Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-23 / 19. szám

LEVELESLÁDÁNK TARTALMÁBÓL HOZZÁSZÓLÁS A Szentendre legutóbbi száma „nagy vonások- ban” ismerteti vámosunk műve­lődési tervét, mely sok minden jóra és szépre kiter­jed, de amely­ből — de lehet, hogy csak az is­mertetésből — hiányzik az ide­gen, a klasszi­kus és világ­nyelvek oktatása. Sőt a szomszé­dos államok s saját nemzetisé­geink nyelvét s az eszperantót sem szabad elha­nyagolni. A terv­nek fentiek sze­rinti kiegészíté­se nemcsak in­dokoltnak és szükségesnek, ha­nem könnyen megvalósítható­nak is látszik, hiszen a nyelv­oktatás bevezeté­se semmi anya­gi befektetést nem igényel, a tanfolyamok sze­mélyi és dologi kiadásait pedig a hallgatók fede­zik. Hogy az ide­gen nyelvek tu­dása mily fon­tos, mely hasz­nos, mily nagy érték, ezt rész­letezni felesleges, az kétségbevon­hatatlan. A közelmúltban volt már Szent­endrén angol, német, francia stb. tanfolyam, de most tudomá­som szerint nincs. Hogy miért szűn­tek meg? Ennek magyarázatát részben abban látom, hogy a vezetőség nem volt elég rugal­mas, mereven ra­gaszkodott a 12- ben megállapí­tott minimális taglétszámhoz, holott — különö­sen kezdetben — kisebb létszámú tanfolyamok meg­indulása és fenn­tartása is jól szolgálhatja a célt, az idegen nyelvek tanítását és tanulását. A jól vezetett s szorgalmasan lá­togatott nyelv­kurzus a legjobb propaganda is a nyelvkultúra mel­lett. Tehát, ha nincs benne a terv­ben, közművelő­dési érdek, hogy felvegyék az ide­gen nyelvek taní­tását és mielőbb élesszék fel a szünetelő nyelv­kurzusokat. Dr. Zs. J. Sok szó esik üzemeink kul­turális életéről, munkásaink műveltségi színvonalának emeléséről. Egyéni beszélgeté­seken, értekezleteken tárgyal­ják ezt a problémát, terveket is készítenek, de vajon hogy fest a valóságban például a Szentendrei Kéziszerszámgyár és a Szentendrei Kocsigyár kulturális élete. A kéziszerszámgyárban pél­dául egyetlen előadást sem szerveztek egész esztendőben, a dolgozók közül nagyon rit­kán látni valakit is a város te­rületén szervezett előadásokon. Ez annál inkább furcsa, mert az üzem 110 dolgozója közül 80 Szentendrén, elsősorban íz­bégen lakik. És itt — őszintén meg kell mondani —, ezért nemcsak az üzem szakszerve­zete, vezetősége hibás, hanem a városi népművelés és a TIT járási szervezete is. Mert nem igaz az, hogy az izbégiek nem hallgatnának nieg ismeretter­jesztő előadásokat. Csakhogy Izbóg ebben a tekintetben is még Isissé mostohagyermeknek számít A jövőben ezen min­denképpen vátloztatni kell. De menjünk csak tovább. 275 kötetes könyvtára van az üzemnek, az állandó olvasók száma 40. A könyvtári munka azonban nem szakszerű. Nem ártana, ha a járási könyvtár dolgozói néha kilátogatnának és megnéznék, hogyan s mi­képpen dolgoznak? A szak- szervezet 1959-ben 1250 forin­tért 51 új könyvet vásárolt, 1960-ban szintén gyarapítják a könyvállományt. Közös színházlátogatáson négy alkalommal vettek részt az üzem dolgozói, esetenként 10—10 ember. Két alkalommal voltak kiránduláson, egyszer Siófokon, egyszer pedig Eger­ben. A továbbtanulásnál is ha­sonló a helyzet. Szakmai to­vábbképzésen jelenleg 8 sze­mély vesz részt, egy dolgozó levelező tagozaton végzi a technikumot, ketten pedig ál­talános Iskolai levelező oktatá­son vesznek részt. És mi a helyzet a kocsigyár­ban? Valamivel jobb. Négy alka­lommal tartottak 1959-ben is­meretterjesztő előadást: két irodalmit, két csillagászatit. Egy színházi bérlete van a gyárnak, de havonta a színház- látogatók száma meghaladja a 35 főt. Hetenként tartanak mo­zielőadást a gyárban, átlagosan 100—120 személy látogatja az előadásokat. Két alkalommal vettek részt közös kiránduláson, egyszer a Börzsönyben, egyszer Lajos- forrásnál. Matematika, ábrázoló geo­metria tanfolyamon 32 dolgo­zójuk vett részt, szakmai to­vábbképzésen 38. Könyvtárállományuk 150 kö­tet, 60 százalékban új köny­Lehár operett Szentendrén! A budapesti „Hópalack éa Üveg“ ipari Vállalat” kitűnő hírű szín­játszó együttese Lehár Ferencnek, a világhírű magyar operettszerzö- nek „Vándordiák” című operett­jét hozza el városunkba és ven­dégszereplését január 30-án tartja meg a tanácsháza dísztermében, mégpedig délután 4 órakor a diákoknak, este 8 órakor ped'.g a nagyközönségnek. A nagy ér­deklődéssel várt előadás bevételét az együttes a 4. számú „Táncsics” óvoda kicsinyei játszóruháinak rendbehozatalára és a hiányossá­gok pótlására ajánlotta fel. A szü­lői munkaközösség is kiveszi ré­szét a lelkes és önkéntes munká­ból: választékos és bőséges büfét adnak össze. Jegyeket elővételben árusít a könyvesbolt. Váljanak KISZ-szervezeteink a községi sportkörök gazdáivá Egy teljes éve, hogy a községi sportkörökben megtörténtek a sportköri vezetőségek ú.i.jáválasz- tásai. Ezeken a vezeíőségváfasztó sportköri gyűléseken valamennyi községben a KlSZ-szervezetek ál­tal javasolt fiatalt, vagy a KISZ- szervezet titkárát is megválasztot­ták a vezetőségbe. Ekkor vala­mennyi gyűlésen ismertetve lett, hogy a községi sportkör irányító és felügyeleti szerve a községi KISZ-szervezet. Ezt, a sportkörök tagjai, ha nem is szívesen, de tudomásul vették. Mi történt azóta; valóban a sportkörök gazdái-e KlSZ-szerve- zeteink? Nyíltan meg kell monda­nunk, bizony nem. A sportköri elnökségi ülésekre a legtöbb helyen a KISZ-szervezet titkárát meg sem hívják, nem ve­szik figyelembe a KISZ-szervezet javaslatait, a sportolók eszmei- politikai nevelésével sem sokat törődnek. A másik súlyos hiányosság, hogy a tömegsporttal még keve­sebbet foglalkoznak. Például vi- segrádon az évek óta jól működő női tornászcsapat tagjai a KISZ- titkár vezetésével valósággal kö­zelharcot kellett vívjanak a torná­szok felszereléséért, a fiú tornász­csapat részére pedig egyszerűen nem voltak hajlandók felszerelést biztosítani, a sportköri vezetők. Figyelmükbe ajánlanánk a viseg­rádi sportvezetőknek éppúgy, mint a többi községek sportvezetőinek, hogy a spart a ki árion való szerep­lés, versenyzés és a tornasport legalább olyan fontos és nemes, mint a labdarúgás. A politikai nevelés elhanyago­lása és a sport öncélú űzésén?k volt az eredménye, ami Tahitót- falun történt, hogy a labdarúgó­csapat tagjai a vezetőkkel együtt magukról megfeledkezve, az ered­ményeket hajszolva, alapot adlak az ottani egészségtelen, „sztáro­kat” kinevelő sportnak. A laza vezetés, a KISZ ellenőrző munká­jának hiánya vezetett oda, hogy a sportkörnél nem a szocialista szellemű nevelést elősegítő sport­élet alakult ki, hanem — m'nt ahogy vallják — a .»politikamen­tes sport” szellemében do’goztak. Az ifjúság becsületes tábora a falu sportolnivágvó ifjúsága, ki volt szorítva a sportolás lehetősé­géből. Komoly változások történtek, amióta a sportkör elnöke, Pálmai elvtárs és a KISZ-szervezet fiatal­jaival közösen vesznek részt a sportkör munkájában. Ha az eredmények nem is biztosítják azonnal az első helyet a bajnok­ságban, de a fiatalok eszmei­politikai nevelése helyesen érvé­nyesüli. Vannak olyan KlSZ-szerveze- teink és sportköreink, mint Cso- bánkán. ahol a KISZ-szervezet és a sportkör kapcsolata jó, vala­mennyi fontos kérdést a KISZ- szervezet és sportkör vezetősége közösen tárgyal meg és ezért nem esik csorba a sportköri vezetőség tekintélyén. Leányfalun is jól dolgozik a sportkör vezetősége, ahol a labda­rúgás mellett az atlétikával, asz­talitenisszel is foglalkoznak és biz­tosítják a falu ifjúságának aktív és széleskörű részvételét a spor­tolásban. Kisorosziban a snort mellett a társadalmi munkában, a KISZ- szervezet életében is közösen do!J goznak a KlSZ-szervezet és a község sportolói. Meg kell értenie valamennyi sportvezetőnek, hogy a testedzés mellett, sportolóik politikai és általános műveltségét fejlesszék, a társadalom számára értékes embereket neveljenek. A testedzés, a sportmunka sem ön­cél, az egészséges testkultúra meg­teremtése mellett a fiatalságot munkaszeretetre, a munkah-lyü- kön való helytállásra, fegyelme­zettségre kell nevelni. Tudjuk, hogy a KlSZ-szerveze- tek munkája sem tökéletes még, SPORTHÍREK Anya gyermekével (Mohácsi György tusrajza) Diener-Dénes Rudolf (1889-1954) gulatához szinte mindvégig erős érzelmi szálak fűzték művészünket. Velasquez és a modern impresszionisták között szin­te összekötő kapocsként állá Goya ugyancsak nagy ha­tással volt Diener-Dénesre. Arcképeinek, önarcképeinek okkerei, feketéi Goya-remi- niszcenciákkal voltak terhe­sek. A huszas években Pá­rizsban töltött évek termé­szetesen nem múltak el nyomtalanul. Párizs új él­ményeket éíf az élmények­ben való elmerülést tette számára. Még a hu­szas évek elején néhány kép­ről megismerte Cézanne és Renoir művészetét. Hatásuk­ra az eddigi befolyások egy­re vesztettek intenzitásukból. Párizsban állandóan járta a múzeumokat, zsibongó mű- vész-kávéházak látogatója volt, a Szajna-parton festett. Ottani tartózkodásáról írja: „Itt világosodott meg előt­tem a klasszikus művészet, itt értettem meg az impresz- szionizmust, itt szerettem meg egész életre Cézanne-t és Renoir-t.” Az új élmények egy időben szinte oly súly- lyal nehezedtek rá, hogy alig mert palettájához és ecsetjé­hez nyúlni. Diener látta a századfor­duló és a XX. század első fe­lének minden festészeti tö­rekvését. Az impresszionis­ták a megcsontosodott mű­termi festészet ellenhatá­saként a természet szín-, fény- és levegőbenyomásait rögzítették. München, Becs és Párizs volt az európai fes­tészet középpontja a század- fordulón. Míg az előbbi két helyen csupán a.z akadémiai tudást szerezhették meg a fiatal művészek, a festői prob­lémák megoldása Párizsra várt. A francia művészet hatása állandósult Diener egész pályáján. Jó iskola volt számára a tárgyak színeit és formáit kutató Cézanne és a jelen- formákat nagy színességgel telí­tő Renoir anélkül, hogy bár­melyiket is érzéstelenül, avagy szolgailag utánozta volna. Diener ekkor vált a francia művészet szerelme­sévé, s nyilvánvaló, hogy művészete Párizsnak köszön­het legtöbbet. Franciaországban festett ké­peinek száma meglehetősen csekély. A párizsi benyomá­sok alól itthon szabadult feli A Párizsban töltött évek át­hajoltak a magyar tájra. A párizsi élmények itthon sa­játos művészi elemekkel ke­veredtek. elsősorban a szín­skálának és festőiségnek rendkívüli gazdagságával. „Ahogy az érzelem-vetületek- nek alig felfogható érzéki kifejezése egésszé fonódik a tárgyias elemekkel, abban van Diener-Dénes festésze­tének szépsége. Ez a megje­lenítési és kifejezési mód I960, ianuár 17-én a Szentendrei Állami Gimnázium tornatermében a JTST terem-atlétikai versenyt rendezett. A versenyt a JTST elnöke nyi­totta meg majd Horányl György járási atlétikai szöv. elnök ismer­tette a verseny lebonyolítását és az ezzel kapcsolatos szabályokat. A versenyen a Szentendrei Álla­mi Gimnázium, katolikus gimná­zium, a Szentendrei Építők, Po- mázi KSK, Leányfalui KSK sport­körök versenyzői vettek részt 20 női és 32 férfi indulóval. A verseny előkészítése Szabó Gábor testnevelőtanár ió munká­ját dicséri. Részletes eredmények: Magasugrás férfi felnőtt rövid nekifutással: Horváth Ákos 150 cm Szentendre Váci József 130 cm Szentendre _ Szabó Gábor 150 cm állami gimn. Ifjúsági: Göncöl András 150 cm állami gimnázium Kovács Gábor 145 cm állami gimnázium Mészáros Tamás 130 cm róm. kát. gimnázium. Serdülő: poháré Imre 140 cm róm. kát. gimnázium Szobi Tibor 115 cm Szentendre. Hármasugrás felnőtt férfi hely­ből: Ofenberger Károly 766 Szent­endrei Építők Kovács Pál 765 Szentendre Szabó Gábor 760 állami gimn. Savarc János 747 Pomázi KSK. Ifjúsági: Mali Pál 805 róm. kát. gimnázium Kovács Gábor 770 állami eimn. Ambrózi András 750 róm. kát. gimnázium. Serdülő: Poháré Imre 770 róm. kát. gimnázium Szobi Tibor 740 Szentendre Kiss_ Béla 700 r áltemi, gimn. Helyből távol felnőtt férfi: Váczi -József 2.68. Szentendre Ofenbeiger Káyoly 266 Szent­endrei Építők Szabó Gábor 251 állami gimn. Savarc János 247 Pomázi KSK. Ifjúsági: Mali Pál 269 róm. kát. gimnázium Kovács Gábor 237 állami gimn. Ambrózi András 246 róm. kát. gimnázium Tóth László 225 Leányfalu Kiss Lajos 220 Pomázi KSK. Serdülő: Poháré Imre 239 róm. kot. gimnázium Vitéz Miklós 230 róm. kát. gimn. Szobi TLbor 229 Szentendre. Gyógy labdával súlylökés felnőtt férfi: Felnőtt: Horváth Ákos 12 m 87 cm Szentendre Kovács Pál 12 m 84 cm Sz.-endre Ofenberger Károly 12 m 43 ctn Szentendrei Építők Orosz János ll m 71 cm pomáz. Ifjúsági: Pilisi Pál ll m 81 cm róm. kát. gimnázium Kosztolányi István ll m 81 cm róm kát. gimnázium Pizág András 9 m 90 cm róm. kát. gimnázium. Sulydobás férfi serdülő: Pohárc Imre 1053 cm róm. kát. gimnázium Szobi Tibor 885 cm Szentendre Kiss László 780 cm állami gimn. NŐK Ifjúsági helyből távol: Herendi Éva 215 cm róm. kát. gimnázium Lonckor Erzsébet 208 cm állami gimnázium Prause Gizella 204 cm róm. kát. gimnázium. Serdülő: Hofner Klára 215 cm állami gimnázium Kárász Aranka 308 cm áll .gimn. Maja Gyöngyvér 208 cm állami gimnázium. Magasugrás ifjúsági rövid neki­futással: Lonckor Erzsébet 128 cm áll. gimn. Prause Gizella 120 cm róm. kát. gimnázium Kovács Ilona 115 cm áll- gimn. Serdülő: Fáik Ilona 128 cm Szentendre Kárász Aranka 125 cm áll. gimn. Széles Erzsébet 125 cm állami gimnázium. Gyógylabdával súlylökés ifjúsági: Benkő Zsuzsa 945 cm áll. gimn. Herendi Éva 814 cm róm. kát. gimnázium Falk Hona 742 cm Szentendre Tóth Ilona 731 cm Pomáz. Az összetett pontverseny vég­eredménye: 1. Róm. kát. gimnázium 39 pont 2 Állami gimnázium 37 pont 3. Szentendrei Építők 24 pont 4. Pomázi KSK 10 pont 5. Leányfalui KSK 6 pont A verseny befejeztével az atlé­tikai szöv. elnöke ünnepélyes ke­retek között osztotta ki a díjakat a helyezetteknek. Január 17-én a Szentendrei Épí­tők SE kultúrtermében járási asztalitenisz bajnokságot rendez­tek. A verseny eredményei: Férfi egyes (12 induló): 1. Atyimity szilárd Szentendrei HÉV 2. Wolf Lajos Szentendrei HÉV 3. Kovács László Sz.-endrei Ép. Férfi oáros (8 induló): 1. Lipták Ferenc, Kovács Pál Szentendrei Építők 2. Atyimity Szilárd, Wolf Lajos Szentendrei HÉV 3. Séra Lajos, Bárdi István Budakalászi Textil. Férfi ifjúsági egyéni (5 induló)i 1. Lipták Ferenc Sz.-endrei Épít. 2. Kovács László Sz.-endrei Épít. 3. Tóth József sz.-endrei Építők. Férfi serdülő egyéni (7 induló): 1. Lendvai István Sz. Építők 2 Tamási László Sz. Építők 3. Szirtes András Sz. Építők. Női egyéni r4 induló): 1. Jesztrebényi Babszi sz. Eoitök 3. Tomasovics Ibolva Pomázi SK. Veg.yespáros (2 induló): 1. Kucs Béla. Jesztrebényi Babszi Szentendrei Építők 2. Kovács Pál. Jesztrebényi Ildikó Szentendrei Építők. ; Városunkban dolgozott a : Szinyei-díjas festőművész, \ Diener-Dénes Rudolf, miután \ hét évet töltött Párizsban, s \ előzőleg megjárta Nagybá- \ nyát is. A Képzőművészeti \ Főiskolán Ferenczy Károly ! tanítványa volt, közben ön- l állóan is képezte magát, majd \ 1916-ban huzamosabb időt í töltött Bécsben, régi meste- l rek tanulmányozásával. Ha- í zatérve a Kecskeméti mű- ! vésztelepen működött Ivá- ! nyi-Grünwald Béla mellett. \ Nem kevesebb, mint hét esz- l lendőt töltött Franciaország- tban (1924—1931). Párizsi tar- \ tózkodásának éveit főként a j XIX. és XX. század francia \ művészetének megismerésére ! fordította. E hétévi távoliét \után a fővárosban telepedett \ le, s nyaranként rendszerint \ Szentendrén lakott és dolgo- jzoit. ! Kiállításokon a tízes évek ! elejétől kezdve vett részt, í 1925-ben Kölnben és Pá- ! rizsban is bemutatta mv.vé- ! szelét. Az 1937-es kiállítása ! a Fränkel Szalonban hozta ! meg számára a teljes elisme- ! rést. 1939-ben díjat nyert ké- ! pe a „Szentendrei dombok”. ! Diener-Dénes Rudolf Fe- ! renczy tanítványaként indult. í A fiatal tanítványt csodálat- \ tál töltötte el a nagy mester $ művészete, de különösebben í nem hatott rá. Ekkori esz- í ményképe Padi László volt. í Az ő művészetére emlékeztet­ni nek Diener-Dénes első táj- \ képei, erdőrészletei, sötétzöld í és sötétbarna színükkel. Ez 'ia színhatás később megszűnt, n de Padi festményeinek han­vekből áll. Állandó olvasóik száma 75. A dolgozók történelmi elő­adásokat hallgatnának szíve­sen, s ebben az ügyben már történt is intézkedés, hogy elő­adássorozat induljon az üzem­ben. Ez tehát a város két üzemé­ben a kulturális helyzet. Sok a javítani való, főleg ami az is­meretterjesztő előadásokat il­leti. Hogy megváltozzon, össze kell fogni mindazoknak, akik­nek, ez a kötelességük. Üzemeink kulturális életéről hiszen egy év kevés idő ahhos« hogy a sportmunka minden ré­szét, a vezetés minden „tudomá­nyát” elsajátítsák. De KlSZ-szer- vezeteinknek is határozottabban kell kiállni a maguk igaza mel­lett és ne hagyják magukat félre­állítani. Községi sportvezetők pe­dig fogadják jóindulattal a KISZ irányító szerepét és segítő, nevelő munkáját és tanítsák meg ekéket a fiatalokat a sportmozgalom ve­zetésére Is. Valamennyi sportkör­ben érvényre kell juttatni a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt mű­velődéspolitikájának a testnevelés és sportra vonatkozó irányelveit. Arató András vXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXV^ \ különíti el alkotásait szám- j tálán érintkező vonása el- lenére az impresszionizmus- $ tói” — állapítja meg egyik % kritikusa. í y Képeinek tárgyköre nem í változatos. Szentendrei tájak, í utcarészletek, városképek, % udvarszögletek ismétlődnek % virág- és gyümölcscsendéle- $ tek és a családikör együtte- $ sének társaságában. Képeinek $ megfestése fellazított, szag- % gatott. Az anyag is, amellyel % dolgozik, annyira áttetsző, $ hogy a tónusok egymáson ^ játszanak, és a mélységben % hatnak. Ultramarin és ko- % baltlcék, sötéten csillogó pi- £ ros, zöldeskék, velencei ci- £ nóber, okkersárga leggyako- $ ribb színei. Szentendrei té- í májú képei a Nyári délelőtt, ^ Zöldellő dombok. Napos dél- % előtt. Eső után. Estefelé a Du- ^ nán c. képén feltárul a Du- $ náról, a révállomás környé- % kéről látható városkép a fo- ^ lyó tükrével. a Preobra- % zsenszka-templom tornyával % és a számos alkotáson meg- % örökített Szamárheggyel. Diener-Dénes Rudolf érzé- kény szemű, lírikus művész. ^ Minden képe derűvel és élet- % tel telített híradás a körű- % lőtte kavargó világról. Alko- í tásain a színek rendkívül gaz- ^ dag skálája nem válik tar- f kává. Csak annyit vetít % elénk, amennyit áttüzesedetl í színeivel közvetíteni akar. % Festményei — ugyanúgy. % mini egykor a művész is, nap- % barnította arcával és ősz í hajával — mosolygós derű- $ látást, szeretetet sugá-o^nak. í B. L. '' I Sóra János. a Szentendrei ! BH?Y sportelnöke, a JTST régi ; aktivistája 41 éves korában, rövid - betegség után. i960, ianuár ]8-án ! elhunyt. A sport minden ágában ; segítséget nyújtó. áldozatkész ; soorttársat vesztettük el. A JTST [elnöke, az összes aktívák, iő bará- ; t(>k őszinte szívvel gyászolják. + ; Vasárnap 24-én délelőtt sílesiklő- I verseny lesz a Kőhegyen. Start ; délelőtt 9 órakor a menedékház- jtól. Gyülekező a lelzett időben ! és helyen. í Versenyszámok: Férfiak 5 km. , Nők 3 km. Pontos meeielenést ; kérünk, legkésőbb fél 9 órára a ! nevezések miatt. t I " ­I ;VÍVÓISKOLA SZENTENDRÉN... ! Városink sportélete úi szfnfolt- ; tál gazdagodott. Az általános fiú- ; \skoJa tornatermében a JTST ál­ltai engedélyezett vívóiskola kezd- :meg működését. ! A vívóiskolát Révész Antal f<5- ; városi vívőmester. az MTK vezető ; edzőie és Petrovits István test­; nevelőtanár vezeti. ; Az edzések heti három alkalom- ! mai <kedd. csütörtök, szombat) I délután 14 órától kezdődően este | 19 óráig tartanak. ; Részvételi dí< havi 30 forint. I TeientVezéc és beíra+^ozás hatéves ! petrovits Ist­; ván a Rákóczi úti általános iskolában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom