Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-04 / 2. szám

K U L O N X I A IV. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM I960. JANUÁR 4. HÉTFŐ Nagykőrös zöldségtermeléséről a közeljövő szocialista mezőgazdaságában AZ ÚJ ÉLET KÜSZÖBÉN A Petőfi Termelőszövetkezet új tagjai fegyelmezetten, egymás után mutatják be a régi és az új tagokból ala­kult értékelő bizottságnak a háztáji állományt meg­haladó jószágaikat és gazdasági felszereléseket ! £ Amíg az értékelés és az át- ^ vétel folyik, a tsz régi és új í asszonyai máris barátságot kötöttek. Hollóné, Gyulainé ? és Bojtos Józsefné éppen ar- ^ ról diskurálnak, milyen lesz ^ a szövetkezetük öt év múlva. ^ — Még napközi otthonunk is £ lesz — mondja egyikük, s a £kis Gyulainé máris ajánlko­zik: „Majd én főzök ott. Van már benne gyakorlatom! (El is hisszük, öt gyermeke van.) Az értékelés után Rab Balázs, a tsz főkönyvelője máris intézi a „lényeget”. Fizeti a bevitt jószágok és gazda­sági felszerelések ellenértékét, illetve annak első rész­letét. Képünkön Ronkó Sándor új belépő — akit máris beválasztottak a szövetkezet vezetőségébe és brigád- vezetéssel is megbízták — 6918 forintot vett fel — UJ LOCSOLÓAUTÓ be­szerzésére 200 000 forintot állí­tott idei községfejlesztési alap költségvetésébe a tanács vég­rehajtó bizottsága. A költség- vetést az e hónapban összehí­vandó tanácsülés elé terjesztik jóváhagyás céljából. legalábbis ezt megközelítő! kertészetek alakuljanak ki. j Célszerű perspektivikusan : a város szántóterületének i mintegy 20 százalékát a zöldség-főzelék és gyü­mölcstermesztésre állítani. A konzervgyár, amely ed­dig is évről évre jelentős mértékben fejlődött, saját felvevőképességével bizto­sítja, hogy a termékek mind értékesíthetők lesz­nek és a nagykőrösi szö­vetkezeteknek az országos átlaghoz képest is kiemel­kedően magas jövedelmet biztosítson. E feladatok teljesítéséhez igen sok munkát kell még el­végezni. Ez a munka sok­oldalú. Munkaszervezés, tele­pítés. beruházások, szakmai továbbképzés és ami a legfon­tosabb, erős akarat, hegy a közös úton felmerülő minden problémát közös erővel a le­hető legrövidebb időn belül megoldják. Kovács Sándor, a Nagykőrösi Konzervgyár I igazgatója i A Híradó levelezője szeretnék lenni Kedves Szerkesztőség! Kőröstetétlenen működöm, j mint pedagógus. Kezdettől fog-j va rendszeres olvasója vagyok! a Nagykőrösi Híradónak. Kü-i lön örömet jelentett számomra,! hogy nagymúltú, fejlődő váró-! sunk újra napilappal rendelke-j zik. A masam részéről — mintj pedagógus — kötelességemnek j tartom, hogy fiatal napi lapun-! kát írásaimmal támogassam. Városunk problémáinál ab­ban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy csak hét végén tartózkodók Nagykőrösön és így minden dolog könnyebben a szemembe ötlik. mint annak az embernek, aki nap-nap után itt él. Ha a szerkesztőség elfogadja, szeretnék a lap levelezői közé lépni és ezzel is a lap sokolda­lúságát és nívóját emelni. Boros László (Nagykőrös, IV., Csonka u. 2. tok eredménye a legmegfele­lőbb, ott új kútrendszerrel biztosí­tani kell a megfelelő nagy­ságú öntözéses kertészet kialakítását. Célszerű ennek szomszédságá­ban zöldség-gyümölcs osztályo- zót felépíteni, hiszen minden­kor magasabb árbevételt biz­tosítanak a szövetkezetnek. Az osztályozásra fordított munka­idő bőségesen megtérül a ma­gasabb árnál, A szállításnál a drága foga­tok helyett vontatók, teher­autók alkalmazását kell biz­tosítani. A gyümölcstermelés fellendítése érdekében már az első időszakban meg kell kez­deni, de különösen a második időszakban összefüggő, zárt kultúr- gyümölcsösökct kell telepí­teni azokból a fajtákból, amelyek iránt a kereslet állandóan nagy és ame­lyek a nagykőrösi föld- és égha jla ttula jd onságok mel­lett kedvezően termeihe- tők. A határ azon részeiben, ahol egyéb kertkultúrára a fölt} nem alkalmas, több száz hol­don spárgát érdemes telepí­teni. Szedése ugyanis meg­előzi a nyári nagy munkákat, jövedelme viszont messze meghaladja az átlagos kerté­szeti jövedelmet. A jövedel­mezőségi munkaegységbe ek­kor már célszerű minden eset­ben bevonni, a talajművelő, és egyéb ■' munkagépek kezelőit éppúgy mint a szállítórészleg dolgozóit. Külföldön, ahol a tsz-moz- galom már győzedelmeskedett és ahol már több éve folyik a közös gazdálkodás, vannak olyan szövetkezetek, ahol meg­felelő gépekkel egy-egy kerté­szeti brigádban 400—500 ember dolgozik és 1500—2000 holdas területet müveinek. A Szovjet­unióban, Herszon vidékén, ahol egy igen nagy konzerv­gyár dolgozik, 1100 hektáros paradicsomterülete van egy szövetkezetnek. Megvan a lehetősége, hogy városunkban évék folyamán hasonló nagyságrendű vagy Az öntözéses kertészetek eb­ben az időben megőrzik koráb­bi területi elhelyezkedésüket és ezzel bizonyos mértékig szétda- raboltságukat is. Igaz, vannak a városban olyan összefüggő öntözött kerté­szetek is, amelyek megfe­lelő szervezéssel 10—50 holdas terület kialakítását is lehetővé teszik. Az itt folytatott termelés (pap­rika, karfiol stb.) éppen ma­gas hozamaival Igen jövedel­mező üzemág marad és ezért ezzel a lehetőséggel maximális mértékben élni kell. Fontos, hogy a gépállomás ebben az időszakban mind több olyan speciális gépet szerezzen be, amelyek a ker­tészeti munkák gépesítéséhez szükségesek. Ilyenek: palán- tázó-, növényápológép stb. Természetesen helyes, ha ilyen gépeket az erősebb termelő- szövetkezetek megvásárolják. Szükséges, hogy a kon­zervgyár ebben az idő­szakban még fokozottabb mértékben vegyen részt szakembereivel a zöldség-, gyümölcstermelési munka megsegítésében, a szüksé­ges szaktanfolyamok szer­vezésével és szervestrá­gyával, nemesített vető­maggal, művelési hitelek­kel és egyéb eszközökkel. A második időszak folya­matosan következik be. Erre a jellemző, hogy tsz-eink túl­jutottak a kezdeti nehézsége­ken. A gépállomás megszerzi a szükséges speciális gépeket, kialakulnak a szövetkezetek­ben a jól szervezett kertészeti brigádok, minden tsz rendel­kezik megfelelő, jól képzett szakemberrel, elvégezte saját területének felmérését, a talaj­tani vizsgálatokat és elkészí­tette többéves vetésforgó ter­vét. Ekkor fokozatosan át kell alakí­tani a határ képét a meg­változott termelőerők szín­vonalának megfelelően. A nagyüzemi feltételek tel­jesmértékű felhasználása ér­dekében egy-egy növényből 50—100 holdas parcellákat kell kialakítani. Ahol a vizsgála­SZERKESZTŐI ÜZENET BOROS LÁSZLÓ. IV., Csonka utca 2. Szeretettel köszöntjük levelezőink népes táborában. Segítségét szíve­sen vesszük, számítunk írá- . saira! ________________ j I — TANFOLYAM KEZDÖ- : DÖTT január 3-án Cegléden és ! Vácott az úttörőcsapatokban ; dolgozó if júvezetők részére. (Ezeken a továbbképzési alkgl­> makon a nagykőrösi fiatalok is ! részt vesznek. | — SOKAN töltötték a Szil­j vesztért a város szórakozóhe­> lyein. Az Arany Kalász Éttc- ! rém forgalma ezen az éjszakán ! 14 000 forint volt. ■ — NEGYVENHHÉTMILLIÖ ; forinttal növelte naptári éves > tervét a konzervgyár. Az 1959. ; évi száznegyvenhárommillió S forinttal szemben az 1960-as t terv 190 millió forint. % ! — ISMÉT JÖN a Petőfi ! Színpad. Január 8-án, pénte­> ken este 7 órai kezdettel az ! „Amikor a 'hars virágzik” cí- ! mű színművet mutatják be á > művelődési ház színháztermé- ; ben. ! — HÚSOS KONZERVEK ! gyártását kezdi meg január ; közepén a konzervgyár. Mar- : hapörköltből nyolc vagonnal, ! rakott káposztából pedig hat ! vagonnal készítenek. | — ÚJJÁVÁLASZTOTTÁK a : szakszervezeti bizottságot az ! állami gazdaságban, december 129-én. Ennek során értékelték : a bizottság kétéves munkáját, j A vezetőségválasztáson részt vett Ragó Antal, a Pest me- , gyei állami gazdaságok igazga­tója is. Ez az „elektron nap” —: mondja Lucifer. Nincs már| villanykörte, neonégő ez már\ a múlté. ... Vjra a város közepén \ vagyunk. — Milyen épület az ott?! Mintha csupa üvegből és! fényből építették volna? —! kérdem Lucifert. Az a mozi\ — feleli. jemeniünk. Éppen vetítet-! tek. De nem. Hiszen itt minden! természetes, plasztikus. Itt i nyoma sincs képszerűségnek.: Itt valódi minden, mintha egy] gigászi ablakon még gigászibbi színpadra tekintenénk. A sze-] let, a széna illatát érzem,', mert egy gyönyörű táj előtt \ történik valami és a szerep-; lök benne vannak a tökéle-] tes térben. Csodálatos! __Hatalmas robbanás resz-l k etteti meg a mozitájat, va- ] lami építkezésről szól a film] témája. Érzem, a robbanó-] anyag füstjének csípős sza- ] gát... Az ember tragédiája nincs! a kezemben. A párnámon egy! jó tenyérnyi lyukat tovább', bővít a falánk parázs — hű '• a cigarettám! Felugróm és a puszta ke-\ zemmel akadályozom meg a \ parázs további falasát. Jól ] összeégetett. A könyvem azj ágy előtt szétnyitva hever.] Hej, te Lucifer! De mit szól majd a felesé-] gém? Az lesz még majd tra-] gédia! ] K. B. /I jövó tiltnu — /íi6*O-bittt lőtér szélén különböző, szebb­nél szebb épületek. — Szabadságfalva, Dózsa- falva, Rákóczifalva felé — olvasom egy kisebb pavilo­non és előtte sorakoznak a helikopterek, taxik. Valami­kor nem így jutottunk ki a Szabadság vagy a Dózsa tsz-be. ... Egy óriási gyártelep lát­szik nem messze. Valamikor itt állt a konzervgyár is. Kö­zelebb kerülünk — áe hi­szen ez is konzervgyár! Óriási méretek, magasvasúi a gyár területén. Helikopterdaruk. Egy újabb repülőtér a gyár mellett, teherszállító gépek tömkelegé a kifutókon. Szé­dültem. — Hányat írunk most? — kérdem. — 2001-et — mondja. — Mindez negyven év alatt! — gondolom. Mi lesz itt később? ... A Tormás szőlők vol­tak ott i’alamikor, ahol most járunk. Atomerőmű zárt tömbje áll kísértetiesen a helyén. Széles, bekerített park veszi körül. Széles, keramitos úton jutunk a Kecskeméti útra. Mindenütt villák, ker­tek. Gyönyörű, hatalmas kór­ház a laktanya helyén. Kezd már szürkülni. Visszafordu­lunk. Egyszer csak a város felett vakító fény gyuVad ki. Nap- ■ pali világosság támad újra. tejére. A tanácsházával szem­ben egy hatalmas park — de hiszen itt valamikor egy két­emeletes, vörösre festett épü­let állt? — Nincs. A nagy park túlsó felén hatalmas klasszicizáló épület. Gyerünk közelebb. Vajon mi lehet? „Szövetkezeti Színház” — ol­vasom. Épült: 1985-ben. Cso­dálatos. Egyik ámulatból a másikba esem. A Cifrapalota nincs. Jóval odább egy négy- emeletes modern szálloda. Előtte hatalmas taxipark. Gyerünk a Ceglédi útra! Most széles sugárút az is. Jobbról, balról gyönyörű emeletes bérpaloták. Ahogy elhaladunk rajta, mindjobban érzem, hogy valami rendkí­vül kellemes illat terjeng a levegőben. A strandnál, amely most öt különböző medencé­ből, versenyuszodából és a csuda tudja, hogy még miből áll — bódítóvá válik az illat. — Hát persze, a büdösárok, csatornázva van és a lefolyó­rácson jön fel az illat. Hát ezt hogy csinálhatták? ... Visszafordulunk a Tabán felé. Volt, nincs! Paloták, villák, családi házak sorakoznak a széles, egyenes utcák mentén. A vasútállomásra érünk. Mit, vasútállomás? — Olyan nincs! Repülőtér!... A vonat már a múlté. Helikop'erek. lökhaj- tásos, atommotoros gépek so­rakoznak a betonon. A repü­\vxvx\v^xv\\\\\\\vvvv\\\xv\\\\\\\vvvv\vv\vv\ A beigliünnep után kissé fáradtan töltöttem otthon az estét. Még arra sem volt erőm, hogy a könyveim kö­zött keresgéljek, csak benyúl­tam és Madách örökbecsű műve akadt a kezembe. Ki tudja, hányadszor olvastam. Arra még emlékszem, hogy piramist építő rabszolgák... „Milliók egy miatt”. — „Jöjj, megmutatom neked a jövőt!" — szólt Lucifer és egy széles villasoros utcán találom ma­gam, trolibuszok rohannak, fejem fölött helikopter züm­mög, cstipa aszfalt parksze­gély mindenütt. — Hol vagyunk? — kér­dem Lucifert. — Ugye, nem ismersz rá? — ez a nagykőrösi Örkényi út, de gyere tovább és cso­dálkozz! Egy aszfaltozott útra kerü­lünk, villamos csilingel, azon­ban látszik, hogy a villamos- kocsik régiek, használtak, pe­dig áramvonalasak, de ott ha­lad már mellette egy külö­nös jármű, elcikáz a sok autó, troli, villamos között, ez az otommobusz. A Hunyadi kör­úton járunk. A Kossuth utca gyönyörű sugárút, mindkét oldalán parkírozva, magas- ] vasút suhan el felettünk. A '•.főtéren egy hatemeletes ba- 'rokképület vonja magára a ; ’• gyeimet — ejnye, hogy ha- ' ronlit a régi íanácsházára, de ; hiszen az is, csak átépítették. ; méghozzá stílusosan. Éppen légy helikopter száll le a te­Városunkban is gyors ütem­ben megindult a termelőszö­vetkezetek területi növekedé­se, miután több százan válasz­tották rövid idő alatt a közös gazdálkodós útját. Bár nem mai kérdés és mór sok intéz­kedés történt a gazdálkodás megszervezésére, ha a város egésze a termelőszövetkezeti útra tér, mégis szükséges, hogy a várható feladatokról a leg­szélesebb körben mindenki tu­domást szerezzen. Nagykőrös szocialista város­ként meg kell őrizze hagyomá­nyos kertészeti, szőlő- és gyümölcstermelő kultúrá­ját, sőt az igazán nagymér­tékű fejlődés éppen a vá­ros szocialista mezőgazda­ságában lesz lehetséges. Városunk dolgozó parasztjai évszázadok tapasztalatait és szorgalmát használták fel a kertkultúránk megteremtésé­hez, megerősítéséhez. A szocialista mezőgazda­ságban nagy segítőtársként fog e tapasztalat mellé já­rulni a mezőgazdaság gé­pesítése, a fejlett nagyüze­mi agrotechnika minden vívmánya. Nagyjából két időszakot kell megkülönböztetnünk a város további történetében. Az első időszakra jellemző, hogy nagy­mértékben kell még támasz­kodni a meglevő termelési esz­közökre. Fel kell használni az öntözéses kertészethez a határ­ban fúrt és ásott kutakat. De már ebben az időszakban táb- lásítani kell az egyes termelő- szövetkezeteken belül, figye­lembe véve a tsz munkaerejét, az e tekintetben már alkal­mazható gépállomási és saját gépeket. Különös gonddal kell megválasztani a szövetkezet földterületéből azokat a par­cellákat, ahol megfelelő vetés­forgóval telepíthető a szántó­földi kertészet. Különösen a kertészeti munkáknál nagyon fontos, hogy már az első eszten­dőben az eredményességi munkaegységet alkalmaz­zák. A kertészetben dolgozók egyé­nileg legyenek érdekeltek a primőrzöldségfélék termelésé­ben és a magasabb hozamok^ elérésében. Az ilyen jövede- $ lemelosztás biztosítja, hogy a $ tagok a főmunkaidényben (pa- $ lántázás, szedés) az összes csa- $ ládtagot bevonják az eredmé- ^ nyesebb munka érdekében. ^ A táblák kialakításánál fon- $ tos a megközelíthetőség, hiszen ^ ez a legmunkaigényesebb tér- ^ melési ág. Nem kis mértékben^ függ ettől az is, hogy olcsóbb 5 legyen a termékek elszállító- $ sa, noha nagyüzemi kertésze- $ töknél a zöldségfélék átvétele $ a termőterületen történik. 5-------------------------1 M egdicsérje j Kovács Ferenc konzervgyári villanyszerelő csoportvezetőt, aki az üzem villamosítása ér­dekében igen sokat fárado­zott. Keze nyomán szebb, több fényt kap a konzerv­gyár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom