Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-22 / 18. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI Adrian MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA IV. ÉVFOLYAM, 18. SZÄM ARA 50 FILLER 1960. JANUAR 22. PÉNTEK • M,<U y Rendkívül pontos célzás 12,5 ezer kilométer távolságból! A kísérleti sorozat első rakétája elérte a csendes óceáni célpontot Jelentés a többlépcsős szovjet ballisztikus rakéta felbocsátásáról Január 20-án, szerdán este a Szovjetunióban többlépcsős ballisztikus rakétát bocsátot­tak fel a Csendes-óceán irá­nyába. Ez volt az első fel­bocsátás annak a kísérletsoro­zatnak a keretében, amely ne­héz mesterséges holdak felbo­csátására és a naprendszer bolygóinak elérésére szolgáló, nagyobb teljesítményű több­lépcsős ballisztikus rakéta ki­dolgozására irányul. A rakéta utolsó előtti lép­csője az utolsó lépcső mo­delljével együtt pontosan kiszámított pályán ha'adt, mégpedig óránként több mint 26 ezer kilométeres sebességgel. Moszkvai idő szerint január 20-án 20 óra 05 perckor a rakéta elérte a Csendes-óceán egyenlítői térségében az előre kijelölt területet, amelynek a felbocsátási ponttól a Föld felületén mért távo’sága mint­egy 12.5 ezer kilométer. A rakéta utolsó előtti lép­csője, miután feladatát telje­sítette, a sűrűbb légrétegekbe kerülve, mintegy 80—90 kilo­méteres magasságban szétron- csolódott és részben elégett. A rakéta utolsó lépcsőjének modellje, amelyet úgy készí­tettek el, hogy áthatolhasson a sűrű légrétegeken, a kiszá­mított becsapódási pont köze­lében érte el a tengerfelületet. A szovjet tengerészet külön­leges egységei, amelyek a ra­kéta várható becsapódásának körzetében helyezkedtek el, rakéta pályájának leszálló ágán. A rakéta utolsó lép­csőjének modelljét észlelték részben a légkörön való át­hatoláskor, majd a hajókon elhelyezett rádiólokációs op­tikai és akusztikai állomá­sok rögzítették a vízbe zuha­nását. A mérési adatokból meg­állapították, hogy a rakéta becsapódási pontjának a kiszámí­tott becsapódási ponttól való eltérése kevesebb, mint két kilométer. Ez a rakéta vezérlő rendsze­rének nagyfokú pontos­ságát bizonyítja. A rakéta fellövése ponto­san meghatározott időben történt. A rakéta egész út­ját a kidolgozott program­nak megfelelően tette meg, összes lépcsői működtek. A rakétán elhelyezett mé­rőrendszerek és műszerek az egész röppályán biztosították a szükséges adatok leadását a szárazföldi és a hajókon el­helyezett állomások számára. A rakéta útja során ellen­őrizték néhány tudományos műszer munkáját és elvégez­ték a szükséges méréseket. A további kísérleti ada­tok gyűjtése céljából folytatódnak a kísérletek nagyteljesítményű, több lépcsős ballisztikus raké­tákkal. A rakéták becsapódása ab­ban az övezetben várható, amelyet a TASZSZ 1960. ja­nuár 8-i közleménye ismer­tetett. A nagyteljesítményű, több lépcsős szovjet ballisztikus rakéta sikeres felbocsátása biztosítja a szovjet tudomány további előrehaladását a vi­lágűr meghódítása és a nap­rendszer bolygóinak tanul­mányozása útján. Megteremtették a jövedelmező gazdálkodás alapjait Húsz új tagot vettek fel az ácsai Új Barázda Tsz zárszámadó közgyűlésén Szerda délután tartotta zárszámadási közgyűlését az ócsai Új Barázda Tsz tag­sága. Az elmúlt év tavaszán fon­tos esemény volt a tsz életé­ben, hogy egyesült a község másik termelőszövetkezetével, a Rákóczival. Az egyesülés következtében megnövekedett tsz-nek már nagyobb lehető­sége nyílott a nagyüzemi gazdálkodáshoz. A tagság élt is vele, amit az eredmények bizonyítanak. A növénytermelésben szinte minden növényféleségből töb­bet takarítottak be a vártnál. Búzából és rozsból 4, őszi ár­pából 5,7, tavaszi árpából 2,8, zabból pedig 2,1 mázsával termeltek többet holdanként a tervezettnél. Túlteljesítették a kapások tervezett termés-- átlagait is. Biztató a jövőre nézve, hogy mindent elkövettek a ta- iajerő-utánpátlás érdeké­ben és jövő évi tervük­ben több műtrágyát szán­dékoznak felhasználni, mint az eimúit esztendő­ben. A termelőszövetkezeiben a korábbi években nem foglal­koztak állattenyésztéssel, csu­pán szarvasmarhát hizlaltak, amelyhez a hízónak valót úgy vásárolták. Tavaly 30 növen­dékmarha beállításával lerak­ták a szarvasmarhalenyésztés alapjait. A vezetőség és a tagság tö­rekvése az elmúlt gazdasági évben az volt — különösen azután, hogy Ladoniczky Jó­zsef elvlárs. a Dabasi Járási Tanács mezőgazdasági osztá­lyának vezetője vállalta az elnöki tisztségei —, hogy megteremtse egy jól jövedel­mező gazdaság alapjait. Hogy ez jórészt sikerült neki, bizo­nyítja az is: az ócsai szövetkezetek életében eddig soha nem tapasztalt mértékben nö­velték a közös vrgyont. 1958. október 31-én még mindössze 78 069 forint volt a közös vagyon értéke, 1959. december 31-én pedig 511327 forint. A nagyarányú közös va­gyon növelése mellett is megtalálta számítását a ter­melőszövetkezet tagsága. Egy- egy munkaegységre 37,37 fo­rintot terveztek, s most 40,02 forintot fizettek. A termelő- szövetkezet eredményei lát­tán, nap mint nap újabb ta­gok kérik felvételüket. A zár­számadó közgyűlésen például húsz tag felvételéről döntött a tagság. Növekszik a mun­kakönyves tagok száma is. A termelőszövetkezet tagjai az elmúlt évben megterem­tették a jövedelmező gazdál­kodás alapjait — az elmon­dottakon kívül ugyanis 12 hold spárgát telepítettek és 50 holdon létesítenek rizstele­pet —. s így érthető az a bi­zakodás és jókedv, amellyel a jövőbe néznek. Termeljünk még több Móricát! A második országos kukoricatermesztési tanácskozás felhívása a kukoricatermelőkhöz A második országos kuko­ricatermesztési tanácskozás részvevői felhívással fordultak az ország kukoricatermesztői­hez. A felihívás összegezi a kukorica- és silókukoricater­mesztésében elért eredménye­ké'. megállapítja, hogy a kor­szerű kukorica termesztési módszerek, valamint a hibrid­vetőmag elterjesztése új, ha­talmas arányú fejlődéshez ad­nak a apót. s egyúttal a kuko­rica vetésterületének és a ter­mésátlagok növelésére szólítja fel az ország valamennyi kukoricatermesztőjét. A tanácskozás szükségesnek tartja, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek az idén minden árukukoricát termő területükön az egyé­nileg dolgozó parasztok pe­dig minél nagyobb terüle­ten hibridkukoricát vesse­nek. A hibridkukorica vetőmag- készletek lehetővé teszik, hogy 1960-ban már a kukoricavetés Budapestre érkezett a Szovjetunió művelődésügyi minisztere Vác késiül a felszabadulás megyei ünnepségére Gazdag és tállozatos lesz a négynapos ünnepségsorozat programja A felszabadulás tizenötödik évfordulóját — mint már megírtuk — Pest megye Vácott ünnepli meg. A több napos ünnepség programter­vezetét már összeállították és annak megtárgyalására a Vá­ci Pártbizottság megbeszélés­re hívta össze az érdekelt tes­tületek, szervezetek és intéz­mények képviselőit. Az érte­kezleten megjelentek a me­gyei, a városi és a járási ta­nács, a megyei pártbizottság, a Hazafias Népfront, a KISZ, a szakszervezetek, a nőta­nács, az Idegenforgalmi Hi­vatal, a helyi nagyüzemek képviselői. A tervezet szerint az ünnepségeket április első négy napján rende­zik meg. igen gazdag és változatos programmal. Szerepel ebben a program­ban a többi között képző- [ művészeti, várostörténeti es ipari kiá'lítás, ünnepi vá- 1 sár, színházi előadások, kul­turális seregszemle, labda­rúgó-mérkőzés, fáklyás fel­vonulás, csónakfelvonulás, ut­cabál, tűzijáték, katonai dísz­szemle, dalostalálkozó, sza- vaióverseny, mezei futóver­seny, kézüabda-villámtorna, szabadtéri hangverseny és még számos érdekesnek ígér­kező esemény. Az ünnepségek időpontjáig új fényforrások felszerelésé­vel fokozni kívánják a vá­ros közvilágítását, a fő út­vonalakon levő épületek ta­tarozásáról kívánnak gondos­kodni, űj parkok létesítését tervezik, általában arra tö­rekszenek. hogy külsejében is méltóvá tegyék az ősrégi várost az ünnepségre. A megbeszélés részvevői ál­talános he yesléssel fogadlak a programtervezetet és nagy lelkesedést keltett Takács Lajos járási KlSZ-titkárnak áz a bejelentése, hogy a váci fiatalok társadalr mi munkában vállalják a Csányi körút parkosítá­sát, semmi mást nem kér­nek ehhez a várostól, csak a munkához szüksé­ges szerszámokat. Arany István, a városi ta­nács titkára hangsúlyozta felszólalásában, hogy a vá­rost * valósággal új ruhába kell öltöztetni és ehhez a munkához a tanácstagoknak mozgósítaniuk kell a város egész lakosságát. Gondos­kodni kell arról is, hogy a magánházak tulajdonosa: OTP-kölcsön segítségével ta­tarozhassák épületeiket. Többek hozzászólása után dr. Lakatos Imre. a megvei tanács e nökhelyettese beje­lentette. hogy a megyei tanács minden tőle telhető segítséget megad a váci ünnepsé­gek megrendezéséhez, de kérte, hogy a rendező bi­zottság készítse el az ün­nepség részletes pénzügyi ter­vezetét. Több bizottságot alakítot- | tak. amelyek kidolgozzák a I programtervezet egyes rász- í létéit, majd a február 3-án i újból összeülő rendező bi­zottság állítja össze a vég- l leges programot, A Magyar Népköztársaság művelődésügyi miniszterének meghívására csütörtökön dél­után Budapestre érkezett N. A. Mihajlov. a Szovjetunió művelődésügyi minisztere. összterületének mintegy hat­van százalékán beltenyészté- ses hibridmagot használjanak. A termelők fordítsanak az ed­digieknél nagyobb gondot a talaj termelékenységének fo­kozására, a talaj okszerű mű­velésére, az őszi mélyszántás maradéktalan elvégzésére. Az állami gazdaságok és a ter­melőszövetkezetek fokozottab­ban használják ki az öntözés adta lehetőségeket a kukorica- termesztésben. Ismételten fel­hívja a—tanácskozás a terme­lők figyelmét, hogy a holdanként! növényszám növelése egyik legfonto­sabb módszere a termés­átlagok fokozásának. Javasolja, hogy a talaj- és az időjárási viszonyoknak meg­felelően a szemeskukorica ter­mesztésénél az eddigi 10—13 ezres növényszám helyett az Alföldön holdanként 15—22 ezer, a Dunántúlon 18—22 ezer, a silókukorica-termesz­tésnél pedig négvzetes-fészkes műveléssel, fészkenként 2—3 növényt hagyjanak meg be­takarításig. A silókukorica-termesztés­ben szerzett tapasztalatok alapján a tanácskozás helyes­nek tartja, ha a termelők — a gyors és veszteségmentes betakarítás érdekében — a silókukorica szakaszos, négy­zetes-fészkes vetésével, to­vábbá a különböző tenyész­idejű hibridkukorica haszná­latával meghosszabbítják a betakarítási idejét. Az állami gazdaságok és a termelőszö­vetkezetek szakemberei vá­lasszák ki a viszonyaiknak legmegfelelőbb kukoricater- mesztési módszert, amellyel a legnagyobb termésátlagot a munkatermelékenység fo­kozásával és a termelési költ­ségek csökkentésével érik el. Ilyen a négyzetes-fészkes, to­vábbá a gödöllői ikersoros és a gépesíthető soros ter­melési módszer. Az 1959. évi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a nagyüzemi gépesített kukoricatermesztésre, va­lamint az optimális nö­vényszám c'érésére jó lehetőséget nyújt a négy­zetes-fészkes művelési mód. A szocialista mezőgazdasági üzemek az 1960 tavaszán már rendelkezésükre álló 3100 korszerű n égy zet bevető gépet jól használják ki és legalább 500 ezer holdon négyzetes-fészkes módszerre' termesszenek kukoricát. Rend kívül fontos, hogy az állam’ gazdaságok és a gépá lomá­sok olyan területeken végez­zenek négyzetes-fészkes ve­tést, ahol előzetesen megál­lapították a drótféreg-fertő- zöttség mértékét, elvégezték a szükség szerinti talajfertőt- ienítést. Kétségtelen, hogy a ku­koricavetések gyomtalanítá­sának legfőbb módszere je­lenleg a sekélyen végzett gépi és kézi kapálás, a ta­nácskozás azonban szüksé­gesnek tartja, hogy 1960- ban tovább folytassák a szé­leskörű nagyüzemi kí­sérleteket a kukoricave- tcsek vegyszeres gyom­talanításának módszerei­vel. Ezért az állami gazdaságok mintegy 30 ezer holdon vegyszeres gyomirtó szerek alkalmazásával termeljenek az idén kukoricát. Fokozott harcot kell folytatni a ku- koricaüszök és a kukorica­moly elten. Minden termelő tekintse fontos feladatának a vetőmag szükség szerinti csá- vázását. továbbá a fertőzött növények, növényrészek meg­semmisítését, a kukoricaszár időbeni betakarítását és fel- használását. A második országos kukori­catermesztési tanácskozás rész­vevői felkérik a sáp- és vegy­ipar vezetőit, munkatársait, hogy az 1960-as évi kukorica­termesztés fejlesztéséhez szük­séges gépeket — elsősorban korszerű talajművelő és beta­karító gépeket, szállítóeszközö­ket, valamint a szükséges tar­taléka'katrészeket — idejé­ben. s .jó minőségben bocsássák a mezőgazdaság rendelkezésé­re. A kukoricatermesztés továb­bi fejlesztése érdekében a ta- nácsko; ás részvevői felkérik a nemesítőket a tudományos ku­tatókat. hogy új hibridfajták előállításá­val. a korszerű kukorica- termesztési módszerek és az ahhoz szükséges gépek kikísérletezésével nyújt­sanak hathatós segítséget a termelőüzemeknek. A tanácskozás javasolja a Földmíivelésiisvi Miniszté­riumnak a MEDOSZ-nak. a KISZ-nek, valamint a Terme­lőszövetkezeti Tanácsnak, hogy indítson széleskörű ter­mesztési . mozgalmat a ho dán­ként) 30 mázsás szemes- és a 300 mázsás silókukorica ter­mésátlagok elérésére. Felhívja az állami gazdaságok, a gépál- omások dolgozóit, a terme.ő- I szövetkezetek tagjait, valamint az egyéni termelőket, hogy mi- né nagyobb számban csatla­kozzanak ehhez a mozgalom­hoz. Egyben felken a társa­dalmi szerveket, hogy segítsék a mezőgazdasági dolgozók ku­korica termesztési mozgalmá- i nak kibontakozását. A Minisztertanács ülése A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Tudomá­nyos és Felsőoktatási Tanács előterjesztésére megtárgyalta és jóváhagyta a tudományos kutatás országos távlati tervét. Meghallgatta és tudomásul vette az építésügyi miniszter jelentését az 1959. évi lakásépítési terv végrehajtásáról. Hozzájárult, hogy az Építészek Nemzetközi Szövetségének lakásbizottsága 1960. évi ülését Budapesten rendezzék meg. A kormány a Földművelésügyi Minisztérium és a Ter­melőszövetkezeti Tanács javaslatára elhatározta: előterjesz­tést tesz az Elnöki Tanácshoz hogy a tíz éve működő és legeredményesebben gazdálkodó mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek közül ötöt a Munka Vörös Zászló Érdemrendjé­vel tüntessen ki. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom