Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-22 / 18. szám

1MQ. JANUÁR 22. PÉNTEK mr MM. WCirlap ARCCAL A SZÍNJÁTSZÓK FELÉ (Gondolafok a megyei színjátszó-bizottság ülése után) INNEN - ONNAN ügyeivel, és ha a KlSZ-szerve- zet maga felvetné: a művelő­dési igény a pártosság egyik alkotó eleme?! És hasonló a helyzet a Gödöllői Vegyesipari Ktsz-nél, valamint a pilisi ser­téshizlaldánál, ahol bizonyára van pártszervezet, pártcsoport vagy kommunista dolgozó. Nos, ezek az elvtársak észrevehet­nék: A cigány vagy a Szalai Károly volt színigazgató által ajánlott fércmü mindenhová való, csak a felszabadulási se­regszemle programjába nem! De ezek csak elenyészően csekély számban előforduló visszásságok, összességében a seregszemlére készülő és a többi színjátszó együttesek műsorpoliUkája olyan, hogy kívánnivalót nem hagy maga után? Tavaly — bár akkor sem vol­tak nagyobb bajok — még ke­vés volt az olyan megfontol­tan és gondosan tervező együt- t«d, mint a nagykőrösi (A Szél­vihart, a A harag napját, a Pettyest, A bort és a János vi­tézt mutatták be.) Idén már a járások — egy-két kivétellel — beküldték egész évi műsorter­vüket, és e tervektől, négy hó­nap tapasztalatai szerint, alig- alig volt eltérés. A tervek pe­dig főként a mai, vagy a má­hoz szóló darabokat foglalják magukban. És ez nagyon-nagyon lénye­ges körülmény. Hiszen a színjátszás a legközvet­lenebbül szól a közönség­hez, a művészet sajátos eszközeivel ez a művészeti ág dolgozhat leghatásosab­ban a napi politika, az idő­szerű feladatok megvaló­sítása érdekében. (Éppen ezért lenne olyan na­gyon fontos, hogy a párt- és társadalmi szervek is fordulja­nak arccal a színjátszók isié vizsgálják meg munkájukat segítsék, bírálják, irányítsák őket; ne bízzák ezt teljes egé­szében a művelődési munká­sokra!! Mert,. Ua a. .jSsé.lv.ihai vagy az Amikor a hárs virág­zik meitekíntése után nem ú szaladnak a dolgozó parasztok a termelőszövetkezet irodájáb: belépési nyilatkozatért, de gon­dolkodnak — és amikor beko­pogtat hozzájuk az agitátor nyilvánvalóan könnyebb dóig, lesz, mintha éppen a Cigánj előadása után próbálná meg­győzni a gazdát a termelőszö vetkezet előnyeiről. Persze, hiba lenne, ha mos1 minden színjátszó együttes ezt a két darabot (vagy akái rnég melléjük hat-nyolc ha­sonló témájú művet) tűzne műsorára. De hogy a felszabadulási szemle során (és ezen kívül) be­mutatott színművek ne húzzák vissza az embere­ket. hanem eiőre mutas­sanak — ez alapvető kö­vetelmény. Lehetnek ezek a darabol klasszikusok vagy maiak, pa raszti témájúak vagy nem, ; lényeges: művek legyenek é ne fércművek, a társadalm haladás, az emberiesség, a né] ereje, a szocializmus ügyénél igazsága legyen mondanivaló juk; és semmi esetre se ha sonlítsanak A vén bakancsos hoz vagy a Mágnás Miskáho (ez utóbbit Leányfalu akart; bemutatni és Móricz Virág megyénk egyik országgyűlés képviselője, országos nevi írónk kardoskodott mellette! Ahol szakavatott művelő dési munkás irányítja a szín játszókat, ott nem is keil el tői a veszélytől tartanunk, i . megyei tanács művelődés ' osztálya és a járások állt 1 rendezett és idén is foly színjátszó-rendező stúdió hallgatói és volt tanfolyami.' tái értő aggyal és biztos kés zel irányítják csoportjaiba És hogy Pest megyében töb mint jónak mondható a mi sorpolitika, az nagyrés; ezeknek az együttes-vezetői nek és rendezőknek köször hető. De elérkezett már annak is az ideje, hogy a színját­szók többet kapjanak, mint maga a darab és a néhányszori szereplés. :t A darabválasztást, a prób; kát az egy-két éve működő együtteseknél már fel leheti használni arra, hogy a szín- J játszó-vezetők elemezzék és J megtanítsák elemezni a szín- J művet, a szerepeket; hogy is- J mertessék a szerzőt és korát, J a darab születését előidézőJ társadalmi viszonyokat, sőt, J menjenek tovább egy lépés- J sei és ha például A képzelt J beteg-et tanulják a színjét-J szók, ismertessék velük Mo-Í liere egész munkásságát, haj A csodálatos Vargáné előadá-J sára készülnek, akkor a spa-J nyol szabadságharcos költő J verseit is szerettessék meg aj gárdával. Az arccal a színjátszók felé S jelszó tehát nemcsak a KISZ-; szervezetekre és vezetőikre,; nemcsak a pártszervezetekre, \ nemcsak a vállalatok és üze- / mek pártvezetőire és szak-! szervezeti funkcionáriusaira, í nemcsak a művelődési házak! igazgatóira, hanem magukra J a színjátszókra is vonatkozik:; ha szeretik az önművelésnek; ezt a fajtáját, ha nevelni és; szórakoztatni akarják dolgozó < társaikat, falubelijeiket, ne; restelljenek tovább menni egy! lépéssel — mindig csak egy< lépéssel! \ * Garami László i Néprajzi muzeum létesül Nagymarosán Molnár Lajos és felesége mindketten pedagógusok —, miután megírták községük, Nagytarcsa monográfiáját, el­határozták, hogy néprajzi falumúzeumot létesítenek. Az elhatározást szorgos gyűjtő munka követte, amelynek eredménye, hogy már 114 darabból áll a megnyitandó falumúzeum anyaga, sőt, he­lyiséget is biztosítottak a gyűjtemény számára. A mú­zeumba kerülő tárgyak között akadnak múlt századbeli szlovák ruhadarabok, függö- ; nyök és más, a népművészet ; fejlettségéről tanúskodó hasz- ; nálati cikkek. ZENEMŰVEK LENINRŐL Leningrádi zeneszerzők Le- inin születésének 80. évforduló- I jóra új művekben örökítették I meg a forradalom nagy vezéré­inek feledhetetlen alakját. V. i Szorokin, a „Lenin mindig ve- i lünk van” című kantáta szerző- ! je, B. Kezsun szövege alapján I „Lenin szava” címmel kórus- i müvet írt. A mű mandanivaló- í ja az, hogy Lenin szava, amely : benne él a szovjet emberek ’■ szívében, bejárja a világ ösz­Szűcs Ernő Béla: JÖTTÖK MÁR Jöttök már végtelen sorokban birtokba venni a világot, munkásfiúk, földmíves ifjak s ti, tágranyílt szemű leányok! E roppant város itt, a parton nem idegen a szívetekbe, a ti erőtök tette naggyá, a ti munkátok építette. Apáitok, kik boronáltak, téglát soroztak. — hegesztettek, ezért a városért munkáltak s ez mind nagyobb, szebb — s éhcsebb lett! A láb, amely földet talicskáit, most aszfalton jár szerteszét, a kéz tudásért nyúlik mostan — otthon hagyott fúrót, ekét. Hogy szomjazzátok ezt a várost, s ez titeket hogy szomjazott! Mint a virágkehely beporzást, mint éjszaka a csillagot. Ez új és szép honfoglalásban nincs semmi vérontás, se vétek, csillagszórású szép varázs van, vegyétek! Régen a tiétek! ®zes országait. Szorokin másik „Ballada Leninről” című mű­véhez V. Zacorenko tallini köl­tő írt szöveget. O. Csisko „Van ilyen párt” című kantátájában megénekli a Szovjetunió Kom­munista Pártját, amelynek megalapítója Lenin volt. B. Kravcsenko, aki nemrég még technikus volt, s a Zeneszerző Szövetség leningrádi tagozatá­nak műkedvelő zeneszerzői tanfolyamán kapta az első ze­nei képzést, majd elvégezte a R i mszk ij-Korszakov zenekon­zervatóriumot, „Lenin napja világít a tundrán” című dalá­ban állított emléket a nagy forradalmárnak. J. Vajszburd fiatal zeneszerző Majakovszkij „Lenin” című költeményének szövegére írt kantátát. A. Mi- tyusin hárem gyermekkórus­művet s egy dalt írt Lenin em­lékezetére. Bélyegkiállítás Isaszegen, a művelődési ház nagytermében vasárnap kiállítják a község bélyeg- gyűjtőinek érdekesebb ösz- szeállításait. A bélyeggyűjtő­kör 25 tagja — Szatmáry Zoltán kezdeményezésére — 30 tablón mutatja be az öt földrész országainak bélye­geit. Érdekes összeállításnak ígérkezik az Ismerd meg r szülőföldedet címmel kiállí- I tásra kerülő anyag, valamint ! a Történelem a bélyegen cí- ! mű tabló. A kiállításra — ; amely csak egyetlen napig ! tart — meghívták a környe- i ző községeket is. Február 1-én: kulturális nagyaktíva I A megyei tanács épületé- ; ben február elsején nagy- ; aktíva-ülés lesz az iskolaigaz- i gatók, szakfelügyelők és nép- ! művelési munkások részvéte- | lével, az MSZMP VII. kong- ! resszusából adódó kulturális ; feladatok címmel. A nagyak- ; tíva előadója Lugosi Jenő : lesz, az MSZMP Központi • Bizottsága kulturális osztá- ; lya oktatási és népművelési • alosztályának vezetője. t Feldolgozták i .Voltaire könyvtárát az Emiitázsban t ; A leningrádi városi könyvtár í tudósai több évi megfeszített í munkával befejezték Voltaire t magánkönyvtárának tudomá­nyos feldolgozását. A könyvtár csaknem egy évszázad óta az Ermitázs múzeumban van, ahol a nagy francia filozófus Nagy Péter élettörténetén dol­gozott. Puskin .volt az egyetlen, aki engedélyt kapott az egye­dülálló gyűjtemény beható tanulmányozására. Voltaire 6814 kötetet felölelő könyvtá­rának minden darabját kata­logizálták, s a katalógust rész­letes kommentárokkal -látták el. Ismeretterjesztő előadássorozat kezdődött Örkényben Érdekes ismeretterjesztő elő­adássorozat kezdődött Örkény községben az elmúlt napokban a megyei TIT rendezésében^ Az első előadást Repülés a Holdba címmel már megtar­tották. A következő előadásra február negyedikén kerül sor, Milyen ember lesz belőle? cím­mel. Ezt az előadást egyben összekötik a félévi bizonyít­ványosztással kapcsolatos szü­lői értekezletekkel. A harma­dik előadás anyagát Dubra- vecz Attila tanár Századunk magyar költészete cím alatt gyűjtötte össze a közelmúlt és napjaink legértékesebb irodal­mi kincseiből. A technika sze­repe a mezőgazdaságban cím­mel Mizser József, az Örkényi mezőgazdasági szakiskola igaz­gatója; Mi újság a nagyvi­lágban? címmel Hegyvári Fe­renc, az MSZMP járási elsőtit­kára; Babonákról mai szem­mel címmel pedig Marosi Ele­mér iskolaigazgató tart majd előadást a sorozat keretében. ^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'» filmh'irek • ! Párizsban nagy érdeklődés ! mellett vetítik Weber rövid- ; filmjét a varsói gettó pusz- ! tulásáról, a hitleri megszál- í lás alatt. A filmnek eddig í mintegy 7 millió nézője volt. t ; Marion Brando, a neves ' amerikai színész Kék Párizs > cirtiű ' ’Új filmjét forgatja, ; amely a faji megkülönböz- í tetősről szól és főszereplője í a világhírű néger filmszínész, J Sidney Poitier. \ A Francia Film és Televí- í zió Kritikusai Szövetségének J 1959. évi „Méhes” díját meg- í osztva a Szerelmem, Hirosi- ma és A négyszáz csapás cí- í mű filmek alkotóinak. Alain J Resnais-nek és Francois J Truffaut-nak adták ki. Világvég! iskola koztatott iskolaköteles gyere­keket — tanítási napon. A másik: állandó belső vil­longások a tantestületben. A nevelők két csoportra szakad­tak. Az egyik csoport az igaz­gató, a másik az igazgatóhe­lyettes körül alakult 'ki. A tan­év utolsó időszakában ez a bel­ső csatározás szinte kitöltötte az egész tantestület minden idejét. A harmadik: nem alakult, mert ilyen körülmények között nem is alakulhatott ki, benső­séges, egymást segítő kapcsolat az iskola vezetősége és a helyi tanács vezetői között. így ragadt a sári iskolára a „világvégi” jelző. Az idei szeptember je­lentős változást hozott. Dr. Selmeczi Loránd személyében új igazgató vezeti az iskolát. Nyolc pedagógust elhelyeztek, helyükre nyolc új nevelő ke­rült. A tantestület egységessé kovácsolódott. A tanács és az iskola vezetősége is egymásra talált. S az eredmény? Minden szónál többet mondanak a számok. Ma már mindössze négy olyan iskolaköteles gyerme­ket tartanak számon az ötezer lakosú községben, aki nem jár iskolába. Ezek közül kettő cigánygyerek, akik Sáribes- nyön laknak, egy kislány pe­dig tüdőbeteg. Négy gyerek a tavalyi hat­vaneggyel szemben. A mulasztott napok száma az első negyedévben kétezer- háromszázötvennel csökkent! Ennyi sem lett volna, ha a szeptemberi hónapra nem Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a világ végén egy iskola. Egy és mégis három. Mármint ami az épületek szá­mát illeti. A legnagyobb épü­let négy tantermet joglalt ma­gába. Düledező, rozzant falú házikó. Nem is igazi téglafal, csak vályog, több mint száz esztendeje verték a cigányok. Életveszélyes! — állapították meg a szakemberek. De a mu­száj a szakembereknél is na­gyobb úr. Azután: van olyan tanterme, amelyben ötvennégy gyermek szorong minden délelőttön. Vagy: az elmúlt tanévben hatvanegy diákot nem bírál­hatnak el, annyit hiányoztak, vagy éppen elkerülték az isko­lát. Igaz: egy esztendővel előbb még száshatvannégy volt az : ilyen diákok száma. \ És: az elmúlt évben egyet- ! len negyedév alatt hatezerhét- íszázkilencvenkét napot m-u- : lasztottak a diákok. Egy tánu- j lóra majd tizenegy mulasztott í nap esett. Ugyanezen év „Má- ! ria-ünnepén” a harminc, nyol- Icadik osztályos, diákból mind- ! össze négy lézengett a tante- \ remben. A többiek „ünnepel- \ tek”. \ Mindez a világ végén tör- > tént: Sári községben, negyven í kilométerre Budapesttől. { Az okhoz több szálon is el- í találhatunk. J Az egyik: a lakosság egy ré- ; szének elmaradottsága. Szin­tté jeligévé vált az emberek között: „Én is csak két osz- } tályt végeztem, mégis ember í lett belőlem!’’ Ezért vették \ természetesnek, ha gyermekük J reggelenként az iskola helyett J a földekre indult. Még a helyi '■ termelőszövetkezet is foglal­A megyei tanács művelő­dési osztályának szakelőadója, Dékány Sándor, rendkívül érdekes adatokat emlegetett. Az 1958—59-es művelődési évad statisztikájából kiderül, hogy 180 színjátszó együttes szerepelt nagyközönség előtt, ezek közül 137 háromfelvoná- sos művel. A színjátszók egy része, igaz, csak egy-egy al­kalomra állt össze, egy-egy szereplésre vaey ünnepségre. De 87 együttes egész éven át dolgozott, tanulta a szere­peket és szórakoztatta sa­ját községe vagy városa lakosain kívül a környék, a járás közönségét is. Az elmúlt évadban (ismét sokat mondó számok!) a hiva­tásos színházak (Petőfi Szín­pad és Déryné Színház), ' va­lamint az öntevékeny együt­tesek összesen 1850 előadást produkáltak, 480 ezer néző előtt. Ezek a számok azt mutatják, hogy olyan helyek­re és olyan emberekhez is eljutott immár a színházkul­t.úra, ahová és akikhez eddig még sohasem. Az idei eredmények felül­múlják a tavalyiakat is. Az évad első harmadában va­gyunk, de máris 150 színját­szó együttes készül szereplés­re (118 csoport háromfelvoná- sos művel 'január elejei ér­tékelés szerint) 72 csoport ne­vezett be a felszabadulási kulturális szemlére. És itt az első, érdekes ellentmondás: vajon a szereplésre készülődő színjátszó gárdák fele miért nem vesz részt a KISZ által hirdetett nagy kulturális moz­galomban?! : Minden bizonnyal a szerve­zésben lesz a hiba. Lehetséges, hogy a készülő­dés — mert a helyi KISZ- titkár vagy művelődési otthon igazgató, színjátszó vezető „el­aludt” — nem a seregszemle égisze alatt folyik, de az is leftt-fT hogy a nevezési lap úív járt, mint a sok bába kö­zött a gyerek: elveszett. Bizony nem a legjobb egy­néhány helyen az összeműkö- dés a KISZ és a művelődés- ügy helyi vezetői között. Csak néhány körülmény, amely ezt látszik igazolni: Egyetlen KISZ-szervezet sem fordult eddig a megyei ta­nács v. b. művelődési osztá­lyához a kéréssel: adjatok ta­nácsot, mivel induljanak színjátszóink a szemlén. Az viszont előfordult már, hogy olyan színdarabot akart feltámasztani ifjúsági szervezetünk egyik-másik községi vezetője, amit jobb lett volna inkább elte­metni. A halásztelekiek például A vén bakancsos és fia, a hu­szár című „remekművet” óhajtották bemutatni a fal­szabadulási kulturális szem’e ürügyén. Mindenesetre fu­ra darabválasztás, nehéz len­ne kitalálni, hogyan tudták összeegyeztetni ezt a „mű­vet” a szemle céljaival. Ter­mészetesen a járási népmű­velési felügyelő nem tanácsol­ta, hogy maradjanak válasz­tásuk mellett. Nos, ezek után a községi KISZ-titkár — né­hány fenyegető célzást is al­kalmazva — a megyéhez for­dult, A vén bakancsos érde­kében. De ez — ha szerencsé­re nem is gyakori — nem el­szigetelt eset. A Gödöllői Ve­gyesipari Ktsz vagy a pilisi sertéshizlalda színjátszóinak nevében nemrégiben kértek engedélyt olyan darabok el­játszására, amelyeket az osz­tály kénytelen volt visszauta­sítani. Furcsa helyzet: akad olyan KISZ-szervezet, amelynek vezetőivel szem­ben esetleg a pártonkívüli pedagógusnak vagy nép­művelési felügyelőnek kell megvédenie a párt és kul- túrforradalom érdekeit! Vajon előfordulhatna-e ilyes mi, ha Halászteleken a párt szervezet gondosabban foglal kozna az ifjúsági szerveze nyomta volna még bélyegét az előző iskolavezetőség hi­bája. íme, néhány adat a nyolcadik osztály hiányzást statisztikájáb ól: Andristyák Péter szeptem­berben még tíz napot mulasz­tott igazolatlanul, október­ben már csak kettőt, novem­berben pedig egyet sem. Go- golák Margit szeptemberben tíz napot maradt igazolatla­nul távol, októberben egyet, novemberben és decemberben egyet sem. Lovass Mária szeptemberben tizennégy, ok­tóberben három, november­ben egy, decemberben pedig egyetlen napot sem mulasz­tott igazolatlanul. Suhajda Irén szeptemberben huszon­két alkalommal maradt iga­zolatlanul otthon, október­ben kétszer, novemberben és decemberben egyszer sem. A régi iskolayezetőség el­nézte az igazolatlan mulasz­tásokat. Az új igazgató ke­mény kézzel teremtett ren­det. Volt olyan hónap, ami­kor ötven-hatvan szabály­sértési pénzbüntetést is kéz­besített a posta a felelőtlen szülőknek. Más alkalmak­kor az iskolaigazgató és a tanácselnök személyesen ke­reste fel a sokat hiányzó gyermekek szüleit, s beszél­tek velük, mint a tapasztala­tok bizonyítják: eredmény­nyel. Jelentősen emelkedett a diákok tanulmányi átlaga. Az elmúlt tanév első ne­gyedében háromszáznyolc­van intő és kétszázhatvan­nyolc rovó szerepelt az osz­tálykönyvekben. Az idei év első negyedében száznyolccal csökkent az intők és százti­zenöttel a róvók száma. A változások sora meg. kezdődött. A „világvégi” jel­ző azonban még nem vesz­tette el teljesen időszerűsé­gét. Az iskola épületei azóta sem változtak. Az életveszé­lyessé nyilvánított épületben ma is tanítanak. A hetedik osztályban ötvennégy diák szoroskodik. S a helyzet a tan­év végére csak súlyosbodik. Huszonnyolc gyermek végez a nyolcadikban, ugyanakkor százhúsz első osztályosra szá­mítanak! Szeptember óta négy tan­erő hiánya akadályozza az elmélyültebb, eredményesebb munkát! Nincs nevelő, aki Sári községbe jelentkezne. Mert nincs lakás, és mert a község iskolájában ugyanazt a fizetést kapják a nevelök, mintha például a fővárosban tanítanának, pedig Sárinak még vasútállomása sincs, a legközelebbi vasútállomás — Dabas vagy Inárcs — egy­aránt hat-hat kilométer! A helyszűke altadályozza, hogy napközit nyithassanak az iskolában (A község lakói közül ezerötszáz a bejáró dolgozó.) Egyszer volt, hol nem volt... Itt az ideje — akkor is. ha nagyon nehéz —, hogy végre mindazt, ami rossz, ami gátolja a munkát, elte­messük és új iskolát épít­sünk fölébe! Hogy a most ser­dülő nemzedék már csak mint régi történetet idézze a múltat. Prukner Pál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom