Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-22 / 18. szám

1960. JANUÄR 22. PÉNTEK "“«Mii rlop Százezer lottónyertes a megyében Most készült el a megye múlt évi lottóstatisztikája. A statisztika szerint a lottó nép­szerűsége az elmúlt évben a megyében is — akárcsak az egész országban — tovább nö­vekedett, s így nagyobb a nyertesek száma is. Pontosan 105 301 lottónyertes volt 1959- ben a megyében. Ebből a számtalálat 105 008 volt, míg a többi tárgy nyeremény. A számtalálatos szelvények tulaj­donosai közül 75 fogadó ért el négyes találatot. Lottónyere­mény fejében több mint hét­millió forint került a megyé­be. 293 játékos nyert a tárgy­sorsoláson. Rimóczi Gyuláné ceglédi lakos öröklakást nyert, míg ketten szobabútort, ketten zongorát, hárman zenegépet, öten pedig motorkerékpárt. Több zöldárut burgonyát gyümölcsöt tejterméket ad a fővárosnak a gödöllői járás Készülnek a tervek a járás termelőszövetkezeteiben . A gödöllői járás termelőszö­vetkezeteiben is most készítik a terveket, összesen tizenegy termelőszövetkezet működik a járás területén, köztük hat olyan, amely egy-egy egész községet magában foglal. Köztudomású, hogy a gödöl­lői járásban sok zöldárut ter­melnek. Pécel például a paradi­csomról, Valkó, Vácszent- lászló és Zsámbok burgo­nyájáról híres. Ezekből a községekből — s ter­mészetesen a többiből is — sok primőrárut; zöldséget, gyümöl­csöt, burgonyát, baromfit, to­Ötven férőhelyes istállót épített saját erőből az isaszegi Damjanich Tsz Az elmúlt év őszén Isaszeg három termelőszövetkezete egyesült. Az egyesült tsz a Damjanich nevet vette fel, s tagjai azonnal munkához lát­tak. Állataik számára azon­ban kevés volt a férőhely, s így Bódis László elnök javas­latára úgy határoztak, hogy saját erőből, minden hitel igénybevétele nélkül ötven fé­rőhelyes istállót építenek. A munkáknál jelentős köny- nyebbséget jelentett a ked­kezést a tervezettnél előbb fejezhették be, s a napokban tartották meg az ünnepélyes átadást. Ma Lajosmizsén sorsolják a lottót A lottó 4. játékheti nyerő­számainak sorsolását január 22-én, pénteken Lajosmizsén tartja a Sportfogadási és Lot- vező időjárás, s így az épít- tóigazgatóság. Valóban otthon érzik magukaf a bratislavai egyetemi hallgatók ebben kényelmes diákotthonban. a szép, jást és tejterméket szállítanak a fővárosba, mert a közleke­dés kitűnő, s a piac közel van. A termelőszövetkezeti veze­tők úgy igyekeznek elkészíteni a terveket, hogy azok a község talaj- és égihajlatviszonyaihoz alkalmazkodjanak, s elsősorban azt a cikket termeljék, amelyet a községben a legjobban is­mernek. Emellett természete­sen jövedelmezőbb új kultú­rákkal is kísérleteznek. Pécelen az egyéni gazdasá­gok csaknem 300 holdon ter­meltek paradicsomot. A Zöld­mező Termelőszövetkezet 20 holdon termelte a község híres áruját. A termelőszövetkezet termésátlaga magasabb volt, mint az egyénieké, mert job­ban munkálták a talajt, alapo­sabban műtrágyázták. Az ered­mény. 200 mázsa paradicsom holdanként. Az elmúlt év vé­gén termelőszövetkezeti köz­ség lett Pécel, s a tsz vezetősé­ge úgy döntött, hogy az idén is 300 holdon termelnek paradi­csomot, mint azelőtt, méghoz­zá 200 holdon iheterózist, 100 holdon pedisg Kecskeméti 343- ast. Mivel nem csökkent a köz­ségben a paradicsomtermő te­rület, s a tsz az egyénieknél 30 —50 mázsával többet termelt holdanként tavaly is, mennyi­ségileg is több lesz a termés. Valkón hagyománya van a burgonyatermésnek. Az egyéni parasztok azelőtt általában 400 holdon termelték évenként. A termelőszövetkezet az idén 500 holdon, összes szántóterülete 18 százalé­kán termel burgonyát. Emellett 245 holdon rendez­kednek be szántóföldi kertész­kedésre. Azelőtt Valkón ker­tészkedés nem volt! Most egyebek mellett termelnek 35 holdon paradicsomot. 130 hol­don zöldborsót, 40 holdon zöld­babot. Az idén kísérleteznek egy új kultúrával, a kömény­■nja Ifc ........ . . .......... J övőre terem majd elő­ször a kömény, ez az igénytelen növény, s hol­danként 12—14 ezer fo­rint jövedelmet várnak belőle. Vácszentlászlón az összes terület 20 százalékán termel a termelőszövetkezet burgo­nyát. Kertészkedés azelőtt itt sem volt. Az idén termel­nek öt holdon burgonyát, öt Megkezdik a távműködésű tolózár sorozatgyártását Szentendrén A szentendrei Kazán-. Víz- és Fűtéstechnikai Ktsz az el­múlt évben szolgáltató fel­adatának ellátása mellett néhány új cikk prototípusát is elkészítette. Többek között a Hidrelekt elnevezésű, távműködésű to­lózár keltett szakkörökben nagy figyelmet. A ktsz-ben elkészített magyar tolózár a külföldi típusokhoz ha­sonlóan működik, teljesen au­tomatikus, gombnyomásra nyitja és zárja a csőhálózatot. Több hasznos tulajdonsága mellett jóval olcsóbb is, mint a külföldi típusok. A nagy érdeklődésre való tekintettel a szövetkezet úgy határozott, hogy a helyi vasipari szö­vetkezetekkel együtt készíti el a megrendeléseket. Ily módon Szentendrén is meg­teremtik a kisipari szövet­kezetek kooperációját. A távműködésű tolózár so­rozatgyártását — kisebb szé­riákban — már az idén meg­kezdik. A Kazán-, Víz- és Fű­téstechnikai Ktsz, hasonlóan 1958-hoz, az elmúlt eszten­dőt is eredményesen zárta. A huszonnyolc tagú szövetke­zet 120 százalékra teljesítette éves tervét. Az első félévben 740 ezer forintra, a második félévben 1 100 000 forintra emelkedett a ktsz termelési értéke. Az idén a kooperációs tevékenység és a szolgáltatá­sok mellett Tata, Törökszent- miklós és Nagykanizsa ré­szére készít vízlágyító be­rendezéseket a szövetkezet. Súlyos börtönbüntetésre és anyagi kártérítésre ítélték a Váci Sütőipari Vállalat volt vezetőit Hosszabb ideig tárgyalta a Váci Járásbíróság egyik bün­tetőtanácsa a Váci Sütőipari Vállalat volt vezetőinek ügyét. A vád, amelynek alapján bíró­ság elé állították őket a társa­dalmi tulajdon sérelmére is­mételten és bűnszövetkezetben elkövetett csalás és meg nem határozható rendbeli magán­okirat (hamisítás volt. A tárgyaláson bebizonyoso­dott, hagy Mátyásffy Ferencné fő­könyvelő és társai hosszú időn át károsították a tár­sadalmi tulajdont, visszaélve hivatali beosztásuk­kal szabálytalanságok és visz- szaélések sorozatát követték el. Vádlottak az ellenőrzés hiá­nyát kihasználva, bűnszövet­kezetet alakítottak, s mintegy százezer forintos kárt okoztak a társadalmi tulajdonban. Mátyásffyné és társai születés­napokra, házasságkor, beteg- látogatások alkalmával jelen­tős értékű ajándékokat vásá­roltak, s azokkal megajándé­kozták — egymást. Tapaszta­latcserét rendeztek több alka­lommal is, ahol a lényeg az inni- és ennivalókon volt. Ugyanígy a mulatozások lep­lezésére rendeztek labdarúgó­mérkőzéseket több alkalommal is, de evészetet, ivászatot tar­tottak az úgynevezett terme­lési értekezleteken is, ahol a legkevesebb szó éppen a ter­melésről esett. 1958 elején a vállalat négynapos tapaszta­latcsere keretében vendégül látta a ceglédi vállalat fő­könyvelőjét. Négyen-öten kí­sérték állandóan, amikor ebé­delni vagy vacsorázni ment. A számlákat természetesen a vállalat fizette. Mátyásffyné íróasztalában süteményből és italokból állandóan nagyobb mennyiséget tárolt, s abból tetszése szerint vendégelte meg i többi adminisztratív alkal­mazottat. De Mátyásffvné ki­fogyhatatlan volt egyéb ötle­tekben is. 1958 őszén a Mayer-pincc- ben hűszszemélyes vacso­rát rendeztek, amit két hét múlva megismételtek, mert az elsőn az igazgató és a < műszaki vezető nem volt ott. \ vádlottak ugyanakkor rend­szeresen hamisították az úti- számlákat is, hogy így jogtalan jövedelemhez jussanak. Üzelmeik fedezésére Má- .yásífyné és társai fiktív fu­varleveleket állítottak ki, de nem riadtak vissza egyéb ha­misításoktól sem. így például a betegeknek, házasulóknak vá­sárolt ajándékokat nyomtat­ványként számolták el, s hogy ez a számláról ne derülhessen ki, az üzletben nem engedték feltüntetni az áruk részletezé­sét, csak a végösszeget. Igen sok esetben üzelmeik fedezésére úgy jutottak pénzhez, hogy a már egyszer elszámolt pénztári bizonylatokat ki­emelték, átjavították raj­tuk a dátumot, s ismétel­ten elszámolták azokat. Mindezt lehetővé tette, hogy a vállalat igazgatója elmulasz­totta a kellő ellenőrzést, s nem törődött azzal sem, hogy a sű­rű mulatozásokra beosztottjai honnét biztosítják a pénzt. A bűnszövetkezet tagjait vé­gül is letartóztatták s a tárgyi bizonyítékok, valamint a tanúk vallomása alapján a bíróság szigorú ítéletet hozott a társa­dalmi tulajdon megkárosítói ellen. A bűnszövetkezet fejét, Mátyásffy Ferencné volt főkönyvelőt 2 év és hat­hónapi börtönre, 2000 fo­rint pénzbüntetésre, öt év­re egyes jogaitól való el­tiltásra, s szintén öt évre foglalkozása űzésétől való eltiltásra ítélte a bíróság. Betyár Béla volt anyagbeszer­ző 1 év és hatfhónapi börtönt, 1000 forint pénzbüntetést, s 3 évre egyes jogaitól való eltil­tást kapott. Dudás Ernő volt pénztárost egyévi börtönre és 2000 forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság, míg Danicska György volt igazgatót hathóna­pi börtönre, 2000 forint pénz- büntetésre, de a börtönbünte­tést háromévi próbaidőre fel­függesztették. A bíróság ítéletében kötele­zi a megnevezett vádlottakat a Váci Sütőipari Vállalatnak okozott kárból százezer forint megtérítésére, valamint vád­lottaknak kell megfizetniük a több. mint tizenötezer forintot kitevő perköltséget is. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész súlyosbításért, a vé­dők enyhítésért fellebbeztek; Élénk érdeklődés előzi meg a vezetőségválasztást. Még egyszer átforrósodik a légkör a teremben, amikor szavazásra Kerül a sor. Egy személy kivételével minden javasoltat megválaszt a tagság. Tóth Vilmos elnök- helyettessé való választását azonban egyhangúan elvetik. A padsorokból javasolnak he­lyette mást, mégpedig ifjú Kálvin Istvánt, aki ugyan­csak jó gazda hírében áll a községben. A választás után jókedvűen szorongatják a megválasztott vezetőségi tagok kezét. Ricsii János, aki a tsz elnöke lett, Csiszárik János — aki mégis a kakucsi tsz-ben marad — és ifjú Kálvin István öröm­mel fogadják a jókívánságo­kat, meg az ígéreteket is, amit a tagok tesznek. Sokan hozzáteszik ugyanis a jókí­vánsághoz, hogy mindenben támogatják a vezetőséget. Rövid zárszó következik, majd kiürül az iskola két terme. Csoportokba verődve j ballagnak haza a havas úton; az új tagok és sokszor el-; hangzik: nem választhattunk i volna jobb vezetőséget! A tanácsházán az egyik i irodában rövid megbeszélésre \ összeül a vezetőség. A késő esti órákban söté-j tednek el a házak ablakai.! Kakucs szövetkezeti község i túl van az első napon. Mihók Sándor ' gyan lesz a kertészet? — — szól közbe egy asszony. — Mi Kér t cszkedf ünK eddig is, úgy gondolom, minden ker­tész alakítson brigádot — kezdi hozzászólását Farkas József. Mondóké ját azonban nem tudja befejezni, mert szavát elnyeli a zsivaly. — Hogyne, az úgy nem lesz jó — ellenzi egy asszo­nyokból álló népes csoport. — Ezután öt hold föld tar­tozzon egy kúthoz, akkor mindenkinek jut kertészet — javasolja ismét Fajt József. Tóth Vilmos ugyancsak amellett tör pálcát, hogy csak azok kertészkedjenek, akik eddig is ezzel foglalkoztak. Lehurrogják. Folyik a vita, egymást kö­vetik a felszólalások. A közös ügyéhez szólnak hozzá. Ma­rosi József, idős Forgács Már­ton, Stégner József, Hajnal Imre, Rácz János, Csiszárik Imre, Ulicska Imre, Nagyvá­radi Imre mind hasznos ja­vaslatokat tesznek, összegezni kell ezeket és megvalósítani és akkor nem lesz baj a ter­meléssel, a jövedelemmel. Az utolsó hozzászóló is be­fejezi mondókáját, s Hegy­vári Ferenc járási párttitkár baráti szavai végképp lecsen­desítik az előbb még forró hangulatot. „Helyes”, „így kell!” — közbeszólások kísé­rik szavait. képzelés, amit már a szövet­kezetbe tömörült község la­kossága valósít meg. ÉlénK hely eslés és laps fogadja az elnök szavait, okos dolgokat mondott, ami egyezik a jelenlevők vélemé­nyével. Hozzászólások következnek. Bene elvtárs arra kéri a je­lenlevőket, mondják el vé­leményüket, de csend van. Mindenki a másikra vár. — Csak bátran, nyugodtan — biztatja Bene elvtárs az embereket. Idős, hetven éven felüli ember emelkedik szólásra, Szeifert János. — Kevés szó volt az öre­gekről, velük mi lesz? A 77 éves Csiszárik Im­re is hasonló gondolattal áll fel. — Kishaszonbérletbe adtam földjeimet a tsz-nek, meny­nyit kapok utána? Janicsek Imréné csak úgy, ülve kérdezi: — Mi lesz a gabonával, amit ősszel elvetettünk? Az első hozzászólások után most már több kéz is a ma­gasba emelkedik és érdekes az is, hogy az egyéni prob­lémákról egyre inkább a kö­zösre, a megszervezendő mun­kára terelődik a szó. Fajt József, 25—26 év kö­rüli fiatalember beszél. — Szerintem az lesz a he­lyes, ha felosztjuk a földeket egyénekre. Ki mennyit termel, aszerint részesedjen. — Mi lesz a kutakkal, ho­szinte egy gombostűt sem le­het leejteni. Zsibong a te­rem, szinte vágni lehet a füs­töt, mert most az is szívja a cigarettát, aki eddig nem do­hányzott. Megkezdődik a közgyűlés. Döme József tanácselnök üd­vözli a megjelenteket, majd az elnökség megválasztása kö­vetkezik. Bene István, a já­rási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője felolvas­sa azoknak a nevét, akiket a Lenin tagsága felvett tagjai sorába, majd a tsz alapszabá­lyát ismerteti. Néma csend, minden szempár az emelvény­re figyel. Fontos itt minden szó. Ricsii Jánosé, a Lenin Ter­melőszövetkezet elnökéé a szó. Az eddigi gazdálkodásról számol be. — Kétmillió-háromszázezer forint a termelőszövetkezet vagyona ... Gépünk van ele­gendő, s útban van egy Szu- per-Zetor és egy fűkasza ... Nyolcvan tehenünk, kétszáz- tizennyolc birkánk van, meg sertésállományunk ... Szor­galmasan dolgoztunk egész évben, hogy méltóképpen vár­juk a község parasztságát... A termelőszövetkezet veze­tőségének terveiről is be­szél. — A Stéger-féle tanyaköz­pontot villamosítani kell... Bekötőutat kell építeni a ta­nyaközpontokhoz ... Újabb gépekre is szükség lesz ... Hatszáz szarvasmarha, 200 anyakoca, ezer juh szüksé­ges a meglevő földekhez ... A kertészkedést tovább fejleszt­jük. Mind megannyi szép el­X'OvXXNXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXYXYXXXYXXXXXXXXXXXXXXXXXXXYXXXXXXXXXXS>*í Január 24-től tíz oldalas ^ a Pest megyei Hírlap vasárnapi száma | ^ ' ^ Minden bizonnyal örömére szolgál minden olvasónk-^ | nak, hogy január 24-től nagyobb terjedelmű, gazdagabb ^ ^ tartalmú vasárnapi lapszámot vehet kezébe. A megnövelt | | terjedelem lehetővé teszi, hogy még gazdagabb anyagot^ ^ adjunk olvasóinknak olyan területekről, mint a tudó- ^ ^ mány és a technika, amelyeknek eddig kevesebb hely ^ ^ jutott. Továbbra is tartalmas, érdekes, olvasmányos iro- ^ % dalmi mellékletet adunk, s emellett nagyobb terjedelem-1 ^ ben foglalkozunk megyénk életének, eseményeinek ismer- ^ Í tetésével is. Érdekes, fejtörésre lehetőséget adó kereszt-^ ^ rejtvényt és egyéb rejtvényeket is közlünk vasárnapi | ^ lapszámunkban, valamint rendszeresen ízelítőt adunk Í külföld humorából, de hazai karikaturistáink rajzaival ^ ^ is sűrűn találkozhat majd az olvasó. | Í A lap ára — a terjedelem növelésétől függetlenül —í V r ^előfizetők részére nem változik,a példányonkénti vásárlók^ ^ hetven fillérért vehetik meg. ^ ^.XXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXVCXXXXXXXXXXVVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXVX'S.XSÍÍ holdon vegyes zöldséget, 95 holdon zöldborsót, száz hol­don babot, köztesnek. Zsámbokon azelőtt főleg kukoricát és gabonát termel­tek. Kismértékben foglalkoz­tak a ház körüli kertekben paprikával is. Az idén a ter­vek szerint többek között ter­melnek 10 holdon mákot, 80 holdon vöröshagymát, 80 hol­don paradicsomot, 30 hol­don görögdinnyét, 70 hol­don vegyes zöldséget, 100 hol­don zöldpaprikát (öntözve!). Emellett köztesnek babot stb termelnek és telepítettek 30 hold spárgát. A kertészetek több munka­erőt kívánnak. Több kezet igényel a megnövekedett jó­szágállomány is. Lesz-e ele­gendő ember? A munkaigé­nyesebb kultúrák művelésé­re a termelőszövetkezetek több gépi munkát végeztet­nek a gépállomással, amire azok felkészültek, újabb erő­gépeket és univerzális gé­peket állítanak munkába. A gépeket kihelyezik s ezek a termelőszövetke­zet irányítása szerint dolgoznak majd. A járás területén 1960-ban mintegy 100—150 új traktor- és vontatóvezetőt képeznek ki. Ezek szerint a gödöllői já­rás tsz-ei az eddiginél lé­nyegesen több zöldárut, bur­gonyát, gyümölcsöt és tej­terméket szállítanak majd a fővárosba. Ez azt jelenti, hogy emelkedik a községek árubevétele, hiszen tervsze­rűbben, ésszerűbben, s főleg nagyüzemi módon termelnek. (tm)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom