Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-19 / 15. szám

-‘VfClrlao

I960. JANUÁR 19. KEDD

Elhanyagolt italboltok helyett korszerű vendéglátóipari üzemet kívánnak a nagykovácsiak

RÉGI PANASZA a nagykovácsiaknak, de eddig nem orvosolhattál?, nincs étterem a ■községben. Ehelyett a Buda- vidéki Vendéglátóipari Vállalat két italboltot is tart fenn. Két, a tisztasági követelményeknek kevésbé megfelelő helyiséget, amelyet jobbhíján ugyan a község lakói közül többen látogatna«, de a lakosság többsége a falu szégyenének tartja a két boltot. Orvosi vélemény szerint is kifogásolható mindkét italbolt helyisége. Ellenük sokszor felszólalt már a tanács, de eredménytelenül. Az egyik italboltot ugyan vagy egy esztendeje tatarozták, ma már azonban ez a művelet meg sem látszik rajta.

Nagykovácsi népe sehogyan sem tud belenyugodni abba, hogy a fővárostól nyolc Kilométerre fekvő 2300 lakosú községnek nincs olyan tiszta és kultúrált vendéglátóipari helyisége, ahol a délutáni műszakba induló bányászok, a községben dolgozó pedagógusok és más alkalmazottak megebédelhetnének, este pe- diig a családok kedélyesen megvacsorázhatnának, elszórakozhatnának. Igénylik az effajta helyiséget és sehogy sem értik, miért nem teljesedik kívánságuk. Nagykovácsit szonbaíonként és vasárnap, télen nyáron, rendkívül sok kiránduló is felkeresi, a község (határában levő Nagyszénásra tartanak. Közben szívesen megpihennének, leülnének valahová elfogyasztani a magukkal hozott elemózsiát, esetleg rendelnének meleg ételt is, de mindenképpen szívesen vennék, ,;jha ©gy korty meleg teát, vagy üdítőitalt fogyaszthatnának. Erre azonban Nagykovácsi nincsen mód.

TÖBBSZÖR IS szóba került már, hogy a Pilisvörösvári Körzeti Földművesszövetkezet éttermet rendez be Nagykovácsiban. Legutoljára 1957 januárjában terjesztett elő, ilyen irányú Kérelmet a földművesszövetkezet. de ahogy eddig Is, megint elutasították, azzal az indoklással, hogy nem rendezhet be földművesszövetkezet sem vendéglőt, sem egyéb boltot, mivelhogy Nagykovácsi ipari jellegű község. Szó se róla, a lakosságnak zöme valóban bányász és ipari dolgozó, mégis érthetetlen, hogy Pilis- vörösváron, amelynek lakossága teljesen hasonló összetételű, miért műKödhet földművesszövetkezeti étterem. Csak egy hegy választja el egymástól a két szomszédos községet, a hegyen innen a közsógbeliek házukon kívül egy tányér meleg leveshez se jutnak, a hegyen túl viszont délben, este is többféle ételben válogathatnak az étteremben.

Nagykovácsi tanácsa most dűlőre akarja vinni az étterem kérdését. Van a községben egy állami épület, magtárnál? használták, de most üresen áll és étterem,

cukrászda-eszpresszó céljára felajánlották a Buda vidéki Vendéglátóipari Vállalatnak. Kevés költséggel megfelelően átalakítható ez az épület és alkalmassá tehető arra, hogy benne szépen berendezett, korszerű vendéglátóipari helyiséget létesítsenek.

A tanács tagjainál? többsége egyébként eltökélte, hogy a két italbolt működését nem tűri tovább, rászorítja a véfgrehajtó bizottságot, éljen törvény biztosította jogával és a kedvezőtlen orvosi vélemény alapján zárassa be mind a két helyiséget. A legközelebbi tanácsülésen kívánják előterjeszteni ezt a követelésüket.

AZ ALSÓ ITALBOLT helyiségére különben már igénylő is van. A megerősödött Vörös Hajnal Tsz irodáit kívánja elhelyezni ebben az épületben, amelyet persze előbb alaposan újjá kell alakítania. A felső italboltra nézve több tanácstag olyan értelmű javaslatot kíván előterjeszteni, hogy annak épületét, a tanács hozassa tökéletesen rendbe iskolai napközi otthon céljaira. Arra múlhatatlanul nagy szükség lenne. A tanácstagok véleménye szerint sokkal nagyobb, mint italboltra.

Három és félmilliós költséggel szabályozzák az Aranyhegyi árkot Pilisszentlászlón

Pilisszentlászló közelében nincsen semmiféle folyó, patak sem, mégis árvízveszedelemtől retteg minden nyáron a kis bányászközség. Az Aranyhegyi árok, amelynek medrében jóformán egész év folyamán egy csepp víz sincsen, nagy nyári esőzések napjaiban nemcsak megtelik vízzel, ki is árad, s a közeli házakat megrongálja, tönkreteszi. Legutóbb 1954-ben, két alkalommal lépett ki az árok medréből a víz. Akkor a községre zúduló árvíz, különösen a bányatelepi részen tett nagy kárt a lakóházakban és olyan erős volt, hogy még betonhidakat is magával ragadott. Kisebb áradás azóta is volt.

Az árvízveszély végleges megszüntetésére tavasszal megkezdik az Aranyhegyi árok szabályozását és medrének kikövezését. A munkálatok három és félmillió forintos költségére a község- pék 200 ezer forint áll ren- dslkezésére, de a tanács biztosra veszi, hogy a társadalmi munka sem lesz kevés. Legalább százezer forint lesz annak is az értéke. A lakosság örömmel vesz részt az

örökös árvízveszedelem végleges megszüntetésében. A szabályozás költségének nagy részét azonban nem Pilisszentlászló, hanem az állami költségvetés terhére végzik el.

A szabályozás tervdokumentációja már elkészült. A terv szerint az árok vizét a bánya iszaptavába vezetnék le. A bányavállalat most, amikor már-már megkezdődik a munka, váratlanul óvást emelt a szabályozási terv ezen része ellen. Közölte, nem járulhat hozzá az árok vizének az iszaptóba való levezetéséhez, mert legutóbb ezen a helyen tizenhét méter vastag szénrétegre bukkantak. Most a bányavállalat bevonásával tárgyalások indultak meg, keresik a vízlevezetés újabb megoldását. Mindenesetre a tervnek ezt a részét át kell dolgozni, ami azonban nem hátráltatja a munkálatok megkezdését. A meder . szabályozásához az eredeti tervek alapján hozzáfoghatnak, a víz levezetése kérdésében pedig bizonyára megtalálják közben a mindent kielégítő megoldást.

Február: mezőgazdasági könyvhónap

A Szövetkezetek Országos Szövetsége, a Művelődésügyi és a Földművelésügyi Minisztérium együttes rendezésében ez év februárjában országszerte mezőgazdasági könyvhónapot tartanak. A könyvhónap célja — mint a SZÖVOSZ illetékes osztályán az MTI munkatársát tájékoztatták — az, hogy a belterjes, valamint a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges tudnivalókat tárgyaló népszerű szakkönyveket nagy tömegben juttassák el a falvakba. A könyvhónap ideje alatt a föltíművesszövetkezetek társadalmi könyvterjesztői mini egy 2006 községben házról házra árusítanak. Az ország nyolc legnagyobb községében, a legnépszerűbb szakkönyvek írói részvételével ankétot rendeznek. Ezeken neves szakemberek és gazdák együttesen vitatják meg az adott termelési probléma helyi vonatkozásait. További 200 községben megyei szakemberek és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat előadói tartanak előadásokat. Az ankétok részvevői mindenütt a helyszínen megvásárolhatják az érdeklődésüknek megfelelő szakkönyvet.

Ne öltözködjünk túl melegen, lakásunkat egyenletesen fűtsük a nagy téli hidegben

Fokozott gonddal tartsuk meg az egészségügyi szabályokat

A nagy hideg gyakran okoz fagyásokat is. A íagyásokat akkor előzhetjük meg a legjobban, ha nem pusztán a hideg-érzésre támaszkodunk, hanem gondosan védekezünk a fagyás ellen.

Különösen a szűk ruházat és lábbeli okozhat fa- gyást.

Nagy hidegben az ember nem érzi, hogy például az orra vagy a füle már a fagyás határán van. Ezért helyes, ha az emberek egymást figyelmeztetik arra, hogy fehére- difc például a fülük, mert ez már az elfagyás veszélyét

jelzi, s ilyenkor dörzsöléssel melegítsük a fagyveszélynek kitett testrészünket. Szabadban ne álljunk sokáig egyhelyben, hanem topogjunk és a kesztyűt levéve, időnként alaposan dörzsöljük össze kezünket.

A túlzott öltözködéshez hasonlóan helytelen, ha a lakást hirtelen nagyon melegre fűtjük fel.

Ehelyett törekedjünk az egyenletes szobamelegre. Az egészséges emberi szervezetre a 20 foknál magasabb szoba- hőmérséklet nem előnyös.

KÉSZÜL A GOBELIN

Serény munka folyik a Gobelinkészítő Ktsz tápiószecsői részlegében.

Ägnecz Lászióné részlegvezető pontos mérés után kiadja a fonalat a bedolgozóknak

A szokatlan hideg időjárás következtében felmerül a kérdés, hogyan óvjuk a magunk és gyermekeink egészségét.

Erre adtak választ az illetékes közegészségügyi szakemberek.

— Minden ilyen, a mindennapi életünkre rendkívüli megterhelést jelentő időszakban óvni kell a szervezetet a túlságos megerőltetéstől, nagyobb gondot kell fordítani a megfelelő táplálkozásra, munkára és pihenésre. A legfőbb szabály, hogy

ne melegedjen fel szervezetünk túlságosan, akár a túlfűtött szobában, akár feleslegesen meleg öltöz- l

ködössel. ;

i

A megfázás cka ugyanis^ nem a hideg-érzet, hanem az, £ hogy az ember túlságosan fel-} melegszik és utána hirtelen \ éri a hideg. Különösen gyér- \ mekeknél gyakran előfordul,; hogy szüleik a meghűlés ve- j szélyétől félve, túlöltöztetik; őket. Az állandóan mozgó J gyermekek így könnyen meg-í izzadnak, márpedig ez a leg- veszélyesebb, a megizzadt test jj könnyen megfázik.

Ügyeljünk arra is, hogy 5 hideg levegőn, a szabad- j ban tartózkodva na be- ; szóljunk túl sokat.

Igyekezzünk ételeinket úgy 1 megválasztani, hogy étkezé-; sünk tartalmas, de könnyű; legyen, ne terhelje meg a| gyomrot. A hideg elleni vé-í dekezésnek eléggé elterjedt, í hely télén módja az alkohol- j fogyasztás. Ez egyenesen hát-; rányos. Csak abban az eset- \ ben engedhető meg, ha va- \ laki kimerülve, átfázva kerül 5 haza és úgy fogyaszt kevés\ alkoholos italt, például ru-\ mosteát vagy forralt bort,; hogy utána nem megy a sza-5 badbá. Munka közben időkö-j zönként forró teával vagy fe-; ketekávéval üdíthetjük ma- j gunkat. í

A túlzott felmelegedés \ és gyors lehűlés különösen veszélyes a reuma- val és más mozgásszervi j betegségben szenvedők jj számára. 5

Ezért nagy hidegben gyógy-íj fürdők használata után aján-J latos hosszabb Időt, egy-más-J fél órát a fürdő épületében^ tölteni, hogy elkerüljük a J megfázást.

Az influenza nem hüléses, hanem fertőző betegség. A ki- \ merültség és a meghűlés csak \ elősegíti a fertőzést. Éppen ^ ezért a nagy hidegben külö- ^ nősen kötelezőek az általános^ egészségvédelmi szabályok. J Mind a magunk, mind kör- nyezetünk és a társadalom j érdekében zsebkendőbe kö- ^ högjünk, tüsszentsünk, sic- « gyakran mossunk kezet me-| leg vízben. ^

6

Több mint ötszázezer öltés, két szorgalmasan átdolgozott hét, no meg nem kevés hozzáértés kell ahhoz, hogy Ofella Jánosné ezt a művészi gobelint elkészítse

Bereczky Lászlóné elkészült munkájával. A részlegvezető alaposan átnézi a kész munkát, mielőtt átvenné

(Gábor Viktor felv.)

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV.X\XXXXXXXX^,XXX'

4 szekér a piactér köze- pén a falatozóbódé előtt áll meg. Vastag hótakaró borítja a teret, az emberek fázósan topognak rajta, közben szaporán koccintgatnak, a kemény hidegben jólesik egykét féldeci, vagy egy bögre fahéjas forralt bor. Mert azt árulnak ebben a bódéban, pálinkát és bort. A bort kétféle változatban is, hidegen meg forralva, ki melyiket szereti. Válogathat a vendég. De kapható itt harapni való is. A pult melletti üvegszekrényben zsemle, kifli, fasiro- zott és tíz dekás darabokra vagdalt gyulai kolbász.

Téliesen bebugyolált, kövér kis parasztasszony ül a szekéren. A gazda ráhagyja a gyeplőt, s lekászálódik. Betakarja a lovakat pokrócokkal, a lovakról párolog a gőz, ami hamarosan ráderesedik a szőrük. szálára.

— Mit iszol? — szól fel a gazda a szekérre.

— Forralt bort — válaszolja az asszony. S összébb húzza magán a rojtos berliner kendőt.

SZEKÉR A PIACTÉREN

A gazda a falatozóhoz ballag, beáll a várakozók közé, s míg rákerül a sor, körülpillant a piacon. Széled már a nép, az árusok is szedelőzködnek, csak azok a vidékiek vagy tanyasiak t énferegnek még itt, akiknek nem indul a vonatjuk, vagy valami ismerős szekérre várakoznak, amely kivinné őket. Bár hideg van most a szekéren, dehát leugrik róla az ember, ha fázik, szalad mellette egy ideig és mindjárt megmelegszik.

T/ iszi a gőzölgő forralt

' bort a gazda a szekérhez, majd utána maga is rendel három decit, de hideget, mert az „melegíti” igazán az embert, aztán pohárral a kézben, félreáll az útból és ismerősök után kutat. Miközben így nézelődik, valaki hátulról megböki:

— Szervusz, komám!

Megfordul.

— Nini — kurjantja el magát megvidámodva —, te vagy az, István?

— Úgy bizony — húzza ki magát amaz, s kucsmáját hetykén félrecsapva néz komájára.

Kezet ráznak, koccintanak, s nem fogynak ki a kérdezős- ködésből. Az egymást követő szavakból csakhamar kiderül, hogy régi legénykori cimborák találkozásáról van szó, akiket később úgy elsodort egymás mellől a sors, hogy azt se tudták, él-e, hal-e a másik.

— Aztán hol, merre laksz?

— kérdi a gazda.

— Tanyán. A körösi határban. Oda nősültem, oszt’ ott ragadtam. Ide csak akkor ruccanok át, ha a vásáron vagy a piacon dolgom akad.

— Mivel jöttél be?

— Ezzel a két csikóval ni

— mutat nevetve a két lábára. Maid magyarázatképpen még hozzáteszi: — Biciklivel szoktam én járni, de

;

ebben a hidegben lefagy ró-; la az ember.

— No, akkor elviszlek egy \ darabig, mert én meg sze- j kérrel vagyok, oszt‘ éppen; arrafelé megyek.

— De előbb igyunk még; egy pohár bort — javasolja \ a másik. S már indul is a fa- \ latozóhoz. Hozza a bort. Két \ pohárral. Koccintanak, isz- \ nak. Aztán amaz is fizet.

— Hanem most már gye- \

rünk, mert sötétedik — j mondja. \

4

K

ipirosodott arccal, jóked- j vűen érkeznek a sze- \ kérhez. j

— Eltévedtünk, István! — j torpan meg amaz, a névtáblá- \ ra pillantva. — Ez nem a te j szekered, hanem a termelő- j szövetkezeté. Annak a neve \ van ráírva. j

— Rá se hederíts, csak ülj; fel! — mondja a gazda, mi- \ közben a lovak hátáról lesze-; di a pokrócokat. — Mert hogy ; én meg éppen ennek a tsz-nek \ a fogatosa vagyok — teszi \ hozzá nevetve, s ostorával kö- j zécsap a két pejkónak. ;

Ari Kálmán í