Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-21 / 17. szám

rtsT MEGY k'JCirlcw 1960. JANUAR 21. CSÜTÖRTÖK Az iiiliiaiiii§zirál᧠gondos, de a kivitelezés lassú Lapozgatás az újítási naplóban a Szentendrei Cementáruipari Vállalatnál — Hasonló vállalatokkal összemérve nem állunk mi rosszul. Dolgozóin^ érdek­lődnek az újítások iránt, mi pedig messzemenően támo­gatjuk őket. iparági szinten az elsők között vagyunk. Per­sze, akadngk még problémák is. Előfordul, hogy egy-egy javaslat elbírálása, vagy ki­vitelezése kissé elhúzódik. — Ezt a választ adja Papp La­' jós, a Szentendrei Cement­áruipari Vállalat igazgatója arra a kérdésre, mi a véle­ménye . a vállalatnál folyó újítási munkákról. Bágya Kálmán újítási fele­lős ennyit mond elöljáró­ban: — Én foglalkozom az . újítási javaslatokkal. . de mi­vel „mellékfoglalkozásom" is van, a tervosztályt veze­tem és mint statisztikus dol­gozom, bizony nem jut ele­gendő idő az újításokkal való foglalkozásra. Belelapozok az újítási nap­lóba. Minden egyes javaslat szakszerűen feltünteti a be­adás és az elfogadás időpont­ját. Nézzük csak ... mond­juk az 1959-ben beadott 39. javaslatot: Szennyezett grá­nit felhasználása — ez a címe az újításnak, Látó Im­re és Mihály Miklós nyújtot­ták be április 11-én. Elfo­gadásra került május 19-én, évenként közel 22 ezer fo­rint megtakarítást eredmé­nyez, a vállalatnak. Az újí­tók 1084 forint jutalmat kap­tak. Tovább lapozok: Névé Re- Zsőék március 13-án nyúj­tották be javaslatukat, de ezt már a szokásos terminusnál jóval később, június 13-án fogadták el. — Előfordul, hogy egy-egy újítás kivitelezése bizony el­húzódik — jegyzi meg Bá­gya Káliján —, ez pesze at­tól is függ, milyen a javas­lat. Itt. van. például Káli László és Garcsik József újí­tási javaslata. December 7-én érkezett be, s 21-én már elfo­gadták. — Ez a javaslat — mutat egy újabb rubrikára — de­cember 8-án került hozzám és . 12-én elfogadták. Igaz, azt is elárulhatom, hogy például az én újításom már hónapok óta húzódik, még mindig nem ve­zették be. Dehát senki sem próféta a maga hazájában ... Lapozgatás közben az is ki­derül, hogy nemcsak az újí­tási felelős az egyetlen, aki-, nek a javaslata elfekszik. Elő­fordult ilyen eset már mással is. Például május 9-én ötletes javaslat érkezett be, amely a belső anyagmozgatást segítette volna megoldani. A javaslatot csak ősz végén valósították meg, de ekkorra már lovas­kocsit vásárolt a vállalat, s így az újítást nem is vezet­ték be. Bágya Kálmán, aki újítá­saiért és az újítómozgalomban végzett lelkiismeretes munká­jáért .. tavaly kapta meg az Építőipar kiváló dolgozója cí­met, a rövid naplóelemzés után így folytatja: — A számszerű adatokat nézve, tavaly az előző évek­hez. képest javult az újító muraka. 1957-ben 43, 1958-ban 62 és tavaly 88 újítási javas­latot nyújtottak be do’gozóink. Sajnos, a fizikai munkások az utóbbi időben idegenkednek az újításoktól. Inkább csak a lakatosok nyújtanak be néha- néha egy-egy javaslatot. Egyik legnehezebb problé­mánk a beküldött újítások ki­vitelezése. A lakatosüzem túl­terhelt, s még a műhely veze­tőjének újítását is vissza kel­lett tartani a múlt-korában. Szűk a kapacitás, s a terme­lés mellett nem jut idő az újítások elkészítésére. Bár van egy rendelet, amely szerint az újítások kivitelezésére felhasz­nálhatunk túlórát, de a laka­tosok nem hajlandók túlóráz­ni. Lassan készülnek a kalku­lációk, mert a kalku’átor is túl van terhelve. Őszintén megmondva sok kívánnivalót . hagy még nálunk az újítási mozgalom... És most nézzük, mit mond az űjító-moava’.om gazdája, a szakszervezet? — Véleményem szerint — mondja Kaszonyi Vince üb-el­nök — a felvilágosító munka eléggé gyenge. Az újítások na­gyon sokszor e'fekszenek, s bizony a műszakiak javasla­tait sokkal gyorsabban meg­valósítják. Nagy baj az is. hogy nem fordítanak kellő gondot az elbírálásra. Sokszor az újítási bizottság meg sem hívja a szakszervezet képvise­lőit. Mi most a gazdasági ve­zetést rá akarjuk szorítani, hogy lelkiismeretesebben fog­lalkozzék az újításokkal... Csuka Ernő, a lakatosmű­hely vezetője szerint az újí­tások kivitelezése azért hosz- szadalmas, mert legtöbbször hiányzik a megfelelő rajz, vagy a javaslat pontos mű­szaki leírása. Ami a túl­óráztatást illeti, a lakatosmű­hely dolgozói szívesen ma­radnának túlórázni. De erre már régen nem kérték őket. — Volt egy újításom — pa­naszolja Fehér János, a la­katosműhelyben —, hónapokig feküdt elintézetlenül a fiók­ban. Végül is, amikor több­ször reklamáltam, megkér­dezték tőlem, elég lesz-e érte 300 forint. Ezek után azt hi­szem, nincs sok csodálkozni való, ha a fizikai dolgozók nem lelkesednek az újítá­sokért ... Csurka Imre vasbetonszere­lő szerint nem érdemes újí­tani, mert olyan sok itt a huzavona. Németh István vasbetonszerelő és még na­gyon sokan mások ugyanezt bizonygatják. A különböző vélemények tükrében így néz hát ki a Szentendrei Cementáruipari Vállalat újítási mozgalma. Bágya Kálmán újítási felelős ugyan gondosan adminisztrál­ja a beadott javaslatokat, viszont a kivitelezés sok eset­ben nehézkes, hosszadalmas. Tényleg érezhető, hogy a műszakiak javaslatait gon­dosabban kezelik, s ez aztán kedvét szegi a fizikai munká­soknak. Ha a Szentendrei Cementáruipari Vállalat ve­zetői azt akarják, hogy az újí­tómozgalom valóban betöltse hivatását, akkor sürgősen na­pirendre kell tűzniök ezt a Több fény, szélesebb utca, nagyobb park Községfrjlesztés a monori járásban problémát, s javítaniok kell az újítómunka jelenlegi hely­zetén. Lehet, hogy az iparág­ban a jobbak közé tartozik a vállalat, de az is bizonyos, ho£y az újítómozgalom fel­lendítése érdekében itt m-g nagyop sokat lehet és kel! is tenni. Súlyán Pál Ezekben a napokban ké­szülnek megyeszerte, így a monori járásban is, a köz­ségfejlesztési tervek. Mi jel­lemző ezekre a tervekre? S mi jellemző a falusi emberek igényére? Az, hogy kulturál­tabban akarnak élni. Jobb utak, bővizű kutak, műve­lődési házak, nagyobb villa­moshálózat és parkok kelle­nek. . TELI KÉSZÜLŐDÉS - NYÁRRA Gödöllőtől pár kilométerre, a Blaha-fürdő felé vezető út két oldalánál elterülő kis tó partján öt férfi szorgalmas munkával rakja egymás mellé a hatalmas jégtáblákat. A Váci Utasellátó részére halmoznak fel nem kis mennvi- séüű_ jeget, hogy nyáron a nagy hőségben friss ételt, hideg üdítő italt kaphasson a közönség. Fcjszecsapásokkal szakítanak le egy jégtáblát ' /. Jégtáblán csónakázva a part felé (Gábor Viktor felv.) A monori járás egyike azok­nak a járásoknak, ahol az elmúlt években a leggyorsabb volt a falvak fejlődése, s egyike azoknak a járásoknak, ahol a legtöbbet akarnak el­érni 1960-ban. Az elmúlt esztendőben a monori járásban több mint egymillió forintot költött az állam a köz- i ségfejlesztésre. De a lakosság, látva ezt a nagymértékű segítséget, tö­megesen vette ki részét a munkából, s jelentős társa­dalmi munkát végzett. Bényén például bővítették a villany- hálózatot. Fényt kaptak a külső kerületek is. A lakos­ság közel tízezer forint ér­tékben elvégezte a földmun­kát. Ugyancsak Bényén mint­egy 40 ezer forintos társadal­mi munkát végeztek a falu lakói az útépítésnél. Ecser község országos har­madik helyet vívott ki a társadalmi munkával, amelyet a községfejlesz­tés során végzett. A község közepéről elhordták egy dombot, hogy helyet ké­szítsenek az épülő új iskolá­nak. Közel tízezer köbméter földet mozgattak meg. Az is­kola építését már 1959-ben megkezdték, most már fa!- egyenben van. ősszel már az új iskolában tanulnak a gyerekek. Gombán a bekö­tő út alapozásánál naponta 200—250 ember dolgozott tár­sadalmi munkában, 125 000 fo­rint értékben. Pilisen a piac­tér rendezésénél fogatokkal dolgoztak társadalmi munká­ban. Káván megoldották a 25 éve húzódó villamosítást. Mendén művelődési ház épí­tését kezdték meg, ami az idén be is fejeződik. Itt még a tervrajzok is társadalmi munkában készültek el. Az összes állványozó és zsaluzó anyagot helyi erőforrásból biztosították. Gyomron a Széchenyi út bővítésénél az utca lakói portánként egy méter széles területet adtak át ingyen és a kerítéseket sa­ját költségükön építették át. A járás lakosságának áldo­zatvállalására jellemző, hogy a járás területén a helyi ta­nácsok 1959-re összesen 514 ezer forintot terveztek be társadalmi munkára, ezzel szemben SZEPTEMBER 3. t ——————————— ! Az első reggel az új lakás- íban. Hogy itt tegnap mi volt! (Apu mérgesen kiabált, anyu ;meg a fejét fogta, hogy mikor • lesz rend. Engem este már ! nyolckor ágyba dugtak, de ; nem tudtam elaludni, mert í odakinn égett a villany.' Itt : külön szobám van. Apa nekem : adta az egyik szobát, nekik ; a másik is elég. Azért van I— mondta —, hogy nyugod­tan tanulhassak. Mintha ed- ídig az egy szobában nem tud­tam volna tanulni! De hát íapa nagy ember lett: a szak­ozna kiváló dolgozója és ka- ; pott mellé egy új lakást. Ez : jó. De a biciklit nem kapom (meg, mert anya azt mondta, í elment a költözködésre a [pénz. Majd jövőre. Addig vá- írok. SZEPTEMBER 15. í Csavajda Jenciék is a ház­iba jöttek lakni. A másodikon ! vannak. Jenci régi barátom, ielső óta együtt járunk. Apu ! azt mondta, hogy Jenci ap- ; ja „lump fráter”. A frá- ! tér ugyan barátot jelent iga- jzából, dehát ez egy közhasz- >nú kifejezés. Az emberek sok í mindenre mondanák olyas- ímit, ami igazában nem is azt (jelenti. A suliban kaptam egy (ötöst, mert jó volt az orosz (házi feladatom. Az idén (kezdtük tanulni, nem is (olyan nehéz. Már felsős va­f (gyök, ötödikes, kár volt meg­ijedni, ez is olyan, mint (a többi. A Kovács ma adott |egy pofont, mert megszúrtam i11 gombostűvel. ^ U. i. Majd elfelejtettem, a 5 Jenci apja tegnap részegen í jött haza, s megverte Jencit Mi a földszinten ■ ŰK AZ EMELETEN Igaz történet egy kisfiú naplójából minden ok nélkül. Micsoda ember. Apa hozott egy na­rancsot, amikor Jenci elme­sélte a suliban, hogy mi volt náluk, a felét neki adtam. A negyed is elég lett volna, így már a nagy szünetre nem volt. OKTÓBER 9. A Csavajda ma nálunk ebé­delt, mert a mamája kórház­ban van, az apja meg két fo­rintot adott neki. Hát abból mit vegyen? Lehívtam, mert anyu bablevest főzött, meg­evett egy csurig tányérral. Se­gítettem neki a számtant is megcsinálni, mert nem volt ott az esze, hanem bőgött, hogy ha nem jön holnap ha­za a mamája, ő elszökik. Azt hiszi, csak úgy el lehet jönni a kórházból. Úgy se fog el­szökni, mert ahhoz mamlasz. OKTÓBER 10. Persze, hogy nem szökött el, pedig a mamája nem jött ha­za. Neki adtam a tízóraim, ebédre nem mertem meghív­ni, mert anya otthon van. OKTÓBER 11. Anya nagyon letolt, hogy miért nem hívtam Jencit, ugyanis elmondtam neki, mi van. Az apja tegnap megint megverte, hogy „te vagy min­dennek az oka”. Szegény Jenci, hát miről tehet 5? Má­ma nálunk evett. s anya velem együtt meg is fürdet­te, mert ő nem tud begyújtani a fürdőkályhájukba. A mamá­ja még mindig nem jön haza. OKTÓBER 19. Máma nagy vitám volt őr­si gyűlésen, mert azt mond­tam, hogy Jencivel törődni kellene. A sok fafejű meg rámrontott, hogy nem úttö­rő, semmi közünk hozzá. Apá­nak este elmondtam, azt fe­lelte, hogy nekem volt iga­zam. OKTÓBER 22. Jencinek az ellenőrzőjébe beírták,- hogy jöjjön be a papája a „Nagyfejűhöz”. Osz­tályfőnöke a „Nagyfejű”, pa­pája mégis azt mondta Jen­cinek, hogy menjen a fenébe és falhoz vágta az ellenőrző­jét. Apu azt mondta, hogy Jenci minden délután ott tanulhat nálam, mert kezd hideg lenni, meg jobb is, ha ott van nálunk. És egy hé­tig nem ad zsebpénzt, mert véletlenül belerúgtam a ház­mesterék macskájába, s meg­mondták neki. Szegény macs­ka, tényleg sántít. Sajnálom, de olyan szemtelen volt, el­kapta a kiflimet, ahogy a lépcsőn ültem. NOVEMBER i. Jenci mamája még mindig nem jött haza. A télikabátját meg anyu kivette a zálogból, mert az apja beadta. Jenci azt mondta anyunak, hogy felvágja érte a fát a pincé­ben. Anyu nevetett, de ké­sőbb, ahogy bekukucskáltam a konyhába, láttam, hogy sír. Nem értem, mit kell ezen sírni, hiszen Jencinek igaza volt. Nem lehet ilyen nagy fiúnak valamit ingyen tenni. Mert hogy itt eszik, az más. Meg a télikabát is más. NOVEMBER II, Jencinek meghalt a mamá­ja. Anya azt mondta, hogy én úgy sem értem, hogy mi ba­ja volt. Holnap lesz a temetés. NOVEMBER 16. Jenci apja két napja nem jött haza. Jenci nálunk aludt, elfértünk kényelmesen. Bőgött, de én úgy tettem, mintha aludnék, nem mer­tem hozzá szólni. Beszedett egy tököt, nem tanult, hi­szen nem is tudott volna. És pont magyarból, amiből min­dig ötös volt. DECEMBER 2. Jenci apja bíróság elé ke­rül, mert részegen megvert egy rendőrt. Jencit behívták a tanácshoz és azt mondták neki, hogy otthonba viszik. Azt mondta nekem, hogy megszökik, de hallgassak ró­la, nehogy szóljak valakinek. DECEMBER 4. íenci bement a tanácshoz és azt mondta, ne vigyék ott­honba, mert ő úgyis meg­szökik. Tartottak neki egy előadást, hogy szép. új lakást kaptak, de az apia nem be­csüli meg magát és most el­veszik, s majd ha az apja ki­jön a börtönből, kap valahol egy szobát és ő otthonba megy, mert különben mi len­ne vele. Jenci azt mondía nekem, hogy a néni a tanács­nál nagyon rendes volt, adott neki a szatyrából két almát. DECEMBER 6. Szóltam apának Jenci, meg az otthon miatt, de nagyon idegesen leintett, hogy ne ártsam magam az ő dol­gába. Mintha ő mennyit tö­rődne Jencivel! Az nem min­den, hogy itt eszik, meg itt alszik. Persze, nem aput vi­szik otthonba, hanem a Jen­cit. Én nem tudom. milyen egy otthon, de borzalmas le­het. A Twist Olivérben is ol­vastam. Szólni fogok a csa­patvezetőnek. DECEMBER 8. A csapatvezető azt mondta, hogy az otthon most nem olyan, mint régen. Sajnos, nem lehet mást tenni. DECEMBER 10. Az éjjel alig aludtam, mert sokáig égett apáéknál a vil­lany. s valamin nagyon vi­tatkoztak. DECEMBER 12. Apa ma nem ment dolgozni. Anya azt mondta, hogy a tanácshoz ment. Amikor a suliba indultunk, Jenci is kapott tőle egy puszit. DECEMBER 13. Éljen, éljen! Apu azt mond­ta, hogy Jenci nálunk marad, elintézte a tanácsnál. Meg, hogy amit karácsonyra kér­tem, nem lesz meg minden, mert Jencinek is kell aján­dék .. Mészáros Ottó már december elsején meghaladta az elvégzett társadalmi munka értéke az egymillió-egyszázezer forintot. A tapasztalatok azt mutatják, hogy 1960-ban bátrabban tá­maszkodhatnak a községi tanácsok a falvak lakosságá­ra. Ez évben Úri. Tápiósüly és Tápiósáp községekben mű­velődési ház építését kezdik meg. Emellett befejezik az 1959-ben elkezdett munkákat, . s építenek mintegy 20 ezer négyzetméter szilárd burkola­tú járdát, 13 ezer négyzet- méter makadámutat, hét új kutat (csupán Pilisen négyet!). A falusi lakosság megnöve­kedett igényét mutatja, hogy több helyen rendezik a parkokat, fásítanak, szé­pítenek. Gombán pél­dául mintegy 11 ezer négyzetméternyi területet parkosítanak 1960-ban. A monori járás tapasztala­tai azt mutatják, hogy a kul­turáltabb külsejű faluéit, a jobb életkörülményekért az állam segítsége mellett szí­vesen- áldoz a falvak lakossá­ga is. __________ (tm) AMIKOL- M ÚJ FARAGASZTÓ MŰANYAG A fűzfői Nitrokémia Vállalat vegyészmérnökei többhónapos kí­sérletekkel elkészítették a osont- envvnél sokkal tökéletesebb fa- ragasztót. az Amikolnak nevezett vegyszert. A karbamid származé­kokból kivont műanyag a mézhez hasonló színű és halmazállapotú. Háromféle változatban kerül for­galomba. A faragasztó műanyag első vál­tozatával nagyszilárdságú, a fához hasonló tulajdonságokkal bíró táblákat, lemezeket készíthetnek fűrészporból. a műanyagból tíz százalékos vizes oldatot adagol­nak a fahulladékhoz, s az így ke­letkező masszából, présgépek se­gítségével, magas .hőmérsékleten készítik el a kívánt méretű, úgy­nevezett műanyagéi eszkákat. Az Amikol másik két változata már több hatóanyagot tartalmaz, s a kisebb felületű ragasztások­nál. fadarabok. bútorok égybe- illesztésénél használhatják. Az Amikolnak a faiparban szin­te felbecsülheteteln a ielentősége. A csontenyvhez hasonlóan hide­gen is megszikkad. Nedves, párás levegőben sem veszít hatásos­ságából. Az Amikol előállítására úi üzem épül Fűzfőn, ahol még az idén megkezdik a fontos ipari anyag gyártását.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom