Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-20 / 16. szám

AnlÁdi ^irlíiii CEGLÉD, ALBERTIRSA. CEGLÉDBERCEL, TÖRTÉL ÉS {SEMI} RÉSZÉRE PEST MEGYEI j HÍRLAP KÜLÖN KIADÁSA Harmonikabemutafó hangverseny a zeneiskola nag/termében IV. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM 1960. JANUÁR 20. SZERDA | A szülői munkaközösségek feladatát magasabb színvonalra kell emelni A múltban, az uralkodó, ki­zsákmányoló osztály úgy in­tézte iskolapolitikáját, ahogy az érdekeinek megfelelt. Ha jól emlékszem, Slachta Margit volt az a sűrűn imád­kozó, „jó keresztény'*, aki azt mondotta: „nincs szükség is­kolai oktatásra, elég ha a pa­rasztlány annyit tud, hogy ha esik az eső, nem áll a csurgód­ba. Mosogatáshoz ez is elég *. Népi demokráciánkban szo­cializmust építünk, ahol úgy a gazdasági, mint a kultúrja- vak — az egész dolgozó népé. Hogy a szükséges gazda­sági javakat meg tudjuk ter­melni és kibontakozó kul­túránkat élvezni tudjuk — kulturált emberekre van szük­ségünk. Főként kulturált, képzett és fegyelmezett ifjú­ságra. Rájuk vár a feladat, hogy a szocializmus építé­sét befejezzék, majd a kom­munizmust felépítsék. Ezt a célt csak úgy tudjuk elérni, ha a csa­lád és iskola — szorosan összefogva — már az ál­talános iskolában megte­remti az egységes, er­kölcsös, fegyelmezett ne­velési szellemet. Ennek a célnak érdekében magasabb színvonalra kell emelni a szülői munkaközös­ségek feladatát. Helyes és hasznos dolgot végeztek már eddig is a szülői munkaközösségek, ami­kor erkölcsileg, anyagilag és személyes közreműködésük­kel támogatták az iskolát. De segítségükből a leg­fontosabb hiányzott: az egységes nevelési szel­lem kialakítása iskola cs szülők között, az egysé­ges fegyelmezés és mun­kára nevelés. Az ifjúság nevelésének ma még sok „buktatója*' van. A kig veszélyesebb buktató: a gyorsuló ütemben kibonta­kozó haladó szellemű isko­lai nevelés és a maradi szellemű szülői nevelés kö­zötti különbség. A szülők egy része — visz- szafelé húzza gyermekéi, olyan misztikus mesékkel, amelyeken a tudomány már régen túljutott a polgári társadalomban is. A szülőknek meg kell ér­teni, hogy a szociaiizmus szi­lárd, a jelen és a jövő társadalmi rendszere. A fiatalság ebben a rend­szerben fog t’:.i, ezért úgy kell nevelni, hogy ér­tékes tagja legyen en­nek a társadalomnak, mert amennyire hasznos tagja lesz, úgy élvezi annak előnyeit. Ha azt akarjuk, hogy ifjú- sátgunk jellemes, erkölcsös, fegyelmezett szellemben ne­velődjön, a szülőknek az is­kola közösségi, haladó szel­lemű neveléséhez kell iga­zodniuk. Meg kell érteni a szülők­nek: az a gyermek, akit otthon „óvnak" a munká­tól, az az isko'ában sem lesz szorgalmas. Az a gyer­mek, aki otthon visszafele­sel szüleinek, az az iskolá­ban sem lesz fegyelmezett. Az a gyermek, aki mind­azt megkapja könnyen, ami­re vágyik, az iskolában is „elvárja", hogy ötösöket kap­jon, ha bizonytalanul, rosz- szul és dadogva felel is — mert „ő", az elkényeztetett gyerek — természetesnek tartja, hogy mindig csak kapjon. Mert a megfelelő nevelés hiánya miatt azt hi­szi, hogy körülötte forog a világ. Röviden összefoglalva: az otthoni következetes szülői nevelés teremtse meg az alapot a gyermek kötelességtudó, fegyelme­zett viselkedéséhez — ezt majd elmélyíti s tovább fejleszti az iskola. Csak együtt tudnak komoly eredményt elérni. Ezért tartjuk helyesnek, ha a szülői munkaközösségek számára olyan előadásokat tartanak, ahöl mindezt meg­értik és a mainál — gyer­mekeik érdekében — na­gyobb támogatást adnak az iskolának. Ezt az írásunkat vitaindí­tónak szántuk, kérjük a szülőket, pedagógusokat ve­gyenek részt a nyilvános vi­tában, hogy megtaláljuk az ifjúság helyes nevelésének legmegfelelőbb módját. — Zsadon Miklós — M vei fogla'koznak a mezőgazdasági szakkörben? A városi tanács művelődési házában immár megszokott a szakkör csütörtöki összejöve­tele. A törzsgárda mindössze 10 le kés szakember. Az Aranymező, Táncsics, Hunya­di, Dózsa Népe tsz-ből jön­nek rendszeresen. • A többi hét tsz-bsn az érdeklődés nem je­lentős. Lehet, hogy a terv- készítés és a zárszámadások tartották vissza a szakembe­reket. Ebben az évben hetedikén és 14-én a szőlő és gyümöl­csös üzemszervezéséről és az eredményességi munkaetgysé ? bevezetéséről folyt hasznos eszem ecsere és vita. E hét csütörtökön, január 21-én délután 5 órakor „A műtrágyázás jelentősége és helyes alkalmazása” címmel tart előadást Zsuffa Ervin, a járási tanács agrenómusa. A Petőfi-szobában sorrakertilő televíziós közvetítés miatt az előadást az emeleti kisterem­ben tartjuk. — Sz — EGY ÁLTALÁNOS ISKOLAI ÖNKÉPZŐKÖR MUNKÁJÁRÓL Tavaly alakította meg a megyei tanács felszólítására a ceglédi Hámán Kató iskola Vll. és Vili. osztálya Me­gyeri Károlyné vezető tanár irányításával, a megyében egyedülálló, az összes szak­körök munkáját felölelő ál­talános iskolai kísérleti ön­képzőkörét. A karácsonyi szünet óta az elmült' szom­baton tartották első — ez­úttal irodalmi jellegű — gyűlésüket, amelyen a szak­tanárokon kívül megjelent Benke Lajosné igazgatónő is. Két középiskolás KISZ-tagot is láttunk, akik közül az egyik, Benke Rita tevékeny részt vett az önképzőkör műsorában: zongorán kísér­te Juhász Mária hegedűjáté­kát, A gyűlésnek két lényeges pontja a szavalóverseny és a szellemi olimpiász volt. A versenyen Kaffka Margit Pé­tiké jár — és Szabó Lőrinc: Hajnali rigók című versét adta elő két hetedikes és négy nyolcadikos tanuló. A szavalatokat megelőzően No- gell Ilona VIlI-os. növen­dék Kaffka Margitról- mon­dott (kívülről) tartalmas és viszonylag hosszú ismerte­tést. Szabó Lörincről az ön­képzőkör titkára, Kecskés Jtí­Egy szakosztályi híradó margójára A ceglédi Hunyadi sportkör atlétikai szakosztályáról már sok jób hallottunk. Kovács Nándor edző vezetésével az elmúlt atléti­kai idényben Igen szép eredmé­nyeket értek el. Most nem ezek­ről az eredményekről kívánok be­számolni. hanem > a szakosztály híradójáról. A füzet, a szakosztály elért eredményeinek ismertetése mel­lett, igen nagy gondot fordít az ifjúság nevelésére is. ..Különösen ügyelni kell. hogy a szakosztály mindén tagja kifogástalan maga­tartása, becsületes do’goző és szorgalmas tanuló legyen” — ol­vasom a híradóban. „Legyen min­den hunyadista -jó sportoló, de inkább kevésbé jó sportoló, mint a társadalom által megvetett ha­szontalan, kötelességét szegő em­ber” — olvasom tovább. Ez a martkor nemrég alakult. A csapat az egyesületi bajnoksá­gok során 104 sportkör közül a 29. helyen végzett. Ez Igen szép teljesítmény, ha ligyelembevesz- szük azt, hogy a csapat tagjai zömmel kezdő atléták, valamint azt a körülményt, hegy az első fordulóban a középiskolások vá­logatott versenye és az úttörők bajnoksága miau igen tartaléko­sán tudtak csak részt venni a versenyeken. A Hunyadi sportkör foglalkozik a diákok tanulmányi eredményé­vel Is. A szakosztály vezetője rendszeresen beszélget az iskola igazgatójával és ha valamelyik sportoló tanulmányi eredményé­ben törés áll be, azonnal kér­dőre vonja. Ha ez sem segít, el­tiltja a versenyzéstől. A füzet erre vonatkozó része a kövei kezű­képpen hangzik: ..Hogyha tanul­mányaidat elhanyagolod, az az edzésektől és a versenyzéstől való eltiltásodat jelenti.” Az atlétikai szakosztály nem tűz nagy célokat a fiatalok elé. Mindig a fokoza­tosság elvét tartja szent előtt. ,.IIt túlságosan nagy feladatokat tűzöd magad elé. nem tudod tel­jesíteni és lelkesedésed keserű­ségbe csap. Tűzz ki közeli célo­kat, de mindig magasabbakat, csak így juthatsz előbbre.” A szakosztály a fiatalokat rendes, udvarias magatartásra oktatja. ..Fegyelmezett, illedelmes maga­tartásoddal és kötelességed mara­déktalan teljesítésével több meg­becsülést szerzel az atlétikának, mint egv ,1ó eredménnyel.” Azt kivánjuk a Hunyadi atlét kai szakosztálynak, hogy váltsa valóra az ifjúság nevelésére kitű­zött célokat, s a közel jövö'hen is sikeresen szerepeljen ebben a szép sportágban. _ Kecskeméti —• — NÉGYEZER OLYAN TAGJA VAN a földműves­szövetkezetnek, aki vásárlási könyvecskével rendelkezik. A kis könyvek cserélése meg­kezdődött, eddig már közel ezren kapták meg új köny­vüket. lia beszélt. A szavalóverseny első két helyezettje Juhász Mária és Kiss Lidia voltak, a szellemi olimpiászon a Vili. b. vitte el a pálmát. Ezeknek az önképzőköri foglalkozásoknak lényege azonban nem az, hogy ki nyer, hanem hogy mennyi­beq érilf $1 kitűzött célju- kdf: á "tanulók ' 'önálló tevé­kenységénél:, előadó és bí­ráló készségének fejlesztését és tudásuknak az iskolai anyagon túl való kibővítését? Az utolsóként említett fel­adatot a két XX. század­beli író és költő ismertetése helyesen szolgálta. A bátorsá­got is dicsérnünk kell, amely- lyel a szereplők vállalkoztak —r különösen a nehezen tol­mácsolható Hajnali rigók — elszavalására. A verseket mindegyikük, egyéniségét megtartva, különböző módon adta elő. Csak a vélemény- nyilvánítás volt bizonytalan, még a két kijelölt bíráló ré­széről is, a többi növendék pedig csak egymás között merte elmondani kritikáját. Ez, az ilyen korú lányoknál természetes félénkség, azon­ban olyan hiba. amelyet a nyilvánosság megszokása bi­zonyára hamarosan kiküszö­böl majd. — Ke — EGY PILLANATRA — A Ceglédi Hírlap munkatár­sa" ugye? — szólít meg tegnap az utcán a *Földváry iskola egyik ta­nára. — Írjon már egyszer a FŰSZÉRT-nelí a Szolnoki út ele­jén levő raktárá­ról is. Ebben a rozsdás ajtajú, piszkos falú he­lyiségben jó né­hány mázsa, só áll csak úgy. bs- öntve. Mikor az­tán vinni akar­nak belőle a FŰ­SZERT emberei, úgy, ahogy az ut­cául járnak, a sá­ros, poros cipő­jükkel taposnak bele a sóhegybe. — De ha még csak ez volna — folytatja történe­tét felháborodot­tan a tanár. — A múltkor a rak­tár mellett el­menne benéztem, és elhűlve láttam, hogy az egyik la­pátoló ember jó nagyot sercintett a só közé! • U tánajártunk a mondottaknak. Eredmény: a kör­nyék összes lakói meqbotránkozva kérdik: — Med­dig tárolja még igy a FŰSZERT a konyhasót és a rakodók miért szennyezik be ilyen lelkiismeret­len módon ezt az ételünkbe kerülő fűszerfélét? / Január 16-án — szombaton — a munkaközösség nagysza­bású bemutató hangversenyt rendezett a zeneiskola nagy­termében a harmonika tan­szakon, Bárdi József tanár növendékeinek részvételével. Örömmel látjuk, hogy a gon­dos nevelői munka máris megteremtette gyümölcsét: a harmonikát tanuló növendé­kek Ízlése az értékesebb ze­nei anyag • felé fejlődik. A műsoron magyar es egyéb népzenei müvek mellett gaz­dagon szerepeltek operarész- leték, klasszikus és romanti­kus átiratok. A szereplők kö­zül különösen kitűnt Szalag Imre, Jáhn: Orosz népdaljan- táziájának eleven ritmusrí és kiváló technikájú előadásával. Szedlek Ildikó Verdi és Le­hár egy-egy müvének átiratá­val tűnt fel. Szigeti Mária Schubert és Erkel Ferenc műveiből játszott kitünően. Itt említjük meg megelége­déssel, hogy a munkaközösség az Erkel-évre tekintettel már ezen a hangversenyen is több Erkel-mű egy-egy részletét adatta elő. Békési Ilona klasz- szikus igényű Schumann- és Brahms-számok szép eljátszá­sával szerepelt kiválóan. Szakter Györgyi szereplése is (Offenbach: Kánkán) dicsé­retre méltó volt. Az egész szereplő együttes méltán meg­érdemelte a közönségsikert, melynek csiícspontja a har­monikazenekar zárószáma volt. Ügy a munkaközösség oktatói karának, mint szakfelügyelő és irányító szerveinek pedig komoly elismerés jár az ál­lami zeneoktatást oly szeren­csésen ' és helyesen kiegészítő munkájáért, mellyel a város ku Itúrszínvona Iá nak e meló sé­hez hozzájárul. — Dr. Vratarics György — Növény védelmi ismeretterjesztő előadások A Pest megyei Növényvédő Ál­lomás filmvetítéssel egybekötött előadásokat tart a város termelő- szövetkezeteiben. Január 20-án: Dózsa Népe Tsz, 21- én: Rákóczi Tsz (kappanhal- mi iskolában), 22- én: Kossuth Tsz, 25- én: Hunyadi Tsz (MEDOSZ kultúrterem), 26- án: Hunyadi Tsz (Czárák dű­lői iskola), 1 37-én: Petőfi Tsz. 28- án: vörös Csillag és Május 1 tsz (Vörös Csillag kultúrterem), 29- én: Táncsics Tsz. Az előadások délután 4 órakor kezdődnek, a termelőszövetkeze­tek termelési tervével összefüggő szakmái előadások és ezt követő viták után kerül sor a hasonló tárgyú filmvetítésekre. Az ötéves terv irányelvei között a fokozott növényvédelem mint a termést védő és biztosító helyes és kötelező agrotechnikai módszer szerepel. Szükséges, hogy ennek , megismerésére minél többen jelen- ! jenek meg a meghirdetett elő- ■ adásokon. ; A kappanbalmi és a Czárák ; dűlői iskolákban tartandó előadá- ; sokhoz az áramfejlesztő egységet ! a gépállomás kölcsönzi, j Pest megyei Növényvédő Állomás í — EMELKEDIK A CEG- : LÉDI lottózók száma. Míg ; novemberben ötezer szelvényt I adtak el hetenként, a mos- ; tani heti átlag eléri a hét- : ezret. I — KTSZ-ALAPSZERVEZE- | TÉT alakítanak a Vendég- ; látóipari Vállalat fiataljai. E ! héten csütörtökön lesz az : alakuló gyűlésük. — ebben az Évben há­; rom fővel emelkedett a BELSPED-mühely dolgozói­nak száma. Az éves tervü­ket is ehhez és az új gé­pek emelkedő termeléséhez ; viszonyítva emelték. — A VENDÉGLÁTÓIPAR dolgozói egészségügyi tanfo­lyamon vesznek részt. — A VÁROSI GŐZMA­LOM 1939. éves tervét, 20 500 mázsát 148,2 százalék­ra teljesítette, azaz 30 380 mázsa gabonát őrölt. Árbe­vételi tervét 162,2 százalék­ra teljesítette. mondja, vehetek akármit,; de motor nem kell. — Hogy miből telik?! Hát, ez évben van 846 i munkaegységem. Ennek pedig i körülbelül 42 ezer forint az i értéke. Hát' ebből csak költ- i hetek ... — mondja büszkén, i — Az országos tejtermeié- i si versenyben az elsők: vagyunk. Törzskönyvezett te- i heneink meghálálják a jó i takarmányozást. Elsőfias te-: heneink közül is nem egy: több mint 30 liter tejet ad: naponta. Az idősebbek pedig í ennél is jóval többet. Kivezeti Mihály bácsi ti-; zenöt tehene közül a legked-; vesebbet, a hatéves Kicsit, i „aki” a nyáron 45 liter te - ; jet adott naponta. Most vem- | hessége félidején is megad jaj a 30 litert. Míg kattan a fény- ; képezőgép. azt is megtudom, j hogy a nyáron születendő j borjával együtt kiállításra ; megy a Kicsi... : * Elérkezett a fejés ideje, bú- i csúzunk. Mihály bácsi munká- • ba kezd. s mi arra gondolunk: j Vajon melyik egyéni gazda j volt ilyen „tehetős” ... (Foto, szöveg: Opauszky)" Egy „tehetős" ember kai jobban élünk. mint azok akkor — helyesbít gyor­san. Nekem rádióm is van, a kulák olyan fukar volt, hogy még magától is sajnálta ezt a szórakozást. Nekem már televíziós készülékem is lenne régen, de sajnos. itt még nincs villany. Szeretnék motort is venni, de ezt nem engedi a feleségem. Azt — Apjuk, nekem új kabát kell. — Hiszen a múlt télen vet­tünk! De nekem ilyen meg ilyen kell. Megvesszük. Nyugodtan, tempósan be­szél Mihály bácsi s szavaiból a két rendszer különbsége csendül: — Most mi élünk úgy, mint a kulákok, azaz mi sok­— Ha megtetszik valami, jvagy szükségem van valamire, :— megveszem. : Úgy mondja ezt Vinke Mi- íhály, a Vörös Csillag Tsz te- ihenésze, mint a világ legter- : mészetesebb dolgát. Mond- i hatja nyugodtan, mért ez ; tényleg természetes. A tsz : tehénistállójában a délutáni i fejés előtti percekben be- iszélgetünk. I-Iasonlítgatjuk a í múltat a jelennel. — Hosszú évekig voltam (napszámos, cseléd a kulákok- !nál. Látástól vakulásig gür­cöltem s mégsem voltam : biztos abban, hogy tudok-e (kenyeret venni a jövő hétre, (tudok-e valami ruhát magam- jra venni, ha a rajtam vájó (teljesen elrongyolódik. Most |— mosolyodik el — nincse- Jnek ilyen gondjaim. Azt (mondja a feleségem a múlt- £ kor: í — Te apjuk! Vegyünk egy {rekamiét. í f — Nocsak — hökkentem £meg — hát az minek? £ — Másnak is van. nekünk j is legyen. — Jól van. Megvet­ik lük. Pár nap múlva megint . hallom:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom