Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-24 / 20. szám

8 *rsr MEGYEI WÚrlap I960. JANtTÄR 84. VASÄRNAP Mindenki tudta róla — mégis szabadlábon maradt Otto Krahmann fiatal munkást, aki Kelet-Németor- szágból érkezett Hannover­be, egyik nap holtan találják. Mi volt a bűne? Semmi más, mint hogy a kelet-németorszá­gi rendszer hívének vallotta magát. Paul Möhring 69 éves írót leütik a földalattiban, mert tiltakozott az ellen, hogy négy fiatalember a hitleri idő hírhedt Horst-Wessel-Liedjét énekelte. Düsseldorfban béke­harcosok állnak bíróság előtt, mert tiltakoztak Nyu- gat-Németország atomfegy­verekkel való felszerelése el­len. Ugyanekkor Nyugat-Ber- linben szabadon engedik Rohde-t, a sachsenhausseni hírhedt koncentrációs tábor még hirhedtebb vezetőjét, miközben Oberländer, a hit­leri idők egykori véreskezű gyilkosa ma Adenauer mi­nisztere. Mindez lassan már meg­szokottá válik, Nyugat-Né- metországban igyekeznek nem beszélni róla. Pontosabban csak igyekez­nének, de az egyre és újra je­lentkező események miatt mégiscsak foglalkozni kell vele. Kétszázezer ember gyilkosa Legutóbb ugyanis bíróság elé került az a híres dr. Werner Heyde, aki a hitleri Idők hírhedt euthanázia-prog- ramját kidolgozta. Mi is volt ez? Emlékezzünk egy kicsit. 1939-et írtunk, amikor a berlini kancellári palotában, Hitler rezidenciájában meg­beszélésre gyűltek össze or­vosok a politikusokkal. Miről tárgyaltak? Nem másról, csak arról, hogy rövidesen kitör a há­ború és nem lesz szükség azokra, akikéi nem tudnak használni a ■fráöfgéjjezetben. Kár ezekre pazarolni az élel­miszert — így vélekedtek az összegyűltek, közöttük ez a bizonyos dr. Heyde, aki az­után tervet is dolgozott ki a múlt háborúból megmaradt csonkák, sebesültek, ampu­táltak likvidálására. Ez volt az euthanázia-program. A kancellári palotában megszülettek a tervek, fel ál- y Íították a „használhatatlan” ^ emberek megsemmisítését ^ végrehajtó szerveket és a ^ mynka vezetésével ki mást ^ bízhattak volna meg, mint ^ kitervelőjét, dr. Heydét. ^ Mindezt akkoriban még $ mély titok fedte, csak 1947-1 ben, a háborús bűnösök nürn- ? bergi perénél derült ki, hogy $ a Heyde-féle megsemmisítő | hadjáratnak előbb a civil j lakosság, majd később az | internáló táborok soraiban f kétszázezer ember esett ál- $ dozatul. Heydet azonban nem j sikerült megtalálniok az ak- f kori hatóságoknak. Csupán | kisebb beosztású alkalmazót- ^ tait végezték ki. ö maga | eltűnt a háború utáni zűrza- f varban. ^ y Nem sokáig maradt azon- £ ban az ismeretlenség horná- £ lyában. Csak megfelelő idő- í pontra várt, hogy újra po-1 rondra lépjen. j És ez az idő nem sokáig \ váratott magára. $ 1949-ben, amikor az impe- J rialista hatalmak létrehozták í a bonni államot, Flensburg \ városában egy dr. Sawade ne- $ vű ember tűnt fel és anélkül,! hogy orvosi diplomáját bár- ^ hol bemutatta volna, ügy-! ködni kezdett. A különben oly „lelkiisme-; retes” német hatóságok ez-! úttal nem kértek semmi iga- > zolást és ez a bizonyos dr.; Sawade megkezdte működé-! sét. j Nos, ez az úriember nem I volt más, mint dr. Heyde, akit; azonban Voss föállamügyész; támogatott és hamarosan bí-: rósági orvossá neveztetett ki. Na, de ki volt ez a dr. Voss? Senki más, mint az az ember, aki Hitler idejében is ügyészkedett, mégpedig poli­tikai perekben. Még csak titkolnia sem kellett Hitler két hűséges kiszol­gálója egymásra talált Ade­nauer birodalmában és ki­szöbét, már értesült ma is magasállású, náci barátaitól, hogy mi készül ellene — és nyugodtan kereket oldott. Tévedés ne essék. nem szökött külföldre. Néhány nappal később önként jelent­kezett a frankfurti rendőr­ségnél. Nyilván biztos volt a dolgában, tudta, összekötte­tései megmentik a büntetés­től. Cinikusan jelentette ki, hogy nem hajlandó beszélni gyilkosságairól, mert ezeket „csak” orvosi „szakkérdés­ként” lehet megtárgyalni. Nem tudni, mi lesz Heyde sorsa. Elítélik-e vagy csend­ben futni engedik, mint any- nyi mást már eddig Adenauer birodalmában. Az azonban tény, hogy ez az ember pon­tosan azóta, amióta a nyugat­német állam fennáll, élhetett ezzel a múlttal az emberek között anélkül, hogy bántódá- sa lett volna azért, amit mindenki tudott róla. M. I. így kutya otveneier dollárt nyert ai amerikai állammal szemben Thomas Langdon ohiói kutyabarát több mint egy év­vel ezelőtt elhunyt. Vagyoná­nak egy részét végrendeleti- leg „hű kutyájára, Lassiera” hagyta, hogy abból élete vé­géig gondozzák. Lassie azon­ban még gazdája halála előtt elhunyt és Langdon helyette egy Blackie nevű kutyát fo­gadott a szívébe. Végrendele­tét azonban elfelejtette he­lyesbíteni és mivel a régi vég­rendelet szerint a Lassiera fordított összegen felül vagyo­nának többi része az amerikai államot illeti, a hatóságok Langdon halála után követel­ték a teljes vagyont, mond­ván, hogy „az eredeti örökös” már nem él. A bíróság most úgy határozott, hogy a kor­mány követelésével szemben Blackie kutyát illeti meg az eredeti végrendeletben Las­siera hagyott összeg, mivel gazdájának nyilvánvalóan az volt a szándéka, hogy kutyá­járól gondoskodjék, akár Las­sie, akár Blackie a neve. tűnőén együttműködött. Hey- denek hamarosan nem is kel­lett titkolnia múltját és egy­kori nevét, mert nemcsak Voss úr, hanem az egykori náci előkelőségek egész se­rege sorakozott mögéje. És miként a Hamburger Mor­genpost beszámolt róla, Flensburg egyik kávéházában rendszeresen összejöttek az egykori náci vezetők azon a címen, hogy „kanmurit csap­nak”. Ide járt Heyde is. aki most már nem is titkolta múltját, és összeköttetései ré­vén azt is elérte, . hogy név- változtatását hivatalosan is tudomásul vették. Sőt, ha­marosan az egész város tud­ta, hogy Sawade idegorvos nem más, mint Heyde, az öregek és betegek egykori gyilkosa. fft Eközben évek teltek él,' de Heydenek hajaszála sem gör­bült, míg végül az elmúlt év novemberében annyira köztu­dottá és kínossá vált a dolog, hogy a rendőrség kénytelen­kelletlen közbelépett. Heyde viszont, mielőtt a házkuta­tásra érkezett rendőrök át­lépték volna lakásának kü­Francia tisztek és fehér egerek Egy francia városka garnizoniában történt: a katona­orvost az egyik tiszt izgatottan hívta fel telefonon: „Nem tudom, doktor, mi lehet a századossal, nagyon aggódunk az állapota miatt.’’ — A katonaorvos, ismerve a tisztek iszá- kosságát, így válaszolt: „Ejnye, talán csak nem lát fehér egereket?” — „Nem, nem, — hangzott a válasz. — Éppen az a különös, hogy egyáltalán nem látja őket, holott hemzseg­nek a tisztiétkezde padlóján ” JÓ INDE LAT Gyakori a többnejuség Utah államban Az amerikai Utah állam ügyészségének tisztviselői vizs­gálatot indítottak, hogy fel­számolják a többnejűséget. Utah hatszázezer főnyi lakos­sága közül négy évvel ezelőtt még húszezren éltek töhh- nejűségben, ez a szám azon­ban állítólag azóta je’entősem megnőtt. A többnejűséget j Amerikának ezen a vidéken j valaha a mormon egyház ter­jesztette el, amely egészen | 18G0-ig azt vallotta, hogy „Isten parancsa,-’, hogy egy férfi több nővel éljen házas­ságban. —r ™r - 11 Ki, mit jelez? Fernandel szerint: „Amikor egy autóvezető balra kidugja a karját a kocsiból, ez sok mindent jelenthet: le akarja szórni a hamut a cigarettájá­ról, a mellette ülő csinos fia­tal lányt akarja figyelmessé tenni a festői tájra, vagy valami kedves vendégváró kis kávéházra, esetleg azt mutatja, hogy milyen hosszú volt a hal, amit legutóbb fo­gott — „sőt néha azt is jelez­heti, hogy éppenséggel balra akar lekanyarodni”; T{ejtvény­VÍZSZINTES: 5. Börtön a sze­gény madarak részére. 11. Kérdő­szó. 13. Pihenőhelye volt az ural­kodóknak. ma már egyre keve­sebb. 14. Más a többitől. 16. Lon­don folyója. 18. Jelekkel magához j hív. 19. Megye _ németül. 20. Két ; szó: az egyik: hibátlan, a másik: ; az Alnesek vidékéről való. 23. A • „C” hang olasz neve. 24. Fel- > szállóhely. 26. Démon az arab és — Nem kellene figyelmeztetnünk, hogy már negyed­órája ugyanazon a jégdarabon karikázik? A SZOKÁS HATALMA X­-a­/ í \ — Szabad belépni? V' 1 "'W' íéMM Gróf úr, az ebéd tálalva z 5a. A cédrus hazája. 54. Spanyol í íolyó. 55. Zavaros jog. 57. Tenyész J paripa. 58. Fej támasz. 60. Latin < kötőszó. 61. Európai ország. 64. í Labdát továbbit. 66. Férfinév. j FÜGGŐLEGES: 1. A. I. L: A. 2. ^ Szovjet kikötőváros. 3. Minden í szót helyettesít. 4. Esetenként. 5. z Kertészeti trágya. 6. Az arzenál ^ egyik része. 7. István Tamás. 8. ^ Három _ görög összetételekben. 2 9. Erőnlét. 10. A vízsz. 66 sor — J oroszul. 12. Szükséges. 15. A múlt- ^ bői való. 17. Kérve kér. 21. Tarka 2 tollú madár. 22. Allamellenes te- J vékenység. 25. Történetet mond £ el. 27. Fűszerez. 32. Rizling fajta. ^ 33. Bői-bői — németül. 34. Békés J megyei község. 39. Az Ukrán ^ Sz. Sz. K. rövídebb neve. 40. Bő. £ 41. Hadilábon áll a szerencsével. £ 42. összekevert német kenyér ^ (BROT). 44. Modern világító- 4 eszköz. 45. Növényi szövetréteg. £ 47. Munkaerejét nem Veszi tulsá- £ gosan igénybe. 49. R. N. 53. Török í hivatali cím. 54. Nyers szín. 56. z Hely — németül. 59. Női ruha- J darab. 62. Félig vall. 63. Asztalos 4 Márton. 65. U. K. £ Beküldendő a keresztrejtvény- ^ ben szereplő francia közmondás £ megfejtése i960, február l-ig. A í megfejtők között értékes könyve-Z két sorsolunk ki. a y Az 19G0. január 9-i számunkban 4 közölt rejtvény helyes megfej- z tése: Bolond lukból bolond szél y fúj. Bolondság az ebért lovat ^ adni. ^ Könyvet nyertek: Szatmáry Ag-á nos. Gödöllő. Antalhegyi út 50. _ y Dobó László. Kiskunja eh áza. Kos- 4 suth tér 2. — Király Zoltán, A bony. 2 TT.. Radák u. 11. — Frei Márton y Érdliget, Sas ti. 8. — Benkő Bér-^ tálán. Budapest. V.. Városház u. £ 7. — Blaha Attila, Vác. Deákvár. y Nógrádi u. 31—33. _ Pákán Antal- ^ né. Nagykőrös. Berzsenyi u. 10. _í S omodi Sándomé. Monor. bocs- y kni u. 5t. — Pam> Jánosné, Táoió- ^ ság. tanva. — Nagv Tibor. Duna- í, k^-ri. Táncsics u. 13. ^ A könyveket postán küldjük el. ^ a perzsa mesékben. 23. Eleget tett a meghívásnak. 29. Fizető- eszköz Bulgáriában. 30. Pipázik. 31. Csomópont. 35. pincsikutya. 36. Lomtár. 37. Y. T. 38. Olasz Andor. 39. Rendelkezés. 41. Fe­kete, ahogyan a francia mondja. 43. Kisipari szövetkezet. 44. Rövid időn belül. 46. Z. Z. Z. Z. Z. 48. Német város (ékezet hiány). 50. A fogadás tárgya. 51. Nemesgáz, EMBERT BARÁTJÁRÓL — avagy mikor mutatkozik meg az igazi barátság. Erről példálódzik egy régi francia közmondás, amely az alábbi rejtvény két hosszú sorában szerepel (vízsz, 1. és függ 11.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom