inga eddigiek­nél korszerűbb példányát. A gyorscsillapítású torziós inga jelentősen meggyorsítja a kő­olaj, az érc, stb. kutatásokhoz szükséges méréseket. Újszerű felépítésével elérték, hogy az inga súlya fele a régebbi típus­nak, így szállítása egyszerűbb, telepítése gyorsabb, kevesebb kezelő kell hozzá. A korszerű Eötvös-ingát be­mutatták a szakembereknek. Az új típusú Eötvös-ingát a tavasszal Kínában kiállításon mutatják be, s a külföldi ér­deklődések alapján előrelátha­tólag az idén megkezdik a gyártását. Pest megye három keltető- áüomása az elmúlt évben mindössze 30 000 naposcsibét adott át termelőszövetkeze- | leknek nevelésre. Az idén — már eddig — több, mint fél­millió naposcsibére nyújtó':- i tak be igényt a szövetkezetek, i A keltetőkben felkészül­tek a megnöveltedctt igé­ny eíi kielégítésére. A budapesti állomás — az or­szágban először — kísérlet­képpen a tél folyamán is üzemben tartja keltetőgépeit. A próbálkozás sikerrel járt: egészséges csibéket tudnak átadni a megrendelőknek. Az itteni tapasztalatok alapján a váci és a ceglédi keltető- állomáson is megkezdik a té­li keltetést. A három keltetőállomás az idén mintegy másfélmillió naposcsibét szállít a szövet­kezeteknek, állami gazdasá­goknak, illetve az egyéni tér- melőknek. Elsősorban azokat a ter­melőszövetkezeteket lát­ják el csibékkel, ame­lyek tenyészbaromfi ne­velésére vállalkoztak. Sok szövetkezet már felké­szült a csibék fogadására, beszerezték a szükséges infra­vörös-lámpákat s az állatok­nak mélyalmot készítenek. A keltetőállomás segítséget ad azoknak a szövetkezetek­nek is, ahol nincs mód az egy-kétnapos csibék neve­lésére; azoknak erősebb, elő­nevelt csibéket adnak át. A növekvő igényeket figyelem­be véve a Pest megyei Ta­nács úgy határozott, hogy Vácott új keltetőállomást épít. A 12 gépes egység épí­tését még a tavasszal meg­kezdik úgy, hogy őszre ebben az üzemben is megindul már a munka. AZ ASSZONY MEG AZ OZ ; IVEM TUDOM, mert nehéz : 1 ’ eldönteni, az asszony vagy • az őz a főszereplője a törté- ! netnek, amit elmondok. \ Az asszonynak mindenesetre \ neve is, pontos címe is van: :Kormos Mihályné, Pilisszántó, \ Szabadság utca 47. Foglalko­zása: anya és feleség. Három í holdon dolgozgat a f érjével, laki emellett az erdőgazdaság- l ba jár dolgozni. } Az őznek, meglehet az őzek ; is néven szólongatják egy- (mást, előttem ismeretlen a \ neve. Az emberek azt mond- í ják, a falu felett abban az er­edőben, amelynek széle néhol '• csaknem a házakig ér, ott a \ lakása. Életében most lát elő- \ szőr havat, annyira fiatal. S, hogy a hó belepte az er- ídőt, táplálékot keresni az Í anyjával óvatosan kilopako- í dott a falu szélére. A földe­iken keresgéltek, elmerészked- Í tek egészen a házakig. Mesz- Í sziről, de barátságosan néztek Í feléjük a falubeliek. Már a Í két lábon járók. Többször Í azonban vad négylábú állatok $ rohantak ki a házakból és % szörnyű csaholással száguldot- % tak feléjük. Ök meg, anya és ^ gyermeke, a két őz, riadtan £ menekültek az erdő sűrűjébe. ^ Másnap újra kijöttek onnan '/ és ennivaló keresésükben ,Á megint csak megzavarták őket. így ment ez néhány napon át. Egyre több négylábú csahos kódorgóit a mezőn, várták és megtámadták a két özet. Egyik nap az anyát beérték, neki­estek éles fogukkal, marcan­golni kezdték. (De ne hara­gudjunk rájuk, elűzni a ház közeléből minden idegent, ez a kötelességük, azért kutyák.) A fiatalabb őzet csak meg­hajtották. nem érték utói. Ki­lesett aztán a biztonságot adó fák közül, meglátta az any­ját, tucatnyi állati test alatt fetrengett a havas földön. Itt- ott vörös foltok tarkították a föld fehér mezét. Futvást jött néhány kétlábú, hangos kiál­tozással, botokkal, szétverte a támadókat, felemelték és el­vitték az anyját. Azóta se látta. JZT AZ ÉJSZAKÁT — még sötétebb és hidegebb volt, mint máskor —. fázva és félve végigdideregte. Regael a kínzó éhség megint csak ki­hajtotta az erdőből. Fanyait fűszálakat keresgélt a mezőn, mérges csaholással megint rá­rontottak a kóborló ebek. Fu­tott szegényke, de beérték, éles fogak vágtak a testébe, földre teperték. Fájdalmak hasogatták, kínjában keserve­sen kiáltozott. Panasza, jaj- szava, segélykérése szomorú mekegésnek hallatszott. A kö­I Hogyan akadályozza egy­némely bürokratikus intézke­dés a folyamatos termelést — ehhez szolgáltat adalékot a Csepel Autógyár üzemi lapjá­ban Purjesz László, az anyag- beszerzési osztály vezetője. Amint a lapból kiderül, a Csepel Autógyár negyedéven­ként körülbelül 800 folyóméter víztömlőt használ fel a teher­gépkocsikhoz. Amióta a gyár fennáll — ennek most már tíz esztendeje — tömlőszükségle­tét mindig a Gumiabroncs és Műszaki Gumiáru Értékesítő Vállalattól szerezte be. Miután 1959. június 27-én a negyedik ^ negyedévre szükséges tömlőt is megrendelte, levelet kapott | a vállalattól, hogy ezentúl a lúítőtömlö megrendelést az j Autóker Vállalatnak küldje 1 meg. i , y így is történt. A gyár az ^ idei első negyedévre szüksé- J ges tömlőmennyiséget a múlt j év szeptemberében már az 'j Autóker Vállalattól rendelte. / Minthogy azonban a Csepel ^ Autógyárban a tízéves gyakor- í lat után schogysem tudták el- J képzelni, miért kell új válla- 5 lattól vásárolniok a tömlőt, fel- ^ keresték hát a Nehézipari Mi- £ nisztérium Kereskedelmi Igaz-1 gatóságát. indokolják meg en- nek az okát. — A hűtőtömlő értékesítése j nem a Gumiabroncs Értékesítő ; Vállalat profiljába tartozik — \ válaszolták a minisztérium- / ban. — A készletező vállalat í kizárólag kisegítés, illetve í szükségmegoldásként biztosítja j a, Csepel Autógyár részére a ! 38X4 milliméteres víztöm'őt, i az ezen cikkben jelentkező! felhasználók terhére. Közben az Autóker Válla-; lat a rendelé-st tudomásul í vette, s erről értesítette a < Csepel Autógyárat. Annál in-! kább meglepte aztán az anyag- ! beszerzési osztályt az Autóker 1 december 7-én ke't levele:! ..Közöl jük, hogy a Nehézipari i Minisztérium Kereskedelmi: Igazgatóságának intézkedésére : hűtőtömlő megrendelésüket : átadtuk a Gumiabroncs Érté-: kesítő Vállalatnak.” No, fene,; hát ez meg mi? — le műitek meg a Csepel autógyáriak, s három hétre rá jött az iiiabb hidegzuhany: a Gumiabroncs Értékesítő Vállalat levele. A zeli házakban néhány asszony felfigyelt rá, kisietett a me­zőre, megszabadították. Ott fe­küdt, ahogy a kutyák hagy­ták, a havon, éhesen, megtépá- zottan, nem tudott felkelni. Jobb tomporáról jókora dara­bon fityegett a bőre, marcan­goló fogak leszakították. Simogató kezek nyúltak az őzike felé, két erős kar fel­emelte. Egyszerre csak meleg helyen találta magát. Szalma- ágyon, fedél alatt, Kormos Mihályék kecskeóljában. Nem, persze nem tudhatta, hogy hol van, jótevőjének a nevét sem tudta. De kellemes illatokat érzett, szénát ropogtatott mel­lette három kecske. És egy asszonyt kéz, Kormosáé keze langyos vízzel kimosta sebeit, tiszta lepedővel bekötözte, pokróccal betakargatta, még fi­nom herét is tett eléje. O TT BECÉZGETl most is, hogy az őzfogás hírére a mezei dráma lezajlása után pár órával a kecskeólban rá­nyitunk. Kormosné az őz mel­lett térdel, fel sem áll, csak a fejét fordítja hátra, úgy mond­ja: — Hátha még meggyógyul? Éppen azt gondolom, valami porért leküldök a patikába. Jaj, szegénykém, csak meggyó­gyulna. Jönnek a tanácsházáról. — Az elnök elvtárs most te­lefonált az erdészetre — mond­ja a tanácsház küldötte. — Azt mondták, nem lesz ez az őz már semmire sem jó, minek szenvedjen, ahogy tegnap a másikét, vágják el ennek is a nyakát. — Mit?! Még hogy én elvág­jam a nyakát? Dehogy tudnám megtenni! — kiabálja Kor­mosné. Segélykérőén körülnéz, aztán csendes szóval folytatja: — mert hátha még meggyó­gyul kérem. Dehogy vágom! Meg sem engedem. Két karja anyás öleléssel át­fonja az őzike nyakát. A szőke asszonyfej és a kis állat barna feje összesimul. Az asszony csókolgatja a sebesült őz orcá­ját. Meseköny vbe illő tkép... — Meggyógyítom, meggyó­gyítom! Minek elvágni a nya­kát? — hajtogatja és bizonyá­ra elküld a patikába gyógysze­rért. Egész nap, talán még éj­szaka is kijár majd az ólba ápolni betegét... főS ÉN MÉG azon gondol­ja kozom, a^ asszony vagy az őz, pedig ennek a törté­netnek a föszereptője az embe­ri jóság. Azzal találkoztam Pi­lisszántón. Szokoly Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom